(a) a létesítmény azonosítását;
(b) a létesítményben előállítandó, felhasználandó vagy ott raktározandó valamennyi 1. listás vegyületről a következő információt:
| (i) kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és ha ilyent kapott, a Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma, | ||
| (ii) az előreláthatóan termelendő mennyiséget és a gyártás célját; és |
(c) információt bármilyen előrelátható változásról, a létesítményekről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest, beleértve a berendezések leltárait és a részletes diagramokat.
Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben említett létesítmények
17. A Részes Államnak közölni kell a Technikai Titkársággal minden egyes létesítményének vagy megfelelő részé(i)nek nevét, elhelyezkedését és részletes műszaki leírását, a Technikai Titkárság kérésének megfelelően. Azt a létesítményt, amely védelmi célból termel 1. listás vegyületet külön kell azonosítani. A már meglévő létesítmények esetében, ezt az első nyilatkozatot nem később, mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépését követően kell megtenni. Az új létesítményekre vonatkozó első nyilatkozatokat nem kevesebb, mint 180 nappal a működés megkezdése előtt kell megtenni.
18. Minden Részes Államnak előzetesen bejelentést kell tennie a Technikai Titkárságnak a első nyilatkozatot érintő tervezett változtatásokról. A bejelentést nem később, mint 180 nappal a változtatások foganatosítása előtt kell megtenni.
19. Minden Részes Államnak, minden egyes létesítmény tekintetében részletes éves nyilatkozatot kell tenni a létesítmény előző évi tevékenységéről. A nyilatkozatot az adott év végétől számított nem több, mint 90 nappal kell megtenni és az tartalmazza:
(a) a létesítmény azonosítását;
(b) minden egyes 1. listás vegyületről a következő információt:
| (i) kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma, ha ilyet adtak neki, | ||
| (ii) az előállított mennyiség, a védelmi célra előállítottak esetében az alkalmazott eljárások; | ||
| (iii) az 1., 2. vagy 3. listás prekurzorok megnevezése és mennyisége, amelyeket az 1. listás vegyületek előállítására használtak, | ||
| (iv) a létesítményben felhasznált mennyiség és a felhasználás célja, | ||
| (v) a Részes Államon belül más létesítményekbe átszállított anyagmennyiség. Minden átszállítás esetében a mennyiséget, az átvevőt és a célt fel kell tüntetni, | ||
| (vi) az év folyamán tárolt maximális mennyiség, továbbá | ||
| (vii) az év végén tárolt mennyiség; valamint |
(c) információt bármilyen a létesítményben vagy annak részeiben előrelátható változásról a létesítményről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest.
20. Minden Részes Államnak, minden egyes létesítmény tekintetében részletes éves nyilatkozatot kell tennie, a következő évben a létesítményben tervezett tevékenységről és a várható termeléséről. A nyilatkozatot az év kezdete előtt nem kevesebb, mint 90 nappal kell megtenni, és amelynek tartalmaznia kell:
(a) a létesítmény azonosítását,
(b) minden egyes 1. listás vegyületről a következő információt:
| (i) a kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma, ha ilyen adtak neki, | ||
| (ii) a várható gyártandó mennyiség, az időszakokat, amikor várhatóan a termelésre sor kerül, az előállítás célját; továbbá |
(c) információt bármilyen a létesítményben vagy annak részeiben előrelátható változásról a létesítményről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest.
Egyedi kisléptékű üzem
21. Az egyedi kisléptékű üzemben végrehajtandó ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az előállított 1. listás vegyületek mennyiségét helyesen jelentették-e be, és különösen, hogy azok összesített mennyisége nem haladja meg az 1 tonnát.
22. A létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, rendszeres helyszíni ellenőrzés és helyszíni műszeres megfigyelés útján.
23. Egy meghatározott létesítmény ellenőrzésének számát, intenzitását, tartamát, időzítését és módját azon az alapon kell meghatározni, hogy a megfelelő vegyületek, a létesítmény jellemzői és az ottani tevékenységek a jelen Egyezmény céljára és tárgyára milyen kockázatot jelentenek. Az Értekezlet megfelelő irányelveket tárgyal meg és hagy jóvá, a VIII. Cikk, 21. bekezdés (i) alpontja szerint.
24. Az első szemle célja a létesítményről adott információ ellenőrzése, beleértve a 9. bekezdésben leírt reakció-edények korlátait.
25. Nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett, a Részes Államnak a minta-egyezményen alapuló létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel, amely kiterjed a létesítmény részletes ellenőrzési eljárására.
26. Minden Részes Államnak, amely az Egyezménynek a számára történt hatálybalépését követően tervezi egyedi kisléptékű üzem felállítását, a minta-egyezmény alapján létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel, amely kiterjed a létesítmény működésének megkezdése előtti ellenőrzési eljárások részletes szabályaira.
27. A minta-egyezményt az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) alpontja szerint.
Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben hivatkozott létesítmények
28. A 10. és 11. bekezdésben említett egyéb létesítményeknél foganatosítandó ellenőrzési tevékenység célja az, hogy ellenőrizzék:
(a) a létesítményt nem használják semmiféle 1. listás vegyület előállítására, kivéve a bejelentett vegyületeket;
(b) az 1. listás vegyületek előállított vagy felhasznált mennyiségét pontosan jelentették be, és az megfelel a bejelentett célok szükségleteinek;
(c) az 1. listás vegyületet nem irányították el vagy használták más célokra.
29. A létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni ellenőrzés és helyszíni műszeres megfigyelés útján.
30. Egy meghatározott létesítmény ellenőrzésének számát, intenzitását, tartamát, időzítését és módját azon az alapon kell meghatározni, hogy a megfelelő vegyületek, a létesítmény jellemzői és az ottani tevékenységek a jelen Egyezmény céljára és tárgyára milyen kockázatot jelentenek. Az Értekezlet megfelelő irányelveket tárgyal meg és hagy jóvá, a VIII. Cikk, 21. bekezdés (i) alpontja szerint.
31. Nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett, a Részes Államnak a minta-egyezményen alapuló létesítmény-egyezményt kell kötnie a Szervezettel, amely kiterjed a létesítmény részletes ellenőrzési eljárására.
32. Minden Részes Államnak, amely ilyen létesítményt kíván létrehozni a jelen Egyezmény hatálybalépését követően, létesítmény-egyezményt kell kötnie a Szervezettel mielőtt a létesítmény megkezdi működését vagy azt használatba veszik.
Nyilatkozatok az összesített nemzeti adatokról
1. A Részes Államok által a VI. Cikk 7. és 8. bekezdés szerint adandó első és éves nyilatkozatoknak tartalmazni kell az előző naptári évre vonatkozó összesített nemzeti adatokat az előállított, feldolgozott, felhasznált, importált vagy exportált minden egyes 2. listás vegyületről, továbbá minden érintett állam tekintetében az import és export mennyiségét.
2. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:
(a) első nyilatkozatokat az 1. bekezdés szerint nem később, mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és a következő naptári évtől kezdve;
(b) éves nyilatkozatokat nem később, mint 90 nappal az előző naptári év végét követően.
Nyilatkozatok a 2. listás vegyületeket előállító, feldolgozó vagy felhasználó gyárakról
3. Első és éves nyilatkozatok szükségesek minden olyan gyárról, amelyben egy vagy több olyan üzem van, amely a megelőző három naptári év bármelyike során előállított, feldolgozott vagy felhasznált, vagy tervez a következő naptári évben előállítani, feldolgozni vagy felhasználni több mint:
(a) 1 kg-ot azokból a vegyületekből, amelyeket *-gal jelölnek a 2. lista A) Részében;
(b) 100 kg-ot bármely más a 2. lista A) Részében felsorolt anyagok közül; vagy
(c) 1 tonnát, a 2. lista B) Részében felsorolt vegyületekből.
4. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:
(a) első nyilatkozatokat a 3. bekezdés szerint, nem később mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a számára történt hatálybalépését követően, és a következő naptári évtől kezdve;
(b) éves nyilatkozatokat a korábbi tevékenységről, nem később mint 90 nappal az előző naptári év végét követően;
(c) éves nyilatkozatokat a várható tevékenységekről, nem később, mint 60 nappal a következő naptári év kezdete előtt. Minden olyan további tevékenységről, amelyeket az éves nyilatkozatok beterjesztése után terveztek, a nyilatkozatot nem később mint öt nappal ezen tevékenység megkezdése előtt kell beterjeszteni.
5. A 3. bekezdés szerinti nyilatkozatok általában nem szükségesek olyan keverékeknél, amelyek a 2. listás vegyületeket alacsony koncentrációban tartalmazzák. Ezekre nézve csak azokban az esetekben kell nyilatkozatot tenni, összhangban az irányelvekkel, amikor a 2. listás vegyület könnyű visszanyerhetősége a keverékből és annak teljes tömege vélhetően kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára. Ezeket az irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. (i) bekezdésnek megfelelően.
6. A gyárra vonatkozó, a 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell:
(a) a gyár megnevezését, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;
(b) pontos helyét, beleértve a címet; továbbá
(c) a gyáron belüli üzemek számát, amelyekről a jelen Melléklet VIII. Része szerint tettek nyilatkozatot.
7. A 3. bekezdés szerinti, a gyárra vonatkozó nyilatkozatoknak tartalmazni kell továbbá a gyáron belüli minden egyes üzem vonatkozásában, amelyek a 3. bekezdésben meghatározottak alá tartoznak, a következő információkat:
(a) az üzem megnevezését, az üzemeltető tulajdonos vállalat vagy vállalkozás nevét;
(b) gyáron belüli pontos elhelyezkedését, beleértve a meghatározott épület vagy építmény számát, ha ilyen van;
(c) fő tevékenységét;
(d) vajon az üzem
| (i) előállít, feldolgoz vagy felhasznál 2. listás vegyülete(ke)t, | ||
| (ii) csak ilyen tevékenységre vagy több célra szolgál, | ||
| (iii) kifejt-e más tevékenységet a bejelentett 2. listás vegyületekkel kapcsolatban, beleértve a más tevékenység (pl. raktározás) leírását; továbbá |
(e) az üzem termelési kapacitását, minden egyes bejelentett 2. listás vegyület tekintetében.
8. A gyárakkal kapcsolatos, a 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell a következő, a 2. listás vegyületre vonatkozó információt, a nyilatkozatküszöb fölött:
(a) a kémiai elnevezés, a létesítmény által használt szokásos vagy kereskedelmi név, a szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet adtak;
(b) az első nyilatkozatnál: az előző három naptári év mindegyikében a gyár által előállított, feldolgozott, felhasznált, importált és exportált teljes mennyiséget;
(c) az előző tevékenységekről szóló éves nyilatkozatok esetén: a gyár által, az előző naptári évben előállított, feldolgozott, felhasznált, importált vagy exportált teljes mennyiséget;
(d) a várható tevékenységekről szóló éves nyilatkozatok esetén: a gyár által a következő évben várhatóan előállítandó, feldolgozandó vagy felhasználandó teljes mennyiséget, beleértve az előállítás, feldolgozás vagy felhasználás várható időszakát;
(e) a vegyületek rendeltetése, amelyre előállították, feldolgozták vagy felhasználták, illetve elő fogják állítani, feldolgozni vagy felhasználni:
| (i) helyszíni feldolgozás és felhasználás, a termék-fajták leírásával, | ||
| (ii) eladás vagy átadás, a Részes Állam területén belül vagy bármely más joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyre, másik gyárba, kereskedőhöz vagy más célállomásra kerül, és ha lehetséges a végtermék fajtáját, | ||
| (iii) közvetlen export, az érintett államok felsorolásával, vagy | ||
| (iv) más célokra, megadva ezeket a más célokat. |
Nyilatkoztak a 2. listás vegyületek korábbi, vegyifegyver célú termeléséről
9. Minden Részes Államnak nem később, mint 30 nappal azután, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, nyilatkozatot kell tenni azokról a gyárakról, amelyek 1946. január 1-jétől bármikor 2. listás vegyületet gyártottak vegyifegyverek céljára.
10. A gyárakról szóló 9. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell:
(a) a gyár elnevezését, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;
(b) pontos helyét, beleértve a címet;
(c) a gyáron belül elhelyezkedő minden egyes üzem esetében, amely a 9. bekezdésben meghatározottak alá tartozik, ugyanazokat az információkat, melyeket a 7. bekezdés (a)-(e) albekezdései előírnak; továbbá
(d) minden egyes vegyifegyver céljára gyártott 2. listás vegyületnél:
| (i) a kémiai elnevezés, szokásos vagy kereskedelmi név, amelyet a vegyifegyver célú termelésre a gyárban használtak, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet adtak, | ||
| (ii) a vegyület előállítási ideje és az előállított mennyiség, és | ||
| (iii) azt a helyet, ahová a vegyületet szállították és az ott előállított végterméket, ha ismert. |
Tájékoztató a Részes Államoknak
11. A jelen Fejezet szerint bejelentett gyárak listáját, valamint a 6., 7. (a), 7. (c), 7. (d) (i), 7. (d) (iii), 8. (a) és 10. bekezdések szerint közölt információt együttesen, a Technikai Titkárságon keresztül kérésre át kell adni a Részes Államoknak.
Általános vonatkozások
12. A VI. Cikk 4. bekezdésében meghatározott ellenőrzést kell végrehajtani helyszíni szemle útján azokban a bejelentett gyárakban, amelyek egy vagy több olyan üzemet foglalnak magukba, amelyek az előző három naptári év bármelyike során előállítottak, feldolgoztak vagy felhasználtak, illetve előreláthatólag a következő naptári évben előállítanak, feldolgoznak vagy felhasználnak több mint:
(a) 10 kg-ot a 2. lista A) Részében *-gal jelzett vegyületekből;
(b) 1 tonnát a 2. lista A) Részében felsorolt egyéb vegyületekből; vagy
(c) 10 tonnát a 2. lista B) Részében felsorolt vegyületekből.
13. A Szervezetnek, az Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. (a) bekezdése szerint elfogadandó programja és költségvetése tartalmazza, mint elkülönült tételt, a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését. A VI. Cikk szerinti ellenőrzés számára rendelkezésre bocsátott források elosztásakor a Technikai Titkárság, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első három év során, elsőbbséget biztosít az A) Fejezet szerint bejelentett gyárak első szemléjének. Az elosztást a továbbiakban a szerzett tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni.
14. A Technikai Titkárság a 15-22. bekezdéssel összhangban végezteti az első és az azt követő szemléket.
Ellenőrzési célok
15. Az ellenőrzés általános célja annak megerősítése, hogy a tevékenységek összhangban vannak a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel és megegyeznek a nyilatkozatokban adandó információkkal. Az A) Fejezet szerint adott nyilatkozatokban bejelentett gyárak ellenőrzésének megkülönböztetett célja annak igazolása, hogy
(a) bármely 1. listás vegyület nincs jelen, különösen annak előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van;
(b) a 2. listás vegyületek előállítási, feldolgozási vagy felhasználási szintje megegyezik-e a nyilatkozatokban felsoroltakkal; és
(c) a 2. listás vegyületeket nem fordították a jelen Egyezmény által tiltott tevékenység céljára.
Első szemlék
16. A 12. bekezdés szerint ellenőrizendő minden gyár, amint az lehetséges első szemlében részesül, nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított három év elteltével. Az ezt az időszakot követően bejelentett gyár első szemléjét nem később mint egy évvel az előállítás, feldolgozás vagy felhasználás első bejelentését követően kell végrehajtani. A gyárak első szemlére történő kiválasztása a Technikai Titkárság által történik oly módon, hogy kizárják annak előrejelzését, mikor kerül sor pontosan a gyár ellenőrzésére.
17. Az első szemle folyamán, a gyár vonatkozásában létesítmény-egyezmény tervezetet kell kidolgozni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam és Technikai Titkárság abban állapodnak meg, hogy arra nincs szükség.
18. Az egymást követő szemlék gyakorisága és intenzitása tekintetében az ellenőrök az első szemle folyamán felbecsülik a megfelelő vegyületek, a gyár sajátosságai és az ott folytatott tevékenység természete által a jelen Egyezmény tárgya és célja számára jelentkező kockázatot, figyelembe véve egyebek között, a következő ismérveket:
(a) a listás vegyületek és a velük előállított végtermékek toxicitása, ha egyáltalán van;
(b) a szemlélt helyen szokásosan tárolt listás vegyületek mennyisége;
(c) a szemlélt helyen a listás vegyületekhez szükséges alapanyagok szokásosan tárolt mennyisége;
(d) a 2. lista szerinti üzemek termelési kapacitása; továbbá
(e) a szemlélt hely átalakíthatósága mérgező vegyületek gyártására, raktározására és betöltésére.
Ellenőrzések
19. A 12. bekezdés szerint ellenőrizendő minden egyes gyárban az első szemlét követően további szemléket kell végrehajtani.
20. Az egyes gyárak szemlékre való kiválasztásánál, illetve az ellenőrzés gyakoriságával és intenzitásával kapcsolatos döntésnél a Technikai Titkárságnak kellően figyelembe kell venni azokat a kockázatokat, melyeket a jelen Egyezmény tárgyára és céljaira jelent a megfelelő vegyület, a gyár jellege és az ott végzett tevékenységek természete, figyelembe véve a vonatkozó létesítmény-egyezményt, továbbá az első és az azt követő szemlék eredményeit.
21. A Technikai Titkárság oly módon választja ki az ellenőrizendő gyárat, hogy kizárja annak pontos előrejelzését, mikor ellenőrzik.
22. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.
Ellenőrzési eljárások
23. A megegyezett irányelveken, a jelen Melléklet és a Bizalmas Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 24-30. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
24. A bejelentett gyárra vonatkozó létesítmény-egyezményt nem később, mint az első szemle befejezését követő 90 nap múlva kell megkötni az ellenőrzött Részes Állam és a Szervezet között, kivéve, ha a Részes Állam és a Technikai Titkárság úgy állapodott meg, hogy erre nincs szükség. Ez egy minta-egyezményen alapszik, és rögzíti az ellenőrzések levezetését a bejelentett gyárban. Az egyezmény meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát és intenzitását, továbbá leírja a részletes ellenőrzési eljárásokat, összhangban a 25-29. bekezdéssel.
25. Az ellenőrzés középpontjai a bejelentett gyárakon belül a bejelentett 2. listás üzemek. Amennyiben az ellenőrző csoport kéri a gyár más részeihez történő hozzáférést, azt lehetővé kell tenni, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdés szerinti felvilágosítás adási kötelezettségnek megfelelően, továbbá összhangban a létesítmény-egyezménnyel, vagy ilyen egyezmény hiányában a jelen Melléklet X. Rész C) Fejezetében meghatározott, irányított hozzáférés szabályai szerint.
26. A nyilvántartásokba való betekintést szükség szerint lehetővé kell tenni, hogy biztosítékot szolgáltassanak arra, a bejelentett vegyületet nem irányították el és az előállítás megfelel a nyilatkozatnak.
27. A mintavétel és az elemzés abból a célból történik, hogy ellenőrizzék, a be nem jelentett listás vegyületek nincsenek jelen.
28. Az ellenőrizendő területek lehetnek:
(a) körzetek, ahová feldolgozandó vegyületeket (reagáló vegyületek) szállítanak, illetve tárolják azokat;
(b) körzetek, ahol kezelési folyamatokat végeznek a reagáló vegyületeken a reakcióedényekbe történő betöltésük előtt;
(c) az (a) vagy (b) albekezdésben hivatkozott körzetekből vezető tápvonalakon a reakcióedényekbe együttesen bármely kapcsolódó szeleppel, áramlásmérővel stb.;
(d) a reakcióedények és kisegítő berendezések külső megjelenését;
(e) a reakcióedényekből a tartós és a rövid távú tároláshoz, illetve a 2. lista szerint bejelentett vegyületek további feldolgozására szolgáló berendezéshez vezető vezetékek;
(f) az (a)-(e) albekezdés bármely darabjához kapcsolódó ellenőrző berendezés;
(g) a hulladék és szennyvíz kezelésére szolgáló berendezés és körzetek;
(h) nem specifikált vegyületek elhelyezésére szolgáló berendezések és körzetek.
29. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 96 óra, mindazonáltal az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megállapodhat annak meghosszabbításában.
Az ellenőrzés bejelentése
30. A Technikai Titkárságnak értesítenie kell a Részes Államot az ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 48 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.
31. A 2. listás vegyületek csakis Részes Államoknak adhatók át, illetve Részes Államoktól vehetők át. Ez a kötelezettség a jelen Egyezmény hatálybalépése után három év elteltével lép hatályba.
32. Ezalatt a közbeeső hároméves időszak alatt minden Részes Államnak kérni kell, egy az alább felsoroltak szerint végső felhasználói igazolást a jelen Egyezményben nem Részes Államok számára történő átadásokhoz. Az ilyen átadásokra minden Részes Államnak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy az átadott vegyületeket csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használják fel. Többek között a Részes Államnak kérni kell az Átvevő Államtól egy olyan igazolás kiadását, amely az átadott vegyületek vonatkozásában tanúsítja:
(a) hogy azt a jelen Egyezmény által nem tiltott célra használják;
(b) hogy ezeket nem adják tovább;
(c) fajtájukat és mennyiségüket;
(d) végső felhasználásukat; és
(e) a végső felhasználók nevét és címét.
Nyilatkozat az összesített nemzeti adatokról
1. A Részes Állam által a VI. Cikk 7. és 8. bekezdései szerint az első, majd az évente átadandó nyilatkozatoknak tartalmazni kell az előző évi összesített nemzeti adatokat minden egyes előállított, importált és exportált 3. listás vegyület mennyiségéről, továbbá minden egyes importban és exportban érintett állam szerinti mennyiség részletezését.
2. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:
(a) az 1. bekezdés szerinti első nyilatkozatot nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és a következő naptári évtől kezdve;
(b) az éves nyilatkozatokat nem később, mint 90 nappal az előző naptári év végét követően.
Nyilatkozatok a 3. listás vegyületeket előállító gyárakról
3. Első és éves nyilatkozatok szükségesek mindazon gyárakról, melyek egy vagy több olyan üzemet foglalnak magukba melyek az előző naptári évben előállítottak vagy várhatóan a következő naptári évben előállítanak több mint 30 tonna 3. listás vegyületet.
4. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:
(a) a 3. bekezdés szerint első nyilatkozatokat nem később, mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és a következő naptári évtől kezdve:
(b) éves nyilatkozatokat az elmúlt tevékenységről nem később mint 90 nappal az előző naptári év végét követően;
(c) éves nyilatkozatokat a várható tevékenységről nem később, mint 60 nappal a következő naptári év kezdetét megelőzően. Bármely az éves nyilatkozatok beterjesztése után, kiegészítőleg tervezett tevékenységet be kell jelenteni nem később mint öt nappal a tevékenység megkezdése előtt.
5. A 3. bekezdés szerinti nyilatkozatok általában nem szükségesek olyan keverékeknél, amelyek 3. listás vegyületet alacsony koncentrációban tartalmaznak. Ezeket csak olyan esetben szükséges beterjeszteni az irányelvekkel összhangban, amikor a 3. listás vegyületnek a keverékből történő visszanyerése könnyű, és amelynek teljes tömege vélhetőleg kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára. Ezeket az irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. (i) bekezdésének megfelelően.
6. A 3. bekezdés szerint a gyárról szóló nyilatkozatoknak tartalmazni kell:
(a) a gyár nevét, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;
(b) a gyáron belüli üzemek számát, melyeket a jelen Melléklet VII. Részének megfelelően jelentettek be.
7. A gyárról szóló 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell továbbá minden üzem esetében, mely a gyár területén belül helyezkedik el, és amely a 3. bekezdésben meghatározottak alá esik, a következő információt:
(a) az üzem neve, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás neve;
(b) a gyáron belüli pontos helye, beleértve, ha lehet a meghatározott épület vagy építmény száma, ha ilyen van;
(c) főtevékenységét.
8. A gyárral kapcsolatos, 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak ugyancsak tartalmazni kell minden egyes, a bejelentési küszöb feletti 3. listás vegyületről a következő információt:
(a) a vegyület neve, a létesítmény által használt szokásos vagy kereskedelmi megnevezés, szerkezeti képlete, a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet kapott;
(b) a vegyület előző naptári évi vagy várható tevékenységek bejelentése esetén a következő naptári évben várható termelésének közelítő mennyisége kifejezve tartományokban: 30-200 tonna, 200-1000 tonna, 1000-10 000 tonna, 10 000-100 000 tonna és 100 000 tonna felett; továbbá
(c) azok a célok, amelyekre gyártották vagy gyártani fogják a vegyületet.
Nyilatkozatok a 3. listás vegyületek korábbi vegyi fegyver célú termeléséről
9. Minden Részes Államnak nem később, mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett nyilatkozatot kell tenni valamennyi gyárról, amely olyan üzemeket foglal magába, amelyek 1946. január 1-je óta bármikor 3. listás vegyületet állítottak elő vegyi fegyver céljára.
10. A 9. bekezdés szerinti, gyárról szóló nyilatkozatok magukba foglalják:
(a) a gyár nevét, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;
(b) pontos helyét, beleértve a címét;
(c) minden egyes, a gyáron belül található üzem esetén, és amely a fenti 9. bekezdés előírásai alá esik, azokat az információkat, amelyek a 7. bekezdés (a)-(c) albekezdései szerinti szükségesek; és
(d) minden 3. listás, vegyi fegyver céljára gyártott vegyületnél:
| (i) a kémiai nevet, a gyár által vegyi fegyver előállításánál használt szokásos vagy kereskedelmi elnevezést, a szerkezeti képletét, a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási számát, ha ilyet kapott, | ||
| (ii) a vegyület gyártásának időpontjait és a gyártott mennyiséget, és | ||
| (iii) azt a helyet, ahová a vegyületet szállították és az ott gyártott végterméket, ha ismert. |
Tájékoztató a Részes Államoknak
11. A jelen Fejezet szerint bejelentett gyárak jegyzékét, a 6., 7. (a), 7. (c), 8. (a) és 10. bekezdéseknek megfelelően adott információval együtt kérelemre a Technikai Titkárság átadja a Részes Államnak.
Általános vonatkozások
12. A VI. Cikk 5. bekezdése szerinti ellenőrzést helyszíni szemle útján kell végrehajtani azon gyárakban, amelyek az előző naptári évben gyártottak vagy a következő naptári évben várhatóan összesen több mint 200 tonna 3. listás vegyületet gyártanak a bejelentett 30 tonnán felül.
13. A Szervezetnek, az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. (a) bekezdéssel összhangban elfogadandó programja és költségvetése, külön tételként tartalmazza a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését, figyelembe véve a jelen Melléklet VII. Rész 13. bekezdését.
14. A jelen Fejezet szerinti a Technikai Titkárság véletlenszerűen választja ki a gyárakat ellenőrzésre olyan megfelelő mechanizmus útján, mint a speciálisan tervezett számítógépes programok alkalmazása, a következő súlyozó tényezők alapján:
(a) az ellenőrzések egyenlő földrajzi elosztása; továbbá
(b) a bejelentett gyárról a Technikai Titkárság rendelkezésére álló, a megfelelő vegyületre vonatkozó információ, a gyár jellemzői és az ott végzett tevékenység jellege.
15. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.
16. A gyáraknak a jelen Fejezet szerinti ellenőrzésre történő kiválasztása során a Technikai Titkárságnak a következő korlátozásokat kell figyelembe venni egy Részes Állam tekintetében, a naptári évenként a jelen Rész és a jelen Melléklet IX. Része alapján meghatározott ellenőrzések összesített számánál: az ellenőrzések összesített száma nem lehet több mint három, plusz a Részes Állam által a jelen Résznek és a jelen Melléklet IX. Részének megfelelően bejelentett gyárak számának öt százaléka, vagy 20 ellenőrzés, amelyik is e két szám közül az alacsonyabb.
Ellenőrzési célok
17. Az A) Fejezet szerint bejelentett gyárak esetében az ellenőrzés általános célja az, hogy megállapítsák: a tevékenység összhangban van a nyilatkozatokban adott információkkal. Az ellenőrzés megkülönböztetett célja megállapítani, hogy 1. listás vegyület nincs jelen, különösen pedig, hogy annak előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van.
Ellenőrzési eljárások
18. A megegyezett irányelveken, a jelen Mellékleten, továbbá a Bizalmas Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 19-25. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. Nem kell létesítmény-egyezményt kötni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam ezt kéri.
20. Az ellenőrzés központja a bejelentett gyáron belüli 3. listás üzem(ek). Amennyiben az ellenőrző csoport, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdéssel összhangban kéri a hozzáférést a gyár más részeihez, hogy tisztázza a kétértelműségeket, az ilyen hozzáférés mértékéről az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni.
21. Az ellenőrző csoport betekinthet nyilvántartásokba olyan esetekben, amikor az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam egyetért, hogy az ilyen betekintés segítséget ad az ellenőrzés céljainak eléréséhez.
22. Mintavételt és helyszíni elemzést végre lehet hajtani a nem bejelentett listás vegyületek hiányának ellenőrzésére. A nem tisztázott kétértelműségek esetén a mintákat lehetséges kijelölt külső laboratóriumban elemeztetni, az ellenőrzött Részes Állam beleegyezésével.
23. Az ellenőrizendő területek lehetnek:
(a) a körzetek, ahová feldolgozandó vegyületeket (reagáló vegyületek) szállítanak, illetve ahol tárolják azokat;
(b) a körzetek, ahol előkészítő műveleteket végeznek a reagáló vegyületeken, mielőtt betöltenék azokat a reakciós edényekbe;
(c) az (a) vagy (b) albekezdésben hivatkozott körzetektől vezető tápvonalak a reakcióedényekbe együttesen bármely kapcsolódó szeleppel, áramlásmérővel stb.;
(d) a reakcióedények és kisegítő berendezések külső megjelenése;
(e) a reakcióedényekből a tartós és a rövid távú tároláshoz, illetve a 3. lista szerint bejelentett vegyületek további feldolgozására szolgáló berendezéshez vezető vezetékek;
(f) az (a)-(e) albekezdés bármely darabjához kapcsolódó ellenőrző berendezés;
(g) a hulladék és szennyvíz kezelésére szolgáló berendezés és körzetek; és
(h) nem specifikált vegyületek elhelyezésére szolgáló berendezések és körzetek.
24. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 24 óra, mindazonáltal az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megállapodhat annak meghosszabbításában.
Az ellenőrzés bejelentése
25. A Technikai Titkárságnak értesíteni kell a Részes Államot az ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 120 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.
26. A 3. listás vegyületeknek a jelen Egyezményben nem Részes Államnak történő átadásakor minden Részes Államnak meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az átadott vegyületeket csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használják Egyebek között: a Részes Államnak kérni kell az átvevő Államtól olyan igazolás kiadását, amely kijelenti az átadott vegyületekkel kapcsolatosan:
(a) hogy azt a jelen Egyezmény által nem tiltott célra használják;
(b) hogy ezeket nem adják tovább;
(c) fajtájukat és mennyiségüket;
(d) végső felhasználásukat; és
(e) a végső felhasználók nevét és címét.
27. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően öt év elteltével az Értekezlet megvizsgálja más intézkedések meghozatalának szükségességét, a 3. listás vegyületeknek a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak történő átadásával kapcsolatban.
Az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája
1. Minden Részes Állam által, a VI. Cikk 7. bekezdése szerint teendő első nyilatkozatnak tartalmazni kell minden olyan gyárra kiterjedő listát, amely
(a) az előző naptári évben szintézis útján, több mint 200 tonnát állított elő listán nem szereplő egyedi szerves vegyületekből; vagy
(b) egy vagy több olyan üzemet foglal magába, amely az előző naptári évben több mint 30 tonna, listán nem szereplő, egyedi szerves vegyületet állított elő, amely foszfor, kén vagy fluor elemet tartalmaz (a továbbiakban; PSF-üzemek és PSF-vegyületek)
2. Az 1. bekezdés szerint beterjesztendő, egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája nem tartalmazza azokat a gyárakat, amelyek kizárólag robbanóanyagokat vagy szénhidrogéneket termeltek.
3. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni az 1. bekezdés szerinti egyéb vegyipari termelőlétesítményei listáját, az első nyilatkozata részeként, nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett. Minden Részes Állam nem később mint 90 nappal minden egyes, következő naptári év kezdete után, évente beterjeszti a lista időszerűsítéséhez szükséges információkat.
4. Az 1. bekezdés szerint beterjesztendő, egyéb vegyipari termelőlétesítmények listájának a következő információkat kell tartalmaz minden egyes gyárról:
(a) a gyár neve, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás megnevezése;
(b) a gyár pontos helye, beleértve a címet;
(c) fő tevékenysége; továbbá
(d) az 1. bekezdésben felsorolt vegyületeket gyártó, a létesítményen belül található üzemek körülbelüli számát.
5. Az 1. bekezdés (a) albekezdése szerinti listába vett gyárak tekintetében a listának ugyancsak tartalmazni kell a nem listás, egyedi szerves vegyületek hozzávetőleges összesített termelését az előző naptári évben, a következő csoportosításban: 1000 tonna alatt, 1000-10 000 tonna között, illetve 10 000 tonna felett.
6. Az 1. bekezdés (b) albekezdése szerint felsorolt gyárak tekintetében a listának ugyancsak fel kell sorolni a gyáron belüli PSF-üzemek számát, és tartalmazni kell PSF-üzemenként, az általuk gyártott PSF-vegyületek hozzávetőleges összesítet termelését az előző naptári évben, a következő csoportosításban: 200 tonna alatt, 200-1000 tonna, 1000-10 000 tonna, illetve 10 000 tonna felett.
A Technikai Titkárság segítségadása
7. Amennyiben egy Részes Állam, adminisztratív okokból szükségesnek látja a segítségkérést az 1. bekezdés szerinti egyéb vegyipari termelőlétesítményei listájának összeállításában, segítséget kérhet e lista összeállításában a Technikai Titkárságtól. Az olyan kérdéseket, mint a lista teljessége, a későbbiek során a Részes Állam és a Technikai Titkárság közötti konzultációk útján rendezik.
Tájékoztató a Részes Államoknak
8. Az 1. bekezdés szerinti, az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listáit, beleértve a 4. bekezdés alapján adott információkat, kérelemre, a Technikai Titkárság továbbítja a Részes Államoknak.
Általános vonatkozások
9. A C) Fejezet rendelkezései szerint, a VI. Cikk 6. bekezdése alapján történő ellenőrzést helyszíni szemle útján kell végrehajtani:
(a) az 1. bekezdés (a) albekezdése szerinti listán szereplő gyárakban; továbbá
(b) az 1. bekezdés (b) albekezdése szerinti, egy vagy több olyan PSF-üzemet magába foglaló gyárakban, amelyek az előző naptári évben több mint 200 tonna PSF-vegyületet gyártottak.
10. A Szervezetnek, az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. bekezdés (a) albekezdésével összhangban elfogadandó programja és költségvetése külön tételként tartalmazza a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését, amint végrehajtása elkezdődött.
11. A jelen Fejezet szerint a Technikai Titkárság véletlenszerűen választja ki a gyárakat ellenőrzésre olyan megfelelő mechanizmus útján, mint a speciálisan tervezett számítógépes programok alkalmazása, a következő súlyozó tényezők alapján:
(a) az ellenőrzések egyenlő földrajzi elosztása; továbbá
(b) a Technikai Titkárság rendelkezésre álló, a listákon felsorolt gyárakról szóló, a gyárak jellegére és tevékenységére vonatkozó információ;
(c) a Részes Államoknak a 25. bekezdés alapján megegyezett javaslatai.
12. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.
13. A gyáraknak a jelen Fejezet szerinti ellenőrzésre történő kiválasztása során a Technikai Titkárságnak a következő korlátozásokat kell figyelembe venni egy Részes Állam számára, a naptári évenként a jelen Rész és a jelen Melléklet VIII. Része alapján meghatározott ellenőrzések összesített számánál: az ellenőrzések összesített száma nem lehet több mint három, plusz a Részes Állam által a jelen Résznek és a jelen Melléklet VIII. Részének megfelelően bejelentett gyárak számának öt százaléka, vagy 20 ellenőrzés, amelyik is e két szám közül az alacsonyabb.
Ellenőrzési célok
14. Az A) Fejezet szerinti felsorolt gyárak esetében az ellenőrzés általános célja az, hogy megállapítsák; a tevékenység összhangban van a nyilatkozatokban adott információkkal. Az ellenőrzés megkülönböztetett célja megállapítani, hogy 1. listás vegyület nincs jelen, különösen pedig, hogy annak előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van.
Ellenőrzési eljárások
15. A megegyezett irányelveken, a jelen Mellékleten, továbbá a Bizalmas Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 16-20. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.
16. Nem kell létesítmény-egyezményt kötni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam ezt kéri.
17. Az ellenőrzés központja egy ellenőrzésre kiválasztott gyárban az(ok) az üzem(ek), amely(ek) az 1. bekezdés szerinti vegyületeket termelnek, különösen az 1. (b) bekezdésben felsorolt PSF-üzemek. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van irányítani a hozzáférést ezekhez az üzemekhez az ezen Melléklet X. Rész C) Fejezetében lefektetett, az irányított hozzáférésről szóló szabályoknak megfelelően. Amennyiben az ellenőrző csoport, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdéssel összhangban kéri a hozzáférést a gyár más részeihez, hogy tisztázza a kétértelműségeket, az ilyen hozzáférés mértékéről az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni.
18. Az ellenőrző csoport betekinthet nyilvántartásokba olyan esetekben, amikor az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam egyetért, hogy az ilyen betekintés segítséget ad az ellenőrzés céljainak eléréséhez.
19. Mintavételt és helyszíni elemzést végre lehet hajtani a nem bejelentett listás vegyületek hiányának ellenőrzésére. A nem tisztázott kétértelműségek esetén a mintákat lehetséges kijelölt külső laboratóriumban elemeztetni, az ellenőrzött Részes Állam beleegyezésével.
20. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 24 óra, mindazonáltal az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes állam megállapodhat annak meghosszabbításában.
Az ellenőrzés bejelentése
21. A Technikai Titkárságnak értesíteni kell a Részes Államot az ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 120 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.
Végrehajtás
22. A B) Fejezet végrehajtása a jelen Egyezmény hatálybalépését követő negyedik év kezdetén indul, kivéve, ha az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakán másként dönt.
23. A Főigazgató a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakára jelentést készít az Értekezletnek, amely áttekinti a Technikai Titkárságnak, a jelen melléklet VII. és VIII. Részei, továbbá az ezen Rész A) Fejezete végrehajtása során szerzett tapasztalatait.
24. Az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakán, a Főigazgató jelentése alapján úgy is dönthet, hogy a B) Fejezet szerinti, rendelkezésre álló forrásokat megosztja a PSF-üzemek és más vegyipari termelőlétesítmények között. Egyébként ezt az elosztást a Technikai Titkárság szakvéleményére kell hagyni és a 11. bekezdés súlyozó tényezőihez kell sorolni.
25. Az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakára a Végrehajtó Tanács ajánlása szerint dönt arról, hogy a Részes Államoknak az ellenőrzésekre vonatkozó javaslatait milyen mértékben (például regionális alapon) kell figyelembe venni mint súlyozó tényezőt, a 11. bekezdésen meghatározott kiválasztási eljárásban.
Felülvizsgálat
26. Az Értekezlet első, a VIII. Cikk 22. bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülésszakán az Ellenőrzési Melléklet ezen Részének rendelkezéseit felül kell vizsgálni, a vegyipar általános ellenőrzési rendjének (a VI. Cikk, a jelen Melléklet VII-IX. Részei) mélyreható felülvizsgálata fényében, a szerzett tapasztalatok alapján. Az Értekezlet ezután ajánlásokat tesz az ellenőrzés rendszere hatékonyságának javítására.
1. A IX. Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzéseket csak külön erre a feladatra kijelölt ellenőrök és ellenőrasszisztensek végezhetik. A IX. Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzésekre az ellenőrök és ellenőrasszisztensek jelölése végett a Főigazgató az ellenőröket és az ellenőrasszisztenseket, a szokásos ellenőrzést végző ellenőrök és ellenőrasszisztensek közül választja ki, és elkészíti a javasolt ellenőrök és ellenőrasszisztensek jegyzékét. Ez az ellenőrök és ellenőrasszisztensek eléggé nagy számát foglalja magába, akik a szükséges felkészültséggel, tapasztalattal, gyakorlattal és kiképzéssel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a rugalmas kiválasztást, figyelembe véve elérhetőségüket és a rotáció iránti igényt. Kellő gondot kell fordítani azon fontos tényre, hogy az ellenőröket és ellenőrasszisztenseket a lehető legszélesebb földrajzi alapon válogassák ki. Az ellenőrök és ellenőrasszisztensek jelölése a jelen Melléklet II. Rész A) Fejezetben megállapított eljárások szerint történik.
2. A Főigazgató határozza meg az ellenőrző csoport nagyságát és válogatja ki tagjait, figyelembe véve az adott kérelem körülményeit. Az ellenőrző csoport nagyságát az ellenőrzési megbízás megfelelő teljesítéséhez szükséges minimális szinten kell tartani. Az ellenőrzést kérő Részes Állam, illetve az ellenőrzött Részes Állam állampolgára nem lehet tagja az ellenőrző csoportnak.
3. A rendkívüli ellenőrzés iránti kérelem megküldése előtt a Részes Állam kérheti a Főigazgatótól annak megerősítését, hogy a Technikai Titkárság abban a helyzetben van, hogy a kérelem nyomán azonnali intézkedést tud tenni. Ha a Főigazgató nem tud azonnal ilyen megerősítést adni, ezt a legkorábbi alkalommal meg kell tenni, betartva a megerősítés iránti kérelmek sorrendjét. Ugyancsak tájékoztatni kell a Részes Államot arról, hogy valószínűleg mikor kerül sor a közvetlen intézkedésre. Amennyiben a Főigazgató arra a következtetésre jut, hogy a közvetlen intézkedésre a kérelemmel kapcsolatban kellő időben nem kerülhet sor, kérheti a Végrehajtó Tanácsot, hogy megfelelő intézkedést hozzon a jövőbeni helyzet javítására.
Bejelentés
4. A Végrehajtó Tanácshoz és a Főigazgatóhoz beterjesztendő, a rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemnek legalább a következő információt kell tartalmazni:
(a) az ellenőrizendő Részes Állam és ha alkalmazható, a Fogadó Állam;
(b) az igénybe veendő belépési pont;
(c) az ellenőrzés helyének kiterjedése és fajtája;
(d) a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartása miatti aggodalom, beleértve a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését, amelyekkel kapcsolatban az aggály felmerült, továbbá a lehetséges be nem tartás jellege és körülményei, valamint megfelelő információ arról, aminek alapján az aggály felmerült; továbbá
(e) a kérelmező Részes Állam megfigyelőjének neve.
A kérelmező Részes Állam beterjeszthet bármely, szükségesnek vélt további információt.
5. A Főigazgató egy órán belül visszaigazolja a kérelmező Részes Államnak a kérelem vételét.
6. A kérelmező Részes Állam kellő időben értesíti a Főigazgatót az ellenőrzés helyszínének elhelyezkedéséről, hogy azt az ellenőrzött Részes Állammal közölhesse, nem kevesebb mint 12 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezésének tervezett idejét megelőzően.
7. Az ellenőrzés helyét a kérelmező Részes Államnak a lehető legpontosabban kell kijelölni, rendelkezésre bocsátva a vonatkozási ponttal megjelölt helyszínrajzot, amelynek földrajzi koordinátáit a legközelebbi szögmásodperccel kell meghatározni, ha ez lehetséges. Amennyiben lehetséges a kérelmező Részes Állam az ellenőrzés helyét általában megjelölő térképet is adhat, továbbá olyan helyszínrajzot, amelyen az ellenőrizendő helyszín kerületét a lehetséges pontossággal jelölik meg.
8. A kért kerület:
(a) legalább 10 méteres külső távolságra van minden épülettől vagy építménytől;
(b) nem vág át meglévő biztonsági övezetet; és
(c) legalább 10 méteres külső távolságra van minden meglévő biztonsági övezettől, amelyet a kérelmező Részes Állam a kért kerületbe kíván foglalni.
9. Amennyiben a kért kerület nem egyezik a 8. bekezdésben leírtakkal az ellenőrző csoport azt oly módon tűzi ki újra, hogy az ennek a rendelkezésnek megfeleljen.
10. A Főigazgatónak nem kevesebb mint 12 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra tervezett érkezése előtt értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot az ellenőrzés helyének elhelyezkedéséről, a 7. bekezdésben leírtak szerint.
11. A Végrehajtó Tanács 10. bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a Főigazgató továbbítja az ellenőrzés iránti kérelmet az ellenőrzött Részes Államnak, együttesen a 7. bekezdés szerinti ellenőrzési hely elhelyezkedésével. Ez az értesítés tartalmazza továbbá a jelen Melléklet II. Rész 32. bekezdésben leírt információt is.
12. Az ellenőrző csoport a belépési pontra történő megérkezésekor tájékoztatja megbízásáról az ellenőrzött Részes Államot.
Belépés az ellenőrzött Részes Állam, illetve a Fogadó Állam területére
13. A Főigazgató, összhangban a IX. Cikk 13-18. bekezdéseivel, lehetőség szerint mielőbb kiküld egy ellenőrző csoportot, amint az ellenőrzés iránti kérelmet kézhez vették. Az ellenőrző csoportnak a lehető legrövidebb időn belül, a 10. és 11. bekezdéseknek megfelelően, a kérelemben meghatározott belépési pontra kell érkeznie.
14. Amennyiben a kért kerület elfogadható az ellenőrzött Részes Állam számára, ezt mint végleges kerületet jelölik ki, a lehető legkorábban, de egyik esetben sem később mint 24 órával az ellenőrző csoport belépési pontra érkezését követően. Az ellenőrzött Részes Államnak az ellenőrzés helyszínének végleges kerületéhez kell szállítani az ellenőrző csoportot. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a végleges kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.
15. A bejelentett létesítmények mindegyikére alkalmazni kell az (a) és a (b) albekezdésekben leírt eljárásokat. [A jelen Rész alkalmazásában a „bejelentett létesítmény” jelenti az összes, a III., IV. és V. Cikk szerint bejelentett létesítményt. A VI. Cikk tekintetében a „bejelentett létesítmény” csupán a jelen Melléklet VI. Része szerint bejelentett létesítményeket, valamint a jelen Melléklet VII. Rész 7. bekezdés és 10. bekezdés (c) albekezdés, valamint a VIII. Rész 7. bekezdés és 10. bekezdés (c) albekezdés szerinti nyilatkozatokban bejelentett üzemeket jelenti.]
(a) Amennyiben a kért kerület belül van, illetve megfelel a bejelentett kerületnek, a bejelentett kerületet tekintik a végleges kerületnek. A végleges kerület ugyanakkor az ellenőrzött Részes Állam egyetértésével csökkenthető úgy, hogy megegyezzen a kérelmező Részes Állam által kért kerülettel.
(b) Az ellenőrzött Részes Államnak amint gyakorlatilag lehetséges, a végleges kerülethez kell szállítani az ellenőrző csoportot, azonban minden esetben biztosítani kell megérkezésüket a kerülethez nem később mint 24 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezését követően.
A végleges kerület alternatív meghatározása
16. A belépési pontnál, ha az ellenőrzött Részes Állam nem tudja elfogadni a kért kerületet, mielőbb, de minden esetben nem később, m int 24 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra történő érkezése után egy alternatív kerületet kell javasolnia. Véleményeltérés esetén az ellenőrzött Részes Államnak és az ellenőrző csoportnak tárgyalásokat kell folytatni egy végleges kerület meghatározása céljából.
17. Az alternatív kerületet olyan pontosan kell kijelölni, amennyire az lehetséges, a 8. bekezdéssel összhangban. Ez magába foglalja a teljes kért kerületet és szabályként, szoros kapcsolatban kell lennie az utóbbival, figyelemmel a terület természetes jellegzetességeire és az ember által kijelölt határokra. Ez szokás szerint közvetlenül a körülvevő biztonsági záróvonal mentén halad, ha ilyen záróvonal létezik. Az ellenőrzött Részes Államnak törekedni kell ilyen összefüggés kialakítására a kerületek között, az alábbi tényezők közül legalább kettő együttes meglétével:
(a) egy olyan alternatív kerület, amely nem terjed ki egy a kért kerületnél lényegesebb nagyobb övezetre;
(b) egy olyan alternatív kerület, amely rövid, egyenlő távolságra van a kért kerülettől;
(c) a kért kerületnek legalább része látható az alternatív kerületből.
18. Amennyiben az alternatív kerület elfogadható az ellenőrző csoport számára, ez végleges kerületté válik, és az ellenőrző csoportot a belépési pontról ehhez a kerülethez kell szállítani. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a 16. bekezdésben meghatározott alternatív kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később, mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.
19. Amennyiben nincs megegyezés a végleges kerület tekintetében, a kerületre vonatkozó tárgyalásokat mielőbb be kell fejezni, de azok egyetlen esetben sem folytatódhatnak tovább, az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezésétől számított 24 órán túl. Amennyiben nem jutnak megegyezésre, az ellenőrzött Részes Állam az alternatív kerület helyére szállítja az ellenőrző csoportot. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a 16. bekezdésben meghatározott alternatív kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később, mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.
20. A helyszínre érkezéskor az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell az ellenőrző csoport számára az azonnali hozzáférést az alternatív kerülethez, hogy elősegítse a tárgyalásokat és a végleges kerületről történő megegyezést, továbbá a hozzáférést a végleges kerülethez.
21. Amennyiben nem jutnak megegyezésre, az ellenőrző csoportnak a helyszínhez történt érkezését követő 72 órán belül, az alternatív kerületet kell kijelölni végleges kerületként.
A helyszín azonosítása
22. Annak érdekében, hogy megállapíthassák, hogy az azon ellenőrzési helyszín, ahová az ellenőrző csoportot szállították, megegyezik a kérelmező Részes Állam által megjelölt ellenőrzési helyszínnel, az ellenőrző csoport jogosult megfelelő helyszín-azonosító berendezések használatára, továbbá az ilyen berendezések használati utasításainak megfelelő üzembe helyezésére. Az ellenőrző csoport ellenőrzi helyzetét, térképekről azonosított földmérési jelek útján. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrző csoport ezen feladata ellátásához.
A helyszín biztosítása, a kijáratok megfigyelése
23. Nem később mint az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezését követő 12 óra elteltével, az ellenőrzött Részes Államnak meg kell kezdeni összegyűjteni a kért kerület összes szárazföldi, légi és vízi járművek kilépési pontjairól, minden jármű kilépésére vonatkozó ténybeli értesüléseket. Ezeket az információkat át kell adni az ellenőrző csoportnak az alternatív vagy a végleges kerülethez érkezésekor, amelyikhez előbb érkezik.
24. Ez a kötelezettség teljesíthető forgalmi napló vezetése, fényképek, videofelvételek készítése, vagy az ellenőrző csoport által átadott, az ilyen kilépő aktivitást megfigyelő, kémiai azonosítást végző berendezések által nyert adatok útján. Alternatívaként, az ellenőrzött Részes Állam úgy is teljesítheti ezt a kötelezettséget, hogy lehetővé teszi az ellenőrző csoport egy vagy több tagja számára, hogy egymástól függetlenül forgalmi naplót vezessenek, fényképezzenek vagy videofelvételt készítsenek a kilépő forgalomról, vagy kémiai azonosítást végző eszközöket használjanak, vagy más tevékenységet fejthessenek ki az ellenőrzött Részes Állam és az ellenőrző csoport megegyezése szerint.
25. Az ellenőrző csoportnak az alternatív vagy a végleges kerülethez történő megérkezésekor, akármelyikre kerül sor elsőként, meg kell kezdenie a helyszín biztosítását, amely a kilépést megfigyelő eljárásoknak az ellenőrző csoport által történő végrehajtását jelenti.
26. Az ilyen eljárások magukba foglalják: a járműkijáratok azonosítását, forgalmi napló vezetését, fénykép-, illetve videofelvételek készítését az ellenőrző csoport által a kijáratokról és a kilépő forgalomról. Az ellenőrző csoport jogosult, kísérettel felkeresni a kerület bármely más részét annak megállapítására, hogy ott nem folyik más kilépő tevékenység.
27. Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megegyezése szerint a kilépő tevékenység megfigyelésére szolgáló további eljárások magukba foglalhatják egyebek között:
(a) érzékelők használatát;
(b) találomra történő hozzáférés kiválasztását;
(c) mintaelemzést.
28. Az összes, a helyszín biztosítására és a kilépés megfigyelésére irányuló tevékenységet a kerületet kívülről körülvevő, nem több mint 50 méteres, kifelé mért sávban végzik.
29. Az ellenőrző csoport jogosult ellenőrizni, irányított hozzáférés alapján, a helyszínről kilépő járműforgalmat. Az ellenőrzött Részes Államnak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni, hogy bizonyítsa az ellenőrző csoportnak, hogy bármely ellenőrzés alá eső járművet, amelyhez nem biztosítottak teljes hozzáférést az ellenőrző csoportnak, nem használnak olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült, a lehetséges be nem tartással kapcsolatos aggodalmakkal.
30. A helyszínre belépő személyzet és járművek, továbbá a kilépő személyzet és személyszállító járművek nem tartoznak ellenőrzés alá.
31. A fenti eljárásokat folytatni lehet az ellenőrzés tartama alatt, de indokolatlanul nem akadályozhatják vagy késleltethetik a létesítmény normális működését.
Ellenőrzést megelőző tájékoztatás és ellenőrzési terv
32. Az ellenőrzési terv végrehajtásának elősegítésére az ellenőrzött Részes Állam biztonsági és logisztikai tájékoztatást ad az ellenőrző csoportnak, a hozzáférést megelőzően.
33. Az ellenőrzés előtti tájékoztatót a jelen Melléklet II. Része 37. bekezdésnek megfelelően kell megtartani. Az ellenőrzést megelőző tájékoztató során az ellenőrzött Részes Állam jelezheti az ellenőrző csoport számára azokat a berendezéseket, dokumentációkat vagy övezeteket, amelyeket érzékenynek tart és nem tekinti a rendkívüli ellenőrzés céljaival kapcsolatosnak. Ezen kívül, a helyszínért felelős személyzet tájékoztatja az ellenőrző csoportot a helyszín fizikai elrendezéséről és más vonatkozó jellemzőiről. Az ellenőrző csoportot el kell látni térképpel vagy beosztással ellátott vázlattal, amely bemutatja az összes építményt és a helyszín lényeges földrajzi jellemzőit. Az ellenőrző csoportot ugyancsak tájékoztatni kell arról, hogy a létesítmény személyzetét és a nyilvántartásokat hogyan érhetik el.
34. Az ellenőrzést megelőző tájékoztatás után az ellenőrző csoport az elérhető és vonatkozó információk alapján első ellenőrzési tervet készít, amely meghatározza az ellenőrző csoport által elvégzendő tevékenységet, beleértve a helyszín olyan egyes övezeteit, amelyekhez hozzáférésük kívánatos. Az ellenőrzési terv azt is tartalmazza, hogy az ellenőrző csoportot felosztják-e alcsoportokra. Az ellenőrzési tervet hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzött Részes Állam és az ellenőrzés helyszínének képviselői számára. Azt a C) Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani, beleértve a hozzáférésre és a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket is.
Tevékenység a kerületben
35. Az ellenőrző csoport a végleges vagy alternatív kerületbe történő megérkezésekor, bármelyikhez érkezik elsőként, jogosult azonnal megkezdeni tevékenységét a kerületben, és folytatni azt a rendkívüli ellenőrzés befejeztéig, összhangban a jelen Fejezetben előírt eljárásokkal.
36. Az ellenőrző csoport a kerületben végrehajtott tevékenysége során jogosult:
(a) megfigyelő berendezéseket használni, összhangban a jelen Melléklet II. Rész 27-30. bekezdéseivel;
(b) dörzs-, levegő-, föld- és szennyvízmintákat venni; továbbá
(c) bármely lehetséges kiegészítő tevékenységet folytatni, amelyben az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megegyezik.
37. Az ellenőrző csoport tevékenységét a kerületben az övezetet körülvevő, az övezettől kifelé mért 50 méter széles sávban folytathatja. Ha az ellenőrzött Részes Állam beleegyezik, az ellenőrző csoport hozzáférhet bármely épülethez vagy építményhez a kerületsávon belül. Minden megfigyelést befelé irányoznak. A bejelentett létesítmények esetében, az ellenőrzött Részes Állam döntésétől függően a sáv a bejelentett kerületen kívül, belül vagy mindkét oldalán lehet.
Általános szabályok
38. Az ellenőrzött Részes Állam lehetővé teszi a hozzáférést a kért kerületen belül, illetve ha ez eltér, a végleges kerületen belül. A kerületen belüli meghatározott helyhez vagy helyekhez történő hozzáférés terjedelmét és jellegét az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam közötti, az irányított hozzáférés alapján történő tárgyalásokkal határozzák meg.
39. Az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell a hozzáférést a kért kerületen belülre, lehetőség szerint mielőbb, de egyik esetben sem később, mint 108 órával azután, hogy az ellenőrző csoport a belépési pontra érkezett abból a célból, hogy tisztázza az ellenőrzés iránti kérelemben felmerült, a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartása miatti aggodalmat.
40. Az ellenőrző csoport kérésére, az ellenőrzött Részes Állam biztosíthatja az ellenőrzés helyszínének a légi úton való elérését.
41. A 38. bekezdésben meghatározott hozzáférés biztosítására vonatkozó követelmény teljesítésénél, az ellenőrzött Részes Állam köteles a legnagyobb fokú hozzáférést engedélyezni, figyelembe véve bármely alkotmányos kötelezettségét a tulajdonosi jogok, a házkutatás vagy a lefoglalás tekintetében. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult arra, hogy az irányított hozzáférés folyamán a nemzetbiztonságának védelméhez szükséges intézkedéseket megtegye. Az ellenőrzött Részes Állam, a jelen bekezdés rendelkezéseire nem hivatkozhat abból a célból, hogy eltitkolja azon kötelezettségei alóli kibúvását, melyek szerint nem folytathat a jelen Egyezmény által tiltott tevékenységeket.
42. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam a helyekhez, tevékenységekhez vagy információkhoz, a teljes hozzáférésnél kevesebbet biztosít, köteles minden szükséges erőfeszítést megtenni, hogy alternatív módozatokat nyújtson, hogy tisztázza a rendkívüli ellenőrzést kiváltó, lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakat.
43. A IV., V. és VI. Cikkek szerint bejelentett létesítmények végleges kerületéhez történő megérkezéskor, az ellenőrzést megelőző tájékoztatót és az ellenőrzési terv megvitatását követően biztosítani kell a hozzáférést, amelyet a szükséges legrövidebbre kell korlátozni, és amely nem haladhatja meg a három órát. A III. Cikk 1. bekezdés (d) albekezdés szerint bejelentett létesítményeknél tárgyalásokat kell folytatni, és az irányított hozzáférést meg kell kezdeni nem később, mint 12 órával a végleges kerülethez történt megérkezés után.
44. Az ellenőrzési kérelemnek megfelelő rendkívüli ellenőrzés lefolytatása során az ellenőrző csoport csak olyan módszereket alkalmazhat, amelyek szükségesek, hogy elégséges, a tárgyhoz tartozó tényeket szolgáltassanak a jelen Egyezmény rendelkezéseinek lehetséges be nem tartására vonatkozó aggodalmak tisztázására, és tartózkodniuk kell az olyan tevékenységektől, amelyek nem tartoznak ehhez. Olyan tényeket kell összegyűjteni és dokumentálni, amelyek a jelen Egyezménynek a Részes Állam által be nem tartásával kapcsolatosak, de nem kutatnak fel és nem dokumentálnak olyan információt, amely egyértelműen nincs kapcsolatban azzal, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam kifejezetten kéri ennek megtételét. Bármely összegyűjtött és utána nem a tárgyhoz tartozónak talált anyagot nem tarthatnak meg.
45. Az ellenőrző csoportot a rendkívüli ellenőrzés során az az elv vezesse, hogy a lehetséges legkevésbé beavatkozó módon folytassa azt le, összhangban a küldetésük hatékony és időbeli teljesítésével. Ahol lehetséges, a rendkívüli ellenőrzést az elfogadhatónak tűnő legkevésbé beavatkozó eljárásokkal kell kezdeni, és csak akkor haladni tovább az inkább beavatkozó módszerek irányába, ha ez szükségesnek tűnik.
Az irányított hozzáférés
46. Az ellenőrző csoportnak figyelembe kell venni azokat az ellenőrzési program módosításokat és javaslatokat, amelyeket az ellenőrzött Részes Állam terjeszthet elő, az ellenőrzés bármelyik szakaszában, beleértve az ellenőrzést megelőző tájékoztatót, hogy biztosítsa a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos érzékeny berendezések, információk és övezetek védelmét.
47. Az ellenőrzött Részes Államnak ki kell jelölni a kerület ki/belépésre használandó pontjait. Az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak meg kell tárgyalni: minden egyes helyhez vagy helyekhez történő hozzáférés terjedelmét, a végleges vagy kérelmezett kerületen belül, a 48. bekezdés szerint, az ellenőrző csoport által lefolytatandó egyedi ellenőrző tevékenységet, beleértve a mintavételt, az ellenőrzött Részes Állam által megvalósítandó egyedi tevékenységeket, továbbá az ellenőrzött Részes Állam által nyújtandó információkat.
48. A Bizalmas Kezelés Melléklete megfelelő rendelkezéseivel összhangban az ellenőrzött Részes Állam jogosult intézkedéseket tenni érzékeny létesítményei védelmére, továbbá a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos bizalmas információk és adatok felfedésének megelőzésére. Ilyen intézkedések lehetnek, többek között:
(a) érzékeny írások eltávolítása a hivatali helyiségekből;
(b) érzékeny kijelzők, tárolók és berendezések eltakarása;
(c) berendezések érzékeny részeinek, mint számítógép vagy elektronikai rendszerek letakarása;
(d) számítógépes rendszerek szétkapcsolása és az adatkijelző berendezések kikapcsolása;
(e) a mintaelemzések korlátozása az 1., 2. és 3. listás vegyületek vagy megfelelő bomlástermékek jelenlétének, illetve hiányának megállapítására;
(f) véletlen szelektív hozzáférési technikát alkalmazni, ahol az ellenőröket arra kérik fel, hogy válasszák ki épületek bizonyos százalékát vagy számát ellenőrzésre tetszésük szerint, ugyanezt az elvet lehet alkalmazni az érzékeny épületek belső terei és tartalmuk tekintetében;
(g) kivégeles esetekben, csupán egyes ellenőröknek engedélyezni hozzáférést az ellenőrzött helyszín bizonyos részeihez.
49. Az ellenőrzött Részes Államnak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy bemutassa az ellenőrző csoportnak, hogy bármely olyan objektum, épület, építmény, tartály vagy jármű, amihez az ellenőrző csoportnak nem volt teljes hozzáférése, és amelyeket a 48. bekezdésnek megfelelően védtek, nem használatosak olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakkal.
50. Ezt meg lehet valósítani, egyebek között a takarás vagy a környezeti védőtakaró részleges eltávolításával az ellenőrzött Részes Állam döntése szerint, a hozzáférésük elől elzárt térségek belső részeinek vizuális megszemlélése vagy más módszerek útján.
51. A IV., V. és VI. Cikkek szerint bejelentett létesítmények esetében a következőket kell alkalmazni:
(a) a létesítmény-egyezménnyel rendelkező létesítmények esetében, a végleges kerületen belüli hozzáférés és ténykedés nem lehet korlátozott a létesítmény-egyezmény által megállapított határokon belül;
(b) a létesítmény-egyezménnyel nem rendelkező létesítményeknél a hozzáféréssel és a tevékenységgel kapcsolatos tárgyalásokra a jelen Egyezmény által rögzített általános ellenőrzési irányelvek az irányadók;
(c) a hozzáférést az ellenőrzéshez a IV., V. és VI. Cikkekben biztosítottakon túl, a jelen Fejezet eljárásai szerint kell vezetni.
52. A III. Cikk 1. bekezdés (d) albekezdésnek megfelelően bejelentett létesítmények esetében a következőket kell alkalmazni: ha az ellenőrzött Részes Állam a 47. és 48. bekezdés eljárásaival élve nem biztosított teljes hozzáférést a vegyi fegyverekkel nem kapcsolatos területekhez vagy építményekhez, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tennie, hogy bemutassa az ellenőrző csoportnak, hogy az ilyen területeket vagy létesítményeket nem használják olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakal.
Megfigyelő
53. A IX. Cikk 12. bekezdésének a rendkívüli ellenőrzésben részt vevő megfigyelőről szóló rendelkezéseivel összhangban a kérelmező Részes Állam kapcsolatot tart a Technikai Titkársággal annak egyeztetésére, hogy a megfigyelő ugyanarra a belépési pontra érkezzen az ellenőrző csoport érkezésének közeli időszakában.
54. A megfigyelő jogosult az ellenőrzés időszaka alatt kapcsolatban állni a kérelmező Részes Állam nagykövetségével az ellenőrzött Részes Államban, vagy a Fogadó Államban, vagy nagykövetség hiányában magával a kérelmező Részes Állammal. Az ellenőrzött Részes Állam távközlési lehetőséget bocsát a megfigyelő rendelkezésére.
55. A megfigyelő jogosult az ellenőrzés helyszínének alternatív vagy végleges kerületéhez érkezni, ahová elsőként érkezik az ellenőrző csoport, továbbá hozzáférni az ellenőrzés helyszínéhez, amit azt az ellenőrzött Részes Állam biztosít. A megfigyelő jogosult ajánlásokat tenni az ellenőrző csoportnak, amelyeket a csoport szükség szerinti mértékben vesz figyelembe. Az ellenőrzés során az ellenőrző csoportnak tájékoztatni kell a megfigyelőt az ellenőrzés menetéről és megállapításairól.
56. Az országon belüli időszak során az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell a megfigyelő számára szükséges megfelelő kényelmet, mint távközlési eszközök, tolmács szolgáltatás, szállítás, munkavégzésre szolgáló helyiség, szállás, étkezés és orvosi ellátás. A megfigyelőnek az ellenőrzött Részes Államban vagy a Fogadó Államban való tartózkodásával kapcsolatos minden költségét a kérelmező Részes Állam fedezi.
Az ellenőrzés időtartama
57. Az ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 84 órát, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam egyetért meghosszabbításával.
Elutazás
58. Miután az ellenőrzés helyszínén befejezték az ellenőrzés utáni tevékenységet, az ellenőrző csoport és a kérelmező Részes Állam megfigyelője azonnal visszatér a belépési pontra és a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az ellenőrzött Részes Állam területét.
Jelentések
59. Az ellenőrzésről szóló jelentésnek általánosan kell összefoglalni az ellenőrző csoport által végrehajtott tevékenységet, továbbá az ellenőrző csoport által ténylegesen előtaláltakat, különösen azokat, amelyek a rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemben felhozott, a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartásával kapcsolatos aggodalmakkal függenek össze, és amelyeket a jelen Egyezménnyel közvetlenül kapcsolatos információkra kell korlátozni. Ugyancsak tartalmazni kell az ellenőrző csoport értékelését az ellenőröknek nyújtott hozzáférés és együttműködés szintjéről és természetéről, valamint azt, hogy milyen mértékig segítette ez elő az ellenőrzésre szóló megbízatás teljesítését. A rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemben említett, a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartásával kapcsolatos aggodalomra vonatkozó részletes információt a végleges jelentés mellékleteként kell beterjeszteni, amely a Technikai Titkárságnál marad megfelelő őrizet alatt, az érzékeny információ védelme céljából.
60. Az ellenőrző csoport, nem később mint 72 órával a fő munkahelyére történt visszatérése után előzetes jelentést készít a Főigazgatónak, figyelemmel egyebek között a Bizalmas Kezelés Melléklete 17. bekezdésére. A Főigazgató sürgősen továbbítja az előzetes jelentést a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak és a Végrehajtó Tanácsnak.
61. Az ellenőrzésről szóló zárójelentés tervezetét hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzött Részes Állam számára, nem később mint 20 nappal a rendkívüli ellenőrzés befejezését követően. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van megjelölni mindazokat az információkat és adatokat, amelyek nincsenek kapcsolatban a vegyifegyverekkel és véleménye szerint bizalmas jellegük miatt nem terjeszthetők a Technikai Titkárságon kívül. A Technikai Titkárságnak meg kell vizsgálni az ellenőrzött Részes Állam által tett javaslatokat az ellenőrzésről készült zárójelentés-tervezet módosítása tárgyában és saját mérlegelése szerint, ahol ez lehetséges, elfogadja azokat. Ezután a végleges jelentést be kell terjeszteni, nem később mint 30 nappal a rendkívüli ellenőrzés befejezése után a Főigazgatónak további szétküldésre és tanulmányozásra, a IX. Cikk 21-25. bekezdésekkel összhangban.
1. A vegyifegyverek feltételezett használata vagy a vegyi kényszerítő eszközök hadviselési módszerként történt feltételezett használata miatti vizsgálatokat, amelyeket a IX. vagy a X. Cikk szerint indítottak, a jelen Melléklettel és a Főigazgató által meghatározandó részletes eljárásokkal összhangban kell lefolytatni.
2. A következő, további rendelkezések a vegyifegyverek feltételezett használata esetében megkívánt speciális eljárásokat határoznak meg.
Vizsgálat iránti kérelem
3. Vegyifegyverek feltételezett használata miatti vizsgálat iránti, a Főigazgatónak benyújtandó kérelemnek a következő információt kell tartalmaznia a lehetséges terjedelemben:
(a) a Részes Állam, amelynek a területén a vegyifegyverek feltételezett használatára sor került;
(b) a belépési pont vagy más javasolt biztonságos megközelítési útvonal;
(c) azon körzetek helye és jellemzői, ahol a vegyifegyvereket feltételezés szerint használták;
(d) a vegyifegyverek használatának feltételezett időpontja;
(e) a feltételezhetően használt vegyifegyverek fajtája;
(f) a lehetséges mérgező vegyületek jellemzői;
(g) hatások embereken, állatokon és a növényzeten;
(h) meghatározott segítség iránti kérés, ha ez alkalmazható.
4. A vizsgálatot kérő Részes Állam bármikor, bármely általa szükségesnek tartott kiegészítő információt közölhet.
Értesítés
5. A Főigazgató azonnal igazolja a kérelmező Részes Államnak kérelme átvételét, és tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot és az összes többi Részes Államot.
6. Ha ez megvalósítható, a Főigazgató értesíti azt a Részes Államot, amelynek területén vizsgálatot kértek. A Főigazgató ugyancsak tájékoztatja más Részes Államokat is, ha területükre való belépésre szükség lehet a vizsgálat során.
Ellenőrző csoport kijelölése
7. A Főigazgatónak el kell készítenie és állandóan naprakészen kell tartania azon szakértők jegyzékét, akiknek a sajátos szakértelme szükséges a vegyifegyverek feltételezett használatának vizsgálata során. Ezt a jegyzéket írásban kell megküldeni minden Részes Államnak, nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 30 nap elteltével, továbbá a jegyzékben bekövetkezett minden változást követően. Minden jegyzékre felvett szakértőt kijelöltnek kell tekinteni, hacsak egy Részes Állam, nem később, mint a jegyzék átvételét követő 30 nap elteltéig, írásban bejelenti az el nem fogadást.
8. A Főigazgatónak az ellenőrző csoport vezetőjét és tagjait azok közül az ellenőrök és ellenőrasszisztensek közül kell kiválasztania, akiket már kijelöltek rendkívüli ellenőrzésekre, figyelembe véve az adott eset körülményeit és sajátos jellegét. Ezen kívül az ellenőrző csoport tagjait ki lehet válogatni a szakképzett szakértők listájáról, amikor a Főigazgató véleménye szerint a már kiválasztott ellenőrök között nem áll rendelkezésre olyan szakértő, akire az adott ellenőrzés megfelelő lefolytatásához szükség lenne.
9. Az ellenőrző csoport tájékoztatásakor a Főigazgató közöl minden a kérelmező Részes Állam vagy más forrás által adott kiegészítő információt, hogy az ellenőrzést a leghatékonyabb és legcélravezetőbb módon hajtsák végre.
Az ellenőrző csoport útbaindítása
10. Haladéktalanul, a vegyifegyverek feltételezett használata miatti ellenőrzési kérelem átvételét követően a Főigazgató, az érdekelt Részes Államokkal folytatott érintkezés útján kéri és visszaigazolja a csoport biztonságos fogadása érdekében tett intézkedéseket.
11. A Főigazgatónak a legkorábbi alkalommal útba kell indítania a csoportot, figyelembe véve a csoport biztonságát.
12. Amennyiben az ellenőrző csoportot nem indítják útba a kérelem vételétől számított 24 órán belül, a Főigazgatónak értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot és az érintett Részes Államokat a késedelem okairól.
Tájékoztatók
13. Az ellenőrző csoportnak joga van tájékoztatást kapni az ellenőrzött Részes Állam képviselőitől a megérkezéskor és az ellenőrzés ideje alatt bármikor.
14. Az ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrző csoport ellenőrzési tervet készít, amely egyebek között a logisztikai és biztonsági intézkedések alapjául szolgál. Az ellenőrzési tervet, ha szükséges, módosítani kell.
Hozzáférés
15. Az ellenőrző csoportnak joga van hozzáférni bármelyik és valamennyi területhez, amely érintett lehet a feltételezett vegyifegyverek használata által. Ugyancsak jogosult hozzáférni a kórházakhoz, menekülttáborokhoz és más helységekhez, amelyeket lényegesnek tart a vegyifegyverek feltételezett használata miatti vizsgálat hatékony lefolytatásához. Az ilyen hozzáférésről az ellenőrző csoportnak konzultálni kell az ellenőrzött Részes Állammal.
Mintavétel
16. Az ellenőrző csoport jogosult az általa szükségesnek tartott fajtájú és mennyiségű minta összegyűjtésére. Amennyiben az ellenőrző csoport szükségesnek tartja és ezt kéri, az ellenőrzött Részes Államnak segíteni kell a minták összegyűjtésében, az ellenőrök és ellenőrasszisztensek felügyelete alatt. Az ellenőrzött Részes Államnak ugyancsak hozzá kell járulnia és együtt kell működnie a megfelelő ellenőrző minták gyűjtésében, amelyeket a vegyifegyverek feltételezett használata helyével szomszédos és más körzetekből vesznek, az ellenőrző csoport kérése szerint.
17. A feltételezett használat miatti ellenőrzés szempontjából fontos minták magukba foglalják a mérgező vegyületeket, lőszereket és eszközöket, lőszer- és eszközmaradványokat, környezeti mintákat (levegő, föld, növényzet, víz, hó stb.), továbbá biológiai mintákat emberi és állati forrásból (vér, vizelet, váladék, szövet stb.).
18. Amennyiben kettős mintákat nem lehetséges venni és az elemzést külső laboratóriumban végzik el, bármely megmaradó mintát kérelemre vissza kell szolgáltatni az ellenőrzött Részes Államnak az elemzések elvégzését követően.
Az ellenőrzés helyszínének kiterjedése
19. Amennyiben az ellenőrző csoport az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ellenőrzést ki kell terjeszteni egy szomszédos Részes Államra, a Főigazgatónak értesítenie kell ezt a Részes Államot, hogy szükséges hozzáférni a területéhez, továbbá kérni kell és vissza kell igazolni a csoport biztonságos fogadására tett intézkedéseket.
Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása
20. Amennyiben az ellenőrző csoport véleménye szerint egy, a vizsgálat szempontjából lényeges, meghatározott területhez a biztonságos hozzáférés nem lehetséges, haladéktalanul értesíteni kell a kérelmező Részes Államot. Amennyiben szükséges, az ellenőrzés időtartamát meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg a biztonságos hozzáférés biztosítható és az ellenőrző csoport teljesíti küldetését.
Meghallgatások
21. Az ellenőrző csoport jogosult meghallgatni és megvizsgálni azokat a személyeket, akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett. Ugyancsak joga van a vegyifegyverek feltételezett használata szemtanúit, az egészségügyi személyzetet vagy más személyeket meghallgatni, akik kezelték vagy kapcsolatba kerültek azon személyekkel akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett. Az ellenőrző csoport hozzáférhet orvosi jelentésekhez, ha azok rendelkezésre állnak, továbbá részvételük megfelelő esetben megengedett az olyan személyek boncolásánál, akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett.
Eljárások
22. Az ellenőrző csoport nem később, mint 24 órával az ellenőrzött Részes Állam területére érkezést követően helyzetjelentést küld a Főigazgatónak. Az ellenőrzés során, a továbbiakban szükség szerint változásjelentést kell küldeni.
23. Az ellenőrző csoport nem később, mint 72 órával fő munkahelyére történt visszatérése után, előzetes jelentést terjeszt be a Főigazgatónak. A Főigazgatónak szóló zárójelentést nem később, mint 30 nappal a fő munkahelyre történt visszaérkezés után kell beterjeszteni. A Főigazgató azonnal továbbítja az előzetes és zárójelentést a Végrehajtó Tanácsnak és minden Részes Államnak.
Tartalom
24. A helyzetjelentésnek minden sürgős segítség iránti igényt vagy vonatkozó információt jelezni kell. A változásjelentéseknek minden további segítség iránti igényt jelezni kell, amely az ellenőrzés során felvetődhet.
25. A zárójelentés összefoglalja az ellenőrzés ténybeli megállapításait, különösen a kérelemben említett vegyifegyverek feltételezett használatával kapcsolatosan. Ezenkívül a feltételezett használatra vonatkozó vizsgálat magába foglalja a vizsgálati eljárás szakaszonkénti leírását, különös tekintettel:
(a) a mintavétel és a helyszíni elemzés helyszínére és idejére;
(b) az alátámasztó bizonyítékokra, a meghallgatásokról szóló jegyzőkönyvekre, az orvosi vizsgálatok és tudományos elemzések eredményeire, továbbá az ellenőrző csoport által tanulmányozott okmányokra.
26. Amennyiben az ellenőrző csoport vizsgálata során, egyebek között a vett minta laboratóriumi vizsgálata során valamely szennyeződést vagy más anyagot azonosít, vagy bármely más, a vizsgálata során szerzett információt, amely elősegítheti az alkalmazott vegyifegyver eredetének azonosítását, ezt az információt a jelentésbe kell foglalni.
27. Abban az esetben, ha vegyifegyverek feltételezett használata más, a jelen Egyezményben nem Részes Állam területén vagy olyan területen történt, amely nincs Részes Állam felügyelete alatt, a Szervezetnek szorosan együtt kell működnie az Egyesült Nemzetek Főtitkárával. Felkérésre a Szervezet az Egyesült Nemzetek Főtitkára rendelkezésére bocsátja forrásait.
(BIZALMAS KEZELÉS MELLÉKLETE)
A) BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI
B) A TECHNIKAI TITKÁRSÁG SZEMÉLYZETÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA
C) INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRZÉKENY BERENDEZÉSEK VÉDELMÉRE ÉS A BIZALMAS ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE HELYSZÍNI SZEMLE TEVÉKENYSÉGEK SORÁN
D) ELJÁRÁSOK A BIZALMAS JELLEG SÉRELME VAGY FELTÉTELEZETT SÉRELME ESETÉRE
1. A bizalmas információ védelmének kötelezettsége vonatkozik mind a polgári, mind a katonai tevékenységek és létesítmények ellenőrzésére. A VIII. Cikkben meghatározott általános kötelezettségek szerint a Szervezet:
(a) az információk és adatok olyan minimumát igényli csak, amely szükséges a jelen Egyezmény szerinti felelőssége időbeni és hatékony érvényesítéséhez;
(b) meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az ellenőrök és a Technikai Titkárság személyzetének más tagjai feleljenek meg a hatékonyság, az alkalmasság és a becsületesség legmagasabb követelményeinek;
(c) kidolgozza a jelen Egyezmény rendelkezései végrehajtására irányuló egyezményeket és szabályozást, továbbá meghatározza a lehető legpontosabban azt az információt, amelyhez a Szervezet hozzáférhet a Részes Állam engedélyével.
2. A Főigazgató viseli az elsődleges felelősséget a bizalmas információ védelmének biztosításáért. A Főigazgatónak létre kell hozni egy szigorú rendszert, amely szabályozza a Technikai Titkárságon a bizalmas információ kezelését, és ennek során a következő irányelveket kell szem előtt tartani:
(a) az információt bizalmasnak kell tekinteni, ha
| (i) ilyennek minősíti az a Részes Állam, amelytől az információt beszerezték, vagy amelyikre az információ vonatkozik, vagy | ||
| (ii) a Főigazgató megítélése szerint illetéktelen feltárása várhatóan kárt okoz a Részes Államnak amelyre vonatkozik, illetve a jelen Egyezmény végrehajtására szolgáló mechanizmusoknak; |
(b) a Technikai Titkárság által megszerzett minden adatot és dokumentumot a Technikai Titkárság megfelelő részlege értékel abból a szempontból, hogy megállapítsa tartalmaz-e bizalmas információt. A Részes Állam által kért adatokat, amelyek a jelen Egyezmény más Részes Állam részéről történő folyamatos végrehajtásának igazolására szolgálnak, a szokott rend szerint kell átadni. Az ilyen adatok magukba foglalják:
| (i) a Részes Állam által, a III., IV., V. és VI. Cikknek megfelelően adott első és éves jelentéseket, illetve nyilatkozatokat, az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott rendelkezésekkel megegyezően, | ||
| (ii) az ellenőrző tevékenységek eredményeiről és hatékonyságáról szóló általános jelentéseket, valamint | ||
| (iii) a jelen Egyezmény rendelkezései szerint az összes Részes Államnak átadandó információt; |
(c) a Szervezet által megszerzett egyetlen, a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos értesülést sem hozhatnak nyilvánosságra vagy más módon sem közölhetnek, kivéve az alábbiakat:
| (i) általános információ a jelen Egyezmény végrehajtásáról összegyűjthető és nyilvánosan terjeszthető az Értekezlet vagy a Végrehajtó Tanács engedélyével, | ||
| (ii) bármely információ terjeszthető az általa érintett Részes Állam kifejezett egyetértésével, | ||
| (iii) a bizalmasnak minősített információt a Szervezet csak olyan eljárások nyomán tehet közzé, amelyek biztosítják, hogy az információ közzétételére csupán a jelen Egyezmény szükségleteivel szigorú összhangban kerül sor. Az ilyen eljárásokat az Értekezlet tárgyalja meg és fogadja el a VIII. Cikk 21. bekezdésének (i) albekezdése szerint; |
(d) a bizalmas adatok és okmányok érzékenységének fokát egyöntetűen alkalmazandó követelmények alapján kell megállapítani, hogy biztosítsák azok megfelelő kezelését és védelmét. Ebből a célból minősítési rendszert kell bevezetni, amely figyelembe véve a jelen Egyezmény előkészítése során végzett idevonatkozó munkálatokat, világos követelményeket ad meg az információ megfelelő bizalmassági fokozatokba sorolásához és az információ bizalmas természetének igazolható időtartamához. Miközben a minősítési rendszer megvalósítása során megfelelően rugalmas, védelmet nyújt a bizalmas információt adó Részes Államoknak. A minősítési rendszert az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. bekezdésének (i) albekezdése szerint;
(e) a bizalmas információt biztonságosan kell tárolni a Szervezet helyiségeiben. Néhány adatot és dokumentumot lehet tárolni a Részes Állam Nemzeti Hatóságánál is. Érzékeny információt, beleértve egyebek között fényképeket, terveket és más okmányokat, amelyek csak egy meghatározott létesítmény ellenőrzéséhez szükségesek, a létesítményben is tarthatók elzárva;
(f) a legszélesebb körű összhangban a jelen Egyezmény ellenőrzési rendelkezései hatékony végrehajtásával, a Technikai Titkárságon olyan formában kell kezelni és tárolni az információkat, amely kizárja azon létesítmény közvetlen azonosítását, amelyre az vonatkozik;
(g) a létesítményből elvitt bizalmas információ mennyiségét a jelen Egyezmény ellenőrzési rendelkezései időbeli és hatékony végrehajtásához szükséges legalacsonyabb szinten kell tartani; továbbá
(h) a bizalmas információhoz való hozzáférést, minősítésével összhangban kell szabályozni. A bizalmas információ Szervezeten belüli terjesztése szigorúan a szükséges-tudni alapon történik.
3. A Főigazgató évente jelentést tesz az Értekezletnek a bizalmas információ Technikai Titkárság általi kezelését és tárolását szabályozó rend végrehajtásáról.
4. Minden Részes Államnak a Szervezettől kapott információt az erre az információra megadott bizalmassági szintnek megfelelően kell kezelni. Kérelemre a Részes Állam részletes tájékoztatást ad a Szervezet által neki átadott információ kezeléséről.
5. A személyi állomány alkalmazási feltételeinek olyannak kell lenni, hogy a bizalmas információhoz történő hozzáférés és annak kezelése megfeleljen a Főigazgató által, az A. Fejezettel összhangban megállapított eljárásoknak.
6. A Technikai Titkárság minden munkaköréhez egy hivatalos munkaköri leírás tartozik, amely meghatározza a bizalmas információhoz való hozzáférés körét, ha erre szükség van abban a munkakörben.
7. A Főigazgató, az ellenőrök és a személyi állomány más tagjai, még megbízatásuk befejezése után sem tárhatják fel, egyetlen, arra fel nem hatalmazott személy előtt sem azt a bizalmas információt, amely hivatalos funkcióik gyakorlása során jutott tudomásukra. Nem közölhetnek egyetlen állammal, szervezettel vagy személlyel sem a Technikai Titkárságon kívül olyan információt, amelyhez bármely Részes Állammal kapcsolatos tevékenységük során jutottak hozzá.
8. Az ellenőrök funkcióik teljesítése során csak a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges információt és adatokat igényelhetik. Nem készíthetnek semmiféle feljegyzést a véletlenül tudomásukra jutott és a jelen Egyezmény végrehajtásának ellenőrzésével nem kapcsolatos információkról.
9. A személyi állománynak egyezményt kell kötni a Technikai Titkársággal az egyéni titoktartásról, amely az alkalmazás idejére és annak megszűnését követő öt évre szól.
10. Annak érdekében, hogy elkerüljék a nem engedélyezett nyilvánosságra hozatalt, az ellenőröket és a személyzet tagjait kellően fel kell világosítani, és emlékeztetni kell a biztonsági szempontokra és a lehetséges büntetések bekövetkezésére, amelyre a nem engedélyezett nyilvánosságra hozatal miatt kerülhet sor.
11. Nem kevesebb, mint 30 nappal azelőtt, hogy egy alkalmazott számára engedélyezik a Részes Állam területén vagy a joghatósága, illetve ellenőrzése alatt álló, bármely helyen folyó tevékenységre vonatkozó információkhoz történő hozzáférést, az érintett Részes Államot értesíteni kell a javasolt engedélyezésről. Az ellenőröknél a javasolt kijelölésről szóló értesítés megfelel ennek a követelménynek.
12. Az ellenőrök és a Technikai Titkárság bármely más alkalmazottai munkájának értékelésénél különleges figyelmet kell szentelni az alkalmazott adatlapjának a bizalmas információk védelme vonatkozásában.
13. A Részes Államok meghozhatják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a bizalmas jelleg védelmére, feltéve, ha teljesítik a végrehajtásra vonatkozó kötelezettségüket, a megfelelő cikkek és az Ellenőrzési Melléklet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az ellenőrzés fogadásakor a Részes Állam megjelölheti az ellenőrzési csoportnak azokat a berendezéseket, dokumentációt vagy helyiségeket, amelyeket érzékenynek tekint és nem tartja kapcsolatosnak az ellenőrzés céljával.
14. Az ellenőrző csoportokat a helyszíni szemle lefolytatásánál az az elv kell vezérelje, hogy összhangban küldetésük hatékony és időben történő teljesítésével azt a lehető legkevésbé beavatkozó módon valósítsák meg. Figyelembe kell venni mindazokat a javaslatokat, amelyeket az ellenőrzést fogadó Részes Állam tehet az ellenőrzés bármely szakaszában, a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos érzékeny berendezések vagy információ védelme érdekében.
15. Az ellenőrző csoportoknak szigorúan tartani kell magukat az ellenőrzés lefolytatását meghatározó cikkek és Mellékletek rendelkezéseihez. Teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az érzékeny létesítmények védelmére és a bizalmas adatok nyilvánosságra kerülése megelőzésére kialakított eljárásokat.
16. Az intézkedések, illetve a létesítmény-egyezmények kidolgozásánál kellő figyelmet kell fordítani a bizalmas információ védelme követelményének. Az egyedi létesítmények ellenőrzési eljárásaira vonatkozó egyezményeknek ugyancsak speciális és részletes intézkedéseket kell tartalmazni a létesítmények azon körzetei meghatározására, amelyekhez az ellenőrök hozzáférhetnek, amelyeken a bizalmas információ helyszínen tárolható, a megegyezett helyeken történő ellenőrzési erőfeszítések terjedelme, a mintavétel és elemzésük, a nyilvántartásokhoz történő hozzáférés továbbá a felszerelések és kapcsolódó megfigyelő berendezések használata.
17. A minden egyes ellenőrzés után készítendő jelentés csupán a jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából lényeges tényeket tartalmazza. A jelentést a Szervezet által felállított, a bizalmas információ kezelésére irányadó szabályoknak megfelelően kell kezelni. Ha szükséges, a jelentésbe foglalt információt kevéssé érzékeny formába kell átalakítani, mielőtt a Technikai Titkárságon, valamint az ellenőrzött Részes Államon kívülre továbbítják.
18. A Főigazgató állapítja meg a bizalmas jelleg sérelme vagy feltételezett sérelme esetén követendő szükséges eljárásokat, figyelemmel az Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) albekezdése szerint megtárgyalandó és jóváhagyandó ajánlásokra.
19. A Főigazgató felügyeli az egyes titoktartásra vonatkozó megállapodások végrehajtását. A Főigazgatónak sürgősen vizsgálatot kell kezdeményezni, ha megítélése szerint elégséges jel mutat arra, hogy a bizalmas jelleg védelmével kapcsolatos kötelezettségeket megszegték. A Főigazgató ugyancsak sürgős vizsgálatot kezdeményez, ha egy Részes Állam közlése szerint feltételezhető, hogy a bizalmas jelleg sérelmet szenvedett.
20. A Főigazgatónak megfelelő büntető és adminisztratív intézkedéseket kell foganatosítani a személyzet azon tagjaival szemben, akik megsértették a bizalmas jelleg védelmével kapcsolatos kötelezettségeket. A Főigazgató komoly sérelem esetén a joghatóság alóli mentességről lemondhat.
21. A Részes Államok a lehetséges mértékig együttműködnek és támogatják a Főigazgatót a bizalmas jelleg sérelme vagy feltételezett sérelme kivizsgálásában, továbbá a megfelelő intézkedések megtételében, ha a sérelem megtörténtét állapítják meg.
22. A Szervezet nem tekinthető felelősnek a Technikai Titkárság tagjai által elkövetett titoksértésért.
23. Az olyan sérelmeket, amelyben mind a Részes Állam, mind a Szervezet érintett, az Értekezlet kisegítő szerveként felállított, „A bizalmas jelleggel kapcsolatos viták rendezésének Bizottsága” tárgyalja meg. A Bizottságot az Értekezlet hozza létre. Az összetételét és eljárási rendjét megállapító szabályokat az Értekezlet fogadja el, első ülésszakán.”
3. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
