A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről tárgyszerű információkat hozzanak nyilvánosságra. Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza meg.
Az Országgyűlés elismeri a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé teszi, hogy tagjai a maguk által választott testületek és tisztségviselők útján – a törvények által meghatározott keretek között – önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket, és így hozzájáruljanak a nemzetgazdaság fejlődéséhez.
Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Ezt a törvényt a Magyar Köztársaság területén könyvvizsgálói tevékenységet végző természetes személyekre (a továbbiakban: könyvvizsgáló), a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult társaságokra (a továbbiakban: könyvvizsgálói társaság) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára kell alkalmazni.
(2) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethető az Európai Közösségek Tanácsának a számviteli bizonylatok kötelező ellenőrzésével megbízott személyek működésének engedélyezéséről szóló 84/253/EGK irányelvével.
2. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) a könyvvizsgálók önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A kamara országos szervezet, amely feladatainak ellátására helyi szervezeteket hoz létre.
(3) A kamara jogosult arra, hogy a Magyar Köztársaság címerét a kamara épületein, helyiségeiben elhelyezze, valamint hivatalos iratain és bélyegzőin feltüntesse.
3. § A kamara a tagok képviseletében:
a) véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik,
b) az illetékességébe tartozó ügyekben egyeztet az Országos Számviteli Bizottsággal, közvetlen kapcsolatot tart fenn a számviteli szakemberek, az adótanácsadók szakmai szervezeteivel,
c) kialakítja, folyamatosan kiegészíti, módosítja és közreadja a nemzeti könyvvizsgálati módszertani elveket és szabályokat (a továbbiakban: standardokat), figyelemmel kíséri azok megtartását, gondoskodik a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal való összhangjukról,
d) szakmai továbbképzés, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak munkájuk ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a tagok munkájukat e törvényben és más jogszabályokban előírt módon végezzék, a könyvvizsgálattal összefüggő kérdésekben véleményt nyilvánít és ad közre,
e) közreműködik az okleveles könyvvizsgálói képesítés és a szakmai gyakorlat megszerzésében,
f) részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel,
g) megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály),
h) vezeti a tagok és a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartását, biztosítja, hogy a nyilvántartást az érdekeltek megtekinthessék, és arról egyébként is tájékozódhassanak,
i) kidolgozza és közzéteszi a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartásukat,
j) figyelemmel kíséri a tagok szakmai tevékenységét; ha hiányosságot vagy az etikai szabályok megsértését tapasztalja, intézkedik az etikai szabályzatnak megfelelően, és határozatát nyilvánosságra hozza,
k) a tagok érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a könyvvizsgálók tevékenységéről folyamatosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen a tagok rendelkezésére bocsátja.
4. § Azt a személyt (a továbbiakban: kérelmező), aki az 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé. A feltételek meglétét a kamara felvételi bizottsága ellenőrzi.
5. § A kamara tagja lehet az a természetes személy, aki
a) e törvény szerinti, illetve e törvény hatálybalépése előtt a 70. § szerint megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik,
b) büntetlen előéletű,
c) Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
d) munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) – a 6. § (1) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – nem áll, illetőleg munkaviszonyát a kamarai tagsági viszony keletkezésével megszünteti,
e) kamarai taggal, a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján, illetőleg a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál könyvvizsgáló mellett munkaviszonyban, a 30. § (1) bekezdése szerinti tagsági viszonyban végzett hároméves szakmai gyakorlatot [a 26. § (2) bekezdésében meghatározott könyvvizsgálói tevékenységben való közreműködést] igazolt,
f) az alapszabályban meghatározott összegű könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik a felvételkor és utána folyamatosan, kivéve arra az időtartamra, amikor a tagsága szünetel,
g) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint
h) az alapszabályban meghatározott módon vállalja a kamarai tagdíj megfizetését.
6. § (1) Az 5. § d) pontjában előírt követelménytől el lehet tekinteni, ha a kérelmezőnél a munkaadó munkaköri feladatként jelölte meg a könyvvizsgálói tevékenység végzését, és írásban nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag a feladatát függetlenségének csorbítása nélkül el tudja látni, valamint, hogy a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a kamarai tag független könyvvizsgálói tevékenységét.
(2) Az 5. § e) pontjában előírt követelménytől el lehet tekinteni a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló kérelmezőnél, ha a munkaadó a munkakör betöltéséhez követelményként írta elő a könyvvizsgálói képesítést, és a munkaadó írásbeli nyilatkozatával igazolja, hogy legalább hároméves – könyvvizsgálói képesítést igénylő – szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyet a felvételi bizottság elfogad.
(3) A felvételi bizottság elutasítja annak a könyvvizsgálónak a felvételi kérelmét, aki úgy végzett könyvvizsgálói tevékenységet, hogy nem volt kamarai tag, vagy nem rendelkezett e törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerinti könyvvizsgálói engedéllyel.
7. § (1) A felvételi bizottság a tagfelvétel tárgyában a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz, és határozatát a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közli.
(2) A tagfelvételt csak az 5. § szerinti feltételek hiánya, illetőleg a 8. §-ban foglaltak esetén lehet elutasítani. A döntést a nevezett rendelkezésekre hivatkozással meg kell indokolni.
(3) A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a kamara elnökségéhez (a továbbiakban: elnökség) fellebbezhet.
(4) Az elnökség a fellebbezés kérdésében 60 napon belül határoz, és határozatát a meghozatalát követő 15 napon belül a kérelmezővel írásban közli.
(5) Az elnökségnek a fellebbezést elutasító határozata ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
8. § (1) A felvételi bizottság elutasítja annak a tagsági kérelmét,
a) aki a közügyektől vagy a könyvvizsgálói tevékenységtől eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll,
b) akit a kamarából korábban kizártak,
c) akit a kamarai tagdíj nem fizetése miatt a kamara tagjai közül töröltek,
d) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.
(2) Ha az (1) bekezdés a), d) pontjában foglalt körülmény a kamarai tagság ideje alatt következett be, a kamarai tagság a 16. § szerint megszűnik.
9. § (1) A kamarából kizárt tag a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedése után 3 év elteltével kérheti a kamarai tagok közé felvételét.
(2) A kamara tagjai közül a tagdíj nem fizetése miatt törölt személy a tagdíjhátralék megfizetését követő 1 év elteltével kérheti a tagok közé felvételét.
(3) A 6. § (3) bekezdése szerint elutasított könyvvizsgáló az elutasító határozat jogerőre emelkedése után 4 év elteltével kérheti a tagok közé felvételét.
(4) E §-ban foglalt esetekben a kérelmezőt a tagok közé fel kell venni, ha megfelel az 5. §-ban meghatározott feltételeknek.
10. § (1) A kamara a tagjai közé felvett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. A nyilvántartásba vett könyvvizsgáló jogosult a „bejegyzett könyvvizsgáló” címet használni.
(2) A kamarai tagnak a könyvvizsgálói igazolvány átvétele előtt a következő szövegű esküt kell a kamara elnöke előtt letennie és aláírásával megerősítenie:
„Én .............................. esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem, és e tevékenységem során tudomásomra jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrzöm.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!”
11. § (1) A kamara tagjának joga, hogy
a) könyvvizsgálói tevékenységet végezzen,
b) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait,
c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a helyi szervezet ülésein,
d) részt vegyen a küldöttek megválasztásában,
e) küldöttnek, tisztségviselőnek, a bizottságok tagjának válasszák.
(2) A kamara tagja a tagságból eredő jogait e törvénynek, valamint a kamarai alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatnak megfelelően gyakorolja.
12. § (1) A kamara tagja köteles a könyvvizsgálói és az általa ellátható egyéb tevékenységet lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és szakmai előírások alapján, körültekintően végezni, köteles a könyvvizsgálat során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni.
(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzataiban foglaltakat,
b) jelentse 30 napon belül, ha az 5. §-ban felsorolt feltételekben változás következett be,
c) részt vegyen a kamara által a tagok, illetőleg a tagsági viszonyt szüneteltetők részére szervezett rendszeres szakmai továbbképzésben,
d) megfizesse a tagdíjat.
(3) A kamarai tag köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a megbízással összefüggő információkat és adatokat megőrizni. Ezeket az adatokat sem saját, sem ügyfelei vagyoni döntéseinél, sem más ügyfelei részére készített jelentéseiben nem használhatja fel. A kamarai tag felelős azoknak a személyeknek a titoktartásáért, akik általa bármilyen módon az e körbe tartozó adatok birtokába jutottak.
(4) A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal – ha az akadályozó körülmény később keletkezett, ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül – köteles bejelenteni.
13. § A kamarai tagság szünetel:
a) a tag kérelmére,
b) ha a tag közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyt, szolgálati viszonyt vagy nem könyvvizsgálói tevékenységet végző vállalkozásnál, gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesített, a 6. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével.
14. § (1) A kamarai tagság szünetelésének időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt be kell vonni.
(2) A kamarai tagság szünetelését és ezzel a választott tisztségről való lemondást az elnökséghez be kell jelenteni a 13. § b) pontja esetén a szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 30 napon belül.
(3) A kamarai tagság szünetelése okának megszűnésével a kamarai tagság az elnökséghez benyújtott bejelentés alapján visszaáll.
15. § A kamarai tagság szünetelése alatt a kamarai tag:
a) nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, nem szavazhat és nem választható,
b) tanácskozási joggal részt vehet a kamara helyi szervezeteinek és egyéb szerveinek tevékenységében,
c) köteles részt venni a kamarai tagokra előírt továbbképzésben, és köteles az igénybe vett szolgáltatással arányban álló díjat fizetni.
16. § A kamarai tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével,
b) a tag kizárásával,
c) a tagnak a közügyektől vagy a könyvvizsgálói foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltásával,
d) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt a kamara tagjai közül történő törléssel,
e) ha a tagot a bíróság jogerősen a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezte.
17. § (1) A kamarai tagság megszűnését – a 16. § b) és d) pontjának kivételével – a kamarai tag köteles írásban közölni az elnökséggel. Az elnökség gondoskodik a könyvvizsgálónak a kamara nyilvántartásából való törléséről és igazolványának visszavonásáról.
(2) A kamarai tagság megszűnése után a tag nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet a bejelentés napjától, illetőleg a tagsági viszony megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjától.
18. § A kamara a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult – a 19. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő – társaságokat nyilvántartásba veszi, és a bejegyzésről igazolást ad.
19. § Könyvvizsgálói társaság (1. §) keretében könyvvizsgálói tevékenység abban az esetben folytatható, ha
a) gazdasági társaság vagy szövetkezet cégbíróságon bejegyzett, illetőleg cégbírósági bejegyzésre benyújtott tevékenységi körében csak a 26. és 27. § szerinti tevékenységet jelölték meg,
b) kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli dokumentumokat,
c) a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetőleg a tulajdonos országában bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek,
d) vezető tisztségviselői között többségben vannak azok a kamarai tagok, akiknek a kamarai tagsága nem szünetel.
20. § (1) A könyvvizsgálói társaság a kamara felvételi bizottságától kéri – a feltételek teljesülését igazoló okirat bemutatásával – a könyvvizsgálói tevékenységre való jogosultság elismerését. A feltételek meglétét a felvételi bizottság ellenőrzi.
(2) A felvételi bizottság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül köteles a bejegyzés tárgyában határozatot hozni és azt a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közölni.
(3) A bejegyzés elutasítását – a 19. § szerinti feltételek hiányára hivatkozással – írásban meg kell indokolni.
(4) Az elutasító határozat ellen a 7. § (3)–(5) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.
21. § (1) Ha a kölcsönös elismerés nemzetközi szerződés szerinti feltételei teljesülnek, vagy a viszonossági gyakorlat fennáll, akkor az 5. § szerint a kamara tagja lehet a külföldön bejegyzett természetes személy könyvvizsgáló, a 18. § szerint a kamara nyilvántartásba veszi a külföldön bejegyzett könyvvizsgálói társaságot is.
(2) Amennyiben a külföldön bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálói társaság kölcsönös elismerésének feltételeit nemzetközi szerződés nem rendezi, a viszonossági gyakorlatot a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben – a kamara véleményének kikérése után – tájékoztatóban közzéteszi.
22. § A bejegyzett könyvvizsgálói társaság jogosult:
a) könyvvizsgálói tevékenységet folytatni a 19. §-ban foglaltak figyelembevételével,
b) tanácskozási joggal részt venni a székhelye szerint illetékes helyi szervezet ülésein,
c) részt venni a kamara által a tagok részére szervezett rendszeres továbbképzésben.
23. § A bejegyzett könyvvizsgálói társaság köteles:
a) a nyilvántartásba vételért és a nyilvántartás vezetéséért éves hozzájárulást fizetni,
b) 30 napon belül a kamarához bejelenteni, ha a 19. §-ban előírt feltételekben változás következett be,
c) kettős könyvvitelt vezetni és annak előírásai szerint készített éves beszámolóját nyilvánosságra hozni.
24. § (1) A bejegyzett könyvvizsgálói társaság által fizetendő éves hozzájárulást a kamara küldöttgyűlése határozza meg. Az éves hozzájárulás összege nem lehet nagyobb a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint megállapítható tagdíjnál.
(2) A bejegyzett könyvvizsgálói társaságot a nyilvántartásból törölni kell, ha
a) nem felel meg a 19. §-ban meghatározott feltételeknek,
b) nem teljesítette a 23. §-ban meghatározott kötelezettségét, vagy
c) a társaságot a cégbíróságon nem jegyezték be, illetőleg a cégnyilvántartásból törölték.
(3) A könyvvizsgálói társaságok bejegyzésének és törlésének eljárási szabályait a kamara külön szabályzatban határozza meg.
(4) A nyilvántartásból való törlést kimondó elnökségi határozat ellen a könyvvizsgálói társaság a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságnál keresettel élhet.
25. § (1) A nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a kamarai tagoknak és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságoknak, a könyvvizsgálói társaság keretében könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tagoknak, továbbá a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek nevét és címét.
(2) A kamara köteles:
a) évenként a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni a kamarai tagok és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok nevét és címét,
b) biztosítani, hogy az (1) bekezdés szerinti adatokról a kamaránál bárki tájékoztatást kapjon.
26. § (1) Könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet.
(2) E törvény alkalmazásában könyvvizsgálói tevékenység:
a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,
b) a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása,
c) a könyvvizsgálók már törvényben meghatározott feladatának elvégzése.
27. § A kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgáló által ellátható – a 26. § (2) bekezdése alá nem tartozó – tevékenységek:
a) a gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése,
b) a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,
c) számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
d) egyszeres és kettős könyvvezetés.
28. § A kamarai tag a 26. § (2) bekezdésében és a 27. §-ban felsoroltakon kívül folytathat minden olyan tevékenységet, amely a könyvvizsgálói tevékenységgel – a kamarai etikai szabályzatban foglaltakat is figyelembe véve – összeegyeztethető, amely nem sérti a könyvvizsgáló szakmai függetlenségét.
29. § (1) A kamarai tag – annak érdekében, hogy szakmai függetlenségét megőrizze – nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását.
(2) A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység során jelentéseinek készítésekor független szakértőként köteles eljárni. A kamarai tag könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást.
(3) A kamarai tagot könyvvizsgálói tevékenysége során, véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója – kivéve a bejegyzett könyvvizsgálói társaság szakmai vezetését, figyelemmel a 30. § (3) bekezdésében foglaltakra is – nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja.
(4) A független véleményalkotást veszélyezteti, ha
a) a megbízó a kamarai tag közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa,
b) a kamarai tagnak a megbízóval – a könyvvizsgálói megbízáson kívüli – üzleti, érdekeltségi kapcsolata áll fenn,
c) a kamarai tag vagy a könyvvizsgálói társaság más tagja a megbízó könyveinek vezetésében maga is tevékenyen részt vett.
30. § (1) A kamarai tag csak a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál állhat munkaviszonyban, a 6. § (1) bekezdésében szabályozott eset kivételével.
(2) A kamarai tag nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet, ha az a közeli hozzátartozói vagy üzleti kapcsolatból adódóan összeférhetetlen, vagy a tag bármely egyéb oknál fogva elfogult, illetve egyéb törvény, jogszabály alapján összeférhetetlen.
(3) A bejegyzett könyvvizsgálói társaság tulajdonosai, vezető tisztségviselői nem kapcsolódhatnak be a könyvvizsgálatba oly módon, hogy az csorbítsa annak a kamarai tagnak a függetlenségét, aki a társaság nevében végzi a könyvvizsgálói tevékenységet, aláírja a könyvvizsgálói jelentést, a vagyonértékelést, a szakmai véleményt és a könyvvizsgálói záradékot.
(4) A kamarai tag nem tölthet be igazgatósági, felügyelő bizottsági tisztséget olyan gazdasági társaságnál, szövetkezetnél, ahol saját maga, vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy vele egy könyvvizsgálói társaságban lévő könyvvizsgáló a törvény szerinti könyvvizsgálói vagy a 27. § szerinti tevékenységet végez.
31. § Az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésének alapfeltétele, hogy a könyvvizsgálójelölt:
a) olyan egyetemen vagy főiskolán szerzett végzettséggel rendelkezzék, ahol a pénzügyi, vagy a számviteli-elemzési, vagy az ellenőrzési ismeretekből vizsgát tett,
b) legalább hároméves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazoljon,
c) büntetlen előéletű legyen,
d) a mérlegképes könyvelői képesítést már megszerezte.
32. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képesítést a jelölt – ha a 31. § szerinti feltételek meglétét igazolta – az e törvény szerinti szóbeli és írásbeli vizsgák sikeres letételével szerezheti meg.
(2) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés írásbeli és szóbeli vizsgáin a könyvvizsgálójelöltnek a mellékletben meghatározott témakörökről kell számot adnia.
(3) Amennyiben a külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés kölcsönös elismerésének feltételeit nemzetközi szerződés nem rendezi, a viszonossági gyakorlatot a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben – a kamara véleményének kikérése után – tájékoztatóban közzéteszi. Az Európai Unió irányelveinek megfelelő képesítéssel rendelkezőknél elegendő egyéves Magyarországon szerzett könyvvizsgálói gyakorlat, a vizsgákon pedig a magyar jogszabályi sajátosságokat kell számon kérni.
33. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének irányítására, a törvényben foglaltak érvényesülésének elősegítésére, a vizsgaszabályzatban foglaltak megtartásának ellenőrzésére 9 fős Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottságot (a továbbiakban: képesítő bizottság) kell létrehozni.
(2) A képesítő bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait 5 évre a pénzügyminiszter nevezi ki a kamara által javasolt könyvvizsgálói képesítésű szakemberek közül.
(3) A képesítő bizottság a feladatát, működésének rendjét működési szabályzatban határozza meg.
34. § (1) A törvény mellékletében meghatározott vizsgakövetelmények témaköreinek részletezését, az írásbeli és a szóbeli vizsgák rendjét, a részletes vizsgakövetelményeket, a szakmai vizsgáztatás sajátosságait a képesítő bizottság vizsgaszabályzatában állapítja meg, és teszi közzé. A vizsgaszabályzat közzétételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.
(2) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés szóbeli vizsgáit vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és egy vagy több vizsgáztató.
(3) A vizsgabizottságok elnökeit és a vizsgáztatókat a pénzügyminiszter nevezi ki 5 évre a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, a kamara által javasolt, könyvvizsgálói képesítésű szakemberek közül. A könyvvizsgálói képesítés követelményétől csak a jogi, a pénzügyi és a vezetői ismeretek vizsgáinak vizsgáztatóinál lehet eltekinteni.
(4) A vizsgákat sikeresen letett jelölt részére a képesítő bizottság az állam által elismert könyvvizsgálói oklevelet állít ki.
(5) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési feladatait a kamara végzi.
35. § A kamara alapszabályában (röviden: alapszabály) meg kell határozni:
a) a kamara szervezetére és szerveinek működésére, a helyi szervezetek, szakmai tagozatok (ideértve az igazságügyi könyvszakértői tagozatot is) létesítésére, működésére vonatkozó, a törvényben nem rögzített szabályokat,
b) a küldöttek és tisztségviselők jelölésére, választására és visszahívására vonatkozó szabályokat,
c) a kamara által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeit,
d) mindazt, amiben a törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.
36. § (1) A kamara a fővárosban és a megyékben önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezeteket hoz létre, amelyekben a főváros, a megye illetékességi területén székhellyel, lakóhellyel rendelkező kamarai tagok vesznek részt.
(2) A helyi szervezet nevének ki kell fejeznie a kamarához való tartozást és azt, hogy a szervezet milyen illetékességi területen működik.
(3) Azonos szakterületen könyvvizsgálói tevékenységet végző tagok az alapszabályban meghatározott módon a helyi szervezeten belül szakmai tagozatot létesíthetnek.
37. § (1) A helyi szervezetek vezetőit a tagok 5 évre választják meg. Megválasztásuk és visszahívásuk az alapszabályban meghatározott módon történik.
(2) A tagok és a helyi szervezetek közvetlen kapcsolatát, továbbá a helyi szervezetek feladatát, jogait és kötelezettségeit az alapszabályban meg kell határozni.
38. § (1) A kamara legfőbb szerve a helyi szervetekhez tartozó tagok által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés.
(2) A küldöttgyűlés küldötteit 5 évre a tagok helyi szervezetenként választják meg.
(3) A küldöttek számát, a választás és a visszahívás módját a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az alapszabály határozza meg.
39. § A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, választási szabályzatának, etikai szabályzatának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása, elfogadása és módosítása,
b) annak a beszámolónak az elfogadása, amelyben az elnökség a kamara tevékenységéről, illetőleg a kamara bizottságai a bizottságok tevékenységéről számolnak be,
c) a kamara éves költségvetésének (pénzügyi tervének) és éves beszámolójának elfogadása,
d) a kamara elnökségének, a kamara elnökének, alelnökeinek, a törvényben és az alapszabályban meghatározott bizottságok tagjainak, a fegyelmi megbízottnak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) a tagdíjak és a hozzájárulások összegének megállapítása.
40. § (1) A kamara küldöttgyűlését a kamara elnöke évenként legalább egyszer köteles összehívni.
(2) A kamara elnöke vagy elnöksége küldöttgyűlést – szükség szerint – bármikor összehívhat. A küldöttek egyötödének írásbeli indítványára 15 napon belül a küldöttgyűlést össze kell hívni.
(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent küldöttek többségének szavazata szükséges. Az alapszabály megállapításához és módosításához a küldöttgyűlésen megjelent küldöttek kétharmadának elfogadó szavazata szükséges.
(4) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a későbbi időpontra, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(5) A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek 15 napon belül meg kell küldeni.
41. § (1) A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú, de legfeljebb 15 főből álló, 5 évre megválasztott testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagjai: a kamara elnöke, alelnöke(i) és a fegyelmi megbízott. Az elnökség üléseire meg kell hívni azoknak a bizottságoknak az elnökeit, amelyeknek a feladatköréhez tartozó kérdésről tárgyal az elnökség.
(2) A kamara elnökségének – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – teljes jogú tagja a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok és a tagsági viszonyt szüneteltetők – a külön szabályzatban az Elnökség által meghatározott módon delegált – összesen egy-egy képviselője.
(3) Az elnökség tagjai tisztségükről az elnöknek küldött írásbeli bejelentéssel lemondhatnak.
42. § (1) Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közötti időszakban az alapszabálynak és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően.
(2) Az elnökség kizárólagos feladata:
a) a küldöttgyűlés előkészítése, napirendjének meghatározása, valamint határozatai végrehajtásának megszervezése,
b) előterjesztés készítése a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó szabályzatokról,
c) a nemzeti könyvvizsgálati standardok elfogadása,
d) a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos feladatok meghatározása,
e) másodfokon döntés a törvény vagy az alapszabály szerint az elnökség hatáskörébe utalt kérdésekben,
f) beszámolás a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek,
g) kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel.
43. § (1) Az elnökséget a kamara elnöke legalább negyedévenként köteles összehívni.
(2) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosultak többsége megjelent. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok kétharmadának, de legalább 6 tagnak a szavazata szükséges.
44. § (1) A kamara tisztségviselői:
a) az elnök,
b) az egy vagy több alelnök,
c) a fegyelmi megbízott,
d) a 49. § (1) bekezdése szerint választott bizottságok elnökei.
(2) Közeli hozzátartozók és élettársak együtt nem lehetnek tisztségviselők.
(3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
45. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő
a) lemondásával,
b) visszahívásával,
c) kamarai tagságának megszűnésével vagy szünetelésével, valamint
d) megbízása idejének lejártával.
(2) A tisztségviselő visszahívását a küldöttek egyötöd része kezdeményezheti. A visszahívásról a küldöttgyűlés dönt a kezdeményezést követő 60 napon belül.
46. § (1) A kamara élén a küldöttgyűlés által a kamara tagjai közül 5 évre megválasztott elnök áll.
(2) Az elnök:
a) ellátja a kamara törvényes képviseletét,
b) irányítja az elnökség működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény vagy az alapszabály az elnök feladatkörébe utal,
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató felett.
47. § (1) A küldöttgyűlés 5 évre egy vagy több alelnököt választ.
(2) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt alelnök helyettesíti.
(3) Az alelnökök feladatkörét részletesen az alapszabályban kell meghatározni.
48. § (1) Az ügyvezető igazgató feladata a kamara hivatali szervezetének irányítása, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogok gyakorlása.
(2) Az ügyvezető igazgató a kamara alkalmazottja, alkalmazásának részletes feltételeit, továbbá feladatait az alapszabályban kell megállapítani.
49. § (1) A küldöttgyűlés 5 évre megválasztja
a) az etikai bizottságot,
b) az ellenőrző bizottságot,
c) az oktatási bizottságot,
d) a szakértői bizottságot,
e) a felvételi bizottságot.
(2) A kamara a feladatainak hatékonyabb ellátására az alapszabályban meghatározott módon további állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. E bizottságok működésének szabályait az alapszabályban kell megállapítani.
50. § (1) A küldöttgyűlés az etikai, az ellenőrző, az oktatási és a felvételi bizottságba 5–5 tagot, a szakértői bizottságba 7 tagot választ. A küldöttgyűlés a bizottságokba – bizottságonként – további 2 póttagot választhat.
(2) Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának:
a) az elnökség tagja,
b) a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló személy,
c) az a), b) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója és élettársa.
51. § (1) A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend szerint működnek. A bizottsági tagok maguk közül a működés időtartamára elnököt választanak.
(2) A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.
(3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A bizottságok működésük szabályait a törvény és az alapszabály keretei között maguk állapítják meg. Az etikai bizottság működésének törvényben nem szabályozott előírásait az alapszabály állapítja meg.
(5) A bizottságok évenként a küldöttgyűlésnek kötelesek tevékenységükről beszámolni.
52. § (1) Az etikai bizottság feladata az etikai szabályok megtartásának ellenőrzése, a kamarai tagokkal szemben az etikai vizsgálat lefolytatása és az etikai ügyben az elsőfokú határozat meghozatala.
(2) Az etikai bizottság őrködik az etikai szabályok megtartásán, továbbá azon, hogy a kamara tagjai tevékenységük során a könyvvizsgálókhoz méltó magatartást tanúsítsanak az ügyfelekkel és egymással szemben.
(3) Nem lehet az etikai bizottság tagja, aki ellen etikai vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig; ha ez eljárás során a kamarai tag felelősségét megállapították, az etikai bizottsági tagsága megszűnik.
(4) Nem járhat el az adott etikai ügyben,
a) aki az eljárás alá vont tag hozzátartozója,
b) aki az eljárást kezdeményezte,
c) akinek a tanúkénti, szakértőnkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
53. § (1) Az ellenőrző bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatoknak.
(2) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől, tagjaitól és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges.
(3) A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetéséről (pénzügyi tervéről) és éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(4) Ha az ellenőrző bizottság megállapítja, hogy a kamara valamely szervének vagy tisztségviselőjének tevékenysége, működése, továbbá az általuk elkészített jelentés, pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, a kamarai alapszabálynak vagy az egyéb önkormányzati szabályzatoknak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.
(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezheti a küldöttgyűlés összehívását.
(6) Az ellenőrző bizottság tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
54. § (1) Az oktatási bizottság feladata a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos tevékenység szervezése és irányítása, közreműködés a törvény rendelkezései szerint a könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési feladatainak ellátásában.
(2) A könyvvizsgálói minősítést adó vizsgabizottságokban közreműködő kamarai tagokra az oktatási bizottság tesz javaslatot.
55. § A szakértői bizottság feladata:
a) a tagok képviseletében a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározó törvények és más jogszabályok véleményezése,
b) a nemzeti könyvvizsgálati standardok elkészítésének és folyamatos karbantartásának figyelemmel kísérése, szakmai kiadványok megjelentetésének kezdeményezése,
c) a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak, a gyakorlatban való alkalmazásuknak, érvényesülésüknek figyelemmel kísérése,
d) az egységes szakmai szemlélet kialakítása érdekében a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati, könyvvizsgálói szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, állásfoglalás kialakítása és közreadása,
e) a könyvvizsgálók tevékenységéről rendszeres értékelés készítése és az értékelés összesített adatainak nyilvánosságra hozása.
56. § A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek, továbbá a könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálata és elbírálása.
57. § (1) A kamara bevételei:
a) a tagdíj,
b) a könyvvizsgálói társaságok hozzájárulási díja,
c) a kamara által nyújtott szakmai szolgáltatásoknak az alapszabály szerint meghatározott díja,
d) az egyéb bevételek.
(2) A tagdíjat és az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás összegét az elnökség javaslatára a küldöttgyűlés határozza meg. A tagdíj és a hozzájárulás összegének megállapításánál a törvényben és az alapszabályban meghatározott szempontokat figyelembe kell venni.
58. § A kamara ráfordításai a következők:
a) a működés költségei,
b) a kamara által nyújtott szakmai szolgáltatások költségei,
c) a szakmai szervezeteknek fizetett tagdíjak, hozzájárulások,
d) az egyéb költségek és ráfordítások.
59. § (1) Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki
a) a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét megszegi,
b) az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy
c) a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi.
(2) Az etikai vétségre az etikai bizottság az érintett kamarai tag figyelmét írásban felhívja.
(3) Az etikai vétség kivizsgálásánál, megállapításánál az etikai eljárás szabályait kell alkalmazni.
60. § (1) Az etikai eljárásban a kamarát a küldöttgyűlés által a kamarai tagok közül 5 évre választott fegyelmi megbízott képviseli.
(2) A fegyelmi megbízott javaslatára az etikai eljárást – a tag értesítésével – a kamara elnöke írásban rendeli el, az etikai vétségnek és bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével.
(3) Nem indítható etikai eljárás
a) olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt, továbbá
b) ha az etikai vétségnek a kamara elnöksége tudomására jutásától számítva 6 hónap eltelt, és a tag ellen nem indult büntetőeljárás.
(4) A büntetőeljárás alatt indult etikai eljárást – a jogerős ítélet meghozataláig – a kamara elnöke felfüggesztheti.
61. § (1) Az etikai eljárást – a fegyelmi megbízott közreműködésével – az etikai bizottság folytatja le. Az etikai tárgyaláson az érintett tagon kívül jogi képviselője is részt vehet.
(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő, az etikai eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére – költségtérítéssel – másolatot kaphat.
62. § (1) Az etikai büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kizárás a kamarából.
(2) A pénzbírság összege a büntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet. A pénzbírság elkülönített felhasználásáról az alapszabályban kell rendelkezni.
(3) Etikai büntetés csak etikai tárgyaláson hozható. Etikai büntetést csak az etikai bizottság, másodfokon a kamara elnöksége hozhat.
63. § (1) Az etikai bizottság által lefolytatott etikai tárgyaláson hozott írásbeli határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az etikai eljárás alá vont kamarai tag vagy jogi képviselője, illetőleg a fegyelmi megbízott – az elnökséghez írásban benyújtandó – halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján vagy a 61. §-ban foglaltak figyelembevételével, a kamarai tag (a jogi képviselő) és a fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül.
(3) Az elnökség
a) az etikai tárgyaláson hozott etikai büntetést helybenhagyja, hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,
b) az etikai bizottságot új eljárásra utasítja, vagy
c) írásbeli figyelmeztetéssel az etikai eljárást megszünteti.
(4) A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében a kamara elnöke 8 napon belül kézbesítteti az etikai bizottságnak és a felelősségre vont kamarai tagnak.
(5) A (3) bekezdés szerinti etikai büntetést tartalmazó elnökségi határozat ellen – a kézbesítéstől számított 60 napon belül – a kamarai tag keresettel fordulhat a bírósághoz.
(6) A kizárás etikai büntetés esetén – a bíróság jogerős ítéletéig – a kamarai tag nem végezhet könyvvizsgálatot, jogai és kötelezettségei a tagsági viszony szünetelésére vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.
(7) Az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat tartalmazza.
64. § (1) A kamara felett a törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály, a kamara egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(3) A törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye.
65. § (1) Ha a miniszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.
(2) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság
a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,
b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – felügyelő biztost rendelhet ki.
(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.
(5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.
(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
66. § A kamara azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatait – a határozatokat a meghozataluktól, a szabályzatokat az elfogadásuktól számított 15 napon belül – köteles megküldeni a miniszternek.
67. § (1) A kamarai tag keresettel kérheti a bíróságtól a kamara testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy egyéb önkormányzati szabályzatába ütközik.
(2) Perindítás előtt a sérelmet szenvedett kamarai tag köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni.
(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő 30 napon belül köteles állást foglalni.
(4) A pert a kamarai tagnak a kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.
68. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § korábbi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre.”
(3) E törvény hatálybalépését követő kilencedik hónap első napján hatályát veszti:
a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. §-ának d) pontja,
b) a könyvvizsgálat rendjéről szóló 46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet, továbbá az azt módosító 188/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet és a 125/1995. (IX. 18.) Korm. rendelet.
(4) E törvény hatálybalépését követő kilencedik hónap első napján az Szt. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A könyvvizsgálattal, az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés), az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatával, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság bízható meg.”
(5) E törvény hatálybalépését követő kilencedik hónap első napján az Szt. 89. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bizottság tagjainak egyharmadát a pénzügyminiszter a Magyar Könyvvizsgálói Kamara javaslata alapján kinevezi.”
69. § (1) A törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a miniszter 21 tagú előkészítő bizottságot hoz létre, amely a kamara megalakulásáig működik.
(2) Az előkészítő bizottságba a tagokat a miniszter jelöli ki oly módon, hogy abban a könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezetének választmánya által kijelölt 10 tag mellett a nem tag, de a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálók is részt vegyenek, továbbá abban a fővárosban és a megyékben tevékenykedő könyvvizsgálók arányosan képviselve legyenek.
(3) Az előkészítő bizottság a tagjai közül a bizottsági munka irányítására és képviseletére elnököt választ.
(4) Az előkészítő bizottság feladata:
a) a kamara ideiglenes alapszabályának és választási szabályzatának elkészítése,
b) az ideiglenes felvételi bizottság kijelölése,
c) a helyi szervezetekben a küldöttek megválasztásának az előkészítése, a választás lebonyolítása,
d) az alakuló küldöttgyűlés előkészítése, összehívása.
(5) Az előkészítő bizottság tevékenysége az alakuló küldöttgyűlésen az alapszabály elfogadásával befejeződik. Az előkészítő bizottság elnöke a küldöttgyűlést és a megválasztott tisztségviselőket az előkészítő bizottság tevékenységéről köteles tájékoztatni, az előkészítés során keletkezett iratokat, ideiglenes szabályokat, nyilvántartásokat a megválasztott elnökség rendelkezésére bocsátani.
70. § A törvény hatálybalépése előtt megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés, továbbá a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel, vizsgáztatással megszerzett képesítés megfelel a törvény 31–34. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítésnek.
71. § (1) Az ideiglenes felvételi bizottság a törvényben előírt feltételeknek – a 73. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – megfelelő könyvvizsgálókat ideiglenes nyilvántartásba veszi. Ennek eljárási szabályait – a felvételi feltételek figyelembevételével – az előkészítő bizottság határozza meg.
(2) A törvény hatálybalépését követő 4 hónapon belül ideiglenesen meg kell alakítani a fővárosban, illetőleg az adott megyében székhellyel, lakóhellyel rendelkező – ideiglenes nyilvántartásba vett – kamarai tag könyvvizsgálókból a kamara helyi szervezeteit, további 2 hónapon belül össze kell hívni az alakuló küldöttgyűlést.
(3) Az alakuló küldöttgyűlés küldötteinek megválasztása a helyi szervezetekben történik oly módon, hogy 300 főig 30 tagonként (a 30 főt meghaladó töredéktaglétszámra is) 1 főt, a 300 tagot meghaladó taglétszámból 60 tagonként 1 főt választanak.
(4) Az alakuló küldöttgyűlésnek kell először döntenie a törvény szerint a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.
(5) A kamara akkor tekinthető megalakultnak, ha az alakuló küldöttgyűlés az alapszabályt elfogadta, a kamara elnökségét, a kamara tisztségviselőit megválasztotta, és a megalakulás időpontját a Cégközlönyben közzétették.
72. § (1) A 46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet alapján a könyvvizsgáló, illetőleg a könyvvizsgálói társaság részére kiadott könyvvizsgálói engedély a könyvvizsgálói igazolványon, illetőleg a könyvvizsgálói engedélyen feltüntetett határnapig érvényes, ha a könyvvizsgáló, illetőleg a könyvvizsgálói társaság a kormányrendeletben az engedély megadásakor előírt feltételeknek megfelel (a továbbiakban: érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló, illetőleg könyvvizsgálói társaság).
(2) Az a könyvvizsgáló, aki a törvény hatálybalépésekor érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezik, engedélyének érvényességi ideje azonban 2001. december 31-e előtt lejár, és megfelel a módosított 46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-ában előírt feltételeknek, a kamara megalakulását követő 30 napon belül kérheti a könyvvizsgálói engedély érvényességi idejének meghosszabbítását 2001. december 31-ig, a könyvvizsgálói engedély megújítására vonatkozó előírások szerint.
(3) A kamaránál a 18. § szerint nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján nem tartozik az említett törvény hatálya alá, gazdasági kamarai tagsága a könyvvizsgálói nyilvántartásba vétel naptári évének utolsó napjára szóló hatállyal megszűnik.
73. § (1) A törvény hatálybalépését követő 2 hónapon belül a könyvvizsgálói tevékenységet végző, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló e tevékenységét csak akkor folytathatja, ha felvételét kéri a kamarába.
(2) Az 5. § a)–c) és e)–h) pontjában előírt feltételeknek a felvételkor, a d) pontban előírt feltételeknek legkésőbb 2001. december 31-ig meg kell felelni.
(3) Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, de a 13. § b) pontja alapján könyvvizsgálói tevékenységet nem végző könyvvizsgáló kérheti felvételét a kamarába azzal, hogy a felvételt követően kéri a tagsági viszonynak a 13. § szerinti szünetelését is.
(4) Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónál az (1) és (3) bekezdés szerinti felvételkor az 5. § e) pontjában előírt feltételt teljesítettnek kell tekinteni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása előtt a kamara ideiglenes alapszabályát és ideiglenes választási szabályzatát a kérelmező rendelkezésére kell bocsátani.
(6) Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező és könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálói társaság az alakuló küldöttgyűlést követő 3 hónapon belül kérheti a könyvvizsgálói tevékenységre való jogosultságának elismerését. Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálói társaságnál a 19. §-ban előírt feltételeket csak a 72. § (1) bekezdése szerint érvényes könyvvizsgálói engedély lejárata napjától kell megkövetelni.
74. § (1) A törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezete és helyi szervezetei vagyonukat adó- és illetékmentesen – ingyenesen – átruházhatják a kamarára.
(2) A kamara jogosult a könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezete nemzetközi kapcsolatainak folytatására, a nemzetközi szervezetekben betöltött tagság átvállalására.
Az okleveles könyvvizsgálói képesítés írásbeli és szóbeli vizsgáin a könyvvizsgálójelöltnek – az Európai Közösségek Tanácsának 84/253/EGK (8) irányelvében megjelölt elméleti ismereteket is magában foglaló – következő témakörökről kell számot adnia:
1. A gazdálkodással összefüggő hazai és nemzetközi jogi ismeretek, azok jogalkalmazói gyakorlata, az alkalmazott joggal kapcsolatos jogalkotói és bírósági állásfoglalások.
2. A nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek, azok makro- és mikroszintű szabályozottságának rendszere, kapcsolata, összefüggései.
3. Vezetési, irányítási módszerek, a vezetési folyamat alkotóelemei, a problémamegoldás és döntéshozatal korszerű módszerei. Vezetői információs rendszerek.
4. Hazai és nemzetközi számviteli és elemzési ismeretek, azok elmélete, módszertana és gyakorlata, a nemzetközi számviteli standardok adaptálása. Bármilyen számviteli beszámoló összeállítása, elemzése, az erre vonatkozó szabályozások indokoltsága. A vezetés és a számvitel kapcsolatrendszere. A vagyonértékelés módszerei. Nem szabályozott számviteli kérdésekben megalapozott szakmai vélemény kialakítása.
5. A számviteli munka különböző környezeti adottságai mellett a számviteli rendszer kialakítása, átszervezése, illetve minősítése, az azokhoz szükséges felmérés, helyzetelemzés és szervezési javaslat elkészítése, az adatfeldolgozás technikai eszközrendszerének meghatározása, az adaptációs munkák elvégzése, a rendszer bevezetése, működtetése, ellenőrzése.
6. Makro- és mikroszintű ellenőrzés, az ellenőrzés módszertani alapjai. Adóellenőrzés. Könyvvizsgálat. Könyvvizsgálati módszerek, technikák, eszközök a számviteli adatokra épülő beszámolók, a vagyonmérlegek megbízhatóságának, valódiságának ellenőrzésére, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzésére, a teljesítmények és tevékenységek vizsgálatára.
