Egyes szerződési szabályok, különösen az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályozás korszerűsítése érdekében, figyelemmel a fogyasztóvédelmi szempontokra is, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása pedig (4) bekezdésre változik:
„(3) Az általános szerződési feltétel az (1)–(2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.”
(2) A Ptk. 205. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása pedig (7) bekezdésre változik:
„(5) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.
(6) Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.”
2. § A Ptk. 207. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása pedig (3)–(5) bekezdésre változik:
„(2) Ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.”
3. § A Ptk. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„209. § (1) Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.
(2) Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. *
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét – a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.”
4. § A Ptk. a következő 209/A–209/D. §-okkal egészül ki:
„209/A. § A gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.
209/B. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
(2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha
a) a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy
b) összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével.
(3) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. *
(4) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerződési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmű és mindkét fél számára érthető.
(6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
209/C. § Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.
209/D. § Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött.”
5. § A Ptk. 236. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megtámadási határidő megkezdődik)
„c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209. § (1) bekezdés és 209/A. §] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor –, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.”
6. § A Ptk. 237. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető.”
7. § A Ptk. 308. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása pedig (4)–(5) bekezdésre változik:
„(3) Gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaknál rövidebb határidőt állapít meg.”
8. § A Ptk. 314. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.”
9. § A Ptk. 377. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„377. § Ha az eladó a dolgot házaló kereskedés során történő eladás céljára kapta harmadik személytől, jogszabály a vevővel szemben e harmadik személynek az eladóval való egyetemleges felelősségét állapíthatja meg.”
10. § (1) A Ptk. 685. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet; továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály;”
(2) A Ptk. 685. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„d) fogyasztó: a 387–388. §-ok alkalmazása kivételével a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy.”
11. § (1) Ez a törvény 1998. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 8. §-a hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult
a) az ügyész,
b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője,
c) a jegyző és a főjegyző,
d) a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezet,
e) a fogyasztói érdek-képviseleti szervezet.”
b) a Tvr. a következő 5/A–5/C. §-okkal egészül ki:
„5/A. § Az általános szerződési feltétel tisztességtelensége kérdésében az érintett országos gazdasági kamara kérésre véleményt nyilvánít, kivéve, ha jogszabály az általános szerződési feltétel jóváhagyását követeli meg. A kamara véleménye nem érinti a bíróság előtti megtámadás lehetőségét.
5/B. § Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal jogerős határozatával megállapítja, ítéletében feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértő költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.
5/C. § Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerződési szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 28/A. §-ának alkalmazása – jogválasztás hiányában – a magyar jog alkalmazására vezetne.”
c) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A fogyasztói szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelyben a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy
a) ennek az államnak a területén intéztek szerződés megkötésére irányuló nyilatkozatot a fogyasztóhoz, vagy tettek közzé a szerződés megkötését megelőzően reklámot, és a fogyasztó ennek az államnak a területén tette meg azokat a nyilatkozatokat és végezte el azokat a cselekményeket, amelyek a szerződés megkötéséhez szükségesek;
b) a másik fél vagy annak képviselője ebben az államban kapta meg a fogyasztótól a megrendelést; vagy
c) az adásvételi szerződés megkötése érdekében az eladó utazást szervezett a fogyasztó számára, és a fogyasztó az utazás során más állam területén kötötte meg a szerződést, vagy tett arra irányuló nyilatkozatot.
(2) E § alkalmazásában fogyasztói szerződés a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eljáró féllel dolog szolgáltatására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés és az ahhoz kapcsolódó hitel- vagy kölcsönszerződés.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók:
a) fuvarozási és személyszállítási szerződésre;
b) olyan szerződésre, amelynek alapján kizárólag a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a területén kívül nyújtanak szolgáltatást a fogyasztónak, kivéve, ha a szerződés utazásból és az út egyes állomásain való tartózkodásból álló szolgáltatás egységes díj ellenében történő teljesítésére irányul.”
d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) 27. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, a jelenlegi j) pont jelölése pedig k) pontra változik:
(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)
„j) az általános szerződési feltételekről kérésre véleményt nyilvánítanak;”
e) a Gkt. 30. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A gazdasági kamarák feladatai (26–29. §) közül az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:)
„g) véleményt nyilvánít az általános szerződési feltételekről.”
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg azokat a szerződési feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni.
(5) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
