Időállapot: közlönyállapot (1996.VI.11.)

1996. évi XLIX. törvény

a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény módosításáról * 

A postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Pt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Pt. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdésben felsorolt postai tevékenységeken kívül az állami postai szolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerződés alapján egyéb tevékenységet (pl. bank-, értékpapír- és biztosítási ügynöki szolgáltatást, értékcikk-árusítást) is elláthat. A postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás külön jogszabályi rendelkezés nélkül is végezhető. Mindezek azonban az alapellátás színvonalát nem veszélyeztethetik.”

(2) A Pt. 2. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(7) Az állami és koncessziós postai szolgáltatót a közcélú távközlési szolgáltató által nyújtott táviratszolgáltatásban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.”

2. § A Pt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit - így különösen az éves bélyegkibocsátási terv összeállításával, a bélyeg leírásával és jellegével összefüggő szabályokat - a miniszter rendeletben állapítja meg.”

3. § A Pt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Postai alapszolgáltatás: a melléklet 1-6. pontja szerinti levélpostai küldemény, valamint a postautalvány felvétele, továbbítása, kézbesítése.

(2) Postai különszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, továbbításához, kézbesítéséhez kapcsolódó, a melléklet 15. pontjában meghatározott szolgáltatás. A postai szolgáltató az általa nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó különszolgáltatásokat köteles elvállalni.

(3) Postai különleges szolgáltatás: az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül eső olyan szolgáltatás, amelynek végzését a szolgáltató az üzletszabályzatában vállalja.

(4) Postai alapszolgáltatást az állam nevében a miniszter

a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató), illetőleg

b) a tevékenységgyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött szerződés alapján létrejött koncessziós társaság (a továbbiakban: koncessziós postai szolgáltató)

útján látja el.

(5) A postai tevékenység gyakorlásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

4. § (1) A Pt. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A koncessziós társaság a koncesszióköteles tevékenységen kívül)

c) távíró és adatátviteli szolgáltatásban való közreműködést;”

(2) A Pt. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) nyilvános távbeszélő állomással történő közcélú távbeszélő szolgáltatásban való közreműködést;”

5. § (1) A Pt. 9. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 600 főnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltató hellyel, mozgó szolgálattal vagy egyéb, más megfelelő módon (a továbbiakban: postai szolgáltató hely) teljesíti. A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a 600 főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató helyeken kell teljesíteni. 20 ezer főt meghaladó népességszámú lakosság esetén 20 ezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell működtetni.

(3) A (2) bekezdés második mondatában foglalt feltételektől való eltérést a postai szolgáltató kezdeményezésére - és a települési önkormányzat előzetes egyetértése alapján - a miniszter engedélyezi azzal a megkötéssel, hogy megszüntetett állandó postai szolgáltatóhely esetében a szolgáltatás helyreállítására a szolgáltató - önkormányzati kezdeményezésre - két éven belül köteles.

(4) A miniszter az alapellátás biztosítása érdekében - ideiglenes intézkedésként - meghatározott időre (legfeljebb 2 évre) az arra alkalmas alapszolgáltatást végző szolgáltatót kötelezheti, hogy meghatározott településen alapellátást nyújtson. Koncessziós szolgáltató esetén a kötelezés feltétele, hogy a koncessziós pályázati kiírás és a szerződés tartalmazza az ideiglenes intézkedés lehetőségét. Az ilyen postai szolgáltató az alapszolgáltatást addig az időpontig köteles nyújtani, amíg más szolgáltató a koncessziós szerződés alapján a tevékenységet meg nem kezdi.”

(2) Egyidejűleg a Pt. 9. §-a (3) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik.

6. § A Pt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (4) bekezdésében említett postai alapszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet hatósági engedély nélkül végezheti tevékenységét.”

7. § A Pt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A postai hatósági feladatokat a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány rendeletben állapítja meg.”

8. § (1) A Pt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A postai szolgáltató üzletszabályzatát, illetve annak módosítását a hatóság hagyja jóvá.”

(2) A Pt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szolgáltató tevékenységének megkezdését, szüneteltetését, illetve megszűnését a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes elsőfokú hatósághoz köteles bejelenteni.”

(3) A Pt. 13. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A postai szolgáltató által végzett tevékenység engedélyezésének eljárási rendjét és díját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(7) A postai alapszolgáltatást végző szolgáltatók által díjlerovásra használt postai bérmentesítő gép, valamint értéklenyomat-készítő és -árusító gépi berendezés abban az esetben alkalmazható, ha annak megfelelőségét az arra feljogosított szervezet tanúsította. A berendezések engedélyezésének műszaki feltételeit és az eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

9. § (1) A Pt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A postai szolgáltatások végzését és minőségét az azt ellátó személyeknél és szervezeteknél a hatóság ellenőrzi.

(2) A postai szolgáltatások megfelelősége ellenőrzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A jogosulatlanul nyújtott postai szolgáltatást végzőt a hatóság kötelezi

a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy

b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.”

(2) Egyidejűleg a Pt. 14. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a hatóság az ellenőrzése során az e törvényben, a jogszabályokban, a hatósági engedélyben, a koncessziós szerződésben, illetőleg a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltaktól eltérést észlel

a) a szolgáltatót - határidő kitűzésével - felhívja az eltérés megszüntetésére,

b) eredménytelen felhívás esetén intézkedik a hatósági engedély vagy jóváhagyás visszavonásáról, illetőleg javaslatot tesz a koncessziós szerződés felbontására,

c) a külön jogszabályban meghatározott szankciókkal él.

(5) A hatóság az engedély visszavonásáról a cégbíróságot értesíti.

(6) Ha a hatósági engedélyt a (4) bekezdés b) pontja alapján visszavonták, a jogerős visszavonó határozat keltétől számított 3 évig újabb szolgáltatási engedély nem adható ki.”

10. § (1) A Pt. 15. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő postai küldeményt felvenni, továbbítani és a címzett részére kézbesíteni.”

(2) A Pt. 15. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

„A postai szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését, illetve teljesítését - amennyiben a megtagadásra vonatkozó ok a teljesítés során jut tudomására - köteles megtagadni, ha”

(3) A Pt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett küldeményeket, illetve azok feladási feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában határozza meg, és gondoskodik annak közzétételéről.”

11. § A Pt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A könyvelt küldemények körét a törvény mellékletének 16. pontja tartalmazza. A könyvelt küldemények felvétele a küldeménynek a szolgáltató általi átvételével és az átvétel írásbeli elismerésével jön létre.”

12. § A Pt. 30. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A miniszter)

h) jóváhagyja az éves bélyegkibocsátási tervet.”

13. § (1) A Pt. 3. §-ának (1) bekezdésében a „kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet”; a 6. §-ának (2) bekezdésében az „állami posta vállalat”; a 32. §-ának (1) bekezdésében a „postai tevékenységre az állam által létrehozott szervezet” szövegrészek helyébe az „állami postai szolgáltató” szövegrész lép.

(2) A Pt. 12. §-át megelőző címben, a 12. §-ának (1) bekezdésében, a 13. §-ának (1) bekezdésében a „postahatósági” szövegrész helyébe a „hatósági” szövegrész, valamint a 13. §-ának (4) bekezdésében a „postai hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság” szövegrész lép.

(3) A Pt. 24. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „csomagban” szövegrész helyébe a „postacsomagban” szövegrész, valamint a 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „csomag” szövegrész helyébe a „postacsomag” szövegrész lép.

(4) A Pt. 29. §-ának (2) bekezdésében a „használatába” szövegrész helyébe a „használatára” szövegrész lép.

14. § A Pt. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.

15. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a Pt. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjából a „valamint az ezekhez kapcsolódó különszolgáltatás és különleges szolgáltatás” szövegrész; a 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja; a 2. §-ának (3) bekezdéséből az „és c)” szövegrész; a 2. §-ának (4) bekezdése; a 2. §-ának (5) bekezdéséből a „- c)” szövegrész; a 6. §-ának (4) bekezdése; a 13. §-a (4) bekezdéséből az „(együtt: postahatóság)” szövegrész; a 32. §-ának (3) bekezdése; a melléklet 15. a) pontjából a „a címzetlen nyomtatvány és” szövegrész a hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a frekvenciagazdálkodásról szóló - a Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvénnyel módosított - 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ft.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.

(3) Az Ft. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A frekvenciagazdálkodás polgári célú hatósági feladatait a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).”

16. § (1) A Tt. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A feleknek az előfizetői szerződésben foglalt alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) melléklete 21. pontjának a) pontjában „(vagy más vállalkozó)” szövegrész; valamint a melléklet 21. pontjának c)-e) alpontja hatályát veszti.

(3) A Tt. melléklete 21. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgáltató a megrendelőtől távközlő hálózaton vagy postai szolgáltató közreműködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlő hálózaton továbbítja, majd)

„b) távbeszélőn vagy más távközlési úton,”

(kézbesíti.)

Melléklet az 1996. évi XLIX. törvényhez

A Pt. mellékletének 1-7., 9. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

1. Levél: közlést, továbbá - postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható - tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a szabványnak megfelelő zárt postai küldemény, melynek

tömege: belföldi forgalomban az 500 grammot, a postafiókra vagy „postán maradó”-ra címezve, valamint a nemzetközi forgalomban a 2000 grammot nem haladhatja meg;

mérete:

- a legkisebb 90 x 140 mm;

- a legnagyobb (hosszúságban, szélességben és vastagságban együttvéve) 900 mm, de a leghosszabb mérete 600 mm-nél nem lehet nagyobb;

- tekercsalakban a hosszúsága és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm; a hossza legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet.

Értéklevél: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott levél.

2. Levelezőlap: levelezőlap-kartonból előállított, kiugró vagy domború részt nem tartalmazó, téglalap alakú, nem zárt postai küldemény, melynek

mérete:

- a legkisebb 90 x 140 mm;

- a legnagyobb 105 x 150 mm lehet.

A szabványtól eltérő méretű, alakú vagy anyagú levelezőlapot borítékban, levélként kell feladni.

Képes levelezőlap: olyan levelezőlap, amelynek egyik oldala képet, rajzot, a címoldal baloldali fele pedig közleményt tartalmaz.

3. Nyomtatvány: nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített, meghatározott címzettnek szóló, kedvezményes díjú postai küldemény, amely nem személyes jellegű szöveget, képet vagy ábrát tartalmaz;

tömege: belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt 2000 gramm, kivéve a könyvet tartalmazó küldeményt, amelynek tömege kizárólag a nemzetközi forgalomban legfeljebb 5000 gramm lehet;

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

4. Áruminta: kizárólag belföldi forgalomban eladásra szánt, termék ismertetésére szolgáló mintapéldány vagy annak egy részét tartalmazó, kedvezményes díjú küldemény, amelyet a címzettnek díjtalanul ajánlanak fel;

tömege: legfeljebb 2000 gramm lehet;

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

5. Vakok írása: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb korszerű információhordozókat tartalmazó levélpostai küldemény;

tömege: bel- és nemzetközi forgalomban egyaránt 7000 gramm lehet;

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

6. Kiscsomag: nemzetközi forgalomban feladható, valamint postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható közlést, tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a vám- és devizajogszabályoknak megfelelő tartalmú, kedvezményes díjú levélpostai küldemény, melynek

tömege: legfeljebb 2000 gramm lehet (az egyes országok korlátozásait a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza);

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

7. Postacsomag: a nemzetközi csomagegyezménynek megfelelő tárgyat tartalmazó, postai úton feladott zárt postai küldemény.

9. Értékcsomag: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott postacsomag.

16. Könyvelt küldemény: az ajánlott és biztosított ajánlott különszolgáltatással felvett levélpostai küldemény, az értéknyilvánítással feladott levél és postacsomag, a távmásolat, a postautalvány, valamint a postacsomag.”