Felismerve az emberi környezetet befolyásoló géntechnológiai beavatkozásokban és a géntechnológiával módosított szervezetekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, a természet egyensúlyának megőrzése, az emberi egészség megvédése, a tudományos és a gazdasági fejlődés biztosítása, valamint az 1995. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Biológiai Sokféleség Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény hatálya a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítására, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben történő felhasználására, a környezetbe való kibocsátására és a forgalomba hozatalára, illetve az országba történő behozatalára, külföldre történő kivitelére, valamint a szállítására (a továbbiakban együtt: géntechnológiai tevékenység) terjed ki.
(2) Az emberi gén, génállomány módosítására az egészségügyről szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A vadon élő vagy védett természetes szervezetekre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Géntechnológiával nem módosíthatók a védett természetes szervezetek. Az egyes fajok védettsége géntechnológiai okok miatt nem változtatható meg.
2. § E törvény alkalmazásában:
a) természetes szervezet: bármilyen élőlény, amely képes a génállomány újratermelésére vagy annak örökítésére, kivéve az embert;
b) génsebészeti beavatkozás: olyan módszer, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, és ezáltal a természetes génállomány vagy annak bármely része megváltozik;
c) géntechnológiával módosított szervezet: olyan szervezet, amelyben a génállomány génsebészeti beavatkozás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a beavatkozás következtében kialakult tulajdonságot továbbvivő utódait;
d) zárt rendszer: a géntechnológiával módosított szervezeteknek, valamint azok bármilyen részének vagy származékának a szabad környezettel való érintkezését és a környezetbe való kijutását kizáró helyszín;
e) kísérlet: a tudomány fejlődése érdekében bármilyen szervezeten zárt rendszerben végzett génsebészeti beavatkozás, amely nem közvetlen termék-lőállítást szolgál. A kutatási célú génsebészeti beavatkozás kísérletnek minősül;
f) kibocsátás: a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve azok részeinek vagy kombinációjának a szabad környezetbe bármilyen módon történő juttatása. A nem zárt rendszerben végzett géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezet nem zárt rendszerben való felhasználása kibocsátásnak minősül;
g) forgalmazás: a géntechnológiával módosított szervezeteknek, illetve az azokból előállított termékeknek a mezőgazdasági termelőkhöz, a feldolgozókhoz, a viszonteladókhoz, a fogyasztókhoz vagy az egyéb felhasználókhoz bármilyen módon való eljuttatása;
h) ártalmatlanítás: a hulladék, illetve annak összetevői környezetszennyező hatásának megszüntetése, környezetkárosító hatásuk kizárása vagy megszüntetése a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségük megváltoztatásával;
i) hasznosító: géntechnológiai laboratóriumot létrehozó, természetes szervezeteket géntechnológiával módosító, illetve a géntechnológiával módosított szervezeteket és az azokból előállított termékeket zárt rendszerben felhasználó, a szabad környezetbe kibocsátó vagy forgalomba hozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
3. § (1) Engedély szükséges:
a) géntechnológiai módosításokat végző laboratórium létrehozásához,
b) természetes szervezet géntechnológiával való módosításához, kivéve a kísérleti módosítást,
c) a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználásához, kibocsátásához, valamint forgalmazásához, behozatalához és kiviteléhez, kivéve a kutatási célú zárt rendszerű felhasználást.
(2) A Kormány által külön jogszabályban meghatározott természetes szervezetek géntechnológiával történő módosítására engedély nem adható.
4. § (1) Géntechnológiai módosításokat végző laboratórium létesítését a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Géntechnológiai Bizottság) véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezet
a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználása esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
b) növénytermesztési, növényvédelmi, állattenyésztési, élelmiszer-előállítási vagy takarmánygyártási célú felhasználása esetén a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok
engedélyezik.
(2) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítását, kivéve a kísérleti módosítást, a Géntechnológiai Bizottság véleménye alapján
a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok és élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagok esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
b) növények, növényvédelmi célú termékek, vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok, valamint mikroorganizmusok, állatok és állati szaporítóanyagok, illetve nyers élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok esetében a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok
engedélyezik.
(3) A Géntechnológiai Bizottság véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználását, kibocsátását, illetve forgalmazását, kivéve a kutatási célú zárt rendszerű felhasználást,
a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok és élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagok esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
b) növények, növényvédelmi célú termékek, vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok, valamint mikroorganizmusok, állatok és állati szaporítóanyagok, illetve nyers élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok esetében az adott terméktípusra vonatkozó külön jogszabályok alapján a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó célú felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok
engedélyezik.
(4) A Géntechnológiai Bizottság véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalát, illetve kivitelét, kivéve a kutatási célú behozatalt és kivitelt,
a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok és élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagok esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
b) növények, növényvédelmi célú termékek, vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok, valamint mikroorganizmusok, állatok és állati szaporítóanyagok, illetve nyers élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok esetében a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok
engedélyezik.
(5) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok az (1)–(4) bekezdésben meghatározott engedélyek kiadásához, a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok az (1) bekezdés b)–c) pontjában, a (2) bekezdés b)–c) pontjában, a (3) bekezdés b)–c) pontjában és a (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott engedélyek kiadásához szakhatóságként hozzájárulnak.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott engedély, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására, forgalmazására, valamint behozatalára és kivitelére vonatkozó engedély kiadásában a szakhatósági eljárás határideje hatvan nap.
(7) Természetes szervezet géntechnológiával való kísérleti módosítására, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek kutatási célú zárt rendszerű felhasználására, valamint kutatási célú behozatalára és kivitelére a külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.
5. § (1) A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleményére figyelemmel bírálja el. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleménye ellenére is elutasíthatja.
(2) A Géntechnológiai Bizottság
a) a Magyar Tudományos Akadémia által, *
b) a földművelésügyi miniszter által,
c) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által,
d) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által,
e) a művelődési és közoktatási miniszter által,
f) a népjóléti miniszter által, valamint
g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke által
e tisztségre megbízott, illetve
h) a környezetvédelmi, valamint az egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezeteknek az általuk meghatározott módon választott
képviselőiből áll. A Géntechnológiai Bizottság ülésein tanácskozási joggal a hasznosító szakmai érdekképviselete is részt vesz. A Géntechnológiai Bizottság működési feltételeiről a földművelésügyi miniszter gondoskodik, aki felkéri a Géntechnológiai Bizottság tagjait a bizottság működésében való részvételre.
(3) A Géntechnológiai Bizottság tagjai a minisztériumokkal közszolgálati jogviszonyban lévő személyek nem lehetnek. A Géntechnológiai Bizottság tagjai géntechnológiai tevékenységben anyagilag sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek érdekeltek.
(4) A Géntechnológiai Bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia elnöke öt, a miniszterek és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke önállóan egy-egy, a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen négy, az egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen két képviselőt küldenek.
(5) A Géntechnológiai Bizottság a tagjai közül titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. Az elnök megbízatása két évre szól. A bizottság munkáját a tagok közül választott titkár segíti.
(6) A Géntechnológiai Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
6. § (1) A 3. §-ban meghatározott engedélyek iránti kérelmeket a géntechnológiai hatósághoz a hasznosító nyújtja be. Az engedélyben előírt kötelezettségek és jogosultságok a hasznosítót terhelik, illetve illetik.
(2) A 3. §-ban meghatározott engedélyek és az engedélyek meghosszabbítása iránti kérelmek benyújtásakor külön jogszabályban előírt díj (a továbbiakban: engedélyezési díj) fizetendő.
7. § (1) A géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleményére figyelemmel a 4. § (1)–4) bekezdéseiben meghatározott engedélyeket öt évre adja ki, de az engedélyek érvényességét a külön jogszabályban meghatározott módon évenként meg kell hosszabbítani.
(2) Az engedély lejártával az engedély engedélyezési díj fizetése ellenében meghosszabbítható, ha a 4. § (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelel.
(3) Az engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásakor a géntechnológiai hatóság az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül a kérelemhez csatolt dokumentációt az eredeti engedély iránti kérelemhez csatolt dokumentációval együtt felülvizsgálatra megküldi a Géntechnológiai Bizottságnak. A Géntechnológiai Bizottság a felülvizsgálat eredményétől függően elkészíti a kérelemre vonatkozó véleményét, amelyet a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül a géntechnológiai hatóságnak megküld. A géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleménye alapján dönt az engedély meghosszabbításáról.
(4) A géntechnológiai hatóság és a Géntechnológiai Bizottság szakmai és tudományos indokok alapján a 8–14. § rendelkezései szerint folytatja le az engedély meghosszabbítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást.
8. § (1) Az engedély iránti kérelmeket – a külön jogszabályban meghatározott dokumentációval együtt – a géntechnológiai hatósághoz kell benyújtani. A géntechnológiai hatóság
a) megvizsgálja, hogy a kérelem formailag és tartalmilag eleget tesz-e e törvény és a külön jogszabály előírásainak,
b) a kérelmet és a külön jogszabályban meghatározott dokumentációt a Géntechnológiai Bizottságnak megküldi.
(2) A Géntechnológiai Bizottság
a) az (1) bekezdés b) pontban meghatározott dokumentációt megvizsgálja,
b) felméri a kérelemben foglalt tevékenység folytatásával járó kockázatot,
c) elfogadja az Európai Unió tagállamaiban végzett környezeti és biológiai hatásvizsgálatokat, de, ha alapos okból szükséges, a géntechnológiai hatóságnak további ellenőrző kísérletek és vizsgálatok – különösen környezeti és biológiai hatásvizsgálatok – elvégzését javasolja,
d) a kérelemben foglalt tevékenységhez hozzájáruló, azt feltételekhez kötő vagy ellenző véleményt készít.
(3) A Géntechnológiai Bizottság a (2) bekezdésben előírtak teljesítéséhez szakértő véleményét is kérheti.
(4) A Géntechnológiai Bizottság véleményének kialakításánál – a (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban – vizsgálja a géntechnológiával módosított szervezet alkalmazásának hatásait, így különösen
– a hatására bekövetkező változást az emberben és a természetes szervezetekben, mindenekelőtt a DNS-ben és az ellenálló képességben,
– az új tulajdonságok kialakítására használt átvivő anyag (vektor) és a hatására létrejövő új anyag kialakulását, beépülését az emberbe és a természetes szervezetekbe, különös tekintettel az egészségügyi kockázatokra,
– az általa okozott változást a természetes szervezetek életközösségeiben, különös tekintettel a spontán kereszteződés lehetőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásra,
– a természetes változása következtében kialakuló új hatást.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrző kísérletek és vizsgálatok költségeit a hasznosító viseli. A (3) bekezdésben meghatározott szakértők közreműködésének költségeit a Földművelésügyi Minisztérium költségvetési előirányzatában kell biztosítani.
9. § (1) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítására, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított kilencven napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz. Az eljárási határidő az ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének idejével meghosszabbodik, de nem lehet több, mint a vizsgálatok befejezése utáni harmincadik nap.
(2) A géntechnológiai hatóság a kérelmet, annak kézhezvételétől számított öt napon belül, a 8. § (1) bekezdés a) pontban előírtak teljesítése után megküldi a Géntechnológiai Bizottságnak vagy értesíti a kérelmezőt, hogy a kérelem nem tesz eleget a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és azt hiánypótlásra visszaküldi.
(3) A Géntechnológiai Bizottság a kérelemre vonatkozó véleményét a géntechnológiai hatóságnak a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül (a továbbiakban: véleményezési határidő) megküldi. A géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleménye alapján a vélemény kézhezvételétől számított tíz napon belül (a továbbiakban: határozathozatali határidő) az engedély iránti kérelemről dönt.
(4) Az engedély tervezetét a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában a kérelem kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül (a továbbiakban: közzétételi határidő) közzéteszi. Az engedély tervezetére annak közzétételétől számított harminc napon belül (a továbbiakban: észrevételezési határidő) a Géntechnológiai Bizottságnál és a géntechnológiai hatóságnál észrevételt lehet tenni. Az észrevételt annak kézhezvételétől számított tíz napon belül a Géntechnológiai Bizottság megvizsgálja, és véleményét a géntechnológiai hatóságnak megküldi (a továbbiakban: megküldési határidő). A géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleménye alapján a vélemény kézhezvételétől számított öt napon belül az engedély tervezetét véglegesíti, megváltoztatja vagy a kérelmet elutasítja (a továbbiakban: döntési határidő).
(5) A természetes szervezet géntechnológiai módosítására, illetve géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedélyről a géntechnológiai módosítást végző, illetve a felhasználó nevének, az engedély számának, a géntechnológiai módosítás, valamint a felhasználás tárgyának, a géntechnológiai módosításnál alkalmazott gének és a géntechnológiai módosítás eredményének a társadalom számára való haszna és a lehetséges kockázatok megjelölésével a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában közleményt ad ki.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott ötnapos időszak számításakor azt az időszakot, amely alatt a géntechnológiai hatóság a kérelmezőtől kiegészítő adatokat vár, nem kell figyelembe venni.
10. § (1) Géntechnológiával való szervezetmódosításra irányuló tevékenységet csak a tevékenység folytatásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket teljesítő hasznosítók végezhetnek.
(2) Géntechnológiával való szervezetmódosításra irányuló tevékenységet a hasznosítóknál önállóan csak egyetemi végzettséggel és szakirányú tudományos gyakorlattal rendelkező személyek végezhetnek.
11. § (1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított száznyolcvan napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.
(2) A kérelem hatósági elbírálására a 9. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a 9. § (3) bekezdésében megállapított véleményezési határidő száz nap, illetve a határozathozatali határidő tizenöt nap,
b) a 9. § (4) bekezdésében megállapított közzétételi határidő százhúsz nap, az észrevételezési határidő negyven nap, a megküldési határidő tizenöt nap, illetve a döntési határidő öt nap.
(3) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyt a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában a kibocsátó, illetve a forgalmazó nevének, az engedély számának és a kibocsátás, valamint a forgalmazás tárgyának és a géntechnológiai módosításnál alkalmazott gének megjelölésével közzéteszi. A közleményben ismertetni kell, hogy a termék milyen arányban tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet.
12. § (1) Géntechnológiával módosított szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet részben vagy egészben tartalmazó termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalmazó köteles feltüntetni, hogy a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz. Ha a terméket géntechnológiával módosított szervezetből állították elő, de az géntechnológiával módosított szervezetet nem tartalmaz, a termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalmazó köteles a génsebészeti beavatkozás tényéről tájékoztatni. A jelölésen fel kell tüntetni, hogy a termékben milyen géntechnológiával módosított szervezet van, illetve, hogy a terméket milyen géntechnológiával módosított szervezetből állították elő.
(2) A géntechnológiával módosított szervezet, valamint az ilyen szervezetet részben vagy egészben tartalmazó termék forgalmazására és jelölésére egyebekben a külön jogszabályban meghatározott előírások érvényesek.
(3) A jelölendő termékek körét, a jelölés tartalmát és módját, valamint a jelölésre vonatkozó előírások alkalmazásának időpontját a termékkör szerint illetékes miniszter külön jogszabályban állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyebek mellett terméknek minősülnek a növények, a növényvédelmi célú anyagok, a vetőmagvak és a növényi szaporítóanyagok, valamint az állatok, állati szaporítóanyagok, illetve az élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, a takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok is. *
13. § (1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalára vagy kivitelére vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.
(2) A kérelem hatósági elbírálására egyebekben a 9. § rendelkezései vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a 9. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítése után a géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelemről döntő határozatot annak meghozatalától számított három napon belül a kérelmezőnek megküldi, illetve, hogy a 9. § (4)–(5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) A géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek behozatalára vonatkozó engedélyről a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában közleményt ad ki az importált, géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék, annak márkaneve, gyártója, importőre és forgalmazója megjelölésével, a géntechnológiai hatóság határozatának a kérelmezővel való közlésével egyidejűleg.
14. § (1) A géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott engedélyek kiadására – különösen a géntechnológiával módosított növényfajták állami elismerésére, illetve a géntechnológiával módosított állatfajták fajtaelismerésére – csak a 8–13. §-ban előírt engedélyezési eljárás lefolytatása után kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek forgalmazására vonatkozó engedély csak a géntechnológiával módosított növényfajták állami elismerését, illetve a géntechnológiával módosított állatfajták fajtaelismerését, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek külön jogszabályokban előírt állami minőségvizsgálatát és törzskönyvezését követően adható ki.
(3) Mezőgazdasági árutermelés céljából géntechnológiával módosított szervezetből származó termék előállítása zárt rendszerben, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel engedélyezhető, de a géntechnológiával módosított szervezet új fajtaként való forgalmazása csak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén engedélyezhető.
(4) Ha az engedély iránti kérelem elbírálásához a Géntechnológiai Bizottság a 8. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint a géntechnológiai hatóságtól környezeti és biológiai hatásvizsgálatok elvégzését kéri, a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyek csak a külön jogszabályban előírt külön engedélyek kiadása után adhatók ki. *
(5) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek forgalmazására vonatkozó engedélyezési eljárás határidejének számításakor azt az időszakot, amely alatt a növényfajták állami elismerése, illetve a géntechnológiával módosított állatfajok fajtaelismerése, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek külön jogszabályokban előírt állami minőségvizsgálata és törzskönyvezése folyik, nem kell figyelembe venni.
15. § (1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek szállításának – a géntechnológiai tevékenység biztonságossága és a környezet védelme érdekében szükséges – tilalmáról, illetve feltételeiről a géntechnológiai hatóság a 4. § (3)–(4) bekezdése szerint kiadott engedélyben rendelkezhet.
(2) Ha a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek a külön jogszabály értelmében veszélyesnek minősülnek, azok szállítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
16. § (1) A géntechnológiai módosítást végző laboratórium létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.
(2) A géntechnológiai módosítást végző laboratórium létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem hatósági elbírálására egyebekben a 9. § rendelkezései vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleményének kézhezvételétől számított tíz napon belül az engedély iránti kérelemről dönt, és határozatát a kérelmezőnek megküldi, illetve, hogy a 9. § (4)–(5) bekezdését nem kell alkalmazni.
17. § (1) A géntechnológiai hatóság a szakhatóságok véleménye alapján a környezeti kockázatok felmérésére a géntechnológiai tevékenység, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek elpusztulása és ártalmatlanítása során keletkező hulladékra és annak kezelésére vonatkozó biológiai hatástanulmány készítését írhatja elő. A géntechnológiai hatóság a biológiai hatástanulmány elkészítéséről, valamint a hulladék megjelöléséről, kezeléséről, szállításáról és ártalmatlanításáról a géntechnológiai módosításra, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására, kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyben, vagy a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalára, valamint kivitelére vonatkozó engedélyben rendelkezhet. A biológiai hatástanulmányt a hasznosító vagy az ártalmatlanító készíti. A hulladékot az engedélyben előírt eljárásnak megfelelően kell megjelölni, kezelni, szállítani és ártalmatlanítani.
(2) Azokra a géntechnológiával módosított szervezetekre, amelyek a géntechnológiai hatóság engedélye alapján az élelmiszer-előállításban nyers vagy adalékanyagként felhasználhatók, az (1) bekezdés előírásai nem vonatkoznak, és azokat a külön jogszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően kell kezelni.
(3) A géntechnológiai tevékenységből származó, a külön jogszabály értelmében veszélyesnek minősülő hulladékok kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
18. § A hasznosítók a tevékenységük folytatásához géntechnológiai felügyelőt (a továbbiakban: felügyelő) foglalkoztatnak. A felügyelő feladata e törvény és a külön jogszabály előírásainak a hasznosító általi betartását ellenőrizni, és közreműködni abban, hogy a hasznosítónál végzett tevékenység az emberi egészségre és a környezetre veszélytelen legyen.
19. § (1) A növénytermesztésben, a növényvédelemben, az állattenyésztésben, az élelmiszer-előállításban, a takarmánygyártásban, az iparban és az egyéb felhasználásokban alkalmazott géntechnológiai módosításokat és a géntechnológiával módosított szervezetek, valamint az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására és forgalomba hozatalára vonatkozó adatokat, illetve a géntechnológiai módosításokat végző laboratóriumok és a laboratóriumok felelős vezetőinek jegyzékét a földművelésügyi miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) tartja nyilván.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatoknak a géntechnológiával módosított szervezetek kibocsátására és forgalomba hozatalára vonatkozó része, illetőleg a géntechnológiai módosításokat végző laboratóriumok és a laboratóriumok felelős vezetőinek jegyzéke közérdekű adat.
20. § (1) A géntechnológiai hatóság a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítására, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználására és kibocsátására, valamint forgalmazására vonatkozó engedélyeket és az azzal kapcsolatos dokumentációt megküldi a nyilvántartó szervhez.
(2) A 19. §-ban meghatározott adatok nyilvántartására és hozzáférhetőségére vonatkozó szabályokat, valamint az adatszolgáltatás díját külön jogszabály állapítja meg.
(3) A nyilvántartó szerv a Géntechnológiai Bizottság és a géntechnológiai hatóság részére díjmentesen szolgáltat adatot.
21. § (1) A géntechnológiai hatóság évente tájékoztatót készít a Géntechnológiai Bizottságnak a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználásának, kibocsátásának és forgalomba hozatalának ellenőrzéséről.
(2) A Géntechnológiai Bizottság évente összefoglaló beszámolót készít az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatók alapján, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapjában közzétesz.
22. § A természetes szervezetek géntechnológiával való módosítását, a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználását, kibocsátását és forgalmazását, valamint behozatalát és kivitelét a géntechnológiai hatóság a géntechnológiai tevékenység helyszínén ellenőrzi.
23. § (1) A géntechnológiai hatóság hivatalból vagy az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok kezdeményezésére az engedélyt az előállítótól, a felhasználótól, a kibocsátótól, a forgalmazótól, illetve a behozatalt vagy a kivitelt végzőtől a tevékenység azonnali megszüntetésére kötelezés mellett visszavonja, illetve géntechnológiai bírság megfizetését írja elő, ha a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítása, a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználása, kibocsátása, forgalmazása, valamint behozatala és kivitele az e törvényben, a külön jogszabályokban vagy az engedélyben meghatározott rendelkezésektől eltér, különösen, ha a géntechnológiai tevékenység a környezetre és az emberi egészségre veszélyt jelent.
(2) A géntechnológiai hatóság az (1) bekezdésben meghatározott engedély visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartó szervet és az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságokat.
24. § (1) A természetes szervezetek géntechnológiával való módosításával, a géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználásával, kibocsátásával és forgalmazásával az emberi egészséget, a környezetet és a természetet – különösen a védett természeti területet – károsítókkal szemben a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A géntechnológiai hatóság a természet védelme érdekében a hasznosítóknak külön jogszabályban meghatározott genetikai védősáv kialakítását írhatja elő.
25. § (1) A géntechnológiai hatóság, ha az e törvény alapján engedélyezett tevékenység kockázatára vonatkozóan bármilyen új ismeret jut a tudomására – különösen, ha adatai vannak arra, hogy a tevékenység az emberi egészségre és a környezetre veszélyt jelent – a tevékenység folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja. A géntechnológiai hatóság az intézkedésről és annak okairól az intézkedés megtétele után haladéktalanul tájékoztatja a Géntechnológiai Bizottságot.
(2) A Géntechnológiai Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés fenntartásáról az intézkedésről való tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül véleményt alkot, és véleményét a géntechnológiai hatóságnak megküldi. A géntechnológiai hatóság a bizottság véleményét figyelembe véve dönt az intézkedés fenntartásáról.
(3) A tevékenység folytatásának megtiltása esetén, a Géntechnológiai Bizottságnak az intézkedés fenntartását indokoltnak tartó véleménye kézhezvétele után a géntechnológiai hatóság a géntechnológiával módosított szervezetek azonnali megsemmisítését rendeli el. A megsemmisítést a géntechnológiai hatóság által kijelölt helyen kell elvégezni, és azt a géntechnológiai hatóság ellenőrzi.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a Géntechnológiai Bizottság által a döntéshez szükségesnek tartott vizsgálat elvégzésének határidejével meghosszabbodik.
(5) Ha az engedélyt kérelmező vagy azzal rendelkező hasznosító a kérelemben meghatározott géntechnológiával módosított szervezetre vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott új ismerettel rendelkezik, arról a géntechnológiai hatóságot haladéktalanul értesíti. A hasznosító az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul megteszi az új ismeret miatt a géntechnológiával módosított szervezettel kapcsolatban megváltozott körülményeknek megfelelő biztonsági, illetve egyéb intézkedéseket. A géntechnológiai hatóság az értesítés kézhezvétele után az (1) bekezdés rendelkezései szerint jár el. A hasznosító az engedély iránti kérelemmel benyújtott dokumentációt az értesítés megtétele után tizenöt napon belül felülvizsgálja, szükség szerint módosítja és a géntechnológiai hatóságnak megküldi.
26. § A Kormány, a földművelésügyi miniszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által, a 4. § alapján kijelölt hatóságok egymásnak a 22–25. §-ban foglalt hatósági eljárásaiban szakhatóságként kölcsönösen közreműködnek.
27. § A géntechnológiai tevékenység fokozott veszéllyel járhat, ezért az abból eredő károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
28. § A géntechnológiát hasznosító jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy a végelszámolás során a tevékenységgel esetlegesen okozott károk feltárása, megszüntetése érdekében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a környezetvédelmi követelményekre vonatkozó rendelkezései értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
29. § (1) Az engedélyek kiadása, valamint a 21–25. §-ban és a 36–37. §-ban meghatározott intézkedések megtétele és a hatósági eljárások lefolytatása állami feladat, amelyek költségeit központi költségvetési forrásból kell fedezni.
(2) A 19–20. §-ban meghatározott nyilvántartási rendszer létrehozását, működtetését és az adatszolgáltatás biztosítását részben a központi költségvetésből kell fedezni.
30. § Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai.
31. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
32. § Ez a törvény 1999. január 1. napján lép hatályba.
33. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet 14. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) Növényvédő szert, biológiai növényvédő szert vagy növényvédő szernek, illetve biológiai növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi célú terméket, termésnövelő anyagot, élősködő és ragadozó ízeltlábúak különböző fejlődési alakjaiból készült terméket, valamint növényvédelmi célú eszközt (a továbbiakban együtt: engedélyköteles termék) belföldi felhasználás céljára forgalomba hozni és felhasználni a minisztériumnak a külön jogszabályban meghatározott, illetve a Népjóléti Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium véleményének figyelembevételével kiadott forgalomba hozatali, felhasználási engedélyében (a továbbiakban: engedély) meghatározott előírások szerint szabad.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a (2)–(3) bekezdés számozása egyidejűleg (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály előírásai szerint lehet előállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalmazni, illetve felhasználni.”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény
a) 2. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. új élelmiszer: a belföldön még közfogyasztásra nem került olyan feldolgozott élelmiszer, nyers élelmiszer, illetve élelmiszer-nyersanyag,
a) amelynek előállítása során alkalmazott, korábban nem használt, az élelmiszer összetételében jelentős változásokat okozó eljárás hatással van az élelmiszer táplálkozási értékére, emészthetőségére vagy az élelmiszerben lévő nemkívánatos anyagok szintjére,
b) amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll,
c) amelyet géntechnológiával módosított szervezetből állítottak elő, de ilyen szervezetet nem tartalmaz,
d) amely valamely összetevőjének elsődleges molekuláris szerkezete új vagy azt szándékosan megváltoztatták,
e) amely mikroorganizmusokból, penészgombákból vagy algákból áll, illetve azokból izolált,
f) amely nem hagyományos módszerekkel termesztett növényekből áll, vagy amelyet nem hagyományos módszerekkel termesztett növényekből izoláltak, és nincs biztonságos alkalmazási előtörténete, valamint, amely nem hagyományos módszerekkel tenyésztett állatokból izolált állati eredetű nyersanyagból áll, és nincs biztonságos alkalmazási előtörténete;”
b) 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett az új élelmiszerek csomagolásán, csomagolatlan új élelmiszer esetén az árusítóhelyen, jól láthatóan, illetve az élelmiszer-nyersanyagok kísérő iratán jelölni kell, hogy
a) az élelmiszer összetételében, érzékszervi, táplálkozási jellemzőiben vagy a felhasználás módjában eltér a már létező, hagyományos élelmiszerektől, megjelölve az eltérő összetételt, érzékszervi, táplálkozási jellemzőket vagy felhasználási módot és az eltérést okozó eljárást, módszert,
b) az élelmiszer olyan összetevőt tartalmaz, amilyen a már létező, hagyományos élelmiszerekben nincs, és amely összetevő a népesség egyes csoportjainak egészségét befolyásolhatja,
c) az élelmiszer olyan összetevőt tartalmaz, amilyen a már létező, hagyományos élelmiszerekben nincs, és amely a népesség egyes, bizonyos étkezési hagyományokat követő csoportjainál etikai problémákat vethet fel,
d) az élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott géntechnológiai módosítással előállított szervezetet tartalmaz.”
34. § Felhatalmazást kap
(1) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított élő szervezetek humán egészségügyben és gyógyszergyártásban való alkalmazását, használatát, környezetvédelmi szempontú szállíthatóságát, a jelölendő termékek körét, a jelölés tartalmát és módját, valamint a jelölésre vonatkozó előírások alkalmazásának időpontját, illetve a humán egészségügyben és gyógyszergyártásban való géntechnológiai tevékenység folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket, valamint, hogy kijelölje a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában, a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 4. § (3) bekezdésének a) pontjában és a 4. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott engedélyeket kiadó, illetve a 4. § (5) bekezdésében meghatározott közreműködő hatóságokat;
(2) a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a géntechnológiával nem módosítható természetes szervezeteket;
(3) a földművelésügyi miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek agrár és élelmiszer-termelési célú előállítását, zárt rendszerű felhasználását, kibocsátását, a genetikai védősáv kialakítását, a géntechnológiával módosított szervezetek környezetvédelmi szempontú szállíthatóságát és kereskedelmi forgalomba hozatalát, a jelölendő termékek körét, a jelölés tartalmát és módját, valamint a jelölésre vonatkozó előírások alkalmazásának időpontját, illetve az agrár és élelmiszer-termelési célú géntechnológiai tevékenység folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket, valamint, hogy kijelölje a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában, a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában és a 4. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott engedélyeket kiadó hatóságokat;
(4) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezeteknek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott rendeletek hatálya alá nem tartozó ipari célú felhasználását, környezetvédelmi szempontú szállíthatóságát, a jelölendő termékek körét, a jelölés tartalmát és módját, valamint a jelölésre vonatkozó előírások alkalmazásának időpontját, illetve az ipari célú géntechnológiai tevékenység folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket, valamint, hogy kijelölje a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 4. § (2) bekezdésének c) pontjában, a 4. § (3) bekezdésének c) pontjában és a 4. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott engedélyeket kiadó hatóságokat;
(5) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalát és kivitelét;
(6) a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Géntechnológiai Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait; *
(7) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a géntechnológiai felügyelő tevékenységére és képesítésének követelményeire vonatkozó szabályokat;
(8) a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek előállítására, zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására és kereskedelmi forgalomba hozatalára vonatkozó nyilvántartás, illetve az adatszolgáltatás rendjét és az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértékét, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentáció tartalmát;
(9) a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az engedélyezési díjak mértékét;
(10) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 23. §-ban meghatározott géntechnológiai bírság mértékét.
35. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, illetve azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 90/219/EGK irányelve a genetikailag módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználásáról, valamint
b) a Tanács 90/220/EGK – a Bizottság 92/146/EGK határozatával kiegészített, illetve a Bizottság 94/15/EK irányelvével és a Bizottság 94/211/EK határozatával módosított – irányelve a genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe bocsátásáról.
36. § (1) E törvény hatálybalépésével az e törvény hatálybalépését megelőzően géntechnológiával módosított természetes szervezetekre, valamint a zárt rendszerben felhasznált, a környezetbe kibocsátott, forgalomba hozott vagy külkereskedelmi forgalomban a Magyar Köztársaság területére behozott géntechnológiával módosított szervezetekre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(2) A géntechnológiával módosított szervezeteknek és az azokból előállított termékeknek az e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Köztársaság területén történt zárt rendszerben való felhasználását, illetve környezetbe kibocsátását, valamint forgalomba hozatalát vagy behozatalát az előállító, a felhasználó, a kibocsátó, a forgalmazó vagy a behozatalt végző a géntechnológiai hatóságnak e törvény hatálybalépése után hatvan napon belül köteles – a 8. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt csatolva – bejelenteni.
(3) A géntechnológiai hatóság a bejelentést annak kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül ellenőrzi. Ha a géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek vagy az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználása, a környezetbe kibocsátása, forgalomba hozatala, valamint behozatala nem felel meg e törvény, illetve a külön jogszabályok rendelkezéseinek, a géntechnológiai hatóság határozatban írja elő a géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek vagy az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználásának, környezetbe történő kibocsátásának a környezet eredeti állapotának helyreállításával egyidejű megszüntetését, illetve a géntechnológiával módosított szervezeteknek vagy az azokból előállított termékeknek a forgalomból való kivonását és megsemmisítését.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a géntechnológiával módosított szervezeteket vagy az azokból előállított termékeket a forgalomból a géntechnológiai hatóság határozatának közlésétől számított tizenöt napon belül kell kivonni.
(5) A géntechnológiai hatóság a géntechnológiával módosított szervezetek vagy az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználásának, környezetbe kibocsátásának megszüntetését, forgalomból való kivonását és megsemmisítését, valamint a környezet eredeti állapotának helyreállítását a helyszínen ellenőrzi.
(6) Az e törvény hatálybalépését megelőzően már legyártott – e törvény jelölési előírásainak meg nem felelő – élelmiszer-csomagolóanyagok e törvény hatálybalépését követő kilencven napig felhasználhatók.
37. § (1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek szállítására a 36. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt létesített géntechnológiai módosításokat végző laboratórium működését a létesítő vagy a működtető a géntechnológiai hatóságnak e törvény hatálybalépése után hat hónapon belül köteles bejelenteni.
(3) A géntechnológiai hatóság a (2) bekezdésben meghatározott laboratóriumban ellenőrzi, hogy a laboratórium működése megfelel-e e törvény, illetve a külön jogszabályok rendelkezéseinek. A géntechnológiai hatóság szabálytalanság – különösen a környezetvédelmi, munka-egészségügyi és munkavédelmi rendelkezések súlyos megsértése – esetén a laboratórium létesítőjét vagy működtetőjét a tevékenység szüneteltetésére, illetve megszüntetésére kötelezheti. A laboratórium működésének újbóli megkezdését a géntechnológiai hatóság a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések teljesítése esetén engedélyezi. A géntechnológiai hatóság a teljesítésre határidőt vagy határnapot állapít meg. A határidő vagy a határnap eredménytelen elteltével a géntechnológiai hatóság a laboratórium létesítőjét vagy működtetőjét a tevékenység megszüntetésére kötelezi.
