7216.33.90.10.00
7216.33.90.90.00
7216.40.10.10.00
7216.40.10.90.00
7216.40.90.10.00
7216.40.90.90.00
7216.50.10.10.00
7216.50.10.90.00
7216.50.99.10.11
7216.50.99.10.19
7216.50.99.91.00
7224.90.05.10.00
7224.90.05.20.00
7224.90.08.10.00
7224.90.08.20.00
7224.90.15.10.00
7224.90.15.20.00
7227.20.00.00.00
7228.20.11.00.00
7228.20.19.00.00
7228.20.30.00.00
7228.30.20.00.00
7228.30.41.00.00
7228.30.49.00.00
7228.30.61.00.00
7228.30.69.00.00
7228.30.70.00.00
7228.30.89.00.00
7228.60.10.00.00
(Hivatkozással a „B” Jegyzőkönyv 3. Cikk 2. bekezdésére.)
7202 11
7203 10
7203 90
7219 11
7219 12
7219 13
7219 14
7219 21
7219 22
7219 23
7219 24
7219 31
7219 32
7219 33
7219 34
7219 35
7219 90
7220 11
7220 12
7220 20
7220 90
7221
7222 10
7222 30
7222 40
(A 11. Cikk hivatkozása szerint.)
1. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv a Megállapodás II. Fejezetében meghatározott termékekre vonatkozik.
2. Cikk
A Felek kedvezményes elbánást biztosítanak egymás számára a jelen Jegyzőkönyv „A” és „B” Mellékletében felsorolt mezőgazdasági, feldolgozott mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében, a Megállapodás származási szabályokról szóló „D” Jegyzőkönyve rendelkezései szerint.
3. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv „A” és „B” Mellékletében szereplő termékekre a Felek a (IV) oszlopban felsorolt importvámokat alkalmazzák a megfelelő mellékletek (III) oszlopában meghatározott keretek között.
2. A tarifakvótán felül importált mennyiségekre a legnagyobb kedvezményes vámtételeket kell alkalmazni.
4. Cikk
Ha az egyik Fél úgy határoz, hogy csökkenti az EU-ból származó termékekre a (IV) oszlopban feltüntetett importvámokat, az ilyen csökkentett vámok lépnek az ezen oszlopban meghatározott importvámok helyébe.
(A 11. Cikk hivatkozása szerint.)
A Törökországból származó mezőgazdasági termékek magyarországi importjára vonatkozóan mennyiségi korlátok között alkalmazandó csökkentett vámtételek:
| KN-kód | Termék megnevezése | Mennyiség (tonna) | Magyar- országon alkalmazott vám | |
| 0701.90.51 | Burgonya | 2500 | 25% | |
| 0702.00.15.01, 02 0702.00.20, 25, 30 | Paradicsom | 200 | 10% | |
| 0802.50.00 | Pisztácia | korlátlan | 5% | |
| 0802.22 | Mogyoró héj nélkül | 300 | 5% | |
| 0804.20.90 | Szárított füge | 100 | 8,3% | |
| 0805.10 | Narancs | 3000 | 4,8% | |
| 0805.20 | Mandarin és clementine | 6000 | 16% | |
| 0805.30 | Citrom és lime | 2000 | 3,3% | |
| 0805.40 | Grapefruit | 1000 | 17,5% | |
| 0806.20 | Szőlő szárítva | 150 | 5,5% | |
| 0813.10.00 | Szárított kajszibarack | 75 | 19% | |
| 2001.10.00 | Uborka és apró uborka | 50 | 14% | |
| 2001.90.65 | Olajbogyó | 100 | 21% | |
| 2002.10.10 | Paradicsom hámozva | 25 | 14% | |
| 2002.90.99 | Egyéb paradicsom | 25 | 20% | |
| 2005.90.30, 50, 60 | Egyéb zöldség és zöldségkeverék | 50 | 20% | |
| 2008.11 | Földimogyoró | 100 | 17,3% | |
| 2008.19 | Másféle, beleértve a keverékeket is | 50 | 22% | |
| 2009.19 | Narancslé, másféle | 300 | 5,5% | |
| 2009.70 | Almalé | 50 | 23% | |
| 2401.10 | Leveles dohány | 800 | 33% | |
| 2104.10.10 | Szárított leves | 100 | 33% | |
| 2203.00 | Malátából készült sör | 2500 hl | 26,1% | |
| 1517.10.10 | Margarin | 200 | 20% | |
| 1604.14 | Tonhal, konzervált | 50 | 21,6% | |
| 1905.30.11, 19, 30, 91 | Édes biscuit, gofri és ostya | 100 | 56,3% | |
| 1905.90. 30, 40, 45, 55, 60, 90 | Egyéb ostya | 50 | 56,3% | |
| 1902.11,19 | Nyers tészta | 200 | 18% |
(A 11. Cikk hivatkozása szerint.)
Magyarországról származó mezőgazdasági termékek törökországi importjára mennyiségi korlátok között alkalmazandó csökkentett vámtételek:
| KN-kód | Termék megnevezése | Mennyiség (tonna) | Török- országban alkalmazott vám | |
| 0102.90 | Élő szarvasmarhafélék, más | 4000 | 25% | |
| 0202.20 | Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, darabolt, csontos | 500 | 50% | |
| 0404.10 0404.90 | Tejsavó sűrítve, cukor hozzáadásával és anélkül | 200 | 23% | |
| 1001.10 1001.90 | Kemény búza, más IX. 1.–V. 31. | 30000 | 0% | |
| 1005.10 1005.90 | Kukorica, más IX. 1.–V. 31. | 5000 | 0% | |
| 1206.00.91 1206.00.99 | Napraforgómag héj nélkül, más I. 1.–VIII. 31. | 1000 | 0% | |
| 1512.11 | Nyers napraforgómagolaj, I. 1.–VIII. 31. | 300 | 0% | |
| 1602.10 | Homogenizált készítmény Bébiétel | 200 | 15% | |
| 2005.10 | Homogenizált készítmény Bébiétel | 200 | 15% | |
| 2007.10 | Homogenizált készítmény Bébiétel | 200 | 15% | |
| 2009.60 | Szőlőlé | 100 | 35% | |
| 2009.70 | Almalé | 100 | 35% | |
| 2204.10 | Pezsgőbor | 1000 hl | 50% | |
| 2204.21 | Palackozott bor | 1000 hl | 50% | |
| 1517.10.10 | Margarin | 200 | ECU 25,82/100 kgs | |
| 2005.80 | Csemegekukorica | 500 | ECU 22,9 /100 kgs |
(Hivatkozással a 22. Cikkre.)
1. Cikk
A Megállapodás alkalmazásának céljából és a jelen Jegyzőkönyv 2. és 3. Cikkében foglalt rendelkezések érintetlenül hagyásával az alábbi termékeket kell tekinteni:
1. Törökországból származó termékeknek:
a) a jelen Jegyzőkönyv 4. Cikke értelmében teljes egészében Törökországban előállított termékek;
b) a Törökországban előállított olyan termékek, melyek előállításánál nem teljes mértékben Törökországból származó termékeket használtak fel, feltéve, hogy az említett termékek a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében elegendő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. Magyarországról származó termékek:
a) a jelen Jegyzőkönyv 4. Cikke értelmében teljes egészében Magyarországon előállított termékek;
b) a Magyarországon előállított olyan termékek, amelyek előállításához nem teljes mértékben Magyarországról származó termékeket használtak fel, feltéve, hogy az említett termékek a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében elegendő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. Cikk
1. Az 1. Cikk 1. bekezdés b) pontjában foglaltak ellenére a jelen Jegyzőkönyv értelme szerint Magyarországról származó anyagokat úgy kell tekinteni mint Törökországból származó anyagokat, és nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott elegendő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve azonban, hogy a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikk 3. bekezdésében hivatkozotton túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. Az 1. Cikk 1. bekezdés b) pontjában foglaltak ellenére a jelen Jegyzőkönyv értelme szerint Törökországból származó anyagokat úgy kell tekinteni mint Magyarországról származó anyagokat, és nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott elegendő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve azonban, hogy a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikk 3. bekezdésében hivatkozotton túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
3. Cikk
1. a) Az 1. Cikk 1. bekezdés b) pontja ellenére és a 2. és 4. bekezdés rendelkezéseinek függvényében, a Törökország és ezen országok közti Megállapodásokhoz csatolt 4. sz. Jegyzőkönyv értelmében a Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó anyagok Törökországból származó anyagoknak tekintendők, és nem szükséges, hogy az ilyen anyagok ott elengedő megmunkáláson és feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve azonban, hogy a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikk 3. bekezdésében hivatkozotton túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
b) Az 1. Cikk 2. bekezdés b) pontja ellenére és a 2. és 4. bekezdés rendelkezéseinek függvényében, a Törökország és ezen országok közti Megállapodásokhoz csatolt 4. sz. Jegyzőkönyv értelmében a Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó anyagok Magyarországról származó anyagoknak tekintendők, és nem szükséges, hogy az ilyen anyagok ott elengedő megmunkáláson és feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve azonban, hogy a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikk 3. bekezdésében hivatkozotton túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. Az 1. bekezdés értelmében származó státuszt szerzett termékek csak akkor tekintendők továbbra is Törökországból vagy Magyarországról származó termékeknek, ha az ott hozzáadott érték meghaladja a Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó felhasznált anyagok értékét. Amennyiben ez nem így van, a termékeket a jelen Megállapodás, vagy a Törökország és Lengyelország és a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Megállapodások, vagy a Magyarország és Lengyelország és a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Megállapodások végrehajtása szempontjából úgy kell tekinteni, mint Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származókat, attól függően, hogy melyik ország adja a felhasznált származó anyagokból a legnagyobb értéket.
A Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó olyan anyagokat, amelyek elegendő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Törökországban vagy Magyarországon, ennek a felosztásnak a során nem kell tekintetbe venni.
3. A „hozzáadott érték” olyan gyártelepi ár, amelyből levonták minden olyan termék vámértékét, amely nem abból az országból, vagy országcsoportból származik, ahol ezeket a termékeket előállították.
4. A jelen Cikk szempontjából a jelen Jegyzőkönyvben foglalt származási szabályokhoz hasonlóakat kell alkalmazni a Törökország és Lengyelország, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság és Magyarország és e három ország közti kereskedelemben, valamint magának ennek a három országnak egymás között folytatott kereskedelmében is.
4. Cikk
1. Az 1. Cikk 1. bekezdésének a) pontja és 2. bekezdésének a) pontja értelmében mind Magyarországon, mind Törökországban teljes egészében előállítottnak kell tekinteni az alábbiakat:
a) azok földjéből vagy a hozzájuk tartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termékek;
c) az ott született és nevelt élőállatok;
d) az ott nevelt élőállatokból származó termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
f) azok hajóival a tengerből nyert tengeri halászati és más termékek;
g) a kizárólag az f) pontban hivatkozott termékekből feldolgozó hajóikon előállított termékek;
h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek;
i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
j) a kizárólag az a)–i) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az 1. bekezdés f) pontjában használt „hajóik” kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik,
– amelyeket Magyarországon vagy Törökországban jegyeztek be, illetve vettek nyilvántartásba;
– amelyek Magyarország vagy Törökország zászlója alatt hajóznak;
– amelyek legalább 50%-ban Magyarország vagy a Törökország állampolgárainak tulajdonában vannak, vagy olyan vállalat tulajdonát képezik, amelynek központi irodája Törökországban vagy Magyarországon van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, az igazgatótanács vagy a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak többsége Magyarország vagy Törökország állampolgárai, továbbá gazdasági társaságok esetében a tőkének legalább a fele Törökországnak, Magyarországnak, ezek köztestületeinek vagy állampolgárainak a tulajdonában van;
– amelyek kapitánya és tisztjei Magyarország vagy Törökország állampolgárai;
– amelyek legénységének legalább 75%-a Magyarország vagy Törökország állampolgára.
3. A „Magyarország” és „Törökország” kifejezések magában foglalják a területi vizeket is, amelyek körülveszik Magyarországot és Törökországot.
A tengerjáró hajókat – beleértve a feldolgozóhajókat, amelyeken a kifogott halakat feldolgozzák – Magyarország vagy Törökország területe részének kell tekinteni, feltéve, hogy kielégítik a 2. bekezdésben megállapított feltételeket.
5. Cikk
1. Az 1. Cikkben foglaltak szempontjából a nem-származó anyagokat – a 2. vagy 3. bekezdéstől függően – kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha az így előállított terméket olyan vámtarifaszám alá kell osztályozni, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során használt nem-származó anyagokat kell osztályozni.
A jelen Jegyzőkönyvben használt „árucsoportok” és „vámtarifaszámok” kifejezések a Harmonizált Áruleírási és Jelölési Rendszert (a továbbiakban: Harmonizált Rendszer vagy HR) alkotó nómenklatúrában használt árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négy számjegyes kódok) jelenti.
Az „osztályozott” kifejezés valamely terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozására utal.
2. A II. számú Mellékletben foglalt jegyzék 1. és 2. oszlopaiban említett termék esetében az 1. bekezdésben foglalt szabály helyett a termékkel kapcsolatban a 3. oszlopban megállapított feltételeket kell teljesíteni.
a) Ahol a II. számú Mellékletben foglalt jegyzékben százalékos szabály kerül alkalmazásra a Magyarországon vagy Törökországban előállított termék származási helyzetének meghatározásához, a feldolgozás vagy megmunkálás eredményeként keletkezett hozzáadott érték az előállított termék gyártelepi ára, levonva ebből a Törökországba vagy Magyarországra harmadik országokból importált anyagok értékét.
b) A II. számú Melléklet jegyzékében szereplő „érték” kifejezés a felhasznált nem-származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket jelenti, vagy ha ez nem ismeretes és nem is lehet megállapítani, akkor az ezekért az anyagokért az érintett területen fizetett első megállapítható árat jelenti.
Ahol a felhasznált származó anyagok értékét meg kell állapítani, ott ezt a pontot kell mutatis mutandis alkalmazni.
c) A II. számú Melléklet jegyzékében szereplő „gyártelepi ár” kifejezés az előállított termékért a gyártónak fizetett árat jelenti, akinek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi anyag értékét, levonva ebből az előállított termékek kivitele esetén visszatérítésre kerülő vagy visszatéríthető belső adókat.
d) „Vámérték” alatt az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló, Genfben, 1979. április 12-én kelt megállapodással összhangban megállapított vámértéket kell érteni.
3. Az 1. és 2. bekezdések alkalmazásának céljaira a származó termék helyzet megszerzéséhez elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, akár bekövetkezett a vámtarifaszám-változás, akár nem:
a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba való helyezés, kén-dioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
b) a por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, vágásból álló egyszerű műveletek;
c) (i) a szállítmány csomagolásának, kiszerelésének és összeállításának megváltoztatása,
(ii) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek a termékekre vagy csomagolásukra való helyezése;
e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki a jelen Jegyzőkönyvben azokat a feltételeket, amelyek alapján azokat Törökországból vagy Magyarországról származónak lehet tekinteni;
f) árucikkek részeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok teljes árucikket képezzenek;
g) az a)–f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
h) állatok levágása.
6. Cikk
Annak megállapításához, hogy a termék Magyarországról vagy Törökországból származik-e, nem szükséges meghatározni, hogy az ilyen termék előállításához használt elektromos energia, üzemanyag, berendezés és felszerelés, valamint gépek és szerszámok, továbbá a gyártás során felhasznált bármilyen, a termék végső összetételébe nem kerülő vagy nem erre szánt anyag, illetve termék származását.
7. Cikk
Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az áraikban is benne foglaltatnak vagy nem szerepelnek külön számlán, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
8. Cikk
A Harmonizált Rendszer alkalmazása 3. általános szabálya szerinti készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi cikk származó termék. Ha azonban egy készlet származó és nem-származó cikkekből tevődik össze, a készletet teljes egészében származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem-származó cikkek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át.
9. Cikk
1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes elbánás csak olyan termékekre vagy anyagokra vonatkozik, amelyeket Magyarország és Törökország, vagy a 2. Cikk rendelkezéseinek alkalmazása esetén a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság vagy Lengyelország területei között szállítanak bármely más területre történő belépés nélkül. A Magyarországról vagy Törökországból származó és egységes, fel nem osztott szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani Magyarország vagy Törökország területén kívüli más területeken is, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országa vámhatóságainak felügyelete alatt maradtak, és azok nem mentek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más műveleten.
2. Az 1. bekezdésben említett feltételeknek való megfelelést az illetékes vámhatóságokhoz benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani:
a) egységes fuvarokmány, amelyet az exportáló országban bocsátottak ki és kiterjed a tranzitországon való áthaladásra is; vagy
b) a tranzitország vámhatóságai által kiadott igazolás, amely tartalmazza:
– az áruk pontos megnevezését,
– az áruk ki- és újraberakásának vagy a hajóba történő berakásának vagy a kirakásának időpontját, azonosítva a felhasznált hajókat vagy más fuvareszközöket, és
– annak igazolását, hogy az áruk milyen feltételekkel maradtak a tranzitországban; vagy
c) ezek hiányában bármely bizonyító erejű okmány.
10. Cikk
Az ebben a Címben a származó állapot megszerzésével kapcsolatban megállapított feltételeknek Magyarországon vagy Törökországban megszakítás nélkül kell eleget tenni, kivéve a 2. Cikkben foglaltakat.
Ha Magyarországról vagy Törökországból exportált származó terméket visszaszállítanak, azokat – a 2. Cikkben foglaltak kivételével – nem-származónak kell tekinteni, kivéve, ha kielégítően bizonyítják a vámhatóságoknak, hogy
– az újraszállított áruk azonosak az exportáltakkal, és
– nem mentek keresztül az adott országban a jó állapotban való megőrzésükhöz szükségest meghaladó műveleteken.
11. Cikk
A termékek e Jegyzőkönyv szerinti származó helyzetének igazolására az EUR.1 szállítási bizonyítvány szolgál, amelynek mintáját a jelen Jegyzőkönyv III. számú Melléklete tartalmazza.
12. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány csak az exportőr vagy az exportőr felelősségére annak meghatalmazott képviselője írásos kérelmére adható ki. Ezt a kérelmet űrlapon kell benyújtani, amelynek mintáját a jelen Jegyzőkönyv III. számú Melléklete tartalmazza, és amelyet a jelen Jegyzőkönyvnek megfelelően kell kitölteni.
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelmeket az exportáló ország vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük.
2. Az exportőrnek vagy képviselőjének kérelmével együtt be kell nyújtania minden olyan megfelelő alátámasztó okmányt, amely bizonyítja, hogy az exportálni kívánt termékek megfelelnek az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása valamennyi követelményének.
A kérelmező vállalja, hogy a megfelelő hatóságok felkérésére benyújtja az azok által a kedvezményes elbánásra jogosult termékek helyes származási helyzetének megállapítása céljából kért bármely további bizonyítékot, és vállalja, hogy hozzájárul az említett hatóságok részéről könyvei bármely vizsgálatához, valamint a fenti termékek előállítási eljárásának bármely ellenőrzéséhez.
Az exportőröknek legalább két évig meg kell őrizniük az e bekezdésben említett alátámasztó okmányokat.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt csak akkor lehet kiadni, ha azt a jelen Megállapodás vagy a Törökország és Lengyelország és a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Megállapodások alkalmazására szolgáló okmányszerű bizonyítékként használják.
4. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt Törökország vámhatóságai bocsátják ki, ha az exportálni kívánt árukat a jelen Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. bekezdésének értelmében Törökországból származó áruknak, vagy a jelen Jegyzőkönyv 3. Cikk 2. bekezdésének értelmében Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó áruknak lehet tekinteni. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt Magyarország vámhatóságai bocsátják ki, ha az exportálni kívánt árukat a jelen Jegyzőkönyv 1. Cikk 2. bekezdésének értelmében Magyarországról származó áruknak, vagy a jelen Jegyzőkönyv 3. Cikk 2. bekezdésének értelmében Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó áruknak lehet tekinteni.
5. Az 1. vagy 2. Cikk kumulációs rendelkezéseinek alkalmazása esetén Magyarország vagy Törökország vámhatóságai a jelen Jegyzőkönyvben meghatározott feltételek mellett EUR.1 szállítási bizonyítványokat adhatnak ki, ha az exportálni kívánt árukat a jelen Jegyzőkönyv értelmében Magyarországról vagy Törökországból származó termékeknek lehet tekinteni, feltéve, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványokkal fedezett áruk Magyarországon vagy Törökországban vannak.
Ezekben az esetekben az EUR.1 szállítási bizonyítványokat a korábban kiadott vagy kiállított származási bizonyítékok benyújtása alapján kell kibocsátani. Ezeket a származási bizonyítékokat az exportáló ország vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük.
6. Mivel az EUR.1 szállítási bizonyítvány a Megállapodásban meghatározott vámkedvezmények alkalmazásához szolgál okmányszerű igazolásként, az exportáló ország vámhatóságainak felelőssége, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az áruk származásának és a bizonyítványban feltüntetett egyéb adatoknak ellenőrzésére.
7. Az EUR.1 bizonyítványok kiadásához szükséges feltételek meglétének ellenőrzése céljából a vámhatóságoknak jogában áll bekérni bármely okmányszerű bizonyítékot vagy elvégezni az általuk szükségesnek tartott ellenőrzéseket.
8. Az exportáló ország vámhatóságainak felelőssége annak biztosítása, hogy az 1. bekezdésben említett űrlapokat helyesen töltsék ki. Különösen ellenőrizniük kell a termékek megnevezésére szolgáló rész oly módon való kitöltését, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét. Ennek érdekében a termékek megnevezését úgy kell jelezni, hogy ne maradjanak üres sorok. A teljesen ki nem töltött helyeken a megnevezés utolsó sora alatt egy vízszintes vonalat kell húzni, az üres részt pedig át kell húzni.
9. A szállítási bizonyítvány kiadásának keltét a bizonyítványnak a vámhatóságok részére fenntartott részében kell feltüntetni.
10. Az exportáló ország vámhatóságai akkor adják ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt, amikor azokat az árukat, amelyekre vonatkoznak, exportálják. A bizonyítványt az exportőr rendelkezésére bocsátják, amint a tényleges kivitel megtörtént vagy azt biztosították.
13. Cikk
1. A 12. Cikk 10. bekezdése rendelkezései ellenére az exportáló ország vámhatóságai EUR.1 szállítási bizonyítványt adhatnak ki akkor is, ha a vonatkozó termékeknek csak egy részét exportálják olyan esetben, amikor a bizonyítvány azonos termékeknek azonos exportőrtől azonos importőr részére történő, a kiállítástól számított legfeljebb egy évig tartó szállításainak sorozatára vonatkozik (a továbbiakban: LT bizonyítvány).
2. Az LT bizonyítványokat a 12. Cikk rendelkezéseinek megfelelően az exportáló ország vámhatóságainak döntése és az ilyen eljárás szükségességének általuk történő elbírálása alapján csak akkor adják ki, ha az exportálni kívánt termékek származási helyzete várhatóan változatlan marad az LT bizonyítvány érvényességének időtartama alatt. Ha bármilyen árura a továbbiakban már nem vonatkozik az LT bizonyítvány, az exportőr haladéktalanul értesíteni köteles erről a tényről a bizonyítványt kiadó vámhatóságokat.
3. Az LT bizonyítvány alkalmazása esetén az exportáló ország vámhatóságai előírhatják az azonosításukat megkönnyítő megkülönböztető jelzést viselő EUR.1 bizonyítványok használatát.
4. Az EUR.1 bizonyítvány 11. „Vámhivatal igazolása” rovatát az exportáló ország vámhatóságainak a szokásos módon jóvá kell hagyniuk.
5. Az EUR.1 bizonyítvány 7. rovatába az alábbi kifejezések egyikét kell bejegyezni:
„LT-CERTIFICATE VALID UNTIL .....”
„LT BIZONYÍTVÁNY ÉRVÉNYES ....-IG”
„LT SERTÍFÍKASI ...TARÍHÍNE DEGIN GEÇERLÍDÍR”
(A dátum arab számokkal jelezve.)
6. Az LT bizonyítvány 8. és 9. rovataiban nem szükséges utalni a csomagok jeleire és számaira, számára és fajtájára, valamint a bruttó súlyra (kg) és más mennyiségekre (liter, m3 stb.). A 8. rovatnak azonban tartalmaznia kell az áruk leírását és megnevezését az azonosításukat lehetővé tevő pontossággal.
7. A 18. Cikk ellenére az LT bizonyítványt be kell nyújtani a behozatali vámhivatalhoz bármely olyan áru első ízben történő behozatala alkalmával vagy azt megelőzően, amelyre vonatkozik. Ha az importőr, az importáló ország több vámhivatalnál végzi el a vámkezeltetést, a vámhatóságok megkövetelhetik tőle az LT bizonyítvány egy másolatának benyújtását minden ilyen hivatalhoz.
8. Amikor egy LT bizonyítványt nyújtottak be a vámhatóságokhoz, az importált áruk származási helyzetét – az LT bizonyítvány érvényessége alatt – az alábbi feltételeknek megfelelő számlákkal kell igazolni:
a) ha a számla mind származó árukat, mind pedig nem-származó árukat is tartalmaz, az exportőrnek egyértelműen el kell különítenie ezt a két kategóriát egymástól;
b) az exportőrnek minden egyes számlán fel kell tüntetnie az árukat fedező LT bizonyítvány számát és a bizonyítvány érvényességének lejárati idejét, valamint az áruk származási országának vagy országainak nevét.
Az exportőrnek a származási ország megjelölésével az LT bizonyítvány számáról a számlán tett bejelentése olyan nyilatkozatnak minősül, hogy az áruk megfelelnek a kedvezményes származási helyzet megszerzésére a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett feltételeknek.
Az exportáló ország vámhatóságai megkövetelhetik, hogy a fenti rendelkezések értelmében a számlán kötelezően feltüntetendő adatokat olvasható névvel kísért sajátkezű aláírással igazolják;
c) a számlákon az áruk leírásának és megnevezésének elég részletesnek kell lennie annak igazolásához, hogy az árukat az LT bizonyítványon is felsorolták;
d) a számlákat csak a vonatkozó LT bizonyítvány érvényességi ideje alatt exportált árukra lehet kiállítani. Ezek a számlák azonban az exportőr által történt kiállítástól számított négy hónapon belül bemutathatók a behozatali vámhivatalnál.
9. Az LT bizonyítványra vonatkozó eljárás keretében a jelen Cikk feltételeinek megfelelő számlákat ki lehet állítani, illetőleg továbbítani lehet távközlési vagy elektronikus adatfeldolgozási módszerek felhasználásával is. Az ilyen számlákat az importáló ország vámszervei az ottani vámhatóságok által meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadják a behozott áruk származó helyzetének igazolásaként.
10. Amennyiben az exportáló ország vámhatóságai megállapítják, hogy a jelen Cikk rendelkezései szerint kiadott bizonyítvány, illetőleg számla valamilyen szállított áru vonatkozásában érvénytelen, haladéktalanul értesíteni kötelesek erről a körülményről az importáló ország vámhatóságait.
11. E Cikk rendelkezései nem érintik Törökországnak és Magyarországnak a vámalakiságokra és a vámokmányok használatára vonatkozó szabályainak alkalmazását.
14. Cikk
1. Kivételes körülmények esetén az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vonatkozó termékek kivitele után is ki lehet adni, ha azt tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt a kivitel alkalmával nem adták ki.
2. Az 1. bekezdés alkalmazása szempontjából az exportőrnek írásos kérelmében:
– jeleznie kell azon termékek kivitelének helyét és idejét, amelyre a bizonyítvány vonatkozik;
– igazolnia kell, hogy a szóban forgó termékre a kivitel alkalmával nem adtak ki EUR.1 szállítási bizonyítványt, és meg kell jelölnie ennek okait.
3. A vámhatóságok az EUR.1 szállítási bizonyítványt visszamenőleges hatállyal csak annak ellenőrzése után adhatják ki, hogy az exportőr által a kérelemben megadott adatok megegyeznek a megfelelő nyilvántartásban szereplőkkel.
A visszamenőleges hatállyal kiadott bizonyítványokat az alábbi kifejezések egyikével kell jóváhagyni:
„ISSUED RETROSPECTIVELY”,
„KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”,
vagy „SONRADAN VERÍLMÍSTÍR”.
4. A 3. bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
15. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr írásban az azt kibocsátó vámhatóságokhoz fordulhat a birtokukban levő export okmányok alapján kiállított másodpéldány érdekében.
2. Az így kibocsátott másolatot az alábbi szavak egyikével kell jóváhagyni:
„DUPLICATE”,
„MÁSOLAT”
vagy „ÍKÍNCÍ NÜSHADIR”.
3. A (2) bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
4. A másodpéldány, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.
16. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv 12., 14. és 15. Cikkétől eltérően az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának egyszerűsített eljárását lehet alkalmazni a következő rendelkezések szerint.
2. Az exportáló ország vámhatóságai az olyan exportőrt (a továbbiakban: elfogadott exportőr), aki gyakran végez olyan szállításokat, amelyekhez EUR.1 szállítási bizonyítványt lehet kiadni, és aki az illetékes hatóságok megelégedésére minden szükséges garanciát megad a termékek származási helyzetének ellenőrzéséhez, felhatalmazhatják arra, hogy az EUR.1 bizonyítványnak a jelen Jegyzőkönyv 12. Cikkében foglaltak szerinti megszerzése érdekében az exportáló ország vámhivatalához a kivitel alkalmával vagy ne mutassa be az árukat, vagy ne nyújtson be az ezekre az árukra vonatkozó EUR.1 bizonyítvány iránti kérelmet.
3. A 2. bekezdésben hivatkozott felhatalmazásban meg kell határozni, hogy az illetékes hatóságok választása szerint az EUR.1 szállítási bizonyítvány 11. „Vámhivatal igazolása” rovatát:
a) vagy előzetesen jóvá kell hagyni az exportáló ország illetékes vámhivatalának bélyegzőlenyomatával és e hivatal tisztviselőjének aláírásával, amely lehet sokszorosított is; vagy
b) el kell látni az elfogadott exportőr egy különleges bélyegzőjének lenyomatával, amelyet az exportáló ország vámhatóságai jóváhagytak, és megfelel a jelen Jegyzőkönyv V. számú Mellékletében szereplő mintának. Az űrlapon az ilyen bélyegzőlenyomat előre nyomtatott is lehet.
4. A 3. bekezdés a) pontjában hivatkozott esetekben az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. számú, „Megjegyzések” rovatába az alábbi kifejezések egyikét kell beírni:
„SIMPLIFIED PROCEDURE”,
„EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS” vagy
„BASÍTLESTÍRÍLMÍS PROSEDÜR”.
5. Az EUR.1 bizonyítvány 11. „Vámhivatal igazolása” rovatát az elfogadott exportőrnek szükség szerint ki kell töltenie.
6. Az elfogadott exportőr szükség esetén az EUR.1 bizonyítvány 13. „Utólagos ellenőrzés kérése” rovatában jelzi az ilyen bizonyítvány ellenőrzésére illetékes hatóság nevét és címét.
7. Egyszerűsített eljárás alkalmazása esetén az exportáló ország vámhatóságai előírhatják olyan EUR.1 bizonyítvány használatát, amelyet azonosításra szolgáló megkülönböztető jellel látnak el.
8. A 2. bekezdésben hivatkozott felhatalmazásokban az illetékes hatóságoknak különösen az alábbiakat kell meghatározniuk:
a) azokat a feltételeket, amelyek mellett az EUR.1 bizonyítványok iránti kérelmeket be lehet nyújtani;
b) azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően ezeket a kérelmeket legalább két évig meg kell őrizni;
c) 3. bekezdés b) pontjában hivatkozott esetekben a jelen Jegyzőkönyv 28. Cikkében említett utólagos ellenőrzés elvégzésére illetékes hatóságot.
9. Az exportáló ország vámhatóságai megállapíthatnak bizonyos árukategóriákat, amelyekre a 2. bekezdésben meghatározott különleges elbánás nem alkalmazható.
10. A vámhatóságok megtagadják a 2. bekezdésben említett felhatalmazást olyan exportőröktől, akik nem biztosítják mindazokat a garanciákat, amelyeket szükségesnek tartanak. A felhatalmazást az illetékes hatóságok bármikor visszavonhatják. Ezt kötelesek is megtenni akkor, amikor az elfogadott exportőr a feltételeknek már nem felel meg vagy már nem nyújtja ezeket a garanciákat.
11. Az elfogadott exportőrtől meg lehet követelni, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságokat az általuk lefektetett szabályoknak megfelelően az exportőr által szállítani kívánt árukról, hogy ezek a hatóságok minden szükségesnek tartott vizsgálatot elvégezhessenek az áruk elszállítása előtt.
12. Az exportáló ország vámhatóságai bármely, általuk szükségesnek tartott ellenőrzést elvégezhetnek az elfogadott exportőrökkel kapcsolatban. Az ilyen exportőröknek ezt lehetővé kell tenniük.
13. E Cikk rendelkezései nem érintik Törökországnak és Magyarországnak a vámalakiságokra és a vámokmányok használatára vonatkozó szabályainak alkalmazását.
17. Cikk
1. Egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítványt bármikor ki lehet cserélni egy vagy több más bizonyítvánnyal, feltéve, hogy ezt a vámhivatal vagy más, az áruk ellenőrzéséért felelős illetékes hatóság végzi.
2. Ha Törökországból, Magyarországról, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaságból származó és vámszabad területre EUR.1 bizonyítvány igazolásával behozott termék kezelésen vagy feldolgozáson megy keresztül, az illetékes hatóságoknak az exportőr kérelmére új EUR.1 bizonyítványt kell kiadniuk, amennyiben az elvégzett kezelés vagy feldolgozás összhangban van a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
3. Az így kiállított helyettesítő bizonyítványt végleges EUR.1 szállítási bizonyítványnak kell tekinteni a jelen Jegyzőkönyv alkalmazása szempontjából, beleértve e Cikk rendelkezéseit is.
4. A helyettesítő bizonyítványt a reexportőr írásbeli kérelme alapján kell kiadni, miután az érintett hatóságok ellenőrizték a kérelmező beadványában megadott adatokat. Az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának keltét és sorszámát fel kell tüntetni a 7. rovatban.
18. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatóságai által történt kibocsátás napjától számított négy hónapon belül be kell mutatni az importáló ország azon vámhatóságainak, ahol a termékek az országba belépnek.
2. Az importáló ország vámhatóságaihoz az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után bemutatott EUR.1 szállítási bizonyítványokat akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha a bizonyítványoknak a megállapított végső határidő előtt történő benyújtását vis maior vagy kivételes körülmények tették lehetetlenné.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai akkor fogadhatják el a bizonyítványokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták számukra.
19. Cikk
1. A Magyarországról vagy Törökországból nem Magyarországon vagy Törökországban tartott kiállításra történő bevitel céljából eladott termékek a bevitelkor részesednek a Megállapodás rendelkezéseinek előnyeiből azzal a feltétellel, hogy a termékek megfelelnek a jelen Jegyzőkönyvben foglalt azon követelményeknek, amelyek biztosítják számukra, hogy Törökországból vagy Magyarországról származónak ismerjék el azokat, feltéve, hogy a vámhatóságok számára megfelelően igazolják, hogy
a) az exportőr Magyarországról vagy Törökországból szállította ezeket a termékeket abba az országba, ahol a kiállítást tartották, és ott azokat kiállítási tárgyakként bemutatta;
b) a termékeket az az exportőr adta el vagy az rendelkezett felőlük valamely Magyarországon vagy Törökországban lévő személy javára;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlen utána szállították Magyarországra vagy Törökországba ugyanabban az állapotban, amelyben a kiállításra kiküldték azokat;
d) a termékeket a kiállításra történt kiszállításuk után nem használták semmilyen más célra mint a kiállításon való bemutatásra.
2. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a szokásos módon kell a vámhatóságokhoz benyújtani. Azon fel kell tüntetni a kiállító nevét és címét. Ha szükséges, a termékek természetére és kiállításuk feltételeire vonatkozó további okmányszerű igazolásokat lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdést kell alkalmazni bármely olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános bemutatóra vagy bemutatásra, amelyet nem magáncélból szerveztek üzletekben vagy üzleti helyiségekben külföldi termékek eladására, és amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradtak.
20. Cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat az importáló ország vámhatóságaihoz kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárással összhangban. Ezek a hatóságok megkövetelhetik a bizonyítvány fordítását. Megkövetelhetik azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek.
21. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv 5. Cikk 3. bekezdésében foglaltak érintetlenül hagyása mellett, amikor a vámhatóság számára árunyilatkozatot adó személy kérésére a Harmonizált Rendszer 84. vagy 85. Árucsoportjába tartozó cikket szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak az illetékes hatóságok által meghatározott feltételeknek megfelelően, azt egy cikknek kell tekinteni, és az egész cikkre az első részlet behozatala alkalmával egy szállítási bizonyítványt lehet benyújtani.
22. Cikk
Az importáló ország vámhatóságai az abban az országban hatályban levő előírásoknak megfelelően kötelesek megőrizni az EUR.1 szállítási bizonyítványokat.
23. Cikk
1. A 11. Cikkben foglaltak ellenére a csak származó termékeket tartalmazó és szállítmányonként az 5110 ECU-t meg nem haladó értékű szállítmányok esetén a jelen Jegyzőkönyv szerinti származási helyzet bizonyítékaként az EUR.2 űrlap szolgál, amelynek mintáját a jelen Jegyzőkönyv IV. számú Melléklete tartalmazza.
2. Az EUR.2 űrlapot a jelen Jegyzőkönyvnek megfelelően az exportőr vagy az exportőr felelősségére annak meghatalmazott képviselője tölti ki, és írja alá.
3. EUR.2 űrlapot minden egyes szállítmányhoz ki kell állítani.
4. Az exportőrnek, aki EUR.2 űrlapot kiadta, az exportáló ország vámhatóságának kérésére minden alátámasztó okmányt be kell nyújtania ennek az űrlapnak az alkalmazásával kapcsolatban.
5. A 18., 20. és 22. Cikkeket kell alkalmazni értelemszerű eltérésekkel az EUR.2 űrlapokra is.
24. Cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítványon vagy az EUR.2 űrlapon és a termékek importjához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett bejelentések közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi az okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha kielégítően megállapítást nyer, hogy az megfelel a bemutatott termékeknek.
25. Cikk
1. Magánszemélytől magánszemélynek kiscsomagként küldött vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket EUR.1 szállítási bizonyítvány bemutatása vagy EUR.2 űrlap kiállításának megkövetelése nélkül származó termékekként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be és a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek megfelelően jelentették be azokat, továbbá nem fér kétség ahhoz, hogy ezek a nyilatkozatok a valóságnak megfelelnek.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családjaik személyes használatára szolgáló termékeket tartalmazó behozatalokat nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi célról van szó.
A fentieken túlmenően e termékek összértéke, kiscsomagok esetén a 365 ECU-t, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1025 ECU-t nem haladhatja meg.
26. Cikk
1. Az ECU-ban megállapított összegekkel megegyező, az exportáló ország nemzeti valutájában kifejezett összegeket az exportáló ország határozza meg és közli a Megállapodásban, és a Törökország és Lengyelország és a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Megállapodásokban részt vevő többi Féllel. Ha az összegek meghaladják az importáló ország által megállapított megfelelő összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha az árukat az exportáló ország valutájában számlázták.
Ha az árukat a Törökország vagy Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság valutájában számlázták, az importáló ország az érintett ország által közölt összeget fogadja el.
2. Az ECU alapárfolyama megegyezik az ECU-nak 1990. október 3-án e nemzeti valutában kifejezett értékével. Az ECU értéke minden ezt követő kétéves időszak folyamán, az ECU-nak az adott kétéves időszakot közvetlenül megelőző év első októberi munkanapján e nemzeti valutában számított értékével egyezik meg. Az alkalmazott árfolyamok első módosítására 1997. május 1-jén kerül sor.
27. Cikk
Magyarország és Törökország vámhatóságai megküldik egymásnak az EUR.1 bizonyítványok kiadásához vámhivatalaiknál használt bélyegzők lenyomatainak mintáját és az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásáért, valamint az ilyen bizonyítványok és az EUR.2 űrlapok ellenőrzéséért felelős vámhatóságaik címeit.
28. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványok és az EUR.2 űrlapok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik, amikor az importáló ország vámhatóságainak alapos okuk van kételkedni az okmányok hitelességében vagy a kérdéses termékek valódi származásával kapcsolatos tájékoztatás pontosságában.
2. Az EUR.1 szállítási bizonyítványok utólagos ellenőrzésének céljából az exportáló ország vámhatóságai kötelesek legalább két évig megőrizni a bizonyítványok másolatait, valamint az azokra vonatkozó minden export okmányt.
3. A jelen Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából Magyarország és Törökország vámigazgatásaikon keresztül segítséget nyújtanak egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok hitelességének ellenőrzésében, ideértve a 12. Cikk (5) bekezdése értelmében kibocsátott bizonyítványokat és az EUR.2 űrlapokat, valamint az érintett termékek tényleges származásával kapcsolatos információk pontosságának ellenőrzésében.
4. Az (1) bekezdés alkalmazásának szempontjából az importáló ország vámhatóságai visszaküldik az exportáló ország vámhatóságainak az EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy az EUR.2 űrlapot vagy azok fénymásolatait, megadva szükség szerint azokat az eljárási vagy tartalmi okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik.
A vonatkozó kereskedelmi okmányokat vagy azok másolatait csatolni kell az EUR.1 bizonyítványhoz vagy az EUR.2 űrlaphoz, és a vámhatóságok megadnak minden olyan megszerzett információt, amely arra utal, hogy az említett bizonyítványon vagy űrlapon szereplő adatok helytelenek.
5. Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik a Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását, felajánlják a termékek kiadását az importőrnek bármely szükségesnek tartott óvintézkedés mellett.
6. Az importáló ország vámhatóságait haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek olyanoknak kell lenniük, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a vitatott EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy EUR.2 űrlap a kérdéses termékekre vonatkozik-e, és azok a termékek jogosultak-e a kedvezményes elbánás alkalmazására.
Ha alapos gyanúra okot adó esetekben a vizsgálatra vonatkozó kérés keltétől számított tíz hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt, a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok, a vis maior vagy kivételes körülmények esetétől eltekintve, megtagadják a Megállapodásban meghatározott kedvezményes elbánásból származó előnyöket.
7. Azokat a vitákat, amelyeket nem lehet rendezni az importáló ország és az exportáló ország vámhatóságai között, vagy amelyek a jelen Jegyzőkönyv értelmezéséből eredő kérdést vetnek fel, a Vámegyüttműködési Bizottság elé kell terjeszteni.
8. Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezése minden esetben az említett ország joghatósága alá tartozik.
9. Amikor az ellenőrzés vagy bármely rendelkezésre álló információ arra látszik utalni, hogy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit megsértik, Magyarország vagy Törökország saját kezdeményezésére vagy a másik Fél kérésére megfelelő sürgősséggel elvégzi a megfelelő vizsgálatokat vagy intézkedik ilyen vizsgálatok iránt a jogsértések megállapítása vagy megelőzése érdekében, és ebből a célból Magyarország vagy Törökország meghívhatja a másik Felet az ilyen vizsgálatokban történő részvételre.
10. Amikor az ellenőrzés vagy bármely rendelkezésre álló információ arra látszik utalni, hogy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit megsértik, a termékeket e Jegyzőkönyv alapján csak akkor lehet elfogadni származó termékeknek, ha az e Jegyzőkönyvben meghatározott és ténylegesen megkezdett adminisztratív eljárás befejeződött, ideértve különösen az ellenőrzési eljárást.
Hasonlóképpen, a termékektől származó termékekre vonatkozó elbánás csak az ellenőrzési eljárás befejezése után tagadható meg.
29. Cikk
Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít ki vagy annak kiállítását előidézi.
30. Cikk
Magyarország és Törökország minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány fedezete alatt szállított, a szállítás során területeiken lévő vámszabad területeket használó termékeket nem helyettesítik más termékekkel és azok nem mennek keresztül más kezeléseken mint állapotuk romlásának megelőzését célzó szokásos műveletek.
31. Cikk
A Társulási Tanács kétévenként vagy bármikor, amikor Magyarország vagy Törökország úgy kívánja, megvizsgálja a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármilyen szükséges módosítás vagy kiigazítás érdekében.
Az ilyen vizsgálatnak különösen a Feleknek harmadik országokkal létrehozott szabadkereskedelmi övezetekben vagy vámuniókban való részvételét kell figyelembe vennie.
32. Cikk
1. Vám-együttműködési Bizottság alakul, amely felelős a Jegyzőkönyv helyes és egységes alkalmazását célzó adminisztratív együttműködésért, valamint vámkérdésekben olyan egyéb feladatok ellátásért, amelyeket rábíznak.
2. A Bizottság egyrészről a Magyarország által kijelölt szakértőkből, másrészről Törökország vámkérdésekért felelős tisztviselőiből áll.
33. Cikk
A VI. számú Mellékletben felsorolt termékek ideiglenesen ki vannak zárva a jelen Jegyzőkönyv hatálya alól. Az adminisztratív együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket azonban értelemszerű eltérésekkel ezekre a termékekre is alkalmazni kell.
34. Cikk
A Jegyzőkönyv mellékletei annak szerves részét képezik.
35. Cikk
Magyarország és Törökország minden szükséges lépést megtesz a jelen Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében.
36. Cikk
A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a jelen Jegyzőkönyv alkalmazását lehetővé tevő megállapodások megkötésére a Cseh Köztársasággal és a Szlovák Köztársasággal és Lengyelországgal. A Szerződő Felek értesítik egymást az ebből a célból tett intézkedésekről.
37. Cikk
A Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni lehet azokra a termékekre is, amelyek megfelelnek a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek a Megállapodás hatálybalépésének napján tranzitban, Magyarországon vagy Törökországban vagy a Cseh Köztársaságban és Szlovák Köztársaságban vagy Lengyelországban, vámraktárakban vagy vámszabad területen vannak ideiglenesen raktározva, feltéve, hogy ettől a naptól számított négy hónapon belül a vámhatóságokhoz olyan EUR.1 bizonyítványt nyújtanak be, amelyet az exportáló ország illetékes hatóságai visszamenőleges hatállyal jóváhagytak, mindazokkal az okmányokkal együtt, amelyek az áruk közvetlen szállítását mutatják.
Ezeket a megjegyzéseket kell alkalmazni indokolt esetben a nem-származó anyag felhasználásával előállított valamennyi termékre, még akkor is, ha azok nem esnek a II. számú Melléklet jegyzékében szereplő különleges feltételek hatálya alá, hanem ehelyett a 4. Cikk 1. bekezdésében lefektetett vámtarifaszám változási szabály vonatkozik rájuk.
1. Megjegyzés
1.1. A Jegyzék első két oszlopa az előállított terméket írja le.
Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoport számot és a második oszlop írja le az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz használt árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételhez a 3. oszlop állapítja meg a szabályt. Ahol néhány esetben az első oszlopban szereplő adatot egy „ex” előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak vagy árucsoportnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.
1.2. Ahol az 1. oszlopban néhány vámtarifaszámot csoportosítottak egybe vagy egy árucsoport szám szerepel és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő szomszédos szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban együtt csoportosított bármely vámtarifaszám alá tartoznak.
1.3. Ha a Jegyzékben különböző szabályok vonatkoznak az egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
2. Megjegyzés
2.1. A „megmunkálás” kifejezés magában foglal mindenfajta munkát vagy feldolgozást, beleértve az „összeállítást” vagy a különleges műveleteket. Lásd azonban még az alábbi 3.5. Megjegyzést.
2.2. Az „anyag” kifejezés magában foglalja a termék megmunkálása során felhasznált bármely alkotórészt, nyersanyagot, összetevőt vagy alkatrészt stb.
2.3. A „termék” kifejezés a megmunkálni kívánt termékre vonatkozik, még akkor is, ha azt egy másik megmunkálási műveletben való későbbi felhasználásra szánják.
2.4. Az „áruk” kifejezés mind az anyagokra, mind a termékekre vonatkozik.
3. Megjegyzés
3.1. A Jegyzékben nem szereplő bármely vámtarifaszám vagy egy vámtarifaszámnak bármely, a Jegyzékben nem szereplő része esetén a 4. Cikk 1. bekezdésében megállapított „vámtarifaszám változási” szabályt kell alkalmazni. Ha bármely, a Jegyzékben szereplő tételre „vámtarifaszám változási” feltétel vonatkozik, akkor azt a 3. oszlop szabálya tartalmazza.
3.2. A 3. oszlopban szereplő szabály által megkövetelt munkát vagy feldolgozást csak a felhasznált nem-származó anyagok vonatkozásában kell elvégezni. Hasonlóképpen a 3. oszlopban foglalt szabályban szereplő korlátozások csak a felhasznált nem-származó anyagokra vonatkoznak.
3.3. Ahol egy szabály azt mondja, hogy „bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot” fel lehet használni, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagot is fel lehet használni, de bármilyen specifikus korlátozó feltételnek alávetve, amelyet szintén tartalmazhat a szabály. A „megmunkálás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, beleértve a ..... vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat” kifejezés azonban azt jelenti, hogy csak a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó, a Jegyzék 2. oszlopában megadott termék leírásától különböző anyagokat lehet felhasználni.
3.4. Ha egy, a származó helyzetet a vámtarifaszám változási szabály vagy a saját jegyzéki szabály értelmében a megmunkálás során megszerzett – nem-származó anyagokból készült – terméket egy másik termék megmunkálásának folyamatában anyagként használnak fel, a befoglaló termékre vonatkozó szabály azután nem vonatkozik rá.
Például:
Egy, a 84.07 vámtarifaszám alá tartozó motort – amelyre a szabály kimondja, hogy a befoglalható nem-származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át – a 72.24 vámtarifaszám alá tartozó „kovácsolással durván alakított egyéb acélötvözetből” készítettek.
Ha ezt a kovácsolást az érintett országban végezték el egy nem-származó ingotból, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származást a Jegyzék ex 72.24 vámtarifaszáma szabályának értelmében. Ezután a kovácsolt terméket származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításához, függetlenül attól, hogy azt ugyanabban a gyárban vagy egy másikban gyártották-e. Tehát a nem-származó ingot értékét nem kell figyelembe venni a felhasznált nem-származó anyagok értékének összeadásakor.
3.5. Még ha a vámtarifaszám változási szabályt vagy a Jegyzékben foglalt más szabályokat ki is elégítik, egy termék nem szerzi meg a származást, ha az elvégzett feldolgozás, mint egész, elégtelen a 4. Cikk 3. bekezdése értelmében.
3.6. A származási szabályok alkalmazásához a minősítési egység az a termék, amelyet alapegységnek kell tekinteni az áruosztályozásnál a Harmonizált Rendszer nómenklatúráját használva. A Harmonizált Rendszer alkalmazásának 3. Szabálya szerint osztályozott termékkészletek esetében a minősítési egységet a készletben levő minden egyes tétel tekintetében meg kell határozni: ez a rendelkezés vonatkozik a 63.08, a 82.06 és a 96.05 vámtarifaszámok alá tartozó készletekre is.
Ebből következően:
amikor egy bizonyos cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket egyetlen vámtarifaszám alá kell sorolni a Harmonizált Rendszer értelmében, akkor az egész képezi a minősítési egységet, amikor egy szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott számos azonos termékből áll, a származási szabályok alkalmazásánál minden egyes terméket külön kell figyelembe venni, amikor a Harmonizált Rendszer 5. Szabálya értelmében a csomagolást áruosztályozási célokra a termékkel együtt kell figyelembe venni, akkor a csomagolást a származás meghatározásának céljaira is együtt kell figyelembe venni.
4. Megjegyzés
4.1. A Jegyzékben szereplő szabály a megkövetelt minimális mennyiségű munkát vagy feldolgozást jelenti és több munka vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzetet eredményezheti; viszont a kevesebb munka vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származást.
Tehát, ha egy szabály azt mondja, hogy a megmunkálás egy bizonyos szintjén nem-származó anyagok felhasználhatók, akkor az ilyen anyagok felhasználása a megmunkálás egy korábbi fázisában megengedett, és az ilyen anyagok felhasználása egy későbbi fázisban nem megengedett.
4.2. Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egynél több anyagból is meg lehet munkálni, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi anyagot fel is kell használni.
Például:
A szálakra vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak felhasználhatók és egyéb anyagok között vegyianyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti, hogy mindkettőt fel kell használni, lehet az egyiket vagy a másikat, vagy lehet mindkettőt használni.
Ha azonban ugyanabban a szabályban egy korlátozás vonatkozik egy anyagra és más korlátozások vonatkoznak más anyagokra, akkor a korlátozások csak a ténylegesen felhasznált anyagokra vonatkoznak.
Például:
A varrógépekre vonatkozó szabály meghatározza, hogy a felhasznált fonalfeszítő mechanizmusnak származónak kell lennie, és a felhasznált cikcakk mechanizmusnak szintén származónak kell lennie; ez a két korlátozás csak akkor nyer alkalmazást, ha a varrógép ténylegesen tartalmazza is az említett mechanizmusokat.
4.3. Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell megmunkálni, a feltétel nyilvánvalóan nem akadályozza más olyan anyagok felhasználását, amelyek saját belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt.
Például:
A 19.04 vámtarifaszámra vonatkozó szabály kifejezetten kizárja gabonafélék és származékaik használatát, ez azonban nem akadályozza ásványi sók, vegyi anyagok és más, nem gabonafélékből előállított adalékok használatát.
Például:
Egy nem-szövött anyagokból készült cikk esetében, ha csak nem-származó fonal felhasználása van megengedve a termékosztályban, nem lehet nem-szövött ruhaanyagból kiindulni még ha a nem-szövött ruhaanyagokat általában nem is lehet előállítani fonalból. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis a szál fázis lesz.
A textíliákra vonatkozóan lásd még a 7.3. Megjegyzést is.
4.4. Ha a Jegyzék egy szabályában két vagy több százalékot is megadnak a felhasználható nem-származó anyagok maximális értékére, akkor ezeket a százalékokat nem lehet összeadni. Valamennyi felhasznált nem-származó anyag maximális értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalék értéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes anyagokra megjelölt százalékos arányokat a kérdéses anyagok felhasználása tekintetében sem.
5. Megjegyzés
5.1. A „természetes szálak” kifejezés a Jegyzékben a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik és a fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot. Ha egyéb megjelölés nem történik, a „természetes szálak” kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy másként megmunkált, de nem fonott szálakat.
5.2. A „természetes szálak” kifejezés magában foglalja a 05.03 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 50.02 és 50.03 alá tartozó selymet, valamint az 51.01–51.05 alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 52.01–52.03 alá tartozó pamutszálakat és az 53.01–53.05 alá tartozó más növényi szálakat.
5.3. A „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papíripari rostanyagok” kifejezések a Jegyzékben a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy fonalak megmunkálására felhasználható, az 50–63. Árucsoportokba nem osztályozható anyagok leírására szolgálnak.
5.4. A „mesterséges szálak” kifejezés a Jegyzékben a szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy az 55.01–55.07 alá tartozó hulladék megjelölésére szolgál.
6. Megjegyzés
6.1. Az e Megjegyzésre való hivatkozással a Jegyzékben feltüntetett vámtarifaszámok alá sorolt termékek esetén, a Jegyzék 3. oszlopában meghatározott feltételek nem vonatkoznak a megmunkálásukhoz felhasznált azon textil alapanyagokra, amelyek összevontan a felhasznált összes textil alapanyag súlyának összesen maximum 10%-át képviselik (de lásd az alábbi 6.3. és 6.4. Megjegyzéseket is).
6.2. Ezt a tűréshatárt azonban csak a vegyes összetételű termékekre lehet alkalmazni, amelyek két vagy több textil alapanyagból készültek.
Az alábbiakat kell textil alapanyagoknak tekinteni:
– selyem,
– gyapjú,
– durva állati szőr,
– finom állati szőr,
– lószőr,
– pamut,
– papírgyártási anyagok és papír,
– len,
– kender,
– juta és egyéb textilipari rostszálak,
– szizál és egyéb textilipari agave-szálak,
– kókusz, manila-kender, rami és egyéb növényi alapú textilipari szálak,
– szintetikus végtelen szál,
– mesterséges végtelen szál,
– szintetikus vágott szál,
– mesterséges vágott szál.
Például:
Az 52.05 vámtarifaszám alá tartozó, az 52.03 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 55.06 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból előállított fonal vegyes fonal. Következésképpen a (vegyi anyagokból vagy textilpépből történő megmunkálást megkövetelő) származási szabályokat ki nem elégítő nem-származó szintetikus vágott szálat a fonal súlyának 10%-áig lehet felhasználni.
Például:
Az 51.12 vámtarifaszám alá tartozó, az 51.07 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálból és az 55.09 vámtarifaszám alá tartozó vágott szálból álló szintetikus fonalból készült gyapjúszövet vegyes szövet. Következésképpen a (vegyi anyagból vagy textilpépből történő feldolgozást megkövetelő) származási szabályokat ki nem elégítő szintetikus fonalat, vagy a (nem kártolt, nem fésült vagy a fonáshoz másként elő nem készített természetes szálakból történő feldolgozást megkövetelő) származási szabályokat ki nem elégítő gyapjúfonalat, vagy a kettő kombinációját a szövet súlyának legfeljebb 10%-áig lehet felhasználni.
Például:
Az 58.02 vámtarifaszám alá tartozó, az 52.05 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 52.10 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készült frottír textil szövet is csak akkor vegyes termék, ha maga a pamutszövet is vegyes szövet, amely két különböző vámtarifaszám alá tartozó fonalból készült vagy ha a felhasznált pamutfonal maga is vegyes.
Például:
Ha a szóban forgó frottír textil szövet az 52.05 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 54.07 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, akkor nyilvánvalóan a felhasznált fonalak két különböző textil alapanyagot alkotnak és ennek megfelelően a frottír textil szövet vegyes termék.
Például:
A mesterséges fonalból és pamutfonalból álló szőnyeg juta hátoldallal vegyes termék, mert három textilipari alapanyagot használtak fel hozzá. Tehát bármely nem-származó anyag, amely a feldolgozás későbbi fázisában van mint amit a szabály megenged, felhasználható, feltéve, hogy együttes súlyuk nem haladja meg a szőnyeg textil anyagai súlyának 10%-át. Így mind a juta hátoldal és/vagy a pamutfonal importálható a megmunkálásnak ebben a szakaszában, feltéve, hogy eleget tesznek a súllyal kapcsolatos követelményeknek.
6.3. „Paszományozott vagy anélküli rugalmas poliészter szegmensekkel ellátott poliuretán fonalat” tartalmazó szövet esetén ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20%.
6.4. A legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia magból, vagy alumínium porral bevont vagy be nem vont műanyag filmmagból álló, ragasztóval két műanyag film közé fogott csíkot magában foglaló szövet esetén ez a tűréshatár 30% e csík vonatkozásában.
7. Megjegyzés
7.1. Azon textil termékek esetében, amelyek a Jegyzékben a jelen megjegyzésre utaló lábjegyzettel vannak megjelölve, az érintett késztermékre a Jegyzék 3. oszlopában meghatározott szabályt ki nem elégítő bélések és közbélések kivételével a textil anyagok felhasználhatók, feltéve, hogy a készterméktől eltérő vámtarifaszám alá kell azokat osztályozni és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8%-át.
7.2. Bármely nem-textil paszomány és tartozék vagy textilt tartalmazó más felhasznált anyagoknak nem kell kielégíteniük a 3. oszlopban meghatározott feltételeket még akkor sem, ha kívül esnek a 4.3. Megjegyzés hatályán.
7.3. A 4.3. Megjegyzésnek megfelelően a semmilyen textilt sem tartalmazó nem-származó nem-textil paszományok és tartozékok vagy más termékek azonban szabadon felhasználhatók ott, ahol azokat nem lehet a 3. oszlopban felsorolt anyagokból készíteni.
Például:
Ha a Jegyzékben egy szabály azt mondja, hogy egy bizonyos textil termékhez mint például egy blúz, fonalat kell használni, ez nem akadályozza fémcikkek mint például gombok használatát, mert azokat nem lehet textil anyagokból készíteni.
7.4. Ahol százalékos szabály kerül alkalmazásra, a paszományok és tartozékok értékét figyelembe kell venni a befoglalt nem-származó anyagok értékének kiszámításánál.
| HR vámtarifaszám | A termék leírása | A nem-származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás a származó állapot elnyerése érdekében | |||
| 02.01 | Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 02.02 vámtarifaszám alá tartozó szarvasmarhafélék fagyasztott húsa kivételével | |||
| 02.02 | Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 02.01 vámtarifaszám alá tartozó szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa kivételével | |||
| 02.06 | Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 02.01–02.05 vámtarifaszámok alá tartozó vágott állatok, egészben, felezve vagy negyedelve kivételével | |||
