1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) olyan szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) olyan biztosítóintézet, amely az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság szétválásával jön létre.”
„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, valamint a külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan jogosult végezni.”
2. § Az Etv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatásokat végzi:
a) pénzkölcsön nyújtása;
b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
d) kereskedelmi tevékenység az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 5. § b)-e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközökkel;
e) hitel referencia szolgáltatás;
f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ideértve a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását, fizetési megbízások teljesítését, továbbá a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlavezetést;
g) betétek gyűjtése forrásszerzés céljából bel- és külföldi hitelintézetektől.
(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezeket megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizajogszabályok szempontjából annak minősülőket kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.”
3. § Az Etv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:
a) hitelezés,
b) kezesség,
c) különböző pénzügyi veszteségek.
(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez kapcsolódóan jogosult végezni.
(3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásában nem-piacképesnek azok a kockázatok minősülnek, amelyek a biztosítási piacon nem biztosíthatóak, illetve nem viszontbiztosíthatóak.
(4) A nem-piacképes kockázatok körébe tartoznak:
a) azok a politikai típusú kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború, zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt állnak fenn;
b) azok a kereskedelmi típusú kockázatok (pl. fizetésképtelenség), amelyek az export célországának kockázata vagy az exportügylet futamideje miatt nem viszontbiztosíthatóak;
c) azok a kockázatok, amelyek azért nem viszontbiztosíthatóak, mert országának joga szerint a vevő államinak, közületinek, önkormányzatinak minősül.
(5) A nem-piacképes kockázatok az exportcélú és a külföldi befektetésekre irányuló szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak.
(6) A Mehib Rt. a belföldi értékesítéshez kapcsolódóan biztosításra kizárólag saját kockázatára és csak olyan exportőrök esetében jogosult, akikkel exportirányú külkereskedelmi ügyletre érvényes biztosítási szerződéssel rendelkezik.
(7) A Mehib Rt. által a (6) bekezdésben megjelölt biztosítási kötelezettségvállalás mértéke az év egyetlen napján sem haladhatja meg az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján fennálló biztosítási kötelezettségvállalást.
(8) A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.”
4. § (1) Az Etv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által:)
„a) forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétekből és felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,”
(2) Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által:
a) a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségek, valamint
b) a Mehib Rt. által biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan felvett hitelekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
5. § (1) Az Etv. 7. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:)
„a) az Eximbank által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől felvehető betétek és hitelek, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát,”
„c) a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosítási kötelezettségek összegének felső határát,”
„e) a Mehib Rt. által felvehető hitelek állományának felső határát.”
(2) Az Etv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg az éves költségvetési törvényben felső határként meghatározott összegeket.”
6. § Az Etv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani.
(2) A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a kamat és késedelmi kamat nélkül befolyt követelés.”
7. § Az Etv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az Eximbank és a Mehib Rt. tevékenységére kiterjedő üzleti tervet a tulajdonosi jogok gyakorlója hagyja jóvá.”
8. § Az Etv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből, a vezérigazgatóból és további igazgatósági tagokból áll. Az igazgatóságba három-három tagot a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, egy-egy tagot a földművelésügyi miniszter és a külügyminiszter jelöl ki.
(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.”
9. § Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. Az Eximbank és a Mehib Rt. felügyelő bizottságába két-két tagot a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter jelöl.”
10. § Az Etv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg. A vezérigazgató és az igazgatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.”
11. § Az Etv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, a felügyelő bizottság tagjai közül annak elnökét, továbbá a vezérigazgatót - a pénzügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre, és a miniszterelnök menti fel.
(2) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.”
12. § Az Etv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél, valamint azon külföldi vevőknek nyújtott hiteleknél, amely esetekben a célország - a Mehib Rt. által - kockázatmentes, alacsony, illetve közepes kockázatúnak minősül és - az OECD tagországok kivételével - azok központi költségvetése, illetve központi bankja garantálja a hitel visszafizetését. Abban az esetben, ha a külföldi vevő OECD tagországban bejegyzett cég, de a többségi vagy befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának székhelye nem OECD tagország, a Hpt.-ben foglalt nagykockázat vállalására vonatkozó korlátozások alóli mentesség feltétele az ügylet mögötti bankgarancia megléte.”
13. § Az Etv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(2) A Mehib Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit a Kormány rendeletben szabályozza. E tevékenységre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben.
(4) A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a tulajdonosi jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulásával vehet fel.
(5) A Mehib Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.”
14. § (1) Az Etv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait rendeletben meghatározza.”
(2) Az Etv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait, valamint a 8/A. § (2) bekezdésében említett jutalék mértékét.”
15. § Az Etv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
16. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Etv. 8. §-a, a 9. §, a 10. §, a 11. §, a 18. §, a 19. §, a 27. § (3) bekezdése, az Osztalék, a Könyvvizsgáló, a Befektetések korlátozása és az Összeférhetetlenség alcímek, továbbá az Etv. 1. és 2. számú mellékletei. A Vezérigazgató alcím Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke alcímre változik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 76. §-ának (4) bekezdése.
(4) Ahol az Etv., illetve más jogszabály EB Rt.-t említ, azon Mehib Rt.-t kell érteni, ahol pedig a jogszabály politikai és árfolyamkockázatot említ, azon a Mehib Rt. vonatkozásában nem-piacképes kockázatot, ahol kereskedelmi kockázatot említ, ott pedig piacképes kockázatot kell érteni.
17. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 567. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelező biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapíthatja meg.”
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adók módjára kell behajtani.”
