Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXI. törvény - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről 2/5. oldal

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK TEVÉKENYSÉGI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

XI. Fejezet

A kereskedelmi tevékenység

A szerződés megkötése

69. § (1) A befektetési szolgáltató a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó szerződés (79. §) megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektető-védelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet.

(2) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötése előtt köteles vizsgálni azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelő-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából.

(3) Határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a befektetési szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni, és annak tudomásul vételét az ügyféllel aláíratni.

(4) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, a határidős vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, az ügyfélre háruló különleges kockázatot.

(5) A befektetési szolgáltatót az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha az ügyfél intézményi befektető, értékpapír-kereskedő vagy értékpapír-bizományos.

70. § (1) A tőzsdei kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltató – a tőzsdei kötésegységet el nem érő összegű megbízás és a 73. §-ban foglaltak kivételével – tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízást köteles elfogadni. A tőzsdei kereskedési joggal nem rendelkező befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízás teljesítése érdekében közreműködőt köteles igénybe venni.

(2) A tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre – az állampapír kivételével – a befektetési szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni.

(3) A befektetési szolgáltató megbízást kizárólag az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában vehet fel, az általa megjelölt üzleti órákban.

71. § (1) A befektetési szolgáltató által kötött szerződést a befektetési szolgáltató üzletszabályzata által előírt módon írásba kell foglalni.

(2) A szerződésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám (számcsoport) jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére alkalmas utalás.

(3) A befektetési szolgáltató ügyfelét köteles tájékoztatni az engedélyezett befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeiről, továbbá tevékenységi körén belül az egyes tevékenységek egymáshoz viszonyított arányáról.

72. § A befektetési szolgáltató nem javasolhat, nem kísérelhet meg és nem köthet olyan ügyletet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányosnak tekinthető.

A szerződés megkötésének megtagadása

73. § (1) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha az

a) bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú,

b) jogszabályi vagy egyéb forgalmazási tilalomba ütközik, vagy

c) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő.

(2) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az ügyfél

a) általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik, vagy

b) a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni.

(3) A szerződés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

A szerződés nyilvántartása és teljesítése

74. § (1) A befektetési szolgáltató szerződéseiről egységes, időrendi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyfél nevét, a szerződés tartalmát, a beérkezés és a teljesítés (megszűnés) időpontját és módját. A befektetési szolgáltató a szerződés teljesítéséről az ügyfelét haladéktalanul értesíti.

(2) A befektetési szolgáltató nyilvántartásait a szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított öt évig köteles megőrizni.

75. § (1) A befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozó megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesítheti.

(2) A tőzsdei kereskedés során a befektetési szolgáltató az adásvételi szerződést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelő ellenajánlat hiányában akkor kötheti meg, ha a tőzsdei szabályzat ezt lehetővé teszi.

(3) Bizományi szerződés esetén a befektetési szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan, vagy azt megbontva.

(4) A befektetési szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni.

(5) Az a befektetési szolgáltató, aki kereskedelmi tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik, csak az azonos tartalmú bizományi megbízások teljesítésének megkísérlése után forgalmazhat saját számlájára, illetve saját számlájáról.

(6) Ha a befektetési szolgáltató a bizományi megbízásokat összevontan, illetve megbontva teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos.

(7) Ha a befektetési szolgáltató a megbízást a szerződésben meghatározott árfolyamnál kedvezőbben teljesíti, az így jelentkező előny kizárólag a megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis.

(8) A befektetési szolgáltató a megbízás teljesítése érdekében közreműködőt – a 70. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – csak az ügyfél károsodástól való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe.

Nyilvános vételi és eladási ajánlat árfolyamközléssel

76. § (1) A befektetési szolgáltató valamely nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír vételi, illetve eladási árfolyamának nyilvános közlése esetén köteles megjelölni azt az időtartamot, legkisebb, illetőleg legnagyobb mennyiséget, amelyre ajánlata fennáll. Ha a befektetési szolgáltató az árfolyamajánlat érvényességének időtartamát nem közli, a közölt árfolyam visszavonásig vagy megváltoztatásig érvényes. A befektetési szolgáltató az ajánlat visszavonását vagy megváltoztatását az ajánlat közlésével azonos módon köteles közzétenni.

(2) Az árfolyamajánlat érvényességének időtartama alatt a befektetési szolgáltató az általa közölt árfolyamtól az egyes adásvételi szerződésekben kizárólag rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén, a Felügyelet egyidejű értesítésével térhet el. Ilyen rendkívüli körülmény lehet különösen a befektetési szolgáltató működését akadályozó üzemzavar és a rendkívüli tájékoztatásban közzétett tény miatt előálló, előre nem látott piaci helyzet. Az értesítésben az eltérés okát közölni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eltérés mértéke:

a) részvények adásvétele esetén legfeljebb három százalék,

b) egyéb értékpapír adásvétele esetén legfeljebb egy százalék

lehet.

(4) Ha a befektetési szolgáltató ajánlati árat nem közöl, akkor kizárólag az általa ténylegesen megkötött ügyletek árfolyamát, értékét és időpontját teheti közzé.

Kereskedési korlátozások

77. § (1) A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelent, ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely

a) az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékű közvetlen, vagy

b) bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik.

(2) Ha hitelintézet olyan befektetési szolgáltatóval köt ügyletet, amelyben tulajdonos, az egymással kötött ügyletet a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

78. § (1) A befektetési szolgáltató

a) saját kibocsátású részvényére, és

b) annak a kibocsátónak a részvényére, amelyikben tíz százalékot meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonos

kötött saját számlás ügyletet, az üzletkötést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik – a jegyzésre, illetve a nyilvános eladásra nyitva álló időszak alatt, továbbá a jegyzés lezárását követő harmincadik napig – a jegyzési garanciavállalás keretében megvásárolt értékpapírra.

Eltérő fogalmak

79. § E fejezet alkalmazásában

a) kereskedelmi tevékenység: a 4. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerinti tevékenység;

b) szerződés: az a) pont szerinti tevékenységre irányuló szerződés.

XII. Fejezet

A dematerializált értékpapír forgalma

Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

80. § (1) Belföldön kibocsátott dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

(2) Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

A dematerializált értékpapír kibocsátása

81. § (1) Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(2) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapír-számla megnyitásáról szóló értesítését követően – az általa vezetett értékpapír-számlán haladéktalanul jóváírja az értékpapírt, és erről a számlatulajdonost értesíti.

Központi értékpapír-számla

82. § (1) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az értékpapírfajta kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír-mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

(2) Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapír-számlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-számla számának megjelölésével kell végrehajtani.

(3) A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapír-számlán az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.

Az értékpapír-számla

83. § (1) Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az elszámolóház jogosult a külföldi letétkezelő értékpapír-számláját vezetni.

(2) Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.

(3) A számlavezető ügyfelének értékpapír-fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet.

84. § (1) Az értékpapír-számla tartalmazza

a) a számla számát és elnevezését,

b) a számlatulajdonos nevét (cégét), lakcímét (székhelyét),

c) az értékpapírt és mennyiségét, továbbá

d) az értékpapír zárolására való utalást.

(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.

85. § (1) Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad.

(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

86. § (1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

(2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.

(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető csak ezen személyektől fogadhat el rendelkezést. A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét, kirendelését, kijelölését követő három napon belül a számlatulajdonos köteles a számlavezetőnek bejelenteni.

(4) A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.

(5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.

Zárolt értékpapír-alszámla

87. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel.

(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.

(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.

(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.

(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlára történő átutalásáról.

Az értékpapír-számla megszűnése

88. § (1) Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.

(2) A számlavezető a szerződést harminc napi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

(3) A felmondás csak írásban érvényes.

(4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerződést nem szünteti meg.

A számlarendszer részletes szabályai

89. § A központi értékpapír-számla és az értékpapír-számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

XIII. Fejezet

Ügyfélszámla

90. § (1) A forgalmazó ügyfélszámlát vezethet. A forgalmazó az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és a számláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést.

(2) Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezető befektetési szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.

(3) Az ügyfélszámla-nyitásra és -kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

XIV. Fejezet

A részvénykönyv vezetésének egyes szabályai, a részvényesi meghatalmazott

91. § (1) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak és forgalmazónak megbízást adhat. A megbízás tényét a Cégközlönyben közzé kell tenni.

(2) Az értékpapír-számlavezető – a részvényes eltérő rendelkezése hiányában vagy a 92. §-ban meghatározott szerződés kivételével – a részvénykönyv vezetőjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényfajtánként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét, valamint törvényben meghatározott egyéb adatait.

(3) Ha a részvényes a (2) bekezdés alapján úgy rendelkezett, hogy adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe és a 92. § alapján a részvényesi jogok gyakorlására az általa meghatalmazott bejegyzésére sem került sor, a részvényes tulajdonában álló részvény alapján a részvénytársasággal szemben részvényesi jog nem gyakorolható.

(4) A részvényes kérésére az értékpapír-számlavezető haladéktalanul gondoskodik a részvényes részvénykönyvbe történő bejegyzéséről.

(5) A nyomdai úton előállított és befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett részvény tekintetében a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentési, bejelentési, bejegyzési kötelezettség az értékpapír-letétkezelőt terheli.

92. § (1) A befektetési vállalkozás a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat.

(2) A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapír-számlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat. A szerződés nem lehet része az értékpapír-számla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére, illetve más befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek.

(3) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes teljes egészében jogosult.

(4) A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

(5) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét. A részvényesi meghatalmazott részvénykönyvbe történő bejegyzésének – a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével – feltétele, hogy a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás egy példányát a részvénytársaságnál letétbe helyezzék.

(6) A letétbe helyezett okirat megtekintését a részvénytársaság felügyelő bizottságánál az kezdeményezheti, akinek ehhez jogos érdeke fűződik

a) a részvényesi jogai gyakorlásával összefüggésben, vagy

b) a részvénytársaság működésével kapcsolatban törvényben meghatározott jogai és kötelezettségei gyakorlása során.

(7) A letétbe helyezett okirat megtekintéséről (illetve az erre irányuló kezdeményezés felügyelő bizottság által történő elutasításáról) a részvényesi meghatalmazottat tájékoztatni kell.

(8) Ha részvénytársaság törvény rendelkezése alapján csak névre szóló részvényt bocsáthat ki, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.

(9) A részvényesi meghatalmazott e tevékenysége során közreműködőt nem vehet igénybe, és a részvényesi jogok gyakorlása során köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni, valamint feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.

(10) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni részvénytársaságnak a Gt. és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatáról, annak tartalmáról valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.

(11) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról, továbbá az okiratokat a részvényes kérésére bármikor, vagy a szerződés megszűnése esetén a részvényesnek kiadni.

(12) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés a részvény átruházásával megszűnik.

(13) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről, illetve a letétbe helyezett meghatalmazás visszavonása iránt.

(14) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.

(15) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

93. § (1) Ha a részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról az értékpapír-számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvényt, vagy ha azt a részvénytársaság elfogadja, a letéti igazolást a letétkezelő köteles a részvényes rendelkezésére bocsátani.

(2) A tulajdonosi, illetve letéti igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény sorszámát, az értékpapír-számlavezető vagy letétkezelő megnevezését és cégszerű aláírását, névre szóló részvény esetén a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A közgyűlési jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi, letéti igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes.

(3) A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapír-számlán – az adott értékpapírra vonatkozóan – változás nem vezethető, a letéti igazolás kiállítását követően a tulajdonos, illetve más személy rendelkezésére bocsátani nem lehet, kivéve, ha a tulajdonosi, letéti igazolás egyidejűleg bevonásra kerül.

(4) A közgyűlési jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi, letéti igazolásokról az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőzően tájékoztatja a részvénytársaságot.

94. § A részvénytársaság tulajdonában álló nyilvános kibocsátású saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke öt százalékát. A részvénytársaság az így megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogot nem gyakorolhat és ezeket a részvényeket egy éven belül köteles elidegeníteni.

XV. Fejezet

A befektetési szolgáltatási tevékenységekkel összefüggő szabályok

A befektetési hitelezés

95. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezések megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – szabályzatot kidolgozni.

(2) A befektetési hitelt nyújtó a kihelyezésről történő döntés előtt köteles meggyőződni az ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról, és köteles vizsgálni az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.

(3) A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát.

(4) A hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál.

(5) Befektetési hitel nem nyújtható

a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) a hitelnyújtó tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához, valamint

d) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelt nyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

96. § A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének öt banki napon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést felmondhatja.

Halasztott pénzügyi teljesítés

97. § (1) A befektetési vállalkozás – ide nem értve az értékpapír-bizományost – az ügyfele részére halasztott pénzügyi teljesítést engedhet.

(2) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez engedhető, ahol az értékpapír-kereskedő vagy a befektetési társaság bizományos, valamint értékpapír kibocsátásakor, ha a befektetési vállalkozás az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el, vagy ha az értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni.

98. § (1) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétől számított legfeljebb tizenöt nap lehet.

(2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozó javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.

Az ügynök tevékenysége

99. § (1) Az ügynök tevékenysége körében az ügyfél részére ajánlattételre kizárólag a befektetési szolgáltató nevében és kizárólag a befektetési szolgáltató által írásban meghatározott szerződési feltételek szerint jogosult.

(2) Az ügynök közreműködőt nem vehet igénybe. Az ügynök által az ügyfeleknek az ügynöki tevékenysége körében okozott károkért a befektetési szolgáltató köteles helytállni.

Ügyfél-követelések védelme

100. § (1) A forgalmazó a 90. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál vezetett letéti, illetve – az ügyfél megbízásának teljesítése érdekében – tőzsdeforgalmi számlán tarthatja, és azt kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel.

(2) A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket saját befektetési eszközeitől elkülönítve köteles kezelni.

(3) Az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.

(4) Az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.

101. § (1) A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló, ügyfélkövetelést (így különösen: pénz, befektetési eszköz) nem terhelheti meg, nem kölcsönözheti, saját maga vagy másik ügyfele érdekében átmenetileg sem használhatja. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél az értékpapírjáról, illetve pénzeszközéről bármikor rendelkezni tudjon.

(2) Az ügyfél értékpapírját kizárólag – az ügyféllel kötött szerződés alapján – értékpapír-ügylet teljesítéséhez lehet felhasználni. A befektetési szolgáltató e tevékenységéből eredő nyereség az ügyfelet illeti meg, a veszteséget a befektetési szolgáltató viseli.

XVI. Fejezet

A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése

Likviditási szabály

102. § (1) A befektetési vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani fizetőképességét.

(2) A befektetési vállalkozás alaptőkéjének öt százalékát folyamatosan likvid eszközben köteles tartani. E § alkalmazásában likvid eszköz a pénz és az állampapír.

A befektetési vállalkozás saját tőkéje

103. § (1) A befektetési vállalkozás saját tőkéje nem lehet kevesebb a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összegnél.

(2) Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt – legfeljebb hat hónapot – biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott idő alatt a saját tőke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a befektetési vállalkozás tevékenységét felfüggeszti.

A kockázatok összértéke

104. § (1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a nyitott pozícióiból, a halasztott fizetésekből, az általa nyújtott hitelekből és a tulajdonában álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztéséből származó kockázati összértékét.

(2) A nyitott pozíció értékének megállapítása során a jegyzési garanciavállalás összegét a hitelintézet, befektetési társaság viszontgaranciájával nem fedezett, még ténylegesen fennálló garanciavállalás mértékéig kell figyelembe venni.

(3) A tőzsdei forgalomban kötött ügyleteket a nyitott pozíció számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A nyitott pozíció számításának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

105. § (1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a saját tulajdonában álló befektetési eszközök értékvesztésének, illetve értéknövekedésének összevont értékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számítás során nem realizált értéknövekedésnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének és bekerülési értékének különbözete pozitív. Nem realizált veszteségnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének és bekerülési értékének különbözete negatív.

(3) A befektetési eszköz forgalmi értékeként az utolsó tőzsdei záróárat, a tőzsdére be nem vezetett befektetési eszköz esetében a tőzsde által nyilvánosságra hozott, a tőzsdén kívüli piacon kialakult utolsó árfolyamot kell figyelembe venni. Amennyiben tíz egymást követő tőzsdenapon a befektetési eszközre nem történt üzletkötés, mindaddig a tőzsdén kívüli árfolyamát kell figyelembe venni, amíg tőzsdei üzletkötés nem történik. Megállapítható forgalmi érték hiányában nem realizált értékvesztésként a befektetési eszköz bekerülési értékét kell figyelembe venni.

106. § (1) A kockázat összértékének meghatározásánál a befektetési vállalkozásnak az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés, valamint az általa nyújtott hitelek óvadékkal nem biztosított értékét kell figyelembe venni.

(2) Az óvadékul szolgáló értékpapír értékét a 105. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a befektetési vállalkozás naponta állapítja meg.

Tartalékképzés

107. § (1) A befektetési társaság az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot képez, melynek mértéke a tárgyévi adózott eredmény tíz százaléka.

(2) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van és nincs negatív eredménytartaléka.

(3) A befektetési társaság osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.

(4) A befektetési társaság az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési társaság a rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

108. § (1) Befektetési társaság a tevékenységével együtt járó valamennyi feltárható és minősíthető hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázat fedezetére külön jogszabályban előírt módon kockázati céltartalékot képez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a befektetési társaságnak a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére – külön jogszabály szerint – általános kockázati céltartalékot kell képeznie, melyet a kockázati céltartalék között elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3) A befektetési társaság a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteség leírására először a kockázati céltartalékot kell felhasználni.

109. § A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet tevékenysége kockázatát az e törvényben és a Hpt.-ben előírt módon állapítja meg, és veszi figyelembe.

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje

110. § (1) A befektetési vállalkozásnak – a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a 9. § (3) bekezdésben meghatározott összeg alá.

(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.

A befektetési vállalkozás tőkemegfelelési mutatója

111. § A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének el kell érnie a kockázatok összértékének nyolc százalékát.

Nagykockázat vállalás

112. § (1) Az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértékét az ügyféllel szembeni fizetési és értékpapír-szállítási kötelezettségek, az ügyfélnek nyújtott hitelek és engedett halasztott pénzügyi teljesítések, illetve a befektetési vállalkozás rendelkezése alá került, az ügyfelét illető értékpapírok és követelések különbözeteként kell megállapítani.

(2) Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja.

(3) Az egy ügyféllel – ide nem értve az intézményi befektetőket – szemben a befektetési vállalkozás által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(4) Az intézményi befektető ügyfelével szemben a befektetési vállalkozás által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjét. Nem tartozik e pont hatálya alá két befektetési szolgáltató egymással kötött ügylete.

(5) A befektetési vállalkozás által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.

Befektetési korlátozások

113. § (1) A befektetési szolgáltató kereskedelmi tevékenysége keretében megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minősül akkor, ha a megszerzett értékpapírt egy éven túl tartja tulajdonában.

(2) Értékpapír-bizományos és értékpapír-kereskedő csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló (járulékos) vállalkozásban, így különösen elszámolóházban, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.

(3) Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (2) bekezdésben meghatározottakon túl kizárólag kibocsátáskor vásárolt állampapírba fektetheti be.

(4) A befektetési vállalkozás korlátlan felelősséggel járó tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(5) A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben foglaltak kivételével csak tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg.

(6) A befektetési vállalkozás a Cstv. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján megszerzett ingatlant két éven belül köteles elidegeníteni.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

(8) A befektetési vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének mértékét.

XVII. Fejezet

Titoktartás

Üzleti titok

114. § (1) Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltató, valamint a tőzsde, az elszámolóház tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, elszámolóháznak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.

(2) A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében a törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) Felügyelettel,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) folyamatban lévő büntetőeljárás keretében nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal, és

i) a büntető-, valamint a csőd- és felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, illetve a hagyatéki eljárásban a közjegyzővel

szemben.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak minősülő információhoz jutott.

(5) A Felügyelet – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat

a) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal,

b) a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére.

Értékpapír-titok

115. § (1) Értékpapír-titok minden olyan, az ügyfélről, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) Az értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe.

116. § (1) Értékpapír-titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad;

b) e törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;

c) a befektetési szolgáltató érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami Biztosításfelügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) csődeljárás, felszámolási eljárás, helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e) a büntető, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel

szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, a tőzsdéhez, az elszámolóházhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság és értékpapír-felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapír-titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(5) A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház az (1)–(3) bekezdésben, valamint a 118. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségre hivatkozva – nem tagadhatja meg.

117. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül – az ügyfél felhatalmazása nélkül – nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy értékpapír-titok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, és az elszámolóháznak vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.

118. § A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel,

d) pénzmosással,

e) szervezett bűnözéssel

áll összefüggésben.

119. § A 116. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 118. § alapján történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az ügyfelet az értékpapír-titok kiadásáról tájékoztatni kell.

120. § Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

b) a befektetési társaság részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési társaságnak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;

c) a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás.

Összesített adatok átadása

121. § A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatóról, kibocsátóról vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK FELÜGYELETE

XVIII. Fejezet

A Felügyeletre vonatkozó szabályok

A Felügyelet feladatköre

122. § Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogállását és hatáskörét külön törvény határozza meg.

123. § A Felügyelet feladatkörében

a) elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt;

b) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház tevékenységét;

c) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;

d) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató üzletvitelének irányítását;

e) ellenőrzi a befektetési szolgáltató, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház információszolgáltatásának működését;

f) alkalmazza a törvényben szabályozott intézkedéseket, szankciókat;

g) bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot folytat; és

h) vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat.

A Felügyelet bevételei

124. § (1) A Felügyelet bevételei:

a) igazgatás-szolgáltatási díj;

b) a felügyeleti díj;

c) a felügyeleti bírság; és

d) egyéb bevételek.

(2) A felügyeleti bírságból származó bevétel húsz százalékát a tőkepiaci szakemberképzés, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására kell fordítani.

(3) A felügyeleti bírságból származó bevétel nyolcvan százalékát a Befektető-védelmi Alapba kell befizetni.

(4) A Felügyelet bevételeit – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak működésének fedezetére használhatja fel.

A felügyeleti díj

125. § (1) A befektetési szolgáltató és az elszámolóház felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.

(2) A befektetési szolgáltató a bizományosi és kereskedelmi tevékenysége keretében lebonyolított árfolyamértéken számított éves forgalom után

a) egymilliárd forintig 0,2 ezrelék,

b) egymilliárd és százmilliárd forint között kettőszázezer forint és az egymilliárd és százmilliárd forint közötti rész 0,15 ezrelékének megfelelő,

c) százmilliárd forint fölött tizenötmillió-ötvenezer forint és a százmilliárd forint fölötti rész 0,12 ezrelékének megfelelő

felügyeleti díjat fizet.

(3) Tőzsdei határidős opciós, illetve kamat- és devizacsere ügylet esetén minden megnyitott kontraktus, illetve megkötött ügylet után tíz forint felügyeleti díjat kell fizetni.

(4) Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet tőzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek ötven százaléka.

(5) A felügyeleti díj évi összege legalább hatszázezer forint és legfeljebb harmincmillió forint. Az egyéni kereskedő legalább évi százhúszezer forint felügyeleti díjat fizet.

(6) A bizományosi és kereskedelmi tevékenység folytatására nem jogosult befektetési szolgáltató havi húszezer forint felügyeleti díjat fizet.

(7) Az elszámolóház által fizetendő felügyeleti díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.

(8) A (2)–(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet követő hó tizenötödik napjáig, míg a (7) bekezdésben meghatározott díjat a tárgyévet követő január hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.

(9) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

XIX. Fejezet

A Felügyelet eljárása

126. § (1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az Áe. rendelkezései szerint jár el.

(2) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A Felügyelet – a bírságot megállapító határozata kivételével – határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha

a) az a befektetők károsodástól történő megóvása, illetőleg a tőkepiac általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges,

b) annak hiányában a befektetési szolgáltató intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható.

(4) A Felügyelet által a 196–200. § alapján hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a váltóperre vonatkozó határidőket kell alkalmazni.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában, idegen nyelvű kérelem esetén mellékelni kell annak, illetve mellékleteinek hiteles magyar nyelvű fordítását is.

A befektetési szolgáltatók jelentési kötelezettsége

127. § (1) A befektetési szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;

c) a járulékos vállalkozásban [113. § (2) bekezdés] történő tulajdon szerzését, illetőleg ilyen tulajdon megszűnését;

d) a 14. § (1) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) az ügynökkel kötött szerződés módosítását és megszűnését;

f) belföldi fiókjának megszűnését, külföldi fiókjának megnyitását és megszűnését;

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;

h) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;

i) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;

j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

k) a vele szemben a Gt., az Sztv. és a Ctvr. alapján indult eljárást; és

l) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét.

(2) A befektetési szolgáltató bejelentési kötelezettségének

a) az (1) bekezdésének a), e), f), g) és i) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e) az (1) bekezdés h) pontja esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül,

f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül, és

h) az (1) bekezdés l) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül

köteles eleget tenni.

(3) Az MNB és a Kincstár az (1) bekezdés a), e), f) és i) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(4) A befektetési szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.

Rendszeres és helyszíni ellenőrzés

128. § (1) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy az értékpapír forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatási, a tőzsdei és elszámolóházi tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tőzsde alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának. A befektetési szolgáltató szabályzata által előírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenőrzi.

(2) A Felügyelet írásbeli megkeresésére a kibocsátó, továbbá felhívására a befektetési szolgáltató, köteles lehetővé tenni a törvényben szabályozott tevékenységéről vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a Felügyeletnek átadni.

(3) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

129. § (1) A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott – a befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos, befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó – szabályok, valamint határozatainak megtartását a helyszínen ellenőrizni.

(2) A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

(3) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzési feladatokkal könyvvizsgálót vagy versenyeztetési szabályzata szerint külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

(5) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladata ellátása érdekében vizsgálhatja a befektetési szolgáltató ügyfelére vonatkozó adatot.

(6) A Felügyelet elnöke által kijelölt tőzsdebiztos jogosult a tőzsdei forgalom helyszínén jelen lenni, a tőzsdei forgalmat ellenőrizni.

130. § (1) A tőzsde a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök tőzsdei kereskedéséről rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve biztosítja az azokba való betekintést bármely időpontban, bármely időszakra vonatkozóan.

(2) Az elszámolóház a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedéséről, az elszámolásforgalomról és az egyéb tevékenységéről rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve biztosítja az azokba való betekintést, bármely időpontban, bármely időszakra vonatkozóan.

131. § (1) A Felügyelet – feladata teljesítéséhez – kérheti a befektetési szolgáltatótól, a tőzsdétől, illetve elszámolóháztól rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatótól, annak szervezeteitől felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveibe, irataiba és adathordozóiba.

(2) A Felügyelet által kiküldött – helyszíni ellenőrzésre jogosult – alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához az üzleti tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról, nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

132. § A Felügyelet nevében ellenőrzést folytató személy a feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását kezdeményezheti.

A Felügyelet nyilvántartásai

133. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a befektetési szolgáltató következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) név, székhely;

b) az alapítás időpontja;

c) a tevékenységi kör;

d) a jegyzett tőke;

e) tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosok;

f) vezető állású személyek;

g) az üzletkötők neve;

h) befektetési szolgáltatási tevékenység megkezdésének időpontja;

i) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

j) fiók létesítésének időpontja és helye;

k) az ügynök neve, székhelye, fiókja.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a kibocsátó következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) név, székhely;

b) az alapítás időpontja;

c) a jegyzett tőke nagysága;

d) vezető állású személyek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük mértéke,

e) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;

f) a kibocsátás adatai.

A Felügyelet adatkezelése

134. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához – ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is – adatot kezelhet.

(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.

(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben (136. §) adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

135. § (1) A Felügyelet elnöke gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(2) A Felügyelet elnöke gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében

a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és

b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt, vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

136. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

a) a befektetési szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 13–14. §-ban és a 16. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 18. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató ügyfelének adatait;

d) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy (150. §) adatait;

e) annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással kapcsolatos eljárást folytat; és

f) a 216. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében

1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,

2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, üzletkötője,

3. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy,

4. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,

5. az elszámolóház vezető állású személyének és alkalmazottjának, és

6. az egyéni kereskedő

adatait;

g) a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában, a (2) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) pontjában, a 18. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzésére szolgáló adatot.

(2) Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre és a 20. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.

(3) A Felügyelet az adatot

a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig,

b) az egyéni kereskedő tevékenységének megszüntetését követő öt évig,

c) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig, és

d) a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,

e) az a)–d) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig

kezelheti.

XX. Fejezet

A felügyeleti intézkedések és a felügyeleti bírság

Felügyeleti intézkedések, szankciók

137. § (1) Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak megsértése, illetőleg a mulasztás megállapítása esetén a Felügyeletnek az intézkedést a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak

a) a befektetési szolgáltató működésére,

b) ügyfelére, illetve

c) a tőkepiac működésére

gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével kell kiválasztania és alkalmaznia.

(2) A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóház üzletszabályzatában, illetve szabályzataiban meghatározott feltételektől való eltérés, a befektetők érdekét és a tőkepiac egyensúlyát, a tőkepiac többi szereplőjének helyzetét veszélyeztető magatartás esetén a következő intézkedéseket teheti:

a) a felügyelete alá tartozó szervezetet a tőzsdei kereskedési tevékenységre, az elszámolási tevékenységre, az értékpapír forgalomba hozatalra és befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;

b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását megtilthatja;

c) a Felügyelet által kirendelt szakértő közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;

d) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;

e) a befektetési szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezheti;

f) meghatározott időre felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és forgalmazását, a befektetési eszköz forgalmazását, a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést;

g) a tőzsde jogszabályba ütköző, az alapszabályával és szabályzataival ellentétes tevékenységét megtilthatja, az alapszabály és szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti, valamint a tőzsde önkormányzó testületeit új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezheti;

h) az elszámolóház jogszabályba ütköző, az üzletszabályzattal és a szabályzatokkal ellentétes tevékenységét megtilthatja, az üzletszabályzat és a szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti, valamint az elszámolóház igazgatóságát új szabályzat kidolgozására vagy új határozat meghozatalára kötelezheti;

i) a tevékenységi engedélyt visszavonhatja, a befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását határozott időre felfüggesztheti;

j) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;

k) felügyeleti biztost rendelhet ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a Felügyelet ismételten és együttesen is alkalmazhatja.

138. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;

b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;

c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha

a) a tulajdonosok a befektetési vállalkozás saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.

139. § (1) A Felügyelet a tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a tőzsdének nincs érvényes alapszabálya, vagy 30 napnál hosszabb időtartam alatt a tőzsdetanács megválasztására, illetve az ügyvezető igazgató kinevezésére nem kerül sor.

(2) A Felügyelet felügyeleti biztost elszámolóházhoz akkor rendelhet ki, ha fennállnak a 138. § (1) bekezdésében meghatározott okok.

140. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás és az elszámolóház igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a szerinti felelőssége fennmarad.

(2) Ha nincs lehetőség az ügyek átvételére a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(3) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezető állású személy a Gt.-ben, e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével gyakorolhatja. Ha vezető állású, illetőleg cégjegyzésre jogosult személy nincs, a vezető állású személy feladatkörét és a cégjegyzés jogát a felügyeleti biztos gyakorolja.

(4) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat.

141. § (1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel munkaviszonyban áll a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll a Ptk. 350. §-a szerint felel.

(2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak.

A felügyeleti bírság

142. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tőzsdét, az elszámolóházat, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, a tőzsde, illetve az elszámolóház megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.

(3) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított három év már eltelt.

A bírság összege

143. § (1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A bírság összege:

a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység esetén 1 000 000–5 000 000 forint;

b) a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 50 000–1 000 000 forint;

c) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz kapcsolódó kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén 100 000–2 000 000 forint;

d) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 50 000–1 000 000 forint;

e) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, ha az bennfentes kereskedelem alapját képezheti 500 000–3 000 000 forint;

f) zártkörű forgalomba hozatal előírásainak elmulasztása, megszegése, hiányos teljesítése esetén 50 000–700 000 forint;

g) a tevékenységi és működési szabályok, valamint a 127. § megsértése esetén 100 000–5 000 000 forint;

h) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó előírások megsértése esetén a forgalomba hozott értékpapír – árfolyamértéken számított – összegének 5–50 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg 200 000–1 000 000 forint;

i) bennfentes személyre előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, hiányos és késedelmes teljesítése esetén 20 000–200 000 forint;

j) bennfentes kereskedelem esetén az ügylet tárgyát képező befektetési eszköz, tőzsdei termék – árfolyamértéken számított – értékének 50–200 százaléka;

k) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 500 000–5 000 000 forint;

l) a 142. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 100 000–5 000 000 forint.

(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege 10 000–500 000 forint.

(4) A (2)–(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 20 000–500 000 forint.

HETEDIK RÉSZ

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM–BEFOLYÁSOLÁS

XXI. Fejezet

A bennfentes kereskedelem tilalma

144. § (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra, tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.

(2) Bennfentes információ:

a) a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ;

b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ;

c) az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik;

d) az értékpapír-piaci információ, így különösen a vállalat felvásárlási szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-deviza árfolyamszint változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás, továbbá

e) a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ,

amely nyilvánosságra még nem került, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

Bennfentes személy

145. § Bennfentes az a személy, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.

146. § Bennfentes személynek minősül:

a) a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, érdemi ügyintézője és az a munkaviszonyban állt személy, amely a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

c) a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá;

d) a forgalomba hozatal szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja;

e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkező természetes személy;

f) számlavezető hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;

g) az a)–b) és d)–f) pontban felsorolt személy közeli hozzátartozója.

147. § (1) A kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló elfogadásáig terjedő időszakban nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 146. § c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.

(2) A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet.

Bennfentes kereskedelem

148. § (1) Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által – saját nevében vagy képviselőként eljárva – saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából

a) azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;

b) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen; vagy

c) javaslattétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.

(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja.

(3) E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a forgalmazást kell érteni.

149. § Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy

a) az értékpapír-ügyletet befektetési szolgáltató közreműködése nélkül kötötte, vagy