A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a tőkeáramlás segítése, ezen belül a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megjelenésének, valamint az ezzel összefüggő gazdasági célú letelepedési formák kibővítése és elismerése, a befektetések biztonságával összefüggő garanciális szabályok érvényesítése, továbbá a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény szabályozza a külföldiek gazdasági célú magyarországi letelepedési formái közül a külföldi székhelyű vállalkozások (a továbbiakban: külföldi vállalkozások) magyarországi fióktelepei, továbbá közvetlen kereskedelmi képviseletei létesítésének, működtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait.
(2) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés irányadó akkor is, ha ezt e törvény külön nem említi.
2. § E törvény alkalmazásában:
a) külföldi vállalkozás: a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a III. fejezet vonatkozásában, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepel;
b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek;
c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;
d) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység.
3. § (1) Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.
(2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet telephellyel.
4. § A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg.
5. § (1) A fióktelep akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha
a) a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állammal, illetve nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi szerződés a fióktelep létesítését Magyarországon lehetővé teszi, továbbá
b) a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzetközi szerződés fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
6. § (1) A fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására – ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is –, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: cégnyilvántartási törvény) foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
(2) A fióktelep cégnevét kizárólag a fióktelepnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
7. § Ha jogszabály
a) valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását engedélyhez köti, vagy
b) meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elő, valamint, ha
c) meghatározott tevékenység folytatásához – az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében – külön pénzügyi biztosítékot (így különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerződést, felelősségbiztosítást) is megkövetel,
ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell.
8. § Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet előírhatja, hogy valamely tevékenység folytatására kizárólag belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve többségi vagy kizárólagos devizabelföldi tulajdonban lévő szervezet a jogosult.
9. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül.
(2) Törvény, illetve annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a fióktelepre
a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, a monetáris politika, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint
b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek által indokolt körben és mértékben
eltérő szabályozást állapíthat meg.
10. § (1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet.
(2) A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet.
(3) A fióktelepnél foglalkoztatott személyek ezen jogviszonyuk fennállása alatt
a) a külföldi vállalkozás,
b) a külföldi vállalkozás részvételével akár belföldön, akár külföldön működő gazdálkodó szervezet vagy más szervezet,
c) a külföldi vállalkozás belföldön vagy külföldön létesített más kereskedelmi képviselete, illetve külföldön létesített más fióktelepe
cégnevét nem jegyezhetik, illetve az a)–c) pontokban említett szervezetek, illetve szervezeti egységek cégneve alatt adott meghatalmazás alapján nem járhatnak el.
11. § (1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.
(2) A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá – a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén – a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.
12. § (1) A fióktelep könyvvezetésére, beszámolókészítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.
(2) A külföldi vállalkozás éves beszámolójának egy hiteles másolati példányát a fióktelepnek a cégbíróságnál a tárgyévet követő év szeptember 30-áig letétbe kell helyeznie, s ezzel egyidejűleg közzé kell tennie. Közzétételi kötelezettség alatt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata részére történő megküldést kell érteni.
13. § A fióktelep – ha a devizatörvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másképp nem rendelkezik – devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve – az engedélyköteles ügyletek esetén – az engedélyeket beszereznie.
14. § (1) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Törvény előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.
(2) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed.
15. § A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. Az államháztartás alrendszereiből nyújtandó támogatások igénybevételéről rendelkező jogszabályok hatálya akkor terjed ki a fióktelepre, ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítésére tekintettel jogszabály erről kifejezetten rendelkezik.
16. § A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezik a fióktelep gazdasági kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről.
17. § (1) A külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület. A tulajdonszerzéshez nem szükséges engedély
a) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy
b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve a viszonosság fennállásáról a külügyminiszter és az igazságügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti meg.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan.
(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.
18. § (1) A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltak irányadók.
(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik.
(3) A fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.
19. § (1) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső eljárás) megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejűleg a Cégközlönynél közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie. Ebben tájékoztatást kell adnia arról, hogy a hitelezők külföldön – az ott megindult eljárásban – milyen módon érvényesíthetik követeléseiket.
(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében terjed ki.
(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön, személyes joga alapján indított fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság – a cégbíróság értesítése alapján – hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.
(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró – a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult – felszámoló rendelkezik.
20. § (1) Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, és a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás államával nincs nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat, a hitelezők a fióktelep felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti megyei bíróságtól. Az eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. A felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésére biztosítékot nyújt.
(2) Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezik.
21. § (1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárás akkor is kezdeményezhető, illetve abban hitelezőként igény akkor is előterjeszthető, ha hitelező a követelését érvényesíti a külföldi vállalkozás ellen külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban.
(2) A 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban említett nemzetközi szerződésekről, illetve a viszonosság fennállásáról az igazságügyminiszter és a külügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
22. § (1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárásban
a) adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában,
b) a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel),
c) ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, ott a fióktelep vezetőjét kell érteni,
d) ahol a Cstv. – a felszámolási eljárásban – a 8. §-ának (1) bekezdése szerinti szervekre, illetve testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás esetében a létesítő okirata szerinti ügyvezetést ellátó személyt vagy testületet, illetve – a külföldön megindított fizetésképtelenségi eljárás esetében – a külföldi vállalkozás vagyonával kapcsolatban rendelkezésre jogosult felszámolót kell érteni.
(2) A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha
a) a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert – (1) bekezdés szerinti – tartozást az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy
b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
(3) A 20. § szerinti eljárás a hitelező kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése (cégnyilvántartási törvény 55. §) alapján indul.
23. § (1) A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(2) Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:
a) a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása,
b) a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak,
c) nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott,
d) nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen.
(3) A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(4) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. A (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5) A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek és törli a fióktelepet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.
(6) A fióktelep megszűnése esetén a fióktelep cégneve alatt megszerzett olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt és kollektív befektetési értékpapírt, amelyet devizakülföldi nem szerezhet meg, el kell idegeníteni, a külföldi vállalkozás az elidegenítés utáni ellenértékre tarthat igényt.
24. § Pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési, kiegészítő befektetési, befektetési alapkezelői szolgáltatásokat, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, továbbá a közraktározási tevékenységet végző fióktelep létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másképp nem rendelkezik.
25. § Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon.
26. § (1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozási jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.
(2) A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra – ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is –, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét kizárólag a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek, valamint a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság közötti két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat a kereskedelmi képviselet magyarországi létesítését lehetővé teszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve a viszonosság fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
27. § (1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára
a) külkereskedelmi szerződéseket közvetít,
b) részt vesz a szerződéskötések előkészítésében,
c) tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez.
(2) Ha jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az (1) bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja.
(3) A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat.
(4) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed.
28. § A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges – termőföldnek, illetve védett természeti területnek nem minősülő – ingatlan megszerzésére, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
29. § (1) Külföldi állampolgár kereskedelmi képviseletnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.
(3) A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.
30. § (1) A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, ha
a) a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá
b) a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és
c) nincs a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás folyamatban.
(2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(3) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(4) A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a kereskedelmi képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek, s törli a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.
31. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi székhelyű biztosítóintézet magyarországi képviseletének létesítésére, működésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másképp nem rendelkezik.
32. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: kamarai törvény) 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„b) gazdálkodó szervezet: az az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet – a lakásszövetkezet kivételével – a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó, továbbá az adófizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő,”
„f) székhelyen a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének cégbírósági bejegyzés szerinti székhelyét is érteni kell.”
(2) A kamarai törvény 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik a területi gazdasági kamarai tagság, ha)
„a) a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének megszűnését is –,”
33. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével – (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá – a II–III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével – a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.”
34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítás nem terjed ki:)
„c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül.”
35. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki)
„c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti helyi bíróság,
d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság).”
36. § A Cstv. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
37. § (1) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldiek magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek.”
(2) A Btv. 3. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben említett gazdasági célú letelepedési formán kívül külföldiek által csak külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként lehet Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatni. Külföldi székhelyű vállalkozás alatt a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként üzletszerű gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni.”
38. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, a külföldi vállalkozások a cégnyilvántartási törvény hatálybalépésétől kérhetik fióktelepük bejegyzését a cégjegyzékbe.
(2) A törvény hatálybalépésével
a) a külföldiek kereskedelmi képviseleteiről, valamint információs és szerviz irodáiról szóló 3/1989. (II. 26.) KeM rendelet,
b) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 18. §-ának (5) bekezdése
hatályát veszti.
(3) Az e törvény hatálybalépésekor működő információs és szerviz irodák 1999. december 31-ig kérhetik kereskedelmi képviseletként történő nyilvántartásba vételüket a cégbíróságtól, ha az e törvény szerinti feltételeknek megfelelnek. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság intézkedik a nyilvántartásából való törlés iránt.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor a cégbíróság előtt folyamatban levő – információs, illetve szerviz iroda bejegyzésére irányuló – eljárásban a kérelmező 1998. szeptember 1-jéig választhat, hogy információs, illetve szerviz iroda bejegyzését kéri [figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra], vagy kérelmét kereskedelmi képviselet bejegyzésére irányuló kérelemként módosítja.
(5) Azok a devizakülföldiek, amelyek e törvény hatálybalépésekor már megkötött külkereskedelmi szerződések alapján folytatnak Magyarországon telephelyen (telepen) vállalkozási tevékenységet, belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet, illetve fióktelep létesítése nélkül működhetnek az adott külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében, de legkésőbb 1999. december 31-ig.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor bizományi raktárat fenntartó, illetve vevőszolgálati és szerviz tevékenységet ellátó kereskedelmi képviseletek e tevékenységüket 1998. december 31-ig folytathatják.
