– 1996. szeptember 1-jétől, vagy
– 1997. február 1-jétől, vagy
– 1997. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, a könyvtárostanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása 2002. szeptember 1-jétől kötelező.
(4) E törvényben meghatározott osztály-, csoportlétszámokat 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit – a 124. § (11) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel – az 1996/97. tanévtől kell alkalmazni.
(6) A pedagógus szakvizsga és a továbbképzés bevezetéséről [17. § (5) bek., 19. § (5) bek., 128. § (8)–(9) bek.], valamint a pedagógusok részére szakirodalom vásárlásához nyújtott támogatás igénybevételéről [19. § (3) bek.] szóló rendelkezések hatálybalépéséről a Kormány – rendeletben – intézkedik.
(7) E törvény hatálybalépésének napjától addig az időpontig, ameddig az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket nem adják ki, továbbá nem jelenik meg az e törvény 88. §-a (1) bekezdésében szabályozott fejlesztési terv, a helyi önkormányzat
a) fenntartásában lévő nyolc évfolyammal működő általános iskola, illetve négy évfolyamos gimnázium évfolyamainak száma nem növelhető;
b) négy évfolyamnál több évfolyammal működő gimnáziumot nem létesíthet.
(8) Két tanítási nyelvű iskola, valamint a táncművészet, a képző-, iparművészet és a színművészet-bábművészet művészeti ágakban alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdéséhez engedély nem adható ki, illetőleg a helyi önkormányzatok ilyen iskolát nem hozhatnak létre addig az időpontig, ameddig a művelődési és közoktatási miniszter ki nem adja a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, illetve az adott művészeti ág Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját, alapfokú művészetoktatási intézmény esetén emellett az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket.
(9) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban azt a körülményt, hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra, külön jogszabályban meghatározott időponttól kell vizsgálni.”
95. § (1) A Kt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban
a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében a nem kötelező tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy a kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető;
b) az általános iskolák és a szakiskolák a kilencedik és tizedik évfolyamon mindaddig a szakmunkásképző iskolák vagy a szakiskolák részére kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák, ameddig a helyi tanterv alapján folyó oktatás felmenő rendszerben történő bevezetése ezeken az évfolyamokon nem történik meg;
c) a szakközépiskolák és a szakiskolák – a párhuzamos oktatás kivételével [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés] a pedagógiai programjuk elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék, 2000. szeptember 1-jétől a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben a tizedik évfolyamon az oktatás a Nemzeti alaptanterv alapján készített helyi tanterv alapján folyhat;
d) az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzéséről kiállított bizonyítvány utoljára azoknak a tanulóknak tanúsít alapfokú iskolai végzettséget, akik az 1998/99. tanévben fejezték be tanulmányaikat a nyolcadik évfolyamon.”
(2) A Kt. 124. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az iskolaszékek tagjait 1996. december 31-ig a diákönkormányzat megfelelő számú képviselőjével ki kell egészíteni. Az az iskolaszék, amelyik 1996. szeptember 1. előtt kezdte meg működését, a diákönkormányzat megfelelő számú képviselőjével történő kiegészítés után tevékenységét – ha az iskolaszék működését meghatározó szabályzat másképp nem rendelkezik – 1999. augusztus 31-ig változatlan összetételben folytatja.
(7) 1998. szeptember 1-jétől – a párhuzamos képzés kivételével – [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés] a szakképzésben résztvevő iskolákban folyó oktatást szét kell választani általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszra és szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszra. Ettől az időponttól kezdődően szakképzés kizárólag a tankötelezettség megszűnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően indítható új, első szakképzési évfolyamon.”
(3) A 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő (10)–(22) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet költségvetési támogatás nem igényelhető.
(10) Addig az időpontig, ameddig az iskola nem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére készít fel, nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés.
(11) Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelőzően létesítették
a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az első évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;
b) tanulmányaikat a nappali rendszerű oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.
(12) Ha a nem magyar állampolgár a (11) bekezdésben foglaltak szerint megkezdte középiskolai tanulmányait, és nem fizetett térítési díjat vagy tandíjat, tanulmányait a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel fejezheti be.
(13) 1996. szeptember 1. napjától
a) megszűnik az e törvény 101. §-ának (6) bekezdése alapján létrehozott bizottság és a tagjainak megbízatása;
b) az Országos Köznevelési Tanács – tagjai megbízatásának lejártáig – huszonhat tagból áll, öt tagot a művelődési és közoktatási miniszter kér fel és bíz meg, legfeljebb a többi tag megbízatásának idejére;
c) a diáksportkörök iskolai sportkörként folytatják működésüket;
d) a munkára felkészítő iskolák készségfejlesztő speciális szakiskolaként folytatják működésüket.
(14) Azok a középiskolák, amelyek tizenharmadik évfolyammal működnek, és a tizenharmadik évfolyam létesítésére, működtetésére a megváltozott rendelkezések alapján már nem jogosultak, új évfolyamot 1997. szeptember 1. napjától nem indíthatnak azzal a feltétellel, hogy a befejezéséhez szükség van a tizenharmadik évfolyamra; a megkezdett évfolyamokon a tanulók változatlan feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat.
(15) 1996. december 31-éig
a) a jegyző megküldi a főjegyzőnek azoknak a közoktatási intézményeknek az iratait, amelyek nyilvántartásba vétele a főjegyző feladata;
b) a jegyző az általa nyilvántartásba vett külföldi nevelési-oktatási intézmény összes ügyiratát megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak;
c) azok a külföldi nevelési-oktatási intézmények, amelyek 1993. szeptember 1-je előtt kezdték meg működésüket – tudomásulvétel és nyilvántartásba vétel céljából –, alapító okiratukat megküldik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak;
d) ha a közoktatási intézmény fenntartója jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a jegyző, főjegyző felhívja a fenntartót, hogy alapító okiratát hat hónapon belül módosítsa, ha a fenntartó a felhívásnak nem tesz eleget, a jegyző, főjegyző az e törvény 80. §-ában foglaltak szerint jár el;
e) a jegyző, főjegyző felhívja a nem helyi önkormányzati iskolafenntartókat annak megvizsgálására, hogy az általuk fenntartott iskolák a nevelő és oktató munkájukat az illetékes miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv, központi program alapján végzik-e; szükség esetén hívja fel a fenntartót a szükséges intézkedés megtételére, s a felhívás eredménytelensége esetén tegye meg az e törvény 80. §-ában meghatározott intézkedéseket; új évfolyam csak a kiadott nevelési-oktatási terv, központi program alapján kezdhető meg, a már megkezdett tanulmányok azonban befejezhetők;
f) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói vizsgálják felül a nevelési-oktatási intézmények elnevezését, és amennyiben az nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, a szükséges módosítást végezzék el, és küldjék meg a nyilvántartást végző szervnek.
(16) 1997. szeptember 1.
a) napjától munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretekre történő felkészítés csak e törvény 27. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetben indítható új évfolyamon;
b) napjáig felül kell vizsgálni a többcélú intézményeket, s szükség szerint e törvényben meghatározottak szerint át kell szervezni őket.
(17) 1997. december 31-éig kell létrehozni az e törvény 119. §-ának (1)–(2) bekezdésében szabályozott közalapítványokat.
(18) Az új érettségi vizsga rendszerének bevezetéséig a felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásban közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga esetén az adott tantárgyból nem lehet írásbeli felvételi vizsgát előírni a vizsga évében.
(19) A fővárosi, megyei fejlesztési terveket legkésőbb e törvény hatálybalépését követő nyolc hónapon belül kell elkészíteni. E törvény 88. §-ának (5)–(7) bekezdésében a fejlesztési tervre vonatkozó előírásokat a közzétételtől számított tizenötödik naptól kell alkalmazni.
(20) A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat a jegyzék kiadását követően az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve működésének megkezdésénél azonnal, a már működő közoktatási intézmény esetén a jegyzék kiadását követő öt év után kell alkalmazni.
(21) A nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmény tekintetében rendeletben
a) megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt e törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a nem magyar állampolgárt terhelő tandíj elengedéséről, mérsékléséről, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének 14. alpontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben;
b) a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvételhez további követelményeket határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidő kedvezményeit.
(22) A központi költségvetés terhére meg kell téríteni a közoktatási intézmény fenntartójának azt az összeget, amelyet az általa fenntartott közoktatási intézmény számítógépes információs rendszerhez csatlakozás célját szolgáló távbeszélő vonal – privatizáció következtében szükséges – megváltásáért kell fizetni.”
96. § (1) A Kt. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
– a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
– főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként, illetve jogelődjeként alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget;
– pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói és a nevelőtanári szakképesítést tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet.
b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget.
c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.
d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány – az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú szakképesítés.
e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt.”
(2) A Kt. 127. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható)
„a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai előkészítő ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;”
(3) A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)–(6) bekezdés számozása (9)–(10) bekezdésre változik:
„(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés szakiskolában – az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével – alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik.
(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettség, képesítés pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévő végzettségének, képesítésének megfelelően kell elvégezni.
(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)–e) és j) pontban felsorolt – az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik.
(8) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik–hatodik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.”
(4) A Kt. 127. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A pedagógus-szakvizsgát alkalmazási feltételként, a vezetői megbízásnál, a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízásnál, szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételnél, első ízben attól kell megkövetelni, akit a 17. § (5) bekezdésének hatálybalépése után alkalmaztak első alkalommal pedagógus-munkakörben.”
97. § (1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) 2000. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, új alkalmazás esetén a 127. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint.”
(2) A Kt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható
a) óvodapedagógusként, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,
b) gép- és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal,
c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,
d) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, illetve tanári oklevéllel,
e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,
f) kollégiumban, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik–tizenharmadik évfolyamon a szakmai előkészítő ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.”
(3) A Kt. 128. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)–(2) és (4)–(6) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus besorolását a meglévő iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell elvégezni.
(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Attól az időponttól kezdődően, hogy a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezések hatályba lépnek, a meglévő pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni a közalkalmazott pedagógust – függetlenül attól, hogy megléte alkalmazási feltétel volt-e –, a szakvizsga letételét igazoló oklevél munkáltató részére történő bemutatást követő év január hónap első napjától. Ettől az időponttól kezdődően a munkavállaló pedagógus munkabérét az ily módon megállapítható közalkalmazotti illetmény figyelembevételével kell meghatározni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett a felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetői szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.
(9) A kötelező továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki a 19. § (5) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus-szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben való részvételi kötelezettség – jogszabályban meghatározottak szerint – áll be.
(10) Az előírt szakmai gyakorlat megléte esetén – megismételt pályázati eljárás alapján –
a) óvodavezető, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki középfokú óvónőképzőben, óvónői, illetve középfokú tanítóképzőben szerzett tanítói végzettséggel rendelkezik,
b) alapfokú művészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik,
feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó, aki rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint az előírt felsőfokú iskolai végzettséggel.
(11) A diákparlamentet első ízben 1997-ben kell összehívni.”
98. § A Kt. 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. december 31-ig vizsgálja felül az általa kötött közoktatási megállapodásokat. A felülvizsgálat nem érintheti azokat a gyermekeket, tanulókat, akiket a megállapodás alapján 1996. szeptember 1-jéig vettek fel a nevelési-oktatási intézménybe.”
99. § A Kt. a következő 130–132. §-sal egészül ki:
„130. § (1) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetéséből, a fenntartásában lévő közoktatási intézményrendszer átalakításából, a feladatellátási kötelezettség teljesítésének módosításából, a pedagógusok kötelező óraszámának, az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámának emeléséből, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, valamint a tanórán kívüli foglalkozások csökkentéséből származó bérmegtakarítást az általa – önállóan vagy közösen – fenntartott közoktatási intézményrendszertől nem vonhatja el.
(2) Rendkívüli illetményemelés illet meg minden pedagógust, akinek a kötelező órája e törvény rendelkezései miatt megemelkedik. A kötelező illetményemelés mértékét olyan arányban kell megállapítani, amilyen arányban a pedagógus kötelező órája nő.
131. § (1) Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola első évfolyamán a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követően kezdik meg, tankötelezettségük fennállásának ideje – az e törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint – két évvel, tizennyolcadik életévük eléréséig meghosszabbodik, illetve huszadik életévük eléréséig meghosszabbítható.
(2) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és – a nagykorúvá váló tanuló kivételével – a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója tudomásul veszi.
(3) A tankötelezettség – (1) bekezdésben meghatározottak szerint – kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást.
132. § (1) E törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a 131. §-ban foglaltakra tekintettel nem lehet alkalmazni, legkésőbb addig az időpontig módosítani kell, ameddig az érintett tanulók a hatodik évfolyamon befejezik tanulmányaikat. Eddig az időpontig a Nemzeti alaptanterv, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a tizenegy–tizenkettedik évfolyamon folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit össze kell hangolni, valamint ennek megfelelően módosítani kell e törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a változás érint.
(2) A Kormány az e törvényben kapott felhatalmazás alapján szabályozási feladatának 1997. december 31-ig köteles eleget tenni.
(3) A Kormány 1996. december 31-ig kidolgozza a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagon felüli munkateljesítményének, felkészültségének, többletmunkájának elismerését biztosító illetményelőmeneteli rendszer kiegészítő szabályait.”
100. § A Kt. 1. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 15. §-ának (3) bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez, 39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez]
A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben
Első rész
A NEVELÉSI–OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA
A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak
Vezetők
| 1. | igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben | 1 | ||
| 2. | igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes | |||
| – | önálló intézményben | |||
| ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri | 1 | |||
| iskolában, ha a tanulók létszáma az ötszázat eléri további | 1 | |||
| – | tagintézményenként – a kollégium kivételével – tagintézmény-vezetőnek | 1 | ||
| – | intézményegységenként – a kollégium kivételével – intézményegység vezetőnek | 1 | ||
| – | nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek | 1 | ||
| – | tagozatonként | |||
| ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek | 1 | |||
| 3. | gyakorlati oktatásvezető | |||
| szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként | 1 | |||
| 4. | gyakorlati oktatásvezető-helyettes | |||
| szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húsz osztályonként | 1 | |||
| vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van | 1 | |||
| 5. | gazdasági vezető | |||
| önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben | 1 | |||
Pedagógusok
Óvodában
| 1. | A pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát | ||
| – | az óvodai csoportok, | ||
| – | a kötelező órák száma, | ||
| – | a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység, | ||
| – | az óvoda nyitva tartási ideje | ||
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;
| 2. | logopédus | ||
| a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként | 1 | ||
| 3. | konduktor | ||
| a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és műszakonként | 3 | ||
| 4. | utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor | ||
| ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc gyermekenként | 1 |
Iskolában és kollégiumban
| 1. | Az iskolában a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszámát | ||
| – | az iskolai osztálylétszám, | ||
| – | az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret, | ||
| – | a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, | ||
| – | a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret, | ||
| – | a pedagógusok kötelező óraszáma | ||
alapján kell megállapítani.
| 2. | A kollégiumban pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszámát | ||
| – | a kollégiumi nemenként és épületenként megadott létszám, | ||
| – | a kollégiumi foglalkozások száma, | ||
| – | a pedagógusok kötelező óraszáma | ||
alapján kell megállapítani.
| 3. | könyvtárostanár (tanító) | |||
| legalább nyolc évfolyamos általános iskolában, ha az iskolának legalább nyolc osztálya van | 0,5 | |||
| középiskolában, szakiskolában | 1 | |||
| kollégiumban, alapfokú művészetoktatási intézményben | ||||
| kettőszáz tanulóig | 0,5 | |||
| kettőszáz tanuló felett | 1 | |||
| többcélú intézményben | 1 | |||
| 4. | konduktor | |||
| a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és műszakonként | 3 | |||
| 5. | logopédus | |||
| beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként | 1 | |||
| 6. | utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor | |||
| ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc tanulónként | 1 | |||
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Óvodában
| 1. | szakorvos | |||
| kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően | 0,5 | |||
| 2. | gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens | |||
| fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban | 1 | |||
| 3. | dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt | |||
| – | a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével – csoportonként | 1 | ||
Iskolában és kollégiumban
| 1. | gyermek- és ifjúságvédelmi felelős | |||
| [az iskolatípusnak megfelelő, a 17. § (1) bekezdésének b)–e) és j) pontjában, illetve (2) bekezdésében felsorolt vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember] általános iskolában, középiskolában, szakiskolában | 0,5 | |||
| 2. | szakorvos | |||
| kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően | 1 | |||
| 3. | gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens | |||
| – | fogyatékosokat nevelő iskolában, évfolyamonként | 1 | ||
| – | általános iskolai kollégiumban | 1 | ||
| 4. | műszaki vezető | |||
| szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van | 1 | |||
| 5. | ápoló | |||
| kollégiumban ötszáz tanulóig | 1 | |||
| ötszáz tanuló felett | 2 | |||
| kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára | 5 | |||
| 6. | hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben | |||
| négyszáz tanulóig | 1 | |||
| négyszáz tanuló felett | 2 | |||
| látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további | 0,5 | |||
| 7. | úszómester | |||
| tanuszodával rendelkező iskolában | 1 | |||
Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében – a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint – a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók – a fogyatékosság típusa szerint – létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva kell meghatározni. Az osztással – a kerekítés szabályai szerint kialakított – csoportra kell tervezni egy-egy – egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy – a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.
További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben
1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően kell megoldani a foglalkoztatást.
2. A nevelési-oktatási intézményekben – a feladatoktól függően – az I. részben meghatározottakon túl
a) további vezetői megbízások adhatók,
b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,
c) speciális végzettségű szakemberek (például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteli-gépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó) foglalkoztathatók.
Második rész
A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI
1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal kell támogatni
– a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését [a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg kettő százalékánál],
– a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés szervezését [a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg három százalékánál, a támogatás összegén belül elkülönítetten feltüntetve a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget],
– az országos, a fővárosi és megyei közalapítványok működtetését és a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezését [a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg kettő százalékánál].
2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül
a) más célra fel nem használható, kiegészítő szakmai normatívával kell támogatni a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a két tanítási nyelvű oktatást,
b) a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor – differenciáló tényezőként – figyelembe kell venni
– a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,
– a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,
– a nem lakóhelyükön óvodába, iskolába járó gyerekeket, tanulókat fogadó óvodát, iskolát,
– a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,
– az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyekben a lakosság száma nem haladja meg öt év átlagában a kettőezret,
– az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, az iskolai sportkör működtetését,
– gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,
– a napközis foglalkozás szervezését,
– a szakképzést.
3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok igénybevételének feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.
4. A kiegészítő szakmai normatíva összegét, az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.
A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli; azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre veszik igénybe (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást), kettővel el kell osztani;
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, a vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani;
c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következők szerint:
– egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson vesz részt, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
– azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
– az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának százhúsz százaléka, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;
d) a felnőttoktatásban nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát hárommal elosztva kell figyelembe venni;
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi ellátásért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani;
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;
g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni.
2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet figyelembe venni.
3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az előírt szolgáltatások igénybevételét biztosította.
Harmadik rész
A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA
Pedagógus-munkakörök és vezető beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok
| Vezető beosztás, munkakör | Heti kötelező óraszám |
I.
A) VEZETŐ BEOSZTÁSOK
1. Óvodában, gyakorló óvodában
| a) | óvodavezetői | |||
| – | 4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában | 6 | ||
| – | 1–3 csoportos gyakorló óvodában | 21 | ||
| – | 1–3 csoportos óvodában | 27 | ||
| b) | óvodavezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi | |||
| – | 4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában | 24 | ||
| – | 1–3 csoportos gyakorló óvodában | 23 | ||
| – | 1–3 csoportos óvodában | 30 | ||
2. Általános iskolában, gyakorló iskolában
| a) | igazgatói | ||||
| – | 17 vagy több osztályos iskolában | 4 | |||
| – | 9–16 osztályos iskolában | 8 | |||
| – | 6–8 osztályos iskolában | 12 | |||
| – | 1–5 osztályos iskolában | 16 | |||
| b) | igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi | az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 4 óra, legfeljebb 18 óra | |||
3. Középiskolában és szakiskolában és gyakorló iskolában
| a) | igazgatói | ||||
| – | 12 vagy több osztályos iskolában és minden művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában, szakiskolában | 2 | |||
| – | 9–11 osztályos iskolában | 4 | |||
| – | 5–8 osztályos iskolában | 6 | |||
| – | 4 vagy kevesebb osztályos iskolában | 8 | |||
| b) | igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi | az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra | |||
| c) | gyakorlati oktatásvezetői | 11 | |||
| d) | gyakorlati oktatásvezető-helyettesi | 17 | |||
4. Alapfokú művészetoktatási intézményben, gyakorló iskolában
| a) | igazgatói | ||||
| – | 500 tanulónál több tanulólétszám esetén | 2 | |||
| – | 251–500 tanulólétszám esetén | 4 | |||
| – | 101–250 tanulólétszám esetén | 8 | |||
| – | 100 tanulólétszámig | 14 | |||
| b) | igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi | az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra | |||
5. Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
| a) | kollégium igazgatói, vezetői | ||||
| – | 450 tanulónál több tanulólétszám esetén | 4 | |||
| – | 251–450 tanulólétszám esetén | 6 | |||
| – | 101–250 tanulólétszám esetén | 10 | |||
| – | 100 tanulólétszámig | 15 | |||
| b) | igazgatóhelyettesi, vezetőhelyettesi | az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 4 óra | |||
6. Kizárólag fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó eltérő rendelkezések
Óvodában, gyakorló óvodában
| a) | óvodavezetői | |||
| – | 4 vagy annál több csoportos óvodában | 4 | ||
| – | 2–3 csoportos óvodában | 16 | ||
| – | 1 csoportos óvodában | 18 | ||
| b) | óvodavezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi | |||
| – | 3 vagy több csoportos óvodában | 16 | ||
| – | 1–2 csoportos óvodában | 18 | ||
Általános iskolában, gyakorló általános iskolában
| a) | igazgatói | ||||
| – | 21 vagy több osztályos iskolában | 2 | |||
| – | 12–20 osztályos iskolában | 4 | |||
| – | 9–11 osztályos iskolában | 6 | |||
| – | 4–8 osztályos iskolában | 10 | |||
| – | 1–3 osztályos iskolában | 12 | |||
| b) | igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi | az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra | |||
Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
| a) | igazgatói, vezetői | ||||
| – | 250 tanulónál több tanulólétszám esetén | 2 | |||
| – | 144–250 tanulólétszám esetén | 4 | |||
| – | 108–143 tanulólétszám esetén | 6 | |||
| – | 48–107 tanulólétszám esetén | 10 | |||
| – | 47 tanulólétszámig | 12 | |||
| b) | igazgatóhelyettesi, vezetőhelyettesi | az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra | |||
A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében
| a) | óvodavezetői, általános iskola igazgatói | 5 | |
| b) | óvodavezető-helyettesi, általános iskola igazgatóhelyettesi | 7 |
7. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben
| a) | igazgatói, intézményegység-vezetői, tagintézmény-vezetői | 10 | |
| b) | igazgatóhelyettesi, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézményvezető-helyettesi | 14 |
8. Közös igazgatású közoktatási intézményben, általános művelődési központban
| a) | igazgatói ha az intézményegységenként működő óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az igazgató látja el, az óvodai csoportok, iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az intézményegységnek megfelelő intézménytípus igazgatói, vezetői beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb | 4 | ||
| b) | intézményegység-vezetői, kollégiumvezetői, intézményegységvezető-helyettesi, kollégiumvezető-helyettesi | az intézménytípusnál meghatározottak szerint | ||
B) BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK
| – | óvodapedagógus | 32 | |
| – | óvodapedagógus gyakorló óvodában | 24 | |
| – | óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában | 19 | |
| – | óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában | 13 | |
| – | nem szaktanítást végző tanító általános iskolában | 21 | |
| – | nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában | 12 | |
| – | szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában | 20 | |
| – | szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában | 12 | |
| – | nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában | 21 | |
| – | nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában | 12 | |
| – | nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában | 19 | |
| – | tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában | 19 | |
| – | tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában | 13 | |
| – | tanár középiskolában, szakiskolában | 20 | |
| – | tanár alapfokú művészetoktatási intézményben | 20 | |
| – | tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben | 10 | |
| – | tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában | 19 | |
| – | napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában | 23 | |
| – | napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában | 18 | |
| – | napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában | 21 | |
| – | szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató | 25 | |
| – | kollégiumi nevelő | 30 | |
| – | kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban | 26 | |
| – | kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában | 26 | |
| – | pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben | 26 | |
| – | pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 20 | |
| – | konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben | 19 | |
| – | konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 10 | |
| – | könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben | 22 | |
| – | könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 12 | |
| – | könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási intézményben | 19 | |
| – | pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben | 19 |
II.
1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve – ha a fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján a harminchárom százalékot eléri – együtt nevelő, illetve nevelő és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra.
2. A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.
3. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot a gyakorló tanítást vezető pedagógusokra (vezető tanárra, gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra) kell alkalmazni. A fenntartói gyakorló nevelési-oktatási intézményben e rendelkezéseket a fenntartó egyetértésével lehet alkalmazni.
4. Ha a pedagógust több – különböző kötelező óraszámú – pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több – különböző kötelező óraszámú – vezetői megbízása van, a kinevezésében, munkaszerződésében kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben, vezetői megbízásokban – a végzett tevékenységével arányosan – hány kötelező órát köteles teljesíteni.
5. A pedagógus, vezető kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, beleértve a túlmunka díjazását is, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.
6. Az óvodában, iskolában, kollégiumban a pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. A kötelező óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás megtartására, továbbá igénybe vehető azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek.
7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes felkészítő kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes – e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret felhasználható a nevelési-oktatási intézményben a következők szerint:
a) E keret terhére
– az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani,
– ha az iskolában nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása, legalább heti öt órát (napi egy órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell a könyvtárostanár (tanító) részére az iskolai könyvtári feladatok ellátásához.
b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti
– a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával,
– diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával,
– a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.
8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá – munkáltató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.
9. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.
10. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül – munkaköri feladatként – látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.
11. A szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25., továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.
12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus kötelező továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.
13. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kötelező óraszáma – kivéve, ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel – az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az alapfokú művészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától függ.
14. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.
15. A vezető kötelező óráinak számát – egész tanévre – a tanév első napjának megfelelő állapot szerint kell meghatározni.
16. A vezető kötelező óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni
a) az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően,
b) a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelően,
c) felnőttoktatásban a nappali és az esti oktatás osztályait, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően, a levelező oktatás osztályait fele részben,
d) a könnyített és gyógytestnevelésben részt vevő tanulók létszámát tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc főig egy osztálynak.
17. Ha a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelező óránál többet tanít, túlmunkát végez, melyért – jogszabályban meghatározott eljárás szerint megállapított – túlmunkadíj jár. A túlmunkadíj mértékének meghatározásához az óvodában, általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatban a beosztott pedagógusra megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a túlmunkadíjat vezető részére, gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban foglalkoztatott pedagógusnak, illetőleg olyan pedagógusnak állapítják meg, akinek a kötelező óráját e melléklet alapján csökkentik, illetve kötelező órájába meghatározott tevékenységet beszámítanak.
18. Abban az esetben, ha – munkakörébe nem tartozó feladatként – a vezető beosztású pedagógus másik, alacsonyabb kötelező óraszámú vezető beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezető beosztás feladatait látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelező óráját az ellátott vezető beosztásra meghatározott kötelező óraszám alapján kell megállapítani.”
101. § (1) A Kt. 2. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”
(2) A Kt. 2. számú melléklete „Az alkalmazottak adatai” alcím 3. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
(Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók...)
„a nemzetbiztonsági szolgálatnak.”
(3) A Kt. 2. számú melléklete a „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. pont első gondolatjele az „államigazgatási szerv” szövegrész után a következő szöveggel egészül ki:
(Az adatok továbbíthatók)
„nemzetbiztonsági szolgálat”
(részére...)
(4) A Kt. 2. számú melléklete „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 1. a) alpontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
„nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;”
(5) A Kt. 2. számú melléklete „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 1. d) alpontja a következő hatodik alponttal egészül ki:
„– a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,”
102. § A Kt. 3. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 52. §-ának (3)–(6) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)–(4) és (7) bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának (5) bekezdéséhez, 68. §-ának (2) bekezdéséhez, 123. §-ának (4) bekezdéséhez]
I.
Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje
Létszámhatárok
| Átlaglétszám | Maximális létszám | |||
Óvoda
| 20 | 25 |
Iskola
| a) | az 1–6. évfolyamon | 21 | 26 | |||
| b) | a 7–10. évfolyamon | 25 | 33 | |||
| c) | a 11–13. évfolyamon | 30 | 35 | |||
| d) | szakközépiskolai és szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamon | 30 | 35 | |||
| e) | szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés | 8 | 12 | |||
| f) | művészeti szakiskolában és szakközépiskolában szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés | 10 | 15 | |||
| g) | alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás | |||||
| zeneművészeti ágban | 10 | 15 | ||||
| más művészeti ágban | 15 | 30 |
Kollégium
| kollégiumi foglalkozásoknál | 25 | 27 | |||
| egyéb időben – nemenként és épületenként – | 100 | 120 |
II.
Az osztályok, csoportok szervezése
1. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl – kivéve a 7–8. pontban meghatározott eseteket – a maximális létszámot.
2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.
3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a más fogyatékos tanulók csoportjából a részképesség kieséssel küzdő, továbbá a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermeket, tanulót – függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben – az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi, továbbá az előzőekben fel nem sorolt más fogyatékos gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.
4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskola első–hat évfolyamán lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem szabad. Összevont osztályt szervezni legfeljebb három iskolai évfolyam tanulóiból lehet.
5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka.
6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelező tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az előírtnál kisebb létszámú három–hat tanulóból álló csoportban szervezhető meg, ha a szakképzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel. A szakképzés központi programjának (tantervének) kiadásakor a kislétszámú foglalkoztatás meghatározásához be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelező tanórai foglalkozásának időkeretét csoportonként külön-külön kell számítani.
7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában csak egy óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt.
8. Felnőttoktatásban az esti, levelező vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
9. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni.
10. Ha az osztály létszáma nem éri el a maximális létszám ötven százalékát, az e törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani.”
103. § (1) Ez a törvény 1996. szeptember 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti
a) a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény,
b) a Kt.
– 18. §-ának (7) bekezdéséből a „közoktatási” kifejezések,
– 21. §-ának első gondolatjeléből a „szűrő” kifejezés,
– 39. §-ának (4) bekezdéséből a „vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet” szövegrész,
– 47. §-ának b) pontjából a „tartozó gyermekek” szövegrész,
– 48. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az „e törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait” szövegrész,
– 53. §-ának (1) bekezdéséből a „szükségletei” kifejezés,
– 57. §-a (3) bekezdésének b) pontja,
– 63. §-ának (5) bekezdéséből az „– a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan –” szövegrész,
– 63. §-ának (7) bekezdése,
– 64. §-ának (2) bekezdéséből a „középiskolában, szakiskolában, valamint a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban” szövegrész, továbbá a bekezdés d) pontja,
– 69. §-ának (2) bekezdéséből az „illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól” szövegrész,
– 69. §-ának (5) bekezdéséből a „– kivéve, ha a tanév folytatásától eltiltották –” szövegrész,
– 79. §-a (4) bekezdésének b) pontjából az „egy tanévre (nevelési évre)” szövegrész,
– 83. §-ának (6) bekezdéséből a „fellebbezési eljárásra vonatkozó” szövegrész,
– 84. §-ának (3) bekezdéséből a „nevelési-oktatási intézményt” szövegrész,
– 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a „diákigazolvánnyal kapcsolatos kérdéseket” szövegrész,
– 101. §-a (3) bekezdésének első gondolatjeléből a „vagy a szakterületén kiemelkedő kutatómunkát végez” szövegrész és (6) bekezdésének negyedik–ötödik mondata,
– 109. §-ának (1) bekezdéséből a „hatósági” kifejezés, valamint (3) és (4) bekezdéséből a „belföldi” kifejezés,
– 115. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontja, továbbá (2) bekezdéséből az „f)” pontra való utalás,
– 116. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a „– tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével –” szövegrész,
– 117. §-ának (5) bekezdéséből „az iskolaszék, ennek hiányában a nevelőtestület által meghatározott szabályok szerint” szövegrész,
– 119. §-ának eredeti (2) bekezdéséből az „és a Honvédelmi Minisztérium” szövegrész,
– 126. §-ának a) pontjából a „(72. §)”-ra történő utalás,
– 127. §-ának (2) bekezdéséből a „a szakközépiskolai” szövegrész,
– 128. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az „illetve pedagógiai államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” szövegrész.
(2) E törvény hatálybalépésének napján a Kt.
– 6. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ában, 31. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (2) bekezdésében, 93. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 124. §-ának (1) bekezdésében az „alapvizsga” vagy annak ragozott formája helyébe az „alapműveltségi vizsga”, illetve annak megfelelő raggal ellátott formája,
– 7. §-ának (2) bekezdésében és 109. §-ának (3) bekezdésében az „állandó lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye” szövegrész, a 7. § (3) bekezdés második mondatában a „...kilencedik évfolyamtól...” szövegrész helyébe az „– ha e törvény másképp nem rendelkezik – a kilencedik évfolyamtól...” szövegrész,
– 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „iskolában”, valamint az „iskola” kifejezés helyébe „iskolában és kollégiumban”, illetőleg „iskola és kollégium” szöveg,
– 16. §-ának (1) bekezdésében a „közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét...” szöveg helyébe a „közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt...” szöveg,
– 18. §-ának (3) bekezdésében a „gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkezik” szöveg helyébe a „gyógypedagógiai tanári, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik” szöveg,
– 22. §-ának (1) bekezdésében a „területi” kifejezés helyébe az „önkormányzati” kifejezés,
– 25. §-ának (3) bekezdésében az „(5)” bekezdésre való utalás helyébe a „(6)” bekezdésre való utalás,
– 37. §-ának (7) bekezdésében a „jegyző” kifejezés helyébe a „jegyző, főjegyző” szövegrész,
– 38. §-ának (1) bekezdésében a „jóváhagyott” kifejezés helyébe a „megállapított” kifejezés,
– 41. §-ának (1) bekezdésében a „megbékélés” kifejezés helyébe a „türelmesség” kifejezés,
– 43. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „tagadható” kifejezés helyébe a „tiltható”,
– a 44. §-t megelőző címben, a 44. § (1)–(2) bekezdésében, a 47. §-ban, az 50. § a) pontjában, 103. § (2)–(3) bekezdésében és a 104. § (4) bekezdésében a „foglalkozási” kifejezés helyébe „nevelési” kifejezés,
– 47. §-ának b) pontjában a „kisebbséghez” kifejezés helyébe a „kisebbségi” kifejezés,
– 48. §-ának eredeti (2) bekezdésében a „második és harmadik fordulatában” szövegrész helyébe az „első, második és harmadik gondolatjelében, továbbá – a magatartás értékelésére és minősítésére vonatkozó előírások kivételével – a negyedik gondolatjelében” szöveg,
– 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „c)” pontra utalás helyébe „b)” pontra utalás,
– 55. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „diákmozgalommal” kifejezés helyébe a „diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel)” kifejezés,
– 64. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „megalkotásakor” kifejezés helyébe az „elfogadásakor” kifejezés,
– 67. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „iskolai előképzettség” szövegrész helyébe „az iskolai, szakmai előképzettség” szövegrész,
– 76. §-ának (4) bekezdésében az „érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet” szövegrész helyébe a „területi gazdasági kamarát” szövegrész,
– 79. §-ának (6) bekezdésében és a 80. §-ának (2)–(5) bekezdésében a „a jegyző”, illetőleg megfelelően ragozott formája kifejezés helyébe „jegyző, főjegyző”, illetőleg megfelelően ragozott formája szövegrész,
– 80. §-ának (1) bekezdésében a „jegyző” kifejezés helyére a „jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint...” szövegrész, továbbá a (3) bekezdésének utolsó mondatában a „Pénzügyminisztériumot” kifejezés helyébe a „törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet” szöveg,
– 81. §-a (2) bekezdésében a „d)” pontra való hivatkozás helyébe az „e)” pontra való hivatkozás,
– 83. §-ának (7) bekezdésében a „jogszabálysértésre” kifejezés helyébe a „jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre” szövegrész, az új számozás szerinti (9) bekezdésben az „iskolaszék javaslatára” szövegrész helyébe az „iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára” szöveg,
– 84. §-a (2) bekezdésében az „a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén” szövegrész helyébe a „a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén” szövegrész, (3) bekezdésében a „köztársasági megbízottnál” kifejezés helyébe a „megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál” szövegrész,
– 86. §-ának (2) bekezdésében a „tanulók ellátását is.” szöveg helyébe a „gyermekek, tanulók ellátását is.” szöveg,
– 90. §-ának (1) bekezdésében a „meghatározza az óvoda, az alapvizsgára felkészítő iskola, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét” szöveg helyébe a „meghatározza azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola, nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.], továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét” szöveg, (3) bekezdésében a „felvételi körzetének” szövegrész és (4) bekezdésében a „működési körzetének” szövegrész helyébe „működési (felvételi) körzetének” szövegrész, (4) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a véleményét” szöveg helyébe az „érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését” szöveg,
– 93. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről” szöveg helyébe a „pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről” szöveg,
– 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „iskola-előkészítés” kifejezés helyébe az „iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel” szöveg,
– 101. §-ának (2) bekezdésében az „alap-vizsgaelnöki, vagy érettségi vizsgaelnöki” szöveg helyébe az „alapműveltségi vizsga vagy érettségi vizsga vizsgaelnöki” szöveg,
– 102. §-ának (3) bekezdésében az „... iskolaszéknek, az iskolai diákönkormányzati szervnek...” szövegrész helyébe az „iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak...” szövegrész, továbbá „...a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség; szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatói érdekképviseleti szervének véleményét.” szövegrész helyébe a „ – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét.” szövegrész, (4) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával” szöveg helyébe az „a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával” szöveg,
– 104. §-ának (4) és (5) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmény” kifejezés helyébe „közoktatási intézmény” kifejezés, (5) bekezdésében a „tanévenként” kifejezés helyébe a „tanévenként, évenként” szöveg,
– 105. §-ában a „...közoktatási érdekből indokolt, de...” szövegrész helyébe a „...közoktatási érdekből indokolt és térségi vagy országos feladatot lát el, de...” szövegrész,
– 115. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a „továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása esetén” szövegrész helyébe a „szakképzési évfolyamon” szöveg,
– 118. §-ának (5) bekezdésében az „...az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének...” szövegrész helyébe „...az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményének...,” szövegrész,
– 126. §-ának a) pontjában a „138–139. §-ában” jelölés helyébe a „137–139. §-ában” jelölés,
– 127. § eredeti (5) bekezdésében a (2)–(4) bekezdésre hivatkozás helyébe a (2)–(3) bekezdésre hivatkozás,
– 128. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „– kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában...” szövegrész helyébe a „– kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében...” szövegrész, továbbá a 127. § (5) bekezdésre való utalás helyébe a 127. § (9) bekezdésre való utalás
lép.
104. § E törvény hatálybalépésének napján:
