A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást. Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában és gyógypedagógiai intézetben ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 9–14. pontban és a 18. a)–d) pontokban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe.
c) Összege: 103 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.
17. Alapfokú művészetoktatás
Összege: 40 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe.
18. Egyéb közoktatási hozzájárulások
a) Összege: 28 000 Ft/fő
A hozzájárulást – az adott 5–11. évfolyamra meghatározott hozzájáruláson felül – a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.
b) Összege: 36 000 Ft/fő
A hozzájárulást – az adott 5–13. évfolyamra meghatározott hozzájáruláson felül – a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.
c) Összege: 10 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatásról szóló törvény alapján szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a szakképzési évfolyamra járó hozzájárulás mellett.
d) Összege: 3000 Ft/fő
A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú – legfeljebb 15 fős – óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
e) Összege: 9000 Ft/fő
A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön, óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. A főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, ez a hozzájárulás nem jár.
f) Összege: 10 800 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező feladatai ellátására – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint – intézményfenntartó társulást hoz létre. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha az oktatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, közösen döntenek költségvetéséről, valamint együttesen nevezik ki az intézmény vezetőjét.
g) Összege: 20 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.
h) Összege: 10 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján a 3000 főt meghaladta, de a 3500 főt nem érte el.
i) Összege: 8800 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézményben vehető figyelembe.
j) Összege: 3000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő gyermekek után veheti igénybe.
k) Összege: 100 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti a szülői szervezetek, közösségek, illetve az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék működéséhez. Abban az esetben, ha egyik szervezeti forma nem működik az intézményben, a hozzájárulás ennek arányában (szervezettípusonként 1/2 részben) csökkentett mértékben igényelhető.
l) Összege: 200 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti iskolai, kollégiumi diákönkormányzata működéséhez, ha az adott szervezet az intézményben létrejött.
m) Összege: 1000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti az iskolai sportkör tagjai után. A hozzájárulás igénybe vehető akkor is, ha az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diák-sportegyesület látja el.
n) Összege: 2000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után igényelheti – szakmai feltételek megléte esetén – a tanulók könyvtári ellátásához, továbbá az informatikai oktatás megszervezéséhez. Abban az esetben, ha a fenntartó a g) pont hatálya alá tartozik, a hozzájárulás kétszerese vehető igénybe.
19. Bölcsődei ellátás
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátottak után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében üzemeltet napos és hetes bölcsődét, akkor az ellátásban részesülő gyermekeket csak egy típusnál lehet számba venni.
A hozzájárulás összegét e törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján kiadásra kerülő rendelet határozza meg.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
20. Helyi közművelődési feladatok
Összege: 157 Ft/fő
A hozzájárulást az 1996. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.
Kiegészítő szabályok
1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal – beleértve e törvény 8. számú melléklete alapján biztosított nemzetiségi, etnikai vagy két tanítási nyelvű oktatáshoz megállapított hozzájárulásokat is – összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatásról szóló törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában abban az esetben, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógia szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.
b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában abban az esetben, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót.
c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeit, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.
d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést abban az esetben, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt.
e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés abban az esetben, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
f) Felzárkóztató oktatásban vesz részt a nem tanköteles tanuló, ha a szakiskolában a szakképzési évfolyamon egyidejűleg szervezik meg számára az általános iskolai követelmények, valamint a szakképzés követelményeinek elsajátítását a közoktatásról szóló törvény alapján.
g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása és az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik.
A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőtt oktatásban az esti, levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat is.
h) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra való igényjogosultság meghatározása a tervezésnél becsléssel történik.
A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás az i) pont kivételével a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül.
i) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyilvántartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. A gyermek- és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha a számára legalább egyszer főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás.
j) A szakképzésben részt vevő tanulók után – a fogyatékos gyermekek kivételével – csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.
k) Az intézménytársulások támogatása jogcímen hozzájárulás – a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett – az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beiratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményfenntartói társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az m) pontban foglalt feltételnek megfelel.
l) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
m) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1996. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve 3500 főt.
n) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai szakiskolai ellátást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe a 18. i) és a 18. j) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.
2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást, és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1997. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak jár – az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján – a normatív állami hozzájárulás.
5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, a törvény 3. számú mellékletének 8–19. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám-változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
– az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
– az átadás hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal
kell számolni.
6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik, és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.
7. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1996. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1997. évben összesen 4337,6 millió forint.
Ebből:
| a) Épületműködtetési hozzájárulás | 2829,6 millió forint |
Költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
| Millió forint | |||||
| Önkormányzatok | Működési hozzájárulás | ||||
| Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) | 74,0 | ||||
| Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) | 84,0 | ||||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) | 77,0 | ||||
| Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) | 27,0 | ||||
| Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) | 89,0 | ||||
| Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) | 85,0 | ||||
| Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) | 118,0 | ||||
| Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) | 13,0 | ||||
| Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 155,0 | ||||
| Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) | 94,0 | ||||
| Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) | 84,0 | ||||
| Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 118,0 | ||||
| Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) | 140,0 | ||||
| Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) | 77,0 | ||||
| Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 149,0 | ||||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) | 49,0 | ||||
| Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) | 90,0 | ||||
| Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) | 35,0 | ||||
| Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzat (Bárka Színház) | 35,0 | ||||
| Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház,Vidám Színpad, Vígszínház) | 1 236,6 | ||||
| Összesen: | 2 829,6 | ||||
| b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás | 1178,0 millió forint | ||||
A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás illeti meg. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1997. január 31-ig rendeletben szabályozza.
| c) Bábszínházak művészeti támogatása | 80,0 millió forint | ||||
A helyi önkormányzatokat önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletében tervezett támogatási előirányzat arányában. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1997. január 31-ig rendeletben szabályozza.
| d) Színházak pályázati támogatása | 250,0 millió forint | ||||
E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott – az a) pontban nem szereplő –, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg 250,0 millió forint, amelynek megoszlása a következő:
| Szabadtéri színházak | 120,0 millió forint | ||
| Nemzetiségi színházak | 35,0 millió forint | ||
| Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek | 95,0 millió forint | ||
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
| Millió forint | |||||||
| Kiemelt előirányzat száma | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret | ||||
| 1. | Lakossági közműfejlesztés támogatása | A közműfejlesztések támogatásáról szóló, módosított 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. | 2 500 | ||||
| 2. | Határátkelőhelyek fenntartásának, | Igényelhet támogatást | 150 | ||||
| valamint határnyiladék tisztításának támogatása | a) | minden határátkelőhelyet (kivéve a vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat az 1996. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján; | |||||
| b) | határnyiladék tisztítására minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a Belügyminisztérium Határőrség Határrendészeti Igazgatóságai által települési önkormányzatonként visszaigazolt határhossz alapján 65 ezer Ft/km/év összeggel; | ||||||
| c) | a vízi határszakasszal rendelkező települési önkormányzatok a határjelek láthatóságának biztosítására 100 Ft/határjel összeggel. | ||||||
| Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani 1997. március 15-ig a megyei TÁKISZ-on keresztül. | |||||||
| 3. | Körjegyzőség támogatása | A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer, június 20-ig és november 20-ig utólag. | 600 | ||||
| Új körjegyzőségnél a megalakulást követő hónap 1-jétől jár a támogatás. | |||||||
| Minden körjegyzőséget megillet egy meghatározott, azonos összegű támogatás. A körjegyzőséget alkotó községek és ezek állandó lakosságának számától függően differenciáltan a körjegyzőség további támogatásban részesülhet. A differenciált támogatás rendjét a Belügyminisztérium állapítja meg és teszi közzé 1997. január 31-ig. | |||||||
| 4. | Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása | Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként – ÁFA-val együtt – 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. | 230 | ||||
| 5. | Pincerendszerek és természetes | a) | Pincerendszerek esetén: | 840 | |||
| partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása | Igényelheti azon – veszélyeztetett közterülettel rendelkező – település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1997-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztérium Településfejlesztési és Lakásügyi Főosztályához benyújtotta. | ||||||
| A támogatásban részesülő veszélyelhárítási munkákról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről – a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével – tárcaközi bizottság dönt. | |||||||
| Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 500 millió Ft. | |||||||
| b) | Természetes partfalak esetén: | ||||||
| Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben 1997. január 31-ig megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint – az abban közölt határidőig – támogatási igényét benyújtja. | |||||||
| A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. | |||||||
| Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 340 millió Ft. | |||||||
| 6. | Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása | Az előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, -ártalmatlanítás túlzottan magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – az érintett társminisztériumokkal egyetértésben – tájékoztatót jelentet meg. A támogatás összegéről tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott támogatás átutalásra kerüljön. A támogatásnak a szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok közötti további megosztását az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül, saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk; amennyiben az előírt határidőben a megállapodás nem jön létre, úgy a tárcaközi bizottság dönt. A támogatást az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk, ideértve az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatait is. | 3 000 | ||||
| 7. | Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka | A tartalék a szociális és gyermekjóléti normatíva emelésére szolgál, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény életbelépésével összefüggésben. A törvény alapján a települési önkormányzatok részére az elosztás feltételeit a népjóléti, a belügy- és a pénzügyminiszter együttes rendeletben határozzák meg. | 4 000 | ||||
| 8. | Gyermeknevelési támogatás | Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli nevelési feltételeinek javítására szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás mértékét „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló törvény határozza meg. Igénybe vehető az önkormányzatok által már kifizetett támogatások alapján. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. | 7 000 | ||||
| 9. | Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása | A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt. | 200 | ||||
| 10. | Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása | Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1997. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. | 300 | ||||
| A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a Belügyminisztérium útján a Magyar Államkincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1997. január 31-ig, illetve 1997. július 31-ig történő átutalására. | |||||||
| Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzat – gazdálkodásának végrehajtó szerve útján – a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé. | |||||||
| A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Magyar Államkincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. | |||||||
| 11. | Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása | Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik. | 100 | ||||
| Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai probléma esetén mód van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. | |||||||
| 12. | Szakmai fejlesztések támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatás fejlesztéséhez, megújításához, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, működtetéséhez. A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével – 1997. március 31-ig jelenteti meg. | 1 600 | ||||
| 13. | Pedagógus szakvizsga és továbbképzés | Igényelhetik a helyi önkormányzatok és más intézményt fenntartók a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és átképzés szervezéséhez. A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megjelentetett közleményben megjelölt helyi önkormányzat útján vehetik igénybe. A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével – 1997. március 31-ig jelenteti meg. | 3 400 | ||||
| 14. | Körzeti, térségi feladatok támogatása | Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a Kormány által létrehozott, továbbá a fővárosi és a megyei közalapítványok működtetéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezéséhez. | 3 200 | ||||
| A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével – 1997. március 31-ig jelenteti meg. | |||||||
| A támogatás összegét az önkormányzat köteles a megyei, fővárosi, országos közalapítvány részére átutalni. | |||||||
| 15. | Pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok és más intézményfenntartók az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után. A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megjelentetett közleményben megjelölt helyi önkormányzat útján vehetik igénybe. Az igényjogosultság részletes feltételeit és az eljárást a Kormány 1997. március 31-ig rendeletben szabályozza. | 1 700 | ||||
| 16. | Tankönyvvásárlás támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok és más intézményfenntartók a tervezett tanulói létszám alapján. A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1997. március 31-ig megjelentetett közleményben megjelölt helyi önkormányzat útján vehetik igénybe. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997. augusztus 31-ig gondoskodik a támogatási összeg normatív módon történő elosztásáról. | 1 300 | ||||
| 17. | Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az érettségi vizsgaelnökök és szakmai vizsgabizottság elnöke és tagjai díjazásához. A vizsgán résztvevők száma alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium határozza meg az elosztás feltételeit és módját. | 300 | ||||
| 18. | Gyermek- és ifjúsági feladatok | A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt. | 115 | ||||
| 19. | Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz | A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak, a feladatellátás racionálisabb megszervezése kapcsán hozott létszámcsökkenési döntései miatti kötelezettségek teljesítéséhez. | 3 500 | ||||
| A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1997. január 31-ig jelenteti meg. | |||||||
| 20. | Közgyógyellátás támogatása | Az igénybevétel feltételeit a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendelete, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény tartalmazza. | 2 530 | ||||
| Központosított előirányzat összesen | 36 565 | ||||||
1. Vis maior esetében támogatás
A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére – figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károkat –, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható.
A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:
– az önkormányzat 1997. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,
– a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),
– a képviselő-testület előterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből – részben vagy egészében – a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.
A kérelmet – mellékletekkel – a helyi önkormányzatok 2 példányban, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának küldik meg.
A támogatás odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.
A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról – annak megtörténtét követő 30 napon belül – a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.
2. Önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibán kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás, vagyonhasznosításból származó jövedelmek stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1997. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,
b) felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és kamatait, kivéve, ha ennek a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági befizetés, egyéb felhalmozási bevétel vagy átvett pénzeszköz,
c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen időtartamra szóló, bank által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik,
d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,
e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1996. évi tényleges működési kiadásait – az 1997. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten – lehet figyelembe venni.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
– 1997. április 30.
– 1997. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1997. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek)
– az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1996. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1997. évi költségvetésről, és
– az 1997. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,
– az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1997. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
– működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
– a képviselő-testület nyilatkozata a c)–e) pontokban foglaltak igazolására.
A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály részére megküldi.
A kérelmek döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket – évenként két alkalommal – a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további rész havi ütemezésben történik az előleg beszámításával.
3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára
a) A visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 2. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a számára nettó módon folyósított normatív állami hozzájáruláson, személyi jövedelemadón és egyéb állami támogatáson túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10–14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 1997-ben legalább 500 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása – az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt – többelemes normatíva alkalmazását indokolja.
A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:
1. A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (997 912 Ft/fő), illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság belügyminiszteri rendeletben meghatározott létszámának szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott pótlékok 1997. november 1-jei bevezetésének feltételét.
2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást
a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (2000 Ft) szorzatának –,
b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (41 Ft/km) szorzatának –,
c) a különleges szereknél (magasból mentők, daruk, műszaki mentő szerek, porral és habbal oltó járművek) az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának –,
a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságnál használt speciális szerek (búvárszerek, tűzoltó hajó, 50 tonna feletti daru, légzőbázis eszközei) műszaki felülvizsgálatának kiadásaihoz, az ország egész területére kiterjedő ellátási kötelezettség miatt, az eszközök jogszabályban meghatározott száma és a szerenkénti kiegészítő normatíva (225 000 Ft/db) szorzatának –,
d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a belügyminiszteri rendelet szerinti létszám és a számított (23 818 Ft/fő) normatíva szorzatának
összege adja.
3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására belügyminiszteri rendeletben a megállapított létszám alapján 1 247 912 Ft/fő, melyből személyi kiadásokra 997 912 Ft/fő, működési kiadásokra 250 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.
1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
| a) | óvodai neveléséhez | 19 500 Ft/fő | ||
| b) | általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához | 23 000 Ft/fő |
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha a nemzeti kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek felhasználásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók esetén további feltétel, hogy legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához. Nem jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, a hozzájárulás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
| 2. | Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz | 18 000 Ft/fő | ||
A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott hozzájárulás mellett igényelheti e hozzájárulást a következő feltételek együttes megléte esetén:
a) az óvodai gyermeklétszám a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg,
b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van,
c) az óvodai csoportot, iskolai osztályt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott maximális létszám ötven százalékánál kisebb gyermek-, tanulói létszámmal tudja indítani megfelelő gyermek, tanuló jelentkezésének hiánya miatt.
| 3. | Két tanítási nyelvű középiskolai oktatás | 10 000 Ft/fő | ||
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben szervezett két tanítási nyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai oktatáshoz, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által közzétett – módosított 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú – engedélyben foglaltaknak megfelelően szervezték.
Az egyes pontokon belül meghatározott normatív állami hozzájárulás 1 fő ellátott/oktatott létszám után csak egy jogcímen igényelhető.
A Magyar Honvédség létszáma (fő):
| Megnevezés | Létszám | |||
| tiszt | 8 634 | |||
| tiszthelyettes és zászlós | 8 453 | |||
| sor-, szerződéses és hallgatói állomány együtt | 26 881 | |||
| honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt | 11 789 | |||
| mindösszesen | 55 757 | |||
A határőrség létszáma (fő):
| Megnevezés | Létszám | |||
| tiszt | 1 955 | |||
| tiszthelyettes és zászlós | 5 371 | |||
| sorállomány | 7 094 | |||
| határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő | 2 400 | |||
| mindösszesen | 16 820 | |||
| BEVÉTELEK | 1997. évi előirányzat | KIADÁSOK | 1997. évi előirányzat | |
| GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI | GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA | |||
| Társasági adó (pénzintézetek nélkül) | 120 000,0 | Egyedi és normatív támogatás | 47 080,2 | |
| Bányajáradék | 18 052,8 | Egyéb támogatás | 1 100,0 | |
| Vám- és importbefizetések | 196 000,0 | Együtt: | 48 180,2 | |
| Játékadó | 11 100,0 | Agrárgazdaság támogatása | ||
| Egyéb befizetések | 25 700,0 | Piacrajutási támogatás | 42 300,0 | |
| Összesen: | 370 852,8 | Agrártermelési támogatás | 21 180,0 | |
| FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK | Együtt: | 63 480,0 | ||
| Általános forgalmi adó | 627 000,0 | Összesen: | 111 660,2 | |
| Fogyasztási adó | 266 300,0 | FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS | 50 000,0 | |
| Összesen: | 893 300,0 | FELHALMOZÁSI KIADÁSOK | ||
| LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI | Központi beruházások költségvetési fedezete | |||
| Személyi jövedelemadó | 400 848,0 | Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok | 62 097,0 | |
| Adóbefizetések | 3 250,0 | Egyéb felhalmozási kiadások, lakásépítés, lakástámogatás | 31 796,0 | |
| Illetékbefizetések | 29 900,0 | Együtt: | 93 893,0 | |
| Összesen: | 433 998,0 | Lakásépítési támogatások | 36 640,0 | |
| Összesen: | 130 533,0 | |||
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI | 193 249,1 | TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK | ||
| TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI | 16 256,8 | Családi támogatások | 134 300,0 | |
| Összesen: | 209 505,9 | Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások | 55 700,0 | |
| Különféle jogcímen adott térítések | 17 000,0 | |||
| Összesen: | 207 000,0 | |||
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK | 4 900,0 | KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK | ||
| HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI | 3 600,0 | Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai | 507 849,6 | |
| ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI | 5 600,0 | Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai | 44 517,8 | |
| NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDŐ BEVÉTELEK | 32 495,3 | Együtt: | 552 367,4 | |
| ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK | 12 124,0 | Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai | 193 249,1 | |
| PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA ÉS OSZTALÉKA | 17 500,0 | Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai | 16 256,8 | |
| MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE | 55 700,0 | Összesen: | 761 873,3 | |
| EGYÉB BEVÉTELEK | 4 184,0 | |||
| ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK | 158 136,0 | TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA | 3 394,2 | |
| BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL: | 2 201 896,0 | HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA | 361 810,8 | |
| PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY: | 359 711,5 | ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA | 150,0 | |
| PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK | 50 000,0 | NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI | 48 478,7 | |
| BEVÉTELI FŐÖSSZEG: | 2 251 896,0 | ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS | 827 674,0 | |
| A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: | 309 711,5 | EGYÉB KIADÁSOK | 7 754,0 | |
| ÁLTALÁNOS TARTALÉK | 12 850,0 | |||
| CÉLTARTALÉKOK | 2 050,0 | |||
| KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK | 21 379,3 | |||
| ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE | 15 000,0 | |||
| KIADÁSI FŐÖSSZEG: | 2 561 607,5 | |||
| A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI | A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI | |||
| Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok | 40 502,8 | Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok | 42 552,7 | |
| Belföldi hitelvételek | Adósságtörlesztés | 2 354 726,9 | ||
| Összesen: | 40 502,8 | Összesen: | 2 397 279,6 |
| Megnevezés | Előirányzat millió forint 1997 | |||
| 1. | Költségvetési befizetési kötelezettség | |||
| – | az állami vagyon privatizációja bevételéből | 50 000 | ||
| – | az állami vagyonnal kapcsolatos osztalék | 10 000 | ||
| – | az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján | 12 000 | ||
| Összesen: | 72 000 | |||
| 2. | Ráfordítások | |||
| – | közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok) | 12 000 | ||
| – | működési költségek | 3 500 | ||
| – | a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések | 25 000 | ||
| – | az 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a priv. után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítése | 27 000 | ||
| – | a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések | 2 000 | ||
| – | reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával ebből éves szinten 1000 millió forint értékig, ügyletenként 200 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága – a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett – dönthet | 10 000 | ||
| – | agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása | 5 300 | ||
| – | a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás | 1 000 | ||
| – | Mecsekurán Kft. veszteség fedezete | 1 000 | ||
| – | a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint a területfejlesztés központi, valamint a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjainak támogatására | 7 000 | ||
| ebből: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program | 1 500 | |||
| – | nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítás | 360 | ||
| Összesen: | 94 160 | |||
| 3. | Tartalékolás | |||
| A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeni kifizetésekre | 6 700 | |||
| A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként | |||||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | BEVÉTELEK | 1997. évi | Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | KIADÁSOK | 1997. évi | ||||||||
| cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | ||||||||
| 1 | Útalap-hozzájárulás | 45 750,0 | 1 | Közút üzemeltetés | 8 400,0 | ||||||||||
| 2 | Gépjármű túlsúlydíj | 400,0 | 2 | Közútkezelő szervezetek saját | |||||||||||
| 3 | Belföldi gépjárműadó | 5 600,0 | útfenntartási munkálataira | 3 600,0 | |||||||||||
| 4 | Külföldi gépjárműadó | 1 500,0 | 3 | Külső kivitelezői útfenntartás | 10 200,0 | ||||||||||
| 5 | Külső szervtől átvett pénzeszköz | 500,0 | 4 | Út-, hídépítés | 7 280,0 | ||||||||||
| 6 | Egyéb bevétel | 350,0 | 5 | Útkorszerűsítés | 1 090,0 | ||||||||||
| 6 | Hídkorszerűsítés | 30,0 | |||||||||||||
| 7 | Előkészítés, kisajátítás | 1 100,0 | |||||||||||||
| 8 | Gépészeti műszaki fejlesztés | 280,0 | |||||||||||||
| 9 | Közúti telepek fejlesztése | 120,0 | |||||||||||||
| 10 | Műszaki fejlesztés, kutatás | 100,0 | |||||||||||||
| 11 | Folyó kamat, járulékfizetés | 9 900,0 | |||||||||||||
| 12 | ÁFA fizetés | 8 400,0 | |||||||||||||
| 13 | Fogyaszt. adó visszatérítés megtérítése | 5 600,0 | |||||||||||||
| Folyó bevételek | 54 100,0 | Folyó kiadások | 56 100,0 | ||||||||||||
| 7 | Külföldi hitelfelvétel IBRD III. | 1 050,0 | 14 | Hiteltörlesztés | 4 550,0 | ||||||||||
| 8 | Külföldi hitelfelvétel EIB I. | 1 050,0 | |||||||||||||
| 9 | Külföldi hitelfelvétel EIB II. | 4 300,0 | |||||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 60 500,0 | ÖSSZES KIADÁS | 60 650,0 | ||||||||||||
| Folyó bevételek | 54 100,0 | ||||||||||||||
| Folyó kiadások | 56 100,0 | ||||||||||||||
| GFS. egyenleg | –2 000,0 | ||||||||||||||
| A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként | |||||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | BEVÉTELEK | 1997. évi | Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | KIADÁSOK | 1997. évi | ||||||||
| cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | ||||||||
| 1 | Vízkészletjárulék | 3 960,0 | 1 | Áruk szolgáltatások, ÁFA | 207,0 | ||||||||||
| 2 | Egyéb folyó bevétel | 40,0 | 2 | Vízügyi állami alapfeladatok | 1 200,0 | ||||||||||
| 3 | Kamatfizetés | 38,0 | |||||||||||||
| 4 | Víztársulati fenntartás | 300,0 | |||||||||||||
| 5 | Vízminőségi kárelhárítás | ||||||||||||||
| költségvetési szervek útján | 25,0 | ||||||||||||||
| 6 | Működési kiadások | 80,0 | |||||||||||||
| 7 | K+F munkák | 198,0 | |||||||||||||
| 8 | Beruházási támogatás: ipar | 300,0 | |||||||||||||
| 9 | Beruházási támogatás: | ||||||||||||||
| víztársulati beruházás | 200,0 | ||||||||||||||
| 10 | Beruházási támogatás: | ||||||||||||||
| víziközmű-társulati beruházás | 300,0 | ||||||||||||||
| 11 | Önkormányzati beruházások | ||||||||||||||
| támogatása | 1 031,0 | ||||||||||||||
| 12 | Egyéb (függő) kiadások | 121,0 | |||||||||||||
| Folyó bevétel | 4 000,0 | Folyó kiadások | 4 000,0 | ||||||||||||
| 13 | Hiteltörlesztés pénzintézetnek | 31,0 | |||||||||||||
| 14 | Hiteltörlesztés más alapnak | 200,0 | |||||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 4 000,0 | ÖSSZES KIADÁS | 4 231,0 | ||||||||||||
| Folyó bevételek | 4 000,0 | ||||||||||||||
| Folyó kiadások | 4 000,0 | ||||||||||||||
| GFS. egyenleg | 0,0 | ||||||||||||||
| A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként | ||||||||||||||||
| Millió forintban | ||||||||||||||||
| Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | BEVÉTELEK | 1997. évi | Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | KIADÁSOK | 1997. évi | |||||||||
| cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | |||||||||
| 1 | Munkaadói járulék | 77 845,0 | 1 | Aktív foglalkoztatási eszközök | ||||||||||||
| 2 | Munkavállalói járulék | 26 099,0 | 1 | Egyéb aktív foglalkoztatási | ||||||||||||
| 3 | Egyéb bevétel | 828,8 | eszközök | 21 900,0 | ||||||||||||
| 4 | Rehabilitációs hozzájárulás | 900,0 | 2 | Foglalkoztatást fenntartó | ||||||||||||
| 5 | Visszterhes támogatások törlesztése | 100,0 | támogatás | 1 500,0 | ||||||||||||
| Szakképzési hozzájárulás | 3 000,0 | 2 | Szakképzési célú kifizetések | 3 100,0 | ||||||||||||
| 3 | Munkanélküli ellátások | 63 600,0 | ||||||||||||||
| 6 | 4 | Jövedelempótló támogatás | 18 810,0 | |||||||||||||
| 7 | Szakképzési kamatmentes kölcsön | 5 | Bérgarancia kifizetések | 400,0 | ||||||||||||
| visszafizetés | 100,0 | 6 | Rehabilitációs célú kifizetések | 1 000,0 | ||||||||||||
| 8 | Bérgarancia támogatás törlesztése | 200,0 | 7 | Átadott pénzeszközök | ||||||||||||
| 1 | Alapkezelőnek működési célra | 242,3 | ||||||||||||||
| 2 | Alapkezelőnek felhalmozási | |||||||||||||||
| célra | 15,0 | |||||||||||||||
| 3 | Munkaerőpiaci szervezetnek | |||||||||||||||
| működési célra | 7 799,6 | |||||||||||||||
| 4 | Munkaerőpiaci szervezetnek | |||||||||||||||
| felhalmozási célra | 370,0 | |||||||||||||||
| 5 | Működési célú tartalék | 135,9 | ||||||||||||||
| 6 | Munkaerőpiaci szervezet | |||||||||||||||
| fejlesztési program | 1 000,0 | |||||||||||||||
| Folyó bevételek | 109 072,8 | Folyó kiadások | 119 872,8 | |||||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 109 072,8 | ÖSSZES KIADÁS | 119 872,8 | |||||||||||||
| Folyó bevételek | 109 072,8 | |||||||||||||||
| Folyó kiadások | 119 872,8 | |||||||||||||||
| GFS. egyenleg | –10 800,0 | |||||||||||||||
| A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként | ||||||||||||||
| Millió forintban | ||||||||||||||
| Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | BEVÉTELEK | 1997. évi | Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | KIADÁSOK | 1997. évi | |||||||
| cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | |||||||
| 1 | Kulturális járulék | 1 300,0 | 1 | Pályázati támogatás | 1 335,0 | |||||||||
| 2 | Bírság, egyéb bevétel | 7,0 | 2 | Alapkezelő igazgatóságok | ||||||||||
| 3 | Költségvetési támogatás | 150,0 | működési költségvetése | 122,0 | ||||||||||
| Folyó bevételek | 1 457,0 | Folyó kiadások | 1 457,0 | |||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 1 457,0 | ÖSSZES KIADÁS | 1 457,0 | |||||||||||
| Folyó bevételek | 1 457,0 | |||||||||||||
| Folyó kiadások | 1 457,0 | |||||||||||||
| GFS. egyenleg | 0,0 | |||||||||||||
| A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként | ||||||||||||||||||
| Millió forintban | ||||||||||||||||||
| Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | BEVÉTELEK | 1997. évi | Elő- irány- zat | Ki- emelt elő- | KIADÁSOK | 1997. évi | |||||||||||
| cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | cso- port | irány- zat száma | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat | |||||||||||
| 1 | A bevételek jogszabályban | 1 | Támogatás a környezetvédelmet | |||||||||||||||
| meghatározott része, jogcímenként | közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez | |||||||||||||||||
| 1 | Környezetvédelmi és | (tájrendezési és kármentesítési | ||||||||||||||||
| természetvédelmi bírságok | 737,0 | feladatokkal együtt) | 10 717,0 | |||||||||||||||
| 2 | Környezetvédelmi termékdíjak | 9 990,0 | 2 | Közcélú környezetvédelmi | ||||||||||||||
| 3 | Műemlékvédelmi hozzájárulás | feladatok | 3 100,0 | |||||||||||||||
| 4 | Építésügyi bírság | 600,0 | 3 | Környezeti károkozás megelőzését | ||||||||||||||
| 5 | Az állami tulajdonú műemlékek | és felderítését szolgáló munkák | ||||||||||||||||
| értékesítéséből, hasznosításából | feltételeinek javítása | 450,0 | ||||||||||||||||
| befolyt bevétel | 100,0 | 4 | Környezeti károkozás, | |||||||||||||||
| 2 | Egyéb bevételek | veszélyeztetés elhárítását szolgáló | ||||||||||||||||
| 1 | Az Alapnál nyújtott támogatások | beavatkozások költségei | 780,0 | |||||||||||||||
| visszafizetése | 1 670,0 | 5 | Kezelés, működtetés a bevételek | |||||||||||||||
| 2 | Az Alap javára megtérített | beszedése és az ellenőrzés költségei | ||||||||||||||||
| kárelhárítási költségek és | 1 | Bevételek beszedése és ezzel | ||||||||||||||||
| kártérítés | 20,0 | összefüggő ellenőrzési | ||||||||||||||||
| 3 | Környezeti károk és | tevékenység | 480,0 | |||||||||||||||
| veszélyeztetések elhárítását | 2 | Kezelés, működtetés és a | ||||||||||||||||
| szolgáló bevételi forrás | 1 000,0 | felhasználások ellenőrzése | 510,0 | |||||||||||||||
| 6 | Kamatfizetés | 80,0 | ||||||||||||||||
