1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 10. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Eljáró bíróságok”
2. § A Pp. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Másodfokon ítélkeznek:
a) a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság),
b) a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az ítélőtábla,
c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben (233/A. §) a Legfelsőbb Bíróság.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el.”
3. § A Pp. 11. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az első fokon eljáró bíróság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró).
(2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik.”
4. § A Pp. 11. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.
(6) Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)–(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja.”
5. § A Pp. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.”
6. § A Pp. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.”
7. § (1) A Pp. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát érintő ok esetében pedig a Legfelsőbb Bíróság határoz.”
(2) A Pp. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a 349. §-ban meghatározott munkaügyi perek.”
8. § A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c), e), f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következő h)–j) pontokkal egészül ki, a jelenlegi h) pont megnevezése pedig k) pontra változik:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)
„c) a szerzői jogi perek és a Ptk. 86. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek;”
„e) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, a cég szervei határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, pártok stb.) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (ügyész, miniszter stb.) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek,
g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az életben, testi épségben, egészségben szerződésszegéssel okozott károk megtérítése iránt indított pereket is,
h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. §) kivételével,
j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet),”
9. § A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, illetőleg, ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetében a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető. Az ítélőtábla határoz a kijelölés kérdésében, ha az összeütközés a területén levő megyei bíróságok között merült fel, illetőleg, ha a területén levő megyei bíróság kizárása esetében a területén levő másik megyei bíróság kijelölhető. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt.”
10. § A Pp. 73/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogi képviselet kötelező:)
„a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint a 270. § (2) bekezdésében meghatározott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,”
11. § A Pp. a következő 73/B. §-sal egészül ki:
„73/B. § Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.”
12. § A Pp. a következő 73/C. §-sal egészül ki:
„73/C. § (1) A 73/A. § alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni
a) az ügyvédet (ügyvédi irodát),
b) a 67. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározottak szerint az ügyintézőt,
c) a 67. § (1) bekezdése e) pontjában meghatározottak szerint az ott megjelölt személyeket, a képviselő-testület (önkormányzat) tagja kivételével,
d) a 67. § (1) bekezdése i) pontjában meghatározottak szerint a jogtanácsost,
e) a külön törvényben meghatározott személyeket (pl. szabadalmi ügyvivő).
(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározottak csak akkor tekinthetők jogi képviselőnek, ha jogi szakvizsgával rendelkeznek.
(3) Kötelező jogi képviselet esetében – amennyiben törvény kivételt nem tesz – a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.”
13. § A Pp. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.”
14. § A Pp. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”
15. § A Pp. 196. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a következő feltételek valamelyike fennáll:)
„e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.”
16. § (1) A Pp. 220. §-ának (3) bekezdése az első mondat után a következő mondattal egészül ki:
„A feleket tájékoztatni kell arról, ha fellebbezésükre a 256/B–256/E. §-ok irányadók, továbbá e fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről.”
(2) A Pp. 225. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ítélet kiegészítésének hivatalból helye van akkor is, ha a 233/A. §-ban meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az szükséges.”
17. § A Pp. a 233. §-t követően a következő 233/A. §-sal egészül ki:
„233/A. § Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.”
18. § (1) A Pp. 256/A. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha)
„f) megítélése szerint – tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra – az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.”
(2) A Pp. 256/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)–(4) bekezdések számozása (4)–(5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a másodfokú bíróság az (1) bekezdés f) pontja alkalmazását indokoltnak tartja, erről a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart.”
19. § A Pp. a 256/A. §-t követően a következő alcímmel és 256/B–256/E. §-okkal egészül ki:
„Fellebbezés kis perértékű ügyekben
256/B. § (1) Azokban, a helyi bíróság első fokú hatáskörébe tartozó vagyonjogi perekben, amelyekben az elsőfokú bíróság által megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kettőszázezer forintot nem haladja meg, az ítélet elleni fellebbezésre a 233–256/A. §-ok rendelkezéseit a 256/C–256/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti érték megállapításánál az ott meghatározott értékbe a főkövetelésnek az ítélet kihirdetéséig eltelt időszakban esedékessé vált járulékait, valamint a megítélt perköltséget is be kell számítani.
256/C. § (1) Fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.
(3) Az elmulasztott fellebbezési határidő utolsó napjától számított hatvan nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
(4) A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
(5) A másodfokú eljárásban a 247. § a)–c) pontjai alkalmazásának – ha az bizonyítási eljárás lefolytatását tenné szükségessé – csak akkor van helye, ha a keresetváltoztatásra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. E tilalom nem érvényesül, ha a (4) bekezdés alapján a bizonyítási eljárás folytatásának egyébként is helye van.
(6) Beszámítási kifogást a másodfokú eljárásban csak akkor lehet előterjeszteni, ha a beszámítani kívánt követelés a tárgyalás berekesztését követően járt le. Ha a beszámítási kifogás előterjeszthető, a (4) bekezdésben foglalt tilalom annak elbírálása során nem alkalmazható.
256/D. § (1) A fellebbezést a tanács elnöke a 240–242. §-okban meghatározott intézkedések szükségessége megvizsgálásával egyidőben hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés – figyelemmel a 256/C. § (5) és (6) bekezdésére is – nélkülözi a 256/C. § (1) bekezdésében megjelölt hivatkozást. A fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az első fokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.
(2) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(3) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidők elmulasztásának igazolására a 256/C. § (3) bekezdése irányadó.
256/E. § (1) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása nem volt, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.
(2) Lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a másodfokú bíróság a 252. §-ban meghatározottak szerint határoz.
(3) Ha az ítélet anyagi jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a bíróság a jogszabálysértő határozatot – mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között – megváltoztathatja, egyébként a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”
20. § A Pp. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § Amennyiben a 257. és 258. §-ok másként nem rendelkeznek, az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat – a 256/B–256/E. §-ok kivételével – végzés elleni fellebbezés esetében is megfelelően alkalmazni kell.”
21. § A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek az ügy érdemében külön jogszabály rendelkezése alapján hozott jogerős végzés ellen.”
22. § A Pp. 271. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye felülvizsgálatnak:)
„a) az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi.”
23. § A Pp. 271. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kérelmező által vitatott határozatban, illetve a határozat vitatott részében megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kettőszázezer forintot nem haladja meg, felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi. Az érték megállapításánál a megítélt perköltség összegét be kell számítani.
(4) Az engedély iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelem előterjesztését engedélyezni kell, ha az ügyben hozott jogerős határozat – a 275. § (2) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel – jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság határozatától eltér, vagy ha az adott jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott. Más esetben az engedély megadásának helye nincs.
(5) A Legfelsőbb Bíróság a kérelem tárgyában tárgyaláson kívül határoz. Ha a kérelem megalapozott, a felülvizsgálati eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elutasítja.”
24. § A Pp. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„274. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Legfelsőbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja.
(2) Tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a 244. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja.
(5) A felülvizsgálati tárgyalásra a 247. §-ban foglalt rendelkezések kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadóak.
(6) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a tanács elnöke jogegységi eljárást kezdeményez, egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz.”
25. § A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.”
26. § A Pp. 309. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gondnokság alá helyezésről kibocsátott hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, valamint a gondnokolt lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára. A gondnokság alá helyezést be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett betűsoros névjegyzékbe. A jegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják.”
27. § A Pp. 317. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül bocsátja ki.”
28. § A Pp. 329. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„329. § Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.”
29. § A Pp. 340. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340. § (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nincs helye.
(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja, továbbá akkor, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely az ügyfelet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi.
(3) A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.”
30. § A Pp. a következő 340/A. §-sal egészül ki:
„340/A. § (1) A 271. § (1) bekezdésének a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye.
(2) A 271. § (3)–(5) bekezdései közigazgatási perben nem alkalmazhatók.
(3) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.
(4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.”
31. § A Pp. 341. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
„d) illetékes annak a megyei bíróságnak a székhelyén lévő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság), amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van,”
32. § A Pp. XXIII. fejezetének címe és a 349–358. §-ok helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A MUNKAVISZONYBÓL ÉS A MUNKAVISZONY JELLEGŰ JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ PEREK
Az eljárás megindítása
349. § (1) A munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perekben (munkaügyi perek) az I–XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi pernek minősül:
a) a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra, a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogra,
b) a kollektív szerződés kötésére jogosult felek, illetve ezek és harmadik személy között, a kollektív szerződés fennállására, továbbá a kollektív szerződésből eredő jogra,
c) a sztrájkkal, egyéb munkaharccal vagy a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra
alapított igény érvényesítése.
(3) A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthető.
(4) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
Bíróságok
349/A. § Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság – eltérő rendelkezés hiányában – ülnökök közreműködésével jár el.
Hatáskör, illetékesség
349/B. § (1) A pertárgy értékének megállapításánál a végkielégítést figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés megfizetésére irányul.
(2) Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.
(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyával összefüggő perben a sérelmezett döntést hozó első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság, a polgári, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jár el.
A bírák kizárása
350. § (1) A per elintézéséből – a 13–15. §-okban, valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken felül – ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt
a) az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta;
b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;
c) az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy szakértőként történő részvételt is.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
A felek és más perbeli személyek
351. § A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács is, amelynek a 48. § értelmében nincs perbeli jogképessége.
Képviselet
352. § Munkaügyi perben meghatalmazottként a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet is eljárhat a saját tagjának perében.
Intézkedések a keresetlevél alapján
353. § (1) Ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, az alperes az idézéssel együtt rövid határidő kitűzése mellett felszólítható, hogy a keresetlevélre írásban nyilatkozzék.
(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti.
(3) A tárgyalást – ha külön intézkedésre (előkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás stb.) nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezéstől számított tizenötödik napon belül ki kell tűzni.
(4) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el.
354. § A bíróság indokolt esetben a tárgyalást a székhelyén kívül, a helyi bíróság hivatalos helyiségébe tűzi ki.
Tárgyalás
355. § (1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás – a Munka Törvénykönyvének 109. §-a alapján alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében vagy a fegyelmi felelősség alapján indult per kivételével – a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Evégett az elnök a jogvita egészét az összes körülmény szabad mérlegelésével a felekkel megvitatja.
(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott egyeztetés eredménytelenül végződött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja.
356. § A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat.
357. § Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a 156. § alkalmazásában különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül.
Fellebbezés, felülvizsgálat
358. § (1) A fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el.
(2) Munkaügyi perben a 271. § (3)–(5) bekezdései nem alkalmazhatók.”
33. § (1) A Pp. 249. §-ának (2) bekezdésében az „a Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe „az ítélőtábla” szövegrész lép.
(2) A Pp. 313. §-ának (2) bekezdésében a „százezer” szövegrész helyébe a „kettőszázezer” szövegrész lép.
(3) Ahol a Pp. népi ülnököt említ, azon a továbbiakban ülnököt kell érteni.
34. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 11–15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 18–20. §, a 23–25. § és a 33. § (2) bekezdése 1998. január 1-jén lép hatályba. A 11–15. §, 16. § (1) bekezdése, 18–20. § és a 33. § (2) bekezdése rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróságnak a fellebbezést hivatalból elutasító végzése ellen e törvénynek a 34. § (1) bekezdésében meghatározott hatálybalépéséig a 233/A. §-ban meghatározott fellebbezés helyett felülvizsgálatnak van helye. A 23–25. §-ok rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerősen be nem fejezett ügyekben is alkalmazni kell.
35. § (1) E törvény 1999. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(2) A helyi bíróság a megyei bíróságnak küldi meg azokat az ügyeket, amelyek e törvény alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, ha az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították. E rendelkezéseket kell alkalmazni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekre, ha a fizetési meghagyás kibocsátására e törvény hatálybalépéséig nem került sor.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben e törvény alapján a jogorvoslat elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik, e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a hatálybalépéskor az első fokú határozatot még nem hozták meg, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott esetet.
(4) A Legfelsőbb Bíróság az ítélőtáblának küldi meg azokat az ügyeket, amelyekben e törvény alapján a fellebbezés elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően a 240–243. §-ok szerinti intézkedésekre nem került sor.
(5) Nem minősül e törvény hatálybalépése után indult ügynek az, ha a másodfokú bíróság, illetve a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.
36. § E törvény hatálybalépésével a Pp. következő rendelkezései hatályukat vesztik: a 47. §, a 256/A. § (1) bekezdésének e) pontjában az „a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen” szövegrész, a 259/A. §, a 273. § (1) bekezdése, a 326. § (2) bekezdése, a 339. § (2) bekezdés e) pontja.
37. § (1) Az ipari mintákról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye”.
(2) Az ipari mintákról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 19. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felülvizsgálat
19. § A Fővárosi Bíróság végzése ellen felülvizsgálatnak van helye.”
(3) Az ipari mintákról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 20. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ipari mintákkal kapcsolatos, minden más jogvitás ügy elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.”
(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„m) a felülvizsgálati eljárás, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezte.”
(5) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a jogerős ítélet ellen a jogosult felülvizsgálati kérelemmel élhet.”
(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 103. §-a és az azt megelőző címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felülvizsgálat
103. § A Fővárosi Bíróság jogerős végzése ellen felülvizsgálatnak van helye.”
(8) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 93–94. §-a, valamint a 94. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Felülvizsgálat
94. § A Fővárosi Bíróság végzése ellen felülvizsgálatnak van helye.”
38. § Hatályukat vesztő rendelkezések:
a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (1) bekezdésében a „valamint végzés elleni kifogás” szövegrész,
b) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 86. §-ának (2) bekezdése, valamint 102. §-a és az azt megelőző címe,
c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 198. §-a,
d) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 78. §-ának (3) bekezdése, valamint 93. §-át megelőző címe,
e) a mintaoltalmi ügyekben alkalmazandó bírósági eljárásról szóló 1/1979. (III. 24.) IM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése,
f) az 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 7. §-ának a Pp. 12. §-a (1) bekezdését megállapító része,
g) az 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 13. §-a, *
h) az 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 16. §-a,
i) az 1990. évi LXXXV. törvény 6. §-a,
j) az 1991. évi XXVI. törvény 9. §-ának a Pp. 326. §-a (2) bekezdését, 12. §-ának a Pp. 339. §-a (2) bekezdésének e) pontját megállapító része és 13. §-a,
k) az 1992. évi XXII. törvény 212. §-ának (1)–(3) bekezdése és (5)–(6) bekezdése,
l) az 1992. évi LXVIII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a Pp. 22. §-a (2) bekezdését megállapító része, 4. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának a Pp. 270. §-a (2) bekezdését, 271. §-a (1) bekezdésének a) pontját, 273. §-a (1) bekezdését, 274. §-át, 275. §-a (1) bekezdését megállapító része, valamint 18. §-ának (2) és (3) bekezdése,
m) az 1995. évi LX. törvény 7. §-ának a Pp. 73/A. §-a a) pontját megállapító része és 27. §-ának (3) bekezdése, 28. §-a,
n) az 1996. évi CXXII. törvény 1. §-ának a Pp. 225. §-a (6) bekezdésének második mondatát megállapító része és 2. §-a.
