1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 264. §-a és alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
264. § (1) Aki az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot vagy készítményt jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, feldolgoz vagy egyébként felhasznál, tartására nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki radioaktív anyagot a jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével állít elő, tárol, szállít vagy helyez el.
(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
2. § A Btk. a következő 264/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
264/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
3. § A Btk. a következő 264/B. §-sal és alcímmel egészül ki:
264/B. § (1) Aki az atomenergia felhasználásához a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos és jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
4. § A Btk. 270/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.”
5. § A Btk. 274. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
6. § A Btk. 280. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„280. § (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy az a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.
(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1)-(3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
7. § A Btk. 281. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„281. § (1) Aki
a) fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában levő egyedét vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja,
b) védett természeti területet jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy állat tömeges pusztulását, az (1) bekezdés b) pontja esetén a terület helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését idézi elő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
8. § A Btk. a következő 281/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
281/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy
a) az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
b) a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon,
c) az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot.
(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
9. § A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), méreggel (265. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való visszaélés (282. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77. § (4) bekezdése azonban nem alkalmazható.”
10. § A Btk. 286/A. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének jelölése (2) bekezdésre változik:
„(1) A 280. § alkalmazásában
a) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevői,
b) szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése,
c) károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg olyan tevékenység, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.”
11. § A Btk. 292. § (1) bekezdésében a „jelentős mennyiségű vagy értékű” szövegrész helyébe a „nagyobb mennyiségű vagy értékű” szövegrész lép.
12. § A Btk. 293. §-ában a „jelentős mennyiségű vagy értékű” szövegrész helyébe a „nagyobb mennyiségű vagy értékű” szövegrész lép.
13. § A Btk. 294. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.”
14. § A Btk. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„296. § Aki nagyobb mennyiségű árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz forgalomba, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját ismerhetik fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
15. § A Btk. 296/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.”
16. § A Btk. 298/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298/C. § Aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére nyújtott, nem pénzbeli betét (hozzájárulás) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
17. § A Btk. a következő 298/E. §-sal és alcímmel egészül ki:
298/E. § Aki biztosítási tevékenységet a törvényben előírt engedély nélkül végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
18. § A Btk. a következő 299/C. §-sal és alcímmel egészül ki:
299/C. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
19. § A Btk. 300/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el.”
20. § A Btk. 309. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
309. § (1) Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével
a) a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási, hazahozatali, illetőleg forintra történő átváltási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő előzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel, amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges,
c) devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti be,
d) külföldi vagy belföldi fizetőeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki vagy küld ki,
e) külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír- vagy hitelműveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett műveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget,
ha a bűncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
21. § A Btk. 312. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„312. § (1) Aki
a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),
b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság),
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben,
c) jelentős értékű vámárura,
d) muzeális tárgyra
követik el.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) különösen nagy értékű vámárura,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura
követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura követik el.”
22. § A Btk. a következő 312/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
312/A. § Aki fedezetlen bankkártyát használ fel, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
23. § A Btk. 313/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„313/D. § A 312/A. §, valamint a 313/B-313/C. § alkalmazásában bankkártya minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végző jogi személy által kibocsátott kártya, amely pénz felvételére, illetőleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.”
24. § A Btk. XVII. fejezete, V. Címének jelölése IV. Címre változik.
25. § A Btk. 314. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Ha az anyagi javak, az áru nem az elkövető tulajdona és az elkobzás a tulajdonosra méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkövetőt az anyagi javak, az áru értékének megfizetésére kell kötelezni.”
26. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 27. §-ának (2) bekezdésében a „devizagazdálkodás megsértését” szövegrész helyébe a „devizabűncselekményt” szövegrész lép.
27. § (1) A Btké. 27/A. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27/A. § (1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §), a minőség hamis tanúsítását (295. §), a devizabűncselekményt [309. § (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316. § (5) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (5) bek. a) pont], a rablást [321. § (3) bek. b) pont], a kifosztást [322. § (2) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (4) bek. a) pont] akkor követik el jelentős értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. a) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (4) bek. a) pont], a csalással [318. § (5) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (4) bek. a) pont] okozott kár, illetőleg a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. b) pont] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.”
(2) A Btké. 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A devizabűncselekményt [309. § (4) bek. a) pont], a lopást [316. § (6) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (6) bek. a) pont], a rablást [321. § (4) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (5) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. b) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (5) bek. a) pont], a csalással [318. § (6) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (5) bek.] okozott kár, illetőleg a közveszélyokozással [259. § (2) bek. b) pont és (4) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarásával [260. § (2)-(3) bek.], a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. c) pont], a hanyag kezeléssel [320. § (2) bek.] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (3) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adó-, társadalombiztosítási csalással [310. § (3) bek.] okozott adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék bevétel csökkenés, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésével [310/A. § (3) bek.] okozott bevételcsökkenés akkor különösen nagy mértékű, illetőleg csempészetnél és vámorgazdaságnál [312. § (3)-(4) bek.], a vámáru akkor különösen nagy értékű, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetőleg az adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék bevétel csökkenése ötmillió forintot meghalad.”
(3) A Btké. 27/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §) akkor követik el nagyobb értékre, ha az érték kétszázezer forintot meghalad.”
28. § A Btké. a következő 27/D. §-sal és alcímmel egészül ki:
27/D. § A fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A. §) akkor bűncselekmény, ha az elkövetési érték - az óvadékul lekötött összeg, illetve a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl - húszezer forintot meghalad.”
29. § A Btké. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)
„d) a devizabűncselekményt (309. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,”
(követik el.)
30. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A devizabűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha adóra nézve követik el (Btk. 310. §), a csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), a visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és pénzügyőrség végzi, külön jogszabály rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket.”
31. § A Be. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A devizabűncselekmény (Btk. 309. §) a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén levő helyi bíróság illetékessége alá tartozik.”
32. § A Be. 118. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § A büntető ügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, a társadalmi szervezetekhez és a gazdálkodó szervezetekhez megkeresést intézhetnek.”
33. § A Be. 283. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„283. § E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt, illetőleg kérelmet az eljárást megszüntető, próbára bocsátó vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen terjesztették elő.”
34. § A Be. a következő 304/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
304/A. § A 353. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tárgyalás tartását kérheti a törvényes képviselő, a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is.”
35. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 108/G. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Azt a terméket, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.”
36. § Az Sztv. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
37. § (1) Az Sztv. 116. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a devizáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat”
(szándékosan megszegi, úgyszintén, aki ezt megkísérli,)
(2) Az Sztv. 116. §-ának (3) bekezdésében a „devizagazdálkodás megsértésére” szövegrész helyébe a „devizabűncselekményre” szövegrész lép.
38. § E törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Btk. 239. §-ában a „munkaügyi vagy szövetkezeti döntőbizottsági,” szövegrész, a Btk. 242. §-ában a „munkaügyi vagy szövetkezeti döntőbizottsági,” szövegrész, a Btk. 290. §-ának (6) bekezdésében „a csődeljárás azért nem volt megindítható, mert az adós a csőd kötelező bejelentését elmulasztotta, vagy” szövegrész, a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében „a csődeljárás azért nem volt megindítható, mert az adós a csőd kötelező bejelentését elmulasztotta, vagy” szövegrész, a Btk. 311. §-a, a Btké. 20. §-a, a Btké. 27. §-ának (1) bekezdésében a „jövedékkel visszaélésnél [311. § (2) bek.],” szövegrész, a Btké. 28. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja hatályát veszti.
