1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), továbbá a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Csp.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.”
2. § Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b), i) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új l) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét
meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik;”
„i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék;”
„k) aktív korú: a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy;
l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.”
3. § Az Szt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [a továbbiakban: a)–c) pont alattiak együtt: megtérítés].
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) Az (5)–(7) bekezdésben foglaltak szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult.
(5) A gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő – illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül – köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van.
(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátást megállapító határozatban – illetőleg, ha a bejelentés az ellátás folyósítása alatt történik, külön határozattal – rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás összege levonásra kerül.
(7) A rendszeres pénzellátás folyósításának megkezdésekor a szociális hatáskört gyakorló szerv azonnali végrehajtást elrendelő határozattal dönt a szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről, vagy az ellátás összegének megváltoztatásáról, és a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint megtérítendő szociális ellátás összegéről. E határozat alapján a társadalombiztosítási igazgatási szerv gondoskodik a megtérítendő szociális ellátás összegének levonásáról és a települési önkormányzat részére történő átutalásáról.
(8) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b) a kamat összegét
méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.”
4. § Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára időskorúak járadékát, munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”
5. § Az Szt. 32/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/A. § A települési önkormányzat az időskorúak járadékában részesülő személy esetében bejelenti, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében – az önkormányzat rendeletében meghatározott esetekben – bejelenti hagyatéki teherként a folyósított járadék, illetőleg segély összegét a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a járadék, illetőleg a segély megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell.”
6. § Az Szt. a 32/A. §-át követően a következő alcímmel és 32/B–32/E. §-sal egészül ki:
32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek
a) havi jövedelme, valamint
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme
nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. § (4)–(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.
(3) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
32/C. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a. A jogosultnak folyósítható járadék havi összegének megállapítására a 36. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
32/D. § A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadékának folyósítására, elszámolására a 37. § (1)–(4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
32/E. § A fővárosban – ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg – a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.”
7. § (1) Az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki]
„a) a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül,”
(2) Az Szt. 37/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
és vagyona sem neki, sem családjának nincs.”
(3) Az Szt. 37/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A családi jövedelem számításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított jövedelempótló támogatást figyelmen kívül kell hagyni.”
8. § Az Szt. 37/B. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul, és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a rendszeres szociális segély folyósítását katonai szolgálat teljesítése miatt az önkormányzat megszüntette, a rendszeres szociális segély ismételt megállapításakor nem kell vizsgálni a 37/A. § (3) bekezdése szerinti együttműködést a munkaügyi központtal, feltéve, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtása a katonai szolgálat teljesítését követő 90 napon belül megtörtént.”
9. § (1) Az Szt. 37/C. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az önkormányzat rendelete a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében előírhatja a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget.”
(2) Az Szt. 37/C. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) Az együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szintentartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttműködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel; a munkavégzésre történő felkészítő programokon való részvétel; a közcélú vagy az egyén környezetére irányuló munkajellegű tevékenység; a közhasznú foglalkoztatás.”
10. § Az Szt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.”
11. § Az Szt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közgyógyellátásra jogosult]
„b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő;”
12. § Az Szt. 124. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az időskorúak járadéka 32/C. § (1) bekezdése szerinti összegének 70%-át, a bentlakásos intézményben ellátottak és a hajléktalanok részére folyósított járadék teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.”
13. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezik.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti az Szt.
aa) 37/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
ab) 55. §-a (1) bekezdésének első mondata,
ac) 116. §-ának (1) bekezdésében a „gyermekétkeztetés kivételével a” szövegrész,
ad) 116. §-ának (2) bekezdésében a „gyermekétkeztetésnek nem minősülő” szövegrész;
b) az Szt. 34. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „33. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „33. § (3) bekezdése” szövegrész lép;
c) az Szt. 121. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „mérséklésére” szó helyébe a „mértékére” szó lép.
(3) A települési önkormányzat 1997. december 31-ig megvizsgálja a rendszeres szociális segélyben részesülők időskorúak járadékára való jogosultságát, és ha a személy az Szt. 32/B. §-ában foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel, úgy számára 1998. január 1-jétől időskorúak járadékát állapít meg.
(4) A jegyző – hivatalból – közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg 1998. január 1-jétől annak a (3) bekezdés szerint időskorúak járadékában részesülő személynek, aki megfelel az Szt. 50. § (3) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételeknek.
(5) 1997. december 31-ét követő időponttól nem állapítható meg új jogosultság házastársi pótlékra, valamint házastárs után járó jövedelempótlékra, továbbá a 62. életévet, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén rendszeres szociális járadékra.
(6) Az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított házastársi pótlékot és házastárs után járó jövedelempótlékot 1998. január 1-jétől annak a személynek kell változatlan feltételekkel folyósítani, akire nézve azt megállapították.
