4. A Felek bármikor felfüggeszthetik a jelen megállapodás alkalmazását meghatározott időtartamra. Hasonlóképpen megállapodhatnak egy adott bizottság tevékenységének felfüggesztésében vagy beszüntetésében is.
Bevezető megjegyzés: Ez egy olyan, általános alapvető rendelkezéseket tartalmazó államközi mintamegállapodás, amely vagy önmagában, vagy pedig az alábbiakban megjelenő egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt köthető meg.
A ........................ ország és a ........................ ország kormányai ismerve a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló Európai Keretegyezményben leírt határmenti együttműködés előnyeit, az alábbiakban állapodnak meg:
1. Cikk
A Felek vállalják, hogy regionális és helyi szinten igénybe veszik és elősegítik a határmenti együttműködés eszközeit.
A határmenti együttműködés alatt a Felek a határ bármely oldalán elhelyezkedő területek közötti szomszédos együttműködés erősítésére és elmélyítésére irányuló összehangolt közigazgatási, műszaki, gazdasági, társadalmi vagy kulturális intézkedéseket, valamint az ezeken a területeken felmerülő problémák megoldására irányuló megfelelő megállapodások megkötését értik.
Ezek az intézkedések - többek között - a regionális és városfejlesztés feltételeinek javítására, a természeti erőforrások megóvására, katasztrófahelyzetekben vagy más szerencsétlenségek esetében a kölcsönös segítségnyújtásra és a közszolgáltatások javítására irányulnak.
2. Cikk
A Felek kölcsönös egyeztetés útján arra törekednek, hogy a joghatóságuk alá tartozó regionális hatóságok számára biztosítsák az együttműködés kialakításához szükséges erőforrásokat.
3. Cikk
Vállalják továbbá, hogy ösztönzik a helyi hatóságoknak a határmenti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló intézkedéseit.
4. Cikk
A jelen megállapodásnak megfelelően a határmenti együttműködésben részt vevő helyi és regionális hatóságok ugyanazon lehetőségekre és védelemre jogosultak, mintha az együttműködés országos szinten történne.
Az egyes Felek illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti együttműködés elősegítéséért felelős testületek működési költségeinek fedezését biztosító kiadásokra költségvetési tartalékot képezzenek.
5. Cikk
Az egyes Felek felkérik az általuk kijelölt testületet, bizottságot vagy intézményt a hatályos belső jogszabályok és szabályozások tanulmányozására annak érdekében, hogy a helyi határmenti együttműködés fejlesztését akadályozó rendelkezések megváltoztatására javaslatot tegyenek. Ezek a testületek különös figyelmet szentelnek az adó- és vámszabályok, a deviza- és tőkeátutalási szabályok, valamint a felettes hatóságok beavatkozására irányadó szabályok javítására, különösen a felügyeletet és az ellenőrzést illető szabályokra.
A fenti bekezdésben hivatkozott lépések megtétele előtt a Felek az adott helyzetnek megfelelően kicserélik egymással és egyeztetik a tárgyra vonatkozó ismereteiket.
6. Cikk
A Felek arra törekednek, hogy választottbíróság vagy más eszköz igénybevételével megoldást találjanak azokra a helyi jelentőségű, vitatott kérdésekre, amelyek előzetes megoldása szükséges a határmenti együttműködési projektek sikeréhez.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).
1. Cikk
A jelen szöveghez fűzött mellékletben meghatározott régiók közötti határmenti egyeztetés elősegítése érdekében a Felek közös bizottságot hoznak létre (a továbbiakban: Bizottság, hivatkozással), és ha szükséges, egy vagy több területi/regionális bizottságot (a továbbiakban: Bizottságok, hivatkozással), amelyek a határmenti konzultációkkal foglalkoznak.
2. Cikk
1. A Bizottság és a Bizottságok olyan küldöttségekből állnak, amelyek tagjait az egyes Felek választják ki.
2. A Bizottságban részt vevő küldöttségek legfeljebb 8 tagból állnak, akik közül legalább 3 fő képviseli a regionális hatóságokat. A Bizottságokban részt vevő küldöttségek elnökei vagy képviselőik tanácsadói minőségben részt vesznek a Bizottság munkájában. *
3. A Bizottságok ... küldöttségből, amelyek külön-külön ... tagból állnak, és azokat a Bizottságnak a jelen megállapodás hatálya alá tartozó területek regionális és helyi hatóságaival kötött megállapodásban foglalt kezdeményezésére állítják fel. A Bizottságokban részt vevő küldöttségek az adott hatóságok, vagy regionális, vagy helyi testületek képviselőiből állnak. Egy küldöttet a központi hatóságok jelölnek ki. Ez a személy adott esetben kiválasztható azon határmenti területeken működő központi hatóságokat képviselő testületek köréből, amelyre nézve a Bizottságok felelősek.
4. A Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. A Bizottságok a körülményeknek megfelelően, de évente legalább kétszer üléseznek.
5. A Bizottság és a Bizottságok saját maguk határozzák meg ügyrendjüket.
3. Cikk
Az egyes Felek viselik a Bizottságban részt vevő küldöttségük költségeit.
A Bizottságokban részt vevő küldöttségek költségeit az adott küldöttségeket felállító hatóságok viselik.
4. Cikk
A Bizottság és a Bizottságok munkájának koordinálása és folyamatossága érdekében a Felek adott esetben titkárságot állíthatnak fel, amelynek összetételét, székhelyét, működési módját és a költségviselést egy közöttük megkötött ad hoc jellegű szerződés rögzíti a Bizottság javaslata alapján. A Felek közötti ilyen megállapodás hiányában a Bizottság maga is felállíthatja a titkárságot.
5. Cikk
A jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti területeket a csatolt melléklet határozza meg, amelynek tartalma egyszerű jegyzékváltás útján módosítható.
6. Cikk
1. A határmenti konzultációk során az alábbi területeken felmerülő kérdésekkel foglalkoznak: *
- városi és regionális fejlesztés;
- szállítás és közlekedés (tömegközlekedés, közutak és autópályák, közös repülőterek, vízi utak, tengeri kikötők stb.);
- energia (erőművek, gáz-, villamosáram- és vízszolgáltatás);
- természetvédelem (védelmet igénylő helyek, pihenőterületek, természetvédelmi parkok stb.);
- vízvédelem (szennyezés ellenőrzés, kezelőüzemek stb.);
- a légkör védelme (légszennyezés, zajszennyezés, zajmentes övezetek stb.);
- oktatás, képzés és kutatás;
- közegészségügy (pl. orvosi létesítmények használata egy adott területen a másik terület lakosai által);
- kultúra, szabadidő és sport (színházak, zenekarok, sportközpontok, üdülők és táborok, ifjúsági központok stb.);
- kölcsönös segítségnyújtás katasztrófahelyzet enyhítése során (tűzvész, árvíz, járványok, légi katasztrófák, földrengések, hegyi balesetek stb.);
- idegenforgalom (közös projektek az idegenforgalom elősegítésére);
- határmenti munkásokkal kapcsolatos problémák (közlekedési lehetőségek, lakásépítés, társadalombiztosítás, adózás, foglalkoztatás, munkanélküliség stb.);
- vegyes projektek (szemétlerakó üzem, szennyvízelvezetés stb.);
- a mezőgazdasági rendszer javítása;
- szociális létesítmények.
2. A Felek megállapodhatnak a lista módosításában egyszerű jegyzékváltás útján.
7. Cikk
1. Ellenkező rendelkezés hiányában a Bizottság hatáskörébe tartoznak az olyan általános és elvi jelentőségű ügyek mint például programok összeállítása a Bizottságok számára, koordináció és kapcsolattartás az érintett központi közigazgatási egységekkel és a jelen megállapodás hatálybalépése előtt létrehozott közös Bizottságokkal.
2. A Bizottság felelős különösen azért, hogy adott esetben az illető kormányok elé terjessze a saját és a Bizottságok ajánlásait, valamint a nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tervezeteket.
3. A Bizottság - adott kérdések kivizsgálása tekintetében - külső szakértők szolgáltatásait is igénybe veheti.
8. Cikk
1. A Bizottságok elsődleges feladata a 6. Cikkben meghatározott területeken felmerülő problémák vizsgálata, és az ennek alapján megfelelő javaslatok és ajánlások kidolgozása. A vizsgálandó témakörökre a Bizottság, a Felek központi, regionális és helyi hatóságai, valamint intézmények, egyesületek vagy egyéb magán- vagy állami testületek is javaslatot tehetnek. Az ügyekkel saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak.
2. A Bizottságok e kérdések tanulmányozása érdekében munkacsoportokat állíthatnak fel. Igénybe vehetik szakértők szolgáltatásait is, és jogi véleményt vagy műszaki jelentéseket kérhetnek. A Bizottságok - a lehető legszélesebb egyeztetés útján - az érintett lakosság érdekeinek megfelelő eredmények elérésére törekednek.
9. Cikk
1. A Bizottságok tájékoztatják a Bizottságot az eléjük terjesztett kérdésekről és az általuk hozott következtetésekről.
2. Ha az általuk hozott következtetéshez a Bizottság vagy az illető kormány döntése szükséges, akkor a Bizottságok ajánlást tesznek a Bizottság számára.
10. Cikk
1. A Bizottság és a Bizottságok egyaránt fel vannak hatalmazva arra, hogy döntsenek a tagok megállapodása útján hozott, általános érdekeket szolgáló kérdésekben, amennyiben a tagok ezt hatáskörükben, a Felek jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően terjesztették elő.
2. A Bizottság és a Bizottságok kicserélik az e tekintetben hozott döntésekkel kapcsolatos ismereteiket.
11. Cikk
1. A Bizottságban vagy a Bizottságokban részt vevő küldöttségek kicserélik ismereteiket az illetékes hatóságoknak a 7.2. Cikkben és a 9.2. Cikkben foglaltaknak megfelelően hozott ajánlásokkal vagy megállapodásokkal kapcsolatban tett intézkedéseiről.
2. A Bizottság és a Bizottságok az 1. bekezdésben hivatkozott illetékes hatóságok által hozott intézkedésekkel kapcsolatban meghatározott teendőkkel is foglalkoznak.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).
1. Cikk
A teljesebb információcsere és a fejlődő konzultáció biztosítása érdekében a határ bármely oldalán található helyi hatóságok között, a Felek felszólíthatják ezeket a hatóságokat, hogy Konzultatív Bizottságok útján közös tanulmányt készítsenek a valamennyiüket érintő problémákról.
2. Cikk
E Bizottságok eljárási szabályait a tagok állapítják meg. A felettes hatóságokat bevonják az eljárásba, vagy arról tájékoztatást adnak.
A Konzultatív Bizottságok részt vesznek a regionális Konzultatív Bizottságok munkájában - az utóbbiak által meghatározott feltételek szerint -, amennyiben ilyen bizottságokat a kérdéses régiókban létrehoztak. E Bizottságok hasonlóképpen támogatják a Konzultatív Bizottságok munkáját.
3. Cikk
A Konzultatív Bizottságok feladata az információcsere és a konzultációk megszervezése mindkét oldalon, valamint a közös gondot okozó kérdések tanulmányozása és a közös célok meghatározása.
A Bizottságok tevékenységére a tagok feladatköre az irányadó, és a tevékenység nem jár hatáskör átruházással.
A Bizottságok tagjai azonban - az együttműködési megállapodások keretein belül - közösen dönthetnek arról, hogy milyen intézkedések vagy korlátozások irányadóak az egyes tevékenységekre, vagy hogy milyen előzetes konzultációs eljárást kívánnak lefolytatni.
4. Cikk (alternatíva)
A Konzultatív Bizottságok munkájának támogatása érdekében az érintett helyi hatóságok - a belső jog alapján a rájuk ruházott hatáskör határain belül - egyesületbe tömörülhetnek, hogy jogi kereteket biztosítsanak együttműködésükhöz.
Ezek az egyesületek az egyik érintett államban az egyesületekre alkalmazandó polgári jog vagy kereskedelmi jog alapján állíthatók fel. A kiválasztott jogrendszer alkalmazására nézve, az esemény bekövetkezésekor az egyesület tagjainak állampolgárságával kapcsolatos feltételektől, formalitásoktól és egyedi engedélyezésektől el kell tekinteni.
A 2. Cikkben foglaltaknak megfelelően a felettes hatóságok számára továbbított tájékoztatók a jelen Cikkben említett egyesületek tevékenységével kapcsolatos tájékoztatásokat is tartalmazzák.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).
1. Cikk
A helyi hatóságok közötti határmenti együttműködést - többek között - közigazgatási, gazdasági vagy műszaki szerződések útján lehet szabályozni.
2. Cikk
A helyi hatóságok a határmenti együttműködési szerződéseket a belső jog alapján rájuk ruházott hatáskör keretei között köthetnek.
Ezek a szerződések - többek között - a beszállítások vagy szolgáltatások nyújtására, közös intézkedések megtételére, az egyik állami Fél polgári vagy kereskedelmi joga alapján létrehozott egyesületekre vagy az ilyen egyesületekben való tagságra vonatkoznak. *
3. Cikk
A szerződést kötő Felek a jelen megállapodás egyik aláíró Felének kötelmi jogára (közjogi és magánjogi egyaránt) való hivatkozással határozzák meg a szerződésre alkalmazandó jogot.
Amennyiben szükséges, meghatározzák az adott jog rendelkezéseitől való eltérések lehetőségeit is.
Amennyiben a szerződés eltérő kikötést nem tartalmaz, az alkalmazandó jog annak az államnak a joga, amelynek helyi hatósága a szerződés alapján felelős a szolgáltatás nyújtásáért, vagy ennek hiányában, amelynek helyi hatósága a legjelentősebb pénzügyi hozzájárulással rendelkezik.
A szerződés helyi hatósági Felei alá tartozó személyek minden körülmények között rendelkeznek azzal a joggal, hogy olyan pert indítsanak vagy jogorvoslatért folyamodjanak az adott hatósággal szemben, amelyre jogosultak lennének, ha az utóbbinak a feladatkörébe tartozna az említett személyek számára a kérdéses beszállítások vagy szolgáltatások nyújtása. Az a helyi hatóság, amellyel szemben pert indítottak vagy jogorvoslatért folyamodtak, jogosult arra, hogy eljárást kezdeményezzen azon helyi hatósággal szemben, amely a beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáért felelősséget vállalt.
4. Cikk
A szerződések megkötésére vagy módosítására irányuló javaslatokat az egyes államokban egy időben bocsátják a felettes hatóságok utólagos jogi ellenőrzésére, az erre vonatkozó szabályok szerint. Azonban semmilyen jóváhagyást nem kell kérni a szerződés hatósági Felei részéről. A felettes hatóság olyan döntése esetében, amely megakadályozhatja egy határmenti együttműködési megállapodás megkötését vagy alkalmazását, vagy annak érvénytelenítését idézi elő, előzetes konzultációra van szükség az érintett többi állam megfelelő felsőbb hatóságaival.
5. Cikk
Vita esetében az illetékes bíróságot az alkalmazandó jog határozza meg. A határmenti együttműködési szerződések azonban választottbíróságról szóló rendelkezéseket is tartalmazhatnak.
Az ilyen rendelkezések ellenére a felhasználók és harmadik személyek a hatályos jogszabályokban meghatározott jogorvoslati lehetőséggel élhetnek annak az államnak a helyi hatóságaival szemben, amelyhez tartoznak, és az adott hatóságokon múlik, hogy a mulasztó szerződő társsal szemben jogorvoslattal élnek-e.
A felettes hatóságok hatáskörükben minden intézkedést megtesznek a bírósági döntések azonnali végrehajtása érdekében, tekintet nélkül a döntést meghozó bíróság hovatartozására.
6. Cikk
A jelen megállapodás alapján megkötött szerződések a visszavonásig maradnak hatályban. A szerződések azonban olyan rendelkezést is tartalmazhatnak, amely a Feleket a jelen megállapodáshoz történt csatlakozás visszavonása esetén felmondására jogosítja fel, ötéves felmondási idővel. Az állami Feleknek jogában áll e rendelkezés alkalmazásának végrehajtása.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).
1. Cikk
Azokra a célokra, amelyekre nézve a belső jog egyesület vagy konzorcium létesítését engedélyezi, a helyi hatóságok és más közjogi testületek részt vehetnek helyi hatóságoknak a másik Fél területén létrehozott egyesületeiben vagy konzorciumaiban az utóbbi Fél belső jogának megfelelően.
2. Cikk
A tagok jogkörének határain belül az 1. Cikkben hivatkozott egyesületek vagy konzorciumok az egyes érintett Felek területén jogosultak az alapszabályukban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytatni. Ennek során rájuk az adott állam által megállapított szabályok vonatkoznak, hacsak az adott állam azok alól mentességet nem biztosít.
3. Cikk
1. Az egyesület vagy konzorcium alapító okiratához, a társasági szerződésekhez vagy azok módosításához meg kell szerezni az összes részt vevő helyi hatóság felettes hatóságainak jóváhagyását. Ugyanez vonatkozik a már működő egyesülethez vagy konzorciumhoz való csatlakozásra is.
2. Az érintett lakosságot értesíteni kell ezekről az okiratokról és azok jóváhagyásáról az egyes országok rendes közzétételi megoldásainak megfelelően. Ugyanez vonatkozik a hivatalos főirodákkal kapcsolatos változásokra és az egyesület vagy konzorcium nevében eljárni jogosult személyekkel és jogkörük korlátozásával kapcsolatos döntésekre.
3. A fenti okiratokat az azokban az államokban használatos hivatalos nyelveken állítják össze, ahol azok hatályba lépnek. A szöveg minden egyes ilyen változata hivatalosnak tekintendő.
4. Cikk
1. A társasági szerződés határozza meg az egyesület vagy a konzorcium jogviszonyára irányadó szabályokat. Tartalmazzák a vonatkozó jogszabályok által előírtakat az 1. Cikknek megfelelően. A társasági szerződések minden esetben megnevezik tagjaikat, elnevezésüket és székhelyüket. Meghatározzák az egyesület vagy a konzorcium célját, és adott esetben a beiktatási feladatokat és azok helyszíneit. Megállapítják a vezető és az ügyviteli testületek kinevezésének módját, a tagok kötelezettségeinek mértékét és a közös kiadásokhoz való hozzájárulásaikat. A vezető testületekben részt vesz az egyes országok tag helyi hatóságainak legalább egy képviselője. A társasági szerződés meghatározza a közgyűlés összetételét és tanácskozási módját, az ülésekről felvett jegyzőkönyvek formáját, a feloszlatás vagy felszámolás módját, valamint a költségvetésekre és az elszámolásokra irányadó szabályokat.
2. A társasági szerződés olyan rendelkezést is tartalmaz, amelynek alapján a tagok kiléphetnek az egyesületből a társasági szerződésben rögzített felmondási értesítéssel, az egyesület irányában való tartozások rendezése után és az egyesület számára a szakértők által felbecsült díjak kifizetésekor az érintett tagok nevében az egyesület által eszközölt befektetés vagy az egyesületnél felmerült kiadások tekintetében. Meghatározzák azokat a szabályokat is, amelyek a vállalt kötelezettségüket elmulasztó tagok felmentése vagy kizárása esetén irányadóak.
5. Cikk
A Felek vállalják, hogy területükön az egyesület vagy a konzorcium számára biztosítják a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket az állami politika és a közbiztonság követelményeitől függően.
6. Cikk
Ha a belső jog értelmében az egyesület vagy konzorcium egy állam területén nem tud bizonyos, az adott állam tag helyi hatósága javát szolgáló feladatai ellátásához szükséges jogköröket, jogokat gyakorolni vagy előnyökkel élni, akkor ez utóbbinak jogában áll és kötelessége, hogy az egyesület vagy konzorcium javára és nevében eljárjon e jogkörök, jogok vagy előnyök gyakorlása vagy biztosítása céljából.
7. Cikk
1. Az egyesület vagy a konzorcium feletti felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört a belső jognak megfelelően annak az államnak a felelős hatósága gyakorolja, ahol a székhely-iroda található. Ez a hatóság a többi állam helyi hatóságainak érdekeit is köteles biztosítani.
2. A többi államok felelős hatóságai jogosultak arra, hogy tájékoztatást kapjanak az egyesület vagy konzorcium tevékenységéről és döntéseiről, valamint a felügyelet vagy az ellenőrzés gyakorlása során hozott intézkedésekről. Kérésre átadják nekik az elfogadott szövegeket és az egyesület vagy a konzorcium testületi üléseiről készített jegyzőkönyveket, az éves elszámolásokat és az esetleges költségvetés tervezeteket, amennyiben a belső jog előírja ezek közlését a felügyeletet vagy az ellenőrzést ellátó szervek számára. Közvetlenül tárgyalhatnak az egyesületi vagy konzorciumi testületekkel és a felügyeleti vagy ellenőrző hatóságokkal, átadhatják részükre tapasztalataikat, vagy kérhetik, hogy közvetlenül tanácskozzanak velük meghatározott esetekben és meghatározott kérdésekről.
3. A többi állam felelős hatóságainak jogában áll az is, hogy értesítsék az egyesületet vagy konzorciumot arról, hogy ellenzik a hatáskörükbe tartozó hatóságok számára az egyesületben vagy a konzorciumban való további részvételt. Az ilyen, kellően indokolt értesítés kizárási alapnak tekintendő, és azt ilyenként bele kell foglalni a társasági szerződésbe. A jelen Cikk 1. és 2. bekezdéseiben hivatkozott hatóságok arra is jogosultak, hogy képviselőt delegáljanak az egyesület vagy a konzorcium vezető testületeibe; ennek a képviselőnek jogában áll, hogy részt vegyen valamennyi testületi ülésen, és hogy megkapja azok napirendjét és jegyzőkönyvét.
8. Cikk
A társasági szerződésnek megfelelően az egyesület vagy a konzorcium a beszállításokat vagy szolgáltatásokat a tagok területén az egyesület vagy a konzorcium felelősségére nyújtja, ezáltal a tagok teljes mértékben mentesülnek az azokkal kapcsolatos kötelezettségek alól. Az egyesület vagy a konzorcium felelős a felhasználókkal és a harmadik személyekkel szemben is. Ez utóbbiakat azonban az azon helyi hatóságok tekintetében, amelyek javára és nevében a beszállításokat vagy szolgáltatásokat nyújtják, továbbra is olyan kereseti és jogorvoslati jogok illetik meg, mintha maguk a hatóságok lennének kötelesek a kérdéses beszállítások vagy szolgáltatások nyújtására. Azok a hatóságok, amelyekkel szemben pert vagy jogorvoslatot kezdeményeztek, pert indíthatnak az egyesülettel szemben.
9. Cikk
1. Ha az egyeztetés sikertelennek bizonyul, az egyesület és a tagok vagy a több tag közötti, a működéssel kapcsolatos vitát azon állam közigazgatási szerve és bírósága elé terjesztik, ahol az egyesület vagy a konzorcium székhelye található.
2. Az 1. bekezdésben hivatkozottakon kívül minden vitát az állami Felek területén alkalmazandó rendes szabályok szerinti közigazgatási szervek és bíróságok elé terjesztik, hacsak az érdekelt Felek úgy nem döntenek, hogy az ilyen vitát az általuk kijelölt választottbíró elé terjesztik.
3. Az állami Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a fenti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatok és ítéletek végrehajtását.
10. Cikk
A jelen megállapodásnak megfelelően létrehozott egyesületek és konzorciumok a jelen megállapodás megszűnése után is fennmaradnak, kivéve a 7. Cikk 3. bekezdésében szabályozott esetet.
Bevezető megjegyzés: A helyi hatóságoknak szánt keretmegállapodások, szerződések és szabályzatok.
Az államokhoz hasonlóan a helyi hatóságok számára is fel lehetne kínálni a megállapodások és szerződések választékát. Valójában ilyen választék már létezik számos országban, mint ahogyan azt a már összegyűjtött, megkötött megállapodásokra vonatkozó dokumentáció figyelemre méltó terjedelme mutatja.
A javasolt rendszer hat keretmegállapodást, szerződést és szabályzatot ölel fel, amely megfelel a különféle szintű és szabályozású helyi határmenti együttműködésnek. A belső jogi szabályozás rendelkezéseitől függően azok vagy azonnal hatályba lépnek, vagy azt a vonatkozó államközi megállapodás megkötésétől teszik függővé.
Általában véve az államközi megállapodások megkötése még akkor is, ha nem tűnik abszolút értelemben alapvetőnek, segítséget jelenthet azoknak a feltételeknek a tisztázásában, amelyek szerint a helyi hatóságok alkalmazhatják ezeket a megállapodásokat. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a 2.6. szám alatti megállapodás (határmenti együttműködési szervek) előfeltétele egy államközi megállapodás megkötése lenne.
A helyi hatóságoknak szánt keretszerződés e rendszere megfelel az államközi modellmegállapodásoknak. Minden egyes keretszerződés bevezetőjében utalás történik az államközi megállapodásokra.
Ezt követően lehetséges a helyi szintű megállapodások és helyi szinten felállított szervek beillesztése a regionális vagy nemzeti szinten felállítandó államközi konzultációk rendszerébe. Például a helyi konzultatív bizottságokat (2.1. szám) be lehetne illeszteni a bizottságok, és az együttműködő Felek rendszerébe, melyet a határmenti regionális konzultációra vonatkozó (1.2. szám) államközi mintamegállapodásban rögzítenek.
Emellett a fenti modellek összeállítása szükségszerűen leegyszerűsített, mivel nincs lehetőség átfogóan áttekinteni az egyes esetek valamennyi problémáját. A tervezetek értékes útmutatók, de módosíthatók az azokat alkalmazó helyi hatóságok részéről felmerülő igényeknek megfelelően.
Ugyanígy a helyi hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy milyen eszközökkel ösztönözhetik az állampolgárok részvételét a határmenti tanácskozásokon, a társadalmi-kulturális területen. Az ilyen részvétel bizonyára legyőzné azokat a pszichológiai akadályokat, amelyek néha komolyan gátolják a határmenti együttműködést. A közérdekű támogatást élvező tanácskozás szintén szilárd alapokra épülne. A közvélemény részvételét ösztönző utak egyike lenne egy társaság igénybevétele. Így a tervezetek egyike (2.3.) a magánjogi társaság megalakítására vonatkozik.
Bevezető megjegyzés: Rendes körülmények között egy ilyen Bizottság létrehozása államközi megállapodás nélkül is lehetséges. Számos példája van ennek a lehetőségnek. Ha azonban jogi vagy egyéb bizonytalanságok állnak fenn, államközi megállapodás biztosítaná azokat a feltételeket, amelyek között az ilyen konzultáció igénybe vehető lenne (lásd az 1.3. keretmegállapodást).
1. § A helyi hatóságok, a jelen megállapodásban résztvevő felek vállalják, hogy az alábbi területeken összehangolják erőfeszítéseiket, hatáskörükön belül rögzítve a felelősség területe(i)t. E célból ezennel Konzultatív Bizottságot hoznak létre (a továbbiakban: Bizottság), melynek székhelye: ........................................................
A Bizottság feladata az információcsere, az összehangolás és az egyeztetés biztosítása a tagok között az előző bekezdésben megnevezett területeken. A taghatóságok vállalják, hogy ellátják a Bizottságot minden, a feladata gyakorlásához szükséges ismerettel, és hogy a Bizottság útján tanácskoznak egymással a fent megnevezett területeket érintő döntések vagy intézkedések meghozatalát megelőzően.
2. § Minden, a Bizottságban résztvevő helyi hatóságot az általa kinevezett, ....................................... tagból álló küldöttség képviseli. Mindegyik küldöttséghez kapcsolódhatnak - a Bizottság beleegyezésével - társadalmi-gazdasági független szervezetek képviselői és szakértői (ez az alternatíva kizárja a helyi hatóságokon kívüli más szervezeteket a tagságból, amely megkülönbözteti a jelen szervezetet a magánjogi társaságoktól, amelyekkel a 2.3. pont foglalkozik).
Lehetséges variáns: Az egyes küldöttségekben a tagok száma változó lehet. A tagság nyitott a jelen megállapodást aláíró helyi és regionális hatóságok, társadalmi-gazdasági csoportok és magánszemélyek számára. A Bizottság dönt az új tagok felvételéről. Minden egyes küldöttséghez kapcsolódhatnak - a Bizottság beleegyezésével - független szervezetek képviselői és szakértők.
3. § A Bizottság minden, az 1. §-ban megnevezett kérdést megvitathat. Minden olyan kérdést, amelyre nézve teljes egyetértés jött létre, és minden olyan ajánlást, amelyet a Bizottság az illetékes hatóságok vagy csoportok felé tenni kíván, jegyzőkönyvben rögzítik.
A Bizottságot a hatáskörébe tartozó ügyekben felhatalmazzák bizottsági tanulmányok elkészítésére és vizsgálatok végzésére.
4. § A Bizottság tagjai megállapodhatnak abban, hogy megbízzák a Bizottságot meghatározott gyakorlati feladatok elvégzésével. A Bizottság bármely egyéb feladatot is elláthat, amellyel más hatóságok megbízzák.
5. § A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.
6. § A Bizottságot - fő szabályként - évente kétszer, vagy a tagok egyharmadának kérésére, meghatározott napirendi javaslattal hívják össze.
Az ülésre szóló meghívót a napirendi javaslattal együtt legalább 15 nappal korábban küldik el annak érdekében, hogy a tanácskozásra minden egyes képviselt intézmény fel tudjon készülni.
7. § A Bizottság a tagjai köréből állandó vezetőséget választ, és meghatározza ennek összetételét, hatáskörét.
Az elnöki teendők ellátása az ügyrend szabályai szerint történik, ilyen rendelkezés hiányában a jelenlévő legidősebb tag tölti be ezt a funkciót.
8. § Külső személyekkel való kapcsolatait tekintve a Bizottságot az elnök képviseli, kivéve, ha az ügyrend erre nézve másképpen rendelkezik. Azon felettes hatóságok, amelyekhez a Bizottság tagjai tartoznak, a Bizottság működéséről - kérésükre - tájékoztatást kaphatnak, valamint jogukban áll az ülésekre megfigyelőt küldeni.
9. § A titkársági feladatokat az egyik tagintézmény biztosítja (évenkénti váltásban, vagy anélkül).
Minden egyes hatóság hozzájárul a titkársági feladatok költségeihez a következők szerint: ..........................................
A tájékoztatókat és egyéb iratokat rendes körülmények között a küldő ország nyelvén továbbítják.
10. § A Bizottság tagsága nyitott minden olyan további helyi és regionális hatóság számára, amelyek a jelen megállapodáshoz csatlakozni kívánnak. Az új tagok felvételéről a Bizottság dönt.
11. § Bármelyik tag kiléphet a Bizottságból, értesítve e tényről az elnököt. Egy tagnak a Bizottságból történő kilépése nem befolyásolja annak működését, hacsak a Bizottság másképpen nem dönt.
12. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás megkötéséről, és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.
Bevezető megjegyzés: Ilyen típusú, határmenti együttműködési megállapodás már több államban lehetséges. Ahol nem ez a helyzet, ott meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen megállapodás alkalmazható egy államközi megállapodás keretén belül (lásd az 1.3. mintamegállapodást).
1. § Az 1. § határozza meg a megállapodás célját (pl. a határmenti térség harmonikus fejlesztése) és az együttműködés területeit.
2. § A 2. § határozza meg a megállapodás által érintett településeket a határ egyik oldalán, illetőleg valamennyi oldalán.
3. § A 3. §-ban határozzák meg a megállapodás célkitűzései megvalósításához szükséges eszközöket (1. §). A megállapodás lényeges célkitűzéseiként az alábbi kötelezettségvállalásokat lehet megállapítani:
- a Felek vállalják, hogy betartják az előzetes egyeztetési eljárást, mielőtt döntést hoznak valamennyi hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó kérdésben;
- a Felek vállalják, hogy illetékességi területük és hatáskörük keretein belül minden olyan intézkedést meghoznak, amely a megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges;
- a Felek vállalják, hogy semmi olyat nem tesznek, ami a jelen megállapodás célkitűzéseit hátrányosan befolyásolná.
4. § A 4. § határozza meg - az egyes megállapodások konkrét körülményeivel és következményeivel összhangban - a koordinációt szolgáló eljárást:
- vagy a 2.1. keretmegállapodás tervezetében hivatkozott általános célú Bizottságot jelölik ki a koordináció ellátására;
- vagy a jelen megállapodás céljait szolgáló külön konzultatív csoport létesítéséről intézkednek;
- vagy egyszerűen az érintett hatóságok közötti közvetlen kétoldalú szerződések útján határozzák meg azt.
5. § A Csoport minden tagja (mindegyik fél, ha nincs csoport) felhívhatja a Csoport (a másik fél, ha nincs csoport) figyelmét olyan esetre, amely során véleménye szerint a megállapodást nem tartották be:
- nem volt előzetes konzultáció;
- a megtett intézkedések nem felelnek meg a megállapodásnak, vagy
- nem került sor a megállapodás céljai eléréséhez szükséges intézkedések megtételére.
Ha a Felek nem tudnak megállapodni, a vitát az Egyeztető Testülethez utalják, amely a vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítására kapott felhatalmazást.
6. § A Felek megállapodhatnak egy külön Ellenőrző Testület felállításában, amely biztosítja a vállalt kötelezettségek teljesítését. Ez a testület az egyes Felek által kijelölt, egyenlő számú szakértőből, valamint egy semleges szakértőből áll, akinek kijelöléséről vagy kijelölésének módjáról előzetesen rendelkezni kell.
Az Ellenőrző Testület véleményt nyilvánít a megállapodás fenntartásáról, s véleményét nyilvánosságra hozhatja.
7. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás aláírásáról, és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.
Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy az egyik állam helyi hatósága csatlakozhat egy másik állam polgári jogi társaságához ugyanazon szabályok és feltételek szerint, mint amelyek a helyi hatóság államában a magánjogi/polgári jogi társasági tagságra vonatkoznak. Ha jelenleg nem ez a helyzet, akkor ezt a lehetőséget kifejezetten biztosítani kell államközi megállapodás révén a két érintett állam között (lásd az 1.3. és az 1.4. államközi mintamegállapodásokat).
A polgári jogi társaságok rendes körülmények között azon ország belső joga szerint működnek, ahol székhelyük van. Az alábbi lista felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyeket törvényi rendelkezés hiányában a társaság alapító okiratába kell belefoglalni. A Konzultatív Bizottságra vonatkozó rendelkezések (lásd a 2.1. keretmegállapodást) szintén alkalmazhatók mutatis mutandis az ilyen típusú társaságokra.
A társaság alapító okiratában rögzíteni kell:
1. (a társaság) alapító tagjait és az új tagok felvételének feltételeit;
2. nevét, székhelyét és jogi formáját (a vonatkozó belső jogszabályra való hivatkozással);
3. célkitűzéseit, azok elérésének módját és a társaság rendelkezésére álló forrásokat;
4. testületeit, különösen közgyűlésének hatáskörét és működésének módját (képviselet és szavazás);
5. az ügyvezető igazgatók vagy a vezető tisztségviselők kinevezését, és azok hatáskörét;
6. a tagok felelősségének mértékét harmadik személlyel szemben;
7. az alapító okirat módosításának és a szervezet feloszlatásának a feltételeit;
8. a felek kötelezettségvállalását arra nézve, hogy tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a határmenti szervezet létrehozásáról, és hogy az alapító okirat szövegét a rendelkezésére bocsátják.
Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy a helyi hatóságoknak jogában áll ilyen szerződést kötni más országok helyi hatóságaival. Ahol ez nem áll fenn, a lehetőséget kifejezetten biztosítani kell egy államközi megállapodás keretében (lásd az 1.4. mintamegállapodást).
Ez olyan típusú szerződés, amelyet a helyi hatóságok felhasználhatnak értékesítésre, lízingre, munkaszerződésekre, áruk vagy szolgáltatások szállítására, üzemeltetési koncessziók nyújtására stb. A „magánjogi” szerződések helyi hatóságok által történő igénybevételét a belső jog és a joggyakorlat különböző mértékben teszi lehetővé, ezért nehéz meghúzni a határt a „közjogi” és a „magánjogi” szerződések között. Mindazonáltal, az egyes országokban uralkodó értelmezés szerint feltételezhető, hogy az ilyen típusú szerződés ott vehető igénybe, ahol a megállapodás kereskedelmi vagy gazdasági típusú tevékenységre vonatkozik, amelyre egy magánszemély vagy testület úgyszintén szerződhetne. Olyan tevékenységek esetében, amelyek a helyi hatóságok intézkedését foglalják magukban, a közhatóságoknak fenntartott tevékenység köréből a „közjogi” keretszerződésben (lásd a 2.5. pontot) rögzített kiegészítő rendelkezéseket szem előtt kell tartani az alábbi kikötések mellett:
Az 1. § nevezi meg a Feleket (és azt, hogy a megállapodás nyitott-e más helyi hatóságok számára).
A 2. § határozza meg a szerződés általános tartalmát, így különösen a kedvezményezetteket és a feltételeket. Adott esetben meghatározhatják a szükséges fenntartásokat például a felettes hatóságok engedélyezése tekintetében, ha ez érinti a szerződés alkalmazhatóságát.
A 3. § határozza meg a szerződés tárgyát az alábbiakra hivatkozással:
- a sajátos ügyek;
- a földrajzi területek;
- a korporatív testületek (helyhatóságok, helyi hatáskört is gyakorló országos testületek stb.);
- a sajátos jogi formák.
A 4. § határozza meg a szerződés időtartamát, a meghosszabbítás feltételeit és a teljesítés idejét.
Az 5. § jelzi a szerződés aláírásának és teljesítésének helyét és rögzíti az alkalmazandó jogágat és az alkalmazandó jogszabályt (nemzetközi magánjog).
A 6. § foglalkozik a pénzügyi kérdésekkel pl. a pénznem meghatározásával, amelyben a fizetés teljesítendő, és az ármegállapítás módjával a hosszú távú szolgáltatások esetében, valamint a biztosítással.
A 7. § rögzíti - adott esetben - az egyeztetési eljárás és a választottbírósági eljárás ügyrendjét.
Választottbíróság esetén annak összetétele az alábbiak szerint alakul:
- az ellentétes értékű Felek mindegyike (variáns: azon közigazgatási bíróságok elnökei, amelyek illetékesek a Felek mindegyike vonatkozásában) kijelöl egy választottbírósági tagot és a Felek együttesen kijelölnek egy vagy két független tagot úgy, hogy a tagok száma páratlan legyen;
- ha a választottbíróság tagjainak száma páros, szavazategyenlőség esetén a független tag szavazata lesz a döntő.
A 8. § részletezi azokat a szabályokat, amelyek a szerződés módosítása vagy megszűnése esetén alkalmazandók.
9. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás megkötéséről, és rendelkezésére bocsátják ennek szövegét.
Bevezető megjegyzés: Az ilyen típusú szerződés annyiban hasonlít a 2.4. pontban említett („magánjogi”) szerződésekhez, amennyiben ez is sajátos célokra vonatkozik.
Ez a szerződéstípus részletesebben foglalkozik a közszolgáltatásokra vagy közszolgáltatókra vonatkozó koncessziókkal, szerződésekkel (vagy olyan szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel, amelyek „közszolgáltatásnak vagy közszolgáltatóknak” tekintendők az egyik érintett ország részéről), vagy az egyik hatóság részéről a határ túloldalán lévő másik számára nyújtandó anyagi hozzájárulás feltételeivel. *
Az ilyen közkoncessziók sajátos kockázatokkal és kötelezettségekkel járnak a biztosított közszolgáltatások tekintetében, amelyek a „magánjogi keretszerződésben feltüntetetteken túlmenően további kikötések rögzítését is megkívánják a szerződésben.
Az ilyen típusú „határmenti” szerződések nem minden országban megengedettek. Ennek következtében az ilyen szerződéskötést és annak feltételeit gyakran rögzíteni kell előbb egy államközi megállapodásban (lásd az 1.4. mintamegállapodást).
Egy ilyen szerződéskötés, amely elég egyszerű ahhoz, hogy létrehozására és végrehajtására sor kerüljön, bizonyos esetekben életre hívhatja a „Helyi Hatóságok Határmenti Közös Szervezetét” (lásd 2.6.), amely egyéb jogi problémákat vet fel.
Ahol a szerződés magában foglalja köztulajdon, közszolgáltatás vagy egyéb ellátás létesítését vagy kezelését, amely legalább az egyik országban helyi hatósághoz tartozik, az érintett ország jogszabályai szerint meg kell határozni a szerződéses garanciákat.
A szerződés - ahol szükséges - tartalmazza az alábbi sajátos feltételeket is:
1. A szóban forgó létesítmény vagy szolgáltatás létesítését, vagy működését szabályozó rendelkezéseket (pl. menetrend díjak, használati feltételek stb.);
2. a létesítmény vagy szolgáltatás felállítását szabályozó sajátos feltételeket (pl. a szükséges engedélyek, eljárás stb.);
3. a létesítmény vagy szolgáltatás szerződéses feltételeit;
4. a szerződés közérdekből és pénzügyi szempontokból történő módosításának eljárását;
5. a létesítmény vagy szolgáltatás fogyasztói és az üzemeltető közötti kapcsolatokat (pl. hozzájárulási feltételek, díjak stb.);
6. a szerződéstől való elállást, annak felmondását vagy megszűnését.
E sajátos követelményeken túl a „magánjogi” keretszerződésben (2.4.) rögzített feltételek is alkalmazandók.
Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy számos helyi hatóság közösen létrehozhat jogszabályokban meghatározott szervezeteket valamilyen közhasznú szolgáltatás vagy létesítmény biztosítására és működtetésére.
Egy ilyen társaság/közös szervezet megalakítása és működése főleg azoktól az alkalmazandó jogszabályoktól és a megelőző államközi megállapodásoktól függ, melyek erre az együttműködési formára felhatalmazást tartalmaznak (lásd az 1.5. mintamegállapodást).
Az alábbiakban listát közlünk azokról a rendelkezésekről, amelyeket az alapító okiratnak tartalmaznia kell, amennyiben azokat a vonatkozó jogszabályok nem foglalják magukban. A társaság alapító okiratának - inter alia - részletezni kell:
1. a társaság alapító tagjainak nevét és azokat a feltételeket, amelyek mellett új tagok csatlakozhatnak;
2. a társaság nevét, székhelyét, fennállási idejét és jogi státusát (utalással arra a jogszabályra, amely a jogi státussal felruházza);
3. a társaság tevékenységi körét, annak gyakorlási módját és a társaság rendelkezésére álló forrásokat;
4. azt a módot, ahogyan a bejegyzett tőke képzése történik;
5. a tagok felelősségének mértékét és korlátait;
6. a társaság vezetőinek vagy igazgatóinak kinevezési (kijelölési) és felmentési eljárását, valamint jogkörüket;
7. a társaság kapcsolatát tagjaival, harmadik személlyel, felsőbb hatóságokkal, különösen a költségvetéssel, a mérleggel és az elszámolással kapcsolatos tájékoztatást illetően;
8. a pénzügyi és műszaki ellenőrzést ellátó személyek felelősségét és az ilyen ellenőrzésekből eredő jelentéseket;
9. a társasági alapító okirat módosításának és a társaság feloszlatásának a feltételeit;
10. a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket;
11. a nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.”
3. § A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:
A 2. Cikk 2. pontjához:
A Magyar Köztársaság bejelenti, hogy e nyilatkozat visszavonásáig a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény hatálya alá tartozó magyar szerveknek - az egyezmény 2. Cikke, 2. pontjában foglaltak alapján - a magyar jog rendelkezései szerint a következőket nevezi meg:
a) a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megyei önkormányzat;
b) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal.
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az egyezmény rendelkezéseit azonban 1994. június hó 22. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
