b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.
79. § (1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.
(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját,
b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét,
c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat,
d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartását;
e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,
f) közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.
(3) A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon kell közzétenni.
80. § A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.
81. § (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a minisztérium véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A minisztérium a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.
82. § A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) alakítható. A Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.
83. § (1) A Tanácsot azok a közművelődési célú társadalmi szervezetek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon kihirdeti. A kihirdetéstől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Tanács megalakítására.
(4) A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Tanács megalakulását, meghatározzák a Tanács szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.
(5) A jegyző a Tanács működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.
(6) A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési társadalmi szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Tanácshoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.
(8) A Tanács
a) véleményt nyilváníthat, illetőleg javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,
c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.
(9) A Tanács ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról – másolási díj ellenében – másolatot kaphat.
(10) A Tanács működési feltételeit tagjai biztosítják.
(11) A jegyző a Tanács tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat
a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,
b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre, rendelkezésre bocsátja.
84. § (1) A megyei (fővárosi) önkormányzat a megye települései (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására megyei művelődési központot működtethet.
(2) A megyei (fővárosi) önkormányzat számára az e törvény szerinti közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
85. § A megyei (fővárosi) önkormányzat a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében
a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását,
b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,
c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít,
d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,
e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel,
f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását,
g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.
86. § A megyei (fővárosi) önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg:
a) közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b) a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.
87. § A Magyar Művelődési Intézet a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei (fővárosi) feladatok segítése érdekében országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amelyet a minisztérium tart fenn.
88. § A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében
a) az e törvényben foglaltak szerint közreműködik a művelődéshez való jogok biztosításában,
b) kiadja a közművelődési feladatellátás biztosításához szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,
c) kiadja a közép- és felsőfokú szakmai képzés, minősített szakmai továbbképzés követelményeit,
d) rendeletben határozza meg az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,
e) véleményezési jogot gyakorol a helyi önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,
f) szabályozza az országos közművelődési szakértői engedélyek kiadását,
g) meghatározza a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,
h) felelősségi körében gondoskodik a felügyelete alatt működő, a közművelődést szolgáló központi költségvetési intézmény fenntartásáról, irányításáról,
i) a szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény előírásainak, a közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását.
89. § A közművelődést szolgáló és lehetővé tevő feltételek megteremtésében a tevékenységben résztvevők saját ráfordításaihoz, az intézmények működési bevételeihez és az egyéb forrásokhoz társulva, meghatározó a központi költségvetési hozzájárulás és a helyi önkormányzati támogatás.
90. § A települési és megyei (fővárosi) önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív állami hozzájárulásban részesülnek.
91. § (1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja
a) a közművelődés országos feladatainak finanszírozását,
b) a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak fejlesztését,
c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete működési támogatását,
d) a népfőiskolai mozgalmak és más, országos közművelődési társadalmi szervezetek támogatását.
(2) A Belügyminisztérium költségvetése érdekeltségnövelő pályázati keretet tartalmaz az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.
92. § (1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez központi költségvetési hozzájárulás szükséges, amelyet a Belügyminisztérium fejezetében megjelenő normatív hozzájárulás, központosított előirányzat, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében megjelenő előirányzatok tartalmaznak.
(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és a levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A helyi önkormányzatoknak biztosított normatív hozzájárulás országosan összevont összege nem lehet kevesebb, mint az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben a helyi önkormányzatok által országosan a fenti tevékenységekre fordított teljes működési kiadások intézményi működési bevételekkel csökkentett összegének 60%-a, és legalább el kell érnie a helyi önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi normatívájának az adott költségvetési évet megelőző évre előirányzott összegét.
(3) A központi támogatást a helyi önkormányzatok a mindenkori költségvetési törvényben a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, a Normatív hozzájárulások alcímen az alábbiak szerint elkülönítve:
a) települési közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz jogcímen a települési önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének kétharmadát kapják, melyet állandó népességszámuk alapján kell felosztani;
b) a megyei (fővárosi) közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz jogcímen a megyei (fővárosi) önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének egyharmadát kapják. A támogatás 33%-át egyenlő arányban, 67%-át pedig állandó népességszám alapján.
(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, amelynek mértéke a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének 5%-a.
(5) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési fejezetén belül
a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 22,5%-ának,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 4%-ának
megfelelő összeget kell biztosítani.
(6) Az Országgyűlés, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetési előirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti fejezetében kell meghatározni.
(7) Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
93. § Az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteményi és közművelődési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának meghatározásánál a fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekből, valamint szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.
94. § (1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak
a) büntetlen előéletű,
b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező
személy alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött.
(3) A szakképesítés alól jogszabályban meghatározott módon felmentés adható.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek 7 évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben szabályozza.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlásra, illetve könyvtári szolgáltatások térítésére.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.
(7) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülhet.
95. § Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben magasabb vezető beosztás ellátásával csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló bízható meg.
96. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező 103. §-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2. számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.
(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 1999. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 45%-ának”
(megfelelő összeget kell biztosítani.)
(4) A törvény 94. §-ának (4)–(6) bekezdése 1999. január 1-jén lép hatályba.
97. § (1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szereplő könyvtárral akkor rendelkezik az iskola, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
(2) A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
98. § (1) Ahol jogszabály „muzeális emlék”-et vagy „muzeális érték”-et említ, ott „kulturális javak”-at, ahol „történeti (régészeti) jelentőségű védett földterület”-et, azon „régészeti jelentőségű védett földterület”-et, ahol „ásatás”-t ott „régészeti feltárás”-t kell érteni.
(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és földterületek védettségét.
(3) A működési engedéllyel nem rendelkező azon intézmények, amelyek múzeum elnevezést használnak hivatalos irataikon, e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kötelesek megváltoztatni elnevezésüket.
(4) E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a muzeális intézmények – korábbi jogszabályok alapján kiadott – működési engedélyeit.
(5) Az e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül felül kell vizsgálni a régészetileg védett földterületeket, és a felülvizsgálat eredményétől függően az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény alapján történő védetté nyilvánítására.
(6) Az e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a védett kulturális javakat, és a felülvizsgálat eredményétől függően az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény alapján történő védetté nyilvánítására.
(7) A miniszter a védett kulturális javak jegyzékét a jelen törvény hatálybalépését követő egy éven belül, a védett kulturális javak gyarapodását és törlését pedig évenként hivatalos közlönyében külön mellékletben közzéteszi.
99. § A Kormány létrehozza a Kulturális Örökség Szakmai Kollégiumát, amely tanácsadó, javaslattevő és véleményező testületként jár el az épített örökség és a kulturális javak, valamint a levéltári anyag védelmével, továbbá a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtárakkal, valamint a közlevéltárakkal és a nyilvános magánlevéltárakkal összefüggő kérdésekben.
100. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza
a) a védett kulturális javak külföldre viteléhez, valamint a muzeális intézmény alapításhoz szükséges biztosítékot,
b) a muzeális intézmények látogatóit és a könyvtárhasználókat megillető kedvezményeket,
c) a muzeális intézményben folytatható kutatást,
d) a műkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket,
e) a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetését,
f) az országos dokumentumellátási rendszer működését,
g) a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai szolgáltatásokat,
h) az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását, összetételét és működését,
i) a közgyűjtemények finanszírozását és központi támogatását,
j) a bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,
k) a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatását és hasznosítását,
l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési kedvezményét.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kulturális örökség védelmére közalapítványt hozzon létre.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályait,
b) a kulturális tárgyak kiviteli engedélyezésének részletes szabályait,
c) a régészeti lelőhelyek védettségi eljárását, valamint a régészeti feltárások részletes szabályait,
d) a muzeális intézmények működési engedélyeivel kapcsolatos kérdéseket,
e) a védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a régészeti lelőhelyek nyilvántartását,
f) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatát,
g) a muzeális intézmények ügyrendi szabályzatát,
h) a kulturális javakkal kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási szabályokat,
i) a muzeális intézmények szakmai normatíváit, a továbbképzés rendszerét és követelményeit,
j) a kulturális örökség közgyűjteményekben őrzött javai sokszorosításának, másolásának, adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát,
k) a Kulturális Örökség Igazgatóságára és annak eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
l) a muzeális intézményekre, a könyvtárakra és a közművelődési intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjét,
m) a különböző típusú könyvtárak működését, szakmai követelményeit és normatíváit, a továbbképzés rendszerét,
n) a Könyvtári Intézet jogállását és gazdálkodását,
o) a könyvtárak szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmát,
p) a könyvtári dokumentumellátást,
q) a beiratkozási díjra és a könyvtári szolgáltatások térítési díjára vonatkozó szabályokat,
r) a könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltári szakértői névjegyzék vezetését,
s) a könyvtári szakemberek képesítési feltételeit, illetőleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat, továbbá a könyvtári alkalmazottak kedvezményeit,
t) az összevont önkormányzati intézmények működését,
u) az önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatását,
v) a közművelődési és közgyűjteményi feladatfinanszírozás és a közművelődési és közgyűjteményi telematikai feladatfinanszírozás Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeti kezelésű címe felhasználását,
w) a közép- és felsőfokú közművelődési továbbképzés és a minősített szakmai továbbképzés rendszerét és követelményeit,
x) az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, illetőleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat,
y) a muzeális intézményekben foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, illetőleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat.
(4) A miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben nyilváníthat valamely földterületet régészeti jelentőségű védett földterületté.
(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben szabályozza a könyvtári dokumentumok védelmét és nyilvántartását.
101. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 35. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 3199/92/EGK rendelete a kulturális javak exportjáról,
– a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területéről jogellenesen elszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról,
– a Bizottság 752/93/EGK rendelete a 3711/92/EGK rendelet végrehajtásáról.
102. § (1) Az Ltv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és használhatóságáról.
(2) Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kell elhelyezni.
(3) Ha a megszűnő szerv feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes közlevéltár egyetértésével kell elvégezni.
(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szűnik meg, irattári anyagának maradandó értékű részét az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott ideig történő további őrzéséhez, kezeléséhez, illetőleg selejtezéséhez szükséges költségek biztosításáról a megszüntetésről intézkedő szerv gondoskodik.”
(2) Az Ltv. 10. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A belügyminiszter a helyi önkormányzatok, az ágazati irányítást ellátó miniszter pedig az állami és a helyi önkormányzati intézmények részére – a művelődési és közoktatási miniszter által megbízott szakmai testület véleményének kikérésével – ad ki iratkezelési mintaszabályzatot.”
(3) Az Ltv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közlevéltár vezetőjét pályázat útján a Magyar Országos Levéltár esetében a művelődési és közoktatási miniszter, míg az állami szaklevéltárak, valamint a megyei és települési önkormányzatok, illetve köztestületi, közalapítványi és egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai esetében – a művelődési és közoktatási miniszter véleményének kikérésével – a fenntartó nevezi ki, illetve menti fel.”
(4) Az Ltv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb segédanyagokat dolgoz ki, s azokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyetértésével közzéteszi.”
(5) Az Ltv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki:
„k) ellátja a levéltári szakfelügyelet működtetésével kapcsolatos teendőit;
l) gyakorolja a 33. § (5) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát;
m) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghatározott szempontok szerint gyűjti és feldolgozza a közlevéltárak, valamint a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatokat.”
(6) Az Ltv. 24. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor írásban nyilatkozni kell a kutató által megismert személyes adat – kutatás célja szerinti – felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról.
(6) A kutató a (2) bekezdés c) pontja alapján végzett tudományos célú kutatás során feltárt személyes adatot tartalmazó iratról az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is készíttethet nem anonimizált másolatot.”
(7) Az Ltv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A személyes adatok azonos védelmét biztosító ország kutatója számára tudományos célból, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi idő lejárta előtt is engedélyezhető a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag kutatása, feltéve, hogy a 22. § (1) bekezdésében meghatározott 30, illetőleg 15 év már eltelt. A kutatás akkor engedélyezhető, ha
a) a személyes adatok azonos védelmét az adott országot illetően az igazságügyminiszter az adatvédelmi biztossal egyetértésben megállapítja,
b) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének – a kutató részletes kutatási terve alapján megadott – támogató állásfoglalását és írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett kutatás során feltárt iratok másolhatóságát illetően a 24. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának – a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatása céljából – külföldi tudományos intézmény részére, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi idő lejárta előtt történő átadása tárgyában adatvédelmi szerződést kössön.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatvédelmi szerződésen alapuló adattovábbítást – a 24. § (1) bekezdésében foglalt védelmi idő lejártáig – az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója megtilthatja. A tiltakozási jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás szabályait a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.”
(8) Az Ltv. 30. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A törlés elrendelésével egyidejűleg kezdeményezi a levéltári anyag védetté nyilvánítását.”
(9) Az Ltv. 30. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A költségvetési támogatás a pártok által fenntartott nyilvános magánlevéltárakat is megilleti.”
(10) Az Ltv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A védett levéltári anyaggá nyilvánítást a tulajdonos, illetőleg a tulajdonos egyetértésével bárki kezdeményezheti bármely közlevéltárnál vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál. Nincs szükség a tulajdonos hozzájárulására, ha a védetté nyilvánítás a 30. § (3) bekezdése vagy a 34. § alapján történik.”
(11) Az Ltv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (2)–(3) bekezdésének számozása (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt iratokat a tulajdonos külföldre kívánja vinni, köteles azt bármely közlevéltárnak bemutatni. A közlevéltár, ha álláspontja szerint a bemutatott irat maradandó értékűnek minősül, kezdeményezi annak védetté nyilvánítását.”
(12) Az Ltv. a következő V/A. fejezettel egészül ki:
„V/A. Fejezet
A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggő egyes kérdések
34/A. § (1) A közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyag évi 2%-ának átvizsgálásához, a szükséges selejtezés elvégzéséhez és a 13. § f) pontjában meghatározott biztonsági másolatok elkészítéséhez, valamint a veszélyeztetett állapotú iratok, illetőleg a bennük lévő információk tartós megőrzését szolgáló egyéb teendők ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatából kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatnak a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázat kiírásával gondoskodik. A pályázat kiírásának, elbírálásának és az előirányzat felhasználásának szabályait a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és technikai feltételeit legkésőbb 2000. december 31-éig kell megteremteni.
34/B. § A 17. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzéséhez szükséges költségvetési előirányzatot a Magyar Országos Levéltár éves költségvetésének elkülönített tételeként kell meghatározni.
34/C. § (1) A nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatására szolgáló költségvetési előirányzatot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként kell évente meghatározni.
(2) A nyilvános magánlevéltárban őrzött anyag 1 folyóméterére vetített költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint az általános levéltárakban őrzött anyag 1 folyóméterére az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben jutó működési kiadás – intézményi működési bevételekkel csökkentett – összegének 25%-a.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásának rendjét a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.
34/D. § Az általános levéltárak esetében a 15. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti raktárak kialakítását – elsősorban az állami tulajdonú levéltári anyag, valamint az önálló levéltárral nem rendelkező helyi önkormányzatok működése során keletkezett levéltári anyag folyamatos átvételének biztosítása érdekében – a Kormány által jóváhagyott fejlesztési program segíti. A fejlesztési programot a művelődési és közoktatási miniszter 1998. június 30-áig terjeszti a Kormány elé.”
(13) Az Ltv. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy rendeletben szabályozza a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánítására vonatkozó eljárást, a 23. § (3) bekezdésében meghatározott kuratórium működését, továbbá – az igazságügyminiszterrel együtt – az eredeti köziratot helyettesítő másolat készítésének rendjét, a levéltári szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek működését, valamint a levéltári anyag külföldre vitelét.”
(14) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ltv. 6. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „művelődési és közoktatási miniszter” szövegrész helyébe a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szövegrész, 8. §-ának b) pontjában a „Magyar Országos Levéltár” szövegrész helyébe a „szakfelügyelők” szövegrész, 10. §-ának (1) bekezdésében az „Egységes iratkezelési szabályzatot” szövegrész helyébe az „Iratkezelési mintaszabályzatot” szövegrész, 10. §-ának (4) bekezdésében az „Az (1)–(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdésben” szövegrész, 10. §-a (5) bekezdésének utolsó mondatában a „művelődési és közoktatási miniszter” szövegrész helyébe a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szövegrész, 30. §-ának (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe „a 34/C. §-ban foglaltak szerinti” szövegrész, 33. §-ának (1) bekezdésében a „művelődési és közoktatási miniszter” szövegrész helyébe a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szövegrész, valamint 34. §-ának (1) bekezdésében a „valamely jelentős közéleti személyiség” szövegrész helyébe „a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életben jelentős szerepet betöltött személyek” szövegrész lép.
103. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 216. §-ának címe az alábbiakra módosul és a § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Műemlék megrongálása
216. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti műemléket megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemlék jellegét, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. az alábbi új alcímekkel, valamint 216/A–216/B. §-okkal egészül ki:
„Kulturális javak megrongálása
216/A. § (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Visszaélés kulturális javakkal
216/B. § (1) Aki a kulturális javak körébe és védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban előírt előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, úgyszintén aki a kulturális javak körébe tartozó védett tárgy tulajdonjogának bekövetkezett változására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi.”
(3) A Btk. 324. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki)
„b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongál meg.”
(4) A Btk. 324. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás)
„b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket semmisít meg.”
(5) A Btk. 325. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.”
(6) A Btk. 309. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 312. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 316. § (4) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában, valamint 326. §-ának (3) bekezdésében a „muzeális tárgyra” szövegrész helyébe „kulturális javak körébe tartozó tárgyra” szövegrész kerül.
104. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:]
„h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,”
105. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 117. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal az eredeti (4)–(9) bekezdés számozása (5)–(10) bekezdésre változik:
„(4) Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a behozataltól számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága védetté nyilvánít.”
106. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 9. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(2) E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra:]
„h) a régészeti feltárásokra.”
107. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése,”
„k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása,”
108. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 52. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, és új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett ásványok, ősmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható.”
109. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény,
b) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet,
c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított 1991. évi XX. törvény 112., 122–125., 127. §-ai,
d) az Ltv. 9. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (2) bekezdésében a „valamint az állami intézmények és a helyi önkormányzati intézmények” szövegrész, továbbá a 10. §-a (4) bekezdésének második mondata,
e) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 17/1976. (VI. 7.) MT rendelet,
f) a művelődési otthonokról szóló 3/1979. (I. 20.) MT rendelet,
g) a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtásáról rendelkező 1035/1976. (XI. 13.) MT határozat, valamint a módosításáról rendelkező 23/1982. (V. 24.) MT rendelet 5. §-a és a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
h) a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről szóló 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a (1) bekezdésének b)–c) és e) pontja, (2) bekezdésének c)–g) és i) pontja,
i) a művelődési otthonokról szóló 1/1979. (I. 20.) KM rendelet,
j) a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről szóló 5/1978. (XII. 12.) KM rendelet.
(2) A törvény II. részének hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 1975. évi 6. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított 1991. évi XX. törvény 126. §-a,
c) az országos múzeumok felsorolásáról szóló 1032/1981. (X. 30.) Mt. h. határozat, valamint a módosításáról rendelkező 131/1989. (XII. 22.) MT rendelet és az 1022/1991. (V. 23.) Korm. határozat. *
E törvény alkalmazásában:
a) Állami egyetemek könyvtárai: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt állami egyetemek központi könyvtárai.
b) Állomány: a könyvtár által tartós megőrzésre nyilvántartásba vett dokumentumok összessége.
c) Elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel olvasható dokumentum.
d) Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.
e) Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.
f) Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog.
g) Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy szervezet.
h) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.
i) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben.
j) Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.
k) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember.
l) Könyvtárközi dokumentumellátás:
– a dokumentumok lelőhelyének nyilvántartása és adatszolgáltatás a nyilvántartásból az igénylők részére,
– a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül attól, hogy a dokumentum milyen formában és módon kerül az igénylőhöz,
– a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítása a könyvtári rendszer számára.
m) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásra vonatkozó kérések közvetítését is.
n) Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum.
o) Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.
p) Közművelődési szakember: a felsőfokú végzettségű népművelő (művelődésszervező, kulturális menedzser), valamint az e törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel vagy felső-, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkező személy.
q) Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.
r) Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület).
s) Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet és Magyarország népei történelmének minden kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, írásos és egyéb (hangdokumentum vagy régészeti jelenség) bizonyítéka, valamint a művészeti alkotások.
sz) Muzeális intézmény: a múzeum, a közérdekű muzeális gyűjtemény és a közérdekű muzeális kiállítóhely.
t) Művelődési szervezet: minden olyan jogi személyiséggel rendelkező települési, megyei, regionális, országos szervezet (például népfőiskola), amely alapító okirata szerint e törvény 76. §-ában felsorolt közművelődési feladatokból egy vagy több tevékenység megvalósítására jött létre.
u) Művelődő közösség: a művelődési érdeklődési kör és az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő – jogi személyiség nélküli – lakossági csoport.
v) Népfőiskola: olyan felnőttoktatási célú tanfolyamokat szervező, helyi önszerveződés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán túl személyiségfejlesztő (állampolgári, közéleti) elemet is tartalmaz, s melyek lebonyolítási, oktatási rendszerét, módszereit a résztvevők maguk is alakíthatják.
w) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad hozzáférést.
x) Régészeti feltárás: minden olyan tevékenység, melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. Régészeti feltárásnak minősül a terepbejárás, az ásatás (hitelesítő és próbaásatás), a megelőző feltárás, a leletmentés, a falkutatás, a műszeres lelet- és lelőhely felderítés.
y) Régészeti lelet: a régészeti örökség felszínre került, felfedezett tárgyi vagy jelenségszintű eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították, vagy sem.
z) Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatóak.
zs) Régészeti örökség elemei: az emberi lét bármely, elmúlt korokból fennmaradt nyomai, amelyek száz évnél régebbiek, és amelyek segíthetnek rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. A régészeti örökség magában foglal minden lelőhelyet, építményt, szerkezetet, tárgyat vagy más emléket, jelenséget, érzékelhető összefüggést a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt, barlangokban.
Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Főváros Önkormányzata
Hadtörténeti Múzeum – Honvédelmi Minisztérium
Iparművészeti Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Közlekedési Múzeum – Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múzeum, Kortárs Irodalmi Központ – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Magyar Nemzeti Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Magyar Természettudományi Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Mezőgazdasági Múzeum – Földművelésügyi Minisztérium
Néprajzi Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Országos Műszaki Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Népjóléti Minisztérium
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Szépművészeti Múzeum – Művelődési és Közoktatási Minisztérium
Országos szakkönyvtár: az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, az Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Országgyűlési Könyvtár, az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, a Magyar Filmintézet Könyvtára, a Hadtörténeti Intézet Könyvtára.
