Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXI. törvény - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről 4/5. oldal

228. § (1) A hatálybalépéskor már működő befektetési vállalkozás a 102. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek 1997. március 31. napjáig köteles eleget tenni.

(2) A befektetési vállalkozás a 104. § (1) bekezdésében, a 105. § (1) bekezdésében és a 106. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket első ízben 1997. április 1. napján köteles alkalmazni.

(3) A befektetési vállalkozás a 110. § (1) bekezdésben, a 111. §-ban és a 112. §-ban foglalt rendelkezéseknek 1998. január 1. napjától köteles megfelelni.

229. § (1) Az Alap igazgatóságának első, a 167. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott tagjait a hatálybalépést követő kilencven napon belül az arra jogosult köteles kijelölni, kinevezni.

(2) Az Alap első ízben kinevezett, illetve kijelölt igazgatósági tagjainak megbízatási ideje a 167. § (3) bekezdésben meghatározottaktól eltér. Két személy megbízatása egy évre, további két személy megbízatása kettő évre és három személy megbízatása három évre szól. Az igazgatósági tagok közül sorsolással kell megállapítani, hogy mely személyek megbízatása milyen időtartamra szól.

(3) Az Alap igazgatósága a hatálybalépést követő százötven napon belül köteles a 169. § (1) bekezdésben meghatározott szabályzatokat elfogadni és jóváhagyásra a Felügyelethez benyújtani.

230. § A 24. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezést az 1997. december 31. napját követő nyilvános forgalomba hozatalra kell alkalmazni. Az 1998. január 1. napján már nyilvános forgalomban lévő értékpapírok kibocsátói is kötelesek – a folyamatos kibocsátású értékpapírok kivételével – a 24. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségnek 1998. december 31. napjáig eleget tenni.

231. § (1) A részvénytársaság által a hatálybalépést megelőzően megszerzett – a 94. §-ban meghatározott tulajdoni hányadot meghaladó mértékű – saját részvények elidegenítésének határidejére a hatálybalépést megelőzően hatályos rendelkezést kell alkalmazni.

(2) A 24. § (3) bekezdésében, illetve a Gt. – e törvény 236. §-ának (12) bekezdésével módosított – 301. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha a nyilvános ajánlattétel, a tájékoztató közzétételére, illetve az alaptőke-emelésére vonatkozó döntés cégbíróságon történő bejelentésére a hatálybalépés előtt került sor. Ezekben az esetekben a nyilvános forgalomba hozatalra, illetve az alaptőke-emelésre a hatálybalépést megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A hatálybalépést megelőzően zártkörűen alapított részvénytársaság bemutatóra szóló részvényét legkésőbb 1998. június 30-ig névre szóló részvénnyé kell átalakítani.

232. § A hatálybalépést megelőzően forgalomba hozott, de a hatálybalépéskor a kibocsátásnak megfelelő névértéken és mennyiségben nyomdai úton még elő nem állított értékpapírok tekintetében a kibocsátó legkésőbb 1998. június 30. napjáig köteles az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vagy dematerializált értékpapírrá történő átalakítására.

233. § Az Ltvr. – e törvény 243. §-ának (1) bekezdésével módosított – 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépéskor már forgalomban lévő névre szólóan forgalomba hozott letéti jegyet.

Módosuló jogszabályok

234. § A Pp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok vagy üzleti titok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzügyi intézménytől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) vagy befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól beszerzett adat (értékpapír-titok) kerülne nyilvánosságra. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek.”

235. § (1) A Ptk. 338/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.”

(2) A Ptk. 338/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.”

(3) A Ptk. 373. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) és (5) bekezdés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(4) Az elővásárlási jog átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.

(5) Az elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át.”

(4) A Ptk. 375. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a tulajdonost – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.”

236. § (1) A Gt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bármely tag (részvényes) kérheti a bíróságtól a gazdasági társaság vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálását, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a társasági szerződésbe (alapító okiratba) vagy az alapszabályba ütközik. A keresetet indító részvényes köteles legalább egy részvényt vagy legalább egy részvényről szóló zárolt értékpapír-alszámla kivonatot a bíróságnál letétbe helyezni.”

(2) A Gt. 234. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát (242–245. §) alkotnak. Az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos névértékűek. Az egy részvényfajtához tartozó részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatóak. A részvényfajtához fűződő jogokat, valamint az egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülő részvények számát és névértékét az alapszabályban kell megállapítani.”

(3) A Gt. 237. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A részvényen legalább a következőket kell feltüntetni:)

„f) a részvény értékpapír-kódját.”

(4) A Gt. 239. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„239. § A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvények kiadását, illetve az értékpapírok forgalomba hozataláról a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerinti dematerializált értékpapír értékpapír-számlán történő jóváírását.”

(5) A Gt. 240. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos, ha az új részvényest, illetve az Épt.-ben meghatározott részvényesi meghatalmazottat (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott) a részvénykönyvbe bejegyezték.”

(6) A Gt. 241. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a részvénytársaság igazgatósága a névre szóló részvényekkel rendelkező részvényesekről, illetve részvényesi meghatalmazottakról részvényfajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott nevét (cégét), lakcímét (székhelyét) és a részvényes részvényfajtánkénti tulajdoni hányadát.”

(7) A Gt. 241. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A részvénykönyvet bárki megtekintheti, ha érdekeltségét valószínűsíti.”

(8) A Gt. 252. §-a (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapítási tervezetben ismertetni kell)

i) az értékpapír előállításának módját.”

(9) A Gt. 260. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zártkörűen alapított részvénytársaság kizárólag névre szóló részvényeket bocsáthat ki.”

(10) A Gt. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„271. § A részvényes a közgyűlési jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet képviselő az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani.”

(11) A Gt. 278. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h) és i) pont jelölése i) és j) pontra változik:

(A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)

h) döntés a részvénytársaság által korábban kibocsátott és nyomdai úton előállított értékpapír dematerializált értékpapírrá történő átalakításáról;”

(12) A Gt. 301. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Új részvények nyilvános kibocsátásával az alaptőke felemelésére akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább két teljes naptári év óta működik, kivéve, ha az összes kibocsátott részvény – ideértve az alaptőke-emelés során kibocsátott részvényeket is – együttes kibocsátási értéke az alaptőke-felemelés után sem haladja meg az ötvenmillió forintot, valamint az Épt. 24. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott portfolió társaságot.”

(13) A Gt. 302. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaptőke-emelésről az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés határoz. A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben – a 279. § (3) bekezdésében előírtakon felül – ismertetni kell:

a) az alaptőke-emelés indokát, tervezett módját és idejét;

b) az alaptőke-emelés javasolt legkisebb és legnagyobb összegét;

c) ha új részvényfajta kibocsátására kerül sor, az ahhoz kapcsolódó jogokat, valamint azt, hogy az új részvények melyik, korábban kibocsátott részvényfajtához kapcsolódó jogokat érintenek és hogyan;

d) az alapszabály-módosítás tervezetét;

e) ha az alaptőke-emelés nem pénzbeli hozzájárulással történik, az erre vonatkozó javaslatot.”

(14) A Gt. 303. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben a 302. § (1) bekezdésében felsoroltakat a (4) bekezdés szerint történő alaptőke-felemelés esetén nem kell ismertetni.”

(15) A Gt. 308. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az alaptőke-emelés új részvények nyilvános kibocsátásával történik, az alaptőke felemeléséről szóló határozatot az igazgatóság a cégbírósághoz intézett bejelentést követő tizenöt nap elteltével hivatalos lapban közzéteszi. A határozatnak tartalmaznia kell a 302. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat, továbbá az új részvények számát és kibocsátási értékét (árfolyamát), valamint a részvényjegyzés kezdő- és zárónapját. A részvényjegyzés a közzététel után kezdődhet meg.”

237. § (1) A Bat. 9/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Zártkörű alap tulajdonosainak (a befektetési jegyek lehetséges jegyzőinek) száma a harmincöt főt nem haladhatja meg. Zártkörű alap csak zárt végű befektetési alapként hozható létre.”

(2) A Bat. 9/A. §-ának (3) bekezdésében „Az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-át” szövegrész helyébe „Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 30–33. §-át” szövegrész lép.

(3) A Bat. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(értékpapír alap részére csak olyan,)

a) nyilvánosan forgalomba hozott, valamint”

(vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.)

(4) A Bat. 12. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az „[Épt. 3. § d) pont]” szövegrész helyébe az „[Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pont]” szövegrész lép.

(5) A Bat. 13. §-ának (1) bekezdésében az „[Épt. 3. § d) pont]” szövegrész helyébe az „[Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pont]” szövegrész lép.

(6) A Bat. 20. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési jegyen fel kell tüntetni)

d) a befektetési jegy névértékét, kódját és sorszámát;”

(7) A Bat. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet nyilvántartja az alapkezelőkre vonatkozó adatokat.”

(8) A Bat. 1. számú mellékletének III. Része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1) bekezdésében, valamint a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.”

(9) A Bat. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-ban foglalt egyéb feltételeknek.”

238. § Az Áht. 113/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

239. § (1) Az Átt. 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő pont lép, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában áru:)

e) index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),

f) az előzőekből képzett árfolyamok és származékos termékek”

(2) Az Átt. 16. §-ának (6) bekezdése új f) ponttal egészül ki:

(A Tőzsdetanács hatásköre legalább a következőkre terjed ki:)

f) a szabályzatok megállapítása és módosítása,”

(3) Az Átt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A tőzsde felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvényben megállapított szabályok szerint látja el.”

240. § A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, amely biztosítja e választottbíróság működési feltételeit, továbbá megválasztja és visszahívja a választottbírókat.”

241. § A Vbt. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzetközi ügyekben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság jár el.”

242. § (1) A Ktvr. 2. §-a (1) bekezdésének d), e), h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötvénynek tartalmaznia kell:)

d) a kötvény névértékét, kódját és sorszámát;

e) a kibocsátó megnevezését;”

h) a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket;

i) a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat”

(2) A Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötvény kibocsátására jogosult)

e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet,”

(3) A Ktvr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A névre szóló kötvény átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik.”

243. § (1) Az Ltvr. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.

(2) A letéti jegy bemutatóra szóló értékpapír.”

(2) Az Ltvr. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni.”

(3) Az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A letéti jegynek tartalmaznia kell)

d) a letéti jegy névértékét, kódját és sorszámát;”

244. § (1) Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1990. évi VI. törvényre vagy az Épt.-re utal, azon e törvényt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály „forgalmazót”, „értékpapír-ügynökséget” vagy „értékpapír-forgalmazót” említ, azon az e törvény szerinti befektetési vállalkozást kell érteni.

(3) Ahol jogszabály „értékpapír forgalomba hozatali”, „értékpapír-kereskedelmi”, „értékpapír-bizományosi” vagy „forgalmazási tevékenységet” említ, azon az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kell érteni.

(4) Ahol jogszabály, bíróság, közjegyző vagy hatóság által nyújtott szolgáltatás keretében vagy bíróság, közjegyző vagy hatóság intézkedéseként az értékpapír „átvételét, magához vételét, lefoglalását, zár alá vételét” vagy más ehhez hasonló kifejezést használ, azon a dematerializált értékpapír zárolt alszámlára (87. §) helyezését is érteni kell.

245. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján – az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében – a 9. számú melléklet szerinti irányelveket vette figyelembe.

Hatályukat vesztő jogszabályok

246. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény és az azt módosító 1994. évi XLII. törvény 29–31. §-a, az 1991. évi XXVI. törvény 15. §-a (4) bekezdésének negyedik francia bekezdése; az 1995. évi CV. törvény 112. §-a; az 1994. évi IV. törvény 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja, az Átt. 66. §-a; az 1996. évi LXXVIII. törvény 30. §-a és az azt megelőző cím;

b) a Gt. 236. §-a, a 279. §-ának (4) bekezdése és a 288. §-ának (4) bekezdéséből a „a 33. és 34. §-a” szövegrész;

c) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1991. évi LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdése;

d) az MNB tv. 70. § (2) bekezdéséből az „[Épt. 3. § b) pontja]” szövegrész;

e) az Átt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja, a 32. §-ának (2) bekezdése;

f) a Bit. 169. §-a;

g) a Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja, és

h) az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja és a 4. §-ának (2) bekezdése.

Felhatalmazás

247. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének részletes személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;

b) az értékpapír-letétkezelési tevékenység végzésének biztonsági, személyi és tárgyi, technikai feltételeit;

c) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit;

d) az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebből eredő együttműködési kötelezettségét;

e) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait;

f) az értékpapír-számla, központi értékpapír-számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására szolgáló formanyomtatvány bevezetésének szabályait és tartalmi kellékeit;

g) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit, valamint

h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az értékpapír-kód elemeinek tartalmi meghatározását;

b) a befektetési szolgáltató nyitott pozícióinak számítási szabályait;

c) az elszámolóház Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;

d) a tőzsde, az elszámolóház, a befektetési szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját, gyakoriságát;

e) az értékpapír-felügyeleti államigazgatási eljárások és igazgatási szolgáltatások díját, valamint

f) az értékpapír-forgalmazói szakmai vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga lebonyolítási rendjét.

1. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései

1. Áe.: az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól;

2. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;

3. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;

4. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;

5. Bit.: az 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről;

6. Cstv.: az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról;

7. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;

8. Hpt.: az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;

9. Gt.: az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról;

10. MNB tv.: az 1991. évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról;

11. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról;

12. Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;

13. Pp.: az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról;

14. Szmt.: az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről;

15. Sztv: az 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről;

16. Vbt.: az 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról;

17. Vht.: az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;

18. Ctvr.: az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről;

19. Ktvr.: az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet a kötvényről;

20. Ltvr.: az 1988. évi 18. törvényerejű rendelet a letéti jegyről.

2. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

Az állampapír ismertető kötelező tartalmi elemei

Az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához készítendő ismertetőnek, illetve a nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése,

2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, időpontja,

3. a kibocsátás tervezett nagysága,

4. a forgalmazó megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók, ügynökök,

6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

7. a kötvény elnevezése, a kibocsátás célja,

8. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,

9. tájékoztatás az átruházás korlátairól,

10. az értékpapírok száma, névértéke, az árfolyam-meghatározás módszere,

11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,

12. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

15. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat tervezetét.

3. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A tájékoztató kötelező tartalmi elemei

A tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

I.

a) Összefoglaló oldal

A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei az eljárás során, az ajánlattevő megnevezése, amennyiben az más mint a kibocsátó, a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja, a felügyeleti engedély száma és dátuma.

b) A kibocsátó bemutatása

1. cégneve,

2. székhelye, telephelye,

3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma,

4. a jegyzett és a befizetett alaptőke,

5. a működési időtartam,

6. az üzleti év,

7. a hirdetmények közzétételének helye,

8. a tevékenységi kör a TEÁOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétéről és tartalmáról,

9. a kibocsátó által korábban kibocsátott és még forgalomban levő értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal időpontja és eredménye,

10. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,

11. a részvényesek száma, összetétele,

12. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptőke öt százalékát meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvényfajtánként,

13. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérő vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező, a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosának megnevezése,

14. a kibocsátó szervezeti felépítése,

15. az alkalmazotti létszám,

16. a vezető állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat. Más gazdasági társaságnál betöltött vezető pozíció megléte esetén ennek feltüntetése. A vezető állású személyek értékpapír-tulajdona a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,

17. az osztalékra való jogosultság, elsőbbségi jog, likvidációs szabály érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények átalakíthatóságával összefüggő szabályok, eladási és vételi opció, elővásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai,

18. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és visszavásárlási feltételei.

c) A kibocsátó üzleti tevékenysége

1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység fejlődéséről a kibocsátást megelőző öt üzleti évre vonatkozóan,

2. főbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, működési terület,

3. alaptőke, saját tőke, tőketartalék, céltartalék nagysága, összetétele (átértékelés, apport is),

4. árbevétel, költség és fedezeti összegek alakulása termék- és szolgáltatáscsoportonként,

5. az eredmény alakulása, cash flow kimutatás legalább a kibocsátást megelőző három évre vonatkozóan,

6. a termék- és szolgáltatásértékesítés adatai,

7. vevőkapcsolatok,

8. szállítói kapcsolatok (a legfőbb szállítóktól való függés mértéke),

9. a tárgyi eszközök bemutatása,

10. készletek adatai (átlagos állomány, forgási sebesség, elfekvő készletek állománya),

11. folyamatban lévő beruházások,

12. kutatási-fejlesztési tevékenység,

13. a hitelállomány szerkezete, a rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek (szállítóállomány, váltótartozások, adó, társadalombiztosítás, vám), kivetett bírságok és késedelmi kamatok nagysága,

14. a kibocsátót terhelő zálogjogok és egyéb terhek ismertetése,

15. főbb gazdasági mutatók (jövedelmezőség, hatékonyság, likviditás stb.),

16. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a konkurencia bemutatása,

17. adókedvezmények, dotációk,

18. a befektetések bemutatása, ha a befektetés forgalmi értéke (ennek megállapíthatatlansága esetén névértéke) meghaladja a kibocsátó alaptőkéjének tíz százalékát, illetve, ha a kibocsátó közvetlen vagy közvetett módon többségi tulajdonnal rendelkezik az adott társaságban,

19. a következő három gazdasági évre vonatkozó üzleti terv, ideértve a főbb szakmai jellegű terjeszkedés irányát, innovációt és egyéb más típusú projecteket,

20. a kibocsátó tulajdonában lévő szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok,

21. a kibocsátó és a részvényesek között, továbbá a részvényesek egymás között létrejött bármely olyan szerződés tartalma, amely a társaság működését, üzleti tevékenységét jelentősen befolyásolhatja, továbbá a kibocsátó és a vezető állású személyei között létrejött, a társaság működését befolyásoló szerződés tartalma.

d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk

1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján elkészített utolsó három évre vonatkozó éves beszámolót és kiegészítő mellékletet, mérleget, eredménykimutatást, az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, konszolidált mérleget és eredménykimutatást, valamint a könyvvizsgálói jelentést és az átalakulással létrejött szervezet esetén – ha az átalakulás egy éven belül történt – az átalakulási vagyonmérleget.

2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: a kibocsátó számviteli politikájának ismertetését, az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.

e) Peres eljárások

A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levő peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja.

f) A forgalomba hozatal adatai

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,

2. az ajánlattevő megnevezése, ha az nem azonos a kibocsátóval,

3. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

4. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési szolgáltatók megnevezése,

5. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

6. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

7. a forgalomba hozatal költségei,

8. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tőke felhasználási célja,

9. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása, az értékpapír kódja,

10. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,

11. az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,

12. sorozat- és sorszámok,

13. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

14. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

15. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

16. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.

II.

Kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén az I. részben meghatározottakon túlmenően a tájékoztatónak a következő adatokat is tartalmaznia kell:

1. a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja, kamatfizetés időpontja,

2. ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai, közzétételének módja,

3. az értékpapírhoz fűződő egyéb feltételek,

4. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai.

III.

1. Ha a kibocsátóval vagy jogelődjével szemben a nyilvános forgalomba hozatalt megelőző három naptári évben csődeljárást folytattak le vagy felszámolási eljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.

2. Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely személy garanciát vállal, a tájékoztatónak tartalmaznia kell a garanciavállalóra vonatkozó, az I. rész b)–e) pontjaiban, valamint az ezen rész a) pontjában meghatározott adatokat is.

3. A tájékoztatóban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedő kockázati tényezőit.

4. A tájékoztatóban fel kell tüntetni a törvény 38. § (1) bekezdésében és a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.

4. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelező tartalmi elemei

A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) Összefoglaló oldal

A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei, az ajánlattevő megnevezése (amennyiben az más mint a kibocsátó), a befektetési vállalkozás neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató Felügyelet által történő jóváhagyás száma és dátuma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja.

b) A kibocsátó

1. neve,

2. székhelye,

3. a hirdetmények közzétételi helyei,

4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,

5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levő értékpapír típusa, fajtája, főbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelő kötelezettségek,

6. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,

7. az önkormányzat szervezeti felépítése,

8. az alkalmazotti létszám,

9. a választott (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök) és a hivatali vezető tisztségviselők (jegyző, aljegyző, pénzügyi vezető, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelős vezetője) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb.

c) Az önkormányzat bemutatása

(legalább a kibocsátást megelőző három év adataira ki kell terjednie)

1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,

2. földrajzi határok, terület méretei,

3. területrendezési tervben szereplő lakó, ipari, közületi, mezőgazdasági stb. területek,

4. kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok,

5. kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a kibocsátás időpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,

6. az önkormányzat területén élő népesség száma, az egy főre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok,

7. az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők száma, szakmánkénti megoszlásban,

8. jelentősebb vállalkozások az önkormányzat területén,

9. munkanélküliség alakulása,

10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparűzési),

11. központi adókból származó bevételek,

12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,

13. a tényleges bevételek és kiadások felsorolása,

14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzői, mértékei,

15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,

16. az adósságszolgálatot esetleg korlátozó jogi körülmények,

17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidőn túli tartozások,

18. lejárt követelések,

19. jelentős peres ügyek.

d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk

1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelőző három évre vonatkozó éves költségvetési beszámolót.

2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.

e) A forgalomba hozatal adatai

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,

2. az ajánlattevő megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),

3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,

4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési vállalkozások, ügynökök,

6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

8. a forgalomba hozatal nagysága,

9. a forgalomba hozatal költségei,

10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,

11. az értékpapír kódja,

12. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,

13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,

14. sorozat- és sorszámok,

15. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

16. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

17. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

18. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.

5. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A rendszeres tájékoztatások kötelező tartalmi elemei

I.

Az éves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének időpontjáig rendelkezésre álló adatok alapján legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

A) Gazdálkodási adatok

Eredménykimutatás:

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Egyéb bevételek

III. Értékesítés közvetlen költségei

IV. Értékesítés közvetett költségei

V. Egyéb ráfordítások

A. Üzleti (üzemi) tevékenység

VI. Pénzügyi műveletek bevétele

VII. Pénzügyi műveletek ráfordítása

B. Pénzügyi műveletek eredménye

C. Szokásos vállalkozási eredmény

D. Rendkívüli eredmény

E. Adózás előtti eredmény

Mérlegadatok:

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

D. Saját tőke

I. Alaptőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK ÖSSZESEN

Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változást százalékos arányban.

Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel értékelhetők.

B) Társaságnál bekövetkezett változások

A társaság szervezetében, vezető tisztségviselők, az alkalmazottak körében és a tulajdonosi struktúrában az alaptőke öt százalékát elérő változások.

II.

Az éves jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) A kibocsátó előző évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírására, melynek legalább a tárgyévet megelőző évvel történő összehasonlító elemzésére kell kiterjednie.

Az üzleti elemzésben legalább a következőkre kell kitérni:

1. a tevékenységi körben beállt változások, így különösen új tevékenységek, üzletágak, termékek, szolgáltatások bevezetése,

2. alaptőke, tőketartalékok és céltartalékok változása,

3. befejezett vagy folyamatban lévő beruházások,

4. felvett hitelek alakulása, a likviditási helyzet elemzése,

5. pénzügyi adatok elemzése (bevételek, ráfordítások, eredmény, eszköz-forrás kapcsolatok),

6. üzleti kapcsolatok (vevők, szállítók) alakulása,

7. piaci pozíció alakulása, a változások értékelése,

8. alkalmazotti létszám alakulása,

9. befektetésekben bekövetkezett változások, a konszolidációba bevont társaságok gazdasági, pénzügyi helyzetének bemutatása,

10. üzletpolitikai tervek,

11. a társaság gazdálkodásának kiemelt kockázati tényezői.

b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.

c) A kibocsátó értékpapír struktúrájának változása:

1. a társaság által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,

2. a forgalomban levő értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi változásának részletes leírása,

3. a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó által kibocsátott értékpapír tulajdona.

d) A vezető állású személyek felsorolását. Ha a személyekben a tárgyévben változás következett be, a változás indoklása, s az új vezető állású személyek bemutatása.

e) A tárgyévet megelőző konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgáló által hitelesített adatai, a könyvvizsgáló jelentése.

III.

A helyi önkormányzatok éves jelentésének kötelező tartalmi elemei:

a) Az önkormányzat előző évi tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírása, melynek legalább a tárgyévet megelőző évvel történő összehasonlító elemzésre kell kiterjednie az éves beszámoló megfelelő részei alapján.

b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.

c) Az önkormányzat által kibocsátott értékpapírok struktúrájának változása:

1. az önkormányzat által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,

2. a forgalomban levő értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi változásának részletes leírása.

d) A választott és a hivatali vezető tisztségviselők személyében a tárgyévben történt változások, ezek indoklása, az új vezető tisztségviselők bemutatása.

e) Az előző év költségvetési beszámolója és a könyvvizsgáló jelentése.

6. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre

I.

1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,

2. zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

3. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye,

4. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,

5. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van,

6. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,

7. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),

8. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése),

9. a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai,

10. a kibocsátó bankszámlájának zárolása,

11. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,

12. az alaptőke legalább tíz százalékának elvesztése,

13. az alaptőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,

14. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,

15. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen akkor, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja,

16. vezető állású személyekben bekövetkezett változása,

17. a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van,

18. vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,

19. a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

20. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

21. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétenni,

22. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási szándéka szerint,

23. a kockázati tényezők jelentős megváltozása,

24. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,

25. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír.

II.

Helyi önkormányzatok által közzéteendő információk

1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,

2. zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

3. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,

4. olyan közgyűlési döntés, amely az önkormányzat gazdálkodási helyzetét jelentősen befolyásolja,

5. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés,

6. az önkormányzat valamely bankszámlájának zárolása,

7. az önkormányzat elleni csődeljárás megindítása,

8. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,

9. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek (engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák stb.),

10. peres eljárás megindítása és lezárása az önkormányzat által vagy az önkormányzat ellen akkor, ha a perérték az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,

11. vezető tisztségviselők személyében bekövetkezett változás,

12. az önkormányzat vezető tisztségviselőjének, büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat (különösen gazdálkodási-pénzügyi bűncselekmények esetében),

13. az önkormányzat feloszlatását kezdeményező javaslat, illetve azt eredményező döntés meghozatala,

14. az önkormányzat új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

15. az önkormányzat meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

16. a kockázati tényezők jelentős megváltozása,

17. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott önkormányzat esetében jelentőséggel bír.

7. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendő ismertető kötelező tartalmi elemei

A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal esetén az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,

2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,

3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,

4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési vállalkozások, ügynökök,

6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,

8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,

9. az átruházás korlátai,

10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,

11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,

12. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

15. utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatait,

16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlegét (saját joga szerint),

17. a forgalomba hozatallal megszerzendő tőke felhasználásának célja,

18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat szövegének tervezete.

8. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A szavatoló tőke elemei és kiszámításának módja

I. A szavatoló tőke elemei

1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje a következő – alapvető és járulékos – tőkeelemekből áll:

a) jegyzett tőke,

b) tőketartalék,

c) eredménytartalék,

d) általános tartalék,

e) mérleg szerinti eredmény,

f) értékelési tartalék,

g) alárendelt kölcsöntőke.

Az a)–f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek, a g) alpontban foglalt a továbbiakban: járulékos tőkeelem.

2. Alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan hitel, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a hitelt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott hitel bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a hitelt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll;

c) a hitel eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve határozatlan idejű hitel csak a szerződésben rögzített, de legkevesebb öt év múlva mondható fel;

d) az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során – évente fokozatosan – csökkenteni kell;

e) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt csak akkor lehetséges, ha a befektetési vállalkozás a törlesztés után is meg tud felelni valamennyi, a tőke mértékéhez kötődő jogszabályi elvárásnak.

3. Évközi szavatoló tőke számítás esetén a tárgyévi eredmény pozitív összege a szavatoló tőke elemeként nem vehető figyelembe, a mérleg szerinti eredmény negatív összege a szavatoló tőkét csökkenti.

4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján képzett tartalék 0,45-szörös tényezővel módosított értéke vehető figyelembe.

5. Amennyiben a közgyűlés a jegyzett tőke emelésről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a szavatoló tőkébe a közgyűlési határozat és a tőkeemelés befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezdődően számítható be.

6. Amennyiben a közgyűlés a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét leszállított értéken kell figyelembe venni.

II. A szavatoló tőke kiszámítása

1. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkéből le kell vonni:

a) a jegyzett tőke be nem fizetett összegét;

b) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak értékét, kivéve a befektetési vállalkozás elhelyezését szolgáló bérleti jog Szmt. szerinti értékét;

c) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét;

d) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba apportként bevitt vagy pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget;

e) más pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét.

2. A szavatoló tőke számításánál a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvető tőkeelemek összegét.