d) a szállítás időpontját.
(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
80. § (1) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére.
(3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja.
(4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését.
81. § Az erdőterület üdülési, illetőleg sportolási célból – a kijelölt út kivételével – nem vehető igénybe, amennyiben az
a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert);
c) az erdőrezervátum területe; továbbá
d) ha az erdőterületre való belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetőleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.
82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) sportversenyt rendezni.
(2) Az erdőterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni érvényesítését.
83. § (1) Az erdőgazdálkodó – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdőterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás
a) másnak életét vagy testi épségét, vagyoni biztonságát, valamint
b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését
veszélyezteti vagy akadályozza. Amennyiben a korlátozással érintett erdőterületet külön megállapodás alapján természetjáró szervezet is gondozza, az erdőgazdálkodó a korlátozás elrendelését megelőzően köteles kikérni e szervezet véleményét.
(2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdőterület egyes részeinek a látogatását, amennyiben az
a) a vadászati jog gyakorlását lényegesen akadályozza, illetőleg
b) a vadállományt különösen veszélyezteti.
84. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdőterület egyes részei látogatásának három hónapot meghaladó korlátozását köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett földrészlet vázrajzát és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.
(2) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.
85. § Aki az erdőterület látogatását korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelő tájékoztatásról gondoskodni.
86. § (1) Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében köteles a szakirányítási feladatok ellátásához a miniszter által rendeletben megállapított képzettséggel, vagy képesítéssel rendelkező személyt, vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet (a továbbiakban: erdészeti szakszemélyzet) közreműködését önállóan vagy más erdőgazdálkodóval közösen igénybe venni.
(2) Erdészeti szakszemélyzet igénybevételének minősül, ha az erdőgazdálkodó megfelelő képesítéssel rendelkezik, és arról az erdészeti hatóságot tájékoztatja.
(3) Amennyiben az erdőgazdálkodó háromszáz hektár vagy annál nagyobb területen folytat erdőgazdálkodási tevékenységet, saját maga köteles gondoskodni az erdészeti szakszemélyzet igénybevételéről.
(4) Az erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó szaktanácsadó igénybevételét az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatja.
87. § Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja a működési helye szerint illetékes erdészeti hatóság előtt esküt tesz. Az eskü letételét követően az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet tagját nyilvántartásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azonos sorszámú jelvényt, valamint hitelesített szolgálati naplót ad át.
88. § Az erdészeti szakszemélyzet tagját e tevékenységének gyakorlása során megilleti a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott közfeladatot ellátó polgári őrként a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem.
89. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet tagja – az erdőgazdálkodó megbízása alapján – jogosult az erdő őrzésével, valamint az erdészeti termékek származásának ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására.
(2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdészeti szakszemélyzet igénybevételét – a munkavégzés helyének megjelölésével – az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.
(3) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet igénybevételére vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, e törvény alapján helyette más erdőgazdálkodó jelölhető ki.
90. § Az erdőgazdálkodó az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik az erdő őrzéséről.
91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagjának szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult
a) azt a személyt, aki az erdőterületen tartózkodik és az erdő védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenység és a tulajdon biztonságát veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és az erdőterület elhagyására felszólítani;
b) az erdőterületen tartózkodó személyt a birtokában lévő vagy az általa szállított, erdőgazdálkodásból vagy erdészeti szállításból eredő erdészeti termék származásának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket – elismervény ellenében – visszatartani;
c) szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a személyt személyazonosságának igazolására felszólítani, illetőleg a személyazonosság megállapítását követően az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni;
d) egyenruhát, valamint szál és marok szolgálati lőfegyvert viselni;
e) a vagyonőröket a külön jogszabály alapján egyébként megillető intézkedések megtételére.
92. § (1) Az erdészeti igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat
a) a miniszter,
b) az országos erdészeti hatóság,
c) az országos erdészeti hatóság területi szerve (a továbbiakban: állami erdészeti szolgálat) látják el.
(2) Az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt és egyenruhát, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és szolgálati fegyvert is biztosítani kell.
(3) Az erdészeti igazgatás e törvényben meghatározott hatásköre az erdő tulajdonviszonyaitól és rendeltetésétől függetlenül kiterjed a Magyar Köztársaság területének erdőire.
(4) Az országos erdészeti hatóság feladatait a minisztérium látja el.
93. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Védett természeti területen lévő erdőt érintő, e törvényben meghatározott eljárások esetén a természetvédelmi hatóság az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulás megadása iránti megkeresésének tizenöt napon – a 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nyolc napon – belül köteles eleget tenni. Amennyiben a természetvédelmi hatóság e határidőn belül nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként az országos erdészeti hatóság jár el.
(4) Az állami erdészeti szolgálat szerveinek illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.
(5) Amennyiben az erdőgazdálkodó az állami erdészeti szolgálat két vagy több szervezetének illetékességi területén folytat erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdőterület összefüggő, akkor az a területi szerv az illetékes az eljárásra, amelynél nagyobb az erdőterület kiterjedése. Vita esetén az eljáró szervezetet az országos erdészeti hatóság jelöli ki.
94. § Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, erdészeti hatósági ügyben első fokon az állami erdészeti szolgálat hatósági feladatokat ellátó szervei járnak el.
95. § (1) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult
a) külön térítés fizetése nélkül az erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni;
b) az erdő állapotát veszélyeztető károsodott élőfa vagy károsító eltávolítását elrendelni;
c) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni;
d) a természetben összefüggő erdőterületre – ha annak több tulajdonosa van – a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai feltételek megléte esetén határozatban előírni, hogy azon csak társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatható.
(2) Az e törvény alapján indult erdészeti hatósági eljárásokban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a miniszter által rendeletben megállapított összegű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni.
(3) Azok a miniszter által kijelölt szervek, amelyek az e törvény szerinti állami feladatok végrehajtásával összefüggő egyes feladatokat látnak el, jogosultak az erdő és a fásítás területére belépni, az erdészeti magánúton külön térítés fizetése nélkül közlekedni, az erdőgazdálkodótól, az erdészeti hatóságtól, valamint más szervektől a feladataik ellátásához szükséges adatokat és felvilágosítást kérni, iratokat megtekinteni, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni.
96. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenység – beleértve az erdővagyon védelmét –, valamint az elsődleges fafeldolgozás szakmai, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében – az érdekelt miniszterekkel együttműködve – a miniszter látja el.
(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva
a) amennyiben az erdőgazdálkodó elmulasztja az erdő védelmére és művelésére vonatkozó, e törvényben írt kötelezettségek teljesítését, erdőgazdálkodót jelöl ki;
b) engedélyezi az erdőterület honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célra történő igénybevételét.
97. § A miniszter irányítási, szervezési feladatkörében
a) kidolgozza az erdőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik az erdészeti célkitűzések megvalósításáról;
b) az erdővel, az erdőgazdálkodási tevékenység végzésével, valamint az elsődleges fafeldolgozással összefüggésben jogszabályokat készít elő és rendeletet ad ki;
c) az erdészeti irányelvekkel összhangban kidolgozza az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatások jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
d) működteti, illetőleg irányítja az állami erdészeti igazgatás egyes szervezeteit;
e) létrehozza az állami erdészeti szolgálat szervezési, valamint hatósági feladatokat ellátó szerveit, és meghatározza részletes feladatkörüket;
f) javaslatot tesz, illetve dolgoz ki az erdészeti oktatás és kutatás irányelveire;
g) gondoskodik a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási tevékenység szakmai feltételeinek biztosításáról;
h) szabályozási, irányítási feladatainak végrehajtása során gondoskodik az erdőgazdálkodási tevékenység, valamint a vadászati jog hasznosításának egymással összhangban történő szabályozásáról;
i) kialakítja az erdőtervezési körzeteket és gondoskodik a körzeti erdőterv, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv közötti összhang megteremtéséről;
j) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítja a körzeti erdőterveket és gondoskodik azok kiadásáról;
k) gondoskodik a körzeti erdőtervben az országos, illetőleg körzeti hozamszabályozás elkészítéséről;
l) ellátja a nemzetközi erdészeti egyezményekből adódó kormányzati feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi erdészeti szervezetekkel;
m) ellátja az állami erdei vasutak működésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat;
n) ellátja a Kormány által megállapított vagy külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat;
o) gondoskodik az Adattár működtetéséről;
p) tűzgyújtási tilalmat rendel el;
r) gondoskodik az erdővédelmi mérő-, megfigyelő rendszer fenntartásáról és működtetéséről;
s) az állami erdészeti szolgálat szerveinek bevonásával elősegíti az erdővel kapcsolatos jogszabályokban foglalt erdészeti szakmai és jogi előírások, feladatok megismertetését és azok összehangolt megvalósítását;
t) az állami erdészeti szolgálat szerveinek bevonásával folyamatosan elemzi az erdőgazdálkodási tevékenységet.
98. § Az állami erdészeti szolgálat szervezési feladatai keretében
a) gondoskodik a körzeti erdőtervek készítéséről;
b) a jogszabályban meghatározott módon ellátja az erdőgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, pénzügyi, elszámolási feladatokat;
c) az Adattár részére a szükséges adatokat összegyűjti, elemzi;
d) a miniszter megbízása alapján gondoskodik az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
e) ellátja a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat;
f) nyilvántartja az erdőgazdálkodókat;
g) amennyiben az erdőterület tulajdonosa, használója, illetőleg az erdőgazdálkodó a törvényben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az új erdőgazdálkodó kijelölését megelőzően felhívja a kötelezettségének teljesítésére;
h) javaslatot tesz a károsítók elleni védekezéshez adható állami támogatásra;
i) nyilvántartást vezet az erdészeti szakszemélyzet tagjairól;
j) közreműködik az erdőgazdálkodási tevékenységhez nyújtott állami támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásban;
k) együttműködik az illetékes települési önkormányzat képviselő-testületével a településrendezési és -fejlesztési feladatok ellátásában.
99. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó erdészetet érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdészeti Tanácsot hozhat létre.
(2) Az Országos Erdészeti Tanács tevékenységével elősegíti az erdőgazdálkodói érdekeltség és az erdőhöz fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.
(3) Az Országos Erdészeti Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít
a) az erdészetet érintő jogszabálytervezetekről;
b) az erdészet gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveiről;
c) az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről;
d) a miniszter által meghatározott erdészeti témakörökben.
100. § Az Országos Erdészeti Tanács tagjait az illetékes kormányzati, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti és más szakmai szerveinek, valamint a tudomány képviselőiből a miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Erdészeti Tanács működtetési feltételeiről.
101. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni.
(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az erdészeti hatóság határozata alapján
a) az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó állami támogatást nem vehet igénybe,
b) fakitermelésre engedélyt nem kaphat, vagy
c) a fakitermelési engedély hatálya meghatározott feltétel bekövetkezéséig felfüggeszthető.
102. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdőgazdálkodási bírságot köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni, ha
a) erdejében neki felróható okból engedély nélküli fakitermelés történik;
b) az erdő faállományának nevelése és egészségügyi kitermelése során az engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetőleg az erdő faállományának szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát;
c) megszegi a törvény 50. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést;
d) ha az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését;
e) túllépi az erdő felújítására az erdészeti hatóság által megállapított határidőt, vagy a szükséges beavatkozás elmulasztásával kárt okoz;
f) az erdőterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon veszi igénybe;
g) az 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt eset kivételével az erdőgazdálkodási szabályok megsértése esetén.
(2) Az erdőgazdálkodási bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti esetben az élőfa engedély nélküli, vagy az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén az erdőfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként tízezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként négyezer forint;
b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben hektáronként az újraerdősítési költség húsz százaléka;
c) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetekben évente és hektáronként az újraerdősítési költség húsz százaléka;
d) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben az újraerdősítési költség háromszorosa;
e) az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötszázezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.
103. § (1) Amennyiben az erdő látogatója az erdő védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdő látogatására vonatkozó, e törvényben megállapított előírásokat megszegi, az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül befizetni. Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke kétezer forint, legnagyobb mértéke ötvenezer forint.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság ismételhető.
(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdő tulajdonosának, használójának kezdeményezésére a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság egyetértésével hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha vadászterületén a vad olyan hosszú távra kiható kárt okoz, amely a külön törvényben szabályozott kártérítési eljárás során nem érvényesíthető.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában
a) a bírság hektáronkénti legalacsonyabb összege húszezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint;
b) folyamatos károkozás esetén a bírság évenként ismételten kiszabható.
104. § Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító 1970. évi 28. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejű rendelet; a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-a; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi XXI. törvény 21–26. §-ai;
b) az EVT. végrehajtása tárgyában kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet, valamint az azt módosító 33/1987. (IX. 1.) MT rendelet és a 116/1990. (XII. 25.) Korm. rendelet; a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalokról és egyes földművelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról szóló a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 9. §-a
hatályát veszti.
105. § (1) Az egyes erdőrészletekre e törvény hatálybalépése előtt megállapított elsődleges rendeltetést az e törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell elsődleges rendeltetésűnek tekinteni. A törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül – az erdőtulajdonos kérelmére – az erdészeti hatóság felülvizsgálhatja a korábban megállapított elsődleges rendeltetést és megállapíthatja e törvényben foglaltaknak megfelelően. Az erdészeti hatóságnak az erdőtulajdonos kérelmére hozott határozata nem minősül az erdő elsődleges rendeltetése közérdekből való megváltoztatásának.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes tíz évre szóló erdőgazdasági üzemtervet e törvény alapján készült üzemtervnek kell tekinteni.
106. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, így különösen
1. az erdőt és fásítást alkotó fafajok jegyzékét,
2. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat,
3. a körzeti erdőterv, az üzemterv, az egyszerűsített üzemterv és az erdőgazdálkodási terv készítésének részletes szabályait,
4. az Országos Erdőállomány Adattárból történő adatszolgáltatás rendjét, a díjfizetés szabályait és a díj mértékét,
5. az erdőtelepítési-kivitelezési terv készítésének részletes szabályait,
6. az erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait,
7. az erdősítési terv készítésének részletes szabályait,
8. az erdőtelepítések, a fásítások, az egészségügyi-szociális, turisztikai, parkerdei közjóléti beruházások és az erdőszerkezet-átalakítások részletes szabályait,
9. az erdészeti szakszemélyzet tagjának képzettsége feltételeivel, valamint a szakszemélyzet hatósági nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat,
10. az erdészeti képzettségre vonatkozó szabályokat,
11. az állami erdészeti szolgálat hatósági feladatot ellátó szerveinek illetékességi területét,
12. az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét,
13. az erdőfenntartási járulék, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait,
14. az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait,
15. az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait,
16. a kötelezően előírt társult erdőgazdálkodási tevékenység szakmai követelményeit
rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy kijelölje az erdőtervezési körzeteket, valamint az erdő elsődleges rendeltetése szerint érintett miniszterekkel egyetértésben megállapítsa a körzeti erdőterveket és gondoskodjon azok kiadásáról.
| Tájegység, | Többi | |||||||||||||
| állami erdészeti szolgálat területi szerve | Tölgy és bükk | Akác | Cser | kemény lomb fafajcsoport | Lágy lomb | Fenyők | ||||||||
| (a továbbiakban: Esz.) | Ft/bruttó m3 | |||||||||||||
| I. Északi-középhegység | 1100 | 400 | 400 | 600 | 450 | 800 | ||||||||
| – Budapesti Esz. | ||||||||||||||
| – Egri Esz. | ||||||||||||||
| – Miskolci Esz. | ||||||||||||||
| II. Nagyalföld | 800 | 500 | 400 | 600 | 600 | 400 | ||||||||
| – Budapesti Esz. | ||||||||||||||
| – Debreceni Esz. | ||||||||||||||
| – Kecskeméti Esz. | ||||||||||||||
| III. Dél-Dunántúl | 1300 | 500 | 600 | 700 | 600 | 700 | ||||||||
| – Kaposvári Esz. | ||||||||||||||
| – Pécsi Esz. | ||||||||||||||
| IV. Nyugat-Dunántúl | 1300 | 550 | 600 | 700 | 600 | 800 | ||||||||
| – Szombathelyi Esz. | ||||||||||||||
| – Zalaegerszegi Esz. | ||||||||||||||
| V. Kisalföld | 1000 | 500 | 500 | 600 | 600 | 700 | ||||||||
| – Szombathelyi Esz. | ||||||||||||||
| VI. Közép-Dunántúl | 1100 | 500 | 600 | 600 | 450 | 700 | ||||||||
| – Budapesti Esz. | ||||||||||||||
| – Veszprémi Esz. | ||||||||||||||
