a) szavazatszámláló bizottság,
b) helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság,
d) Országos Választási Bizottság.
(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
106. § (1) A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a szavazást megelőző 15. naptól a választást megelőző 3. napig a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük arányában illeti meg.
(2) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati műsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.
107. § (1) A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, a fővárosi listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni.
108. § Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell tüntetni.
109. § (1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként indult jelöltet.
(2) A kisebbségi jelölő szervezetek, illetőleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a választást megelőző 18. napig jelenthetnek be a helyi választási bizottságnál.
(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs listán indulni.
110. § (1) Külön-külön szavazólap szolgál
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás választásra,
b) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és – a megyei jogú város kivételével – a megyei listás választásra,
c) a fővárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a főpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fővárosi listás választásra.
(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, valamint a jelölő szervezetek nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, illetőleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselő jelölt kívánságára a nevét, illetőleg a jelölő szervezet nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.
(4) A fővárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét. A szavazólapon – a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben – fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.
(5) A fővárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a polgármester szavazólapján a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.
(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
111. § A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.
112. § A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
113. § (1) A helyi, illetőleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.
(2) A települési kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás eredményéről összesítő jegyzőkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményéről választókerületenként külön-külön jegyzőkönyv, listás eredményéről, valamint a fővárosi listás választás eredményéről és a polgármester választásáról külön jegyzőkönyv készül. A megyei közgyűlési tagok választási eredményéről választókerületenként összesítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Csak a polgármester-választás, a főpolgármester-választás, valamint a fővárosi, megyei közgyűlési tagok választásának nem hivatalos eredményéről kell adatlapot kiállítani.
114. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tűzi ki. A választást legkésőbb 45 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban lehet kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.
115. § (1) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Időközi választást az önkormányzati általános választást megelőző, valamint az azt követő 6 hónapon belüli időpontra nem lehet kitűzni. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz.
(3) Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, az illetékes választási bizottság a megismételt választást a megismételtetett választást követő 30 napon belülre tűzi ki.
116. § Az I–X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
117. § Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 30 napon belül hitelesíti.
118. § (1) Az aláírásgyűjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. § és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
(2) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(3) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
(4) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.
119. § (1) Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.
(2) Az aláírások ellenőrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselője jelen lehet.
(3) Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni.
120. § (1) Ha az aláírások ellenőrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetően, és az ilyen aláírások érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét, az Országos Választási Bizottság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve, illetőleg a helyi választási iroda vezetője útján a személyazonosságot is ellenőrizheti.
(2) A személyazonosság (1) bekezdésben foglalt ellenőrzése esetén az aláírások ellenőrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.
121. § Az aláírásgyűjtő íveket az aláírások ellenőrzését, illetőleg a jogorvoslati eljárás befejezését követő 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.
122. § (1) A népszavazást legkésőbb 35 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni.
(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti időközön belülre is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább 20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
(3) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
123. § A népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal kell közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig kell értesítő megküldésével tájékoztatni.
124. § (1) A népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság,
d) Országos Választási Bizottság.
(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
125. § (1) A választási bizottságokba – az Országos Választási Bizottság kivételével – a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megbízottat küldhetnek.
(2) Az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést benyújtó, de országgyűlési képviselőcsoporttal nem rendelkező szervezetek egy közös képviselőt bízhatnak meg.
126. § (1) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.
(2) Több kérdés esetén a kérdéseket a népszavazás elrendelésének sorrendjében, folyamatos sorszámozással ellátva kell a szavazólapon feltüntetni.
127. § (1) A 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.
(2) Ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e szavazatai érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap érvényességét. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként és azon belül válaszonként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
128. § A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően az Országos Választási Bizottság állapítja meg.
129. § A népszavazás eredményéről az Országos Választási Bizottság írásban tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országgyűlés elnökét, valamint közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.
130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást az Alkotmánybíróság soron kívül bírálja el.
(2) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
(3) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] – beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is – ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.
131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117–121. § és a 130. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
132. § Az I–X. fejezet, valamint a 118. §, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123. §, a 126. § és a 127. § rendelkezéseit a helyi népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
133. § (1) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, megyei, fővárosi ügyben a területi választási iroda vezetőjéhez.
(2) A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe;
b) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;
c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;
d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.
134. § (1) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez, illetőleg a közgyűlés elnökéhez (e fejezetben együtt: polgármester). A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.
(2) A határidő elmulasztása esetén a helyi, illetőleg a területi választási bizottság az aláírásokat nem ellenőrzi.
135. § Az aláírások ellenőrzéséről a helyi, illetőleg a területi választási bizottság gondoskodik.
136. § (1) Ha az aláírások ellenőrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetően, és az ilyen aláírások érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét, a helyi, illetőleg a területi választási bizottság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetőleg a helyi választási iroda vezetője útján a személyazonosságot is ellenőrizheti.
(2) A személyazonosság (1) bekezdés szerinti ellenőrzése esetén az aláírások ellenőrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.
137. § (1) A helyi, illetőleg a területi választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(2) Az aláírásgyűjtő íveket az aláírások ellenőrzését, illetve a jogorvoslati eljárás befejezését követő 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.
138. § A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a 137. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtását követő legközelebbi ülésnapon bejelenti.
139. § A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül dönteni kell.
140. § Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként a helyi, illetőleg a területi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.
141. § A népszavazás időpontját a képviselő-testület, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés (e fejezetben együtt: képviselő-testület) a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki.
142. § A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
143. § (1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság,
d) fővárosi, megyei ügyben az Országos Választási Bizottság is.
(2) A helyi népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) fővárosi, megyei ügyben az Országos Választási Iroda is.
144. § A szavazatszámláló bizottságba és a helyi, illetőleg fővárosi vagy megyei ügyben a területi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de a képviselő-testületben képviselőcsoporttal rendelkező jelölő szervezetek egy-egy megbízottat delegálhatnak.
145. § (1) A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján a helyi, illetőleg fővárosi vagy megyei ügy esetén a területi választási bizottság állapítja meg.
(2) A helyi népszavazáson nem kell adatlapot kiállítani.
146. § A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.
147. § A helyi népi kezdeményezés során a 118. §, a 119. §, a 133–140. § és a 146. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
148. § A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,
b) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.
149. § E törvény alkalmazásában
a) állami vezető: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó személy,
b) főjegyző: a fővárosi főjegyző, a megyei főjegyző,
c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet állít,
d) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa,
e) jegyző: a települési jegyző, a körjegyző,
f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fővárosi listás, a kisebbségi kislistás jelölés,
g) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak,
h) képviselő: az országgyűlési képviselő, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,
i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,
j) kisebbségi jelölt: valamely – a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti – nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét vállaló független jelölt, illetőleg a kisebbségi szervezet jelöltje,
k) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely – a bírósági bejegyzés szerint – a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel,
l) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,
m) polgármester: a település polgármestere, Budapest főpolgármestere,
n) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fővárosi kerület,
o) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
150. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
151. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kitűzött választás, továbbá elrendelt népszavazás lebonyolítására a választás kitűzésének, illetőleg a népszavazás elrendelésének időpontjában hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, népszavazás elrendelésére irányuló, illetőleg népi kezdeményezés esetén e törvény 117. §-át nem kell alkalmazni.
152. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
153. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása előkészítésének rendjét,
b) a választási eljárás határidőit és határnapjait,
c) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi, helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,
d) a választásokkal összefüggő állami feladatok számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását,
e) az értesítő, az ajánlószelvény, az aláírásgyűjtő ív mintáját, a választási jegyzőkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét,
f) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,
g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét.
(2) A belügyminiszter a rendeletében a határidőt, határnapot a törvényben meghatározott határidőt, határnapot közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg, ha a határidő vagy határnap egyébként heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne.
(3) A belügyminiszter az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával, valamint az országos népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.
154. § A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi személlyel szerződést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem köthető szolgáltatási szerződés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenőrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás ellenőrzésére.
155. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdéséből a „továbbá a választókerületek kialakításának elveit” szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (2) bekezdésének második, harmadik és ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik mondata, 6. §-a, IV–X. fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 51. §-a, 52. §-ának a) és e)–j) pontja, 53–55. §-a, valamint 1. és 5–17. számú melléklete,
b) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,
c) a Vjt. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1994. évi III. törvény 2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 6–32. §-a, 34–38. §-a, 39. §-ának (5)–(6) bekezdése, valamint 1. és 5–16. számú mellékletei,
d) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,
e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,
f) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 22–24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,
g) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és 12. §-a, IV. és V. fejezete, 25. §-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata és (2)–(5) bekezdése, 27. §-ának (3)–(4) bekezdése, 28. §-a, 30. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése, VII. fejezete, 42. §-a (2) bekezdésének első és második mondata, (3) bekezdése, 46/A. §-a (1) bekezdésének második mondatából az „a 27. § (1) bekezdés alapján” szövegrész, 48. §-ának (2)–(3) bekezdése, 50/A. §-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C. §-a (1) bekezdésének második mondata és (4) bekezdéséből az „a 28. § (4) bekezdés szerinti” szövegrész, 50/D. §-a, XII. fejezete, 53. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdéséből az „– a megüresedéstől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz –” szövegrész, 54/A. §-ának b), c), e)–j), o), r)–t), w)–z) pontja, 56. §-a, 57. §-ának a), b) és f) pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60–62. §-a, valamint 1., 2. és 6. számú melléklete,
h) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2–4. §-a, 6. §-a, 8–18. §-a, 20–27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,
i) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)–(5) bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének második mondata, 50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,
j) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.
156. § A Vjt. 7. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
„A választópolgár egy jelöltre szavazhat.”
157. § A Vjt. 8. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
„A választópolgár egy listára szavazhat.”
158. § A Vjt. 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„47. § (1) Az országgyűlési képviselők választásának második fordulóját – az első forduló kitűzésével egyidejűleg – az első fordulót követő 14. napra kell kitűzni.
(2) A választást úgy kell kitűzni, hogy sem az első, sem a második forduló ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra.”
159. § A Vjt. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„48. § (1) Az időközi választást – a 47. §-ban foglaltaknak megfelelően – az Országos Választási Bizottság tűzi ki.
(2) Nem lehet időközi választást tartani az általános választások évében.”
160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetőleg párt választási listáján listát kell érteni.
161. § Az Övjt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetőleg listát ajánlhat.”
162. § Az Övjt. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.”
163. § (1) Az Övjt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölő szervezetek, illetőleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak.”
(2) Az Övjt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a kisebbségi kompenzációs listás jelöltségről.”
164. § Az Övjt. 50/C. §-ának (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
„(3) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet.”
165. § Az Övjt. 55. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„55. § A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, illetőleg az azt megelőző vagy követő napra.”
166. § Az Övjt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját megelőző 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell megállapítani.”
167. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő b) ponttal egészül ki; a jelenlegi b)–f) pontjának jelölése c)–g) jelölésre változik:
„a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,”
168. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 110. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés számozást kapja:
„(2) A 96. § a) pontja szerinti területszervezési döntést nem lehet végrehajtani az országgyűlési képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, egyébként pedig a választás kitűzésétől a szavazás napjáig terjedő időszakban.”
169. § A Szaz. tv. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgár a személyi azonosítóját a népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés támogatására aláírást, illetőleg a választási eljárásban jelöltajánlást gyűjtő szervnek és polgárnak kezdeményezési, jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni.”
170. § A Szaz. tv. 36. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést szervező az összegyűjtött aláírásoknak az Országos Választási Bizottság elnöke, illetőleg a polgármester (főpolgármester) részére történő átadásakor;”
„Én ...................................................................... esküszöm, hogy az Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
(Az országgyűlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Országgyűlési képviselő választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
..................................... megye
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | független jelölt | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)
(Az országgyűlési területi választókerület szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Országgyűlési képviselők választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (megye neve/Budapest)
| 1. | 2. | 3. | |
| (Pártjelvény helye) | (Pártjelvény helye) | (Pártjelvény helye) | |
| O | O | O | |
| (jelölő szervezet neve) | (jelölő szervezet neve) | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| 3. | 4. | X. | |
| (Pártjelvény helye) | (Pártjelvény helye) | (Pártjelvény helye) | |
| O | O | O | |
| (jelölő szervezet neve) | (jelölő szervezet neve) | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
A listára szavazni a jelölő szervezet neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)
(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselők választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
..................................... megye
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | független jelölt | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselő választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
............................................... (település neve)
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | független jelölt | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
(A polgármester-, illetve főpolgármester-választás szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Polgármester/Főpolgármester választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
............................................... (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | független jelölt | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | O | (jelölő szervezet neve) | |
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)
(A fővárosi/megyei közgyűlés listás választása szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
A fővárosi/............ megyei közgyűlés tagjainak választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (Budapest/megye neve)
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!
| 1. | 2. | X. | |
| O | O | O | |
| (jelölő szervezet neve) | (jelölő szervezet neve) | (jelölő szervezet neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
A listára szavazni a jelölő szervezet neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon feltüntetni.)
(A helyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére lehet!
| (kisebbség neve) | (kisebbség neve) | (kisebbség neve) | ||||
| (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | |
| (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | |
| (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | |
| (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | |
| (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | (jelölt, jelölő szervezet neve) | O | O | ||
A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.
A jelölt, illetve a jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
(Népszavazás szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Országos/helyi népszavazás
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (helyi népszavazás esetén a település neve)
Érvényesen szavazni (kérdésenként) csak egy válaszra lehet!
Kérdés 1: ........................................................................................................................
| IGEN | NEM | |
| O | O | |
Kérdés 2: ........................................................................................................................
| ELSŐ VÁLASZ | O | ||
| MÁSODIK VÁLASZ | O | ||
| HARMADIK VÁLASZ | O |
A válaszra szavazni a válasz alatti/melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ,
