Időállapot: közlönyállapot (1997.VI.20.)

1997. évi LI. törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról * 

1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaviszony megszűnését követően a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók.”

2. § Az Mt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

(2) A munkáltatónak intézkedése megtétele előtt, ha az a munkavállalókat, illetve az adott telephely munkavállalóit a 94/A. § (1) bekezdésében foglalt mértékben közvetlenül érinti, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet tájékoztatnia kell.

(3) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogelőd és a jogutód munkáltató - a jogutódlást megelőzően megfelelő időpontban, de legalább azelőtt, mielőtt a munkavállalók foglalkoztatási viszonyait, illetve munkafeltételeit érintené - köteles tájékoztatni a szakszervezetet a jogutódlás okáról, a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.

(4) E törvény alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik.”

3. § Az Mt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására.”

4. § (1) Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.”

(2) Az Mt. 28. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (4)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A szakszervezet a (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.

(3) A tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három napon belül köteles közölni.”

(3) Az Mt. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt időtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselőt.”

5. § (1) Az Mt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a munkaügyi miniszter - a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után - az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek.”

(2) Az Mt. 34. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő (8) bekezdés lép, és a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondását a felmondást gyakorló fél köteles a munkaügyi miniszternek haladéktalanul bejelenteni.

(7) A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondása esetén, továbbá, ha a több szakszervezet által kötött kollektív szerződésnél valamely szakszervezet felmondása következtében a szakszervezetek - (5) bekezdés szerinti - együttes reprezentativitása nem áll fenn, a munkaügyi miniszter - hivatalból - a felmondási idő lejártának napjára a kollektív szerződés kiterjesztő hatályát megszünteti.

(8) A munkaügyi miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja.”

6. § Az Mt. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[36. § (1) A kollektív szerződés hatálya - kiterjesztés (34. §) hiányában - kiterjed arra a munkáltatóra, amely]

c) később a munkáltatói érdek-képviseleti szervhez csatlakozott.”

7. § Az Mt. a 40. §-t követően az alábbi 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket - a munkarend kivételével - a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében a kollektív szerződésnek a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig vagy a kollektív szerződés hatályának lejártáig, illetve a jogutód munkáltatónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania.

(2) Amennyiben a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételek a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés szerinti munkafeltételeknél a munkavállaló számára kedvezőbbek, a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.”

8. § Az Mt. 72. §-a (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Munkaviszonyt létesíthet - az (1) bekezdéstől eltérően - a tizenötödik életévét betöltött”

9. § Az Mt. a 85. §-t követően a következő alcímmel és 85/A. §-sal egészül ki:

„A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás

85/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetén a munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra szállnak át.

(2) A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért - az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén - a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.”

10. § (1) Az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban, valamint azt követően a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt:”

(2) Az Mt. 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A felmondási tilalom, ha az (1) bekezdésben meghatározott időtartam

a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően tizenöt nap,

b) a harminc napot meghaladja, ezt követően harminc nap.”

11. § Az Mt. a 91. §-t követően a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.”

12. § Az Mt. a 94. §-t követően a következő alcímmel és 94/A. §-sal egészül ki:

„A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok

94/A. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző féléves, amennyiben a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az adott időszakra vonatkozó átlagos statisztikai létszáma szerint

a) 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,

b) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a,

c) 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 fő

munkaviszonyát kívánja harminc napon belül, rendes felmondással megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalói létszámba nem számít be az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy abban, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülő, valamint a további munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló.

(3) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni. A konzultációnak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés elveire, a létszámcsökkentés elkerülésének módjára, illetve eszközére vagy az azzal érintett munkavállalók számának csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni

a) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait,

b) a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban,

c) a döntést megelőző, az (1) bekezdésben meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát,

d) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időbeni ütemezését és szempontjait.

(4) A konzultációt a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést megelőzően legalább 15 nappal kell megkezdeni.

(5) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalókat, továbbá a munkáltató székhelye, illetve az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A munkáltató a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

(6) Az (5), valamint a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkáltató a (3) bekezdésben foglalt konzultáció eredményeképpen a tervezettnél kevesebb, de legalább öt munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg a működésével összefüggő ok miatt rendes felmondással.

(7) Csoportos létszámcsökkentés esetén a 90. §-ban felsorolt felmondási tilalmak fennállása szempontjából az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.

(8) A (3) bekezdésben meghatározott konzultációs és az (5) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő munkáltatót, illetőleg annak felszámolóját, végelszámolóját is terheli.

(9) A (3) és az (5) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt munkáltatói rendes felmondás érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács, a szakszervezet és az érintett munkavállaló bírósághoz fordulhat.

(10) Ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) fennállnak, a telephelyen foglalkoztatott munkavállalók létszámcsökkentésére a (2)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a telephely tekintetében kell alkalmazni.”

13. § Az Mt. 95. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

időtartamát.”

14. § (1) Az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.”

(2) Az Mt. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.”

15. § Az Mt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„97. § (1) A 90. § (2) bekezdése, a 91. § (2) bekezdése, a 94/A. § (2) bekezdése, valamint a 95. § (2) és (5) bekezdése alkalmazása szempontjából a munkavállaló öregségi nyugdíjra akkor jogosult, ha - a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik.”

„(3) Amennyiben a jogelőd munkáltatót a jogutód munkáltató döntéshozó szervében a szavazatok több mint fele illeti meg

a) a határozatlan idejű munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belüli, a munkáltató működésével összefüggő ok miatti rendes felmondása, továbbá

b) a határozott időre szóló munkaviszonynak a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül, a 88. § (2) bekezdése alapján történő megszüntetése esetén

a munkavállalót megillető járandóságokért kezesként felel.”

16. § (1) Az Mt. 98. §-ának (2) bekezdése a következő a) és b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-c) pont megjelölése c)-e) pontra változik:

[(2) Az igazolás tartalmazza:]

a) munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),

b) a munkavállaló TAJ számát,”

(2) Az Mt. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.”

17. § Az Mt. 100. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha

a) a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (5. §), illetve felmondási tilalomba ütközik (90. §), továbbá

b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát szüntette meg a 28. § (1) bekezdésébe, a 89. § (2)-(3) bekezdésébe, illetve a 96. § (1)-(4) bekezdésébe ütköző módon.”

18. § (1) Az Mt. 132. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.”

(2) Az Mt. 132. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés helyébe a következő (6) bekezdés lép; egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

„(5) Pótszabadság jár a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen rendszeresen munkaszüneti napon is foglalkoztatott munkavállalónak. A pótszabadság mértékét úgy kell megállapítani, hogy annak kiadásával az éves munkaidőkeret a teljes munkaidőnek feleljen meg.

(6) Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.”

19. § Az Mt. 137. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.”

20. § (1) Az Mt. 151. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A munkavállaló részére távolléti díj jár:]

c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben;”

(2) Az Mt. 151. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.”

21. § (1) Az Mt. 151/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.”

(2) Az Mt. 151/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló

a) kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát,

b) kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát,

c) folytonos munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát

kell figyelembe venni.”

(3) Az Mt. 151/A. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Havi időbér esetén]

a) az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa;”

22. § Az Mt. 199. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felek a bírósági peres eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni. Az egyeztetésen - a munkáltató vezetője kivételével - a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta.”

23. § Az Mt. 209. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvény alkalmazásában a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint a munkáltató egészének vagy egy részének (üzem, üzlet, telephely, munkahely) megállapodáson alapuló átadása és átvétele - így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén - a munkavállaló(k) folyamatosan történő tényleges továbbfoglalkoztatásával.”

24. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 56/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„56/A. § (1) Rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A. §-ában, államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat, vagy az 50. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellenőrzést akadályozza.”

(2) Az Flt. az 57. §-t követően a következő alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki:

„Adatvédelmi rendelkezések

57/A. § (1) A Munkaügyi Minisztérium, az OMMK, az OMMF és a munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi adatok tarthatók nyilván:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),

b) állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely);

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e) a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h) munkáltatók adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB törzsszám, KSH szám).

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,

b) a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a rendszeres szociális segély megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,

c) az adóigazgatás szervei az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(5) A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az OMMK kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(6) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az OMMK határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az OMMK és az adatkérő nyilvántartásából is törölni kell.

(7) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.”

25. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely]

c) később a munkáltatói érdekképviseleti szervhez csatlakozott.”

(2) A Kjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második Rész, III. fejezet) a 33. § (7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, a 40/A. §, valamint a 41. § nem alkalmazható.”

(3) A Kjt. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik Rész, VI. fejezet) a 117. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése, a 120. § (1)-(2) bekezdése, a 129. § (1) bekezdése, a 131. §, valamint a 132. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.”

26. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § E törvény alkalmazása során]

h) munkaügyi igazgatás szerve: a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, az Országos Munkaügyi Módszertani Központ, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, valamint a Munkaügyi Minisztérium.”

(2) Az Szjtv. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörben eljárva jogosult]

b) A munkaügyi igazgatás szerve annak megállapítása érdekében, hogy a polgárnak a munkaügyi ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme; illetőleg annak ellenőrzése céljából, hogy a polgár eleget tett-e munkavállalói járulék befizetési kötelezettségének, az adatszolgáltatás teljesítése érdekében;”

27. § (1) E törvény - a 8. § kivételével - 1997. július 1-jén lép hatályba. A törvény 8. §-a 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az Mt. 72. §-ának (4) bekezdését az e törvény 8. §-ának hatálybalépése után létesített munkaviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

(3) Az Mt. 85/A. §-ának (2) bekezdését, valamint 97. §-ának (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követő jogutódlás esetében kell alkalmazni.

(4) Az Mt. 3. §-ának (4) bekezdését az e törvény hatálybalépése után megkötött megállapodás, az Mt. 90. §-ának (2) bekezdését az e törvény hatálybalépése után közölt rendes felmondás, 96. §-ának (4) bekezdését az e törvény hatálybalépése után közölt rendkívüli felmondás, 190. §-ának (4) bekezdését az e törvény hatálybalépése után közölt munkaviszony-megszüntetés esetén kell alkalmazni.

(5) Az Mt. 100. §-a (3) bekezdésének b) pontját az e törvény hatálybalépése után közölt rendes, illetve rendkívüli felmondás esetében kell alkalmazni.

(6) A 132. § (4) bekezdésével érintett munkavállalót az 1997. évben két munkanap pótszabadság illeti meg.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 22-23. §-ai, valamint 56. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.