1. § Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.”
2. § Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya – kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány –, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban – jogszabályban meghatározott módon – megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök – kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány – év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként kormányrendelet állapítja meg.”
3. § Az Áht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket – a 18/B. § (2) bekezdésében meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével –, illetve bevételként azok visszatérülését.”
4. § Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek értékpapírok kibocsátásával és visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad pénzeszközök – törvényben szabályozott – betétként való elhelyezésével és visszavonásával kapcsolatos, költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a pénzeszközök változását eredményezik. A devizában felvett, illetve törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.”
5. § Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.”
6. § Az Áht. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott) előirányzatokon felül képződő többletbevételek felhasználásának és az előirányzatok módosításának szabályait törvény, illetve külön törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet tartalmazza.”
7. § Az Áht. 14. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (2) bekezdés szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.
(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári egységes számla előző év december 31-éhez képest bekövetkező állományváltozásából adódó adósságnövekedést és a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változását.”
8. § (1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási műveletek, a készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel – megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak.”
(2) Az Áht. 18/B. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő, új (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári kör) számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a postai pénzügyi szolgáltatások számlával igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári számlatulajdonosok készpénzátutalási forgalma után, a Kincstárhoz benyújtott számlában részletezve, a kötelezetteket azonosító módon feltüntetve érvényesítenek.
(5) A kincstári körbe tartoznak
a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok,
b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.
(6) A társadalombiztosítási költségvetési szervek finanszírozását a kincstári körre vonatkozó szabályok szerint kell végezni.
(7) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számláit a Kincstár a külön jogszabály szerint meghatározott sajátosságok figyelembevételével térítésmentes szolgáltatásként vezeti.”
9. § (1) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, illetve ezek munkaszervezetei, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Műsorszolgáltatási Alap, továbbá az Országgyűlés, a Kormány által alapított közalapítványok esetében kötelező jelleggel, valamint a 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel összefüggésben térítésmentes szolgáltatásként végzi.”
(2) Az Áht. 18/C. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)–(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.”
10. § Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A központi költségvetés bevételeit képezik – a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést illető részén túl – a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; törvény eltérő rendelkezése hiányában a koncessziós szerződésekből – ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon működtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződéseket – származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekből és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megillető összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.”
11. § (1) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok az adott költségvetési cím
a) működési célú előirányzatain belül a törvényi kiemelt előirányzatok között év közben, összesen – az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest – éves hatását tekintve – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – legfeljebb a cím eredeti működési célú előirányzatai összegének 10%-át kitevő mértékben,
b) a felhalmozási célú előirányzatain belül – a törvényi előirányzatok között – év közben, korlátozás nélkül
csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében.
A működési előirányzatokon belül az a) pontban meghatározott mértéken felüli, illetve azt túllépő előirányzat-átcsoportosítást, továbbá működési és a felhalmozási célú előirányzatok között átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet egy költségvetési szerv alkotja, az a) pontban meghatározott előirányzat-átcsoportosításra – a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak az egyidejű tájékoztatása mellett – az adott költségvetési szerv vezetője jogosult. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet több költségvetési szerv alkotja, a címen belüli, kizárólag egy adott költségvetési szerv előirányzatait érintő, éves szinten a költségvetési szerv eredeti működési célú előirányzatai összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékű előirányzat-átcsoportosításra – a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak az egyidejű tájékoztatása mellett – az adott költségvetési szerv vezetője jogosult. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az e bekezdésben szabályozott intézményi hatáskörű előirányzat-átcsoportosítás jogát indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejű írásbeli értesítése mellett magához vonhatja.”
(2) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat – ha a költségvetési törvény eltérően nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.”
(3) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően – a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.”
12. § Az Áht. a következő új 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a Kormány a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes – az elvonandó és felhasználható – összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján – a 93. § (3) bekezdésében foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel – hajtja végre.
(2) A Kormány a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival – az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a Kormány jogosult.”
13. § Az Áht. 27. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) A zárszámadási törvényben kell bemutatni a költségvetési évet megelőző évi előirányzat-maradványnak a költségvetési évben történő felhasználását, és ennek a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását.”
14. § Az Áht. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési fejezetek között az előirányzatok célját, rendeltetését megváltoztató átcsoportosítást – ide nem értve az általános tartalék felhasználását, a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek fejezetek közötti megállapodáson alapuló átadásával-átvételével, az előre nem tervezhető beruházási, felújítási feladatok felmerülésével összefüggő előirányzat-átcsoportosítást – az Országgyűlés hajthat végre.”
15. § Az Áht 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére, és a kiadások teljesítésére.”
16. § Az Áht. 33. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kezesség vállalását az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mérték terhére kell elszámolni, amely évben a kezesség alapjául szolgáló jogszabály vagy kormányhatározat kihirdetésre, illetve közzétételre kerül.”
17. § Az Áht. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. § (1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál – a Munkaerőpiaci Alap esetében az Országos Munkaerőpiaci Tanács véleményének előzetes kikérésével –, és a társadalombiztosítási alrendszerben – a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) véleményének előzetes kikérésével – előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések – a társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével – együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, akkor a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja.
(3) A társadalombiztosítási alrendszert, illetve a Munkaerőpiaci Alapot érintő, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről – függetlenül azok mértékétől – a Kormány az Országgyűlés mellett haladéktalanul tájékoztatja a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot is.”
18. § (1) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
„g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozásállomány esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket;”
(2) Az Áht. 48. §-a a következő új q) ponttal egészül ki:
(A pénzügyminiszter)
„q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának, a 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználási javaslatainak a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, előkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit.”
19. § Az Áht. 49. §-ának g) pontja helyébe a következő új rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másként nem rendelkezik –)
„g) jóváhagyja – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben foglaltak szerint – a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek tekintetében a felülvizsgálat után jóváhagyott előirányzat-maradványnak a 93. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználását és az előirányzatok ezzel kapcsolatos módosítását, valamint engedélyezi az előirányzat-maradvány felhasználásával összefüggő egyéb előirányzat-módosításokat;”
20. § Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.”
21. § Az Áht. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani.”
22. § Az Áht. 54. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatokkal is – a Kormány rendelete szerint – összehangoltan kell felhasználni.”
23. § (1) Az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetésből
a) a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi támogatások összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani,
b) az a) pontban megjelölt előirányzatokon felül a költségvetési törvény egyéb nettó módon utalandó előirányzatokat is meghatározhat.”
(2) Az Áht. 63. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezendő összeg, akkor arra a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen.”
24. § Az Áht. 64. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A jogtalanul igénybe vett összeget törvényben meghatározott módon teljes egészében vissza kell fizetni.
(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint, ha a címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és a kamatokat kormányrendeletben szabályozott módon, jogcímenként kell nyilvántartani.”
25. § Az Áht. 79. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet.”
26. § Az Áht. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek.”
27. § Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosításról szóló és más törvényben meghatározott kötelező feladatait.
(2) A társadalombiztosítási önkormányzatok a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következő évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészítik a következő évre vonatkozó társadalombiztosítási költségvetési irányelvekre vonatkozó javaslatukat, és azt május 31-éig megküldik a Kormánynak.
(3) A társadalombiztosítási költségvetések irányelveit a (2) bekezdés szerinti javaslatokra is figyelemmel a Kormány állapítja meg, és arról június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, amelyben bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatához képest és annak indokát.”
28. § Az Áht. a következő új 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok – a Kormány által elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelvek alapján – elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési javaslatát.
(2) A társadalombiztosítási önkormányzatok augusztus 31-éig benyújtják a Kormánynak, valamint megküldik az Állami Számvevőszéknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó, alaponként és összevontan bemutatott javaslatukat.
(3) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről szóló törvényjavaslatot – amennyiben egyetért a (2) bekezdés szerinti javaslattal, azt változatlan tartalommal, ellenkező esetben azt átdolgozva – október 15-éig benyújtja az Országgyűlésnek. Az Országgyűlést – és azzal egyidejűleg az Állami Számvevőszéket – tájékoztatni kell a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatáról és az esetleges eltérés okairól. Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslatról mindezek ismeretében készíti el véleményét.”
29. § Az Áht. 86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„86. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról törvényt alkot.
(2) A költségvetés megállapításakor rendelkezni kell a tervezett többlet felhasználásáról, illetve a tervezett hiány finanszírozásának módjáról, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltakkal összhangban.
(3) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetése keretében elfogadott törvényi kiemelt előirányzatait, és arról a Kincstárt tájékoztatják.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadási törvényében az Országgyűlés jóváhagyja a keletkezett többlet (maradvány) évközi felhasználását, illetve a hiány évközi finanszírozását, és rendelkezik a többlet esetleges éven túli felhasználásáról, illetve a hiány végleges rendezéséről.
(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatokat az Állami Számvevőszék véleményével, illetve jelentésével együtt tárgyalja.”
30. § Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/A. §-al egészül ki:
„86/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolóinak könyvvizsgáló általi hitelesítéseit követően fogadják el. A könyvvizsgáló költsége a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadásra vonatkozó alaponként és összevontan bemutatott javaslatukat a társadalombiztosítási önkormányzatok a költségvetési évet követő június 30-áig a Kormánynak és egy időben az Állami Számvevőszéknek megküldik.
(3) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő szeptember 30-áig – amennyiben egyetért a (2) bekezdés szerinti javaslattal azt változatlan tartalommal, ellenkező esetben azt átdolgozva – az Országgyűlésnek benyújtja, és megküldi az Állami Számvevőszéknek.”
31. § Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/B. §-al egészül ki:
„86/B. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7–18. §-ok vonatkoznak azzal, hogy az alapok maradványa a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel. A működési költségvetés előirányzat-maradványa a társadalombiztosítási önkormányzat által az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását megelőzően utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után teljesíthetnek.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási főösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelő tartalék képezhető. A tartalék felhasználására a 25. §-ban meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(4) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat dönt a tartalék – annak éves szinten számított 10%-a mértékéig – ellátásokra való felhasználásáról. A tartalék működési költségvetésben, illetve a 10%-ot meghaladó mértékben ellátásokra történő felhasználásához a Kormány egyetértése szükséges.”
32. § Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/C. §-sal egészül ki:
„86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési törvényjavaslata készítésére a 41. § az irányadó azzal, hogy pótköltségvetést akkor kell készíteni, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az érintett alap eredeti kiadási előirányzatai főösszegének 1%-ával kedvezőtlenebb az előirányzott egyenlegnél. A társadalombiztosítási önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható kialakulása esetén elkészítik és a Kormánynak megküldik. Az Országgyűléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra vonatkozó 85/A. §-ban foglalt eljárási szabályokban foglaltakat kell alkalmazni.”
33. § Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/D. §-sal egészül ki:
„86/D. § (1) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat előkészítésére, illetve az annak hiányában történő eljárásra a 44–45. §-ok irányadók azzal, hogy az átmeneti törvényjavaslat előkészítésének a rendjére a társadalombiztosítási költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó eljárási szabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a társadalombiztosítási önkormányzatok jogosultak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a felmerülő kiadások teljesítésére azzal, hogy a működési költségvetésben a kiadások időarányosan teljesíthetők.”
34. § Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/E. §-sal egészül ki:
„86/E. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tagozódására (címrendjére) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény előírásait kell alkalmazni.”
35. § Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/F. §-sal egészül ki:
„86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre e törvény költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései – a sajátosságokra is figyelemmel – az irányadóak.”
36. § (1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a honvédelmi miniszter kivételével költségvetési szervet vagy köztestület köztestületi költségvetési szervet kíván alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.”
(2) Az Áht. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.”
37. § (1) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv előirányzat-módosítása után használhatja fel.”
(2) Az Áht. 93. §-a a következő új (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(3) A kincstári körbe tartozók, ha törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett
a) előirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,
b) saját hatáskörű előirányzat-módosítással az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.
(4) Helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése a többletbevételek jogszabályban meghatározott körének, és mértékének intézményi hatáskörű felhasználásáról rendelkezhet.”
(3) Az Áht. 93. §-a a következő új (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai teljesítésének tárgyévet követő elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok – következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt – külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.
(7) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül, és hagyja jóvá.”
38. § Az Áht. 94. §-ának (2)–(5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A központi költségvetési szerv a Kormány, társadalombiztosítási költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti társadalombiztosítási önkormányzat engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez. A központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.
(3) Központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá, de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az a központi költségvetési szerv állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv társadalombiztosítási feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.
(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat, társadalombiztosítási költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti társadalombiztosítási önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetőleg szerezhet gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.
(6) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzat terhére kíván alapítványt vagy gazdasági társaságot létrehozni, ahhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.”
39. § Az Áht. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:
„(3) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Amennyiben a kincstári körhöz tartozó költségvetési szerv, alap által elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pénzügyminiszter kincstári biztost jelöl ki a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével.
(4) A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó, kincstári körbeli szervek, testületek költségvetési szervei esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.
(5) A tartozásállomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.
(6) Amennyiben a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert tartozásállomány eléri az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket és időtartamot, a képviselő-testület a költségvetési szervnél – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmény esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kérésére, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleményének előzetes kikérésével – az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzati biztos kijelölésének feltételeit – ideértve a tartozásállomány irányadó mértékét és időtartamát –, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
40. § (1) Az Áht. 101. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások előirányzatainak a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével – a pénzügyi teljesítés előtt –, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”
(2) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, valamint az adóbevételekből átengedett összeget, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi támogatásokat, valamint a költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó előirányzatokat, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást – a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartást megillető kötelezettségek (SZJA-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával – csökkentett összegben havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.”
(3) Az Áht. 101. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket megillető támogatásból – a (6) bekezdés alapján – levont közterheknek a jogosult szervezetek számára történő teljesítését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.”
41. § (1) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése – a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított – havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell számításba venni a Kincstár által közvetlenül – a kincstári körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján – finanszírozott, program-(projekt-)finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat terhelő járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételeket. Előlegek kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.”
(2) Az Áht. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:
„(5) A Kincstár – a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.”
42. § Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történő bérbeadásra.”
43. § Az Áht. 108/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a (4)–(8) bekezdés számozása (5)–(9) bekezdésre módosul:
„(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, illetve – az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egyetértésével – azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.
(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört a pénzügyminiszter kivételes esetekben magához vonhatja.”
44. § Az Áht. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § Ha a vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő, illetve állami vagy más szervezet (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: szervezet) elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Ha a lemondás a központi költségvetés vagy alap javára történik, a KVI a lemondásban megjelölt szervezetet jelöli ki vagyonkezelőnek, ha a kijelölés feltételei fennállnak, illetve a megjelölt szervezettel köti meg a vagyonkezelési szerződést, versenyeztetés nélkül. Ha a szervezet a vagyont nem fogadja el, a központi költségvetés vagy az alapok részére felajánlott vagyon vagyonkezelője e törvény erejénél fogva a KVI. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának, gyakorlójának jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Az előbbiekben nem szabályozott esetekben elfogadás hiányában, illetve, ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó szervezet megnevezését, az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek területén a vagyon található.”
45. § Az Áht. 109/B. § d) pontja a következő 5. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 5. pont számozása 6. pontra változik:
[d) kincstári vagyon, továbbá az állami tulajdonban levő]
„5. történeti (régészeti) emlékek és földterületek,”
46. § (1) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek, erdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.”
(2) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonkezelő személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá a vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a pénzügyminiszter és a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges. Vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötése esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértési joga a megállapodásnak, illetve a szerződésnek a védettséget érintő vagyonkezelési kérdéseire terjed ki.”
47. § Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KVI a kincstári vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő – a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt – társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.”
48. § Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően rendelkezhet.”
49. § Az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének a), d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E feladatkörében a Kincstár]
„a) elkészíti és naprakészen tartja a központi költségvetés napi szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári egységes számla napi likviditásáról;”
„d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam és kamatkockázat csökkentése érdekében határidős és fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;”.
50. § Az Áht. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § Az alapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § 3., 4., 5., 8., 9., 10. pontjában említett mérlegeket kell – a 9. és 10. pontban említett mérlegeket szöveges indokolással együtt – az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.”
51. § Az Áht. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását, valamint a 116. § 4., 6., 8., 9., 10. pontja szerinti mérlegeket – a 9. és 10. pontban említett mérlegeket szöveges indokolással együtt – kell az adott helyi önkormányzatokra vonatkozóan bemutatni.”
52. § (1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, különös tekintettel a normatív állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás igénybevételének, azok felhasználása törvényességének, eredményességének és célszerűségének a vizsgálatára.”
(2) Az Áht. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a költségvetési ellenőrzésért, továbbá a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és – a pártok kivételével – társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is – felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami szervet jelöl ki.”
53. § Az Áht. a következő új 123/B. §-sal egészül ki:
„123/B. § Az elkülönített állami pénzalapként működő Munkaerőpiaci Alap tekintetében az illetékes miniszter rendelkezési jogát törvény által szabályozott keretek között megoszthatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületével. A rendelkezési jog megosztása nem érintheti a miniszternek a Munkaerőpiaci Alap működésével kapcsolatos e törvényben szabályozott általános kormányzati felelősségét.”
54. § (1) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„d) a költségvetési szervek egyes típusai – ideértve a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket –, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának – e törvény előírásaival összehangolt – sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait;”.
(2) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő új p)–t) pontokkal egészül ki:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„p) a kincstári körbe tartozók kötelezettségvállalásai és követelés-előírásai, valamint kiadások és bevételek várható teljesülésének a Kincstár részére történő bejelentésére vonatkozó előírásokat,
q) a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével összefüggő részletes szabályokat és a helyi önkormányzatok tartozás-állományának rendezéséhez kapcsolódó, a 98. § (6) bekezdése szerinti előírásokat,
r) a Kincstár által közvetlenül finanszírozott, program(projekt)-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi beruházások, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátások és a munkaadókat terhelő járulékok összegének az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál történő számításba vételét,
s) az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatok összehangolt felhasználásának rendjét,
t) a 121. § (4)–(6) bekezdésében foglalt ellenőrzések szabályait.”
55. § (1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közgyűlés]
„i) feladatkörében – ha törvény egyetértési jogot nem állapított meg – véleménynyilvánítási jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintő jogszabályok tervezetével kapcsolatban;”
(2) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi k)–u) pont számozása l)–ü) pontra módosul:
[(1) A közgyűlés]
„k) megtárgyalja a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következő évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészített társadalombiztosítási költségvetési irányelveket, és azt elfogadása után – az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően – a tárgyévet megelőző év május 31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti;”
(3) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közgyűlés]
„k) megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévő biztosítási alap költségvetési javaslatának tervezetét és azt elfogadása, valamint a két biztosítási alap összevont mérlegének elfogadása után – az Áht. 85/A. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően – a tárgyévet megelőző év augusztus 31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti;”
(4) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közgyűlés]
„m) megtárgyalja a kezelésében lévő társadalombiztosítási alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslat tervezetét, és azt elfogadása, valamint a két társadalombiztosítási alap összevont mérlegének elfogadása után legkésőbb a tárgyévet követő félév végéig – az Áht. 86/A. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően – a Kormány elé terjeszti;”
(5) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következő új v) ponttal egészül ki:
[(1) A közgyűlés]
„v) megtárgyalja és jóváhagyja az Áht. rendelkezései szerint a költségvetésben jóváhagyott tartalék felhasználását, illetve javaslatot készít a Kormány részére annak felhasználásáról.”
(6) Az Öit. 9. §-a (2) bekezdésében az (1) bekezdést érintő hivatkozásokban az m), r), u), n) pontokra vonatkozó utalás n), s) ü), o) pontokra változik.
(7) Az Öit. 23. §-ának (5)–(6) bekezdései helyébe a következő (5)–(7) bekezdések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
„(5) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó – a 9. § (1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott – költségvetési irányelvjavaslatot figyelembe véve fogadja el a társadalombiztosítás költségvetési irányelveit, amelyről június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó – a 9. § (1) bekezdésének l) pontja szerint hozzá eljuttatott – javaslatot figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok költségvetésére, melyet legkésőbb október 15-éig nyújt be az Országgyűlésnek.
(7) A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében a Kormány beszámol azokról az ellenőrzéseiről is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami Számvevőszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyűlési benyújtását megelőzően hatvan nap áll rendelkezésére.”
(8) Az Öit. – A biztosítási önkormányzatok állami felügyelete cím alatt – a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A Kormány az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett – az Áht. rendelkezései szerint – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek az évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.”
56. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 2. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Alapok bevételi többletének évközi felhasználását, a hiány évközi finanszírozását, a többlet esetleges éven túli felhasználását, a hiány végleges rendezését az Országgyűlés a zárszámadási törvényben hagyja jóvá.”
(2) Az At. 6. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő új rendelkezések lépnek:
„(2) Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel megosztásának arányában kerüljön a két alap birtokába.
(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) általi elfogadása adásvételi jogcímen történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az értékesítésből származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.”
(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:
„(5) A működési költségvetés előirányzat-maradványa az önkormányzat által az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását megelőzően utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után teljesíthetnek.”
(4) Az At. 11. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege, továbbá a), b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő új g) ponttal egészül ki:
„11. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról – az Áht. 86. §-ának (1) bekezdése alapján – alkotott törvénynek tartalmaznia kell:
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;
b) az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak esetében ideértve a finanszírozási formák és célok szerint elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;”
„d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a vagyonkimutatást is, ezen belül kiemelten a számvitelben elkülönítetten nyilvántartott tartósan befektetett eszközöket és a vissztehermentesen, illetve követelések fejében átvett vagyont;”
„g) az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényben alaponként és a működési költségvetésben meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik.”
(5) Az At. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapok és a társadalombiztosítási költségvetési szervek számláit a Magyar Államkincstár vezeti.”
57. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 12. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)–(5) bekezdés számozása (3)–(6) bekezdésre módosul:
„(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik – működésükkel kapcsolatos – gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat – célszerűségi szempontból is – az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(2) A Tftv. 15. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.”
58. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül
a) az Áht. – e törvény 2. §-ában megállapított – 8. § (2) bekezdésében a Kincstár által a központi költségvetés nevében, a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból az államháztartás más alrendszereinek nyújtott megelőlegezési, likviditási hitelre vonatkozó,
b) az Áht. – e törvény 3. §-ában megállapított – 8/A. § (3) bekezdésében a devizában felvett vagy törlesztett adósság forintértékének elszámolására vonatkozó,
c) az Áht. – e törvény 6. §-ában megállapított – 14. § (1) bekezdésében az államadósságot növelő kötelezettségvállalásokra vonatkozó
rendelkezéseket először az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás során kell alkalmazni.
(2) Az Áht. – e törvény 8. §-ával megállapított – 18/B. § (5) bekezdése szerinti egyedi megállapodást a kincstári körbe tartozó Munkaerőpiaci Alapra 1997. január 31-ig meg kell kötni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap a társadalombiztosítási információs rendszer korszerűsítéséhez szükséges, az államháztartás pénzügyi információs rendszerével összehangolt intézkedéseknek a társadalombiztosítási önkormányzatokkal együttműködésben történő megtételére.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az At. 6. §-ának (1) bekezdése, 7. §-ának (1)–(3) bekezdése és 8. §-a, továbbá az Áht. 43/A. §-ában a „Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot és az Egészségbiztosítási Önkormányzatot” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási önkormányzatot”, az Áht. 88. § (1) bekezdésében az „Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási önkormányzat”, a 94. § (1) bekezdésében az „Egészségbiztosítási, a Nyugdíjbiztosítási, az országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos kisebbségi, társadalombiztosítási önkormányzat” szövegrész lép.”
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 1996. december 31-ét követően a likviditási tartalékkal összefüggésben gazdasági művelet nem számolható el. Az 1996. évre vonatkozó likviditási tartalék képzését (visszapótlását) még 1996. évben végre kell hajtani, és azt a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni kell. A likviditási tartalék 1996. évi záróegyenlegét az 1996. évi költségvetési hiány fedezetébe be kell vonni.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben megállapított befektetett eszközök hozama tartalék összegét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésében folyó költségvetési bevételként kell elszámolni.
(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a tartósan befektetett eszközök, vissztehermentesen átvett vagyon és a követelés fejében átvett vagyon tartalékainak jóváhagyott záróállományát 1997. január 1-jétől a számviteli nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni.
(8) Az Áht. a következő 127. §-sal egészül ki:
„127. § A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló, többször módosított 1990. évi LXX. törvény hatálya alá tartozó vagyonra e törvény kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
