Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.21.)

1997. évi CXLVI. törvény - a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről 9/11. oldal

5 Légügyi Igazgatóság
1 Működési költségvetés 92,6
6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1 Működési költségvetés 21 200,0
7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1 Működési költségvetés 3 706,0
2 Felhalmozási bevételek 58,4
8 MÁV egészségügyi szolgáltatás
1 Működési költségvetés 0,3
9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Működési költségvetés 5 227,4
2 Felhalmozási bevételek 3,0
10 Közlekedési Múzeum
1 Működési költségvetés 14,4
11 Magyar Űrkutatási Iroda
1 Működési költségvetés 580,0
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 469,0
21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből
3 500,0
5 Hírközlési célfeladatok
1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok
3 600,0
XVII. fejezet bevételei összesen: 49 719,4 4 131,6
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 47,7
2 Felhalmozási bevételek 82,0
2 Külképviseletek
1 Működési költségvetés 4 097,4
2 Felhalmozási bevételek 24,0
3 KüM jóléti intézményei
1 Működési költségvetés 65,9
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Fejezeti tartalék 183,0
XVIII. fejezet bevételei összesen: 4 211,0 289,0
XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 276,0
2 Felhalmozási bevételek 17,0
3 Nemzeti Szakképzési Intézet
1 Működési költségvetés 530,3 25,0
2 Felhalmozási bevételek 2,0
4 Munkaügyi Kutatóintézet
1 Működési költségvetés 27,3 0,5
5 Regionális átképző központok
1 Működési költségvetés 981,3 45,0
2 Felhalmozási bevételek 92,2
6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
1 Működési költségvetés 21,7
2 Felhalmozási bevételek 0,8
7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1 Működési költségvetés 50,8 3,0
9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1 Működési költségvetés 451,3 3,0
2 Felhalmozási bevételek 8,0
10 Munkaügyi Központok
1 Működési költségvetés 8 838,7 47,0
2 Felhalmozási bevételek 380,5
11 Fejezeti kezelésű előirányzatok
5 Közmunkavégzés
2 Erdőtelepítési programok 550,0
6 Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 1 000,0
7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 150.0
8 Rehabilitációs beruházás 300.0
XIX. fejezet bevételei összesen: 11 177,4 2 624,0
XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 157,6
2 Felhalmozási bevételek 4,7
2 MKM Jóléti és szociális intézmények
1 Működési költségvetés 209,7
2 Felhalmozási bevételek 3,0
3 MKM Külkapcsolatok
1 Működési költségvetés 114,4
2 Felhalmozási bevételek 7,6
2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
1 Működési költségvetés 10 194,7
2 Felhalmozási bevételek 437,3
3 Agrártudományi egyetemek
1 Egyetemek
1 Működési költségvetés 4 934,9
2 Felhalmozási bevételek 130,6
4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi Egyetem
1 Működési költségvetés 29 151,7
2 Felhalmozási bevételek 945,3
5 Főiskolák
1 Működési költségvetés 5 274,5
2 Felhalmozási bevételek 135,6
6 Továbbképző intézetek
1 Működési költségvetés 809,2
2 Felhalmozási bevételek 19,0
7 Egyéb oktatási intézmények
1 Működési költségvetés 231,9
2 Felhalmozási bevételek 13,6
8 Nemzeti kulturális intézmények
1 Működési költségvetés 2 070,2
2 Felhalmozási bevételek 59,9
9 Kutató és szolgáltató intézetek
1 Működési költségvetés 969,5
2 Felhalmozási bevételek 43,8
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás
20 PHARE programok külföldi hozzájárulása 761.5
XX. fejezet bevételei összesen: 54 118,3 2 561,9
XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1 Népjóléti Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 12,1
2 Felhalmozási bevételek 1,0
2 Népegészségügyi intézetek
1 Működési költségvetés 3 712,3 118,3
2 Felhalmozási bevételek 1,1 27,0
3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
1 Működési költségvetés 177,7 2,1
2 Felhalmozási bevételek 4,0
4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
1 Működési költségvetés 20 819,6 257,3
2 Felhalmozási bevételek 1,9 1 008,4
5 Állami szociális intézetek
1 Működési költségvetés 121,7 0,5
6 Országos Mentőszolgálat
1 Működési költségvetés 2 652,5
2 Felhalmozási bevételek 75,8
7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1 Működési költségvetés 95,5 0,4
2 Felhalmozási bevételek 0,2
8 Népjóléti Minisztérium üdülője
1 Működési költségvetés 9,5
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 206,0
XXI. fejezet bevételei összesen: 27 604,1 1 700,8
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 468,3
2 Felhalmozási bevételek 2,7
2 Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet
1 Működési költségvetés 2 142,6 96,3
3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1 Működési költségvetés 2 652,5 597,5
4 „Lánchíd” Irodaház
1 Működési költségvetés 342,3 1,5
5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1 Működési költségvetés 200,3
6 Vám- és Pénzügyőrség
1 Működési költségvetés 1 476,0
2 Felhalmozási bevételek 766,5
7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1 Működési költségvetés 245,4
9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
2 Kincstári Vagyonkezelés és hasznosítás
1 Működési költségvetés 1 000,0
6 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek
300,0
12 Magyar Államkincstár
1 Működési költségvetés 268,8
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
5 Kárrendezési célelőirányzat 40,0
5 Segélyből megvalósuló programok
1 Nyugdíjreform PR tevékenysége 100,0
2 Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből 816,6
3 Tőkepiac fejlesztése japán segélyből 61,0
4 Közbeszerzés fejlesztése 43,6
19 Vállalkozások költségvetési befizetései
1 Társasági adó 180 000,0
2 Bányajáradék 14 022,0
3 Vám- és importbefizetések 104 000,0
5 Játékadó-bevétel 14 600,0
6 Koncessziós díj 600,0
7 Egyéb befizetések 22 700,0
20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1 Általános forgalmi adó 761 000,0
2 Fogyasztási és jövedéki adó 301 850,0
21 Lakosság költségvetési befizetései
1 Személyi jövedelemadó 431 010,0
2 Egyéb lakossági adók 3 200,0
3 Lakossági vámbefizetések 2 000,0
4 Lakossági illetékek 40 000,0
22 Egyéb költségvetési bevételek
1 Vegyes bevételek
1 Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték) 744,0
2 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése

500,0
8 Egyéb vegyes bevételek 3 800,0
9 Kezesség visszatérülés 2 400,0
23 Költségvetési befizetések
1 Központi költségvetési szervek 6 000,0
2 Önkormányzatok befizetései 3 800,0
3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései
4 Útalap 12 400,0
6 Munkaerő-piaci Alap 7 000,0
25 Pénzintézetek befizetései
1 Pénzintézetek társasági adója 31 500,0
27 MNB befizetése 62 000,0
XXII. fejezet bevételei összesen: 2 011 862,2 4 885,7
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatás
1 Működési költségvetés 252,8
2 Felhalmozási bevételek 2,0
2 KSH Megyei Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatóságai
1 Működési költségvetés 87,2
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1 Működési költségvetés 2,6
5 KSH kutatóintézetei
1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1 Működési költségvetés 2,2
2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1 Működési költségvetés 48,5
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
11 Statisztikai regiszter 300,0
XXXI. fejezet bevételei összesen: 393,3 302,0
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása
1 Működési költségvetés 6,2
2 MTA Doktori Tanács Titkársága
1 Működési költségvetés 6,0
3 MTA Könyvtára
1 Működési költségvetés 15,0
4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés 2 605,2
2 Felhalmozási bevételek 98,2
5 MTA Élettudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés 999,2
2 Felhalmozási bevételek 34,2
6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés 447,8
2 Felhalmozási bevételek 2,3
7 MTA Területi akadémiai központok
1 Működési költségvetés 17,2
8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 Működési költségvetés 88,5
10 MTA egyéb intézményei
1 Működési költségvetés 113,3
2 Felhalmozási bevételek 2,0
XXXIII. fejezet bevételei összesen: 4 298,4 136,7
XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
1 Euro-atlanti integrációs feladatok 100,0
XXXV. fejezet bevételei összesen: 100,0
XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
2 Kormányhitelek visszatérülése
1 Rubelelszámolású hitelek visszatérülése 20 700,0
2 Dollárelszámolású hitelek visszatérülése 7 710,0
4 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hiteleinek visszatérülése
1 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke visszatérülése
1 Világbanki hitelre 2 848,4
2 EBB hitelre 1 410,2
3 EBRD hitelre 406,0
2 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésre tartási jutalékának visszatérülése
1 Világbanki hitelre 2 270,2
2 EBB hitelre 1 994,9
3 EBRD hitelre 202,0
4 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitelre
236,6
6 Vegyes bevételek
2 Egyéb bevételek 350.0
XL. fejezet bevételei összesen: 38 128,3
XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
10 A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
1 Állami kölcsön törlesztés 350,0
2 Állami alapjuttatás járadéka 7 740,0
11 Kamatbevételek
1 Állami kölcsön kamata 150,0
2 Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata 2 970,6
3 Kincstári egységes számla forintbetét kamata 35 145,4
4 Kincstári egységes számla devizabetét kamata 7 792,6
6 Egyéb kamatok
1 Államkötvények felhalmozott kamata 10 351,2
12 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1 ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel 12 000,0
2 Szerencsejáték Rt. osztaléka 1 200.0
3 Banki osztalék 1 100.0
4 Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada 8 000.0
13 Hitelkonszolidációs bevételek 200,0
15 Származékos világbanki hitelek törlesztése 60,0
XLI. fejezet bevételei összesen: 64 499,8 22 560,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 294 573,7 88 248,2
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI
ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1 A költségvetés külföldi hitelfelvételei
2 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
1 Világbanki hitelek felvétele 13 025,4
2 EBB hitelek felvétele 5 100,0
4 KfW hitelek felvétele 5 650,0
6 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele
3 000,0
7 EF-SAL hitel felvétele 23 118,7
8 P-SAL hitel felvétele 20 722,5
XLII. fejezet bevételei összesen: 70 616,6

3. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/község

A hozzájárulást az 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási státussal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összege: 1200 Ft/fő

A települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

3. Körzeti igazgatási feladatok

a) Összege: 4 000 000 Ft egységesen

b) Összege: 200 Ft/fő, az ellátási körzet állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg az önkormányzatot.

A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok első fokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.

c) Összege: 70 Ft/fő, a Kormány által – az a), b) pontokban érintetteken túl – kijelölt települések önkormányzatát a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.

Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település állandó népességének száma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.

4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok

Összege: 150 Ft/fő

A megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

5. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

a) Összege: 933 Ft/fő

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.

Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.

Kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az általuk működtetett családsegítő szolgálat, valamint falugondnoki szolgálat fenntartásához kapcsolódóan a következő feltételek szerint:

b) Összege: 300 Ft/fő

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

– a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat önálló intézményként, vagy intézménye önálló szervezeti egységenként működik,

– ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1997. január 31-i időpontban szerepelt, illetve az ellátási szerződés megkötésére 1997. január 31-e előtt került sor, vagy a szolgáltatás bevezetésére a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal 1997. évben támogatási szerződést kötött,

– a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1998. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.

A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján veheti igénybe. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő központot – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint – intézményirányító társulás keretében működteti. Társulásnak minősül, ha a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatot írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek annak költségvetéséről, együttesen nevezik ki vezetőjét.

c) Összege: 900 000 Ft egységesen

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai jogszabályoknak megfelelően működteti, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

– a település állandó népességének száma 1997. január 1-jei állapot szerint nem haladja meg a 2000 főt, továbbá

– a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal az 1997. évre falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan támogatási szerződést kötött, és a szolgáltatást 1998. évben is működteti.

7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Összege: 2500–12 500 Ft/fő állandó népesség

A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó együttes összege a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások.

A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1997. január 1-jei állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének meghatározása a település szociális jellemzőiből képzett mutató figyelembevételével történik.

565 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 4660 Ft/fő a településre jellemző együttes mutatószám (szorzó) függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2500 Ft/fő mértéket, és nem haladja meg a 12 500 Ft/fő összeget.

A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt mutatószám (szorzó) az alábbi tényezőket veszi figyelembe:

Szociális mutatók:

– a 0–17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

– a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

– a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes – az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,

– a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben felsoroltakkal csökkentett – az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának, továbbá

– az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1996. évi adóbevallások összesítése szerinti

részaránya az összes népességen belül.

8. Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 400 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat által – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján – nyújtandó gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik. A hozzájárulás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: állami gondoskodás), akik

– nevelőszülőnél,

– gyermekotthonban,

– kollégiumban,

– kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,

– munkásszálláson,

– albérletben és egyéb helyen

elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18–24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,

– ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,

– ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.

Amennyiben a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat – a 14. és 20. pont alatti jogcímek kivételével –, és az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha a bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig.

Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a feladatot ellátó önkormányzat részére térítési díjat fizet.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezés-típusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni.

9. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Összege: 292 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás – a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeinek kivételével – az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon – időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt, illetve – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon – gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat – intézményes ellátás esetén – az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet szerinti támogatásokat az azokban meghatározott feltételekkel.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 11. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

10. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 60 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313-mal.

11. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Összege: 120 200 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

12. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása

Összege: 391 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos) bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményt, tartanak fenn.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú támogatásokat is az azokban meghatározott feltételekkel.

Ez a hozzájárulás igényelhető a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben kollégiumi ellátásban résztvevők után is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

13. Bölcsődei ellátás

Összege: 161 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott bentlévő gyermekek után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. a) pont szerinti hozzájárulást.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

14. Óvodai nevelés

Összege: 67 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek működéséhez.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

15. Iskolai oktatás az 1–6. évfolyamokon

Összege: 72 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon – oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

16. Iskolai oktatás a 7–8. évfolyamokon

Összege: 75 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon – oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

17. Iskolai oktatás a 9–10. évfolyamokon

a) Összege: 76 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulók, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) alapján szervezett, szakiskolai és szakmunkásképző iskolában folyó oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

b) Összege: 68 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

18. Iskolai oktatás a 11–13. évfolyamokon

a) Összeg: 96 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

b) Összege: 70 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást a oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

19. Iskolai szakképzés

a) Összege: 25 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9–11. évfolyamokon, továbbá a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban az 5–11. évfolyamokon részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az utóbbi oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg.

b) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9–11. évfolyamon oktatott tanulók után veheti igénybe.

c) Összege: 77 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon – a 10. évfolyam után – szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

d) Összege: 100 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

e) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban részt vevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. Ez a hozzájárulás jár az 5–13. évfolyamon a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevők után is, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.

f) Összege: 30 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

20. Kollégiumi, externátusi ellátás

Összege: 135 500 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban ellátottak után veheti igénybe.

Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumba, diákotthonba, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3–7 éves gyermek után is.

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben kollégiumi ellátásban résztvevők után nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátottakhoz kapcsolódó hozzájárulás igényelhető.)

A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez. Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Összege: 94 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok bentlakásos intézményében, a bölcsődében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.

b) Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást.

Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézmény a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 14–19. pontban és a 23. a) pontban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe, de az iskolai gyakorlati oktatáshoz a 19. a) pont szerinti hozzájárulás is jár.

A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

c) Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi-otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.

22. Alapfokú művészetoktatás

Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészet oktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez, 1200 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök vásárlásához.

23. Egyéb közoktatási hozzájárulások

a) Összege: 3200 Ft/fő

A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú – legfeljebb 15 fős – óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat kell szervezni, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 27. § (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban vesz részt.

b) Összege: 10 500 Ft/fő

A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem jár a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.

c) Összege: 12 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint – intézményirányító társulás keretében oldja meg. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha a nevelési-oktatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek az intézmény költségvetéséről, együttesen nevezik ki a vezetőjét. Az 1998. évben létrehozandó új társulásaik esetén további feltétel, hogy az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival a Kiegészítő Szabályok m) pontja szerint dokumentálni kell. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

d) Összege: 20 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.

e) Összege: 10 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján 2999 főnél több, de a 3500 főt nem éri el.

f) Összege: 13 700 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.

Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után.

g) Összege: 3800 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat a napközis foglalkozáson részt vevő cigány tanulók után, ha részükre a szülők igénye alapján – legalább napi egy órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében – a tanulmányi felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást tartanak.

h) Összege: 19 200 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben folyó két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezik.

24. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

Összege: 555 Ft/fő

A hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népesség alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.

25. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

a) Összege: 48 500 000 Ft egységesen

b) Összege: 145 Ft/fő a megye/főváros állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg, a megyei/fővárosi önkormányzatot.

A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a 8. számú mellékletben szabályozott, egyes közoktatási feladatok ellátását szolgáló kiegészítő támogatásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.

b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]

c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz – az egyes évfolyam-csoportokhoz – meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 3. számú melléklet 19. a), illetve e) pontjai szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.

d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]