1. A Magyar Köztársaság közlekedéspolitikai stratégiájának fő irányai:
- az Európai Unióba integrálódás elősegítése,
- a szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek javítása,
- az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése,
- az emberi élet és a környezet védelme,
- a közlekedés hatékony, piackonform működtetése.
A fő irányokból eredő célok
- a megújuló társadalom szállítási igényeit javuló színvonalon kielégítő,
- gazdaságilag hatékony,
- a fejlett országok gazdaságaihoz történő felzárkózást elősegítő,
- az európai és regionális közlekedési rendszerekhez harmonikusan illeszkedő,
- a területfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai célokat teljesítő,
- az idegenforgalmi célokat is szolgáló,
- javuló biztonságot eredményező,
- környezetvédelmi szempontból megfelelő,
- a fenntartható fejlődés követelményeit kielégítő,
- az egyes közlekedési módok közötti kooperációt elősegítő,
- rendkívüli körülmények között is elégséges szolgáltatást biztosító és a honvédelem követelményeit kielégítő
közlekedési rendszer megvalósítását szolgálják.
2. Az Országgyűlés fontos nemzetgazdasági érdeknek tartja az ország földrajzi fekvésével összhangban lévő mértékű tranzitforgalom megfelelő kiszolgálását, az ebből származó gazdasági előnyök kihasználását. Ennek érdekében a transz-európai közlekedési hálózatba illeszkedő, a lehető legkisebb környezetterhelést és környezeti igénybevételt okozó közlekedési tranzitfolyosókat kell megteremteni és fenntartani.
Sürgető feladat a fő tranzitáramlatok irányában
- a belső és külső regionális fejlődést is elősegítő autópályák, autóutak megépítése,
- a vasútvonalak legalább 160 km/óra sebességre történő átépítése, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és kiépítése a szomszédos országokkal,
- a dunai víziúton az európai VI.b. víziút-osztálynak megfelelő paraméterek biztosítása és a hajózást kiszolgáló legfontosabb országos közforgalmú kikötők megvalósítása,
- a kombinált áruszállítás fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése,
- a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő logisztikai központok létesítése.
3. Az Országgyűlés úgy határoz, hogy
a) áruszállítás korszerűsítését, hatékonyságát elősegítő logisztikai központokat meg kell valósítani, és ennek érdekében a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez állami forrásokat kell biztosítani,
b) a közúti áruszállítási teljesítmények káros környezeti hatásainak mérséklése, valamint a magyar közúti fuvarozás nemzetközi versenyképességének növelése érdekében a környezetkímélő járművek beszerzését az állam közvetett eszközökkel (vám- és adókedvezmények, kedvező hitelfelvételek stb. biztosításával) segítse elő,
c) a környezetkímélőbb, kisebb területfelhasználással járó és energiatakarékosabb vasúti és belvízi áruszállítást az állam közvetett eszközökkel segítse elő, a vasúti pályákon fokozatosan fel kell számolni a sebességkorlátozásokat,
d) a különböző áruszállítási módok előnyeit egyesítő, azok közötti együttműködést elősegítő, a környezeti ártalmakat mérséklő és a fejlett európai országokban is egyre nagyobb teret nyerő kombinált áruszállítási módokat az állam közvetlen eszközökkel (elsődlegesen fejlesztési, kivételesen és átmenetileg üzemeltetési támogatással) segítse elő,
e) a helyi és belföldi távolsági személyszállítási közszolgáltatásokat közvetlen eszközökkel (a központi költségvetésből fejlesztési célú támogatásokkal is) segítse az állam,
f) a lakott területek belső, sűrűn lakott övezeteiben, a történelmi jelentőségű, műemléki védettségű, valamint a pihenést, üdülést szolgáló területeken a személygépkocsi-forgalmat az illetékes hatóságok jelentős mértékben korlátozzák,
g) fokozatosan meg kell teremteni a biztonságos gyalogos és kerékpár-közlekedés feltételeit, valamint a közlekedésben állapotuk miatt korlátozottak (pl. mozgássérültek) közlekedését könnyítő feltételeket,
h) szükséges és indokolt a dunai és a tiszai víziközlekedés fejlesztése, a víziutakon a hajózhatóság feltételeinek javítása, kikötők létesítése, a hajópark korszerűsítése,
i) az országos közforgalmú vasút - ma is állami tulajdonban lévő - alaphálózatát, az országos közforgalmú kikötők, valamint a nemzetközi közforgalmú repülőtér földterületét és alapinfrastruktúráját állami tulajdonban kell tartani,
j) a közlekedési tervek előkészítése során mérlegelni kell a gazdasági, társadalmi környezeti hatásokat,
k) széles körű intézkedéseket kell tenni a vasútvonalak vasúti-közúti kereszteződéseiben a műszaki biztonság fokozása érdekében.
4. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a 3. pontban foglaltak végrehajtása érdekében dolgozzon ki intézkedési programot 1997. március 31-ig, és arról tájékoztassa az Országgyűlés illetékes bizottságait.
