„(3) Az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az első–hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére más jelölés alkalmazását is előírhatja.

(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

(5) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakat – az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével – akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megjelölést.

(6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésben foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló tekintetében is alkalmazni kell.”

53. § A Kt. 71. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A középiskola a helyi tantervében előírhatja, hogy a tizenegyedik évfolyamára történő továbbhaladás feltétele az alapműveltségi vizsga letétele is.

(2) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.”

54. § A Kt. 72–73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét.

(2) Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány-nyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges.

(3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell vezetni.

73. § Ha a szakiskola, illetőleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani.”

55. § A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha)

„a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;”

56. § (1) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a tanulói jogviszony)

„da) a tizedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján általános iskolában és szakiskolában, ha a tanuló bejelenti, hogy nem tesz alapműveltségi vizsgát, szakiskolában abban az esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga;

db) az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján,

– tíz évfolyamos általános iskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett,

– középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló nem tanulhat tovább;

dc) középiskolában és szakiskolában az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája vizsgaidőszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy tovább kíván tanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette, feltéve, hogy a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történő továbbhaladás feltételeként az alapműveltségi vizsga letételét előírta, illetve, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga megléte;”

(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

(Megszűnik a tanulói jogviszony)

„g) az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga letételének napján, illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban meghatározott esetben;”

(3) A Kt. 75. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

(5) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

(6) A tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a középiskolára, az összetett iskolában, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott feladatoknak megfelelő iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(4) A Kt. 75. §-a (4) bekezdésének jelölése (7) bekezdésre változik, és a következő e) ponttal egészül ki:

(A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik)

„e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.”

(5) A Kt. 75. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét.

(9) Kiskorú tanuló – a tankötelezettség megszűnése után is – a szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszűnik a tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya.

(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.”

57. § (1) A Kt. 76. §-a előtt található alcím helyébe a következő alcím lép:

„A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége”

(2) A Kt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi büntetés lehet)

„e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;”

58. § (1) A Kt. 76. §-a (6) bekezdésének második–harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.”

(2) A Kt. 76. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.”

59. § A Kt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.

(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

60. § A Kt. 78. §-át megelőző alcím, valamint 78. §-ának helyébe a következő alcím, illetve § lép:

„A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések

78. § (1) Azok, akik nem tankötelesek, és a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat.

(2) Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b) tíz évfolyamos általános iskola esetén tizenkilencedik,

c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(3) A tankötelezettség megszűnése után a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen – dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja.

(4) A felnőttoktatás megszervezhető

a) az e célra létesített – e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)–f) pontjában felsorolt – iskolákban, illetve

b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.

(5) A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.

(6) A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos (például távoktatás) munkarendje szerint.

(7) A felnőttoktatásban

a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,

b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a száznyolcvanöt tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,

c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.”

61. § (1) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, középiskola, szakiskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”

(2) A Kt. 79. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény)

„a) nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;”

(3) A Kt. 79. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”

62. § (1) A Kt. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a felvétel előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a foglalkozási, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a szervezeti és működési szabályzatban az alkalmazottakra, a házirendben a gyermekekre, tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg;

b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsőfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie;

c) nem kell alkalmazni iskolaalapításnál és fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [26. § (2)–(3) bek., 28. § (2) bek.] vonatkozó rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik–ötödik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá (4) bekezdésének első mondatát; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését és az osztály-, csoport létszámokat meghatározó 3. számú mellékletet;

d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – e törvény 74–75. §-ától el lehet térni;

e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között – részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni.”

(2) A Kt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:)

„e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.”

(3) A Kt. 81. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak – a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül – e törvény 114–115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását.

(5) A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.

(6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A művelődési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója – az (1) bekezdés e) pontja szerint – sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését.

(9) Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a művelődési és közoktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben köthet közoktatási megállapodást.

(10) A művelődési és közoktatási miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai, kollégiumi ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott.”

63. § A Kt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)–(3) bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (7)–(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.

(2) A 81. § (8)–(10) bekezdésében és az e §-ban meghatározott közoktatási megállapodás megkötéséhez be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését.

(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében a székhely szerint illetékes főjegyző ellátja az e törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket.”

64. § (1) A Kt. 83. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.”

(2) A Kt. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:

„(8) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.”

65. § (1) A Kt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól.”

(2) A Kt. 84. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

„A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.”

(3) A Kt. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:

„(5) A független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a főjegyzőhöz – a döntést követő három munkanapon belül – jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a főjegyző három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (6)–(8) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.”

66. § (1) A Kt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai neveléséről és oktatásáról.”

(2) A Kt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról,

b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról,

c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról,

d) a felnőttoktatásról,

e) az alapfokú művészetoktatásról,

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről

abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.

(4) Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni:

a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról;

b) az alapfokú művészetoktatásról;

c) az általános iskolai felnőttoktatásról;

d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről.”

67. § A Kt. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei,

b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről,

c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,

d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról,

e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról,

f) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről,

g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról,

h) az e)–f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről.

(2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.

(3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.

(4) A fővárosi, megyei önkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.”

68. § A Kt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § (1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló – feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, munkaügyi központ (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztető bizottságban együttesen hagyja jóvá. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fővárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi, megyei önkormányzatnál bejelentkezett.

(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.

(3) A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül.

(4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.

(5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását akkor szüntetheti meg, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(8) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát – az intézmény által ellátott feladatokkal együtt – használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Ha a fővárosi, megyei önkormányzat a (8) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(10) Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)–(8) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.

(11) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a helyi önkormányzat a (6)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő – a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt – kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.”

69. § A Kt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) A főjegyző

a) másodfokon elbírálja a független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmet;

b) rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a művelődési és közoktatási miniszternél, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges; a főjegyző kezdeményezéséhez – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.

(2) A főjegyző, továbbá a megyei jogú város jegyzője

a) közreműködik – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – az érettségi vizsgák előkészítésében, megtartásában;

b) közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében.

(3) A főjegyző elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi a fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárnak, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.

(4) A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője

a) közreműködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében;

b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;

c) az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatában foglaltak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga előkészítésében, megtartásában;

d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat;

e) tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az – e törvény 30. §-ának (1)–(2) bekezdésében felsorolt – intézmény, amelyik rendelkezik a fogyatékos gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;

f) segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyveit félévenként megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba;

g) tájékoztatja a művelődési és közoktatási minisztert szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi minisztert, illetve a szakirány szerint illetékes minisztert közoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről;

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal.

(5) A jegyző a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatának egy példányát megküldi a főjegyzőnek.

(6) Az (2) bekezdés a)–b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplő szakértő, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közreműködését.

(7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola;

b) jegyző

– az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését,

– az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának,

– bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.

(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek esetén a jegyző a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a művelődési és közoktatási miniszternél. Intézkedése előtt – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.

(9) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat – ha e törvény másképp nem rendelkezik – megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.”

70. § (1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter)

„a) kiadja – az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után – a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját; továbbá – az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után – a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét és ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat;

b) rendszeresen, de legalább három évenként – az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével – értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén – az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik – nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával – óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;”

(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter)

„f) az Országos Köznevelési Tanács előterjesztésére dönt – a szakképzés kivételével – könyv tankönyvjegyzékbe, eszköz taneszközjegyzékbe történő felvételéről, gondoskodik ezeknek a jegyzékeknek közzétételéről, valamint kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét, és gondozza azt;”

(3) A Kt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a költségvetésének terhére – a szakképzési évfolyamok kivételével – országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa.”

71. § (1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

„a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja bevezetését és kiadását, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését;”

(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő szöveggel egészül ki:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

„a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, illetőleg a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet;”

(3) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

„c) az országos mérési feladatok ellátásának rendjét;”

(4) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

„e) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit, rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékből való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá szakképzés kivételével a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszközjegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz-felszerelési jegyzék kiadását,”

(5) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

„g) a szakmai vizsga és az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kiadását,”

(6) A Kt. 94. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kormány rendeletben szabályozza

a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását;

b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;

c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;

d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket;

e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és működtetését;

f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit;

g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait.

(4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács – a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben – az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

(5) A (3) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához – a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő kérdésekben – be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértését.”

72. § (1) A Kt. 95. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata)

„b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése,”

(2) A Kt. 95. §-a a következő f)–g) ponttal egészül ki:

(A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata)

„f) a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése;

g) a fővárosi, megyei fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;”

(3) A Kt. 95. §-a a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A művelődési és közoktatási miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közreműködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter – az Országos Diákjogi Tanács közreműködésével – három évenként összehívja az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok – amelyik nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat nem működik, az iskolai, kollégiumi tanulóközösségek legalább húszszázalékos tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyűlésen megválasztott – küldötteiből álló diákparlamentet. A diákparlament a diákok közoktatással kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az Országos Diákjogi Tanács előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter határozattal

a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,

b) rendkívüli szünetet rendelhet el – a főjegyző, jegyző kezdeményezésére – az ország, a megye, főváros vagy egyes település nevelési-oktatási intézményeiben.

(5) A művelődési és közoktatási miniszter – ha e nélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség – a (4) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól – az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben – eltérő intézkedést is hozhat. A művelődési és közoktatási miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni. A határozat előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítható.”

73. § A Kt. 96–97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kt. a 97. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„96. § (1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében Országos Köznevelési Tanács működik közre. Az Országos Köznevelési Tanács döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértői testület.

(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.

(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen

a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben,

b) figyelemmel kíséri az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptantervnek az alkalmazását, kezdeményezi felülvizsgálatukat,

c) javaslatot tesz könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételére,

d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,

e) javaslatot tesz a közoktatást érintő szakmai kérdésekben, a művelődési és közoktatási miniszternek,

f) évente jelentést tesz közzé a közoktatás helyzetéről.

(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy rendes és hét póttagja van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel a következők szerint: három tagját saját választása, tíz tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját és három póttagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, kettő tagját és egy póttagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia jelölése alapján. A felkérés – a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése az érintett miniszter megbízásának lejártával megszűnik – öt évre szól. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által delegált tagokat a következő eljárás szerint kell megállapítani:

a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,

b) a jelöléseket – szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek,

c) a javaslattevő megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol,

d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja – az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül – az a tíz, illetve – a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül – az a hat személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,

e) a szavazatok összesítését és a sorsolást – közjegyző jelenlétében – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium végzi.

(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai:

a) Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésével, átképzésével kapcsolatos döntéseinek előkészítésére. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság kilenc tagból áll, melyből ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter, illetve a pénzügyminiszter delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság egyetértését be kell szerezni a pedagógus-továbbképzés rendszerének létrehozásával kapcsolatos előterjesztésnek a Kormány részére történő benyújtása előtt,

b) Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga általános követelményeinek meghatározásával kapcsolatos előkészítő feladatok ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melyből három tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsőoktatási és Tudományos Tanács delegál.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak megbízása – a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik – az Országos Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos időtartamig szól.

(7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit.

(8) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.

A Közoktatáspolitikai Tanács

97. § (1) A Közoktatáspolitikai Tanács a művelődési és közoktatási miniszter közoktatáspolitikai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A Közoktatáspolitikai Tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni – a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével – a közoktatást érintő bármilyen kérdésben.

(2) A Közoktatáspolitikai Tanács tagjai

a) az országos pedagógus szakmai szervezetek,

b) az országos pedagógus szakszervezetek,

c) az országos szülői szervezetek,

d) az országos diákszervezetek,

e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,

f) az országos kisebbségi önkormányzatok,

g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók,

négy-négy, továbbá

h) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban érdekelt minisztérium, országos hatáskörű szerv egy-egy

delegált képviselője. E bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten, szülői szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatáspolitikai Tanács titkárságán bejelentkezett.

(3) A Közoktatáspolitikai Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.

(4) A Közoktatáspolitikai Tanács munkáját titkárság segíti. A Közoktatáspolitikai Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.”

74. § A Kt. 98. §-a előtt található alcím és 98. §-a helyébe a következő alcím, illetőleg rendelkezés lép:

„Szakmai bizottságok

98. § (1) A művelődési és közoktatási miniszternek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter tanulói jogokkal összefüggő döntéseinek előkészítésében Országos Diákjogi Tanács működik közre. Az Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulói jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját a művelődési és közoktatási miniszter, három tagját a hat–tizennégy éves, három tagját pedig a tizenöt–tizennyolc éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában országos diákszervezet az, amelyben a tagok többsége az adott korosztályból kerül ki, továbbá alapszabályában meghatározott célja szerint, valamint tevékenységében a tanulók képviseletét vagy annak elősegítését látja el.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása – a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik – a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb azonban három évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit. A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosítja.”

75. § A Kt. 99. §-át megelőző alcím, valamint a 99–100. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közoktatás országos mérési feladatai

99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: a szakmai vizsga kivételével az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése.

(2) A közoktatási intézmények országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény bízható meg. A feladatok végrehajtásában – a fenntartóval kötött megállapodás alapján – közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény köthet megállapodást.

100. § Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén – a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint – a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki.”

76. § (1) A Kt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szintű tanári – mérnöktanári, műszaki tanári – végzettséggel és szakképesítéssel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.”

(2) A Kt. 101. §-a (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szakképzés tekintetében az Országos szakértői névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki.”

77. § (1) A Kt. 102. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában – az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.”

(2) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

[A fenntartó

a) dönt...]

„az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;”

(3) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

„c) ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;”

(4) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

„e) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;”

(5) A Kt. 102. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fenntartó a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga általános vizsgakövetelményei alapján tantervet készíthet, amelyik tartalmazhatja a település (táj, térség) sajátos nyelvi, történelmi, kulturális, népismereti, illetve a fenntartó által fontosnak tartott más ismereteket, tananyagot.

(7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban.

(8) A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.

(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július–augusztus hónapok kivételével – nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,

c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

(10) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,

b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,

c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,

d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,

e) a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-művelődési program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez

beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.”

78. § (1) A Kt. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényesség biztosítása keretében kell)

„a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet;”

(2) A Kt. 104. §-ának (2) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

„Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá, ha a döntés megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról.”

(3) A Kt. 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét)

„a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetőleg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve”

(alapján értékelheti.)

79. § (1) A Kt. 107. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

(2) Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik

a) az ellenőrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni;

b) a szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező képviselőjével – akkor is, ha az nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben – részt vehet a szakmai ellenőrzésben.”

(2) A Kt. 107. §-ának (3) bekezdése a következővel egészül ki:

„A (8) bekezdés a)–b) pontban meghatározott esetben a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.”

(3) A Kt. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak.”

(4) A Kt. 107. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (8) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (8)–(9) bekezdés jelölése (9)–(10) bekezdésre módosul:

„(7) A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni.

(8) Szakmai ellenőrzést – a költségek biztosítása mellett – indíthat

a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése,

b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,

c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése,

d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése,

e) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése,

f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése

céljából.”

80. § A Kt. 108. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították.

(2) A nevelési-oktatási intézményt a művelődési és közoktatási miniszter veszi nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó – ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik – e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel, 79. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte.

(3) Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában, továbbá külföldön működő iskolában is teljesítheti. A külföldön létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki igazolást.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is működhet.

(5) Magyar állami óvodát, általános iskolát, középiskolát és kollégiumot külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.

(6) Magyar nevelési-oktatási intézmény külföldön a művelődési és közoktatási miniszter által – szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi miniszter egyetértésével – adott engedéllyel alapítható, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, s ezt hitelt érdemlően bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba vétellel és a működés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni az alapítás és működés feltételeit. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt a művelődési és közoktatási miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogköröket.

(7) Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe felvett magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar képviseleten működő óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülője hivatalos állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.

(8) A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is működhet, ha a közoktatási intézményt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – az e törvény 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint – nyilvántartásba vette.

(9) Külföldi közoktatási intézmény fenntartójával a művelődési és közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.

(10) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó ideiglenes menedéket élvezők gyermekei részére a művelődési és közoktatási miniszter – a belügyminiszter egyetértésével – ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet a Belügyminisztérium nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben a művelődési és közoktatási miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az országnak az előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részéről történő elismerését.”

81. § A Kt. 110. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § (1) A nem magyar állampolgár – az e törvényben meghatározottak szerint – akkor tanköteles Magyarországon, ha menekült, vagy ideiglenes menedéket élvez (a továbbiakban együtt: menekült), illetőleg bevándorlási engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(2) Ha a nem magyar állampolgár menekültként tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezik, továbbá viszonosság alapján az is, aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe az e törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat.

(3) Az a nem magyar állampolgár, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.

(4) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium foglal állást.

(5) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)–(3) bekezdésben foglaltak hatálya alá – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik – az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.”

82. § A Kt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.”

83. § A Kt. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elismerésről – a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével – a művelődési és közoktatási miniszter, a honosításról – a szakképesítést tanúsító bizonyítvány kivételével – a nevelési-oktatási intézmény határoz.”

84. § (1) A Kt. 114. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:)

b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá – a 115–116. §-ban meghatározott kivétellel – a szakiskolában és a középiskolában

– a tanórai foglalkozások [52. § (3)–(6) bekezdés];

– első szakképesítés megszerzésekor, továbbá – a 27. § (7) és (9) bekezdésében meghatározott esetben – a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;

– az első–tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;

– az 52. § (6) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;

– a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;

– a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;

– a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és az első szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga;

– az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén

– a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés];

– a lakhatási feltételek biztosítása;

– a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet;

– a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;

– testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.”

(2) A Kt. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.”

85. § A Kt. 116. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:)

„a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás;

b) második és további szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak;

c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;”

86. § A Kt. 116. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:)

„e) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótlóvizsgát is –, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.”

87. § (1) A Kt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) tizenöt–huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben;

b) öt–tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;

c) tizenöt–harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;

d) húsz–negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;

e) huszonöt–ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben.”

(2) A Kt. 117. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.”

88. § (1) A Kt. 118. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez – a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve – normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes kiadások – csökkentve a felhalmozási és tőkejellegű kiadások és az intézmények működési célú bevételei, valamint a központosított előirányzatok összegével – nyolcvan százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív hozzájárulások összegét. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az éves költségvetésről szóló törvény a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek és az egyéni vállalkozók tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(2) A Kt. 118. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e törvény

– 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott időkeretet a szociális igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni – és a szociális kiadások között elszámolni – abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az

– 52. §-ának (6)–(7) bekezdésében, valamint (9)–(11) bekezdésében az iskolai nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz meghatározott időkeret,

– 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeret,

– az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret

a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma a maximális létszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatások), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.

(7) Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is.”

89. § A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fővárosban a fővárosi önkormányzat közalapítványt hoz létre a közoktatás – fejlesztési tervben jóváhagyott – körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”

90. § A Kt. 119. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”

91. § (1) A Kt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Meg kell téríteni

a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá

b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülője részére szervezett gondozói tanfolyam költségét;

c) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló vizsgálatához szükséges szállás költségét a gyermeknek, tanulónak és szülőnek.”

(2) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermek vizsgálatával összefüggő szállás költségeit, továbbá a gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.”

92. § (1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában

1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által – e törvény alapján – ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás;

2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;

3. aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni);

4. állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;

5. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri;

6. emelt szintű oktatás: meghatározott műveltségi terület (tantárgy) ismeretanyagának magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történő oktatása;

7. érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka;

8. felmenő rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;

9. felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;

10. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy, amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;

11. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza;

12. fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

13. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;

14. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintű jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (5) bekezdése, a 61. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete;

15. készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak;

16. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élők közül kerül ki;

17. közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál;

18. más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) átható (pervazív) fejlődési zavarral küzd (pl. autista),

b) pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);

19. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő – államilag elismert – szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve amit az iskolai rendszerű oktatásban szereztek, de a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el;

20. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele;

21. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

22. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a nevelőotthoni nevelés, a bölcsődei ellátás, a családsegítő szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a rehabilitáció és habilitáció;

23. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri – az iskolában tanítási év átlagában – az e törvény 52. §-ának (3)–(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások

a) kilencven százalékát, nappali oktatás,

b) ötven százalékát, esti oktatás,

c) tíz százalékát, levelező oktatás

munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.

24. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka öt év átlagában legkevesebb öt különböző megyéből, illetve a fővárosból és legalább három különböző megyéből élők közül kerül ki;

25. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;

26. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége;

27. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így különösen

a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja, illetőleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést, externátusi ellátást kapott,

b) az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;

28. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része;

29. székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

30. tagintézmény: a székhelyen kívül – azonos vagy más településen – működő – azonos vagy különböző feladatot ellátó – intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el;

31. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység;

32. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

33. tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelező tanítási órák megtartására fordított nap;

34. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet. Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem gyakorlati képzés folyik;

35. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott;

36. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének 9. alpontja szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet;

37. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja;

38. telephely: a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;

39. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.”

(2) A Kt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tanulói viszony a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony.”

(3) A Kt. 121. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyermek napközbeni ellátása a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás igénybevételére való jogosultság megállapításánál rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül, ha az óvodai nevelést, az iskolai napközis foglalkozást, a kollégiumi elhelyezést a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján veszik igénybe.

(5) Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában

a) az az óvoda, iskola, kollégium,

– amelyet az alapító okirata szerint nemzetiségi, kisebbségi nevelési-oktatási intézményként alapítottak meg, vagy

– amelyikben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nemzetiségi követelmények (óvodai nevelési terv, iskolai nevelési-oktatási terv, kollégiumi nevelési program, óvodai nevelési program, iskolai pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program) szerint folyik,

b) az óvoda, iskola, kollégium (intézményegység, tagintézmény) akkor is, ha három év átlagában a gyermekek, tanulók több mint huszonöt százalékának az óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését azonos – az a) pont második gondolatjelében felsorolt – nemzetiségi követelmények szerint szervezték meg.”

93. § A Kt. 122. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

(2) A felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények (gyakorló iskolák, gyakorló óvodák stb.) ellátják az e törvényben meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézményekre, ideértve a gyakorló óvodát, iskolát és kollégiumot is – a nyilvántartásba vétel és az onnan történő törlés kivételével – az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény is köthet közoktatási megállapodást. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények feladatellátását biztosító – más célra fel nem használható – összeget a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésébe önálló címként be kell építeni.

(3) E törvénynek a közoktatási intézmények működésére, a pedagógusok alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira – beleértve az e törvény 19. §-ának (2)–(3) bekezdésében felsorolt juttatásokat is – és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek gyógyüdülőkben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben, a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelő és oktató munka esetén is alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó előírásoktól el lehet térni. A gyermek- és ifjúságvédő intézetekben foglalkoztatott vezetők és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban foglalkoztatott vezetőkre és nevelőtanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben pedagógus-munkakörben eltöltött időt – az ellátott feladatnak megfelelő nevelési-oktatási intézményben, gyermek- és ifjúságvédő intézet esetén kollégiumban – pedagógus-munkakörben eltöltött időként kell figyelembe venni.

(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell,

a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelően alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését,

b) a könyv nyelvezetét, közérthetőségét, stílusát,

c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelőséget,

d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra,

e) jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket.

(5) A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a közoktatási intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül.

(6) Fegyveres erők, rendvédelmi szervek részére közoktatási intézményt csak az ágazatért felelős miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az e törvény 102–104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok gyakorlásával megbízhatja – a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével – az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.

(7) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban a szervezeti és működési szabályzat a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.

(8) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola fegyveres erőknél, rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és működése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.

(9) Az illetékes miniszter – a művelődési és közoktatási miniszterrel közösen – a fegyveres erők, rendvédelmi szervek működésének sajátosságaira tekintettel – szabályozhatja a tanulók jogaira és kötelességeire (10–12. §), a pedagógusok jogaira és kötelességeire (19. §) vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást.

(10) Az e törvény 17. §-ának (5) és (7)–(8) bekezdésében meghatározott határidők számításánál a külföldi munkavégzés idejét figyelmen kívül kell hagyni.”

94. § A Kt. 123. §-ának (3)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)–(11) bekezdés számozása (10)–(12) bekezdésre módosul:

„(3) A követelményrendszer, a tanítási képzési idő bevezetése:

a) az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadását követő harmadik év szeptember 1. napjától az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített nevelési program alapján végzik az óvodai nevelő munkát, az újonnan indított óvodai csoportokban, ezt követően felmenő rendszerben a többi óvodai csoportban;

b) a kollégiumok 1998. szeptember 1. napjától kezdődően a kollégiumi nevelő munkát – valamennyi kollégiumi csoportban – az érdekelt iskolák pedagógiai programjára épített kollégiumi pedagógiai program alapján végzik;

c) az iskolák 1998. szeptember 1. napjától – a helyi tanterv kivételével valamennyi évfolyamon – alkalmazzák a Nemzeti alaptantervre épített pedagógiai programjukat; a helyi tantervet az iskola első és hetedik évfolyamán, s ezt követően felmenő rendszerben vezetik be, a helyi tanterv bevezetésével egyidejűleg kell bevezetni az e törvény 52. §-ának (3) és (5)–(6) bekezdésében meghatározott tanítási időt is;

d) az alapfokú művészetoktatási intézmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását követő szeptember 1-jétől elkészíthetik és bevezethetik pedagógiai programjukat és helyi tantervüket; a kiadást követő harmadik év szeptember 1. napjától kezdődően a nevelő és oktató munka – valamennyi évfolyamon – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készített pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyhat. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadásáig az alapfokú művészetoktatási intézmények a kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák;

e) 1996. szeptember 1-jétől

– az óvodában a nevelőmunkát e törvény 24. §-ában meghatározott időkeretben,

– a kollégiumi nevelőmunkát e törvény 53. §-ának (7) bekezdése alapján számított időkeretben

kell megszervezni;

f) 1996. szeptember 1-jétől alkalmazni kell az 1. számú mellékletben foglaltakat – a könyvtárostanárra (tanítóra), valamint a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó rendelkezések kivételével –, továbbá az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket;

g) a száznyolcvanöt napos tanítási évre – valamennyi évfolyamon – 1998. szeptember 1. napjától át kell térni;

h) az 1. számú mellékletnek a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó rendelkezéseit a fenntartó döntésétől függően