aa) óvodás gyermek,
ab) általános iskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 50%-át,
b) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben elhelyezett és externátusi ellátásban részesülő
ba) szakmunkásképző iskolai és szakiskolai tanuló,
bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló,
után az intézményi térítési díj 30%-át,
c) három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után [feltéve, hogy az a)–c) pont szerinti kedvezményben nem részesül] az intézményi térítési díj 30%-át
kedvezményként [az a)–d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény] kell biztosítani.
(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak az (5) bekezdés ba)–bb) pontja alatti kedvezmény azon étkezésére, amely kedvezményre a – szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulói szerződése alapján már jogosult.
(7) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni rászorultsága alapján további – gyermekenkénti – kedvezményt állapíthat meg különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az összeg számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket.
149. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító házi gyermekfelügyelet térítési díjának megállapításánál a 148. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj.
(3) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15%-át.
(4) Ha a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át.
150. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás intézményi térítési díjának alapja az átmeneti gondozást nyújtó ellátás esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.
(2) Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több gyermek esetében a kötelezett havi jövedelmének 50%-át.
151. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szakellátás intézményi térítési díjának alapja a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.
(2) Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 30%-át.
152. § (1) A gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermek tartására vonatkozó szabályait – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.
(3) A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kezdődik. Ha a gyermek ezt megelőzően kerül gondozásba, a gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétől – legfeljebb azonban hat hónapra visszamenőleg – állapíthatja meg.
(4) A tartásra egysorban köteles szülőket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a gondozási díj megfizetésére.
(5) A gondozási díjat megállapító határozat azonnal végrehajtható.
153. § (1) A gondozási díj összegének meghatározásánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni.
(2) Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alapján kell meghatározni.
154. § (1) Nem állapítható meg gondozási díj, ha
a) a gyermeket azért vették tartós nevelésbe, mert a szülő gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,
b) a szülő a gyermekotthonban a gyermekéről személyesen gondoskodik,
c) a kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(2) A gyermek gondozási díj fizetésére nem kötelezhető, keresete, ösztöndíja, árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehető igénybe.
(3) A gyámhivatal a behajtásra kimutatott gondozási díjhátralékot méltányosságból elengedheti, vagy annak megfizetésére halasztást, illetve részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.
155. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 1997. november 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 22. §-a 1998. január 1-jén lép hatályba.
156. § (1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
(2) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokról – a 40. § kivételével – fokozatosan, de legkésőbb 1999. december 1-jéig gondoskodik.
(3) Új gyermekotthont létesíteni, illetve ilyen intézményt átszervezni csak a törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet. A megyei, fővárosi önkormányzat az otthont nyújtó intézmények átalakításáról fokozatosan, de legkésőbb 2002. december 1-jéig gondoskodik.
(4) Ha a diákotthonban és kollégiumban ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket helyeztek el, az 53. § (5) bekezdése alapján a gyermek számára otthont nyújtó ellátást kell biztosítani
a) a nevelési-oktatási intézménynek – feltéve, hogy legalább tizenöt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekről gondoskodik – át kell alakulnia a (3) bekezdésben meghatározott időpontig többcélú – iskolai, diákotthoni vagy kollégiumi és gyermekotthoni feladatot ellátó – közoktatási intézménnyé, vagy
b) amennyiben az a) pontban foglaltak szerint az otthont nyújtó ellátás nem biztosítható, a kollégiumi, diákotthoni ellátás fenntartása mellett gondoskodni kell a gyermek nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséről.
(5) A törvény hatálybalépését követően a gyermekotthonban működő óvoda és iskola – mint közös igazgatású többcélú gyermekvédelmi intézmény – önálló intézményegységként működik tovább a Kt. rendelkezései alapján.
157. § (1) A törvény hatálybalépését megelőzően intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vett gyermek további ellátásának indokoltságát a hatálybalépést követő 2 éven belül felül kell vizsgálni, és fenntartása esetén az intézeti gyámságot megszüntetve gyámot vagy hivatásos gyámot kell rendelni.
(2) A törvény rendelkezésével ellentétes nyilvántartásokat meg kell szüntetni. A korábban gyűjtött adatok e törvény szerinti megőrzéséről folyamatosan, de legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat befejezéséig kell gondoskodni.
(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátásokért fizetendő térítési és gondozási díjakat a törvény hatálybalépését követő 1 éven belül felül kell vizsgálni, és újból meg kell állapítani.
(4) A megyei, fővárosi önkormányzat köteles a területi gyermekvédelmi szakszolgálat keretében a törvény hatálybalépésétől kezdődően – az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, valamint a rászoruló gyermekek átmeneti gondozására ideiglenes (átmeneti) otthont működtetni mindaddig, amíg az ideiglenes (átmeneti) gondozást vállaló nevelőszülőket, illetve az azt biztosító gyermekotthont ki nem jelöli.
(5) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott rendeletalkotási kötelezettségének a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül eleget tesz.
(6) A törvény hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok rendeletei alapján megállapított és folyósított rendszeres nevelési segélyeket, valamint más pénzbeli támogatásokat a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a törvény rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.
158. § Ha a nevelőszülő háztartásában vagy a gyermekotthonban intézeti elhelyezett gyermek nevelkedik, a szülő a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül nyilatkozni köteles arról, hogy kíván-e változtatni gyermeke elhelyezésén. Ha a szülő a gyermeke változatlan elhelyezésébe beleegyezett, a gyermek a törvény hatálybalépését megelőzően hatályban levő jogszabályok által biztosított feltételek szerint továbbra is a nevelőszülő háztartásában, illetve a gyermekotthonban marad.
159. § (1) A gyermektartásdíj gyámhivatal általi megelőlegezésének – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a törvény 22–24. §-ainak hatálybalépését követően előterjesztett kérelem esetén van helye.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a tartásdíj előlegezéséről a bíróság a törvény hatálybalépésekor még nem döntött, az eljárást meg kell szüntetni, és a kérelmet át kell tenni a jogosult lakóhelye szerinti gyámhivatalhoz.
(3) Ha a tartásdíj megelőlegezése a bíróság határozata alapján már folyamatban van, a bíróság végzésében meghatározott időtartamig a folyósítás továbbra is a bíróság feladata, a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, azonban a tartásdíj megelőlegezése ismételt elrendelésének nincsen helye. Ezt a szabályt kell alkalmazni folyósított összeg adóstól történő behajtására abban az esetben is, amikor már csak a megelőlegezett összeg behajtása van folyamatban.
(4) A bíróság a folyamatban lévő megelőlegezésről a hatálybalépést követő 60 napon belül értesíti a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt.
160. § (1) Az otthonteremtési támogatás megállapítására csak az e törvény hatálybalépését követően nagykorúvá vált fiatal felnőtt által előterjesztett kérelem alapján kerülhet sor. A nevelés – 25. § (2) bekezdése szerinti – időtartamába be kell számítani azokat az éveket, amelyek alatt a fiatal felnőtt megszakítás nélkül intézeti elhelyezett, intézeti vagy állami nevelt volt.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően nagykorúvá vált fiatal felnőtt önálló életkezdésének támogatása iránti kérelmét a 21/1989. (VII. 25.) SZEM rendelet szerint kell elbírálni, és a támogatást a megyei, fővárosi önkormányzat által meghatározott módon kell biztosítani.
161. § Ahol jogszabály
a) védő-óvó intézkedést említ, azon védelembe vételt,
b) intézeti vagy állami nevelésbe vételt említ, azon átmeneti vagy tartós nevelésbe vételt,
c) ideiglenes hatályú intézeti beutalást említ, azon ideiglenes hatályú elhelyezést,
d) intézeti elhelyezést említ, azon átmeneti gondozást,
e) intézeti gyámságot említ, azon gyámságot,
f) állami gondoskodást említ, azon gyermekvédelmi gondoskodást,
g) gyermek- és ifjúságvédő intézetet említ, azon területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
h) csecsemőotthont vagy nevelőotthont említ, azon gyermekotthont
kell érteni.
162. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelőlegezésének részletes szabályait,
b) az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok körét,
c) a térítési díjra vonatkozó részletes szabályokat,
d) a gyámhatóság részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása részletes szabályait,
e) a hivatásos pártfogói, valamint a gyermekvédelmi szakfelügyeleti feladatot ellátó személyek képesítési előírásait,
f) a városi gyámhivatal illetékességi területét,
g) a személyes adatok kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
h) a helyettes szülői és a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseit,
i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények engedélyezésének és működésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények és a személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit,
b) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek képesítési előírásait,
c) az egyes gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetőinek képesítési előírásait, megbízását és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárást,
d) az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet és a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) működési feltételeit,
e) a helyettes szülői és a nevelőszülői képzés szakmai és vizsgakövetelményeit.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően gondoskodjon a Csjt. végrehajtási rendeleteinek módosításáról.
163. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Csjt. 69/E. §-a, 92/A. §-a, a 92/A. §-át megelőző „6. A kiskorúakról való állami gondoskodás” alcíme, a Csjt. módosításáról rendelkező 1986. évi IV. törvény 24. §-ának a Csjt. 69/E. §-át megállapító rendelkezése, 31. §-ának a Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezése, 32. §-ának a Csjt. 91. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése, 33. §-ának a Csjt. 92. §-ának (3) bekezdését megállapító rendelkezése, 34. §-a, 35. §-a, 36. §-a, 38. §-ának a Csjt. 106. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint a Csjt. módosításáról rendelkező 1990. évi XV. törvény 3. §-ának a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdését megállapító rendelkezése, 4. §-ának a Csjt. 48/A. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése, 7. §-a, 9. §-ának a Csjt. 98. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 129. §-a (2) bekezdésének b)–f) pontja, 130. §-a, 134. §-ának b)–d) pontja, továbbá a 135. §-ának n) és p)–s) pontja,
c) az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 60. §-a, 60. §-át megelőző „Gyermekek napközbeni ellátása” alcíme, 61. §-a, 80. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 81. §-a, 85. §-ának b) pontja, 111. §-a, a 111. §-át megelőző „A gyermekek átmeneti otthonára vonatkozó külön szabályok” alcíme, továbbá 115/A. §-a,
d) a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozásáról szóló 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet 1–21. §-ai és az I. fejezetének „A kiskorúakról való állami gondoskodás” bevezető szövegrésze.
164. § A Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, új (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)–(4) bekezdésének jelölése (3)–(5) bekezdésre változik:
„(1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján – a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében – alkalmas a gyermek örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás előtti felkészítő tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.”
165. § (1) A Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vonhatja vissza, és erre őt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető.”
(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb gyermeket a gyámhivatal elsősorban más személynél, nevelőszülőnél, – vagy ha ez nem lehetséges – gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.”
166. § A Csjt. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilváníthatja abban az esetben is, ha a szülő tartózkodási helyét az új tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy ezen időszak alatt a szülő a gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.”
167. § A Csjt. 52. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.”
168. § A Csjt. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülőjének adatairól. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülő meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.
(3) Nincs szükség sem a vér szerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(4) A vér szerinti szülő adatairól való tájékoztatást az előző rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság a 88. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette meg.”
169. § A Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet)
„b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.”
170. § (1) A Csjt. 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő e) ponttal egészül ki:
(Szünetel a szülői felügyelet)
„d) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
e) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult.”
(2) A Csjt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el.”
171. § A Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga a 48. § (3) bekezdése alapján szűnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket tartós nevelésbe vették – a gyámhivatal dönt.”
172. § A Csjt. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel.”
173. § A Csjt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául kell rendelni.”
174. § A Csjt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.”
175. § A Csjt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [91. § (2) bek.].
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas
a) nevelőszülő,
b) gyermekotthon vezetője,
ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók a 100. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak.
(4) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy ha a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja, továbbá ha a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők, a gyámhivatalnak a gyermek számára – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt – hivatásos gyámot kell kirendelnie.
(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembevételével, a gyermek érdekében dönt.”
176. § A Csjt. 99. §-ának (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Gyámságot nem viselhet az,)
„d) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.”
177. § A Csjt. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelőszülő.”
178. § A Csjt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.”
179. § A Csjt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyám tisztsége megszűnik:
a) a gyámság megszűnésével,
b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával.”
180. § A Csjt. 107. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a tisztségéből akkor is felmenti, ha
a) a gyermeket máshol helyezi el,
b) a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt.”
181. § A Csjt. 108. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhivatal a gyámot tisztségéből elmozdítja.
(2) Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti.”
182. § Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén működő egészségügyi intézmények és szolgálatok feladataik ellátása során különös gondot fordítanak a gyermek egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettségének megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén kezdeményezik az ellátást, illetve a hatósági beavatkozást.”
183. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogó látja el.”
184. § A Bv. tvr. a következő 112/A. §-sal egészül ki:
„112/A. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható időpontjáról értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes hivatásos pártfogót, és a hivatásos pártfogóval együttműködve előkészíti az ideiglenes elbocsátást.
(2) Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során
a) felkészíti a fiatalkorú családját, gondozóját a visszafogadására, illetve, ha a családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelő lakhatási lehetőségről gondoskodik,
b) megkísérli megteremteni a lehetőségét annak, hogy a fiatalkorú folytassa tanulmányait, vagy munkába álljon.
(3) A javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását elsősorban a hivatásos pártfogó végzi. A javítóintézet látja el az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását, ha a fiatalkorú a tanulmányainak befejezése vagy más ok miatt a javítóintézet utógondozó részlegén marad.”
185. § Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;”
186. § (1) A Kt. 33. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem művelődési ágazatba tartozó feladatot ellátó intézményegység is működhet.”
(2) A Kt. 33. §-ának (11) bekezdésében „Az általános művelődési központban” szövegrész helyébe „A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban” szövegrész lép.
(3) A Kt. 41. §-ának (6) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.”
(4) A Kt. 108. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar külképviseleten működő – a (6) bekezdés alapján engedélyezett – óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülője hivatalos állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.”
(5) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 22. pontjában a „nevelőotthoni nevelés” szövegrész helyébe a „gyermekotthoni nevelés” szövegrész lép.
(6) A Kt. 1. számú melléklet, Harmadik rész, II. fejezet 7. pontjának bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes felkészítő kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes – e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következő feladatok ellátásához:”
187. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rt.) 2. §-ának 19. e) pontja kiegészül:
„A gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok.”
(2) Az Rt. 23. §-a (4) bekezdésének d) pontja kiegészül:
„Az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő bemutatására.”
188. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Csp.) 1. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után a vagyonkezelői joggal felruházott gyám vagy – ennek hiányában – a vagyonkezelő eseti gondnok jogosult a családi pótlékra függetlenül attól, hogy az e törvény szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel-e. Egyéb esetekben – feltéve, hogy a nevelőszülő vagy a családba fogadó szülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek – a nevelőszülő vagy a családba fogadó szülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbe fogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.”
(2) A Csp. 1. §-a (6) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az után a gyermek után is jár családi pótlék, aki]
„a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett,
b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett,”
(3) A Csp. 1. §-ának (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(8) A családi pótlékot a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezett, továbbá az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak vagy – ennek hiányában – a vagyonkezelő eseti gondnoknak, a szociális intézményben elhelyezett gyermek után pedig a szociális intézmény vezetőjének kell folyósítani.”
(4) A Csp. 1. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(9) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek javítóintézetben, illetve büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, az utána járó családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámja vagy – ennek hiányában – a vagyonkezelő eseti gondnoka köteles gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezni. A szociális intézményben elhelyezett után járó családi pótlékot az intézmény a költségvetésétől elkülönítve kezeli, és biztosítja a személyre szóló felhasználást.”
