Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.15.)

1997. évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 2/2. oldal

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

– a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illetőleg kedvezményezettje,

– a követelés, kötelezettség kelte,

– a követelés, kötelezettség értéke,

– a kiegyenlítés időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást.”

6. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. Selejtezés

A tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű tárgyi eszközök selejtezési időpontját a selejtezést megelőzően 15 nappal az első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni. Az adóhatóság képviselőjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzőkönyvet aláírásukkal – lakcímük és adóigazgatási azonosító számuk feltüntetése mellett – igazolni.”

6. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú mellékletének 1. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység)

„c) erdei melléktermékek (METJ 94–39), valamint egyébként az a)–b) pontban említett termékek, illetőleg állatok közül a vadon tenyészők jogszabályba nem ütköző gyűjtése, azzal, hogy ebben az esetben saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorló szóbeli hozzájárulását és a magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a gyűjtés eredményének felhasználása felett;”

7. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is, ha ő a biztosítottja a munkáltatója (mint szerződő) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak.

A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, azonban a magánszemély a fizetendő adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt.

A kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a kifizető által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizető a magánszemély munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehető.”

2. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Ha az életbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz,

a) és ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére,

b) és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10 százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre

jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizető olyan balesetbiztosítás vagy teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerződője, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes.”

3. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer azonos vagy növekvő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak.”

8. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

Az Szja tv. 10. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illetőleg, ha a terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként nyújtja);”

9. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete bevezető szövege negyedik mondatának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el)

„a) a vállalkozói kivétet;”

2. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján az alkalmazottnak járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés, más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj; az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése;”

3. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék;”

4. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„17. a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;”

5. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor költségként elszámolható;”

6. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. pontja a következő 26. ponttal egészül ki:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„26. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége – figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is – a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadása, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás.”

7. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 2. pontja a következő k) ponttal egészül ki:

„k) a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

8. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 3. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai)

„c) Ültetvények

Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs
%
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0
Spárga, málna, szeder 15,0
Dió, gesztenye 4,0
Egyéb ültetvény 5,0

9. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. A járművek költsége)

„1. A saját tulajdonú – ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is – kizárólag üzemi jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől nem térhet el.”

10. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 3. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. A járművek költsége)

„a) az 1996. december 31-e után megkezdett értékcsökkenési leírás alapjaként legfeljebb hatmillió forint vehető figyelembe; ebben az esetben az 1. pont szerinti más költség – kivéve az üzemanyag-felhasználást és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját – olyan arányban számolható el, amilyen arányt a hatmillió forint a személygépkocsi beszerzési (szokásos piaci) értékében képvisel, feltéve, hogy az utóbbi a több;”

11. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. A járművek költsége)

„4. Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés (figyelemmel a 3. pont rendelkezésére is) olyan arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más költségek egész évben csak az üzemi használattal arányosan számolhatók el.”

12. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(III. A járművek költsége)

„8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek a 2. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerű alkalmazásával. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső

a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

b) számla szerinti egyéb költség,

amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli.

9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként – az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott – külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költségelszámolás kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, azzal, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek.”

13. Az Szja tv. 11. számú melléklete IV. fejezete a következő 8–11. ponttal egészül ki:

(IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)

„8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója;

9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj;

10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga javára fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése;

11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.”

10. számú melléklet az 1997. évi CV. törvényhez

1. Az Szja tv. 13. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadója 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben,

a) amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva vállalkozói bevételét legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyező összeggel növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékű vállalkozói bevételt ért el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.”

2. Az Szja tv. 13. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A kiemelt térségben és/vagy a vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadójából a 4. pont rendelkezése szerint megállapított teljes összeget beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1996. december 31-ét követően megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett,

3.1. termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben vállalkozói bevételét a megelőző adóévhez viszonyítva

a) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1 százalékkal növeli,

b) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyező összeggel növeli,

3.2. kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóévben.”