62. § Az Ftv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni.”
63. § (1) Az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) alapképzésre és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel;”
(2) Az Ftv. 83. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre módosul:
„(2) Az ötévesnél hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés alatt kivételesen engedélyezhető a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett.”
(3) Az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, a középiskolai tanulmányok, középiskolai tanulmányi versenyek, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza.”
(4) Az Ftv. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felsőoktatási intézmény évenként - az FTT állásfoglalásának figyelembevételével - állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehető hallgatók számát.”
(5) Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(6) Az Ftv. 83. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja.”
64. § Az Ftv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, általános és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás).
(2) A képzés szintjei:
a) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés;
b) főiskolai szintű képzés
- főiskolai szintű alapképzés
- főiskolai szakirányú továbbképzés;
c) egyetemi szintű alapképzés;
d) posztgraduális képzés
- egyetemi szakirányú továbbképzés
- doktori, illetve mesterképzés.
(3) A főiskolák akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, főiskolai szintű alapképzést, főiskolai szakirányú továbbképzést, az egyetemek akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, főiskolai és egyetemi szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, a művészeti egyetemek, valamint más egyetemek művészeti szakjaikon mesterképzést folytatnak. A főiskolák egyes szakokon - a megfelelő akkreditációs eljárás alapján - egyetemi szintű alapképzést is folytathatnak.”
65. § (1) Az Ftv. 85. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(7) bekezdés számozása (2)-(8) bekezdésre módosul:
„(1) Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább kétéves képzésben lehet megszerezni.”
(2) Az Ftv. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Más oktatási formákban a képzési idő - az alkalmazott oktatási formától és módszerektől függően - a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott időtartammal azonos vagy hosszabb.”
66. § Az Ftv. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg.
(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve kreditben vagy egyéb megfelelő számítási módon meghatározva, a szigorlati tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket.”
67. § Az Ftv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait - különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek, kreditek számát, a kötelező vizsgákat, szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását, az egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat - a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák meg.
(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési követelmények mellett figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre.”
68. § Az Ftv. 91. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte.
(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács karonként és szakonként is létrehozható. A doktori tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő.”
69. § Az Ftv. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság előtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkező személyekből hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló külső szakember.”
70. § Az Ftv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A doktori fokozat odaítéléséről vagy elutasításáról központi nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános.
(2) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetem doktori szabályzata állapítja meg.”
71. § (1) Az Ftv. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hallgató tanulmányait az egyetemi és a főiskolai szintű alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgával fejezi be.”
(2) Az Ftv. 95. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:
a) a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, vagy az előírt kreditértékek megszerzése;
b) az intézmény által előírt nyelvismeret megszerzésének igazolása.”
(3) Az Ftv. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgát kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint.”
72. § (1) Az Ftv. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel. Oklevél vagy bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmények használhatják.”
(2) Az Ftv. 97. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a mesterfokozattal rendelkezők a „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA).”
(3) Az Ftv. 97. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felsőoktatási intézmény az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad.”
73. § (1) Az Ftv. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.”
(2) Az Ftv. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A főiskolai végzettséggel rendelkező személyek általában - a tanulmányi iránytól függően - a következő címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.”
74. § (1) Az Ftv. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az adományozás részletes feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.”
(2) Az Ftv. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a „doktor (PhD)” vagy a „Dr.” rövidítést használhatják. A (3) bekezdésben említettek a „doctor honoris causa” címet vagy a „Dr. h. c.” rövidítést használhatják.”
75. § Az Ftv. 103-104. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„103. § (1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsőoktatási intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályokat a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.
104. § A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelően tandíjat, költségtérítést és egyéb díjat fizetnek.”
76. § Az Ftv. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nemzetközi szerződés vagy annak alapján kötött intézményközi megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja.”
77. § (1) Az Ftv. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hazai egyetem doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.”
(2) Az Ftv. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet, ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetőleg a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási joggal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.”
78. § Az Ftv. a következő 108/A-108/B. §-sal egészül ki:
„108/A. § (1) Külföldi felsőfokú szakképzettség e törvény hatálya alá tartozó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzettséggel egyenértékűnek akkor ismerhető el, ha
a) a bizonyítványt (oklevelet, fokozatot) elismert külföldi intézmény adta ki; és
b) az a külföldi állam joga alapján is felsőfokú szakképzést tanúsít; továbbá
c) a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetők a magyar szakképesítési követelményeknek.
(2) A felsőfokú végzettség és a felsőfokú szakképzettség elismerésére egyebekben az elismerésre és a honosításra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
108/B. § Külföldön vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett, a törvény 106-108/A. §-a alá nem tartozó, azonban jogszabály vagy nemzetközi szerződés által szabályozott szakma gyakorlására jogosító felsőfokú szakképzettségek elismerésének feltételeit és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
79. § Az Ftv. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek, illetőleg felsőfokú szakképzettségek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél, illetőleg felsőfokú szakképzettség hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetőleg Magyarországon szerzett felsőfokú szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az erről szóló záradékot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.”
80. § (1) Az Ftv. 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a művelődési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.”
(2) Az Ftv. 110. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a művelődési és közoktatási miniszter által engedélyezett képzésről kiadott külföldi oklevelek honosításáról és belföldi egyenértékűségéről a miniszter rendeletet alkot. E rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed.”
81. § Az Ftv. 111. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen létrehozhat és működtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó vállalkozásokat.
(5) A felsőoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Országgyűlés elé terjesztendő, a magyar tudomány általános helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.
(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 50 százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.”
82. § Az Ftv. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felsőoktatási intézményekben érdekegyeztető tanács működik. A tanács szervezetét és működését a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kell megállapítani.
(3) A felsőoktatás munkavállalói ágazati jelentőségű, munkaügyi és szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működik. A Tanács működési rendjét maga alakítja ki.”
83. § Az Ftv. 113. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben, valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében, 53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4) bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkező esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.”
84. § Az Ftv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján határozzák meg.
(2) A hittudományi képzést folytató egyházi egyetemek és főiskolák tekintetében a törvény 3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a) pontjában, valamint 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a) pontjában meghatározott feltételektől el lehet tekinteni.
(3) Az egyházi egyetemek, főiskolák hitélettel összefüggő tárgyainak oktatásához az állam anyagilag hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és mértékéről - valamennyi egyházi egyetemre és főiskolára egyaránt vonatkozó szempontrendszer alapján - az éves költségvetés keretében kell dönteni.
(4) Az egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési követelményekben foglaltak szerint és a MAB állásfoglalása alapján világi jellegű szakokat indíthatnak. A világi szakismeretekre épülő, de hitéletben is felhasználható képzési tárgyak akkreditálási folyamatába a MAB az egyház által delegált tagot is bevon.
(5) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (4) bekezdésében, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak.”
85. § (1) Az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A katonai felsőoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a rendvédelmi felsőoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen felügyeletet gyakorol.”
(2) Az Ftv. 115. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve a rendvédelmi felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;”
(3) Az Ftv. 115. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) a 10/B. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt jogköröket a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter gyakorolja.”
86. § (1) Az Ftv. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetőleg egységes intézmények egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmények) az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek agrár felsőfokú képzést nyújtó tagintézményei, továbbá az egységes felsőoktatási intézmények agrár karai (a továbbiakban: agrár felsőoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései szerint vesznek részt az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel.”
(2) Az Ftv. 116. §-a a következő (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más célra nem használható.
(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott egészségügyi ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatra nem terjed ki.
(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a továbbképzésben, beleértve a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését is.
(6) Az agrár felsőoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítő szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet és annak fejlesztését, valamint az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet agrár szakmai szempontokból a földművelésügyi miniszter felügyeli és finanszírozza.
(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsőoktatási intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia megsértése esetén a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.
(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelőző tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetésből a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell biztosítani.
(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.
(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott pénzeszközöket a felsőoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni.
(11) A jelenlegi többkarú és több szakon képzést folytató orvos- és egészségtudományi, illetve agrártudományi egyetemek, ha nem felelnek meg az Ftv. 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak, úgy is részévé válhatnak más egyetemnek, hogy szakmai autonómiájukat megtartva, karaik az egyetemen belül egészségtudományi, illetve agrártudományi centrumokat alkotnak. Autonómiájuk a kompetenciájukba tartozó képzés tartalmi részének meghatározására és a kiegészítő tevékenységekre is kiterjed.”
87. § (1) Az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Erre az eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetőség.”
(2) Az Ftv. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elősegítése érdekében a következő átmeneti eljárást kell alkalmazni:
a) a hittudományi egyetem vezetője vagy annak fenntartója javaslatot tesz a MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkező hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévő egyetemi teológiai doktori fokozatok átminősítését, illetve egyenértékűségének megállapítását készíti elő;
b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;
c) az átminősítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;
d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig be kell fejezni;
e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése szerint jár el.”
88. § (1) Az Ftv. 120. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(3) bekezdés számozása (2)-(4) bekezdésre módosul:
„(1) Művészeti felsőoktatási intézmény akkor létesíthető, illetve működhet, ha egy művészeti és egy tudományterületen, vagy két művészeti területen, legalább két művészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1) bekezdésében, illetőleg a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.”
(2) Az Ftv. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak oktatói és előadói képessége mellett művészeti alkotóképességéről kell tanúbizonyságot adnia.”
(3) Az Ftv. 120. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A művészeti főiskolák és egyetemek nappali tagozatára művésznövendék e törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérően - a MAB egyetértésével meghatározott művészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését megelőzően is felvehető, intézményi döntés alapján.”
89. § Az Ftv. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálybalépését követően - legkésőbb 2000. június 30-ig - valamennyi felsőoktatási intézmény tekintetében az első akkreditációs értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB állapítja meg.
(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a felsőoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, s azokat legkésőbb 2000. június 30-ig sem teljesíti, e határidő eltelte után önálló felsőoktatási intézményként nem működhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény átszervezéséről vagy megszüntetéséről a fenntartó gondoskodik.
(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza. Akkreditációs eljárás csak nyilvánosságra hozott követelmények alapján folyhat.”
90. § Az Ftv. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre őket kinevezték.
(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott, továbbá a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de az intézményeknek kezdeményezniük kell annak határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyra történő - megegyezéssel való - átváltoztatását.
(3) E törvény hatálybalépése előtt kinevezett főiskolai tanárokra a 4. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4) A doktori, vagy azzal egyenértékű fokozatot szerzettek határozott időre egyetemi adjunktusként, legalább ötéves oktatói-kutatói gyakorlat alapján pedig határozatlan időre egyetemi docensként alkalmazhatók.
(5) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a tudományos kutatók munkaidőbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének feltételeit.
(6) A felsőoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben, szorgalmi időben csak méltánylást érdemlő esetekben, vagy az intézményi Szabályzatban meghatározott időszakokban adják ki.
(7) Azokon a szakterületeken, amelyeken akkreditált doktori, illetve mesterképzés nem folyik, a törvény 18. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 18. § (2) bekezdésében és a 20. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a főiskolai tanári kinevezés, illetőleg a címzetes főiskolai tanári cím adományozásának feltétele a doktori, illetve mesteri fokozat helyett az alkotó szakmai gyakorlati tevékenység, illetőleg művészi alkotó tevékenység.
(8) E törvény hatálybalépésétől a művészeti felsőoktatási intézményben, karon, szakon a habilitációhoz, egyetemi, főiskolai tanári kinevezéshez, egyetemi docensi kinevezéshez a pályázónak DLA mesterfokozattal vagy a Kjt. módosításáról szóló 1996. évi XXVIII. törvény 25. §-ának (6) bekezdésében foglalt művészeti díjjal, vagy a MAB által ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismeréssel is elegendő rendelkeznie. E kinevezésekre legkésőbb a teljes intézményi akkreditáció lefolytatásáig van mód.”
91. § Az Ftv. a következő 124/A. §-sal egészül ki:
„124/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület választása alapján került sor (rektor, felsőoktatási szövetség elnöke, főigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetője, illetve helyetteseik), megszűnik a megbízás
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;
d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;
e) a vezető halálával.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre - minősített többséggel az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésről. A visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a Kjt. 47-54. §-a szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetője útján) a fegyelmi határozatot.”
92. § (1) Az Ftv. a következő 124/B-124/C. §-sal egészül ki:
„124/B. § Az önálló felsőoktatási intézmény vezetője (rektor, főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelős vezetője.
124/C. § Az 1996. szeptember 1-jéig már megtörtént vezetői kinevezések, megbízások érvényességét a törvény új rendelkezései nem érintik.”
(2) Az Ftv. a következő 124/D-124/E. §-sal egészül ki:
„124/D. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés szabályait, szakmai követelményeit 1996. december 31-ig,
b) a kreditrendszer szabályait 1997. december 31-ig,
c) az egységes tanárképzés képesítési követelményeit 1997. december 31-ig, továbbá
d) a teljesítménymutatók rendszerét, bevezetését.
124/E. § E törvény alkalmazásában
a) akkreditáció: felsőoktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése;
b) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel;
c) általános továbbképzés: felsőoktatási intézményben megszerzett oklevél tudástartalmának megújítását, bővítését szolgáló képzés;
d) első alapképzés: az első főiskolai vagy az első egyetemi végzettség és szakképzettség megszerzését eredményező képzés;
e) kar: a felsőoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több szakmailag összetartozó szakon folyó felsőfokú képzés feladatainak ellátását szervezi és biztosítja;
f) kiegészítő alapképzés: a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés;
g) költségtérítés: a felsőoktatási intézmény által megállapított mértékű, a képzéssel összefüggő (működési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevőket terheli;
h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;
i) művészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az előadó művészetek;
j) szak: önálló oklevél kiadásával végződő felsőfokú képzés;
k) szakirányú továbbképzés: főiskolai vagy egyetemi alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul;
l) tudományág: az MTA minősítési rendszerében alkalmazott felosztás szerinti fogalom;
m) tudományterület: a társadalomtudományok, az élő természettudományok, valamint az élettelen természet- és műszaki tudományok.”
93. § (1) Az Ftv. 125. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ez a törvény - a törvény különböző jogszabályhelyein foglalt kivételekkel - 1993. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói költségtérítést a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak kell tekinteni.
(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként működik.”
(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(6) számozással a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A felsőoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.
(5) A felsőoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk módosítását (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.
(6) A törvény 67/A. §-a szerinti szervezet létrehozásának határideje 1996. december 31.”
94. § (1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
„a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának d) pontja, 119. §-ának (3) bekezdése, valamint
b) a felsőoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint 118. §-ának (4) bekezdésében a „doktori (PhD) fokozattal” szövegrész helyébe „doktori fokozattal”, az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3) bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 93. §-ának (3) bekezdésében, 118. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2) bekezdésében a „doktori (PhD) fokozat” szövegrész helyébe „doktori fokozat”, az Ftv. 86. §-ának (6) bekezdésében, 118. §-ának (4) bekezdésében, valamint 119. §-ának (1) bekezdésében a „doktori (PhD) fokozatot” szövegrész helyébe „doktori fokozatot”, az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjában a „doktori (PhD), illetve mesterfokozattal” szövegrész helyébe „doktori fokozattal” szövegrész lép, az Ftv. 49. §-a (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;
b) az Ftv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;
c) a 9/H. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;
d) a 116. § finanszírozásra vonatkozó rendelkezései, továbbá e törvény 7. §-ának (7) bekezdése, a 9/A. §-a, 9/B. §-ának (4) bekezdése, 9/D. §-a, 9/E. §-a, 9/H. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a 10/A. §-a, a 32/A. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 67/A. §-ának (5) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba;
e) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.”
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen
Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest
Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs
József Attila Tudományegyetem, Szeged
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest
Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest
Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest
Miskolci Egyetem, Miskolc
Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely
Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs
Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest
Soproni Egyetem, Sopron
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged
Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest
Veszprémi Egyetem, Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
Evangélikus Teológiai Akadémia, Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
Országos Rabbiképző Intézet, Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr
Államigazgatási Főiskola, Budapest
Bánki Donát Műszaki Főiskola, Budapest
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest
Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely
Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza
Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, Budapest
Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola, Szarvas
Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest
Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár
Eötvös József Főiskola, Baja
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét
Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény
Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd
Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Jászberény
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Budapest
Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest
Könnyűipari Műszaki Főiskola, Budapest
Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, Békéscsaba
Külkereskedelmi Főiskola, Budapest
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest
Rendőrtiszti Főiskola, Budapest
Széchenyi István Főiskola, Győr
Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
Egri Hittudományi Főiskola, Eger
Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája, Budapest
Ferences Hittudományi Főiskola, Budapest
Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
Győri Hittudományi Főiskola, Győr
H. N. Adventista Egyház Lelkészképző Intézete, Budapest
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen
Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola, Pannonhalma
Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola, Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest
Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged
Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
Szent Pál Akadémia, Budapest
Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom
Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola, Zsámbék
Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest
Gábor Dénes Főiskola, Budapest
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idő, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen
- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés,
- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés,
- tudományos fokozatok, címek,
- idegen nyelv tudása,
- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,
- vezetői megbízások,
- gyakornoki idő, vizsga, próbaidő,
- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,
- fizetési fokozat,
- tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok,
- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,
- szabadság, kiadott szabadság,
- dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei,
- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,
- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával.
1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;
b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen
- felvételeivel kapcsolatos adatok,
- a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni.
