(5) A Cspt. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként – a kérelem benyújtásának időpontjában a családhoz tartozó – a családi pótlékot igénylő szülő és a vele közös háztartásban élő
a) házastársa, élettársa,
b) 25 évesnél fiatalabb, keresőtevékenységet nem folytató, vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke,
c) az a)–b) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek eltartására a szülő a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján köteles, és e tartási kötelezettségének eleget tesz
vehető figyelembe.”
(6) A Cspt. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott]
„b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén – ha az eltartott személy havi jövedelme nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – a tartásra köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20%-ával, több eltartott esetén legfeljebb 50%-ával.”
(7) A Cspt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása szempontjából csak az igénylő háztartásában nevelt vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, ha a gyermekre vonatkozóan az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak.”
(8) A Cspt. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként
a) havi nettó 24 000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig
| – 1 gyermekes családnak | 3800 Ft, | ||
| – 1 gyermekes egyedülállónak | 4500 Ft, | ||
| – 2 gyermekes családnak | 4700 Ft, | ||
| – 2 gyermekes egyedülállónak | 5400 Ft, |
b) havi nettó 24 001–26 000 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén
| – 1 gyermekes családnak | 1900 Ft, | ||
| – 1 gyermekes egyedülállónak | 2250 Ft, | ||
| – 2 gyermekes családnak | 2350 Ft, | ||
| – 2 gyermekes egyedülállónak | 2700 Ft. |
(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5900 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 6300 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után, korhatárra való tekintet nélkül 7500 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes családban a további gyermekre 4700 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 5400 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételtől függetlenül.
(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti
a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7500 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 5400 Ft
összegű családi pótlék illeti meg a vagyonkezelői joggal felruházott gyámot, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnokot, illetve a szociális intézmény vezetőjét.
(4) A gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után a nevelőszülőt vagy a gyámot a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7500 forint, egyéb esetekben 5400 forint összegű családi pótlék illeti meg.
(5) A gyermeket egyedül nevelők esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-szeres szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.”
(9) A Cspt. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A családi pótlékra való jogosultságot az 1. § (1) bekezdés szerinti feltételek esetén évenként újból meg kell állapítani, amely május 1-jétől a következő év április 30-áig terjedő időszakra (a továbbiakban: jogosultsági év) érvényes.
(2) A családi pótlékra az 1. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak, ha a családjában az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek közül
a) van személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, de legkésőbb a családi pótlékot igénylő személy, vagy ha ő nem adóköteles, az adófizetésre kötelezett családtagja személyi jövedelemadó-bevallása benyújtásának határidejéig három példányban jövedelemnyilatkozatot kell tennie.
A jövedelemnyilatkozat egyik példányát,
aa) ha az igénylő maga is adóbevallásra kötelezett, egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallásával együtt,
ab) ha az igénylő adóbevallásra nem kötelezett, adóköteles családtagjának egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallásával együtt
meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) illetékes igazgatóságához a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzés céljából.
A jövedelemnyilatkozat másik példányát a családi pótlékot igénylő személynek a (8) bekezdés szerinti szervhez legkésőbb március 20-áig kell benyújtania. A jövedelemnyilatkozat harmadik példánya az igénylőé;
b) nincs személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, legkésőbb március 20-ig egyszerűsített jövedelemnyilatkozatot kell tennie. Az egyszerűsített jövedelemnyilatkozat egyik példányát a családi pótlékot folyósító szervnek kell benyújtani, a másik példány az igénylőé.
(3) A jövedelemnyilatkozat a családi pótlékra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából tartalmazza – a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokon kívül – valamennyi családtag nevét, születési idejét, születési helyét, anyja nevét, lakó- és tartózkodási helyét, ezen túlmenően a családi pótlékot folyósító szervnek leadott példány valamennyi családtag társadalombiztosítási azonosító jelét, az APEH-nek megküldött példány a családtagok adóazonosító jelét és a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését. A jövedelemnyilatkozatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az APEH egyetértésével adja ki.
(4) A jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok közül
a) a család tagjaira vonatkozó adatok valódiságát, valamint a család jövedelmét képező, az önkormányzat által folyósított ellátások összegszerűségét a települési önkormányzat jegyzője,
b) a család jövedelmét képező, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások összegszerűségét a nyugdíjfolyósító szerv,
c) a jövedelemnyilatkozatban és a család tagjainak a személyi jövedelemadó-bevallásában egyaránt megtalálható adatok összegszerűségét, azonosságát, valamint a családi pótlékot igénylő személy és családtagjai adófizetésre vonatkozó nyilatkozatának valódiságát az APEH
ellenőrzi. Az ellenőrzésért az OEP és az APEH együttesen felelős, amelynek végrehajtására megállapodást kötnek. Az ellenőrzés kiterjed a családipótlék-igénylés alapját képezhető legalább hat havi jövedelemcsökkenés adatainak vizsgálatára is, amelyet a társadalombiztosítási igazgatási szerv végez.
(5) Az igénylő családi pótlékra való jogosultságát akkor is meg kell állapítani, ha
a) változik az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető családtagok (személyek) száma, akik figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg,
b) az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető személyek jövedelmi helyzetében tartós, hat hónapot meghaladó – tartós betegség, tartós munkanélküliség, munkahely-, illetve foglalkozásváltás, 3 éven aluli gyermek gondozása, 3 éven felüli, de 10 évesnél fiatalabb beteg gyermek, továbbá közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatt – olyan változás következik be, amelynek figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett esetben a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző hat hónapra folyósítható.
(7) Ha az (5) bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a hat hónapot, a jogosultság megállapítására vonatkozó igény a jövedelemváltozás időpontjától benyújtható.
(8) A családi pótlékra vonatkozó igényt
a) ha a munkaadónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a munkaadónál,
b) ha a jogosult munkabérét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnál,
c) ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíjfolyósító szervnél,
d) egyéb esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál (kirendeltségnél)
kell előterjeszteni.
(9) A családi pótlékra vonatkozó igényt a (8) bekezdésben felsorolt szervek bírálják el, illetve gondoskodnak az ellátás folyósításáról.
(10) A családi pótlékot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (kirendeltség) havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhavi nyugellátással, egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt, a munkaadó a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor folyósítja.
(11) A családipótlék-igény elutasításáról, a nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt megállapított, illetve folyósított családi pótlék megszüntetéséről, szüneteltetéséről határozatot kell hozni.”
(10) A Cspt. 13/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 1. § (1) bekezdésében említett szülőt gyermekgondozási segély illeti meg]
„a) a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ha a családban a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az 5. § (1) bekezdés b) pont szerinti felső jövedelemhatárt, egyedülálló esetén az 5. § (5) bekezdés szerinti értékhatárt;”
(11) A Cspt. 13/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátás folyósításának időtartamára, kivéve a gyermekgondozási segély mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt.”
(12) A Cspt. 14. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a Kormány, hogy az e törvényben foglalt ellátásokra jogosító tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos és az egyedülálló személyek körét, az ellátások igénylésének, megállapításának, folyósításának részletes szabályait, az igényérvényesítés és a jogorvoslat rendjét, a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének és megtérítésének a részletes szabályait, továbbá az ellátások igénybevételével kapcsolatos, az igénylők statisztikai állományára vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő rendelkezések részletes szabályait megállapítsa;”
69. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló – módosított – 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 60. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)–c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,35 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,70 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 6,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,35 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,10 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.”
(2) Az Eat. 65. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)–(5) bekezdés számozása (6)–(7) bekezdésre változik:
„(4) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen
a) a támogatással elérni kívánt célt,
b) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,
c) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,
d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
e) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.
(5) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti.”
70. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének az MNB éves közgyűlése által meghatározott hányadát – a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt – osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az MNB éves közgyűlése által osztalékként megállapított és az osztalékelőlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követő 8 napon belül egymás között rendezi.
(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tőkéje ne legyen kevesebb, mint a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány éves átlagának 9%-a.
(4) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye pozitív, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig e nyereségének megfelelő osztalékelőleget fizet.
(5) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-át, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a többletet az MNB általános tartaléka, annak hiányában az eredménytartalék terhére, azok mértékéig, köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(7) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tőkéjének összege kisebb, mint a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig eredménytartalékként az MNB-nek megtéríti.
(8) Ha a tárgyhónap utolsó napján a (4)–(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el és a kötelezettségek egyenlegének megfelelő összegben pénzügyileg teljesítik.
(9) A tőkekövetelmény bázisaként meghatározott éves átlagállomány a tárgyhónap utolsó napján – a (3) bekezdés alkalmazásánál a mérleg fordulónapján – és az azt megelőző tizenegy hónap utolsó napján kimutatott állományok számtani átlagaként számítandó ki.”
(2) Az MNB tv. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az MNB a devizajogszabályok alapján korábban devizakülföldinek tekintendő, de utóbb belföldi gazdasági társasággá átalakuló társaságban fennálló részesedését a (4) bekezdésben foglaltak szerint köteles elidegeníteni.”
71. § A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.”
72. § (1) A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A halászati igazgatással összefüggő irányítási, szervezési, valamint hatósági és ellenőrzési feladatokat – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a miniszter és a halászati felügyelő látja el.”
(2) A Hhtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halászati hatósági ügyben – ha e törvény másképp nem rendelkezik – első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a miniszter jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.”
(3) A Hhtv. 52. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával)
„h) a halászati igazgatás működésével”
(kapcsolatos költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.)
73. § (1) A földadóról szóló – módosított – 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja. Az igazoláshoz erdő művelési ág esetén az illetékes erdészeti hatóság véleményét is csatolni kell.”
(2) A Fatv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Elemi csapások:)
„a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;”
(3) A Fatv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Elemi csapások:)
„e) a hó-, jég- és széltörés erdő művelési ágban.”
(4) A Fatv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség a tárgyévet megelőző elemi csapástól mentes 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 15%-nál, egy növényi kultúrában 25%-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30%-át meghaladja.”
(5) A Fatv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése:
a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,
b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.”
74. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló – módosított – 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § kiegészül a következő (2)–(3) bekezdéssel, egyidejűleg a (2)–(5) bekezdés számozása (4)–(7) bekezdésre változik:
„(1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a közszolgálati célok megvalósulása érdekében biztosítja a (2) bekezdésben felsoroltak műsorterjesztési költségeinek megfelelő összegű támogatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás mértékének meghatározásánál a következő adásokat, illetve műsoridőt kell figyelembe venni:
a) a Magyar Rádió esetében
aa) rövidhullámú sugárzásnál a külföldre irányuló műsorszolgáltatás műsoridejét,
ab) középhullámú sugárzásnál a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak a műsoridejét,
ac) ultrarövid-hullámú sugárzásnál 70 MHz-es frekvencián a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak, a 100 MHz-es frekvencián a Petőfi rádió és a Bartók rádió adásainak, valamint a körzeti adásoknak a műsoridejét;
b) a Magyar Televízió 1, a Magyar Televízió 2 és a Duna Televízió esetében együttesen havi 1100 műsoróra adásidőt, egymás közti megosztással. A műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat a megosztásnak megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél közszolgálatinak elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a központi költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt megosztás a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumainak évenkénti megállapodása szerint történik. A megállapodást legkésőbb a tárgyév január hó 31. napjáig meg kell kötni. Amennyiben ez nem történik meg, az Országos Rádió és Televízió Testület 15 napon belül köteles az adott évre vonatkozóan megosztani a műsoridőt a három televízió csatorna között.”
(2) A média tv. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.”
(3) A média tv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat – a helyszíni ellenőrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével – az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történő belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés megkezdése előtt
a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelően igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minősülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetőleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítő bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá eső televíziókészüléket üzemeltet,
c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)–b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott ellenőrzésére.
(13) A (10) bekezdésében előírt bevallási kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) A média tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A díjfizetésre kötelezett)
„a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését,”
(köteles bejelenteni.)
(5) A média tv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti – a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással –; egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymást közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.”
(6) A média tv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait – ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is – rendeletben szabályozza.”
75. § A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához az OTSH bevételi forrásai a következők:)
„e) az OTSH feladatköréhez kapcsolódó sporttevékenységekre szervezett bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-a.”
76. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya – kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány, ideértve a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet is –, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban – jogszabályban meghatározott módon – megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök – kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány – év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként törvény és kormányrendelet állapítja meg.”
(2) Az Áht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.”
(3) Az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elő a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni jogosult a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni.”
(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (12)–(13) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (11) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az (5)–(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (11)–(12) bekezdésében foglaltak szerint felhasználják.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás – a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével – nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.
(6) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból – a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint – a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(7) A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak.
(8) A (4)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.”
(5) Az Áht. 17. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzati részletezettségben, más hasonló – de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjeszti. A bizottság a beszámolót zárt ülésen vitatja meg, és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést.”
(6) Az Áht. 18/B. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kincstár ellátja a 124. § (2) bekezdésének s) pontjában és a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás szerinti kormányrendeletben a számára meghatározott feladatokat.
(9) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.
(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A támogatások nyilvántartását és a támogatásoknak a kincstári ügyfelek körében történő felhasználásával összefüggő folyósítási és szükség szerinti lebonyolítási feladatokat a Kincstár végzi.”
(7) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 18/B. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát – a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon – tarthatja és használhatja fel.”
(8) Az Áht. 18/C. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)–(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.”
(9) Az Áht. 18/C. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Kincstár – a 13/A. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről – azok előzetes írásbeli hozzájárulásával – a (12) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.
(13) Az adóhatóságok a (11)–(12) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a Kormány 13/A. § (8) bekezdésében megjelölt rendeletében meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás alakult ki, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.”
(10) Az Áht. 18/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat.”
(11) Az Áht. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.”
(12) Az Áht. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A költségvetési fejezetnek a (2)–(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó előirányzatai esetében a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(13) Az Áht. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(7) bekezdések számozása (4)–(8) bekezdésekre változik:
„(3) A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataihoz átcsoportosítás kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre.”
(14) Az Áht. 24. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését – ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítés nélkül nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.”
(15) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással – a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján – a Kormány egyidejű tájékoztatásával – hajtható végre.”
(16) Az Áht. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a pénzügyminiszter a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes – az elvonandó és felhasználható – összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján – a 93. § (3) bekezdésében foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel – hajtja végre.
(2) A pénzügyminiszter a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival – az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a pénzügyminiszter jogosult.”
(17) Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.”
(18) Az Áht. 33. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy – a költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában – az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére külföldi székhelyű hitelintézet hitelező jogosult javára szerződést biztosító önálló kötelezettséget is vállaljon azzal, hogy az erre vonatkozó szerződés alapján a külföldi jognak alávetheti magát.
(7) A Kormánynak a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásaira az állam által vállalt kezességre irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(19) Az Áht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Jogi személy által vállalt kezesség érvényesítéséből eredő, a jogi személyt terhelő fizetési kötelezettség alapján az általa kifizetett összeg erejéig a költségvetési törvény – az ott meghatározott esetekben és mértékben – megtérítési kötelezettséget állapíthat meg (viszontgarancia).
(2) A jogi személy a kezesség érvényesítését követően a rá átszálló követelés behajtásából származó – külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett – bevételt a költségvetési törvényben vállalt, az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni.
(3) A költségvetési törvényben egyedileg meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti jogi személyek által vállalható – viszontgaranciával biztosított – kezesség állományának felső határát.”
(20) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra – a 24. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével – a Kormány jogosult.”
(21) Az Áht. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 24. § (2) bekezdés b) pontjában és a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.”
(22) Az Áht. 48. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(A pénzügyminiszter)
„r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összehangolásáról.”
(23) Az Áht. 49. §-ának f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másként nem rendelkezik –)
„f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti – kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő – átcsoportosítást, a 24. § (2)–(6) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is;
g) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.”
(24) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másképpen nem rendelkezik –)
„o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben – évente február 15-ig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel – szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait, – a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel – felhasználását, kezelési költségeit, az előirányzat-maradványok jóváhagyását és következő évi felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét.”
(25) Az Áht. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Amennyiben a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezett összeg, akkor annak erejéig a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen.”
(26) Az Áht. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.”
(27) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.”
(28) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet.”
(29) Az Áht. 86/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési törvényjavaslata készítésére a 41. § az irányadó. A társadalombiztosítási önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható kialakulása esetén elkészítik, és a Kormánynak megküldik. Az Országgyűléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra vonatkozó 85/A. § szerinti eljárási szabályokban foglaltakat – az ott megjelölt határidők kivételével – kell alkalmazni.”
(30) Az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.”
(31) Az Áht. 88. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban (a továbbiakban együtt: megszüntető okirat) kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.
(4) A költségvetési szerv – a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve – a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel – az alapító okiratban meghatározott hatállyal – jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak.”
(32) Az Áht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.
(3) A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.
(4) Helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése a (2) bekezdés szerinti többletbevételek intézményi hatáskörében felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja.
(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.
(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítésének tárgyévet követő elszámolása során és a maradványelszámolás során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint a véglegesen elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok – következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított – maradványa törlésre kerül.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel elsősorban az előző évben keletkezett követelések, de pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig. A pénzügyminiszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül, elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.
(9) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül, és hagyja jóvá.”
(33) Az Áht. 98. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alkalmazása szempontjából a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell tekinteni, ha a beszerzés
a) a költségvetési szerv részére a költségvetési törvényben, költségvetési rendeletben meghatározott dologi kiadási előirányzat vagy felhalmozási kiadási előirányzat terhére valósul meg, vagy
b) a 12/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást jelent, vagy
c) a költségvetési törvényben meghatározott központi beruházás kiadási jogcímeihez tartozó beruházások és beruházási programok megvalósítását szolgálja.”
(34) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alap
a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel,
b) kezességet nem vállalhat,
c) értékpapírt – kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt – nem vásárolhat,
d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.”
(35) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”
(36) Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése – a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított – havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell számításba venni a Kincstár által közvetlenül – a kincstári körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján – finanszírozott, program-(projekt-)finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat terhelő járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételeket.
(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre.
(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételek összegét jogszabályban meghatározott módon kell számításba venni.
(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár – kormányrendeletben szabályozott módon – az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére előirányzat-felhasználási keretet nem nyit meg. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel megnöveli az előirányzat-felhasználási keretet és teljesíti a megbízást.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – ellenőrzi és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.
(6) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át.
(7) Amennyiben a ténylegesen teljesített bevételek elmaradnak a jóváhagyott előirányzattól, a kiadási előirányzatokat is csökkenteni kell az elmaradás mértékével.
(8) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére – azok mértékéig – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegre is, a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.
(9) A Kincstár – a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
(10) A Kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.
(11) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során figyelemmel kíséri a személyi juttatások előirányzatát terhelő kiadásokkal összefüggő, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott államháztartást megillető kötelezettségek befizetését. Amennyiben a befizetés nem éri el a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, a Kincstár a Kormány rendeletében meghatározott intézkedésekre – ideértve a köztartozások átutalását is – jogosult.”
(37) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KVI a kincstári vagyont – törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő – a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt – társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.”
(38) Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.”
(39) Az Áht. 109/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az állami öröklés révén a Magyar Állam tulajdonába, a KVI vagyonkezelésébe került vagyon kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről – a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – a KVI vezérigazgatója 10 millió forint egyedi bruttó értékhatárig saját hatáskörben, a pénzügyminiszter félévenként történő tájékoztatása mellett dönthet.”
(40) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(41) Az Áht. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 18/B. § (10) bekezdésében foglaltakat az 1998. január 1-jét követően kötött megállapodáson alapuló támogatásokra kell alkalmazni.”
(42) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő u)–v) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„u) az állami támogatási rendszerekre és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Megállapodással való összehangolása rendjét,
v) a 13/A. § (4)–(7) bekezdésének, a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének, valamint a 102. § (4)–(6) bekezdésének és (11) bekezdésének végrehajtási szabályait.”
77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–75. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 13 500 forint.”
78. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 3. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet 2. oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti)
„a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,
b) a Tbj. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,”
(2) Az Alk. tv. 5. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, lakcímére, a TAJ-számra, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.
(7) A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet. A magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központi kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-ig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.”
(3) Az Alk. tv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1999. március 31-ig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alap hat százalékát, ha ennek összege az egyszáz forintot meghaladja.”
(4) Az Alk. tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az Mt., a Tbj., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.”
(5) Az Alk. tv. 11. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Flt. 36/A. §-át és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.
(3) A Tbj. és az Mpt. szabályait az alkalmi foglalkoztatás esetén az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
79. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Az önkormányzat a 62. § (1)–(2) bekezdésben említett bevételét a 3. § (1) bekezdésben meghatározott célra, használt lakás vásárlására is felhasználhatja.”
80. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló – módosított – 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kereskedelmi forgalomban beérkező vámáru esetén – a (7)–(8) bekezdésben foglaltak kivételével – a vámkezelést kérőnek a vámkezelési kérelemhez csatolnia kell a vámértékbevallást, amelyet a 21–31. §-ok rendelkezéseinek figyelembevételével állított ki.”
(2) A Vámtv. 145. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés d) pontja esetében az elintézési határidőbe a külföldi vámhatóság válaszának megérkezéséig eltelt idő nem számít be.”
81. § (1) A felsőoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 7. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A felsőoktatási intézmények folytathatnak iskolai rendszerű szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá szakmai vizsgát bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben részt vevők jogállása és e képzés finanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és képzésfinanszírozásával. A felsőoktatási intézmények ezen túlmenően költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként iskola rendszeren kívüli szakképzést is folytathatnak.”
(2) Az Ftv. 9/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/B. § (1) A képzési és fenntartási előirányzat a felsőoktatási intézmény kiadásainak az a része, amely az államilag finanszírozott, valamint költségtérítéses, illetve vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekről, továbbá az ettől el nem különíthető kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja. Ezen előirányzat részét képezi továbbá a felsőoktatási tevékenység infrastrukturális hátterének üzemeltetési feltételeit biztosító előirányzat is. A kiadási előirányzat tartalmazza a saját bevételt is.
(2) A képzési és fenntartási előirányzat részét képezi az az elkülönítetten megtervezett előirányzat is, amely a képzéshez szükséges gyakorlóiskola, klinika, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, valamint gyakorló óvoda működési költségeihez járul hozzá.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat részét képező képzési és fenntartási normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési szakterületek fajlagos ráfordításának értékelésével, a teljesítménymutatók megállapításával és az államilag finanszírozott hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozás részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni úgy, hogy az megteremtse a költségvetési támogatás és a hallgatói létszám növekedés összhangját, valamint a képzési és fenntartási előirányzat, illetve a kiemelt előirányzatok tervezésekor érvényesüljenek a hallgatólétszám változásával, az egyes költségelemek eltérő alakulásával és a költségvetési támogatás meghatározásával összefüggő követelmények.
(4) Ha valamelyik képzés kreditként beszámítható valamely főiskolai vagy egyetemi képzésbe, akkor a kreditérték erejéig a magasabb képzési szint képzési és fenntartási normatíváját kell biztosítani.
(5) A képzési és fenntartási normatívák alapján számított előirányzat mértékét növelő tényezőket kell figyelembe venni:
a) a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységének díjazására;
b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;
c) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók képzésének támogatására
szolgáló összegeket.”
(3) Az Ftv. 9/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatásnak az a része, amely a felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás, amely az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező szakok és programok indításának, a tankönyvkiadásnak és taneszközfejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb intézményi és központi célfeladatoknak a támogatására szolgál. A programfinanszírozási előirányzat nem lehet kevesebb, mint a felsőoktatási intézmények éves képzési és fenntartási normatívája alapján számított képzési és fenntartási előirányzat öt százaléka. A programfinanszírozási előirányzat előre le nem kötött részéből támogatások csak pályázat útján nyerhetők. Lekötöttnek a nemzetközi, továbbá a legalább miniszteri szintű kötelezettségvállalás minősül.”
(4) Az Ftv. 9/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korszerű, színvonalas tankönyvkiadás költségvetési többlettámogatásának évenkénti mértéke nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva alapján számított támogatási előirányzat egy százalékánál, amely pályázati rendszerben kerül elosztásra.”
(5) Az Ftv. 9/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményekben folyó tudományos kutatások, kísérleti fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben dolgozó doktori fokozattal rendelkező oktatók és kutatók létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásának rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(6) Az Ftv. 9/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kutatási előirányzat elkülönítetten tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémiától 1998. január 1. után átvett és a továbbiakban a felsőoktatási intézmény kutatóintézeteként, kutatócsoportjaként működő szervezeti egységek létesítményfenntartási, szakmai feladatait szolgáló előirányzatot.”
(7) Az Ftv. 9/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/F. § A fejlesztési előirányzat és a „Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok” előirányzata a felsőoktatási intézmények beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz, új felsőoktatási intézmények, illetőleg karok létesítésére biztosított támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.”
(8) Az Ftv. 9/G. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az Áht. keretei között saját maga dönt azzal, hogy]
„a) a költségtérítéses alap-, illetőleg vállalkozói tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;”
(9) Az Ftv. 9/H. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem állami felsőoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladat tekintetében a nem állami felsőoktatási intézmény)
„b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdésének alapján a szakterületre megállapított képzési és fenntartási normatívára a megállapodásban rögzített hallgatói létszám alapján.”
(10) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ösztöndíj – amely személyi jövedelemadó köteles és nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját – négy évre nyerhető el, és mértéke a költségvetési évet megelőző évben érvényes legkisebb kötelező munkabér nyolcszorosa.”
(11) Az Ftv. 81. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság vezetőjét – a MAB elnökének egyetértésével – a művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki és menti fel, és adja ki részére a magasabb vezetői (főtitkári) megbízást. A titkárság dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat – a titkárság vezetője, valamint a gazdasági igazgatója kinevezésének és felmentésének kivételével – a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.”
82. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból áll, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 17 fizetési fokozatból áll.”
(2) A Hszt. 6. számú melléklete helyébe az e törvény 22. számú melléklete lép.
83. § A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló – 1997. évi LXXVII. és az 1997. évi CXI. törvénnyel módosított – 1996. évi CXXIV. törvény 42. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[A törvény 2. §-a (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:]
„v) a költségvetés általános tartaléka előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 1. alcím) legfeljebb 2500 millió forinttal,”
(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)
84. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 7. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Alapból az alábbi célokra teljesíthetők kiadások:)
„g) hozzájárulás pályázati úton a kulturális és művészeti intézményeknél a honoráriumok és tiszteletdíjak társadalombiztosítási járulékához.”
85. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20 §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
„f) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.”
(2) Az Atv. 23. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A TAJ-számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
„h) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.”
(3) Az Atv. 24. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A TAJ-szám továbbítására jogosultak:)
„j) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.”
86. § (1) Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Obt.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A járadékot az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) havonként folyósítja. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit az OTSH az éves költségvetésében biztosítja.”
(2) Az Obt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) E törvény 1998. január hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a járadékban részesülőknek az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerinti pótlék folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság megszünteti, és a járadék folyósításhoz szükséges adatokat az OTSH-nak átadja. Az adatkérés és adatátadás módjáról, valamint időpontjáról az OTSH és a nyugdíjfolyósító szervek megállapodást kötnek.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a járadék megállapításának és folyósításának részletes szabályait 1998. március 15-ig alkossa meg; az 5/A. § szerinti térítés módját, továbbá a járadék tárgyévre vonatkozó havi összegét rendeletben határozza meg.
(3) Az OTSH a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet hatálybalépéséig a jogosultak részére a járadékot előlegként folyósítja.”
87. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak kivételével – 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 58. §-ával megállapított környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 1–3. és 6. számú melléklete, a 64. §-ával megállapított közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2)–(3) bekezdése, a 65. §-ával megállapított a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 21/A. §-a, a 66. §-ával megállapított a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a, a 69. §-ával megállapított az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 60. §-ának (3)–(5) bekezdése, az e törvény 10. számú melléklete 8. pontjának rendelkezése 1998. február 15-én lép hatályba.
(3) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvénynek az e törvény 61. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseiben megállapított rendelkezései 1998. december 1-jén lépnek hatályba.
(4) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 68. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.
(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.
(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lép hatályba.
(7) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvénynek e törvény 83. §-ával megállapított rendelkezése a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(8) E törvény 89. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 1997. december 20-án lép hatályba.
(9) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.
(10) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti – megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.
(11) A Kjt. alapján 1997. február 1-jét megelőzően az „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét, e törvény 77. §-a hatálybalépésének időpontjától – a Kjt. 66. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a Kjt. 66. § (1) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb. Az e feltételnek megfelelő közalkalmazott esetében is alkalmazni kell a Kjt. 66. §-a (2)–(8) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a garantált illetmény növekedésének meghatározása során a Kjt. 66. § (1) bekezdés szerint járó garantált illetmény helyett a Kjt. 2. számú melléklete szerinti garantált illetményeket kell alapul venni.
(12) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az „A1” fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-jétől 13 500 forintot kell érteni.
(13) A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB tv.-nek az e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.
(14) Ha a központi költségvetésnek az MNB tv. – e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított – 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.
(15) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Alk. tv.) az e törvény 78. §-ának (2) bekezdésével megállapított rendelkezését első ízben az 1998. év utáni elszámolások esetében kell alkalmazni.
(16) Az Alk. tv.-nek az e törvény 78. §-ában megállapított rendelkezései hatálybalépésének időpontjától az Alk. tv. melléklete helyébe az e törvény 21. számú melléklete lép.
88. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – hatályát veszti:
a) a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény 13. §-ának (4) bekezdése, 13/E. §-ának utolsó mondatából a „6%” szövegrész és 14. §-ának (2) bekezdése;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 7. § a (3) bekezdéséből „az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely” szövegrész; 7. §-a (4) bekezdéséből az „ONK főigazgatója az” szövegrész és az „aki” szó; 9. §-a b) pontjából „az ONK intézeteinek igazgatói” szövegrész;
c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 18. § (2) bekezdése;
d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 120. §-a (2) bekezdésének c) pontja;
e) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/C. §-a;
f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 149. §-ának (2) bekezdése;
g) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 64. §-a.
(2) Az MNB tv. e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.
(3) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)–(8) bekezdése, valamint 13–14. számú melléklete hatályát veszti.
89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait,
c) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeit.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a 37–38. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – a központi költségvetés terhére – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) – a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben – az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
(4) Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1998. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1997. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1998. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1997. december 20-át követően megelőlegezze, hogy az 1998. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete – az illetménykifizetés napjához igazodóan – az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.
90. § A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére – a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező – intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint.
91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint.
92. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,
c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,
e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
93. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a 6. § (9) bekezdésében meghatározott privatizációs bevételek, valamint a 17. § (1) bekezdés f)–g) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1998. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1998. május 31-ig meghozhatók legyenek.
| Millió forintban | |||||||||||
| Elő- | Ki- | Elő- | KIADÁSOK | ||||||||
| Cím- szám | Alcím- szám | irány- zat cso- port- szám | emelt elő- irány- zat- szám | Cím- név | Alcím- név | irány- zat cso- port- név | Kiemelt előirányzat neve | 1998. évi rendes előirányzat | 1998. évi rendkívüli előirányzat | ||
| I. ORSZÁGGYŰLÉS | |||||||||||
| 1 | Országgyűlés Hivatala | ||||||||||
| 2 | Országgyűlés hivatali szervei | ||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 2 732,7 | |||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 986,0 | |||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 1 293,1 | |||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 9,0 | |||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | ||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 299,5 | |||||||||
| 2 | Felújítás | 350,0 | |||||||||
| 4 | Egyéb központi beruházás | 282,0 | |||||||||
| 4 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||
| 1 | Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai | 14,0 | |||||||||
| 2 | Alkotmányozással kapcsolatos kiadások | 20,0 | |||||||||
| 3 | Észak-atlanti Központ kiadásai | 6,0 | |||||||||
| 4 | 150 éves a parlamenti demokrácia évfordulójával kapcsolatos kiadásokra | 30,0 | |||||||||
| 5 | EU-integrációs kiadások | 50,0 | |||||||||
| 6 | Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások | 1 500,0 | |||||||||
| 1–4. cím összesen: | 5 040,8 | 2 531,5 | |||||||||
| 5 | Közbeszerzések Tanácsa | ||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 58,0 | |||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 25,0 | |||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 53,0 | |||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | ||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 10,0 | |||||||||
| 5. cím összesen: | 136,0 | 10,0 | |||||||||
| 6 | Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása | 79,1 | |||||||||
| 7 | Pártok támogatása | ||||||||||
| 1 | Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása | ||||||||||
| 1 | FIDESZ-Magyar Polgári Párt | 204,9 | |||||||||
| 2 | Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt | 234,6 | |||||||||
| 3 | Kereszténydemokrata Néppárt | 205,1 | |||||||||
| 4 | Magyar Demokrata Fórum | 282,9 | |||||||||
| 5 | Magyar Szocialista Párt | 634,2 | |||||||||
| 6 | Szabad Demokraták Szövetsége | 415,1 | |||||||||
| 2 | Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása | ||||||||||
| 2 | Munkáspárt | 52,6 | |||||||||
| 5 | Köztársaság Párt | 41,9 | |||||||||
| 6 | Magyar Igazság és Élet Pártja | 26,2 | |||||||||
| 7 | Agrárszövetség | 34,7 | |||||||||
| 8 | Társadalmi önszerveződések támogatása | ||||||||||
| 1 | Társadalmi és karitatív feladatok támogatása | ||||||||||
| 1 | Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása | 291,1 | |||||||||
| 2 | Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása | 1,0 | |||||||||
| 10 | Magyar Rádió Közalapítvány támogatása | ||||||||||
| 1 | Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire | 3 175,9 | |||||||||
| 11 | Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire | 4 565,8 | |||||||||
| 14 | Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása | 1 119,4 | |||||||||
| I. fejezet kiadásai összesen: | 16 541,3 | 2 541,5 | |||||||||
