Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok Alkotmányban és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott társulási jogának gyakorlati érvényesítése, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik.
2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.
3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.
4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a megállapodás jóváhagyásához;
b) a megállapodás módosításához;
c) a megállapodás megszüntetéséhez;
d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;
e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.
(2) A társulási megállapodást felmondani - az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel - a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló - az (1) bekezdésben meghatározott szavazataránnyal hozott - döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.
(3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
5. § (1) A megállapodás határozatlan vagy a megállapodás szerinti határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti.
(2) A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.
6. § (1) A társulás megszűnik:
a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését;
c) a bíróság jogerős döntése alapján.
(2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.
(3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.
(4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.
7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.
(2) A megállapodás tartalmazza:
a) a megbízó és a megbízott nevét, székhelyét;
b) azt a feladatot, hatáskört, szolgáltatást, melyet a megbízott ellát, illetőleg nyújt;
c) a megbízás időtartamát;
d) a megbízás teljesítésének feltételeit, a díját, a költségeket, ezek elszámolásának és ellenőrzésének a módját;
e) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;
f) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.
(2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek - megállapodás esetén a polgármesterek - véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.
(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges.
(4) A megállapodás tartalmazza:
a) a társulás nevét, székhelyét;
b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;
c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;
d) a megállapodás időtartamát;
e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
f) a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;
g) a társulás ellenőrzésének rendjét;
h) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;
i) a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;
j) intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
k) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.
10. § (1) A 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.
(2) A társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott - megállapodásban meghatározott számú - helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba.
(3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével.
(4) Szavazni személyesen vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.
(5) A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.
(6) A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.
(7) A társulási tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.
11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben.
12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást.
13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.
(2) A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti.
(3) Az ülést össze kell hívni:
a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal;
b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban;
c) a társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó - indítványára;
d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére.
(4) A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
14. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint a felét.
(2) A társulási tanács részletes működési szabályait - a megállapodásban meghatározott keretek között - maga állapítja meg.
15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:
a) a társulás nevét, székhelyét;
b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét;
c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;
d) a társulási tanács működésére vonatkozó szabályokat;
e) a 8. § (4) bekezdés c)-k) pontjaiban foglaltakat.
16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.
17. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv, létrehozásához alapító okirat szükséges.
(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10-15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg.
18. § A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodása tartalmazza:
a) a 15. § a)-e) pontjaiban foglaltakat;
b) intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
c) a társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását;
d) a társulásnak átadott vagyontárgyakat;
e) a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.
19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.
20. § (1) A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet.
(2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.
(3) Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezés és megbízás kizárólag e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra, továbbá intézmény alapítása a 16. §-ban meghatározott társulásra ruházható át.
(4) E törvény alkalmazásában
a) polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét, a főpolgármestert,
b) jegyzőn a főjegyzőt, körjegyzőt
is érteni kell.
21. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül.
