75. § (1) A kifizetőhelynek, továbbá a TÁKISZ-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illetőleg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni.
(2) A vasutak biztosítottai – ideértve azokat is, akiknek az igényét a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. bírálta el – a kifizetőhelynek az (1) bekezdésben említett intézkedése, illetőleg határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjéhez fellebbezhetnek.
(3) Ha első fokon a MEP, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett, vagy hozott határozatot, a fellebbezést a MEP, a kirendeltség vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el.
76. § (1) A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő harminc napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az első fokú határozatot a kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani.
(2) Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított egészségbiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.
(3) A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.
77. § (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályba foglalt orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(2) A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet.
78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
79. § (1) Az OEP – ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket – természetes személyről adatokat az egészségbiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthatnak nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:
a) személyazonosító adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,
c) lakóhely (tartózkodási hely),
d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,
f) jövedelemre vonatkozó adatok.
(3) Az egészségbiztosítás igazgatási szervei nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.
(4) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján – a TAJ-szám kivételével – a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére – figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is – jogosultak. A fogvatartó szervek a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ-szám igénylésére is.
80. § (1) A foglalkoztatók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges – külön jogszabályban meghatározott – nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosítási igazgatási szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag stb.) is teljesíthető.
(2) Az egészségbiztosítási szerv felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.
(3) Az ellátásban részesülő – ha a jogszabály kivételt nem tesz – köteles az egészségbiztosítási szervnek bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.
(4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, vagy annak nem az előírt módon tesz eleget, mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.
81. § (1) Az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.
(2) A vasutaknál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság feladatkörébe tartozik.
82. § A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány
a) a finanszírozási szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása részletes szabályainak,
b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,
c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályok,
d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,
e) a beutaló nélkül felkereshető szakellátások,
f) a beutalásra jogosult orvosok körének,
g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,
h) a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök jogszabályellenes rendelése esetén a rendelésre jogosító szerződés felmondását megalapozó értékhatár,
i) a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,
j) a szolgálati viszonyban álló személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,
k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására – ideértve a munkaképesség-változás minősítésének eljárási szabályait is – és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,
l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,
m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,
n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,
o) a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak
meghatározására.
(3) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásai tekintetében meghatározza
a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,
b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
c) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,
d) az egyes főbb betegségcsoportok vizsgálati és terápiás eljárási rendjét, valamint a gyógyszerterápiás ajánlásokat,
e) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,
f) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,
g) a szanatóriumi ellátásokat,
h) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,
i) a várólista alapján igénybe vehető ellátásokat,
j) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,
k) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét,
l) a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás mértékét,
m) a munkaképesség-változás minősítésének szakmai szabályait,
n) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 9–20. §-a a hatályát veszti.
