115. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat belföldi kiküldetés esetén – az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére – napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső részének a 10 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár.
(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha az élelmezést a teljes napra a kiküldetés helyén természetben biztosítják.
(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.
(4) A napidíjszámításnál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni.
116. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat – külön juttatásként – minden naptári évben az egyhavi illetménye illeti meg.
(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és azt január 15. napjáig kell kifizetni.
(3) Az igazságügyi alkalmazott a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben folyamatosan igazságügyi szolgálati viszonyban állt.
(4) Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a szolgálati viszony ideje a naptári évben a 6 hónapot elérte.
(5) Ha a szolgálati viszony a naptári évben a 6 hónapot nem érte el, külön juttatás nem jár.
(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.
(7) Ha a szolgálati viszony megszűnik és a juttatás feltételei fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra járó alapbér alapján kell kifizetni.
117. § (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem jár, ha az igazságügyi alkalmazott
a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) a szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) a szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.
(2) A külön juttatás az igazságügyi alkalmazottat visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, illetve fegyelmi büntetésként megrovásban részesült, vagy vele szemben figyelmeztetést alkalmaztak.
118. § (1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, illetve 40 év szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott 2 havi, 30 év után a 3 havi, 40 év után az 5 havi illetménye.
(3) Nyugdíjazáskor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 40 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből 5 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4) Ha a szolgálati viszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat – a (3) bekezdés alkalmazásával – az örökösének kell kifizetni.
(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.
119. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a munkahelyen való megfelelő megjelenése érdekében naptári évenként az illetményalap 20–25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés jár, a felhasználást számlával kell igazolni.
(2) A ruházati költségtérítés teljes összegére az igazságügyi alkalmazott akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább 1 évig szolgálati viszonyban állt. Ha a szolgálati viszony a kifizetés időpontjában az 1 évet nem éri el, arányos összegű térítés jár. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.
(3) Az igazságügyi szervhez vezényelt hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult.
(4) A ruházati költségtérítést az adott naptári évben június 30. napjáig kell kifizetni.
(5) Az egyéni védőfelszerelésre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – rendelkezések alkalmazását a ruházati költségtérítés nem zárja ki.
120. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra (a továbbiakban: étkezési hozzájárulás) jogosult.
(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke az illetményalap legfeljebb 2 százaléka.
121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére az éves költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és -vásárlási támogatás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) a nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.
(2) Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni.
122. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a munkaköri feladatok hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) soron kívüli előresorolás,
b) a személyi alapbér legfeljebb 20 százalékkal való emelése,
c) pénz- vagy tárgyjutalom,
d) főtanácsosi vagy tanácsosi cím adományozása,
e) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb.
(2) Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a III. fizetési osztályba tartozó, a tanácsosi cím pedig a IV. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OIT Hivatala alkalmazottainak a tekintetében az OIT, az ISZI Hivatala és az igazságügyi szakértői intézmények alkalmazottainak a tekintetében az igazságügyminiszter jogosult.
123. § Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OIT, illetve az igazságügyminiszter állapítja meg.
124. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 3. §-ának (2) bekezdését, 4. §-ának (2)–(3) bekezdéseit, 5–6. §-ait, 7. § (1)–(5) bekezdéseit, 8–9. §-ait, 10. §-ának (1)–(3) bekezdéseit, 11–15. §-ait, 18–19/A. §-ait, 21–28. §-ait, 74. §-át, 75. §-ának (1) bekezdését, 84–85. §-ait, 90–91. §-ait, 93. §-ának (4) bekezdését, 107. §-át, 116. §-át, 117. §-ának (2)–(3) bekezdéseit, 119. §-ának (2) bekezdését, 120. §-ának (1)–(3) bekezdéseit, 121. §-át, 125. §-ának (1)–(3) bekezdéseit, 127–128. §-ait, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2)–(3) bekezdéseit, 133. §-át, 135–136. §-ait, 137–140. §-ait, 144. §-ának (1) bekezdését, 150. §-ának (1) bekezdését, 151. §-át, 151/A. §-ának (1)–(2), (4)–(6) bekezdéseit, 152. §-ának (1)–(9) bekezdéseit, 153. §-ának (1) bekezdését, 155–164. §-ait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt. 110–115. §-ainak a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet.
(3) Az igazságügyi szervhez vezényelt hivatásos állományú személy jogállására – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
125. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – 1997. október 1-jén lép hatályba.
(2) A törvényben meghatározott javadalmazásra az OIT Hivatalának az alkalmazottai 1998. február 1. napjától, az egyéb igazságügyi alkalmazottak 1998. július 1. napjától jogosultak.
126. § Az e törvény hatálybalépése előtt kinevezett bírósági fogalmazó joggyakorlatának teljesítésére és időtartamára az e törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
127. § (1) A munkáltató a törvény hatálybalépésének az időpontjában szolgálati viszonyban álló igazságügyi alkalmazott részére a középfokú iskolai, továbbá segédmunkás esetén az általános iskolai végzettség megszerzésére – legfeljebb 3 évre – halasztást engedélyezhet.
(2) A képesítés megszerzése nem terheli azt az igazságügyi alkalmazottat, akit a törvény hatálybalépése előtt a vonatkozó jogszabályok alapján ez alól mentesítettek, illetve azokat az ügykezelőket [7. § (1) bekezdés], akik e törvény hatálybalépésekor szolgálati viszonyban állnak.
128. § (1) Az OIT és az OIT Hivatala létrehozásáig az OIT Hivatalának vezetői állásaira a pályázatokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben meghatározott átmeneti szabály alkalmazásával kell, illetve lehet kiírni azzal, hogy a pályázatokat már az e törvény szerinti kinevezők bírálják el.
(2) A magasabb vezetői munkakörökre a pályázatokat a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kell kiírni. Nem kell pályázatot kiírni azokra a magasabb vezetői munkakörökre, amelyeket a törvény hatálybalépése előtti jogszabályok alapján pályázat útján, határozott idejű kinevezéssel töltettek be, vagy ha vezetői munkakört betöltő személyek a törvény hatálybalépésének az időpontjában az 55. életévüket már betöltötték.
129. § Az OIT Hivatala létrehozásáig az Igazságügyi Minisztérium azon köztisztviselői tekintetében, akik az OIT Hivatalának a feladatkörébe eső munkakört látnak el, a törvény 17. §-ának (3) bekezdésében szabályozott végleges áthelyezés intézménye is alkalmazható.
130. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatosan és ténylegesen legalább 10 év szolgálati viszonnyal rendelkező igazságügyi alkalmazott munkájának az írásbeli értékelését csak a vezetői megbízás előtt, alkalmatlanságra okot adó körülmények felmerülésekor, illetve az alkalmazott kérése esetén kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó igazságügyi alkalmazottak értékelésének az ütemezését a munkáltató állapítja meg azzal, hogy az első értékeléseket a törvény hatálybalépését követő 3 éven belül kell elvégezni.
131. § Ha az igazságügyi alkalmazott e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja.
132. § (1) A törvény szerint járó illetménybesorolásokat az OIT Hivatalának az alkalmazottai tekintetében 1998. február 28. napjáig, az egyéb igazságügyi alkalmazottak tekintetében 1998. július 31. napjáig kell elvégezni.
(2) Az igazságügyi szolgálati időt az e törvény hatálybalépése előtti jogszabály alapján megállapított szolgálati időnél alacsonyabb mértékben nem lehet meghatározni, figyelembe kell venni a törvény hatálybalépése előtti soron kívüli előresorolások hatását is.
(3) A besorolások eredményeként az igazságügyi alkalmazott illetménye – változatlan munkakör esetén – nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenése esetén a törvény hatálybalépése előtti hónapra megállapított illetményt kell folyósítani.
133. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére az őt e törvény, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés az igazságügyi alkalmazott számára költségtöbbletet nem okozhat.
(3) A javadalmazásnak az (1)–(2) bekezdésekben szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.
134. § Az igazságügyi alkalmazott az e törvény hatálybalépése előtt adományozott főtanácsosi és tanácsosi címeket tovább viselheti, amennyiben az adományozás feltételeinek megfelel, a címmel járó pótlékot is e törvény rendelkezései szerint kell folyósítani.
135. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy – az OIT Hivatalára és a bíróságokra vonatkozóan az OIT-tal egyetértésben – az e törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, így különösen
a) az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait,
b) az egészségre különösen veszélyt jelenthető munkavégzéssel járó munkaköröket
rendeletben állapítsa meg.
(2) A törvény végrehajtásához szükséges jogszabályokat a törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül kell meghozni, és e határidőn belül kell elvégezni az igazságügyi szervezetre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, ideértve ezek megfelelő módosítását is.
136. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi szakértői intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 3/1993. (I. 30.) IM rendelet.
1. Személyi adatok:
– név (leánykori név):
– anyja neve:
– születési hely és idő:
– jelenlegi munkakör:
2. A korábbi értékelés időpontja és annak összegző megállapítása.
3. A munkakörére előírt képesítési követelményeknek megfelel-e.
4. Szakmai ismeret és jártasság:
– átlag feletti
– átlagos
– nem megfelelő
5. Pontosság:
– átlag feletti
– átlagos
– nem megfelelő
6. Szorgalom:
– átlag feletti
– átlagos
– nem megfelelő
7. Írásbeli kifejezőkészség:
– átlag feletti
– átlagos
– nem megfelelő
8. Szóbeli kifejezőkészség:
– átlag feletti
– átlagos
– nem megfelelő
9. Vezető esetén a vezetett egység (hivatali egység) munkájának a színvonala:
– átlag feletti
– átlagos
– nem megfelelő
10. Az értékelésbe bevont egyéb szempontok szerinti megítélés.
11. Az 1–10. pontok alapján az összegző megállapítás:
– kiválóan alkalmas
– alkalmas
– alkalmatlan
12. Az értékelő neve, munkaköre, aláírása és az értékelés ismertetésének az ideje.
13. Az igazságügyi alkalmazott aláírása, hogy az értékelés tartalmát megismerte.
14. Az igazságügyi alkalmazott észrevételei, dátum és aláírás.
15. Az érdek-képviseleti szerv észrevételei, dátum, aláírás.
1. Nyilvántartási szám,
– név (nőknél a leánykori név is),
– születési hely és idő,
– anyja neve,
– lakóhely
– családi állapota,
– házastárs neve,
– gyermekei neve és születési ideje.
2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),
– szakképzettség,
– szaktanfolyam és szakvizsga megnevezése és időpontja,
– jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,
– idegennyelv-ismeret.
3. Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.
4. Az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja
– a beszámított szolgálati idő kezdete,
– a korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése, a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei,
– az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte.
5. Az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások,
– a szolgálati helyek (mettől meddig),
– munkakörök (mettől meddig),
– szakterületek (mettől meddig),
– FEOR-szám.
6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,
– a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege,
– a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege,
– az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,
– az összilletmény összege.
7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.
8. A más kereső foglalkozás megnevezése.
9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések, a következő értékelés időpontja.
10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.
11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.
12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.
13. Az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja.
Megjegyzés: A nyilvántartási szám az alkalmazott szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.
| Fizetési osztály | Fizetési fokozatok és a szorzószámok, az illetményalap = 1 | |||||||
| 1. | 2. | 3. | 4. | |||||
| I. | osztály bírósági titkár | 0,70 0–3 év | 0,75 4–6 év | 0,80 7–9 év | 0,90 10 évtől | |||
| II. | osztály bírósági fogalmazó | 0,38 | 0,41 | 0,44 | 0,47 | |||
| Fizetési fokozat | Szolgálati idő | Fizetési fokozatok és a szorzószámok, az illetményalap = 1 | |||||||
| III. osztály | IV. osztály | V. osztály | |||||||
| 1. | 0– | 1 | 0,38 | 0,20 | 0,16 | ||||
| 2. | 2– | 4 | 0,45 | 0,24 | 0,18 | ||||
| 3. | 5– | 7 | 0,50 | 0,27 | 0,20 | ||||
| 4. | 8– | 10 | 0,55 | 0,30 | 0,22 | ||||
| 5. | 11–13 | 0,60 | 0,33 | 0,24 | |||||
| 6. | 14–16 | 0,65 | 0,36 | 0,26 | |||||
| 7. | 17–19 | 0,70 | 0,39 | 0,28 | |||||
| 8. | 20–22 | 0,75 | 0,42 | 0,30 | |||||
| 9. | 23–25 | 0,80 | 0,45 | 0,32 | |||||
| 10. | 26–28 | 0,85 | 0,48 | 0,34 | |||||
| 11. | 29–31 | 0,90 | 0,51 | 0,36 | |||||
| 12. | 32–34 | 0,95 | 0,54 | 0,38 | |||||
| 13. | 35-től | 1,00 | 0,57 | 0,40 | |||||
| VI. fizetési osztály | Alapilletmény és szorzószámok, az illetményalap = 1 | |||
| VI/1. fizetési csoport szakmunkások | 0,17–0,50 | |||
| VI/2. fizetési csoport betanított munkások | 0,14–0,40 | |||
| VI/3. fizetési csoport segédmunkás | 0,13–0,30 |
| (az illetményalap = 1) | |||
| 1. Az OIT Hivatalának vezetőhelyettese | 0,60 | ||
| 2. Főosztályvezető, az ISZI Hivatalának főigazgatója | 0,40–0,45 | ||
| 3. Főosztályvezető-helyettes, igazgató | 0,35–0,40 | ||
| 4. Osztályvezető, igazgatóhelyettes, szakértői iroda vezetője | 0,25–0,35 | ||
| 5. Osztályvezető-helyettes | 0,20–0,25 | ||
| 6. Csoportvezető | 0,15–0,20 | ||
| 7. Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető | 0,05–0,15 | ||
Megjegyzés: A pótlék összegét a 2–7. pontok szerinti határokon belül az igazságügyi szerv szintje és nagysága, valamint a beosztottak létszáma alapján kell megállapítani.
