(3) A külföldi jogi tanácsadó nem kamarai tag. A tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
(4) Magyar ügyvéd, ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén a magyar ügyvéd neve mellett, illetőleg a magyar iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást. A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során – a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással – használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.
(5) A magyar ügyvéd a kamara engedélye nélkül társtulajdonosként (partnerként) csatlakozhat külföldi ügyvédi irodához.
93. § A fegyelmi vétséget elkövető külföldi jogi tanácsadóval szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
94. § (1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből törölni kell azt,
a) aki a 91. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
b) akinek a magyar ügyvéddel, ügyvédi irodával kötött együttműködési megállapodása megszűnt,
c) akivel szemben a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
d) aki meghalt,
e) aki, illetőleg akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
(2) A kamara a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15. § rendelkezései az irányadók.
(3) A kamara a külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törléséről szóló jogerős határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.
(4) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlése nem érinti a külföldi irodával létrejött együttműködési szerződést.
(5) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlésekor a kamara a külföldi jogi tanácsadó igazolványát visszavonja.
95. § (1) Ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti.
(2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett.
(3) A kamara az ügyvédjelöltet igazolvánnyal látja el.
96. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki
a) a 13. § (3) bekezdésének a)–d) és h) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,
b) ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyt létesített.
(2) Az ügyvédjelölt nem kamarai tag.
(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
97. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
(2) Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
(3) Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenőrzi. A kamara köteles az ügyvédjelöltek képzéséről gondoskodni.
98. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács – kérelmére – a büntetés hatálya alól mentesítheti az ügyvédjelöltet, ha arra érdemes.
99. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt,
a) aki a 13. § (3) bekezdésének a)–d) és h) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,
b) akinek a munkaviszonya megszűnt,
c) akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
d) aki a jogi szakvizsgát letette, legkésőbb a vizsga letételétől számított 3 hónap eltelte után,
e) aki meghalt.
(2) A kamara – az (1) bekezdés e) pontja kivételével – a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15. § rendelkezései az irányadók.
(3) Nem kell törölni az ügyvédjelöltek névjegyzékéből az (1) bekezdés b) pontja alapján az ügyvédjelöltet, ha 3 hónapon belül más ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával munkaviszonyt létesített.
(4) Az ügyvédjelölt munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvében foglalt eseteken túl – a 86. § (2) bekezdésében említett esetekben megszűnik.
(5) Az ügyvédjelöltnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az ügyvédjelölt igazolványát visszavonja.
100. § (1) A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed.
(2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.
101. § A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ügyvédjelöltekre megfelelően irányadók.
102. § (1) A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben: területi kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik; a működési területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) A területi kamara működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos.
(3) A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére.
103. § (1) A területi kamara szervei
a) a közgyűlés,
b) a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség),
c) a fegyelmi bizottság,
d) az összeférhetetlenségi bizottság,
e) az ellenőrző bizottság.
(2) Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
104. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A közgyűlés
a) megválasztja és beszámoltatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a területi bizottságokat, a területi bizottság tisztségviselőit és tagjait,
b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,
c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
d) javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának,
e) elfogadja a területi kamara alapszabályát,
f) a területi kamara működési területére vonatkozó területi szabályzatot és területi iránymutatást adhat ki,
g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
h) ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A területi kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi iránymutatást tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező.
(4) A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
105. § (1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés tagjait a meghívásban a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több mint fele jelen van.
(3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.
(4) A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), a területi kamara alapszabályának és szabályzatának elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.
106. § (1) A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, titkárából (főtitkárából), a fegyelmi megbízottból (fegyelmi főmegbízottból) és a tagokból áll. A tagok száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem állapítja meg.
(2) A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
b) előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,
c) első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
d) első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
e) első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,
f) első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,
g) elbírálja a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,
h) ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,
i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
j) meghatározza a kamarai tagdíj összegét,
k) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
l) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat,
m) kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesről nem gondoskodott,
n) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott.
(3) A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 15 napon belül – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
107. § (1) A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,
d) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
e) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
f) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,
g) irányítja a területi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
h) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja, akit a határozat érint.
108. § A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg.
109. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.
(4) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
110. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei
a) a teljes ülés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság,
d) az összeférhetetlenségi bizottság,
e) a választási bizottság,
f) az ellenőrző bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.
111. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés, amely 100 tagból áll. Tagjai
a) a területi kamarák elnökei,
b) a területi kamarák által küldött 1-1 tag,
c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott tagok.
(2) A teljes ülés
a) megválasztja és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,
b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
d) elfogadja az Alapszabályt,
e) szabályzatot és iránymutatást adhat ki,
f) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
g) ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes ülést össze kell hívni. A teljes ülés tagjait a meghívásban a (4)–(5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(4) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
(5) A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.
(6) A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.
(7) A teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a teljes ülés tagja nyújthatja be.
112. § (1) A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki
a) az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól (etikai szabályzat),
b) az ügyvédi névhasználatról,
c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól,
d) a gondnok jogköréről és eljárásáról,
e) a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről,
f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,
g) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának szabályairól,
h) a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról,
i) a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,
j) a letét- és pénzkezelés szabályairól,
k) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.
(2) A teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki.
(3) Az Alapszabály a területi kamarákra, a szabályzat a területi kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre, külföldi jogi tanácsadókra és ügyvédjelöltekre kötelező.
113. § (1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból (titkárból), a fegyelmi főmegbízottból (fegyelmi megbízottból), továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll. A tagok száma 25 fő, ha a teljes ülés másképpen nem állapítja meg.
(2) Az elnökség
a) összehívja a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a teljes ülés működését, megszervezi a teljes ülés határozatainak végrehajtását,
b) előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a teljes ülésnek,
c) másodfokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
e) másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,
f) másodfokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,
g) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
h) dönt a tisztségviselők díjazásáról,
i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
j) a területi kamara elnökségének jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,
k) elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni, továbbá a 47. § (3) bekezdés szerinti fellebbezést,
l) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
m) ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,
n) meghatározza a kamarai választások időszakát,
o) elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
(3) Az elnökség határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a területi kamara nyújthatja be. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
114. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,
c) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
d) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.
115. § A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg.
116. § (1) A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:
a) családi és utónevét,
b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolvány számát,
c) lakcímét,
d) egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,
e) irodájának címét, telefon- és telefax-számát,
f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató nevét és címét,
g) az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát,
h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját, a tevékenység 7. § szerinti korlátozását, továbbá a vagyoni tagságot,
i) a fegyelmi büntetést, a mentesítés időpontját,
j) nyelvtudását,
k) kitüntetéseit,
l) kamarai tisztségét.
(2) Külföldi jogi tanácsadó esetén az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell nyilvántartani, de a külföldi jogi tanácsadóval együttműködő magyar ügyvéd (iroda) adatait, a külföldi iroda nevét, címét és a külföldi bejegyzésre vonatkozó adatait a külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásában szerepeltetni kell.
(3) Ügyvédi iroda esetén az iroda nevét, címét, telefon- és telefax-számát, valamint tagjainak nevét, lakcímét kell nyilvántartani.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben felsorolt adatok közül az a), e) és h) pontban felsorolt adatok nyilvánosak, közzétehetők, vagy bárki számára kiadhatók.
(5) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.
(6) Az ügyvédi igazolvány – az ügyvéd arcképén kívül – a következőket tartalmazza: az ügyvéd születési helyét, idejét, az irodája címét, az ügyvédi iroda nevét, amelynek tagja, továbbá a tevékenység 7. § szerinti korlátozását. E rendelkezést az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt igazolványára is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt munkáltatóját is fel kell tüntetni.
(7) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1)–(3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.
117. § A kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén – tagjain kívül – a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az alapszabály felsorol.
118. § Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait az Igazságügyi Közlönyben kell közzétenni, a kamarák alapszabályát és szabályzatait – az alapszabályban meghatározott módon – a tagok és mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni. A kamarai határozatok a tagok számára nyilvánosak.
119. § (1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – bármely magyar állampolgár kamarai tag megválasztható. A választás 4 évre szól.
(2) A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.
(3) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
(4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
120. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.
121. § (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezetben együtt: kamara) működése felett.
(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.
122. § (1) Ha az igazságügyminiszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az igazságügyminiszter felhívja a kamarát a kirendelt ügyvédi jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
(3) Az érintett kamara köteles – az igazságügyminiszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogszabálysértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyminisztert tájékoztatni.
123. § (1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyminiszter – a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül – a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást és rendelkezést hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy az ellenőrzésére – a kamarai tagok közül – felügyelő biztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.
124. § (1) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését (teljes ülését). Ha a közgyűlés (teljes ülés) a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.
(2) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.
(3) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
(4) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
125. § (1) A kamarák az alapszabályukat, szabályzatukat, iránymutatásukat az elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügyminiszternek.
(2) Az Alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat, a területi szabályzat, az iránymutatás és a területi iránymutatás nem lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.
126. § (1) Ez a törvény 1998. július 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése, az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet, az ennek módosításáról szóló 1991. évi XXIII. törvény, 1994. évi XC. törvény és 1995. évi I. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 6/1983. (VII. 28.) IM rendelet és az azt módosító 9/1991. (VII. 18.) IM rendelet a hatályát veszti.
(3) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Kamarát említi, ezen a Magyar Ügyvédi Kamarát kell érteni.
(4) A jogszabályokban az „egyéni ügyvéd” kifejezés „ügyvéd”, a „társas ügyvédi iroda” kifejezés „ügyvédi iroda” kifejezésre módosul.
127. § (1) A kamarának az alapszabályát és a Magyar Ügyvédi Kamarának az Alapszabályát 6 hónapon belül kell megalkotnia.
(2) A kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának 6 hónapon belül felül kell vizsgálnia a szabályzatait és iránymutatásait, és ennek eredményeként e törvénynek megfelelően módosítania kell, szükség esetén újat kell alkotnia.
128. § (1) A törvény hatálybalépésekor működő ügyvédi irodának a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül alapító okiratot kell a kamarához benyújtania. Ha az ügyvédi iroda ennek határidőben nem tesz eleget, akkor a továbbiakban ügyvédi irodaként nem működhet.
(2) A törvény hatálybalépésekor működő ügyvédi irodának legkésőbb 1999. január 1-jén kell a 68. § (3) bekezdésének megfelelő felelősségbiztosítással rendelkeznie. Az ilyen biztosítási szerződés érvénybelépéséig az iroda tagjainak egyéni felelősségbiztosítását kell fenntartani.
(3) Az ügyvédi iroda jogszerűen használt neve a törvény hatálybalépése után is használható.
(4) Külföldi ügyvéd, külföldi ügyvédi iroda a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével e törvény szerint végezhet tevékenységet, vagy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerint kereskedelmi képviseletet alapíthat és tarthat fenn, amely a külföldi ügyvéd vagy ügyvédi iroda hazai jogára vonatkozó tanácsadás tekintetében végezheti az említett törvényben foglalt tevékenységet.
129. § (1) Az 5. § (2) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése előtt alkotott jogszabály alapján végzett tevékenységet.
(2) A törvény hatálybalépése előtt megválasztott kamarai tisztségviselők és kamarai bizottsági tagok megbízatásának időtartamát a törvény nem érinti.
(3) Az ügyvédi kamarai tagságát országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása miatt szüneteltető ügyvéd a kamarai tisztségét, bizottsági tagságát e megbízatásának lejártáig fenntarthatja, ha arra e törvény hatálybalépése előtt választották meg.
130. § (1) A törvény hatálybalépése előtt elkövetett fegyelmi vétség a hatálybalépéstől számított 1 év alatt évül el, kivéve, ha az elévülési időből ennél kevesebb van hátra.
(2) Ha az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a hatálybalépésig első fokú határozatot nem hoztak, az eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor hatályban volt jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
131. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget és a kirendelés ellátásának díját, valamint az ügyvédjelölti joggyakorlatot rendelettel szabályozza.
132. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„o) az alapító okirat szerint a tag által az ügyvédi iroda (egyszemélyes, társas) rendelkezésére bocsátott ingatlan megszerzése; az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); továbbá az ügyvédi iroda megszűnése esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét meghaladó rész megszerzése.”
