1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag 100%-ban állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv (a továbbiakban: állami játékszervező) jogosult.”
2. § A Tv. 10. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az SZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál pénz vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő.”
3. § A Tv. a 29. § előtt, a „Fogadás” cím alatt a következő új 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.
(2) A lóversenyfogadás kivételével csak az az állami játékszervező szervezhet fogadást, aki legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik, és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(3) A nyeremények átvételének lehetőségét a fogadásszervező az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a fogadási eseményt követő 90 napon belül köteles biztosítani.
(4) Fogadás esetén - a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (2) bekezdése vonatkozik.”
4. § A Tv. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott gazdasági társaság működtethet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(2) A koncessziós díj mértéke legalább 200 millió Ft.
(3) A kiadott koncesszió száma egyidejűleg legfeljebb 5 lehet.”
5. § A Tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 16 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”
6. § A Tv. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója a (2) bekezdés szerint csökkentett tiszta játékbevétel 30%-a.
(2) A tiszta játékbevételt csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével.”
7. § (1) A Tv. 37. §-ának 2-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete, bukmékeri rendszerű fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része.
3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.”
(2) A Tv. 37. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.”
(3) A Tv. 37. §-a a következő új 16. ponttal egészül ki:
„16. Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.”
8. § A Tv. 38. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,”
„f) a 30. § (2) bekezdésében és a 37. § 2. pontjában meghatározott költségekkel
[kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg. Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter a lóversenyfogadás szabályainak, továbbá...]”
9. § A Tv. Melléklete 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az 1. § b) pontja szerinti eljárásért:]
„b) fogadás esetén kérelmenként legfeljebb 1 millió forint;”
10. § (1) E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Az 5. §-ban meghatározott rendelkezést 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a már kiadott játékengedélyekre 1999. január 1-jétől kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően lóversenyfogadás szervezésére kiadott engedélyek változatlan feltételekkel érvényesek.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 76. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E § alkalmazásában a bukmékeri rendszerű fogadás adóköteles nyereményének a kapott bevétel azon részét kell érteni, amely az adott nyeremény érdekében megfizetett tét összegét meghaladja.”
