„131. § (1) A vámterhet – ideértve a helyesbítéskor megállapított fizetési kötelezettséget is – a vámfizetésre kötelezettel a kiszabás napjától számított három munkanapon belül írásbeli határozattal kell közölni. Az így megállapított fizetési kötelezettség – a (3), (4) és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a közlés napján esedékes.”
(13) A vámtörvény 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóraktárba való beraktározás, illetőleg az adómentes felhasználás céljából importált jövedéki termék belföldi forgalom számára való vámkezelésekor kiszabott jövedéki adó felfüggesztésére és esedékességére a jövedéki törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(14) A vámtörvény 132. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vámszervezet központi szerve – kérelemre – engedélyt adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az esedékességtől számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott fizetés). A halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a kérelmező
a) a vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen – átlagosan legalább heti egy alkalommal – kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést;”
(15) A vámtörvény 141. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Amennyiben azonos személy vagy gazdálkodó szerv esetében több, vámhiányt okozó mulasztás vagy tevékenység egyidejű felfedésére, elbírálására kerül sor és a kiszabható vámigazgatási bírság összege együttesen meghaladja a szervezet esetében az ötvenezer, természetes személy esetében az ötezer forintot, az egyes mulasztásokért, tevékenységekért a vámhiány ötven százalékát kell vámigazgatási bírságként megállapítani.”
(16) A vámtörvény 174. §-ának szövege (1) bekezdés jelölést kap, és kiegészül a következő (2)–(5) bekezdéssel:
„(2) A Vám- és Pénzügyőrségnek az országos parancsnok által kijelölt nyomozó hatóságai a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a vámszervezet nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából, amennyiben mindezek a jövedéki adó törvény hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatosak, a Magyar Köztársaság Rendőrségéről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: rendőrségi törvény) meghatározott valamennyi, egyéb esetben csak bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést végezhetnek a rendőrségi törvényben meghatározott szabályok szerint.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Vám- és Pénzügyőrség fedővállalkozás létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésének és felhasználásának részletes szabályait.”
(17) A vámtörvény 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közreműködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetében – külön engedéllyel –
a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,
b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet, állandó felügyeletet üzemeltethet, valamint
c) megbízója javára halasztott vámfizetési engedélye alapján a vámteher befizetését teljesítheti, amennyiben a vámkezelési kérelmét a tevékenységi engedély iránti kérelmében megjelölt, és a vámhatóság által jóváhagyott vámhivatalnál nyújtotta be.”
(18) A vámtörvény módosításáról szóló 1997. évi L. törvény átmeneti rendelkezéseket rögzítő 69. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vámhatóság az 1997. augusztus 1-je előtt kiadott, a vámszempontból történő megbízhatóság vizsgálatát is igénylő engedélyeket a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénnyel módosított vámtörvény 1. § 23. pontjában foglalt előírások figyelembevételével felülvizsgálja. A módosított feltételeknek meg nem felelő engedély esetében az új feltételeket az engedélyesnek 1998. június 30-ig kell teljesítenie. Ennek hiányában az engedély 1998. július 1-jével érvényét veszti. Amennyiben a kérelmet benyújtó a vámtörvény alapján korábban rendelkezett vámszempontból történő megbízhatósági feltételhez vagy a vámteherfizetési kötelezettség határidőben való teljesítéséhez kötött jogosultsággal és a részére kiadott vámhatósági engedély megszüntetésére, visszavonására a vámtörvény 1. § 23. b) pontjában szabályozott tartozás mentességi feltétel hiánya miatt került sor, új engedély kiadására vonatkozó kérelem esetén a vámhatóság eltekint a vámtörvényben előírt kétéves korlátozástól, ha a kérelmet benyújtó az 1. § 23. b) pontjának módosított feltételeit teljesíti és igazolja az engedélyhez szükséges feltételek fennállását is. Az e bekezdésben rögzített rendelkezéseket a vámszempontból történő megbízhatóság vizsgálatát is igénylő engedélyek iránt benyújtott kérelmek elbírálásánál, továbbá a jogorvoslati szakaszban lévő engedélyezési ügyekben (folyamatban lévő ügyek) is alkalmazni kell.”
91. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 29. §-a (2) bekezdésének f) pontja jelölése g) pontra változik, és a bekezdés kiegészül a következő f) ponttal:
[(2) Az Alap egyéb bevételelét képezik:]
„f) az üzemanyagok után befizetett jövedéki adónak az Alapot környezetvédelmi termékdíj címen megillető 3,00 százaléka,”
92. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek után – beleértve a más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott terméket is –, a 3. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel
a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, valamint
b) a termékdíjköteles termék importálója [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: kötelezett]
környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.”
(2) A Ktv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:]
„a) üzemanyag és egyéb kőolajtermék (közvetlenül szennyező termék),”
(3) A Ktv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett, a jövedéki adó részeként a jövedéki adóban fizeti meg.”
(4) A Ktv. 16. §-át megelőző cím és 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyéb kőolajtermékek környezetvédelmi termékdíja
16. § Termékdíjat kell fizetni az 5. számú melléklet szerinti egyéb kőolajtermékek után (a továbbiakban: Kkt.).”
(5) A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Kkt. termékdíj alapja az egyéb kőolajtermék tömege.
(2) A Kkt. termékdíj tételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig visszaigényelhető a kenőolajokra vonatkozó Kkt. azon része, amelyre vonatkozóan a kötelezett a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával a termékdíjköteles kenőolajat (a továbbiakban: fáradt olaj) visszagyűjti és újrahasználja, vagy újra feldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban: kezeli). Kezelésnek minősül az is, ha a kötelezett a visszagyűjtött fáradt olajat egy kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetnek igazoltan átadja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kezelést végző szervezet olyan jogi személy lehet, aki rendelkezik a kezelésre vonatkozó felhatalmazással és környezetvédelmi hatósági engedéllyel.”
(6) A Ktv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kenőolajok utáni termékdíj visszaigénylésének részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
(7) A Ktv. 5. számú melléklete helyébe a törvény melléklete lép.
93. § (1) Az Útalapról szóló – többször módosított – 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Utv.) 2. §-ának a), c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2. § Az Útalap forrásai:)
„a) az üzemanyagok utáni jövedéki adónak az Útalapot Útalap-hozzájárulás címén megillető hányada;”
„c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos közutakat a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő közhasznú társaságok (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaságok) részére befizetett díj, pótdíj és bírság összege. Az M3-as autópályát a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagyis az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Részvénytársaság (a továbbiakban: ÉKM Autópálya Rt.) részére fenti címen befizetett díj, pótdíj és bírság nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg;”
„e) a közútkezelő közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú országos közutak végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az országos közutak végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, továbbá a nyomvonal-módosítással együttjáró közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg. Az ÉKM Autópálya Rt. kezelésében lévő M3-as autópálya végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, a nyomvonal-módosítással együttjáró M3-as autópálya-építés és -korszerűsítés nyomán az M3-as autópálya végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg. A közútkezelő közhasznú társaságok és az ÉKM Autópálya Rt. jogosultak
ea) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából a szükséges ingatlanoknak (földterületeknek) vásárlás vagy kisajátítás útján – az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére – történő állami tulajdonba és kezelésükbe vételére, továbbá
eb) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából – az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére – állami tulajdonba és kezelésükbe vett ingatlanoknak (földterületeknek) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló, előbbiekben részletezett területrészei értékesítésére és az értékesítések lebonyolítására.”
(2) Az Utv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Útalap 2. § a) pontjában megjelölt forrását 1998. első félévében az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó 26,32 százaléka, az ezt követő félévekben a belföldön, a tárgyfélévet megelőző félévben értékesített üzemanyagok fajtánkénti mennyiségével súlyozott átlagos fogyasztói árváltozásának mértékével korrigált hányada képezi. Az így számított összeget a vámhatóság köteles az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára befizetni.”
(3) Az Utv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4)–(8) bekezdések számozása (3)–(7) bekezdésre változik:
„(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott korrekciónak, valamint a folyósítás rendjének részletes szabályait a pénzügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, rendelettel határozza meg.”
(4) Az Utv. 4. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[4. § (1) Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak – ideértve azok műtárgyait (hidak stb.) és tartozékait –]
„d) a közútkezelő közhasznú társaságok, veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, beruházási költségeinek fedezetére, törzstőkéjének emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pénzbetétbefizetésekre.
A közútkezelő közhasznú társaságok működéséhez szükséges, Útalap-források terhére megvalósult beruházások – tárgyi eszközbeszerzések és telepfejlesztések – nyomán létrejött vagyon a kincstári vagyonkörből kikerülve törzstőkeemeléssel, illetőleg tőketartalékba helyezéssel a társaságok tulajdonába adható;”
„g) a központi költségvetés részére a jövedéki adó visszatérítés megtérítésére”
(használhatók fel.)
(5) Az Utv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Útalap-források értékállóságának megőrzése érdekében biztosítani kell, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai – figyelembe véve a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott Útalap-hozzájárulási mértéket is – összességükben legalább az üzemanyag utáni jövedéki adó központi költségvetést megillető hányadának növekedésével azonos ütemben növekedjenek.”
(6) Az Utv. 2. §-ának i) pontja, 3. §-ának (5) bekezdése és 4. §-ának (3) bekezdése 1998. január 1-jével hatályát veszti.
„5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
| Termékdíjköteles termék | Ft/kg | |||
| Kenőolaj | 60,80 | |||
| Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj | 60,80 | |||
| Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj | 2,00 | ” | ||
