j) az előírt, illetőleg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,
k) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
l) az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, illetőleg bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül – ismételten megsérti.
(3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157–160. §), ha a hitelintézet
a) súlyosan alultőkésített, vagyis tőkemegfelelési mutatója – kilencven napot meghaladóan – négy százaléknál alacsonyabb,
b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor tőkemegfelelési mutatója nem éri el a négy százalékot,
c) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve kimutatott céltartalékképzési kötelezettsége miatt a tőkemegfelelési mutatója négy százalék alá csökken,
d) az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,
e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illetőleg jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját), illetőleg jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti,
f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
h) a szükséges számviteli, vezetői információs, illetőleg belső ellenőrzési rendszer nélkül működik, vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára,
j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a tőkemegfelelési mutató módosítása céljából,
k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a hitelintézet igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a hitelintézet prudens működését veszélyeztető – problémákról,
l) a (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, illetőleg bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül – ismételten megsérti,
m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.
152. § Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén a Felügyeletnek a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak
a) a pénzügyi intézmény prudens működésére,
b) a pénzügyi intézményre és ügyfeleire, illetve
c) a pénzügyi intézményrendszer tagjaira
gyakorolt hatásának és veszélyességi fokának figyelembevételével kell kiválasztania és alkalmaznia az előreláthatólag a legkisebb költséggel és az elvárható legjobb eredménnyel járó intézkedést, illetőleg kivételes intézkedést.
153. § (1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi intézményt felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket
| 1. | e törvény, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, | ||
| 2. | pénzügyi helyzetének megőrzésére, illetőleg javítására; | ||
| b) | javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek | ||
| 1. | az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, | ||
| 2. | üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, | ||
| 3. | ügyvezetési módszereinek megváltoztatására; |
c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
d) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására.
(2) A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
a) a pénzügyi intézményhez – egy vagy több – helyszíni ellenőrt rendelhet ki;
b) kötelezheti a pénzügyi intézményt
| 1. | belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására, | ||
| 2. | az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, | ||
| 3. | az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére, | ||
| 4. | a működési költségek csökkentésére, | ||
| 5. | megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, | ||
| 6. | az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, | ||
| 7. | helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására, | ||
| 8. | más könyvvizsgáló választására; | ||
| c) | megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti | ||
| 1. | az osztalék kifizetését, | ||
| 2. | a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését, | ||
| 3. | a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson, | ||
| 4. | a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását, | ||
| 5. | a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), | ||
| 6. | az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, | ||
| 7. | új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését. |
154. § A Felügyelet által a 153. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult
a) a 146. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság ülésén, illetve a közgyűlésen;
c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.
155. § (1) Ha a Felügyelet helyreállítási terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.
(2) Tőkeemelés szükségessége esetén a rendkívüli közgyűlés megtartására további, legfeljebb harmincnapos határidő engedélyezhető. Ha a közgyűlés a tőkeemelésről, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.
156. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 76. §-ban, valamint a 79–81. §-okban, valamint a 83–85. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.
157. § (1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben – a Felügyelet a 153. § (2) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően a következő – a csődeljárást helyettesítő – kivételes intézkedéseket alkalmazza:
a) előírhatja
| 1. | a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, | ||
| 2. | hogy a hitelintézet a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét, | ||
| 3. | a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó tőkemegfelelési mutató elérését, illetőleg fenntartását; |
b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a hitelintézet számára
| 1. | a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, | ||
| 2. | a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, | ||
| 3. | a kötelezettségek vállalását; |
c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét; illetőleg
e) felügyeleti biztost rendelhet ki a hitelintézethez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a hitelintézet
a) részvénykönyvben, szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
b) befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosát.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a hitelintézet igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére. Ha ezt az igazgatóság elmulasztja, az intézkedéseket a Felügyelet határozatban teszi meg.
(4) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban meghatározott kivételes intézkedéseket – a b) pont 2. alpontjában foglaltak kivételével – a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.
158. § (1) A hitelintézet igazgatósága a 157. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok
a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,
b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok [157. § (2) bekezdése] a hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.
(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 157. § (2) bekezdésében szabályozott felszólításhoz fűződő jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan nappal a Felügyeletnek írásban bejelentették.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.
159. § (1) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a hitelintézet közgyűlésének összehívását.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira. Ebben az esetben a Gt. 279. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról a hitelintézet igazgatósága gondoskodik.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a Gt. 273. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható. A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
160. § A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 157. § (1) bekezdésben felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
161. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a betétes szerződő fél hozzájárulása. Az állományátruházással – az engedély kézhezvételének időpontjától – a betétállományt átvevő hitelintézet válik a szerződés alanyává.
(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(3) A szerződésállományt átvevő hitelintézet – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.
(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött betétszerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.
162. § A Felügyelet a 153. §-ban, valamint a 157–160. §-ban meghatározott intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
163. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha
a) fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye,
b) a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
c) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,
d) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint
a) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy
b) a tulajdonosok nem képesek, illetőleg nem hajlandók a hitelintézet saját tőkéjét, illetve tőkemegfelelési mutatóját a jogszabályban előírt szintre felemelni, vagy
c) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre.
164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, valamint az Szt. 71. §-a szerinti felelőssége fennmarad.
(2) Ha nincs lehetőség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.
165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezető állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait.
(2) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat.
166. § A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel munkaviszonyban áll, a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
167. § A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak.
168. § (1) A hitelintézettel szemben fennálló a 157. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 158. § (1) bekezdésének a) pontjában említett követelések e törvény szempontjából nem minősülnek befagyott betétnek.
(2) A 48. § szerinti bejelentésről, illetőleg a 157. § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességéről a Felügyelet haladéktalanul értesíti az Alapot. Az értesítés alapján az Alap jogosult a hitelintézettel, illetve tulajdonosaival kötött szerződés alapján a 104. §-ban meghatározott intézkedések megtételére.
169. § A Felügyelet a törvényben felsorolt intézkedések, illetőleg a kivételes intézkedések mellett – egyidejűleg – bírságot is alkalmazhat. A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:
a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat, illetőleg kár mértékét,
b) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést,
c) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyt, kárenyhítési hajlandóságát,
d) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát,
e) a szabályok megsértésének ismétlődését, illetőleg gyakoriságát.
170. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések előírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.
(2) Bírság kiszabásának van helye azzal a hitelintézettel, illetőleg a vezető állású személlyel szemben, amely az e törvényben, a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetőleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egytized százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százaléktól két százalékig terjedhet.
(4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egy százalékától három százalékig terjedhet.
(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege ötvenezer forint.
171. § A vezető állású személlyel szemben – ideértve a bankképviselet vezetőjét – kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
172. § Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak, jogsértésnek vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl.
173. § Nem kötelezhető bírság megfizetésére az az igazgatósági tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették, továbbá, aki a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc napon belül tiltakozását mind az igazgatóságnak, mind a Felügyeletnek írásban bejelentette.
174. § Pénzügyi vállalkozás vagy a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169–173. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.
175. § (1) Pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.
(2) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege kétezertől húszezer forintig terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(4) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben adott tisztségéből eredően felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.
177. § (1) Hitelintézet felszámolására a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Hitelintézet felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(3) A hitelintézet felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti közhasznú társaságot kizárólag hitelintézet felszámolására lehet kijelölni.
178. § (1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható. Egyszerűsített felszámolási eljárás hitelintézet esetében nem alkalmazható.
(2) Hitelintézet esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
179. § (1) Hitelintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását – a (2) bekezdésben meghatározott esetben – a Felügyelet vagy a Felügyelet egyetértésével – önmaga ellen – a hitelintézet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet a felszámolási eljárást kezdeményezi, ha a hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta. A bíróság a hitelintézet fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni.
180. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) Ha a bíróság a felszámolási eljárást a Felügyelet kérelmére indítja meg, nem kell beszerezni a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.
181. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem bejelentését megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló jogerős határozatában a felszámolót nem rendeli ki.
(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
182. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.
(2) A felszámolóra a Cstv. 59. § (2)–(3) bekezdése nem alkalmazható.
183. § (1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni; e követelések egyenrangúak.
(2) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Alap képviselője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.
184. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap megindokolt kérelme alapján – a felszámolás alatt álló hitelintézet számára – a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.
(2) A hitelintézet felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a hitelintézet további működése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.
(3) A felszámolás során a követelések beszámításának – a 102. § (1) bekezdésében szabályozott esetet kivéve – csak akkor van helye, ha a felszámolásra nem a hitelintézet fizetésképtelensége miatt került sor.
185. § (1) A felszámolás elrendelését kimondó jogerős végzést a cégbíróság haladéktalanul és hivatalból jegyzi be.
(2) Hitelintézet végelszámolására csak akkor kerülhet sor, ha a működését még nem kezdte meg.
186. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott hatáskör ellátásához szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.
(2) A Felügyelet – határozattal – nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, illetőleg a bankcsoport következő adatait:
a) név, székhely;
b) tevékenységi kör;
c) az alapítás pontos időpontja;
d) a jegyzett tőke nagysága;
e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos;
f) a vezető állású személy neve;
g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja;
h) a hitelintézet, valamint fiókja, leányvállalata, külföldi bankképviselete létesítésének időpontja és helye;
i) a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;
j) az a)–i) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.
187. § A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a következő adatait:
a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok;
b) a bankképviselet alapításának, engedélyének időpontja;
c) a bankképviselet székhelye;
d) a bankképviselet vezetőjének neve;
e) a bankképviselet megnyitásának időpontja;
f) az a)–d) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.
188. § Pénzügyi intézmény és bankképviselet működése megkezdésének, illetőleg bankcsoport létrejöttének feltétele a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel.
189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)–(3) bekezdésében megjelölt szerveknek – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – szolgáltathat.
190. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186–187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:
a) a pénzügyi intézményeket, bankcsoportokat és bankképviseleteket,
b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,
c) a pénzügyi intézmény tulajdonosait,
d) a pénzügyi intézmény vezető állású személyeit,
e) a könyvvizsgálót,
f) a kérelmezőket,
(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
d) a hitelintézet belső szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy hitelminősítési szabályzatot, a fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belső hitelszabályzatot,
e) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
f) a hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,
g) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és pénzügyi intézményt,
h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
i) a nagykockázat, belső hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a 3. számú mellékletben felsoroltakon kívül a Felügyelet a pénzügyi intézmény ügyfelének következő személyes adatait kezelheti:
a) az ügyfél hiteladatait,
b) az ügyfél egyéb kockázati adatait,
c) az ügyfél betétadatait,
d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatait.
(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
191. § A Felügyelet az e törvény alapján birtokába került személyes adatokat öt évig kezelheti.
192. § (1) A Felügyelet határozatát az írásban benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt mellékletek, valamint a más szervek megkeresése és saját feladatköre ellátása során tudomására jutott tények alapján – az e törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően – hozza meg.
(2) A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a Felügyelet e törvény keretei között jogot vagy kötelezettséget állapít meg.
193. § A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzék utolsó rovatába bejegyzi.
194. § (1) A Felügyelet az érdemi határozatot
a) hitelintézet és szakosított hitelintézet alapítására, illetve működésének megkezdésére irányuló engedély iránti kérelmek alapján külön-külön három hónapon,
b) az a) pont alá nem tartozó felügyeleti engedélyek megadására vonatkozó kérelmek alapján három hónapon belül hozza meg, kivéve a 44. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az eljárási határidő a kérelem előterjesztésétől, illetve hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő kérelem, illetve a Felügyelet által előírt mellékletek hiánytalan benyújtásától számítandó.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási határidő legfeljebb egy alkalommal, és legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
195. § (1) A Felügyelet határozatának azonnali végrehajthatóságát – a bírságot tartalmazó határozat kivételével – a pénz- és tőkepiac biztonságos működése, illetve a betétesek védelme érdekében is elrendelheti.
(2) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene – a közigazgatási eljárás keretében – fellebbezésnek nincs helye.
196. § A Felügyelettel szemben – hatósági jogkörében hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.
197. § A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat megalapozásához szükséges banktitkot tartalmazó iratokat kizárólag ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokat zárt iratként kezeli, azokról másolatokat nem adhat ki, az eljárás jogerős befejezése után az iratokat a Felügyeletnek visszaküldi.
198. § (1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.
(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a cégbíróságnak.
199. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „hitelintézet”, „bank”, „takarék”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak a törvényben előírtaknak megfelelően engedélyezett hitelintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az MNB-re, továbbá a pénzügyi intézmények szakmai és érdekképviseleti szervezeteire, valamint az e törvény hatálybalépése előtt alapított és engedélyezett hitelintézetekre.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a „bank” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat.
200. § Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 199. § alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.
201. § (1) Hitelintézet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fiatalkorúak körében betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvános módon, legalább két országos napilap útján folytathat.
(2) Szövetkezeti hitelintézet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységet nyilvános módon, legalább két napilap útján folytathat, amelyből az egyik országos napilap.
(3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen meg kell határozni a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évre vonatkozó átlagkamatának, illetőleg átlaghozamának mértékét.
(4) A pénzügyi intézmény hirdetésében sorsolást – nyereménybetétet kivéve – nem reklámozhat.
(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.
(6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az a sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.
202. § Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illetőleg az önkéntes betét-, és intézményvédelmi alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a betétállomány növelése céljából felhasználni.
203. § (1) A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani.
(3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzé tenni
a) üzletszabályzatait (általános szerződési feltételeit),
b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,
c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.
(4) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani
a) üzletszabályzatait, továbbá
b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.
204. § A hitelintézet köteles az Alappal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá – a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.
205. § Az a hitelintézet, amelyet kizártak, vagy amely az Alapból kilépett, köteles erről a betéteseit tájékoztatni és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.
206. § (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére
a) legalább évente egy alkalommal, valamint
b) a szerződés lejártakor
egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.
(2) A számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
(3) Az ügyfél – saját költségére – a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.
(4) A pénzforgalmi számláról bankszámla kivonat adásának módját, rendszerességét jegybanki rendelkezés szabályozza.
207. § A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni.
208. § A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen
a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
b) a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,
c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,
d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,
e) a fizetendő kamatból történő – a hitelintézet által eszközölt – esetleges levonásokat,
f) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,
g) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.
209. § A bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább
a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,
c) a kamatszámítás módját,
d) az egyéb díjakat és költségeket,
e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket.
210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet, és a szerződés egy – eredeti – példányát köteles az ügyfélnek átadni.
(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is.
(3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.
(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfelek számára kedvezőtlen – módosítását, a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni.
211. § (1) A hitelintézet – kivéve a hitelszövetkezetet – csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha
a) a betét e törvény szerint biztosítva van, vagy
b) a 100. § alapján a betétre nem terjed ki az Alap által nyújtott biztosítás, akkor a szerződésben (a betétokiraton) a következő, feltűnően elhelyezett záradék szerepel:
„A jelen szerződés tárgyát képező betét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján nincs biztosítva.”
(2) Ha az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más jogi személy útján végez betétügyletet, a jogi személynek közölnie kell azt is, hogy mely hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.
(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés.
212. § (1) A fogyasztási kölcsönszerződésben egyértelműen meg kell állapítani az éves százalékban kifejezett teljes – induló – hiteldíjat.
(2) A hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelésnek a nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában kifejezett része. A fogyasztási kölcsönért fizetendő terhelés tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.
(3) A teljes hiteldíj megállapításánál figyelembe kell venni a tőke visszafizetése során csökkenő kölcsönösszeget.
213. § A hitelfelvevő a szerződést megtámadhatja, ha a fogyasztási kölcsönszerződés nem tartalmazza:
a) a hiteldíj százalékos értékét,
b) azoknak a feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,
c) a hiteldíj számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
d) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
e) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.
214. § (1) Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél – a szerződés megszüntetése érdekében – minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával.
(2) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdésben meghatározott jogával, a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.
215. § (1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet
a) a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy
b) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap),
c) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).
(2) A hitelintézet a bankszünnapot – tizenöt nappal megelőzően – legalább két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet az MNB-vel egyetértésben a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.
216. § (1) A szövetkezeti hitelintézet köteles csatlakozni – a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő – olyan integrációs szervezethez, amelynek központi szerve biztosítja a csatlakozott intézmények ellenőrzését, illetőleg azonnali és folyamatos fizetőképességének fenntartását.
(2) Szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményt legalább tizenöt tag alapíthat.
(3) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben hozhat határozatot.
217. § (1) Az a szövetkezeti hitelintézet, amelynek saját tőkéje nem éri el a százmillió forintot, pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a következők szerint végezheti:
a) a 79. § (2) bekezdés szerinti nagykockázat vállalás mértéke a szavatoló tőkéjének húsz százalékát nem haladhatja meg;
b) a szövetkezeti hitelintézet által vállalt nagykockázatok együttes összege nem lehet több, mint a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéjének hatszorosa.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokat csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződéseken alapuló kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.
218. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) részvénytársasági formában működő szakosított hitelintézet, amely a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság általános jogutódja.
(2) Az MFB Rt.-ben a Magyar Állam százszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik.
(3) Az MFB Rt.-t feladatkörének ellátásában a pénzügyminiszter vezetése alatt álló tanácsadó testület segíti.
219. § (1) Az MFB Rt. feladatkörében:
a) elősegíti a magyar gazdaság modernizációját, élénkítését;
b) részt vesz a területfejlesztési törvényben meghatározott célok érvényesítésében, ennek érdekében a regionális fejlesztési programok keretében regionális fejlesztési hálózatot működtet, a térségfejlesztési programokhoz kapcsolódóan hitelt nyújt,
c) részt vesz nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetektől történő forrásbevonás lebonyolításában,
d) szerepet vállal az elkülönített állami pénzalapok, illetve célelőirányzatok kezeléséhez kapcsolódó lebonyolítói tevékenységben.
(2) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által engedélyezett körben az alábbi pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) betétek és más visszafizetendő pénzeszközök – jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól történő – gyűjtése,
b) pénzkölcsön nyújtása,
c) pénzügyi lízing,
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása a pénzforgalmi-számlavezetés kivételével,
e) pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység),
f) kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
g) hitelreferencia szolgáltatása,
h) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
i) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység.
(3) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által engedélyezett körben az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység [Épt. 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja] az Épt. 5. §-ának b)–e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében,
b) portfólió kezelés [Épt. 4. § (1) bekezdésének d) pontja],
c) tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban [Épt. 4. § (2) bekezdésének c) pontja],
d) befektetési tanácsadás [Épt. 4. § (2) bekezdésének e) pontja],
e) értékpapírszámla vezetés [Épt. 4. § (2) bekezdésének g) pontja],
f) ügyfélszámla vezetés [Épt. 4. § (2) bekezdésének h) pontja].
220. § (1) Az MFB Rt. esetében a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.
(2) Az MFB Rt. által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(3) A 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hitelek esetében.
(4) Az MFB Rt. esetén az átmeneti tőkerészvétel vállalása érdekében a 83. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 85. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell figyelembe venni az Szmt. 23. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott és kezelt, rendszeresen minősített tulajdoni hányadok vonatkozásában.
(5) Az MFB Rt. esetében a 61. § (1) bekezdésében foglalt, a kapcsolódó hitelekre vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy olyan vállalkozás részére, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a nyújtott hitel vagy vállalt kötelezettségek együttes összege nem érheti el az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harminc százalékát.
(6) Évente a költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizető kezességállományának felső határát.
221. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak. A Felügyelet által alkalmazott bírságolás esetén a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) előírásait kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor az annak alapjául szolgáló esemény teljes egészében e törvény hatálybalépése előtt következett be, és az a Pit. alapján enyhébb elbírálás alá esik. Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt – a Pit.-ben meghatározott módon és tartalommal – szabályszerűen nyújtották be.
(2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti:
a) a Pit., a 103–106. §-ok kivételével,
b) a Pit. módosításáról szóló 1993. évi XLVII. törvény, 1993. évi CXII. törvény – a 43. § (1)–(3) bekezdése kivételével –, az 1996. évi XII. törvény, valamint az 1995. évi L. törvény,
c) a Pit. módosításáról és az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi CI. törvény,
d) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 80. §-a,
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximbank tv.) 24/A. §-a, 29–31. §-a, valamint 32. §-ának (2) bekezdése,
f) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése,
g) a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 109. §-a,
h) az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény,
i) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-ának (3) bekezdése és 82. §-ának (2) bekezdése,
j) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (3) bekezdésének utolsó mondata,
k) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-ának (7) bekezdése,
l) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. §-ának e) pontja,
m) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” részben a „Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 25% + 1 szavazat” szövegrész.
(3) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/B. §-a, az előtte lévő cím, valamint az 1991. évi LXVIII. törvény.
(4) A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM rendelet, valamint az azt módosító 9/1965. (VI. 15.) PM rendelet és 16/1966. (X. 30.) PM rendelet 1997. december 31-én a hatályát veszti.
222. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor a 12. §-ban meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1999. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2000. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(2) 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni:
a) a 61. § (1) bekezdésében foglalt korlátozást a külön törvényben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz rendelt vagyon körébe tartozó vállalkozásnak nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá
b) a 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság készfizető kezességével biztosított kockázatvállalásra.
(3) A Felügyelet a törvény hatálybalépése előtt kiadott pénzintézeti működési engedélyeket 1997. december 31-ig köteles hivatalból felülvizsgálni annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény előírásainak.
223. § A hitelintézet a 87. § (2) bekezdése szerinti általános kockázati céltartalékot legkésőbb a hatálybalépést követő három éven belül, fokozatosan, a következőképpen köteles képezni:
a) 1997. december 31-ig legalább az 1997. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának egyharmad részét,
b) 1998. december 31-ig legalább az 1998. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának kétharmad részét,
c) 1999. december 31-ig legalább az 1999. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának mértékében.
224. § A Magyar Köztársaság területén külföldi székhelyű hitelintézet bankfiókot külön törvény hatálybalépéséig nem nyithat.
225. § (1) Ha a hatálybalépéskor a pénzügyi intézmény megválasztott vezetője az előírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztségét betöltheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 62. § (1) bekezdésétől eltérően legfeljebb a pénzügyi intézmény 1998. évi közgyűléséig igazgatósági tagságot betöltő jogi személy tekintetében a 60. § (1) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni.
(3) A hatálybalépéskor működő hitelintézet a 63. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek 1997. december 31-ig köteles megfelelni.
226. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett szövetkezeti hitelintézet legalább egyik választott vezetőjének meg kell felelnie a 68. §-ban meghatározott követelményeknek. E szabályt – a 225. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézet választott vezetője esetében nem kell alkalmazni, ha a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben két éven belül kivételes intézkedést vagy a Pit. 63., illetve 88. §-ában meghatározott intézkedést a Felügyelet nem alkalmazott.
(2) Ha a Felügyelet a 157–168. §-ban meghatározott kivételes intézkedést alkalmaz a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben, akkor az (1) bekezdés szerinti felmentés szabályait a továbbiakban nem lehet alkalmazni.
(3) A 216. §-ban foglalt kötelezettségének a szövetkezeti hitelintézet a külön törvény hatálybalépését követő egy éven belül köteles eleget tenni.
227. § Az 51. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott szervek – a hatálybalépést követő hatvan napon belül – kötelesek a hitelintézetekhez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések elrendelésére, nyilvántartására, és az adatkezelés rendjének meghatározására belső szabályzatot kidolgozni. A belső szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely, törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében és milyen indok alapján történhet az adatkérés.
228. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett – az e törvényben előírt legkisebb jegyzett tőke összegével nem rendelkező – hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a hatálybalépés időpontjában meglevő jegyzett tőkéjének összege alá.
(2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézet saját tőkéjét 1998. december 31-ig kell az előírt legkisebb szintre felemelni.
(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká vagy szakosított hitelintézetté köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére – az átalakulásig – e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
9(4) A szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének legkésőbb 1999. december 31-ig el kell érnie a negyvenmillió forintot, 2001. december 31-ig a hatvanmillió forintot, 2003. december 31-ig a százmillió forintot.
(5) Szövetkezeti hitelintézet 1999. december 31-ig – a 9. § (3) bekezdésétől eltérően – legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
229. § Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések miatt a 79. § (2)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be – a felső határértéket meghaladó összeget évente legalább húsz százalékkal csökkentve –, legkésőbb 2001. december 31-ig kell az előírt szintet elérnie.
230. § (1) A hatálybalépéskor a 83–85. §-ban meghatározott befektetési korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező hitelintézet az előírt arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1998. december 31-ig köteles elidegeníteni. Ha a 83. § szerinti tulajdoni hányadát 1999. január 1-jétől nem idegeníti el, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt – kérelemre – meghosszabbíthatja, ha a 83. és 85. §-ban meghatározott befektetéseknek a szavatoló tőkéhez viszonyított aránya csökkent.
231. § A hitelintézet 1997. december 31-ig a 77. §-ban foglaltaknak megfelelően belső szabályzatait elkészíti.
232. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás – e törvény hatálybalépéséig – az általa végzett pénzintézeti tevékenységet a Felügyelethez a törvényi előírásoknak megfelelően bejelentette, a nyilvántartásba vételt – a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása kivételével – felügyeleti engedélynek kell tekinteni.
(2) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzett tőke előírásnak 1998. december 31-ig köteles eleget tenni.
(3) Az a vállalkozás, amely a hatálybalépéskor nem az Állami Bankfelügyelet által kiadott engedéllyel rendelkezik valamely, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére, engedélyét a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(4) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás 1998. december 31-ig köteles eleget tenni az e törvényben a pénzügyi vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, és ezt a Felügyelet által előírt módon igazolni. A törvényi előírásoknak meg nem felelő vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet 1999. január 1-jétől kezdődően nem végezhet.
(5) A hatálybalépéskor pénzváltási engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó korábbi engedélye alapján a pénzváltási tevékenységet 1997. december 31-ig folytathatja.
(6) Ha a hatálybalépéskor a hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – írásbeli szerződés alapján a 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultságát más pénzügyi intézmény vagy pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy útján gyakorolja, e jogosultságát 1997. december 31. után akkor gyakorolhatja, ha a megbízott (bizományos)
a) pénzügyi intézmény eleget tett az e törvényben meghatározott követelményeknek,
b) pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy eleget tett a 19. §-ban meghatározott követelménynek.
233. § (1) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett – külön jogszabályban meghatározott állami garanciával (helytállással) biztosított – betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően – az Alap által – biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett összegből kell teljesíteni.
234. § (1) A hatálybalépéskor részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényeit a 42. §-ban foglaltaknak megfelelően 1998. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké átalakítani.
(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény igazgatósága a részvénykönyv adatait a 43. §-ban foglaltak szerint 1998. június 30-ig köteles kiegészíteni.
(3) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett hitelintézetek – a szövetkezeti hitelintézetek kivételével – a 44. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek 1998. január 1-jéig kötelesek megfelelni.
(4) Az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a hatálybalépéskor kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, 1998. december 31-ig köteles e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot létrehozni, vagy ilyen társasággá átalakulni.
(5) A hatálybalépést követően a 221. § (4) bekezdésben említett jogszabály alapján betét elfogadásra, hitelnyújtásra vonatkozó új szerződés nem köthető, a már megkötött szerződésekre befizetett összegek visszafizetését legkésőbb a hatálybalépést követő háromszázhatvanötödik napon meg kell kezdeni.
235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a 3. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott egyes szolgáltatások végzésére,
b) a kamat tőkésítésének lehetőségére,
c) a betéti kamat számítására és közzétételére,
d) a teljes hiteldíj számítására és közzétételére, továbbá
e) a pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a tőkemegfelelési mutató és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekből származó kockázatoknak megfelelő szavatoló tőke szükséglet számítására,
b) a kintlevőségek, befektetések a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,
c) a rossznak minősített követelések átstrukturálására,
d) az azonnali fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire,
e) a belső ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmára, ideérve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat is,
f) a belső ellenőrzési rendszerekre, illetőleg eljárásokra,
g) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és időpontjára,
h) a könyvvizsgálók által – a Felügyeletnek évente – a 136. § alapján készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetére és tartalmára,
i) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,
j) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellenőrzésére,
k) az információs és ellenőrzési rendszerek megfelelő működtetésére,
l) a deviza nyitott pozícióra,
m) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre, továbbá
n) az igazgatási-szolgáltatási díjra
vonatkozó részletes szabályokat.
236. § Az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, valamint az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
237. § (1) Az Szt. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat.”
(2) Az Szt. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.”
238. § A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bejegyzési kérelem valamely része a cég vagy a változás bejegyzésével egyidejűleg azért nem teljesíthető, mert a cég tevékenységi körének egy részéhez hatósági engedély beszerzése szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggeszti, ha további okirat csatolása szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggesztheti.”
239. § (1) Az Eximbank tv. 2. § (1) bekezdése c) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[c) Saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben]
„4. Átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 24. §-ának (1)–(3) bekezdése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt (értékpapírügylet),”
(2) Az Eximbank tv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklet II. pontja 2. alpontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”
(3) Az Eximbank tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó kölcsön minősül nagykockázatnak.
(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben az Eximbank által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni – a Hpt. 80. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – az Eximbank által a hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél.”
(4) Az Eximbank tv. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A Hpt. 61. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia.”
(5) Az Eximbank tv. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki az 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.”
240. § Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter” rész kiegészül a „Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%” szövegrésszel.
241. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, ahol jogszabály „pénzintézetet” említ, a továbbiakban „hitelintézetet”, ahol „pénzintézeti tevékenységet” említ, a továbbiakban „pénzügyi szolgáltatási tevékenységet” kell érteni.
(2) Ahol jogszabály „pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személy”-t említ, helyette „pénzügyi vállalkozást” kell érteni.
(3) Ahol jogszabály szakosított hitelintézetet említ, ott a külön törvényben meghatározott szakosított hitelintézetet kell érteni.
(4) Ahol jogszabály a pénzintézeti törvényre utal, ezen a továbbiakban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt kell érteni.
(5) Ahol e törvény jogszabályra utal, azon az 1997. január 1. után még hatályban maradó bankfelügyeleti rendelkezéseket is érteni kell.
242. § E törvény – a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján – az Európai Közösségek szabályaihoz való közeledés érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt irányelveket vette figyelembe.
1. Afrikai Fejlesztési Bank
2. Amerika-közi Fejlesztési Bank
3. Ázsiai Fejlesztési Bank
4. Európai Beruházási Bank
5. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
6. Északi Fejlesztési Bank
7. Karibi Fejlesztési Bank
8. Nemzetközi Beruházási Bank
9. Nemzetközi Pénzügyi Társaság
10. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
11. Nemzetközi Valuta Alap
1. Arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá – aranytartalmára tekintet nélkül – a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és – numizmatikai céllal – a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet.
2. Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.
3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz (ide nem értve a követelés eladásáért kapott pénzt és zártkörűen kibocsátott kötvényt) gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő üzletszerű gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható.
4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történő – a banktitkot nem sértő – nyújtása.
5. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézet által kibocsátott fizetési eszköz (kártya, csekk vagy egyéb dolog), amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a kibocsátó hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse.
6. Letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.
7. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján működő pénztárak részére vagyonkezelési szolgáltatás nyújtása.
8. Pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása.
9. Pénzforgalmi szolgáltatás: külön jogszabály és jegybanki rendelkezés szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások összessége, ideértve elsősorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását.
10. Pénzkölcsön nyújtása:
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
b) követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.
Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának
a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön,
b) árura vagy szolgáltatásra vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolódóan a szerződő felek által egymásnak adott előleg, továbbá a halasztott fizetésben való megállapodás, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket,
c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,
