d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.
(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út létesítője, fenntartója – amennyiben a jogosult a létesítés, vagy az elhelyezés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:
a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;
b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;
c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a halgazdálkodási tevékenységet folytatókra is.
80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság – erdőt érintően az erdészeti hatóság, természetvédelmi területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával – a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.
(3) A vadászati hatóság a károsult kérelmére a vadállomány csökkentéséről tizenöt napon belül határoz. A szakhatósági hozzájárulásról öt munkanapon belül kell határozatot hozni. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását is.
(4) Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.
81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.
(3) Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.
(4) A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.
(5) Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(6) A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás – ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is – költségeinek megfizetésére – eltérő megállapodás hiányában – a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
82. § (1) A jogosult a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatos állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A vadvédelmi hozzájárulás mértékének alapja a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben szereplő elejtési és befogási darabszám a következők szerint:
a) mezei nyúl esetében darabonként száz forint, fácán esetében darabonként ötven forint,
b) nagyvad esetében darabonként ezer forint.
(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervet csak akkor hagyja jóvá, ha a jogosultnak nincs vadvédelmi hozzájárulási hátraléka, vagy ha a vadvédelmi hozzájárulás, illetőleg a hátralék megfizetésére legfeljebb egy évre halasztást engedélyezett.
(4) A vadvédelmi hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha
a) az általa vagy hozzájárulásával szervezett bérvadászaton a vadászati engedéllyel rendelkező vadász a vadat szakszerűtlenül ejti el;
b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;
c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének;
d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;
e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;
f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;
g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;
h) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadászat rendjét megsértik.
(2) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint ha a vadász az általa elejtett vadat e törvény alapján nem jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe.
(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétől függően:
aa) mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj húsz százaléka, de legalább húszezer forint,
ab) mínusz kettő pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,
ac) mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott díj száz százaléka, de legalább százezer forint lehet,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötezer, legfeljebb százezer forint lehet,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a (3) bekezdés ab) pontja alkalmazásával megállapított összeg,
d) az (1) bekezdés d)–h) pontjai eseteiben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb egymillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.
84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;
b) a vadász, ha a vadászat rendjét megsérti;
c) aki a vadat szándékosan kínozza;
d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;
e) aki a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel, valamint veremmel, méreggel fogja vagy pusztítja el;
f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;
g) aki jogosulatlanul vadászik.
(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb százezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb ötszázezer forint lehet.
85. § A vadvédelmi hozzájárulást, a vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.
86. § (1) A vadászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat:
a) a földművelésügyi miniszter,
b) a Földművelésügyi Minisztérium,
c) területi szervként a vadászati felügyelőségek
látják el.
(2) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelők részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is biztosítani kell.
87. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben felettes szervként a minisztérium jár el.
(3) A vadászati felügyelőség illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. Amennyiben a vadászterület két vagy több vadászati felügyelőség illetékességi területén található, az a vadászati felügyelőség az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. Vita esetén az eljárásra illetékes szervet a miniszter jelöli ki.
(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász érdekelt, vagy ha hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.
88. § Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, vadászati hatósági ügyben első fokon a vadászati felügyelőség vezetője jár el.
89. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak ellátása során jogosult:
a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;
b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni;
c) a vadászterületen megfigyelést végezni;
d) a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;
e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását elrendelni;
f) a vadászati hatóság nevében hozott határozatát – utólagos írásbafoglalási kötelezettség mellett – szóban is megadni;
g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata esetén a vadászathoz használt eszközt – ideértve a gépjárművet is – elismervény ellenében visszatartani;
h) a vadászati jog gyakorlásával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál a vadászati felügyelőség vezetőjének megbízása alapján eljárást kezdeményezni;
i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.
(2) Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni.
90. § (1) A vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében – együttműködve az ügykör szerint illetékes miniszterekkel – a földművelésügyi miniszter látja el.
(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva:
a) védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel, a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben engedélyezi a vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését;
b) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben engedélyezi vadaspark létesítését;
c) a rendkívüli értéket képviselő trófeát nemzeti értékké nyilvánítja.
(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:
a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) a vadászati jog hasznosításával összefüggésben jogszabályokat készít elő, illetve alkot;
c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
d) létrehozza a vadászati hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó szerveket, valamint meghatározza feladatkörüket;
e) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;
f) ellátja a Kormány által vagy a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat.
(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:
a) kijelöli a vadgazdálkodási körzeteket, és az érintett miniszterekkel egyetértésben kiadja a körzeti vadgazdálkodási terveket;
b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.
91. § (1) Vad élő egyedének, valamint ivarsejtjének és embriójának behozatalához és kiviteléhez – a külön jogszabályokban foglalt engedélyeken túl – minisztérium előzetes szakmai hozzájárulása is szükséges.
(2) Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról a miniszter által rendeletben előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-ellenőrzési, valamint a népegészségügyi hatóság jogosult ellenőrizni.
92. § A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati felügyelőségek útján lát el. A vadászati felügyelőségek szervezési feladatkörükben:
a) nyilvántartást vezetnek a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről), címéről (székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;
b) gondoskodnak a vadászvizsga megszervezéséről;
c) nyilvántartást vezetnek a hivatásos vadászokról;
d) a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjtenek, illetve szolgáltatnak;
e) összeállítják és közzéteszik a vadkárbecslői szakértői névsort;
f) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat;
g) irányítják az alkalmazásukban álló vadászati felügyelők vad- és élőhelyvédelmi tevékenységét.
93. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, a vad védelmét, a vadgazdálkodást, a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, valamint területi vadgazdálkodási tanácsokat (a továbbiakban: Vadgazdálkodási Tanács) hoz létre.
(2) A Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.
(3) A Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekről.
94. § A Vadgazdálkodási Tanács tagjait az illetékes kormányzati, érdekképviseleti és szakmai szervezetek, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter kéri fel, és gondoskodik a Vadgazdálkodási Tanács működési feltételeiről.
95. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási bírság;
e) a vadvédelmi bírság.
(2) A vadvédelmi hozzájárulást elsősorban a vadállomány őrzésével, a vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani.
(3) A vadgazdálkodási bírságot, a vadvédelmi bírságot elsősorban a vad és élőhelye védelmének támogatására kell fordítani.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a vadgazdálkodási hozzájárulás, a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság e törvény szerinti mérték alapulvételével – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos inflációs ráta alapján – a költségvetési törvény kihirdetését követő hatvan napon belül rendeletben közzétegye.
96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az 1970. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1995. évi XXI. törvény 23–24. §-ával megállapított 32–36. §-a, és a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát veszti;
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) az 1994. évi LXIII. törvény 38. §-ával megállapított 64/B. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része;”
c) az Ötv. 82. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;”.
97. § (1) Az államot a nem a tulajdonában levő vadászterületen megillető vadászati jog e törvény hatálybalépésével megszűnik. A vadászati jog e törvény alapján külön térítés, valamint adó- vagy illetékfizetés nélkül válik a vadászterületnek minősülő föld tulajdonjogának attól el nem választható részévé.
(2) Az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló megállapodások, határozatok, valamint haszonbérleti szerződések 1997. március 1. napjával érvényüket vesztik.
98. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület határának e törvény előírásai szerinti megállapítására vonatkozó, az erdészeti és a természetvédelmi hatósággal, az érintett települési önkormányzatok jegyzőivel, továbbá a földtulajdonosok, a földhasználók, az erdőgazdálkodók, valamint a vadászok érdekképviseleti szerveivel előzetesen egyeztetett javaslatáról – annak térképi megjelölésével – 1996. augusztus 1. és szeptember 1. között a saját, valamint az érintett települések hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé. Ezt követő kilencven napon belül az érintett tulajdonosok – e törvénynek a társult vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával meghozott döntésükkel – önálló vadászterület kialakítását vagy a javaslatban szereplő vadászterület-határ módosítását kezdeményezhetik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül kifogást nem terjesztettek elő, a vadászati hatóság határozatban megállapítja a vadászterület határát.
(3) Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati hatóság által a vadászterület kialakítására tett javaslat módosítását kezdeményezik, erről a vadászati hatóság legkésőbb 1997. február 1-jéig határoz.
(4) A vadászterület határát első alkalommal megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, annak megváltoztatását vagy megsemmisítését közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A vadászati hatóság közérdekből a vadászterület kialakításáról szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. Amennyiben a bíróság a vadászati hatóság határozatának végrehajtását nem függeszti fel, a bírósági eljárás során a vadászterület határának vadászati hatóság által közzétettek szerinti módosítására kerülhet sor.
99. § (1) A törvény hatálybalépésekor meglevő vadászati célú kerítés fennmaradását 1997. szeptember 1-jéig lehet az illetékes vadászati hatóságnál kezdeményezni. Az e határnapot követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek minősül. A vadászati célú kerítés fennmaradására kiadott engedélyt – a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a vadaskertet, illetve a vadasparkot létesítő engedélynek kell tekinteni.
(2) E törvény kihirdetése és 1997. március 1. napja közötti időszakban csak 1997. március 1-jéig érvényes határozott idejű haszonbérleti szerződést lehet kötni.
(3) E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azokra a jogosultakra kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, vagy az államot megillető vadászati jogot üzemi kezelésben hasznosították. Amennyiben több jogosult gyakorolhatja az előhaszonbérletre vonatkozó kedvezményt, úgy e jogosultak – eltérő megállapodás hiányában – az általuk hasznosított terület nagysága alapján megállapított sorrendben élhetnek az új vadászterületre vonatkozó előhaszonbérleti joggal.
(4) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében 1997. március 1. napjáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a föld tulajdonosa, jogszerű használója, illetőleg a jogosulttal szemben.
(5) E törvénynek a vadászvizsga letételére vonatkozó előírásait a törvény hatálybalépését követően kell alkalmazni. A törvényben foglalt eset kivételével nem kötelezhető a vadászvizsga ismételt letételére az, aki a korábbi jogszabályok alapján érvényes vadászvizsgát tett.
(6) E törvénynek a vadászjegy, valamint a vadászati engedély kiadására vonatkozó szabályait a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. A korábbi jogszabályok alapján kiadott vadászjegy, valamint vadászati engedély 1997. december 31-én érvényét veszti.
(7) A korábbi jogszabályok alapján kiállított egyéni lőjegyzéket a vadászjegynek az e törvény alapján történő kiállításáig egyéni zsákmányjegyzéknek kell tekinteni.
100. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy
a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint
b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó átmeneti szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászíj-tartás szabályait rendeletben megállapítsa.
