A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló - többször módosított - 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) a következők szerint módosul:
1. § (1) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá]
„j) a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb terméknek belső égésű motorok üzemanyagaként való értékesítésének és felhasználásának”
[az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).]
(2) A Jszt. 3. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Jövedéki terméknek minősül]
„h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj, az üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16; 11-3-ból; 55-11-ből) (a továbbiakban: kőolajtermék);”
(3) A Jszt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Jövedéki terméknek minősül továbbá a nem üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék - kivéve a legfeljebb 2 kg töltősúlyú, egyszer használatos kiszerelésben forgalomba hozott cseppfolyósított gáztermék -, a nem motorbenzin egyéb benzinek, a pentán, a hexán, a benzol és homológjai, a gazolin, a petróleum, a paraffinos és paraffinmentes párlat, a fűtőolaj, továbbá a 220 liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazásra, importálásra, exportálásra kerülő gépjármű üzemeltetési segédanyag, kőolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag és kenőolaj, illetve az egyéb kőolajfeldolgozási termék (ITJ: 11-3-ból; 55-11-ből; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 52-11-14, -15; 52-21-11; 55-12; 55-14; 55-24; 55-25; 55-22; 59-25-95-ből; 59-25-96-ból; 55-3-ból; 55-9) (a továbbiakban: egyéb kőolajszármazék).”
2. § A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez, a kőolajterméken kívüli egyéb terméket belső égésű motorok üzemanyagaként adózatlanul értékesít vagy használ fel, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be, és termelési vagy nem termelési célra használ fel.”
3. § A Jszt. 6. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő 13/A. ponttal:
(6. § E törvény alkalmazásában)
„1. termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen alapanyagból, termékből, bármilyen eljárásban és kivitelezésben történő (saját termelésben vagy bérmunkában való) előállítása - ide nem értve a kétütemű motorolaj motorbenzinhez való keverését, valamint az adalékanyag legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban, üzemanyagba történő bekeverését -, a jövedéki termék kis egységű kiszerelése (palackozása), az előállított jövedéki termék raktározása, tárolása, értékesítése;
13/A. háztartási tüzelőolaj: az 5 °C-on szivattyúzható és 20 °C-on porlasztható tüzelőolaj, amely olajkályhák és kisméretű háztartási olajtüzelésű kazánok fűtőanyaga;”
4. § (1) A Jszt. 9. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő d) ponttal:
[(4) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a jövedéki engedélyt kérelmezőnek a termelési - kivéve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termelési tevékenységet - továbbá a termeltetési, az önálló raktározási, tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához]
„c) a motorbenzin, a gázolaj, és a tüzelőolaj termelési tevékenységéhez telephelyenként legalább 1000 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,
d) az üzemanyag céljára szolgáló cseppfolyósított gáztermék termeléséhez telephelyenként legalább 300 m3 űrtartalmú, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal”
(is rendelkeznie kell.)
(2) A Jszt. 9. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezőtől legfeljebb 200 millió forint, de]
„b) kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék termelési tevékenység esetén legalább 80 millió forint,”
(jövedéki biztosíték igazolása kérhető.)
(3) A Jszt. 9. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő c) ponttal:
[(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a saját számlára végzett import, valamint a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához]
„b) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj forgalmazásához telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (a továbbiakban: tárolótartály),
c) az üzemanyag céljára szolgáló cseppfolyósított gáztermék forgalmazásához telephelyenként legalább 300 m3 űrtartalmú, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal
is rendelkeznie kell.”
(4) A Jszt. 9. §-a (15) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(15) Nem adható jövedéki engedély, ha]
„b) a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási szerv felé jogerősen megállapított vám-, adó-, illetéktartozása, illetve társadalombiztosítási járulék vagy munkáltatói táppénz-hozzájárulás tartozása van, kivéve, ha kérelemre a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási szerv részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;”
5. § A Jszt. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az engedélyezett jövedéki tevékenységen kívüli további jövedéki tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyen, üzletkörben való folytatásához, illetve a cégforma megváltozása miatt a jövedéki alanynak nem új jövedéki engedélyt, hanem a jövedéki engedélye kiegészítését kell kérnie, feltéve, ha a változás következtében nem kell magasabb összegű jövedéki biztosítékot nyújtani, továbbá - a kiskereskedő jövedéki alany esetében - a jövedéki engedélyt kiadó jegyző 8. § (2) bekezdés szerinti illetékessége a változás engedélyezése tekintetében is fennáll. A jövedéki engedély kiegészítése az e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását szabályozó jogszabály rendelkezései szerint történik. A jövedéki engedély kiegészítésének elmulasztása a 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetnek minősül.”
6. § (1) A Jszt. 12. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha]
„e) terhére a vámhatóság a bérfőzési szeszadó, a vámteher befizetésének elmulasztását állapítja meg, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal az adóbevallási, az adó-, az illetékfizetési kötelezettség elmulasztását vagy jelentős késedelemmel történő teljesítését, vagy az éves adófizetési kötelezettség 20%-át meghaladó összegű adóhiányt jogerősen állapít meg, és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének, illetve a jövedéki alanynak az éves kötelezettsége 20%-át meghaladó összegű jogerős társadalombiztosítási járulék vagy munkáltatói táppénz-hozzájárulás tartozása keletkezett, vagy a jogerős jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizette meg;”
(2) A Jszt. 12. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Vissza kell vonni a jövedéki engedélyt a kiskereskedő jövedéki alany 17. § (1) bekezdése szerinti, azon kiskereskedelmi elárusítóhelyére,]
„b) ahol a külön jogszabályban előírt pénztárgépet nem alkalmazzák;”
(3) A Jszt. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jövedéki tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnésének napján készleten lévő jövedéki termék érvényes jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany részére a vámhivatal felügyelete mellett értékesíthető.”
7. § A Jszt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiskereskedő jövedéki terméket - a bérfőzetett pálinka és borpárlat, valamint bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezheti be, és az e törvényben megjelölt üzletkörben, illetve ezen belül
a) kőolajterméket üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, illetve háztartási tüzelőolajat önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyag-telephelyen,
b) egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben,
c) cigarettát automatán át is (automata üzlet)
értékesíthet.”
8. § (1) A Jszt. 17/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 14-16. §-okban meghatározott, valamint a termeltetési jövedéki tevékenységet folytató jövedéki alany köteles folyamatosan, telephelyenként és összesítve, a vámhivatal - a több telephellyel rendelkező vállalat esetében az összes telephelyre vagy valamennyi telephelyre a jövedéki alany székhelye szerint illetékes vámhivatal - által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a külön jogszabályban meghatározott jövedéki nyilvántartást vezetni, azt az elszámolási időszak végén összegezni és lezárni. A nyilvántartásba vett adatokat bizonylatokkal kell igazolni, alátámasztani.”
(2) A Jszt. 17/A. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege, valamint j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a bekezdés kiegészül egy új l) ponttal:
„(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási időszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék készletváltozásáról a külön jogszabályban meghatározott tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalnak benyújtani, az alábbi termékbontásban és mennyiségi egységben:”
„j) pentán, hexán, gazolin, egyéb benzin, petróleum, benzol és homológjai, mennyiségi egysége: liter;
k) fűtőolaj, nem üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, gépjármű üzemeltetési segédanyag, kőolajfeldolgozó-ipari vegyi segédanyag, kenőolaj, paraffinos és paraffinmentes párlat, egyéb kőolaj-feldolgozási termék, mennyiségi egysége: kilogramm;
l) üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, mennyiségi egysége: kilogramm.”
(3) A Jszt. 17/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolást az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül kell benyújtani. A több telephellyel rendelkező jövedéki alany az elszámolást az elszámolási időszakot követő hónap első húsz munkanapján belül nyújthatja be, ha a telephelyenkénti elszámolás mellett az összesített elszámolását is csatolja a székhely szerint illetékes vámhivatalnak, és ehhez az országos parancsnokság előzetesen hozzájárult. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.”
9. § (1) A Jszt. 17/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vevő és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást megelőzően az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához a vámhatóság, az állami adóhatóság és a társadalombiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) FAT-ban meghatározott igazolásának csatolásával a fogyasztási adó megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni. A kérelemhez a felhasználónak csatolnia kell továbbá a FAT-ban meghatározott nyilatkozatát is az önkormányzati adóhatóságnál és az illetékhivatalnál fennálló adó-, illetéktartozásról.”
(2) A Jszt. 17/B. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Mentesítési kérelemnek tartalmaznia kell]
„d) az adóhatóságok által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt (4) bekezdés szerinti adóigazolások számát, kiadásának keltét.”
(3) A Jszt. 17/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vámhivatal a mentesítést a két példányban benyújtott mentesítési kérelem záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtást követő 15 munkanapon belül engedélyezi, és annak egy példányát a felhasználó részére visszaküldi. A záradékolt mentesítés a záradékolás keltétől számított 90 napig érvényes.”
(4) A Jszt. 17/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A felhasználó az adózatlan jövedéki termékről a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és az elszámolási időszak végén összegezni, a zárókészlet mennyiségét megállapítani. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.”
(5) A Jszt. 17/B. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának a vámhivatal által az üzemben lefolytatott - 57/A. § szerinti - éves elszámoltatásakor a felhasználó a külön jogszabályban meghatározott éves elszámolást köteles készíteni, és azt a vámhivatal által előre meghatározott időpontig benyújtani.”
(6) A Jszt. 17/B. §-a a következő (19), (20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Megszűnik a vámhivatal által a (6) bekezdés szerint adott mentesség érvényessége, ha
a) a felhasználó természetes személy meghalt, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnik vagy átalakul, illetve csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül;
b) a vámhivatal a mentesítést visszavonja.
(20) A felhasználó mentesítését a vámhivatalnak vissza kell vonnia, amennyiben ellenőrzése során jogerősen megállapítja, hogy a mentesítés megadásánál figyelembe vett feltételek már nem állnak fenn, vagy a (12) bekezdésben előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségének a felhasználó nem tesz eleget. Újabb mentesítés a felhasználó részére a jogerős visszavonás napjától számított két éven belül nem adható.”
10. § A Jszt. 17/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentést a felhasználó az adóvisszaigénylési, -levonási jogosultsága érvényesítésével egyidejűleg köteles teljesíteni.”
11. § (1) A Jszt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék jövedéki üzemben termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét - a cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, a fűtőolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, az egyéb kőolajfeldolgozási termék, a gépjármű-üzemeltetési segédanyag, a kőolajfeldolgozó-ipari vegyi segédanyag és a kenőolaj kivételével - kompenzált 15 °C hőmérsékletre átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni.”
(2) A Jszt. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés b) és c) pontjában előírt adatok szállítási okmányon történő feltüntetése a térfogatban nyilvántartott kőolajtermékek és egyéb kőolajszármazékok értékesítésénél és raktárközi forgalmazásánál a vámhivatal engedélyével mellőzhető, ha a kiszállított vagy áttárolt mennyiséget olyan mennyiségmérő mérőberendezésen mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot méri.”
12. § A Jszt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag kőolajtermék és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető.”
13. § A Jszt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § A kiskereskedő a külön jogszabályban meghatározott jövedéki nyilvántartást köteles vezetni, amelyben naponta, több műszakos üzemelés esetén műszakonként köteles a beszerzett és értékesített mennyiséget bevezetni.”
14. § (1) A Jszt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedéki ellenőrzést - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes [54. § b) pont] tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják.”
(2) A Jszt. 55. §-a a következő (4), (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos parancsnokság, valamint a területi parancsnokság a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék felderítése érdekében az illetékességi területén jövedéki ellenőrzést akkor vonhat hatáskörébe, ha
a) a jövedéki alany több vámhivatal által felügyelt telephellyel rendelkezik, vagy
b) 10 millió forintnál nagyobb összegű jövedéki bírság kiszabása várható.
Az a)-b) pontokban foglalt ellenőrzések lefolytatására az országos parancsnokság bármely területi parancsnokságot, illetve a területi parancsnokság illetékességi területén bármely vámhivatalt kijelölheti.
(5) A Vám- és Pénzügyőrség valamennyi hatósági jogkörrel rendelkező szerve - illetékességétől függetlenül - jogosult az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes cselekmények felderítésére, a bizonyítékok rögzítésére, a jövedéki termék lefoglalására, ezt követően azonban köteles az ügyet további intézkedésre az (1) bekezdésben meghatározott vámhivatalnak átadni.
(6) A jövedéki ellenőrzésben a törvény hatálya alá tartozó személy vagy alkalmazottja köteles közreműködni, illetve a rendelkezésére álló okmányokat, iratokat az ellenőrző hatóság részére átadni.”
15. § (1) A Jszt. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[66. § (1) A vámhivatal]
„d) az a)-c) pontokban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén, továbbá”
(jövedéki bírságot vet ki.)
(2) A Jszt. 66. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövető lakására vagy a lakásától műszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe eső termékekből a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni.]
„Az ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott összeg ötszörösét elérő jövedéki bírságot kell kivetni.”
16. § (1) A Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[67. § (1) E törvény alkalmazásában a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:]
„b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, importáltak, forgalmaztak, amelyet nem jövedéki alanytól szereztek be, illetve amelynek szállítását e törvény rendelkezéseinek megsértésével végzik;”
„g) az a jövedéki termék, amelynek importálása, nagykereskedelme esetén megsértik a 17/A. § (10) bekezdésében foglaltakat;”
(2) A Jszt. 67. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[67. § (1) E törvény alkalmazásában a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:]
„n) a 3. § (3) bekezdésének h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb termék belső égésű motorok üzemanyagaként való értékesítése vagy felhasználása, ha a termék után a fogyasztási adót nem fizették meg.”
17. § A Jszt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[68. § (1) A büntetőeljárásban le nem foglalt, megtalált elvont terméket]
„b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó - esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a vámhivatal lefoglalja, kivéve a 69. § (10) bekezdésében foglalt eseteket.”
18. § (1) A Jszt. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő f), g) ponttal:
[(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -]
„a) a 67. § (1) bekezdésének b)-g), k) és l) pontjaiban szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak
| 1. dohánygyártmányoknál a | 140%-a, | ||
| 2. szesznél és szeszes italnál a | 160%-a, | ||
| 3. sörnél a | 110%-a, | ||
| 4. kávénál a | 60%-a, | ||
| 5. fűszerpaprika-őrleménynél a | 100%-a, | ||
| 6. motorbenzinnél, gázolajnál, tüzelőolajnál, motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított gázterméknél és földgáznál a | 120%-a, |
de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben - amennyiben fennállnak a (10) bekezdésben foglalt feltételek - legalább 50 ezer forint, és legfeljebb 500 ezer forint;”
„f) a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt esetben az e bekezdés a) pontja 1-6. alpontjai alapján meghatározott összeg kétszerese, de legalább 100 ezer forint;
g) a 67. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés szerint meghatározott jövedéki bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint.”
(2) A Jszt. 69. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben legalább 50 ezer és legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírság vethető ki.”
(3) A Jszt. 69. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott legalább 50 ezer forint és legfeljebb 500 ezer forint összegű jövedéki bírság a 67. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben akkor vethető ki, ha a nagykereskedő, a kiskereskedő az adott telephelyen, üzlethelyiségben engedély nélkül általa forgalmazott termékek eredetét, adózottan történő beszerzését hitelt érdemlően igazolja, valamint, ha e tevékenységét e törvény egyéb rendelkezéseinek betartásával végezte, továbbá ha
a) már rendelkezik egy másik telephelyére, üzlethelyiségére érvényes - az engedély nélkül folytatott tevékenysége szerinti - jövedéki engedéllyel; vagy
b) az e törvény előírásainak megfelelő kérelmét az ellenőrzést legalább 30 nappal megelőzően benyújtotta és kérelmét a hatóság nem utasította el; vagy
c) a kiskereskedelmi tevékenységet nagykereskedelmi jövedéki engedély birtokában folytatta; vagy
d) a nagykereskedelmi tevékenységet 1995. július 12-ét megelőzően kiskereskedelmi jövedéki engedély birtokában folytatta.”
19. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, egyidejűleg a Jszt. 17. §-ának (8) bekezdése, 46. §-a, és 79. §-ának (2) bekezdése, valamint 1-11. számú melléklete hatályát veszti.
(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdése, a 4. § (1), (2) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(3) E törvény 5. §-át, 15. §-ának (2) bekezdését, 16. §-ának (1) bekezdését, valamint 17., 18. §-át a folyamatban lévő ügyekben - ideértve a közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügyeket is - akkor kell alkalmazni, amennyiben az a törvény hatálya alá tartozókra kedvezőbb elbírálást eredményez.
(4) A 4. § (4) bekezdésében, a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezést először az e törvény hatálybalépésének napját követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
(5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a jövedéki alanyok és az adózatlan jövedéki terméket felhasználók nyilvántartás vezetésére, jelentési, illetve éves elszámolási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat.
