(5) A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására – az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetén a miniszter javaslatára – az OIT jogosult.
(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő átalány állapítható meg.
122. § (1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.
(2) A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a fegyveres erőknél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.
123. § (1) Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek – kivéve a pártokat – jelölik.
(2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.
(3) A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban: katonai ülnök) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai – az ott működő érdekképviseleti szervek javaslataira is figyelemmel – jelölik.
(4) A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.
(5) A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy büntetve volt-e, rendelkezik-e választójoggal.
(6) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyző megállapítja, hogy a jelöltnek van-e választójoga.
124. § (1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés választja meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg.
(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-a (4) bekezdésének a) pontját megfelelően alkalmazni kell.
(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.
125. § (1) Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.
(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.
(3) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.
(4) Az OIT állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.
126. § (1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz.
(2) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.
(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).
127. § (1) Az ülnök megbízatása megszűnik:
a) megbízatásának lejártával,
b) a választójog elvesztésével,
c) a 70. év betöltésével,
d) lemondással.
(2) A katonai ülnök megbízatása – a nyugállományba helyezést kivéve – akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.
(3) Az ülnök a képviselő-testülethez, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
(5) A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.
128. § (1) A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg.
(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetőleg annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, illetőleg az ülnöki működése idejére munkabérben (munkadíjban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.
(4) Ha az átlagkereset az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.
(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.
129. § A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (1)–(2) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)–(2) bekezdését, 6–12. §-át, 15. §-át, 18–19/A. §-át, 21–28. §-át, 74. §-át, 85. §-át, 90. §-ának (1) bekezdését, 91. §-át, 97. §-át, 98. §-át, 107. §-át, 122. §-ának (1) bekezdését, 123. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdését, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) és (3)–(5) bekezdését, 135–140. §-át, 150. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 151/A. §-ának (1)–(2) és (5)–(6) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155–157. §-át, 158. §-a (1) bekezdésének első mondatát és (2)–(3) bekezdését, 159–164. §-át megfelelően alkalmazni kell.
130. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.
131. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. október 1-jén lép hatályba.
(2) A törvényben meghatározott javadalmazásra az OIT Hivatalába beosztott bíró 1998. február 1. napjától, a többi bíró és az ülnök 1998. július 1. napjától jogosult.
132. § A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket 1998. július 1. napjától kell alkalmazni.
133. § Ha a törvény hatálybalépése előtt kinevezett legfelsőbb bírósági bírót az ítélőtáblára osztják be, (19. §) a legfelsőbb bírósági bírói címét és illetményét a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
134. § (1) A hivatásos bírák választottbírói tisztsége 1998. szeptember 30. napjával megszűnik.
(2) Ha a bíró e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja.
(3) Ha a bíró az 57. § h) pontjában meghatározott felső korhatárt a törvény hatálybalépése előtt már betöltötte, illetve annak betöltéséig a törvény hatálybalépésekor kevesebb mint 6 hónap van hátra, a bíró felmentése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ilyen esetben a bírót a 6 hónapos felmentési idő teljes időtartamára mentesíteni kell a munkavégzés alól.
135. § A törvény hatálybalépése előtt kinevezett bíró munkáját e törvény szerint akkor kell értékelni – a soron kívüli értékelés eseteit ide nem értve – ha a bíró tényleges szolgálati ideje a 15 évet nem haladja meg. Az értékelést 2000. december 31. napjáig kell elvégezni.
136. § (1) A törvény szerinti besorolásokat az OIT Hivatalába beosztott bírónál 1998. február 28. napjáig, a többi bírónál 1998. július 31. napjáig kell elvégezni.
(2) Az igazságügyi szolgálati időt az e törvény hatálybalépése előtti jogszabály alapján megállapított szolgálati időnél alacsonyabb mértékben nem lehet meghatározni, továbbá figyelembe kell venni a törvény hatálybalépése előtti soron kívüli előresorolások hatását is.
(3) A besorolások eredményeként a bíró illetménye – változatlan beosztás esetén – nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenésekor a törvény hatálybalépése előtti hónapra megállapított illetményt kell folyósítani.
(4) Az 1. fizetési fokozat összege 1998. évben 160 000 Ft.
(5) Ha az idegennyelv-ismereti pótlék juttatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a folyósítást 1998. augusztus 1. napjától meg kell szüntetni.
137. § (1) A bíró részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés a bíró részére költségtöbbletet nem okozhat.
(3) A javadalmazásnak az (1)–(2) bekezdésekben szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.
138. § Az igazságügyminiszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.
139. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását a népjóléti miniszterrel együtt – az OIT egyetértésével – rendeletben szabályozza.
140. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az igazságügyi dolgozók számítástechnikai bázisú személyzeti nyilvántartásáról szóló 3/1989. (V. 16.) IM rendelet, valamint e rendelet módosításáról szóló 14/1990. (VI. 26.) IM rendelet,
b) a bírák és a bírósági dolgozók ruházati költségtérítéséről szóló 17/1993. (XII. 23.) IM rendelet,
c) a bíróságok létszám- és bérgazdálkodásáról szóló 13/1993. (VIII. 17.) IM rendelet,
d) a bírákat és a bírósági dolgozókat megillető egyes juttatásokról szóló 4/1996. (V. 3.) IM rendelet.
(2) 1998. június 30. napján hatályukat vesztik a következő jogszabályok:
a) a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény, továbbá e törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXXI. törvény és az 1992. évi LXV. törvény,
b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 311. §-a,
c) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 92. §-a,
d) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 84. §-a, valamint a 91. §-ának (9) bekezdése,
e) a népi ülnökök díjazásáról szóló 7/1973. (XII. 28.) IM rendelet, valamint e rendelet módosításáról szóló 4/1995. (II. 3.) IM rendelet.
141. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 31. §-a a következő új b) ponttal egészül ki, egyúttal a 31. § b), c) és d) pontja c), d) és e) pontra változik:
(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi hatóságoknak lehet adni:)
„b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének megkeresésére a bírói kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához az összes adatokról,”
142. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 227. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A hivatásos katona a 42. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakon kívül szolgálatot teljesíthet].
„b) a bíróságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában,”
143. § Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)–(6) bekezdések számozása (7)–(8) bekezdésre változik:
„(5) A bizottság tagjává megválasztott bíró megbízatásának megszűnése esetén a bíró az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtott kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy
a) bíróságra történő beosztását kéri-e, vagy
b) bírói tisztségéről lemond.
(6) Ha a bíró úgy nyilatkozott, hogy a bíróságra történő beosztását kéri, és a bírói tisztség megszűnésének a bíró jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a bírót az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezések szerint, de legalább megyei bírói munkakörbe kell beosztani.”
1. Nyilvántartási szám
– név (nőknél a leánykori név is),
– születési hely és idő,
– anyja neve,
– lakóhely,
– családi állapot,
– házastárs neve,
– gyermekei neve és születési ideje.
2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi)
– szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és időpontja,
– szakképzettség,
– jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,
– tudományos fokozat,
– idegennyelv-ismeret.
3. Katonai szakképzettség száma
– katonai rendfokozat.
4. A bírói kinevezés időpontja
– a beszámított szolgálati idő kezdete,
– a szolgálati időbe beszámított korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése és a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei.
5. A bírói kinevezés időpontja,
– az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,
– a szolgálati helyek (mettől meddig),
– beosztások (mettől meddig),
– vezetői munkakörök (mettől meddig),
– szakterületek (mettől meddig),
– FEOR szám.
6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,
– a beosztási pótlék megnevezése és összege,
– a vezetői pótlék megnevezése és összege,
– az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,
– az összilletmény összege.
7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.
8. A más kereső foglalkozás megnevezése.
9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések,
– a következő értékelés időpontja.
10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.
11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.
12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.
13. A bírói szolgálati jogviszony megszűnésének jogcíme, időpontja,
– a végkielégítésre vonatkozó adatok.
Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.
| Fizetési fokozatok | Szorzószámok | |||
| 1. | 1,00 | |||
| 2. | 1,10 | |||
| 3. | 1,20 | |||
| 4. | 1,25 | |||
| 5. | 1,30 | |||
| 6. | 1,35 | |||
| 7. | 1,40 | |||
| 8. | 1,45 | |||
| 9. | 1,50 | |||
| 10. | 1,55 | |||
| A vezetői munkakörök | Százalék | ||||||
| 1. | A Legfelsőbb Bíróság elnöke | 120 | |||||
| 2. | A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese | 80 | |||||
| 3. | Az ítélőtábla elnöke A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője A Fővárosi Bíróság elnöke | 60 | |||||
| 4. | Az ítélőtábla elnökhelyettese A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyettese A megyei bíróság elnöke | 50 | |||||
| 5. | A Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Bíróság elnökhelyettese | 45 | |||||
| 6. | Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese | 40 | |||||
| 7. | Az ítélőtábla tanácselnöke A Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője A megyei bíróság elnökhelyettese | 35 | |||||
| 8. | A Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettese A megyei bíróság kollégiumvezetője A nagyobb helyi bíróság elnöke | 30 | |||||
| 9. | A megyei bíróság tanácselnöke A megyei bíróság csoportvezetője A nagyobb helyi bíróság elnökhelyettese A kisebb helyi bíróság elnöke | 25 | |||||
| 10. | A megyei bíróság csoportvezető-helyettese A nagyobb helyi bíróság csoportvezetője | 20 | |||||
| 11. | A nagyobb helyi bíróság csoportvezető-helyettese A kisebb helyi bíróság elnökhelyettese | 15 | |||||
