1. § A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő arra az ingatlanra, amelynek kezelői jogát az 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (2) bekezdése alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) gyakorolja, kivéve e vagyoni körből a pártok által a Tv. 2. §-a alapján használt ingatlanokat.
2. § (1) A szervezet elhelyezését szolgáló ingatlant, ingatlanrészt (a továbbiakban együtt: ingatlan) – a tevékenységhez szükséges mértékben – a Tv. 2. §-a alapján arra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezet tulajdonába kell adni.
(2) E törvénynek az ingatlanra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezetre vonatkozó szabályait alkalmazni kell arra az oktatási, kulturális, szociális célú egyesületre és alapítványra is, amely a Tv. 4. §-ában meghatározott harmadik személyként az ingatlant ténylegesen használja.
(3) A tevékenységhez szükséges mértékű az ingatlan akkor, ha azt az ingyenes használó a Tv. hatálybalépésétől folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és indokolt mértékben tevékenysége gyakorlásához használja.
(4) A szervezet elhelyezését szolgálja az iroda, az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális és egyéb kiszolgáló helyiség.
(5) Ha az ingatlan kezelői jogát vagy azt megelőzően tulajdonjogát a társadalmi szervezet ellenértékét saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési támogatás igénybevétele nélkül) szerezte, azt számára az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozó feltételekre való tekintet nélkül tulajdonába kell adni. A saját anyagi eszközből történt szerzést a társadalmi szervezet hitelt érdemlően köteles bizonyítani.
(6) Az a társadalmi szervezet, amely a Tv. 2. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, de olyan ingatlan tulajdonosa, amelyet más társadalmi szervezet a tevékenységéhez szükséges mértékben, az alapszabályában foglaltakkal összhangban, jóhiszeműen használ, a Tv. 2. §-ának hatálya alá tartozó ingatlan tulajdonjogát csak abban az esetben kaphatja meg, ha a más társadalmi szervezet által használt ingatlan tulajdonjogát saját eszközeiből szerezte, vagy ettől eltérő tulajdonszerzés esetén a más társadalmi szervezet által használt ingatlan tulajdonjogáról e törvény 13. §-a (1) bekezdésében meghatározott időpontig az állam javára lemond.
3. § Az átadásra kerülő épülethez az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő településrendezési és építésügyi előírásoknak megfelelően több építési telekre már nem osztható minimális mértékű telket lehet tulajdonba adni. Az ennél nagyobb ingatlan esetén a szükséges telekalakítást a tulajdonbaadás előtt el kell végezni.
4. § (1) A tulajdonszerzésre jogosultak részére ingatlan közös tulajdonba is adható, ha az ingatlant közösen használták, illetőleg a tulajdonba adás csak így teljesíthető.
(2) Ha a használati jog az ingatlan egy részére vonatkozik, a tulajdoni igény a természetben elkülönített ingatlanrész forgalmi értékének az egész ingatlan forgalmi értékéhez viszonyított aránynak megfelelő tulajdoni hányadra vonatkozik azzal, hogy ahhoz a használati joggal (Ptk. 165. érintett ingatlanrész használata tartozik.
5. § (1) Nem adható a 2. §-ban említett szervezet (a továbbiakban együtt: használó) tulajdonába az az ingatlan, amely más jogszabály rendelkezése folytán nem ruházható át.
(2) A műemléki védelem alatt álló épület és a védett természeti területen lévő ingatlan – ha jogszabály az átruházást nem tiltja – a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hozzájárulásával adható a használó tulajdonába.
(3) Nem adható a használó tulajdonába a (2) bekezdésben említett ingatlan, ha a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által előírt feltételt a használó nem fogadja el; illetőleg az épület része, ha a tulajdonosváltozás tilalmát az egész épületre műemlékvédelmi okból az arra jogosult hatóság már korábban kimondta.
(4) Az ingatlant abban az esetben lehet a használó tulajdonába adni, ha a használónak nincs lejárt köztartozása, vagy köztartozását folyamatosan, előre meghatározott törlesztő részlettel teljesíti, s ezt a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjpénztár területileg illetékes szerve által 60 napnál nem régebben kiállított okirattal igazolja, és a használónak az ingatlanhasználattal kapcsolatban a KVI-vel szemben sincs tartozása.
6. § A tulajdonba adás a jogosultak számára ingyenesen történik. A jogügylet mentes a vagyonszerzési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, valamint az általános forgalmi adó megfizetése alól.
7. § (1) A tulajdonba adott ingatlant – a (2) bekezdés kivételével – a szerződés megkötésétől számított 15 éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba a KVI javára be kell jegyezni.
(2) A KVI hozzájárulásával az ingatlan a felújítását, korszerűsítését szolgáló hitelfelvétel érdekében megterhelhető, azonos vagy hasonló célú más ingatlan vásárlása, építése érdekében elidegeníthető, vagy más ingatlanra cserélhető. Az így szerzett újabb ingatlanra az e törvény alapján tulajdonba kapott ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Ha a tulajdonos az új ingatlan tulajdonjogát egy éven belül, az épített ingatlanra a használatbavételi engedélyt négy éven belül nem szerezte meg, az elidegenített ingatlan szerződésben megállapított vételárának összegét a központi költségvetésbe a tulajdonos köteles befizetni.
(4) Ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan szerződésben megállapított vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50%-ot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni.
(5) A tulajdonos a (3) bekezdés szerinti befizetést az ott írt határidő lejártát követő 30 napon belül, a (4) bekezdésben foglalt befizetést a megszerzett ingatlanra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.
8. § A tulajdonba adásra vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy az átadott ingatlant – az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt – a tulajdonos a szervezet elhelyezésére, illetőleg az alapszabályában meghatározott működési célját szolgáló tevékenység folytatására használhatja. Ha a tulajdonos e vállalt kötelezettségét megszegi, az ingatlan tulajdonjoga e törvény erejénél fogva az államnak visszajár.
9. § Ha a tulajdonos társadalmi szervezet az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogutód a 8. § szerinti használati feltételt nem vállalta, az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlan e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába visszakerül, arról a megszűnő társadalmi szervezet nem rendelkezhet.
10. § (1) Az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt megindított végrehajtás során a követelések kielégítése után fennmaradó összeg nem az adóst (az ingatlan volt tulajdonosát), hanem a központi költségvetést illeti.
(2) Az ingatlan-végrehajtás során befolyt vételárból kifizetett követelés összegét az adós köteles a központi költségvetés számára megfizetni a KVI-vel kötött szerződésben foglalt ütemezés szerint. A KVI a tartozás részletekben való megfizetését engedélyezheti. Ha az adós költségvetési támogatásban részesült, a tartozás összegével a költségvetési támogatást – a beszámítás szabályai szerint – csökkenteni kell.
11. § Ha az ingatlan a 2. § (5)–(6) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni.
12. § A tulajdonba adásra vonatkozó szerződést a tulajdonszerzésre jogosult használóval a KVI-nek kell megkötnie. Az ingatlanok tulajdonba adása könyv szerinti értéken történik.
13. § (1) A használó e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül írásban jelentheti be igényét a KVI-hez a tulajdon megszerzése iránt. E határidő jogvesztő.
(2) A KVI a tulajdonba adásra vonatkozó szerződést az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő 4 hónapon belül megküldi a jogosultnak.
14. § Ha a tulajdonátadásra vonatkozó szerződést a felek a tulajdonszerzésre jogosulthoz való megérkezésétől számított 2 hónapon belül nem kötötték meg, az ingyenes tulajdonszerzésre való jogosultság megszűnik. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
15. § (1) A használó társadalmi szervezetet a 2. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén bérleti jog illeti meg az általa működési céljaira használt arra az ingatlanra, amelyet a 2. § alapján nem kaphat tulajdonába. Ugyanez vonatkozik a tulajdonába adható, de a 13. § (1) bekezdése szerint általa nem igényelt ingatlanra.
(2) A KVI a használót a bérleti szerződés megküldésével felhívja a szerződés megkötésére. Ha a használó 2 hónapon belül a szerződést nem kötötte meg, a bérleti szerződéshez való joga megszűnik.
(3) A KVI a bérleti díjat a piaci viszonyoknak megfelelő mértékben köteles megállapítani. Ha a bérelt ingatlanban folytatott tevékenység nem anyagi haszonszerzést szolgál, a KVI a piaci bérleti díjból legfeljebb 70%-os kedvezményt adhat. A KVI a kedvezményre jogosító feltételek fennállását évenként megvizsgálja, és ennek eredményeként a kedvezmény mértékét módosíthatja, vagy a kedvezményt megvonhatja.
16. § (1) Ha a társadalmi szervezetnek az általa ingyenesen használt, a 2. §-ban meghatározott ingatlan azért nem adható a tulajdonába, mert más jogszabály, hatósági döntés azt tiltja, a társadalmi szervezet fennálló használati jogát – e törvény szabályait figyelembe véve – meg kell újítani. Az így megújított használat jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A használat megújítására a 3–6., a 8. és 9. §-t megfelelően alkalmazni kell. A 8. és 9. § alkalmazásában az ott említett időtartamon a megújításra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 15 évet kell érteni, és jogkövetkezményként a használat joga szűnik meg.
(3) A használat megújítására vonatkozó szerződés megkötésére a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A használó viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket. Egyebekben a Ptk.-nak a használatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
17. § (1) A Tv. alapján ingyenesen szerzett használati jog megszűnik, amikor a használó az ingatlan használatára vonatkozó más jogcímet (ideértve a 16. § szerinti megújítást is) szerzett, illetőleg amikor a jogcím megszerzésére e törvényben előírt határidő [13. § (1) bek., 14. §, 15. § (2) bek., 16. § (3) bek.] eltelt. Ha a használó az ingatlannak csak egy részére szerez új jogcímet, az ingatlan többi részére ezzel egyidejűleg szűnik meg a használati joga.
(2) Ha a használónak az ingyenes használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, a KVI köteles az ingatlan kiüríttetése iránt haladéktalanul intézkedni, kivéve, ha a használó az ingatlan használatára más jogcímen jogot szerzett.
18. § (1) E törvény hatálybalépését követő egy éven belül a KVI a 23. §-ban meghatározott módon közzéteszi azon elhelyezésre szolgáló (iroda) ingatlanok jegyzékét, melyek a 2. § szerint nem kerültek társadalmi szervezetek tulajdonába, illetőleg melyekre nézve ingyenes használati joguk megszűnik és azok nem szolgálnak a KVI-nek e törvény hatálybalépéséig jogszabályban, határozatban meghatározott elhelyezési kötelezettsége teljesítésére, illetőleg a 16. § alapján ingyenes használati jog nem terheli.
(2) A társadalmi szervezetek és alapítványok (a továbbiakban e § alkalmazásában: társadalmi szervezetek) a KVI által közzétett módon 2 hónapon belül pályázatot nyújthatnak be az elhelyezésükre szolgáló ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzésére. A pályázatokat a KVI-hez kell benyújtani.
(3) A pályázatokat az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok, valamint a társadalmi szervezetek képviselőiből álló bizottság bírálja el. A bizottság titkársági feladatait a KVI látja el.
a) A bizottság az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok jelöltjeiből és a társadalmi szervezetek delegált jelöltjeiből a miniszterelnök által egy évre kinevezett elnökből és tagokból áll.
b) A bizottságot a jelen törvény hatálybalépését követő 120 napon belül kell létrehozni.
c) A bizottságba egy-egy tagot jelölhetnek az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok, a társadalmi szervezetek összességükben ennél egy fővel többet.
d) A társadalmi szervezetek jelöltjeit a nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek delegálják. Ha a társadalmi szervezetek a jelöltek delegálására vonatkozóan egymással nem tudnak megegyezni, a jelölteket nyilvános sorsolással kell kiválasztani.
e) A nyilvántartásba történő felhívást – 30 napos határidővel – a jelen törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
f) Nyilvántartásba vételre a bejegyzett társadalmi szervezetek jelentkezhetnek.
g) A bizottság mandátumának lejárta előtt a társadalmi szervezeteket ismét nyilvántartásba kell venni.
h) A bizottság az összes tag kinevezésével alakul meg.
i) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van.
j) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) A KVI a bizottság által ingyenes tulajdonjuttatásra kijelölt társadalmi szervezettel a tulajdonbaadási szerződést a bizottság döntésétől számított 3 hónapon belül köteles megkötni.
(5) A (4) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonjuttatásra a 3–10. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
19. § Ha a használó ingatlant részben vagy egészben ingyenesen nem kapott tulajdonába vagy a 16. § szerint megújított használatába, és ráépítés címén sem szerzett tulajdont, részére meg kell téríteni az ingatlanon általa jogszerűen végzett értéknövelő beruházás értékét a gazdagodás mértékéig (Ptk. 361. §), feltéve, hogy a beruházást saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési támogatás igénybevétele nélkül) végezte.
20. § Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanoknak a KVI, illetve jogelődjének szervei által feladatai ellátásához használt részei a Magyar Állam tulajdonában maradnak, egyidejűleg a KVI vagyonkezelésébe kerülnek, és a továbbiakban változatlanul az Igazgatóság szervei elhelyezését biztosítják.
21. § Az e törvény szerinti tulajdonbaadással, bérbeadással, az ingyenes használatba adással, illetőleg a 20. §-ban foglaltak szerint nem hasznosított, e törvény hatálya alá tartozó ingatlanok további hasznosításáról a KVI gondoskodik. Ennek során előbérleti jog illeti meg azt a társadalmi szervezetet, amely az ingatlant e törvény hatálybalépésekor jogszerűen, ingyenesen használta.
22. § Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben a Ptk., valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. § E törvény hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a KVI köteles két országos napilapban két alkalommal meghirdetni azt, hogy a Tv. alapján az ingyenes használó a 13. §-ban előírt igénybejelentését milyen címre és tartalommal küldheti meg.
24. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
25. § (1) A Tv. 1. §-a – a (2) bekezdés számozásának eggyel történő egyidejű növekedése mellett – a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az ahhoz tartozó ágazati-szakmai szakszervezetek kezelésében volt állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjoga – a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz került ingatlanok kivételével – az e törvény, továbbá egyéb jogszabályok alapján meghozott döntések szerint jogszerű használóik tulajdonába kerülnek. A szakszervezeti vagyon megosztására vonatkozó rendelkezések ezen ingatlanok tekintetében is megfelelően irányadók. A tulajdonjog átadásáról a kezelői jogot gyakorló szervezet gondoskodik. A tulajdonjog átadása adó- és illetékmentes.”
(2) A Tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § (2) bekezdése alapján a KVI kezelésébe került ingatlanok nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. Törvény ettől eltérően rendelkezhet.”
