70. § (1) A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére – a különélő másik szülő meghallgatásával – a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
(2) A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel.
(3) A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.
(4) A gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülőt jognyilatkozatának következményeiről.
71. § (1) A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja.
(2) A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhivatal gyámul rendeli.
(3) A családbafogadás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. A családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja.
(4) A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt.
(5) Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
(6) A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.
72. § (1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen
a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,
b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben
helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.
(2) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik.
(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
73. § (1) Az illetékes gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően – függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került sor – 30 napon belül megvizsgálja, hogy
a) megszüntethető-e az ideiglenes hatályú elhelyezés,
b) az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett fennállnak-e a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránti perindítás feltételei.
(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak.
74. § (1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 30 napon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt.
(2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli.
75. § Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 30 napon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá
a) megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el,
b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,
c) gyámot (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.
76. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha
a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében – szükség esetén védelembe vétel mellett – biztosítható,
b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi,
c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött.
(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennálltak, azonban a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben történő elhelyezését követően válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló különélő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető.
77. § (1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy – ha ez nem lehetséges – gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(2) Az (1) bekezdés szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel.
(3) Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására.
(4) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) A gyermeknek a nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba, illetve más bentlakásos intézménybe viteléről a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
78. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatát, a szülőnek a nevelőszülővel, gyermekotthonnal, illetve más bentlakásos intézménnyel való együttműködését, továbbá a szülő magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja (hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását.
(3) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek átmeneti nevelésének megszüntetése céljából nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülő ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt.
79. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám (hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja, és ennek során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.
(2) A gyámhivatal a szülő kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.
(3) Megszűnik az átmeneti nevelésbe vétel, ha a gyermek tartós nevelésbe került, vagy nagykorúvá vált.
80. § (1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
a) a szülő (szülők) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, feltéve, hogy a gyermek neveléséről a Csjt. 95–97. §-a alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,
b) a szülő a gyermeke örökbefogadásához az örökbe fogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbe fogadó szülőnél.
(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy – ha ez nem lehetséges – gyermekotthonban, illetőleg más bentlakásos intézményben helyezi el, és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(3) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja – örökbefogadói családban, vagy ha ez nem lehetséges, nevelőszülői családban, gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben – és felkészíti a gyermeket az önálló életre.
(4) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat – ha a gyermek még nincs a gondozási helyén – fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) A gyermeknek a nevelőszülőhöz, a gyermekotthonba vagy más bentlakásos intézménybe viteléről a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(6) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évenként felülvizsgálja.
81. § (1) Megszűnik a tartós nevelésbe vétel, ha
a) a bíróság a szülői felügyeletet visszaállította,
b) a gyermek a bíróság gyermekelhelyezési döntését követően más személy gyámsága alá került,
c) a gyermeket örökbe fogadták,
d) a gyermek nagykorúvá vált.
(2) A gyámhivatal a Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése alapján kapcsolattartásra feljogosított szülő kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha
a) a gyermek örökbefogadására nem került sor, és
b) a szülő személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére,
feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.
(3) A tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.
82. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyét – a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után a települési önkormányzat jegyzőjének javaslatára – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai véleményének segítségével határozza meg.
(2) Az elhelyezés során a gyámhivatalnak figyelemmel kell lennie a nevelés megkívánt folyamatosságára, a testvérek együttes elhelyezésére, a gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozására, életkorára, egészségi állapotára, szocializációs szintjére, valamint a korábbi lakóhelyétől és tanintézményétől való távolságra.
(3) A gyermek tartós – családszerű – környezetének biztosításához az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg, illetve legkésőbb az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételtől számított 30 napon belül a területi gyermekvédelmi szakszolgálat egyéni – a gyermek véleményét figyelembe vevő – elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadásáról a gyámhivatal dönt.
(4) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője és a települési önkormányzat együttműködik.
(5) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti felülvizsgálata során dönt a (3) bekezdésben meghatározott egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.
83. § (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha
a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, és ezért a gyermek nevelését az addigi környezetében már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani,
b) a gondozási hely megváltoztatása a gyermek érdekében más okból szükséges.
(2) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról tájékoztatja azt a szülőt, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, valamint a gyermek otthont nyújtó ellátását biztosító intézményt vagy személyt.
(3) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal egyidejűleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel, és – szükség esetén – meghatározza a gyermek új gondozási helyét.
84. § (1) A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha
a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.
(2) Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas
a) nevelőszülő,
b) gyermekotthon vezetője,
ahol a gyermeket a gyámhivatal elhelyezte.
(3) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy ha a nevelőszülő a Csjt. 100. §-ának (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalta, továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők, a gyámhivatal a gyermek számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki. A hivatásos gyám egyidejűleg legfeljebb 40 gyermek gyámságát látja el.
85. § (1) Ha a gyámságot a 84. § (2) bekezdésében meghatározott gyám látja el, a gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon vezetője látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője és – ha a gyámhivatal felhatalmazta – vagyonának a kezelője.
(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek – ha a gondozás-nevelés megkezdését a gyermek tartózkodási helye nem akadályozza – a gyámot a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.
(4) A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.
(5) A gyám működéséről, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.
(6) Ha a gyámhivatal a gyámot tisztségéből elmozdítja, vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot rendel, és – szükség esetén – meghatározza a gyermek új gondozási helyét.
86. § (1) A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról.
(2) Ha a gyám jogkörét nevelőszülő látja el, a nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában gondozza és neveli.
(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(4) A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.
87. § (1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és – ha erre a gyámhivatal felhatalmazta – vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.
(3) A gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.
(4) A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti, vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására.
(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül jelöli ki.
88. § (1) A gyámhivatal a gyámot – kérésére – felhatalmazhatja a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is.
(2) Nem szükséges a gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat érvényességéhez, amely a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító kisebb jelentőségű szerződések megkötésére irányul.
(3) A gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.
(4) A gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.
(5) A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
(6) A gyermek saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni, a gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.
89. § (1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel, elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.
(2) A gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok eseti, rendes, valamint végszámadását.
90. § Ha a gyámságot a 84. § (3) bekezdésében meghatározott hivatásos gyám látja el, feladataira a 85. § (3)–(8) bekezdésében, valamint a 91. §-ban meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
91. § (1) Ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat a nevelőszülő, gyermekotthon, illetve más bentlakásos intézmény biztosítja.
(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(3) A gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti.
(4) A hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának segítése és figyelemmel kísérése.
(5) A hivatásos gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.
92. § (1) Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését.
(2) Az utógondozást – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi utógondozója végzi a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházi jogi személyek közreműködésével.
93. § (1) A gyámhivatal – a gyám (hivatásos gyám) javaslatára – a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátását, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.
(2) A fiatal felnőtt az (1) bekezdésben meghatározott esetben továbbra is a nevelőszülő háztartásában, illetve a gyermekotthonban vagy utógondozó otthonban maradhat.
(3) Ha a fiatal felnőtt a megfelelő határidőn belül az utógondozói ellátást nem veszi igénybe és ennek okáról a nevelőszülőt vagy a gyermekotthon vezetőjét nem értesíti, az ellátást biztosító személy vagy intézmény megkeresi az illetékes gyámhivatalt és kezdeményezi az ellátás megszüntetését.
(4) Az utógondozói ellátásban részesülő nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató munkaképes fiatal felnőtt köteles a megyei, fővárosi munkaügyi központtal együttműködni. A fiatal felnőtt további kötelességeit az intézmény házirendje állapítja meg.
(5) Megszűnik a fiatal felnőtt utógondozói ellátása
a) az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő – a házirendben meghatározott – idő elteltével,
b) a 24. évének betöltésével.
(6) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt
a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn,
b) ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja,
c) a házirendet többször súlyosan megsérti,
d) a nevelőszülőjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.
94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően.
(4) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, – eltérő megállapodás hiányában – az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.
(5) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.
95. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.
(2) A megyei és a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a megyére, a fővárosra kiterjed.
96. § (1) A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladatukat maguk vagy az e törvényben foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történő szerződéskötés útján, illetve társulásban látják el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak a 101. § (3)–(4) bekezdésében említett ellátásra.
(3) A helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – évente átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelésről tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetet.
(4) A helyi önkormányzat kezdeményezheti a megyei gyámhivatalnál – gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakmai módszertani és továbbképzési feladatok ellátására – személyes gondoskodást nyújtó intézmény kijelölését.
97. § (1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.
(2) Ha az ellátási szerződés alapján a feladat ellátásában vallási vagy világnézeti elkötelezettségű nem állami szerv működik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülője nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni.
(3) Az ellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerződés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza
a) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték, amely időszak a bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,
b) a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására.
(4) Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötésének, a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át.
98. § (1) A külön jogszabályban meghatározott feltételekkel bármely nem állami szerv a gyermekek védelmét biztosító szolgáltató tevékenységet folytathat, ilyen intézményt, helyettes szülői és nevelőszülői hálózatot, gyermekjóléti szolgálatot, területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi szolgáltatást) létesíthet és tarthat fenn.
(2) A gyermekvédelmi szolgáltatás keretében nem végezhető olyan szolgáltató tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.
99. § (1) A gyermekvédelmi szolgáltatásra – az e törvényben foglalt kivételekkel – a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(2) Gyermekvédelmi szolgáltatás keretében szolgáltató tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet.
(3) A gyermekvédelmi szolgáltatásnak meg kell felelnie az e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.
100. § (1) A gyermekvédelmi ellátó rendszer része minden olyan gyermekvédelmi szolgáltató, amely a szakmai szabályok alapján meghatározott szolgáltatások nyújtására működési engedéllyel rendelkezik.
(2) A külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén szükséges működési engedélyt
a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a gyermekvédelmi szolgáltatás székhelye, illetve telephelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője,
b) az a) pontban nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén a gyermekvédelmi szolgáltatás székhelye, illetve telephelye szerint illetékes megyei gyámhivatal [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: működést engedélyező szerv]
adja ki.
(3) A működést engedélyező szerv a gyermekvédelmi szolgáltatás szakmai tevékenységét a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi.
101. § (1) A népjóléti miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását.
(2) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében
a) meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenőrzési rendjét,
b) létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket, kollégiumokat,
c) ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat,
d) megszervezi a különleges ellátást igénylő gyermekek gondozását biztosító intézményhálózatot,
e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos kutatások és nemzetközi kapcsolatok fejlesztési feltételeit,
f) kezdeményezi – az érintett miniszterekkel együttműködve – a külföldön ellátatlanul maradt magyar állampolgárságú gyermekekről való gondoskodás iránti intézkedések megtételét,
g) összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert.
(3) A népjóléti miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, ennek érdekében javítóintézeteket tart fenn és – az igazságügyminiszterrel együttesen – ellátja a felügyeletükkel kapcsolatos feladatokat.
(4) A népjóléti miniszter a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogók útján biztosítja a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 119. §-a alapján szükségessé vált pártfogó felügyelet végrehajtását és – az igazságügyminiszterrel együttesen – ellátja az ágazati irányításukkal kapcsolatos feladatokat.
102. § Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet továbbképző, tudományos és módszertani intézmény. Az Intézet ellátja a szakmai módszertani ellenőrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, valamint a külön jogszabály által tevékenységi körébe utalt szakértői és speciális szolgáltató feladatokat.
103. § (1) A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) [a továbbiakban: Kollégium(ok)] a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményező és javaslattevő testülete(i).
(2) A Kollégium(ok) működési feltételeit a népjóléti miniszter az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet útján biztosítja.
104. § (1) A gyermekek védelmét ellátó intézmény fenntartója
a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról,
b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat,
c) ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét,
d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját,
e) értékeli a szakmai munka eredményességét,
f) gondoskodik a szakemberek továbbképzéséről.
(2) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek.
(3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy szabályzatot megsemmisíti.
(5) Az intézmény a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan együttműködik a fenntartóval és indokolt esetben átfogó értékelést ad tevékenységéről.
(6) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát.
105. § (1) Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, a hivatásos pártfogói feladatok ellátása és irányítása, továbbá a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer működésének ellenőrzése állami feladat.
(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat
a) a települési önkormányzat jegyzője,
b) a városi és megyei gyámhivatal,
c) a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogók
útján látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok felügyeletét a népjóléti miniszter gyakorolja.
106. § (1) Gyámügyi igazgatási ügyekben első fokon jár el
a) a települési önkormányzat jegyzője,
b) a városi gyámhivatal.
(2) A kijelölt városi gyámhivatal feladat- és hatásköreit kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedően is ellátja.
(3) A városi gyámhivatal az e törvényben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsőfokú gyámhatóság hatáskörébe utal.
(4) A gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal.
107. § A települési önkormányzat jegyzője
a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját,
c) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában,
d) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
e) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,
f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy – ha erre nincs mód – gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyezi el,
g) a 132. § szerint szakértőt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat,
h) dönt a 100. § a) pontja szerinti gyermekvédelmi szolgáltatás működésének engedélyezéséről,
i) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,
j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,
k) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyámügyi feladatokat.
108. § (1) A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja.
(2) A gyámhivatal
a) ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást,
b) ellenőrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását,
c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat,
d) közreműködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában,
e) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben,
f) felettes szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben,
g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb közigazgatási feladatokat.
109. § A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében
a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, – ha erre nincs mód – gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,
b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését,
h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről,
i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről,
j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről,
k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét.
110. § A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt
a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.
111. § A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében
a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,
c) hozzájárul – cselekvőképtelen jogosult esetén – a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.
112. § A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban
a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
b) dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,
c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.
113. § (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet
a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,
e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása
iránt.
(2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz
a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény
miatt.
114. § A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban
a) dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról,
b) intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról,
c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
d) dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,
e) hozzájárul a gyermek családbafogadásához,
f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,
h) dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben.
115. § A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban
a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben eseti gondnokot, zárgondnokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.
116. § A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban
a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,
b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,
e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben,
f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.
117. § A városi gyámhivatal a 132. § szerint szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat.
118. § (1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak szakmai irányítását és felügyeletét, illetőleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak gyámügyi hatósági ügyeiben.
(2) A megyei gyámhivatal – a helyi önkormányzat kezdeményezésére – az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet bevonásával kijelöli az alapellátást, illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények közül a szakmai módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézményeket.
(3) A megyei gyámhivatal – az egészségügyi szakfelügyelet kivételével – az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vagy az általa kijelölt területi szakmai módszertani feladatokat ellátó intézmény bevonásával – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellenőrzi az állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működését.
119. § A megyei gyámhivatal a 118. §-ban meghatározott feladatok ellátása során jogosult
a) tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni,
b) szakmai koordinációs értekezletet összehívni.
120. § (1) A megyei gyámhivatal első fokon dönt a 100. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti gyermekvédelmi szolgáltatás működésének engedélyezése ügyében.
(2) A megyei gyámhivatal – a népjóléti miniszter által meghatározottak szerint – közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.
121. § (1) A megyei gyámhivatal – az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vagy a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) bevonásával – véleményezi az önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat, szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.
(2) A helyi önkormányzat köteles előzetesen kikérni a megyei gyámhivatal véleményét, ha
a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetőleg annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét változtatja meg,
b) az ellátórendszer működését szolgáló vagyont más célra kívánja felhasználni,
c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást kíván bevezetni.
122. § A megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogó ellátja a fiatalkorú pártfogó felügyeletét.
123. § Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.
124. § (1) Az eljárásra az a települési önkormányzat képviselő-testülete, jegyzője vagy az a gyámhivatal (a továbbiakban: eljáró szerv) illetékes, amelynek a területén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy gondnokának a lakóhelye van.
(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.
(3) Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint – az eljáró szerv illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.
(4) Belföldi lakóhely hiányában, vagy ha a tartózkodási hely ismeretlen, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.
125. § (1) Bármely települési önkormányzat képviselő-testülete az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. Az ellátást biztosító települési önkormányzat haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzatot, amelytől követelheti a kifizetett támogatás megtérítését.
(2) Bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal – a törvényi feltételek fennállása esetén – intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, melyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.
(3) Ha a szülő a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, a nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal illetékes.
(4) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a szerv illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált.
(5) A gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása iránti eljárásra a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes.
(6) Az ideiglenes gondnok rendelésével, működésével és felmentésével, valamint a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá helyezendő személy állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.
(7) Méhmagzat részére az a gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van.
(8) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzője, illetve az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok működésére szükség van.
(9) Ha a 16. évét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja.
(10) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülői házat elhagyta, ezt követően a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
126. § (1) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig.
(2) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
(3) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik.
(4) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is.
(5) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg.
(6) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén tartózkodik, illetve a bíróság és – a vádemelés elhalasztása esetén – az ügyész magatartási szabályként tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét állapította meg, a pártfogó felügyeletet a tartózkodási hely szerint illetékes hivatásos pártfogó látja el.
(7) A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött.
127. § (1) A települési önkormányzat jegyzője vagy a gyámhivatal – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást hivatalból is megindíthatja.
(2) Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) és (2) bekezdés)] vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal [Pp. 196. § (1) bekezdés)] kell igazolni.
128. § A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint – szükség szerint – a gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.
129. § (1) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.
(2) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.
(3) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.
130. § (1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti.
(2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el.
(3) A gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeiről készítsen környezettanulmányt.
(4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít.
(5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.
131. § (1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.
(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a 6 hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az 1 évet nem haladhatja meg.
(3) A pénzbeli és természetbeni ellátás – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes.
132. § (1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként elsősorban nevelési tanácsadót, szakértő- és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, illetve szakértői névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal arra kötelezi a szülőt vagy a törvényes képviselőt, hogy a gyermekkel keresse fel a szakértőként kirendelt szervet vagy személyt, és közreműködésével járuljon hozzá a szakértői vizsgálat eredményességéhez.
133. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).
(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.
(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.
134. § (1) A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló állami és nem állami szerv (a továbbiakban: adatkezelő szerv) az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához a 135–136. §-ban felsorolt adatkörben személyes adatokat kezelhet.
(2) Az adatkezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett – ha törvény kivételt nem tesz – az adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,
b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint megszűnt.
(3) Az adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férjen hozzá.
(4) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló szerv a jogosultság megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől.
(6) A személyes adatok felhasználására a népjóléti miniszter, a helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve szociális hatáskört gyakorló szerv, a személyes gondoskodást nyújtó személy és intézmény, közoktatási és felsőoktatási intézmény, igazságszolgáltatási és ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint pénzintézet, külföldi hatóság és bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben.
(7) Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.
135. § (1) A gyermek, a szülő és más törvényes képviselő, a nevelőszülő, illetve a kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó (a továbbiakban együtt: érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott célból történő kezelésére az alábbi szervek jogosultak:
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
b) a települési önkormányzat jegyzője,
c) a fővárosi főjegyző,
d) a gyámhivatal,
e) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,
f) a napközbeni ellátást nyújtó intézmény vezetője,
g) az átmeneti otthon vezetője,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,
i) a gyermekotthon vezetője,
j) más bentlakásos intézmény vezetője,
k) a helyettes szülő,
l) a nevelőszülő.
(2) A gyermek, a szülő és más törvényes képviselő, a helyettes szülő és a nevelőszülő vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és büntetlen előéletére vonatkozó, továbbá a gyermek tanulmányi eredményeivel, magatartásával és neveltségi állapotával kapcsolatos adatokat az (1) bekezdés a)–i) pontjai szerinti szervek kezelhetik a 15. § (1)–(4) bekezdései szerinti célból.
(3) Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal kezelheti.
(4) Az (1) bekezdés a)–l) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek az érintett személyazonosító adatait, valamint a gyermek (2) bekezdésben meghatározott adatait a 15. § (1)–(4) bekezdései szerinti célból egymásnak átadhatják.
136. § (1) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá
a) az ingatlanra vonatkozó adatok az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogot érintő változás esetén,
b) a készpénzvagyonára vonatkozó adatok a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv vagy folyószámla kezelése, illetve egyéb szerződések megkötése céljából
továbbíthatók.
(2) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók
a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása,
b) a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása,
c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése
céljából.
(3) A gyermek személyazonosító adatain kívül
a) a honvédelmi igazgatás szerveinek az egészségi állapotra vonatkozó adatok a hadkötelezettség teljesítése céljából,
b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok gyógykezelés céljából,
c) a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre vonatkozó adatok
továbbíthatók.
(4) A szülő és más törvényes képviselő személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai az (1)–(3) bekezdések szerinti szerveknek átadhatók.
137. § (1) Az ellátást nyújtó intézmény és személy az e törvényben előírt nyilvántartást köteles vezetni, a Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
(2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja a 134. § (3) bekezdése szerinti védelmet.
138. § (1) A jegyző az ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
c) az ellátással kapcsolatos döntéseket,
d) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat.
(2) A jegyző nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett gyermekekről. A nyilvántartás tartalmazza
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
b) a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,
c) a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak időpontját,
d) a hatósági intézkedés felülvizsgálatának időpontját és eredményét.
(3) A jegyző nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekekről az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok mellett a hatósági eljárásra vonatkozó döntésről.
(4) A jegyző nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi szolgáltatásról és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésről.
139. § A személyes gondoskodásban részesülő személyekről az ellátó személy vagy az intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,
b) az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.
140. § (1) A városi gyámhivatal nyilvántartást vezet
a) az általa megállapított és folyósított pénzbeli ellátásokról,
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekekről, a gyámság és gondnokság alatt állókról a 139. §-ban meghatározott adattartalommal,
c) az a) és b) pontban megjelölt személyek, valamint a gyermekek minden olyan vagyonáról, amely nem tartozik a szülő kezelésébe, amelyet a gyámhivatal rendszeres felügyelete alá vont, vagy amelyet a gyámhivatalhoz beszolgáltattak,
d) a vagyonnal rendelkező gyermekről a bekövetkező nagykorúsága szerint.
(2) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi szolgáltatásokról és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésekről.
(3) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa pártfogolt fiatalkorúakról a 138. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal.
141. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet
a) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről,
b) az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőkről és gyermekotthonokról,
c) az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható gyermekekről, valamint az örökbefogadásra váró szülőkről a 135. § (3) bekezdésében meghatározott adattartalommal,
d) az általa kijelölt, eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra kirendelhető személyekről.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokról – a titkos örökbefogadás kivételével – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kérelemre tájékoztatja a szülőket, valamint az örökbefogadásra váró szülőket.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartások adatairól, az azokban bekövetkezett változásokról a területi gyermekvédelmi szakszolgálat rendszeresen tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetet.
142. § (1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a 138–141. §-ok szerint vezetett nyilvántartásból – a jogosultság, illetve a gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
(2) A 138–141. §-ok rendelkezései az irányadóak a személyes gondoskodás megszervezésének a nem állami szerv által az önkormányzattól történő átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete vagy a jegyzője feladat- és hatáskörébe tartozó ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.
143. § (1) A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit az igénylő által fizetendő térítési és gondozási díj egészít ki.
(2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez.
(3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához
a) az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és gyermekjóléti normatíva),
b) a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó normatív állami hozzájárulással,
c) a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal határozata alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek után, továbbá a korábban gondozás alatt álló fiatal felnőtt után járó normatív állami hozzájárulással,
d) kötött felhasználású támogatásokkal
járul hozzá.
(4) A szociális és gyermekjóléti normatíva összege a települési önkormányzat területén élő lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek száma szerint eltérő. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a költségvetési törvény rögzíti.
(5) A normatív állami hozzájárulással történő támogatás szakmai céloknak megfelelő módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
144. § (1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés előleg nyújtásával biztosítja.
(2) Szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a helyi önkormányzat részére meghatározott ellátási formák létrehozásának, valamint olyan mértékű fejlesztésének és korszerűsítésének támogatását, amely lehetővé teszi az önkormányzat az e törvényben előírt kötelezettségének teljesítését.
145. § (1) A külön törvényben meghatározott normatív hozzájárulásra jogosult a gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó, közfeladatot ellátó
a) egyházi jogi személy,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) társadalmi szervezet,
f) egyéni és társas vállalkozás.
(2) A gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy az ellátás működése és tevékenysége, valamint intézményi térítési díja megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.
146. § (1) A térítési díjra az e törvényben meghatározott kivételekkel az Szt. térítési díjra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,
b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,
c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő (a továbbiakban: kötelezett)
az intézménynek fizeti meg.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.
147. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját
a) helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a képviselő-testület,
b) nem állami szerv esetén a tulajdonos
évenként kétszer állapíthatja meg.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(3) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell.
148. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
(5) Gyermekétkeztetés esetén
a) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben elhelyezett
