A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója – Szja tv.-ben meghatározott részének – közcélú felhasználásáról törvényben megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól és a kedvezményezettek köréről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A Szja tv. 45. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély megfizette, arra a 6. § (1) bekezdésében említett határidőt megelőző 30 nappal számított határidőn túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem kapott, és ennek az adóösszegnek az egy százaléka legalább 100 forint.
2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának a Szja tv.-ben meghatározott részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható.
(2) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az 1. § szerinti fennmaradó adóösszegre kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor annak az egy százalékára vonatkozó különbözetet – ha az a 100 forintot meghaladja – az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.
3. § (1) Az 1. § rendelkezése szerint meghatározott összeg egy százalékáról csak teljes egészében és csak egy kiválasztott kedvezményezett javára lehet rendelkező nyilatkozatot adni.
(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély rendelkező nyilatkozata és az adóbevallás (az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás) vonatkozó adata alapján az 1. §-ban meghatározott összeg egy százalékát utalja át a kedvezményezett javára.
4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett
a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallási felekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) b) pontban felsorolt közszolgálati (közcélú), illetőleg hitoktatási tevékenysége, ha az egyházat a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel korábban nyilvántartásba vette; a továbbiakban az adott egyház jogosult az említett tevékenységeket ellátó egységei (intézményei stb.) között az egy-egy konkrét közszolgálati (közcélú) tevékenységre vonatkozó összeg elosztására; a kedvezményezhetőségre igényt tartó egyházak adószám hiányában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól technikai adószámot kérnek azzal, hogy e törvény alkalmazásában a technikai adószám is adószámnak minősül;
b) azon – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti – társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, és alapszabálya, illetőleg alapító okirata szerint az említett rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, tudományos, kutatási tevékenységgel, a gyermekek, a fiatalok, az idős korúak, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetűek segítésével, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve a határon túli magyarság támogatásával, környezetvédelemmel, műemlékvédelemmel, természetvédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel, közlekedésbiztonsággal, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmével, kizárólag gyermek, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sporttevékenységével ténylegesen foglalkozik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is;
c) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító okirata szerint b) pontban felsorolt tevékenységekkel foglalkozik;
d) a következőkben felsorolt országos közgyűjtemény és egyéb kulturális intézmény:
1. | Hadtörténeti Múzeum, | |||
2. | Iparművészeti Múzeum, | |||
3. | Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, | |||
4. | Kortárs Művészeti Múzeum, | |||
5. | Közlekedési Múzeum, | |||
6. | Magyar Állami Operaház, | |||
7. | Magyar Nemzeti Múzeum, | |||
8. | Magyar Nemzeti Galéria, | |||
9. | Magyar Természettudományi Múzeum, | |||
10. | Mezőgazdasági Múzeum, | |||
11. | Nemzeti Színház, | |||
12. | Néprajzi Múzeum, | |||
13. | Országos Műszaki Múzeum, | |||
14. | Országos Széchényi Könyvtár, | |||
15. | Országos Levéltár, | |||
16. | Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, | |||
17. | Petőfi Irodalmi Múzeum, * | |||
18. | Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, | |||
19. | Szabadtéri Néprajzi Múzeum, | |||
20. | Szépművészeti Múzeum, | |||
21. | Testnevelési és Sportmúzeum; |
e) a Magyar Tudományos Akadémia;
f) a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram;
g) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram;
h) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram;
i) a Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogram;
j) az elkülönített állami pénzalap;
k) azok a színházak, közgyűjtemények, közművelődési intézmények, amelyek a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól éves támogatásban részesültek.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely
a) belföldi székhelyű, és
b) a hazai lakosság, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és
c) nyilatkozik arról, hogy pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző utolsó választáson nem állított, és nem támogatott, továbbá ezt az alapszabályában, alapító okiratában a továbbiakra is kizárta, és
d) az APEH-nál nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított igazolással rendelkezik, mely szerint a kiállító szervezetnél nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot ad arról, hogy
1. a társadalombiztosítással kapcsolatos minden befizetési kötelezettségének eleget tett,
2. az alapszabálya, alapító okirata szerinti – a 4. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott – tevékenységét a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző egy év óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
5. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot általa lezárt, a nevével, lakcímével és az adóazonosító jelével ellátott postai szabvány méretű borítékban, azzal azonos méretű lapon tehet, amelyet vagy az adóbevallási csomagjában helyez el, vagy – az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén – legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának ad át. A borítékba helyezett rendelkező nyilatkozat csak a kedvezményezett adószámát tartalmazza, továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is.
(2) A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, azzal együtt, zárt csomagban kell megküldenie az adatszolgáltatás szerint illetékes adóhatóságnak.
(3) A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot a boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve – ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon – dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti – a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig – az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.
(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig – a kedvezményezettek részére történő átutalás évét követő ötödik év végéig megkezdett – a (4) bekezdésben említett esetleges jogviták mindegyike jogerős határozattal le nem zárul. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat az APEH elnöke által kiadott eljárási rendben kell megsemmisíteni.
(6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallásához vagy adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozatok alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezetteket a 4. §-ban meghatározott feltételek meglétének 30 napon belül történő igazolására. Ez a 30 napos határidő jogvesztő.
6. § (1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a kedvezményezett 4. §-ban foglaltaknak megfelelő nyilatkozatok, igazolások benyújtásától számított 30 napon belül, legkésőbb az adott év október 31-éig utalja át a kedvezményezett javára, kivéve, ha az adóbevallás, a munkáltatói elszámolás, illetőleg a rendelkező nyilatkozat az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra – az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján – alkalmatlan. Ebben az esetben az utalást akkor kell teljesíteni, amikor az ezen határidőt követő egy éven belül az említett iratok pótlása, helyesbítése alapján az lehetséges. Későbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerős határozat alapján teljesít.
(2) Az 1. §-ban és a 3. §-ban előírt rendelkezések szerinti feltételek hiányában a rendelkező nyilatkozat érvénytelen.
(3) A kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-éig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylatmegőrzési szabályokat kell alkalmazni.
7. § (1) Ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerinti eljárásban nem igazolja, a rendelkezés érvénytelennek minősül. Érvénytelen rendelkezésnek minősül a téves vagy olvashatatlan adószám feltüntetése a rendelkező nyilatkozatban. Valamennyi, az e törvény szerint érvénytelen rendelkezés szerinti összeg a központi költségvetés személyi jövedelemadó bevételét képezi.
(2) Az e törvény szerint a kedvezményezettnek – kivéve a 4. § (1) bekezdése a) pontjában megjelöltet – átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az APEH az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget – az Art. 95. §-a szerinti elévülési időn belül – visszafizetteti.
(3) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerinti eljárásban sikertelenül igazolja, erről az APEH határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt, ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság, nemperes eljárásban 15 napon belül – a feltételek fennállásának megállapítása esetén – megváltoztatja.
8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek – az 1. §-ban meghatározott – adójáról lehet tenni.
(2) Az 5. § alkalmazásában az 1996. évi jövedelemadójával összefüggő rendelkezés során adóazonosító jel helyett a személyi számot kell feltüntetni.