Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXI. törvény - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről 3/5. oldal

b) vagyonfelügyelőként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi gondnokként a hitelezők kielégítése érdekében értékesítette a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját.

150. § (1) A 146. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 146. §-ban említett jogviszonyban áll.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.

(3) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a Felügyelet köteles a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni.

XXII. Fejezet

Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalma

151. § (1) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely értékpapír-piaci szereplő szándékos magatartása, amely

a) értékpapír-piaci információ elhallgatásával,

b) megalapozatlan, félrevezető információ közlésével, híresztelésével,

c) ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az értékpapír több ellenirányú ügyletben való mozgatásával,

d) színlelt ügylet kötésével,

e) a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel; vagy

f) a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával

olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletek kötését eredményezheti.

(2) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplő az (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz.

(3) Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan – a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével –, előre meghirdetetten megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét nyilvánosan közli. A közleményt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell megjelentetni.

NYOLCADIK RÉSZ

A BEFEKTETŐK VÉDELME

XXIII. Fejezet

A befektetők védelmének egyes szabályai

152. § (1) Az ügyész a 38. § (1) bekezdésében és a 148. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

153. § (1) A kibocsátó és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megismertetése érdekében csak olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában a megalapozott befektetői vélekedés kialakulását segíti elő.

(2) Tilos az ismertető, tájékoztató tartalmától eltérő, azzal ellentétes adatok közlése, a szédelgő feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerű nyereményígéret.

(3) Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé.

(4) A nyilvános ajánlattétel közzététele előtt, a nyilvános forgalomba hozatallal összefüggő hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra.

(5) A kibocsátó vagy a forgalmazó által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a kamat, átlagkamat, hozam vagy egyéb jövedelem mértéke előre nem látható körülménytől függ, tilos azt biztosan elérhető jövedelemként feltüntetni.

154. § (1) A befektetési szolgáltató köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni.

(2) Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapír-ügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.

155. § A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház e törvény alapján végzett tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében egy országos napilapban és a tőzsde lapjában legkésőbb a tárgyévet követő július 31-éig köteles közzétenni

a) a könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóját (mérleg-, eredménykimutatását és kiegészítő melléklet)

b) az a) pont szerinti beszámoló megtekinthetőségének helyét és időpontját.

XXIV. Fejezet

Befektető-védelmi Alap

156. § (1) E törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül a 4. § (1) bekezdésének b)–d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)–b) és g)–h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató befektetési szolgáltatók kötelesek Befektető-védelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) létrehozni.

(2) Az Alap létrejöttével egy időben az Alap tagjai kötelesek

a) a 167. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti képviselőjüket kijelölni, és

b) a 166. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díjat megfizetni.

Az Alap jogállása

157. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági és helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagja részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

(7) Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.

Az Alap feladata

158. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 162. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése. A kártalanítás kifizetésére az Alap tagja által 1997. július 1. napját követően megkötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása (161. §) esetén kerülhet sor.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által a 4. § (1) bekezdésének b)–d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)–b) és g)–h) pontjában meghatározott tevékenység keretében megkötött szerződésből eredő követelésre terjed ki.

159. § Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

160. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) az állam,

b) a költségvetési szerv,

c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat,

e) az intézményi befektető,

f) az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) a befektetési szolgáltató,

i) a pénzügyi intézmény,

j) az MNB, és

k) a befektetési szolgáltatónál vezető állású személy és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója,

l) a befektetési szolgáltatóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, és ez utóbbival közös háztartásban élő közeli hozzátartozója

által kötött a 158. § (2) bekezdésében meghatározott ügyletből eredő követelésre.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

Az Alapból történő kifizetés

161. § Befagyott követelésnek minősül, ha az Alap tagja a 158. § (2) bekezdésében meghatározott ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül nem tudja a befektető rendelkezésére bocsátani.

162. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére befagyott követelését – személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan – legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi befagyott követelését össze kell számítani.

(3) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befagyott követelésébe be kell számítani.

(4) Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel történő megállapodás alapján állampapírral teljesíti.

163. § (1) Az Alap a kártalanítást a követelés befagyását követő harminc napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alap a kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő tizenöt napon belül kezdi meg.

(2) Az Alap köteles egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni az igényérvényesítés első napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.

(3) Ha a kártalanításra jogosult a szerződést és a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja és azok az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap köteles gondoskodni a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetéséről.

A kifizetett követelések átszállása

164. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles az igazgatóság által meghatározott módon és határidőben a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tag időközben az Alapból kilépett vagy onnan kizárták.

(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Ha az Alap tagja ellen felszámolási eljárás indult, az Alap a felszámolásban érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Csatlakozás az Alaphoz

165. § (1) A 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására engedélyt kérő gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

166. § (1) Az Alap tagja az Alaphoz történő csatlakozáskor csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj az Alap tagja jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint százezer forint, és nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.

(2) Az Alap tagja évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj összegét az igazgatóság állapítja meg az Alap tagja által a tárgyévet megelőző naptári évben lebonyolított értékpapír-forgalom, az általa kezelt értékpapír-portfolió és értékpapír-letét állomány arányában. Az éves díj összege nem lehet kevesebb, mint százezer forint, és nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.

(3) Az Alap igazgatósága az Alap tagja által fizetendő éves díjat mérsékelheti, ha a tag – befektetési szolgáltatási tevékenységére tekintettel – az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő díj ötven százalékát.

(4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei a 162. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen fizetett összeg nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.

(5) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

Az Alap szervezete

167. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy;

b) a befektetési szolgáltatók – szakmai érdekképviseleti szervezeteik által kijelölt – két képviselője;

c) a Felügyelet javaslata alapján – az Alap tagjaitól független szakemberek közül – a pénzügyminiszter által kinevezett két személy.

(3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért díjazás nem jár.

(4) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, vagy visszahívással;

c) felmentéssel;

d) a tag halálával; vagy

e) tisztségről történő lemondással.

(5) Az igazgatóság a tagjai közül kétévenként elnököt választ.

(6) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(7) A Felügyelet képviselője és az Alap ügyvezető igazgatója az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(8) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az igazgatóság feladata

168. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait;

b) nevezi ki és menti fel az Alap ügyvezető igazgatóját, határozza meg feladatát és díjazását;

c) meghatározza az Alapot kezelő munkaszervezet feladatait;

d) meghatározza az Alap tagja által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;

e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő március 31. napjáig jelentést készít és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

i) dönt az Alap tagjával szembeni szankcióról, a tag kizárásáról; és

j) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogot – a kinevezés és a felmentés kivételével – az igazgatóság elnöke gyakorolja.

(3) Az igazgatóság megbízást adhat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak az Alap munkafeladatainak ellátására.

169. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a) a tagok által fizetendő éves díj és a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait és a díjfizetés teljesítésének idejét;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét;

d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait; és

e) az igazgatóság ügyrendjét.

(2) A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.

(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni.

(4) Az Alap szabályzatát a Felügyelet hagyja jóvá.

(5) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály előírásainak.

Az Alap forrásai

170. § Az Alap forrásai:

a) a csatlakozási díj;

b) az éves díj;

c) a rendkívüli befizetés;

d) az Alap vagyonának hozama;

e) az Alap által felvett kölcsön; és

f) egyéb bevétel.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

171. § (1) Az Alap számláját az MNB vezeti.

(2) Az Alap a szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.

(3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) Az Alap kölcsönt vehet fel. Az MNB meghatározott mértékű hitelkeret rendelkezésre tartására irányuló megállapodást köthet az Alappal.

(5) Az Alap éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.

Az Alapból történő kilépés és kizárás

172. § Az Alapból az Alap tagja saját elhatározásából csak akkor léphet ki, ha minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntette, amelyből az Alap által biztosított kötelezettsége származhat, és igazolja, hogy az Alap által biztosított ügyleteiből eredő kötelezettségeinek eleget tett.

173. § (1) Ha az Alap tagja

a) az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,

b) hirdetésében tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekkel kapcsolatos lényeges kérdésről, és

c) nyilvántartása nem teszi lehetővé, az ügyfelek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását,

az Alap igazgatósága felszólítja az a)–c) pontokban meghatározott magatartások megszüntetésére, és a felszólításról egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.

(2) Ha az Alap tagja a felszólítást követő harminc nap elteltével a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, az Alap igazgatósága kezdeményezi a Felügyeletnél intézkedés alkalmazását.

(3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag

a) nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követő felügyeleti intézkedésnek, vagy

b) a 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta.

(4 ) A kizárás vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.

(5) Ha a befektetési szolgáltatót az Alapból kizárták vagy tagsági viszonyát megszüntette, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt befektetési szolgáltatónak azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső ügyletek után az éves díjat megfizesse.

KILENCEDIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍR–TŐZSDE

XXV. Fejezet

A tőzsdére vonatkozó általános rendelkezések

A tőzsde jogállása

174. § (1) A tőzsde a hatékony tőkeáramlás, a tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő önkormányzó és önszabályozó szervezet. A tőzsde maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, tisztségviselőit, szabályozza működését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat.

(2) A tőzsde jogi személy.

A tőzsde alapítása

175. § (1) Tőzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak tőzsdei ügyleteik lebonyolítására.

(2) A tőzsde alapításának feltétele, hogy

a) legalább tizenöt alapító tag legkevesebb százötven millió forint alapításkori alaptőke biztosításával a tőzsde megalakulását kimondja, a tőzsde alapszabályát megállapítsa és a tőzsde tisztségviselőit megválassza, és

b) a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány az alapítást jóváhagyja.

(3) A Kormány a tőzsde alapításának jóváhagyását elutasítja, ha az alapítás

a) nem felel meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek;

b) nem illeszkedik a Kormány gazdaságpolitikai céljaihoz;

c) a magyar pénz- és tőkepiac belföldi vagy nemzetközi megítélését hátrányosan érintené.

(4) A tőzsde a Kormány jóváhagyásának időpontjával nyeri el jogi személyiségét, működését a Felügyelet által jóváhagyott alapszabály és szabályzatok alapján kezdi meg.

A tőzsde alapszabálya és szabályzatai

176. § (1) A tőzsde alapszabályában meg kell határozni:

a) a tőzsde nevét, székhelyét;

b) az alapító tagok nevét, székhelyét;

c) az alapításkori alaptőke nagyságát;

d) a tevékenységét;

e) a tőzsde képviseletére jogosult tisztségviselőket;

f) a tőzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszűnésének eljárási rendjét;

g) a tőzsde szervezetét, testületeit, ezek feladat- és hatáskörét;

h) a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;

i) az egyes tőzsdei termékek elkülönített kereskedését szolgáló szekció alapvető szabályait, a szekciótagság szabályait;

j) a tőzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat;

k) a tőzsde szervezetei által hozott döntés elleni jogorvoslat rendjét;

l) a tőzsdetagság megszűnése esetén az elszámolás módját; és

m) a tőzsde megszűnése esetén a tőzsde vagyonának felhasználását.

(2) A tőzsde szabályzataiban meg kell határozni:

a) a szekciók működésének szabályait;

b) a tőzsdén köthető ügyletek részletszabályait;

c) a tőzsdei kereskedelem rendjét;

d) az értékpapír és tőzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét, a kereskedés felfüggesztésének eljárási rendjét;

e) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;

f) a tagok adatszolgáltatásának rendjét;

g) a tőzsde által beszedhető díjak körét és mértékét;

h) a tőzsde vesztesége finanszírozásának szabályait;

i) a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét;

j) a tőzsdén kereskedőkre vonatkozó etikai normákat;

k) a tőzsde tisztségviselői és alkalmazottai által folytatható befektetési tevékenység szabályait; és

l) a tőzsdei vizsga szabályait.

(3) Az alapszabály és a szabályzat nem tartalmazhat az egyes tőzsdei kereskedőre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.

(4) A tőzsde a (2) bekezdésben felsorolt szabályzatait – a h) és k) pontban foglalt szabályzat kivételével – a Pénzügyi Közlönyben és a tőzsde lapjában közzéteszi.

177. § (1) A tőzsde alapszabályának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha

a) az alapszabály és a szabályzat nem felel meg a törvény vagy más jogszabály rendelkezésének, vagy

b) a szabályzat ellentétes az alapszabály rendelkezésével.

XXVI. Fejezet

Tőzsdetagság és a kereskedési jog

A tőzsdetagság keletkezése

178. § (1) A tőzsde tagja az a belföldön bejegyzett befektetési vállalkozás lehet, amely

a) tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által előírt vizsgával rendelkező személyt alkalmaz;

b) legalább egy tőzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;

c) megfelel a tőzsde alapszabályában foglalt feltételeknek, és vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; és

d) befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat.

(2) A tőzsdetanács (185. §) a tagfelvételi kérelmet harminc napon belül elbírálja és a döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.

(3) A tőzsdetanács tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem esetén a döntést a közgyűlés felülvizsgálja.

(4) A tőzsdetagok számának felső határa nem korlátozható.

A kereskedési jog

179. § (1) A tőzsde tagját az alapszabályban meghatározott körben és módon kereskedési jog illeti meg.

(2) A tőzsde tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosíthat tőzsdetagnak nem minősülő más befektetési szolgáltatónak is.

(3) A befektetési vállalkozás kereskedési jogot csak tagsági jogon keresztül gyakorolhat.

180. § (1) A tőzsdetagság megszűnik

a) a befektetési vállalkozás megszűnésével;

b) kilépéssel;

c) kizárással; vagy

d) ha a befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonja.

(2) A tőzsdetanács a tőzsdetagot kizárja, ha a tőzsde alapszabályában és szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően nem teljesíti. A kizárással kapcsolatos döntés ellen a közgyűléshez előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek van helye. Ha a közgyűlés a tőzsdetag kizárására vonatkozó határozatot jóváhagyta, a kizárt tag a közgyűlés döntése ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a kizárásra nincs halasztó hatálya. A közgyűlés kizárást jóváhagyó határozata ellen indított per a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A tőzsdei forgalom elszámolása

181. § A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független elszámolóház által történhet. Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde a megalakulását követő tizenöt napon belül köteles szerződést kötni elszámolóházzal.

XXVII. Fejezet

A tőzsde szervezete és tisztségviselői

A közgyűlés

182. § (1) A tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) a tőzsde hosszú távú stratégiai tervének elfogadása;

c) a tőzsde választott tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása;

d) a tőzsde költségvetésének megállapítása és végrehajtásának elfogadása;

e) a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és az etikai bizottság beszámolójának elfogadása;

f) döntés szekció létrehozásáról és megszüntetéséről;

g) a tőzsdetanács határozatának felülvizsgálata;

h) döntés más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, a tőzsde megszüntetéséről;

i) a tőzsde éves beszámolójának elfogadása; és

j) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

183. § (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni.

(2) A közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni, ha azt – az ok és a cél megjelölésével – a tagok egyharmada vagy a felügyelő bizottság kéri, illetőleg, ha azt a Felügyelet elrendeli.

(3) A közgyűlést a tőzsdetanács hívja össze. Ha a tőzsdetanács a közgyűlés összehívását elmulasztja, a közgyűlést a Felügyelet hívja össze.

184. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati jogok több mint kétharmadát képviselő tag jelen van.

(2) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a tizenöt napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azonban ez a közgyűlés nem dönthet az alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint a más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, illetve a tőzsde megszüntetéséről.

(3) A tőzsdetagot szekciónként legalább egy és legfeljebb tíz szavazat illeti meg. Az alapszabály a tőzsdetagot megillető szavazatot a közgyűlés összehívását megelőző egy évben szekciónként az egy tagra jutó forgalom arányában állapítja meg.

(4) A közgyűlés – a törvény vagy az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – egyszerű szavazattöbbséggel dönt. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárult.

(5) Az alapszabály megállapításához és módosításához, a tőzsdetanács döntésének felülvizsgálatához, valamint a tőzsde más tőzsdével való összeolvadásához, szétválásához, a megszüntetéshez a közgyűlésen jelen lévő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.

(6) A közgyűlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik.

A tőzsdetanács

185. § (1) A tőzsdetanács a tőzsde közgyűlésének alárendelt általános irányító testület, melynek feladata:

a) a tőzsde stratégiájának előkészítése;

b) a tőzsdetag felvétele és kizárása;

c) a tőzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása;

d) az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése; és

e) minden olyan feladat ellátása, melyet a közgyűlés a tőzsdetanács hatáskörébe utal.

(2) A tőzsdetanács az alapszabályban meghatározott, de legalább hét természetes személyből áll.

(3) A tőzsdetanács egy-egy tagja a befektetők és a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak képviselője.

(4) A befektetők képviselőjét a befektetői érdekképviseleti szervezetek, a kibocsátók képviselőjét a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói választják.

(5) A delegált tőzsdetanács tagot az őt delegáló hívhatja vissza. A delegált tőzsdetanács tag visszahívását a delegálásra jogosultnál a tőzsde is kezdeményezheti.

(6) Ha a közgyűlés az ügyvezető igazgatót a tőzsdetanács tagjává választotta, az ügyvezető igazgatói megbízatásának megszűnésével tőzsdetanácsi tagsága is megszűnik.

(7) A tőzsdetanács határozatát erre irányuló kérelem esetén – a szabályzatot megállapító, illetve módosító határozat kivételével – a közgyűlés felülvizsgálja.

(8) A tőzsdetanács tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.

A felügyelő bizottság

186. § (1) A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsde gazdálkodását és a tőzsde szerveinek működését ellenőrzi, előzetesen véleményezi a közgyűlés napirendjére tűzött előterjesztéseket.

(2) A felügyelő bizottság tagja indítványt tehet a közgyűlés napirendjére, és tanácskozási joggal részt vesz a tőzsde közgyűlésén.

(3) A felügyelő bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.

187. § (1) A felügyelő bizottság az alapszabályban meghatározott, de legalább öt természetes személyből áll.

(2) A felügyelő bizottság tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a felügyelő bizottság tagjává a tőzsdetanács tagját és a tőzsdetitkárság alkalmazottját.

A tőzsde etikai bizottsága

188. § A tőzsde köteles etikai bizottságot létesíteni. Az etikai bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.

A tőzsdetitkárság

189. § (1) A tőzsdetitkárság feladata:

a) a tőzsde operatív irányítása,

b) a tőzsdei kereskedelem technikai, személyi feltételeinek biztosítása, felügyelete,

c) a közgyűlés és a tőzsdetanács döntéseinek előkészítése, végrehajtása,

d) a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatala, és

e) a tőzsde gazdálkodási tevékenységének szervezése.

(2) A tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogot a tőzsdetanács elnöke gyakorolja.

(3) A tőzsdetitkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogot az ügyvezető igazgató gyakorolja.

(4) A tőzsdetitkárság tevékenységéről az alapszabályban meghatározott módon beszámol a tőzsdetanácsnak.

190. § A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde közgyűlésén, a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és a szakmai bizottság ülésein tanácskozási joggal részt venni.

A tőzsde tisztségviselői és képviselete

191. § (1) A tőzsde tisztségviselője:

a) a tőzsdetanács és a felügyelő bizottság elnöke,

b) a tőzsdetanács és a felügyelő bizottság tagja,

c) az etikai bizottság elnöke, és

d) a tőzsde alapszabályában tisztségviselőként megjelölt más személy.

(2) A tisztségviselőt a közgyűlés legalább két, de legfeljebb öt évre választja.

(3) A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

a) a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejártával,

b) lemondással,

c) a tisztségviselő halálával, vagy

d) visszahívással.

(4) A tőzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére vagy a Felügyelet javaslatára a közgyűlés a választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályt, a tőzsde alapszabályát vagy szabályzatát megsérti, vagy tevékenysége ellentétes a tőzsde érdekével. A visszahíváshoz a közgyűlésen jelen levő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.

192. § (1) A tőzsdét harmadik személlyel szemben, a bíróság és a hatóságok előtt

a) a tőzsdetanács elnöke, illetve

b) az alapszabály által arra felhatalmazott személy

képviseli.

(2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

XXVIII. Fejezet

A tőzsde gazdálkodása

193. § (1) A tőzsde alaptőkéje a tőzsdetagok által befizetett egyszeri belépési díjak összege.

(2) A tőzsde bevételei:

a) a tőzsdetagok éves tagsági díja,

b) a kereskedési joggal rendelkezők éves díja,

c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak,

d) természetes személyek és szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai, és

e) egyéb bevételek.

(3) A tőzsde bevételei után társasági és helyi adót nem fizet. A működési költségek kifizetése után fennmaradó esetleges bevételi többletet a tőzsdei tevékenység fejlesztésére kell felhasználni.

(4) Szabad pénzeszközét a tőzsde kizárólag állampapírba fektetheti. A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.

(5) A tőzsde éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.

194. § A tőzsde működése során csak olyan szolgáltatást nyújthat, és csak olyan korlátolt felelősségű gazdasági társaságot vagy részvénytársaságot alapíthat, illetve csak olyan korlátolt felelősségű gazdasági társaságban vagy részvénytársaságban vehet részt, amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását hivatott elősegíteni. A tőzsde más gazdasági tevékenységet nem folytathat.

195. § A tőzsde tartozásáért saját vagyonával felel. A tőzsdetag a tőzsde tartozásáért nem felel.

XXIX. Fejezet

A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése

196. § (1) A tőzsde ügyvezető igazgatója legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott értékpapír tőzsdei forgalmazását, ha árfolyamának, az arra történt üzletkötéseknek az alakulása az ismert adatokkal vagy tényekkel nem támasztható alá, vagy a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet. A felfüggesztésről történő értesítéssel egyidejűleg a kibocsátót információ szolgáltatására kell felhívni.

(2) A tőzsde ügyvezető igazgatója által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.

197. § (1) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott értékpapír tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát.

(2) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.

198. § (1) Meghatározott értékpapír-fajta tőzsdei forgalmazását, a tőzsdei szekció működését vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde ügyvezető igazgatója – a tőzsdetanács és a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett – legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.

(2) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározott értékpapír-fajta tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás. A tőzsdetanács által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három tőzsdenapot meghaladja.

199. § A tőzsdére bevezetett értékpapírok többségét vagy a teljes tőzsdei forgalmazást érintő tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.

200. § (1) A tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésére a 196–199. § megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.

(2) Ha deviza alapú tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztése érdekében az MNB elnöke a felfüggesztésre jogosult személyt vagy szervet megkeresi, a megkeresett köteles azt haladéktalanul megvizsgálni, és intézkedéséről az MNB elnökét haladéktalanul értesíteni.

(3) A 196–199. §-ban meghatározott esetekben a tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozza.

(4) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde ügyvezető igazgatója vagy a tőzsdetanács rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.

XXX. Fejezet

A tőzsde megszűnése

201. § (1) A tőzsde megszűnik, ha

a) a közgyűlés a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el;

b) a tőzsdetagok száma tizenöt alá csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag felvételére.

(2) A tőzsde megszűnéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

XXXI. Fejezet

Tőzsdei választottbíróság

202. § (1) A tőzsde alapító okiratban a tőzsde mellett működő állandó választottbíróságot (a továbbiakban: tőzsdei választottbíróság) hozhat létre. Tőzsdei választottbíróságot tőzsde és árutőzsde közösen is működtethet. A tőzsdei választottbíróság működési feltételeit a tőzsde, illetve közösen működtetett tőzsdei választottbíróság esetén a tőzsde és az árutőzsde közösen biztosítja.

(2) A tőzsdei választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt. rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A tőzsdei választottbíróság eljárásának van helye

a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással,

b) a tőzsdei ügylettel,

c) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával,

d) a tőzsde alapszabályával és szabályzatával, és

e) az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzatával

kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) A tőzsdei választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a tőzsdei választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is.

(6) A tőzsdei választottbíróság tagjait meghatározott időre a tőzsde közgyűlése választja. A tőzsdei választottbíróság elnökségét a tőzsdei választottbíróság választja tagjai köréből.

XXXII. Fejezet

Tőzsdei ügylet

203. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben – tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozóan egymással kötnek.

(2) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő írásba foglalása szükséges.

(3) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet lehet.

204. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).

205. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel – az elszámolóház szabályzatában meghatározott követelmények kielégítése után – azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az ilyen ügyletből eredő kötelezettséget – a szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.

(2) A határidős ügylet teljesítése – a jogosult választása szerint – történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolóház szabályzata a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítést korlátozhatja vagy kizárhatja.

206. § (1) Ha a tulajdonos az értékpapírra vagy tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a tulajdonossal szemben az értékpapírra vagy tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a tulajdonos az értékpapírt vagy tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).

(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak az értékpapír, tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását tartalmaznia kell.

(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja.

(4) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

207. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.

TIZEDIK RÉSZ

AZ ELSZÁMOLÓHÁZ

XXXIII. Fejezet

Az elszámolóház tevékenysége és engedélyezése

208. § (1) Az elszámolóház kizárólag a következő tevékenységeket folytatja (a továbbiakban együtt: elszámolóházi tevékenység):

a) tőzsdei ügylet elszámolása,

b) tőzsdén kívüli értékpapír-ügylet elszámolása,

c) árutőzsde tag árutőzsdei ügyeletének elszámolása,

d) az általa elszámolt ügylet teljesítésének biztosítása,

e) tőzsdeforgalmi számla vezetése,

f) letétkezelő részére letéti szolgáltatás nyújtása,

g) a forgalmazók saját tulajdonában álló dematerializált értékpapírról értékpapír-számla vezetése,

h) részvénykönyv vezetése, és

i) külföldi letétkezelő részére értékpapír-számla vezetése, illetőleg letéti szolgáltatás nyújtása.

(2) Az elszámolóház befektetési szolgáltatási tevékenységet az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem folytathat.

209. § (1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a pénzügyminiszter és az MNB elnöke egyetértésével adja meg.

(2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik;

b) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik;

c) legalább egy tőzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról; és

d) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel.

(3) A Felügyelet elszámolóházat a következő tevékenységek folytatására kötelezhet:

a) központi értékpapír-nyilvántartás,

b) értékpapír-kód kiadása,

c) központi értékpapír-számlavezetés,

d) belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.

(4) A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha

a) nincs olyan elszámolóház, amely a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket együttesen folytatja;

b) nem biztosítható a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység egységes elvek szerinti folytatása;

c) a magyar tőkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik.

(5) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

b) az elszámolóház az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

c) az elszámolóház a tevékenység folytatásával felhagy;

d) az elszámolóház a tevékenységre vonatkozó e törvényben és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

e) nem látja el a Felügyelet (3) bekezdés alapján hozott határozatában megjelölt tevékenységet.

(6) Az elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdés c) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóház ügyfele felé vállalt kötelezettségének eleget tett, a tőzsdei forgalom elszámolását a tőzsde vagy más elszámolóház átvállalta.

210. § Az elszámolóház köteles a szolgáltatását igénybe vevővel szerződést kötni, ha az

a) megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek és vállalja az elszámolóház szabályzatában meghatározott feltételek teljesítését, és

b) olyan tőzsde vagy árutőzsde tagja, amellyel az elszámolóház a tőzsdei vagy árutőzsdei elszámolás lebonyolítására szerződést kötött.

Az elszámolóházban történő tulajdonszerzés szabályai

211. § (1) Az elszámolóházban tulajdoni részesedést

a) az MNB,

b) tőzsde, árutőzsde,

c) befektetési vállalkozás, árutőzsde tag,

d) hitelintézet, és

e) elszámolóház

szerezhet.

(2) Elszámolóházban tulajdoni részesedést az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott személyek egyenként az elszámolóház alaptőkéjének tíz százalékáig szerezhetnek.

XXXIV. Fejezet

Az elszámolóház működése

212. § (1) Az elszámolóház üzletszabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szerződési feltételeket.

(2) Az elszámolóház szabályzatában meg kell határozni:

a) a klíringtagság feltételeit azon ügyletek vonatkozásában, ahol az elszámolóház közvetlen helytállási kötelezettséget vállal;

b) a számlavezetés rendjét;

c) az elszámolás rendjét;

d) a kockázatok kezelésének módját;

e) a szolgáltatást igénybe vevő által fizetendő díjak körét és mértékét;

f) a kötelező letét képzésének, felhasználásának módját;

g) a határidős, opciós ügylet teljesítése biztosításának módját;

h) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;

i) a szolgáltatást igénybe vevők által nyújtandó információk körét;

j) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait.

(3) Az üzletszabályzat és a szabályzat nem tartalmazhat az elszámolóháztól szolgáltatást igénybe vevő egyes szervezetekre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.

(4) Az elszámolóház a szabályzatának tervezetét véleményezteti azzal a tőzsdével és árutőzsdével, amely tagjának az adott szabályzat alapján a szolgáltatást nyújtja.

(5) Az elszámolóház az üzletszabályzatát és a szabályzatait – a (2) bekezdés j) pontjában meghatározott szabályzat kivételével – a Pénzügyi Közlönyben és a tőzsde lapjában teszi közzé.

213. § (1) Fizetőképességének biztosítása érdekében az elszámolóház tartalékot képez. A tartalékképzés módját és mértékét külön jogszabály határozza meg. A tartalék a következő eszközökből állhat:

a) készpénz, számlapénz,

b) az MNB-nél elhelyezett betét, vagy

c) az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással kibocsátott értékpapír.

(2) A tartalékul szolgáló eszközöket az eszközök között elkülönítetten kell kimutatni.

(3) Az elszámolóház szabad pénzeszközeiből a jegyzett tőkének és a jegyzett tőkén felüli saját tőkéje pozitív összegének megfelelő mértékben kizárólag állampapírt és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírt vásárolhat. A betét elhelyezésénél az elszámolóház köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében.

(4) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és elkülönítetten nyilvántartott értékpapír és pénz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. Az ügyfél pénzeszközéből és értékpapírjából az ügyfél ügyletéhez nyújtott óvadékra a befektetési szolgáltató és az elszámolóház hitelezője nem tarthat igényt. Az óvadékot érvényesen kikötöttnek kell tekinteni akkor is, ha azt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételektől eltérően kötötték ki.

(5) Az elszámolóház pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.

Az elszámolóház felügyelete

214. § (1) Az elszámolóház üzletszabályzatának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha

a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezésének;

b) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat rendelkezésével.

(3) A Felügyelet képviselője jogosult az elszámolóház közgyűlésén és az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt venni.

(4) Az elszámolóház tevékenységéről jelentést készít a Felügyeletnek, továbbá az MNB által előírt rendszerességgel, tartalommal és formában adatot szolgáltat az MNB-nek. A Felügyeletnek benyújtandó jelentés rendszerességét, tartalmát és módját külön jogszabály határozza meg.

215. § (1) A Felügyelet a szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóház által vezetett egyes számlák fölötti rendelkezési jogot legfeljebb harminc napra korlátozhatja.

(2) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha

a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;

b) rendelkezésre álló információk alapján adat merül fel arra, hogy a számla bűncselekménnyel van összefüggésben;

c) az arra jogosult a tőzsdei és a tőzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti;

d) a forgalmazó üzletvitelében olyan helyzet következik be, hogy további biztonságos működése veszélybe kerül; vagy

e) az elszámolóház által vezetett központi értékpapír-számlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétől.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE ÉS AZ ELNEVEZÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XXXV. Fejezet

Összeférhetetlenség

216. § (1) A befektetési vállalkozás vezető állású személye és üzletkötője nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban részesedéssel rendelkező természetes személy;

b) más befektetési vállalkozásban részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye;

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye és üzletkötője;

d) tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapír esetét.

(2) Egyéni kereskedő nem lehet befektetési szolgáltatónál, elszámolóháznál vezető állású személy, illetve e szervezetek és a tőzsde alkalmazottja.

(3) A tőzsde tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és az elszámolóháznál vezető állású személy legfeljebb egy tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál lehet vezető állású személy vagy alkalmazott.

(4) A tőzsdetanács delegált tagja nem lehet befektetési szolgáltatónál vezető állású személy és alkalmazott.

(5) A tőzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy nem lehet befektetési szolgáltatónál és tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott.

(6) Az a személy, aki esetében az (1)–(5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt haladéktalanul az érintett szervnek bejelenteni, és az összeférhetetlenségi okot kilencven napon belül megszüntetni.

217. § A befektetési vállalkozásnál vezető állású személy, illetve alkalmazott által folytatható – a befektetési vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó, ahhoz hasonló – személyes üzleti tevékenységének feltételeit, nyilvántartásának módját belső szabályzatban határozza meg, amelyet a Felügyelethez nyújt be.

XXXVI. Fejezet

Az elnevezés védelme

218. § (1) Az „értékpapír-tőzsde”, „értéktőzsde” elnevezést vagy ennek idegen nyelvű megfelelőjét, illetve az ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmű kifejezést cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra kizárólag olyan szervezet használhatja, amelyet a 175. § rendelkezései szerint alapítottak.

(2) Az a szervezet, amelyet nem a 175. § rendelkezései szerint alapítottak az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést és ezek bármilyen kombinációját kizárólag oly módon használhatja, hogy ne legyen összetéveszthető az e törvény előírásai szerint alapított és működő tőzsdével.

(3) Az „elszámolóház” és „értéktár” elnevezést vagy ezek idegen nyelvű megfelelőjét, illetve ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmű kifejezést kizárólag olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra, amely a 208. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult. A korlátozás nem vonatkozik a bankközi, illetve postai elszámolás-forgalom lebonyolítására létrehozott szervezetre.

(4) A „központi értéktár” elnevezést vagy ennek idegen nyelvű megfelelőjét, illetve ezzel azonos, hasonló vagy rokon értelmű kifejezést kizárólag olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra, amelyet a Felügyelet a 209. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására kötelezett.

(5) Olyan szervezet, amely nem az e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra nem használhat olyan elnevezést, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy az adott szervezet befektetési szolgáltatási tevékenységgel, illetőleg tőzsdei ügyletekkel foglalkozik.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

219. § (1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.

(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt – az 1990. évi VI. törvényben meghatározott módon és tartalommal – szabályszerűen nyújtották be.

(3) Az 1990. évi VI. törvény előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti bírság kiszabására okot adó esemény az e törvény hatálybalépése előtt következett be és az az 1990. évi VI. törvény alapján enyhébb elbírálás alá esik.

Átmeneti rendelkezések

220. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely a hatálybalépést megelőzően hatályos jogszabályok alapján engedélyhez nem kötött, e törvény alapján befektetési szolgáltatásnak, kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősülő tevékenységet folytat, tevékenységét engedély nélkül legkésőbb 1997. december 31. napjáig folytathatja azzal, hogy a tevékenység folytatását legkésőbb 1997. június 30. napjáig köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) A hatálybalépéskor korlátolt felelősségű társasági formában működő befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet legkésőbb 1997. december 31. napjáig folytathat.

221. § Az árutőzsde tag részére pénzügyi határidős és opciós ügyletek végzése 1997. december 31. napjáig tartó határozott időre akkor is engedélyezhető, ha az árutőzsde tag árutőzsde ügynöki tevékenysége mellett egyéb üzleti tevékenységet is folytat.

222. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 219. § (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezett befektetési vállalkozás saját tőkéje nem csökkenhet a hatálybalépés napján, illetve az engedélyezéskor meglévő jegyzett tőkéje alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozás köteles jegyzett tőkéjét 1997. december 31. napjáig a folytatott tevékenységének megfelelő a 9. § (3) bekezdésében meghatározott szintre felemelni. Ennek hiányában 1998. január 1. napját követően a befektetési vállalkozás kizárólag a jegyzett tőkéje tényleges mértékének megfelelő – a 7. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerinti – tevékenység folytatására jogosult.

(3) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 219. § (1) bekezdése alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezett elszámolóház jegyzett tőkéjét legkésőbb 1997. június 30. napjáig köteles a 209. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szintre felemelni.

223. § A hatálybalépéskor a 10. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 211. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzési korlátozást meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező tulajdonos, a tulajdonszerzési korlátozást meghaladó tulajdoni hányadát legkésőbb 1998. december 31. napjáig köteles elidegeníteni. Ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget, a törvényben előírt mértéket meghaladó tulajdona után szavazati jogot nem gyakorolhat.

224. § (1) A hatálybalépéskor értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti őrzési tevékenységet folytató vagy az a befektetési szolgáltató, akinek e tevékenységek folytatását a hatálybalépést követően a 219. § (1) bekezdése alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezték a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonbiztosítási szerződést legkésőbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.

(2) A hatálybalépéskor már működő elszámolóház a 209. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést legkésőbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.

225. § A hatálybalépéskor már működő befektetési vállalkozás a 113. §-ban meghatározott befektetési korlátozásoknak meg nem felelő befektetését – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével – legkésőbb 1998. december 31. napjáig köteles elidegeníteni.

226. § (1) A hatálybalépéskor a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatására engedéllyel rendelkező vagy az a befektetési szolgáltató, aki e tevékenységek folytatására a hatálybalépést követően a 219. § (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyt kapott, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi-technikai feltételek meglétét legkésőbb 1997. december 31. napjáig köteles igazolni. Ennek hiányában befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység 1998. január 1. napját követően nem folytatható.

(2) A 15. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat kötelező legkisebb időtartama 1997. december 31. napjáig két év, 1998. december 31. napjáig három év, 1999. december 31. napjáig négy év.

(3) Az a személy, akinek esetében a hatálybalépéskor a 216. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok fennáll, köteles azt legkésőbb 1997. december 31. napjáig megszüntetni.

227. § (1) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 219. § (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezett befektetési vállalkozás

a) az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően elkészített üzletszabályzatát, és

b) a 217. §-ban meghatározott szabályzatát

a Felügyeletnek legkésőbb 1997. március 31. napjáig köteles benyújtani.

(2) A tőzsde és az elszámolóház alapszabályát, üzletszabályzatát és szabályzatait 1997. december 31-ig köteles e törvény szabályai szerint módosítani, és azt a Felügyelethez benyújtani.