e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása tervezésnél az önkormányzatok által becsült mutatószámok alapján történik, az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás – a h), i) pontok kivételével – a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül.
h) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyitvatartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. Ez a hozzájárulás ugyanazon tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe, azaz a cigány tanulók felzárkóztatásához, társadalmi beilleszkedéséhez kapcsolódó differenciált hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál figyelembe vett tanulókat a napközis alap normatívára való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha számára legalább napi egyszeri főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás.
j) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A vendégtanulók létszámának megállapításánál előbbieken túlmenően a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet feltételeit is figyelembe kell venni. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat is.
k) A szakképzésben részt vevő tanulók után – a fogyatékos gyermekek kivételével – csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.
l) Az intézményirányító társulások támogatása jogcímen hozzájárulás – a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett – az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményirányító társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 23. d) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén az állandó lakosok száma nem éri el a 3000 főt.
m) Az intézményirányító társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző – addig önkormányzatonként számított – és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkentésével kell dokumentálni. Ha a társulás révén fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlenné válik az év végi központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal való elszámolásoknál.
n) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
o) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1997. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve a 3500 főt.
p) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe, a 23. f) és a 23. g) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.
2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén – a 3. számú melléklet 6. pont b) és c) jogcímei kivételével – az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1998. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.
5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, illetve átvesz, a törvény 3. számú melléklet 14–23. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
– az átadás/átvétel hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
– az átadás/átvétel hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.
6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.
7. A 6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik, töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megszűnését követő hó 1-jéig jár.
8. A 7. pont szerinti „Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti szolgáltatások” jogcímű normatíva paraméterei alapján kiszámított összeg 80,4%-át a törvény 20. § (8) bekezdése szerinti SZJA-ként, 19,6%-át az ilyen megnevezésű normatív állami hozzájárulásként kell elszámolni.
9. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1997. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1998. évben összesen 4 770,0 millió forint.
Ebből:
| a) Épületműködtetési hozzájárulás | 2 878,6 millió forint |
A költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
| Millió forint | ||||
| Önkormányzatok | Működési hozzájárulás | |||
| Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) | 74,0 | |||
| Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) | 78,0 | |||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) | 77,0 | |||
| Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) | *27,0 | |||
| Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) | 89,0 | |||
| Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) | 85,0 | |||
| Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) | 118,0 | |||
| Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) | 13,0 | |||
| Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 155,0 | |||
| Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) | 94,0 | |||
| Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) | 84,0 | |||
| Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 118,0 | |||
| Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) | 140,0 | |||
| Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) | 77,0 | |||
| Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 149,0 | |||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) | 49,0 | |||
| Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) | 90,0 | |||
| Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) | 35,0 | |||
| Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) | 5,0 | |||
| Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) | 55,0 | |||
| Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) | 1 266,6 | |||
| Összesen: | 2 878,6 | |||
| b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás | 1 498,4 millió forint* | |||
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.
* Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1998. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a Miniszterelnökség fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.
| c) Bábszínházak művészeti támogatása | 113,0 millió forint |
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.
| d) Színházak pályázati támogatása | 280,0 millió forint** | |||
E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott – az a) pontban nem szereplő –, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik, az önkormányzat ellenjegyzésével. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
| Szabadtéri színházak | 130,0 millió forint | ||
| Nemzetiségi színházak | 40,0 millió forint | ||
| Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek | 110,0 millió forint |
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
** Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 1998. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.
| Millió forint | ||||||
| Kiemelt előirányzat száma | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret | |||
| 1. | Körjegyzőség támogatása | Az 1998. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 70 000 forint. | 1 000 | |||
| Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg | ||||||
| a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 90 000 forint; | ||||||
| b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 70 000 forint; | ||||||
| c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 140 000 forint; | ||||||
| d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 50 000 forint. | ||||||
| Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1997. január 1-jei lakosságszám alapján. | ||||||
| Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1998. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónaptól. | ||||||
| A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1998. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletekben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1998. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és februári havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza. | ||||||
| A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről. | ||||||
| 2. | Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása | Támogatásban részesül – a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1997. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján – minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat. | 60 | |||
| A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1998. március 15-ig intézkedik. | ||||||
| 3. | Lakossági közműfejlesztés támogatása | A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. | 2 000 | |||
| 4. | Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása | Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként – áfával együtt – 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. | 300 | |||
| 5. | Pincerendszerek és természetes | a) Pincerendszerek esetén: | 1 110 Ft | |||
| partfalak veszélyelhárítási | Igényelheti azon – veszélyeztetett közterülettel rendelkező – | |||||
| munkálatainak támogatása | település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1998-ra vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. | |||||
| A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről – a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével – tárcaközi bizottság dönt. | ||||||
| Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió Ft. | ||||||
| b) Természetes partfalak esetén: | ||||||
| Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint – az abban közölt határidőig – támogatási igényét benyújtja. | ||||||
| A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. | ||||||
| Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 460 millió Ft. | ||||||
| 6. | Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása | Az előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, ártalmatlanítás magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – az érintett társminisztériumokkal egyetértésben – tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a megállapodás szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott összeg átutalásra kerüljön. A szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok közötti további megosztást az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk. Amennyiben az előírt határidőig a megállapodás nem jön létre, a tárcaközi bizottság dönt. A jóváhagyott összeget az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk. | 3 400 | |||
| 7. | Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása | Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai érdekek esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. | 150 | |||
| Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. | ||||||
| 8. | Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása | Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1998. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. | 350 | |||
| A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1998. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1998. január 31-ig, illetve 1998. július 31-ig történő átutalására. | ||||||
| Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzat – gazdálkodásának végrehajtó szerve útján – a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé, és egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium felé az őt meg nem illető – de legalább időarányos – támogatási előirányzatról történő lemondás iránt, továbbá a Kincstár felé az ennek megfelelő összeg visszautalásáról. | ||||||
| A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. | ||||||
| A támogatási keretből 15 millió forint szolgálja az 1998. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően újonnan megalakult helyi kisebbségi és kisebbségi települési önkormányzatok működését. Támogatás csak azon a településen működő kisebbségi önkormányzatokat illeti meg, ahol a választást megelőzően kisebbségi önkormányzat nem működött. A támogatás összege legfeljebb az 1998. január 1-jén működő kisebbségi önkormányzatok éves támogatási összegének időarányos összege lehet. | ||||||
| Az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok igényének kielégítése után fennmaradó részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egyenlő arányban osztja szét a választást követően megalakult valamennyi kisebbségi önkormányzat között. | ||||||
| Az így elkülönített összeg felosztásáról és a települési önkormányzatokon keresztül a kisebbségi önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé. | ||||||
| 9. | Gyermeknevelési támogatás | Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. | 9 500 | |||
| 10. | Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése | A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összeg 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. | 17 220 | |||
| Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. | ||||||
| 11. | Gyermek és ifjúsági feladatok | A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt. | 130 | |||
| 12. | Szakmai fejlesztések támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan | 2 543 | |||
| a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, | ||||||
| b) az iskolában működő internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az internet-szolgáltatóval szerződést kötött. | ||||||
| A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. január 31-ig jelenteti meg. | ||||||
| 13. | Pedagógus szakvizsga és továbbképzés | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk foglalkoztatott pedagógusok kötelező továbbképzéséhez és a szakvizsga letételének megszervezéséhez. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. március 31-ig jelenteti meg. | 3 486 | |||
| 14. | Körzeti, térségi feladatok támogatása | Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a fővárosi és a megyei közalapítványok működéséhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz, valamint a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységéhez. A támogatás közalapítványt megillető részének átutalási kötelezettsége mellett is a megyei (fővárosi) önkormányzat számol el az e címen rendelkezésre bocsátott előirányzatok felhasználásáról. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. március 31-ig jelenteti meg. | 3 231 | |||
| 15. | Pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. A támogatás igénylésének módjáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig részletes tájékoztatót ad ki. A folyósítás egy összegben, a kormányrendeletben meghatározott kötelezettség teljesítési határidejének megfelelően történik. | 1 220 | |||
| 16. | Tankönyvvásárlás támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az 1998/1999. évi tanévre tervezett tanulói létszám alapján. Az igénylés és az elszámolás eljárási rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A támogatás folyósításáról – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslata alapján – a Belügyminisztérium 1998. augusztus hónapban intézkedik. | 1 592 | |||
| 17. | Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint, az érettségiztetés és szakvizsgáztatás díjazásához. A hozzájárulás feltételeit, az igénylés, a folyósítás és az elszámolás rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A folyósítás utólag, egy összegben történik. | 500 | |||
| 18. | Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás | Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét – a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. | 400 | |||
| 19. | Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása | A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt. | 230 | |||
| 20. | Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz | A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetéséhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettségei teljesítéséhez. | 1 500 | |||
| A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1998. január 31-ig jelenteti meg. | ||||||
| 21. | Dél-Buda–Rákospalota metró építése | Az előirányzatot a 1027/1997. (III. 5.) Korm. határozat végrehajtására a Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe úgy, hogy a beruházó a majdani üzemeltető, a BKV Rt. A folyósítás a Kincstáron keresztül történik. A támogatás teljesítmény alapján, az előirányzat mértékéig – a fővárosra és a központi költségvetésre előírt 40–60%-os arány betartásával – vehető igénybe. | 200 | |||
| 22. | Pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési, oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben, pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után az 1998. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő keresetkiegészítés fedezetének megteremtésére. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. március 31-ig jelenteti meg. Az 1998. évi támogatási összeg folyósítása – a juttatás bevezetését követő hónaptól – havi egyenlő részletekben történik. | 2 436,6 | |||
| 23. | Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatása | Igénybe veheti a Fővárosi XI. Kerületi Önkormányzat a Belügyminisztériumhoz benyújtott, a feladat végrehajtását bemutató kiviteli és pénzügyi terv alapján két egyenlő részletben, április és augusztus hónapban. | 200 | |||
| Központosított előirányzat összesen | 52 758,6 | |||||
1. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás – különösen az iparűzési adó alapjának csökkenése miatti adómérték emelése –, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, pénzeszköz-átvétel stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1998. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,
b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait.
Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatásának a helyi önkormányzatot – a személyi jövedelemadóból – megillető előirányzat 50%-a, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;
c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;
e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1997. évi tényleges működési kiadásait – az 1998. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten – lehet figyelembe venni.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1997. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételével tisztított átlagának 140%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételétől tisztított átlagának 80%-át, akkor a forráshiány számított összegét – a TÁKISZ javaslatára – csökkenteni, illetve növelni lehet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadási szint számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról – a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül – a helyi önkormányzatokat 1998. március 10-ig tájékoztatja.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
– 1998. április 30.
– 1998. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1998. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
– az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1997. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1998. évi költségvetésről, és az
– 1998. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendeletet, illetőleg határozat,
– az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1998. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
– működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
– a képviselő-testület nyilatkozata a c)–e) pontokban foglaltak igazolására.
A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket – évenként két alkalommal – a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10–14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 1998-ban legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása – az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt – többelemes normatíva alkalmazását indokolja.
A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:
1. a) A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (1 309 698 Ft/fő) és a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben meghatározott létszámának – kivéve a készenléti szolgálattal nem rendelkező parancsnokságok létszáma – szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott pótlékok 1997. november 1-jétől, illetve 1998. november 1-jétől történő bevezetésének és a bérfejlesztés feltételét.
b) A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság – a Hszt. 342. § (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján kiadott 20/1997. (III. 19.) BM rendelet szerint – megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai 1997. november 1-jétől illetménykiegészítésre jogosultak. Ezért az 1. a) pontban meghatározottakon túl a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság a létszáma és 6711 Ft/fő létszámnormatíva szorzatának megfelelő támogatásban részesül.
2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást
a) a tűzoltó laktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (3000 Ft) szorzatának,
b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (50 Ft/km) szorzatának,
c) a különleges szerek: emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű, az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben és az 1997. évben központi fejlesztési források terhére vásárolt eszközök tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (300 000 Ft/db) szorzatának,
a speciális szerek: búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, porhab kombinált oltójármű, lánctalpas erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű műszaki felülvizsgálatának kiadásához az eszközök szerenkénti normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának,
d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet szerinti létszám és a számított (27 033 Ft/fő) normatíva szorzatának
összege adja.
3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására a 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben megállapított létszám alapján 2 450 000 Ft/fő, amelyből személyi kiadásokra 2 050 000 Ft/fő, működési kiadásokra 400 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.
I. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a következő támogatások vehetők igénybe.
1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
| a) | óvodai neveléséhez: | 23 000 Ft/fő | ||
| b) | általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához: | |||
| – a kisebbségi nyelv oktatása esetén: | 24 500 Ft/fő, vagy | |||
| – cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása esetén: | 24 000 Ft/fő, vagy | |||
| – kisebbség nyelvén vagy két tanítási – kisebbségi és magyar – nyelven történő oktatás esetén: | 27 000 Ft/fő | |||
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulás mellett kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A b) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként egy jogcímen vehető igénybe.
A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha
a) szülői igény alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók nevelése, oktatása esetén további feltétel, hogy ha a nevelés, oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, akkor legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához,
b) a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását.
Nem jár a támogatás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, a támogatás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
E támogatást a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.
| 2. | Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz: | 20 000 Ft/fő | ||
A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott támogatás mellett igényelheti e támogatást a következő feltételek együttes megléte esetén:
a) az óvoda gyermeklétszáma a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskola tanulólétszáma a 130 főt nem haladja meg, és a településen az adott nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve iskolatípusonként egy iskolában folyik,
b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.
| 3. | Kiegészítő támogatás a cigány tanulók kollégiumi neveléséhez: | 10 000 Ft/fő | ||
A kiegészítő támogatás a kollégiumba felvett cigány tanulók után igényelhető, ha a szülők kérésére legalább heti 6 órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek. 1998. szeptember 1-jétől további feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.
| II. | Kiegészítő támogatás a könyvtári feladatok ellátásához és/vagy az informatikai oktatáshoz: | 2 200 Ft/fő | ||
A támogatást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók után veheti igénybe a szakmai feltételek megléte esetén.
A támogatás a következő célokra használható fel:
a) többször használatos (tartós) tankönyvek beszerzésére,
b) az iskola könyvtári állományának bővítésére,
c) az önkormányzati fenntartású közművelődési könyvtár állományának bővítésére, amennyiben az iskolai könyvtárként is működik,
d) informatikai oktatási segédanyagok (CD ROM, videokazetta stb.), valamint informatikai berendezések vásárlására.
Könyvtári ellátásnak minősül, ha a tanulók részére a könyvtári szolgáltatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározottak figyelembevételével szervezik meg, függetlenül attól, hogy az oktatási intézményben vagy ezen kívül biztosított a szolgáltatás.
A Magyar Honvédség létszáma (fő):
| Megnevezés | Létszám | |||
| Tiszt | 8 715 | |||
| Tiszthelyettes | 8 924 | |||
| Szerződéses állomány | 5 000 | |||
| Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt | 21 926 | |||
| Honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt | 11 010 | |||
| Mindösszesen | 55 575 | |||
A Határőrség létszáma (fő):
| Megnevezés | Létszám | |||
| Tiszt | 1 984 | |||
| Tiszthelyettes és zászlós | 6 780 | |||
| Tanintézeti hallgató | 207 | |||
| Sorállomány | 2 840 | |||
| Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt | 2 445 | |||
| Mindösszesen | 14 256 | |||
1. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt – egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
2. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
3. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
4. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
5. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
6. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
7. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság.
d) a vadvédelmi bírság.
8. A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás,
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek – fizető-vendéglátás kivételével – éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
– 081100 szállodai szolgáltatás,
– 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
– 081220 panziószolgáltatás,
– 081230 kempingszolgáltatás,
– 081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
– 082100 éttermi vendéglátás,
– 082200 cukrászdai vendéglátás,
– 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
– 094320 utazásszervezés és/vagy – közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,
– 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
– 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
– 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízi bicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
– 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
– 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg,
d) „pályázati eljárási díj” bevétel.
9. A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 8. pont ba)–bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.
12. A 8. pont ba)–bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)–(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
| Megnevezés | 1998. évi előirányzat, millió Ft |
1. Költségvetési befizetési kötelezettség
| – | az állami vagyon privatizációja bevételéből | 8 000 | ||
| – | az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen | 12 000 | ||
| Összesen: | 20 000 | |||
2. Ráfordítások
| – | közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok), vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások | 6 000 | ||
| – | működési költségek összesen | 3 000 | ||
| – | a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések | 2 500 | ||
| – | reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával ebből éves szinten 1000 millió forint értékig, ügyletenként 200 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága – a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett – dönthet. Az ÁPV Rt. által nyújtott tulajdonosi hitel törlesztése az előirányzatot nem növelheti meg. | 17 000 | ||
| – | agrár reorganizációs program kamatterheinek átvállalása | 3 000 | ||
| – | nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése | 700 | ||
| – | mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása | 1 300 | ||
| – | a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításai | 500 | ||
| – | a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás | 1 000 | ||
| – | a területfejlesztés központi, megyei és regionális programjainak támogatására a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint | 7 000 | ||
| ebből: | ||||
| = Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 1 500 | |||
| = Nógrád megye | 360 | |||
| = Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 900 | |||
| – | nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása | 800 | ||
| Összesen: | 42 800 | |||
| Millió forintban | |||||||||||||
| Elő- | Ki- | Elő- | Ki- | ||||||||||
| irány- | emelt | BEVÉTELEK | irány- | emelt | KIADÁSOK | ||||||||
| zat | elő- | 1998. évi | zat | elő- | 1998. évi | ||||||||
| cso- | irány- | előirányzat | cso- | irány- | előirányzat | ||||||||
| port | zat | Kiemelt előirányzat neve | port | zat | Kiemelt előirányzat neve | ||||||||
| száma | száma | ||||||||||||
| 1. | Közút üzemeltetés | 9 500,0 | |||||||||||
| 1. | Üzemanyagokat terhelő befizetett jövedéki adó hányada | 71 600,0 | 2. | Közútkezelő szervezetek saját útfenntartási munkálataira | 4 400,0 | ||||||||
| 2. | Gépjármű túlsúlydíj | 400,0 | 3. | Külső kivitelezői útfenntartás | 13 160,0 | ||||||||
| 3. | Belföldi gépjárműadó | 5 000,0 | 4. | Út-, hídépítés | 12 040,0 | ||||||||
| 4. | Külföldi gépjárműadó | 1 900,0 | 5. | Útkorszerűsítés | 2 410,0 | ||||||||
| 5. | Külső szervtől átvett pénzeszköz | 500,0 | 6. | Hídkorszerűsítés | 750,0 | ||||||||
| 6. | Egyéb bevétel | 350,0 | 7. | Előkészítés | 3 420,0 | ||||||||
| 8. | Gépészeti, műszaki fejlesztés | 500,0 | |||||||||||
| 9. | Közúti telepek fejlesztése | 200,0 | |||||||||||
| 10. | Műszaki fejlesztés, kutatás | 50,0 | |||||||||||
| 11. | Önkormányzatok támogatása | 900,0 | |||||||||||
| 12. | Folyó kamat, járulékfizetés | 8 500,0 | |||||||||||
| 13. | ÁFA fizetés | 9 770,0 | |||||||||||
| 14. | Fogyasztási adó visszatérítés megtérítése | 5 400,0 | |||||||||||
| 15. | Egyéb kiadás | 1 750,0 | |||||||||||
| 16. | Befizetés a központi költségvetésbe | 7 000,0 | |||||||||||
| Folyó bevételek | 79 750,0 | Folyó kiadások | 79 750,0 | ||||||||||
| 7. | Külföldi hitelfelvétel IBRD III. | 1 300,0 | 17. | Hiteltörlesztés | 6 300,0 | ||||||||
| 8. | Külföldi hitelfelvétel EIB I. | ||||||||||||
| 9. | Külföldi hitelfelvétel EIB II. | 4 500,0 | |||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 85 550,0 | ÖSSZES KIADÁS | 86 050,0 | ||||||||||
| Folyó bevételek | 79 750,0 | ||||||||||||
| Folyó kiadások | 79 750,0 | ||||||||||||
| GFS. egyenleg | 0,0 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||
| Elő- | Ki- | Elő- | Ki- | ||||||||||
| irány- | emelt | BEVÉTELEK | irány- | emelt | KIADÁSOK | ||||||||
| zat | elő- | 1998. évi | zat | elő- | 1998. évi | ||||||||
| cso- | irány- | előirányzat | cso- | irány- | előirányzat | ||||||||
| port | zat | Kiemelt előirányzat neve | port | zat | Kiemelt előirányzat neve | ||||||||
| száma | száma | ||||||||||||
| 1. | Áruk szolgáltatások, ÁFA | 450,0 | |||||||||||
| 1. | Vízkészletjárulék | 5 150,0 | 2. | Vízügyi állami alapfeladatok | 1 404,0 | ||||||||
| 2. | Egyéb folyó bevétel | 60,0 | 3. | Kamatfizetés | 5,0 | ||||||||
| 4. | Víztársulati fenntartás | 300,0 | |||||||||||
| 5. | Vízminőségi kárelhárítás költségvetési szervek útján | 0,0 | |||||||||||
| 6. | Működési kiadások | 101,0 | |||||||||||
| 7. | K+F munkák | 0,0 | |||||||||||
| 8. | Beruházási támogatás: ipar | 100,0 | |||||||||||
| 9. | Beruházási támogatás: víztársulati beruházás | 400,0 | |||||||||||
| 10. | Beruházási támogatás: víziközmű-társulati beruházás | 100,0 | |||||||||||
| 11. | Önkormányzati beruházások támogatása | 2 336,0 | |||||||||||
| 12. | Egyéb kiadások | 14,0 | |||||||||||
| Folyó bevétel | 5 210,0 | Folyó kiadások | 5 210,0 | ||||||||||
| 13. | Hiteltörlesztés pénzintézetnek | 15,0 | |||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 5 210,0 | ÖSSZES KIADÁS | 5 225,0 | ||||||||||
| Folyó bevételek | 5 210,0 | ||||||||||||
| Folyó kiadások | 5 210,0 | ||||||||||||
| GFS. egyenleg | 0,0 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||
| Elő- | Ki- | Elő- | Ki- | ||||||||||
| irány- | emelt | BEVÉTELEK * | irány- | emelt | KIADÁSOK | ||||||||
| zat | elő- | 1998. évi | zat | elő- | 1998. évi | ||||||||
| cso- | irány- | előirányzat | cso- | irány- | előirányzat | ||||||||
| port | zat | Kiemelt előirányzat neve | port | zat | Kiemelt előirányzat neve | ||||||||
| száma | száma | ||||||||||||
| 1. | Munkaadói járulék | 89 862,0 | 1. | Aktív foglalkoztatási eszközök | |||||||||
| 2. | Munkavállalói járulék | 31 164,7 | 1. | Egyéb aktív foglalkoztatási eszközök | 28 200,0 | ||||||||
| 3. | Egyéb bevétel | 597,2 | 2. | Foglalkoztatást fenntartó támogatás | 1 000,0 | ||||||||
| 4. | Rehabilitációs hozzájárulás | 1 600,0 | 2. | Szakképzési célú kifizetések | 4 100,0 | ||||||||
| 5. | Visszterhes támogatások törlesztése | 100,0 | 3. | Munkanélküli ellátások | 57 613,3 | ||||||||
| 7. | Szakképzési hozzájárulás | 4 000,0 | 4. | Jövedelempótló támogatás | 20 260,1 | ||||||||
| 8. | Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetés | 100,0 | 5. | Bérgarancia kifizetések | 420,0 | ||||||||
| 9. | Bérgarancia támogatás törlesztése | 200,0 | 6. | Rehabilitációs célú kifizetések | |||||||||
| 1. | Munkahelyteremtés és -megtartás támogatása | 1 600,0 | |||||||||||
| 2. | Megváltozott munkaképességűek támogatása (átadás központi költségvetésnek) | 7 000,0 | |||||||||||
| 7. | Átadott pénzeszközök | ||||||||||||
| 1. | Alapkezelőnek működési célra | 275,0 | |||||||||||
| 2. | Alapkezelőnek felhalmozási célra | 17,0 | |||||||||||
| 3. | Munkaerő-piaci szervezetnek működési célra | 9 250,0 | |||||||||||
| 4. | Munkaerő-piaci szervezetnek felhalmozási célra | 388,5 | |||||||||||
| 5. | Működési célú tartalék | 150,0 | |||||||||||
| 6. | Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program | 1 000,0 | |||||||||||
| 7. | Rehabilitációs célú fejlesztési program | 300,0 | |||||||||||
| 8. | Közmunkavégzés támogatása (erdőtelepítési programok) | 550,0 | |||||||||||
| Folyó bevételek | 127 623,9 | Folyó kiadások | 132 123,9 | ||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 127 623,9 | ÖSSZES KIADÁS | 132 123,9 | ||||||||||
| Folyó bevételek | 127 623,9 | ||||||||||||
| Folyó kiadások | 132 123,9 | ||||||||||||
| GFS. egyenleg | –4 500,0 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||
| Elő- | Ki- | Elő- | Ki- | ||||||||||
| irány- | emelt | BEVÉTELEK | irány- | emelt | KIADÁSOK | ||||||||
| zat | elő- | 1998. évi | zat | elő- | 1998. évi | ||||||||
| cso- | irány- | előirányzat | cso- | irány- | előirányzat | ||||||||
| port | zat | Kiemelt előirányzat neve | port | zat | Kiemelt előirányzat neve | ||||||||
| száma | száma | ||||||||||||
| 1. | Kulturális járulék | 2 379,0 | 1. | Pályázati támogatás és pályázati úton elnyerhető | |||||||||
| 2. | Bírság, egyéb bevétel | 12,0 | hozzájárulás tb.-járulékhoz | 2 198,4 | |||||||||
| 3. | Mecenatura bevétel | 10,0 | 2. | Alapkezelő igazgatóságok működési költségvetése | 202,6 | ||||||||
| Folyó bevételek | 2 401,0 | Folyó kiadások | 2 401,0 | ||||||||||
| ÖSSZES BEVÉTEL | 2 401,0 | ÖSSZES KIADÁS | 2 401,0 | ||||||||||
| Folyó bevételek | 2 401,0 | ||||||||||||
| Folyó kiadások | 2 401,0 | ||||||||||||
| GFS. egyenleg | 0,0 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||
| Elő- | Ki- | Elő- | Ki- | ||||||||||
| irány- | emelt | BEVÉTELEK | irány- | emelt | KIADÁSOK | ||||||||
| zat | elő- | 1998. évi | zat | elő- | 1998. évi | ||||||||
| cso- | irány- | előirányzat | cso- | irány- | előirányzat | ||||||||
| port | zat | Kiemelt előirányzat neve | port | zat | Kiemelt előirányzat neve | ||||||||
| száma | száma | ||||||||||||
| 1. | 1. | A bevételek jogszabályban meghatározott része, jogcímenként Környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok | 1. | Támogatás a környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez (tájrendezési és kármentesítés is) | 16 272,0 | ||||||||
| – Bírságok: légszennyezési | 700,0 | 2. | Közcélú környezetvédelmi feladatok | 4 500,0 | |||||||||
| – Bírságok: szennyvíz | 300,0 | 3. | Környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló | ||||||||||
| – Bírságok: veszélyes hulladék | 50,0 | munkák feltételeinek javítása | 530,0 | ||||||||||
| – Bírságok: zaj- és rezgés | 9,0 | 4. | Környezeti károkozás, veszélyeztetés elhárítását szolgáló | ||||||||||
| – Bírságok: természetvédelmi | 1,0 | beavatkozások költségeinek megtérítése | 950,0 | ||||||||||
| 2. | Környezetvédelmi termékdíjak | 5. | Kezelés, működtetés a bevételek beszedése és az ellenőrzés | ||||||||||
| – A jövedéki adó üzemanyag termékdíj jogcímen | költségei | ||||||||||||
| beszedett hányada | 7 700,0 | 1. | Bevételek beszedése és ezzel összefüggő ellenőrzési | 550,0 | |||||||||
| – Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja | 3 650,0 | tevékenység | |||||||||||
| – Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja | 1 300,0 | 2. | Kezelés, működtetés és a felhasználások ellenőrzése | 600,0 | |||||||||
