1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő új 58. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„58. Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény.”
2. § Az Szja tv. 41. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A tartós adományozás külön kedvezménye az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása mellett, és az ott megadott korlátokig terjedően az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka.
(6) Nem számít vagyoni előnynek, ha a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
(7) Ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette, akkor az e szerződés alapján korábban már érvényesített külön kedvezményt, illetőleg a kétszeresét - ha a magánszemély bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően -, az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.”
3. § Az Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történő átlépés napján) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályokat nem kell alkalmaznia. Emellett meg kell állapítani a vállalkozói osztalékalapot az e fejezetben és a 10. számú melléklet II/1. pontjának a tevékenység megszüntetésére előírt szabályai alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása nélkül is. A vállalkozói osztalékalapnak a megszűnés szabályai alkalmazásával történő levezetésénél vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen megfizetett adó vehető figyelembe. Amennyiben a vállalkozói osztalékalapok különbözetét az egyéni cég, az egyéni ügyvéd (ügyvéd) az átalakulással létrejövő társaságba, ügyvédi irodába nem fekteti be, akkor ezt a különbözetet adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni.”
4. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(5) A vállalkozói bevételt növeli:]
„c) a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe vett összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét az egyéni vállalkozó a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette, illetőleg a figyelembe vett összeg kétszerese, ha az egyéni vállalkozó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően.”
(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelemből levonható a VIII. fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén a következők szerint:
a) a kiemelkedően közhasznú szervezetnek történő befizetésnél az igazolt befizetés 150 százaléka, a tartós adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően,
b) a közhasznú szervezetnek, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén történő befizetésnél az igazolt befizetés, továbbá a tartós adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetőleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes előfordulás esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően.”
5. § Az Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetőleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít.”
6. § (1) Az Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Osztaléknak minősül]
„d) a kamatozó részvény után az adózott eredményből fizetett kamat.”
(2) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt.”
(3) Az Szja tv. 66. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kockázati tőkealap-jegy hozamának adója 20 százalék. Az adót a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, és vonja le.”
7. § Az Szja tv. 72. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizető által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból meg nem felelő - hitel (kölcsön, munkabérelőleg, pénzintézeti belső hitel) kamatának az előzőekben említett kamatmértékhez viszonyított különbözete (kamatkülönbözet) a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan, az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (illetőleg a hitelvisszafizetés vagy átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként.
(2) Amennyiben az osztalékelőleg címén felvett összeg a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során nem válik osztalékká, vagy több, mint a megállapított osztalék, akkor a különbözetre - ameddig azt követelésként tartják nyilván - az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy - az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve - a kamatkülönbözetet visszamenőleg is meg kell állapítani. Ha az osztalékká nem váló osztalékelőleget a magánszemélynek nem kell visszafizetnie, akkor az erről szóló közgyűlési határozat napján, mint elengedett követelés, egyéb jövedelemként válik adókötelessé. Az osztalékelőlegből levont adónak az elengedett összegre jutó részét a kifizető az általa levont és befizetendő személyi jövedelemadó (adóelőleg) összegébe beszámítja, illetőleg azt a magánszeméllyel és az adóhatósággal elszámolja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett kamatkülönbözet után az adó mértéke 44 százalék, melyet az adóév utolsó napját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint a kifizetőnek kell megfizetnie.”
8. § Az Szja tv. 8. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
9. § (1) E törvénynek az Szja tv. rendelkezéseit módosító szabályait - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - az 1998. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja rendelkezésének alkalmazásában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány alatt 1997. november 1-jétől az említett törvény alapján folyósított nevelési díjat is érteni kell.
(3) Az Szja tv.-nek az e törvény 7. §-ával megállapított 72. § (1)-(3) bekezdése rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követő 45. naptól kell alkalmazni azzal, hogy nem kell az említett rendelkezéseket alkalmazni az ezen időpontot megelőzően nyújtott hitelre akkor, ha a kifizető a kamatkülönbözet miatti adót már megfizette. Az olyan, az említett időpontban már fennálló hitel esetében, amelynél a kifizető bármely ok miatt nem fizette meg a kamatkülönbözet utáni adót, a kölcsönnyújtás időpontjától számított kamatkülönbözetet is figyelembe véve kell a kifizetőnek az Szja tv. 72. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti adót megállapítania (visszamenőleg is) és a törvény hatálybalépése évének utolsó napját követően a kifizető által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezései szerint megfizetnie.
(4) Az Szja tv. 82. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szövegrésszel egészül ki: „forintra kerekítve, illetőleg, ha az üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, akkor az említett szabályok változását követő áremelés időpontjában az előzőek szerint megállapított, az adott negyedévben az említett időponttól alkalmazható, módosított üzemanyagárat.”
(5) Az Szja tv. 13. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép: „A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg (adó) összege közötti különbséget az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni.”
(6) Ahol az Szja tv. APEH által közzétett üzemanyagárat említ, ott 1998. első negyedévében az 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított üzemanyagár 9 százalékkal növelt összegét kell érteni.
(7) Ahol az Szja tv. az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletet említi, ott 1998. évben az említett kormányrendelet 1998. január 1-jén hatályban lévő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az Szja tv. 5. számú mellékletében „A pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell.” szövegrész hatályát veszti.
(9) Az Szja törvény 1. számú mellékletének 5. pontja a következő 5.5. ponttal egészül ki:
(5. Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:)
„5.5. a bérnek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése, legfeljebb évi kettőezer forint összeghatárig.”
10. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül]
„a) a gazdasági társaság és az egyesülés,”
(2) A Tao. 2. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül]
„h) a kockázati tőkealap.”
11. § (1) A Tao. 4. §-a 1/a. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy]
„b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek, ha a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;”
(2) A Tao. 4. §-a 4. pontjának c) és d) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a pont a következő e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
4. árbevétel:)
„c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,
e) a kockázati tőketársaságnál és a kockázati tőkealapnál az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.”
(3) A Tao 4. §-a a következő 24. a) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„24. a) a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartása: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírása szerint a kockázati tőketársaságokról és a kockázati tőkealapokról vezetett nyilvántartás;”
(4) A Tao. 4. §-a 29. pontjának a) és b) alpontja, valamint az alpontok utáni szövegrész helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a pont a következő f)-h) alpontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
29. osztalék:)
„a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményéből a tag (részvényes, alapító) részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény után fizetett kamatot is,
b) más adózótól vagy belföldi illetőségű magánszemélytől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás, a más adózó vagy belföldi illetőségű magánszemély által elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást (elengedett kötelezettséget, átvállalt tartozást),”
„f) a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan bevételként elszámolt összeg,
g) a kockázati tőkealap-jegy hozama,
h) a kockázati tőkealap megszűnése alapján a kockázati tőkealap-jegy könyv szerinti értékét meghaladóan kapott vagyoni érték,
azzal, hogy az osztalékadó megállapításához a c), f) és h) alpontok alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszűnő belföldi személy alapításkori jegyzett tőkéjéből - a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás társasági szerződésben, alapító okiratban, alapszabályban, társulati szerződésben, létesítő okiratban (a továbbiakban: társasági szerződés) rögzített, a beszámolóban az alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott összegéből - az osztalékban részesülőre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi) jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülő írásban nem nyilatkozik a befektetésnek (követelésnek) az illetősége szerinti államban hatályos számviteli előírások szerint - a megszűnés időpontjára - megállapított könyv szerinti értékéről;”
12. § A Tao. 5. §-ának (2)-(4) bekezdései és a korábban hatályon kívül helyezett (5) bekezdése helyébe a következő (2)-(5) bekezdések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása megfelelően módosul:
„(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).
(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát annak fióktelepen történő folytatása önmagában nem szakítja meg.
(4) Ha a belföldi illetőségű adózónak a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést (a továbbiakban: beszámoló) a naptári év utolsó napjával nem kell elkészítenie, akkor - az előtársaságot kivéve - a fizetendő adót az adóév utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania. Ilyen esetben az egyes adóévekre külön-külön utólag elkészített beszámoló alapján - a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint - meg kell állapítania a tényleges adót, valamint a tényleges adó és a könyvviteli zárlat alapján megállapított adó különbözetét.
(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással és a részleges átalakulással létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek is alkalmaznia kell.
(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő - adóéven belüli - átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.”
13. § A Tao. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás előtti eredményt - az előtársaság kivételével - könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózó, ha a számviteli törvény szerint beszámoló készítésére az adóév utolsó napján nem kötelezett.”
14. § (1) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„w) a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzése évét követő hetedik adóévtől a kockázati tőkebefektetés kivonása, elidegenítése által realizált árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel.”
(2) A Tao. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.”
15. § (1) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli)
„i) a jogutódnál - az átalakulást követő három adóévben egyenlő részekre megosztva - a jogelőd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyező, összesített, megosztott) része,”
(2) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli)
„s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően.”
16. § (1) A Tao. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c) pont jelölése megfelelően módosul:
[A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6. § előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7. § (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16., a 18., a 28. és a 29. §-ban foglaltakkal, továbbá növelve]
„b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, továbbá a tagsági viszony megszűnésekor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerinti összeggel,”
(2) A Tao. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tőke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tőke adóévi változásából az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az átalakulást követő első adóévben a jogutód közhasznú társaság a saját tőke adóévi változásaként számításba veszi az átértékelési különbözetet is. E bekezdés előírásának alkalmazása során az értékelési tartalékot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket
a) növelni kell az átalakulással egyidejűleg belépő új tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.
(4) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (3) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.”
17. § A Tao. 14/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg a § (1) bekezdésének szövegévé változik:
„(2) A külföldi vállalkozó a fióktelep adókötelezettségének és adóalapjának megállapítása során megfelelően alkalmazza a kockázati tőketársaságra vonatkozó rendelkezéseket is, ha a fióktelep szerepel a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásában.”
18. § (1) A Tao. 16. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózónak jogutód nélküli megszűnésekor]
„d) adózás előtti eredményét növelnie kell a pozitív összevont átértékelési különbözetéből az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett résszel.”
(2) A Tao. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogutódnál nyilvántartott értékvesztésnek része a jogelőd által e jogcímen kimutatott összeg, több jogutód esetén a jogelődnél nyilvántartott értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott (az értékvesztés alapját képező) készletek, befektetések, értékpapírok alapján kell meghatározni; a jogutód - függetlenül a jogelőd döntésétől - első adóbevallásában dönthet arról, hogy az adóalap megállapításánál valamely eszközcsoportra vonatkozóan eszközcsoportonként vagy egyedileg számol el értékvesztést, és az utóbbi esetben az eszközcsoportra vonatkozóan az adókötelezettség keletkezése napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlő részletekben vonhatja le az adózás előtti eredményből;
b) kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelődnek az - eszközcsoport egészére vagy eszközönként - általa nyilvántartott értékvesztést csökkentenie kell az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott (az értékvesztés alapját képező) készletekre, befektetésekre, értékpapírokra jutó nyilvántartott értékvesztés összegével;
c) a kettős könyvvitelt vezető jogelődnek módosítania kell az adózás előtti eredményét az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeggel, kiválás és részleges átalakulás esetén e rendelkezést csak az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott eszközre vonatkozóan kell alkalmazni;
d) a jogelődnek növelnie kell az adózás előtti eredményét a pozitív összevont átértékelési különbözetéből az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett résszel;
e) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak az adózás előtti eredményt módosítania (növelnie, csökkentenie) kell az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd egyszerűsített mérlege alapján elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének összeállításakor az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összegével;
f) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak növelnie kell az adózás előtti eredményét a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeggel, és módosítania kell a (3) bekezdés b) pontja szerinti összeggel, ha az átalakulás során alkalmaznia kellett az egyszeres könyvvitelről történő áttérés szabályát is;
g) beolvadás esetén az egyszeres könyvvitelt vezető átvevő gazdasági társaságnak csökkentenie kell az adózás előtti eredményét - a kettős könyvvitelt vezető jogelőd mérlegében kimutatott - az áttérés előtt kifizetett vásárolt készlet értékéből a nem beruházási célra beszerzett készlet értékével és a saját termelésű készletek értékével, valamint módosítania kell a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeggel.”
(3) A Tao. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében]
„b) a kapott előleg címen bármely megelőző adóév adóbevallásában figyelembe vett, az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a fizetett előleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott összeggel növelnie kell az adózás előtti eredményét.”
(4) A Tao. 16. §-ának (5) bekezdése és a § (6) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az egyéni cégből átalakult adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az átalakulás időpontjáig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét azzal, hogy az ötéves időtartamot a veszteség keletkezésének időpontjától kell számításba vennie.
(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában”
19. § A Tao. 17. §-ának (2) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jogelőd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének és az azt követő három adóévnek az elhatárolt veszteségéből - kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett résszel az ötödik adóévet követően is csökkentheti az adózás előtti eredményét.”
„(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembe helyezésének elmaradása vagy elemi kár miatt nem teljesült.”
20. § (1) A Tao. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell az adót megfizetnie)
„b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint a 13. § (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerint számításba vett összeggel csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,”
(2) A Tao. 20. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(Nem kell az adót megfizetnie)
„d) az adóév utolsó napján a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásában szereplő kockázati tőketársaságnak, kockázati tőkealapnak - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is - a nyilvántartásba történő bejegyzése évében és az azt követő hat adóévben, illetve, ha a bejegyzés iránti kérelmét a megalakulását követő 15 napon túl nyújtja be, a bejegyzése évét követő hat adóévben.”
„(4) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap utólag köteles megfizetni a megelőző adóévek adóját is
a) a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzés évét követő hatodik adóévről készített adóbevallással egyidejűleg, ha kockázati tőkebefektetéseinek aránya a nyilvántartásba történő bejegyzése napját követő hat teljes év átlagában nem érte el a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényben előírt mértéket;
b) az átalakulás napjára, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített adóbevallással egyidejűleg, ha adókötelezettsége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatt megszűnik;
c) az adóévi adóbevallással egyidejűleg, ha az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásából az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatt törli.”
21. § A Tao. 26. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által az adóévre bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően: azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő év június 30-ig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.”
„(6) Nem kell adóelőleget bevallania az adózónak megszűnésekor, továbbá, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”
22. § A Tao. VII. fejezete a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás időpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napjától kezdődik, ha az adózó cégbejegyzési kérelmét - a vonatkozó rendelkezések szerint - a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) szabályai szerint kell elbírálni. Az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amelyen az adózó a vállalkozási tevékenységgel - ideértve a megalakulást is - kapcsolatos első jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.
(2) Az adókötelezettség a jogutód nélküli megszűnés, átalakulás napjáig tart, ha az adózó erre vonatkozó változás bejegyzési kérelmét - a vonatkozó rendelkezések szerint - a Ctvr. szabályai szerint kell elbírálni.
(3) Közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú társaság, az első adóévében meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a saját tőke 13. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes összegével.
(4) Osztaléknak minősül az adózónak nem minősülő belföldi vagy külföldi személytől (ide nem értve a belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélyt) visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás - kivéve a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást -, továbbá az ilyen belföldi vagy külföldi személy által elengedett kötelezettség és az általa átvállalt tartozás összege, feltéve, hogy a kötelezettség elengedése vagy a tartozás átvállalása 1998. június 16-ig megtörtént, illetve a támogatás, juttatás nyújtása 1998. június 16-ig megkötött szerződés alapján és legkésőbb 1998. december 31-ig történik.
(5) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályainak figyelembevételével átalakuló adózó az adókötelezettségének a megállapításakor e törvénynek az átalakuláshoz kapcsolódó 1998. június 15-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.”
23. § (1) Az e törvény Első rész II. fejezetének rendelkezéseit - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is - első ízben az 1998. évi társasági adókötelezettségre és társasági adó megállapításra, valamint e törvény hatálybalépését követően fizetett (realizált) osztalékra kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 12. §-ával módosított Tao. 5. § (3) bekezdésének a rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő építkezés esetén is alkalmazni kell.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 4. §-ának 14. és 30. pontja, 20. §-ának (3) bekezdése és 29/A. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.
24. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 9/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § (1) A 6-9. §-októl eltérően nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha
a) a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyon egészét ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül,
b) a szövetkezet adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyont a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény szerinti szétválás, átalakulás, részleges átalakulás keretében
egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja, feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem választott alanyi adómentességet.”
25. § Az áfa-törvény e törvény 24. §-ával megállapított, szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit első ízben az e törvény hatálybalépését követően teljesített vagyonátadásokra kell alkalmazni.
26. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 14. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az árkiegészítés alapja)
„b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz-, a vízi-, valamint a helyi közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele.”
27. § A Fat. 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
28. § A Fat. 2. számú mellékletének e törvény által megállapított 5., 11. és 13. pontjában szereplő árkiegészítési kulcsokat attól az időponttól - legkorábban 1998. január 1-jétől kezdődően - lehet alkalmazni, amely időponttól a szolgáltató az utazás ingyenességét biztosítja, a 14. pontjában szereplő árkiegészítési kulcs pedig 1998. január 1-jétől alkalmazható.
29. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.”
30. § A Htv. 52. §-a 22. pontjának c), e) és g) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg ez a pont a következő j) alponttal egészül ki, továbbá az a) alpontban a „b)-i) pontokban” szövegrész helyébe a „b)-j) alpontokban” szövegrész, a h) alpontban a „b)-g) pontban” szövegrész helyébe a „b)-g) és j) alpontokban” szövegrész lép:
(nettó árbevétel:)
„c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,”
„e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,”
„g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,”
„j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege,”
31. § A 30. § rendelkezéseit 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
32. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
(7) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.
(8) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra, közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára [97. § w) pont] is alkalmazni kell.”
33. § Az Art. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a törvény a következő 11/A-11/C. §-okkal egészül ki:
„11. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 12-13. §-ban foglalt kivétellel.
(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.
(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét;
b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
c) létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;
d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;
e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;
f) a magánszemély adózó levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
g) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
h) jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát,
i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység),
j) a 14. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot,
k) tételes átalányadó választását.
11/A. § (1) Az adózó,
a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a)-b) pontban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.
(2) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 11. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy kamarai nyilvántartási száma, illetve a 14. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján, a számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a gazdasági kamarával az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról [16. § (8) bekezdés]. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetőleg a gazdasági kamarát.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti
a) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
b) jogelődjének adóazonosító számát;
c) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát;
d) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.
(4) Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését - az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózók kivételével - a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.
(5) Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül közli az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) számát, a számlavezető hitelintézet elnevezését.
(6) A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
(7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.
(8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.
11/B. § (1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
11/C. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.
(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.
(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 11. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli.”
34. § Az Art. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
(4) Az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette a kapcsolt vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, adóazonosító számát.
(5) Ha a 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve a gazdasági kamarát.
(6) A 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, gazdasági kamarához teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara a külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti.”
35. § Az Art. 16. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
„(9) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,
a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara jogerősen elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta, és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,
c) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette.
(10) A nyilvántartásból való törlésről az állami adóhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.
(11) A (9) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell alkalmazni az adókötelezettség megszűnésére előírt szabályokat.”
36. § Az Art. 23. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (6)-(7) bekezdéssel:
„(3) A 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adózónak 30 napon vagy a külön törvényben előírt határidőn belül adóbevallást kell tennie - a magánszemély személyi jövedelemadójának kivételével -, ha
a) a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében a cégjegyzékbe bejegyezte,
b) a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe,
c) az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta,
d) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,
e) a számvitelről szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,
f) átalakul a megszűnés napjával,
g) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző nappal,
h) a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával,
i) az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával,
j) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt, a megszűnés napjával,
k) az egyéni vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta.
(4) A (3) bekezdésben említett határidőt - ha törvény másként nem rendelkezik - a (3) bekezdés b)-h) pontjai esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3) bekezdés i)-j) pontjaiban a bevallás benyújtására előírt határidőt a megszűnés, illetőleg a kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani. A (3) bekezdés k) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a gazdasági kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a társasági adót, az iparűzési adót és a vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség keletkezésétől a cégbejegyzés napjáig, a beszámoló elkészítésére külön jogszabályban előírt határidőt követő 30 napon belül kell megállapítani, és az erről szóló adóbevallást az éves adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(6) A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott adóbevallást az adókötelezettség keletkezésétől a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjáig, az elutasító végzés jogerőre emelkedése napjáig, illetőleg az eljárás megszüntetése napjáig terjedő időszakról kell benyújtani azokról az adókról, amelyeknél az elszámolási időszak egy naptári év. Ez esetben az adót az adózó az adókötelezettség keletkezésekor hatályos előírások szerint állapítja meg. Azokról az adókról, amelyeknél az elszámolási időszak egy hónap, egy negyedév, az adóbevallást a bevallással még le nem fedett időszakról kell benyújtani.
(7) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.”
37. § Az Art. 25. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:)
„f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,”
38. § Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.”
39. § Az Art. 97. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
„w) előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya, társulati szerződése) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.”
40. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bejelentési, bejelentkezési ügyekben a hatálybalépést megelőző rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az Art. 14. §-a (2) bekezdésében a „... 11. § (4) bekezdése ...” szövegrész „...15. § (3) bekezdése...” szövegrészre, valamint a 74. § (7) bekezdésében a „...11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség...” szövegrész „...11. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentkezési kötelezettség...” szövegrészre, a 2. számú melléklet I. rész 1. pontjában a „...23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában...” szövegrész „...23. §-ának (3) bekezdése a)-f), h)-i) és k) pontjában...” szövegrészre változik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 16. §-a (2) bekezdésének „...a 11. § (1) bekezdése szerinti...” szövegrésze, az Art. 16. §-a (6) bekezdésének második mondata, valamint az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja.
41. § A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A törvény hatálya alá tartoznak:]
„a) a vállalkozók (ideértve az egyesülést is),”
42. § Az Szt. a 4. §-a után a következő alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:
„Előtársaság
4/A. § (1) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodót alapításának időpontjától [létesítő okirata (társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától] létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak tekintetében is [a (2)-(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] e törvény szerinti beszámolási, könyvvezetési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a gazdálkodó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időszak egy beszámolási időszaknak minősül akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás időpontjában érvényben lévő előírások szerint kell eleget tenni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 26. §-ának (4) bekezdése szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
(5) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdálkodó eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival egyeznek meg.”
43. § Az Szt. a 19. § után a következő alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:
„Közbenső mérleg
19/A. § (1) Ha törvény - osztalékelőleg fizetése feltételeként - közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget az e törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
(2) A közbenső mérleget a - vállalkozó által meghatározott - fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.
(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azok év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit, az azokat alátámasztó számításokat.
(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.”
44. § Az Szt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak.”
45. § (1) Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke, az alapító okiratban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, az egyéb létesítő okiratban meghatározott összegben. Más gazdálkodónál jegyzett tőke a részjegytőke, az üzletrésztőke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás, az alapítói vagyon vagy egyéb módon nevezett, a létesítő okiratban (a társasági szerződésben, az alapítói okiratban, a tulajdonosok közötti megállapodásban) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is) mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik.”
(2) Az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[(6) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:]
„d) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,”
(3) Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[(7) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:]
„d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaságnál a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen átvett - pótbefizetés visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejűleg,”
(4) Az Szt. 26. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.”
(5) Az Szt. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.”
46. § Az Szt. a 26. §-a után a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Év közben - a 19/A. § szerinti közbenső mérleg alapján - osztalékelőleg csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető.
(2) A tárgyévi adózott eredményből a kamatozó részvény tulajdonosának kamat csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető.
(3) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.
(4) A jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tőke emelése - a (3) bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak adják, aki - törvény előírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond.
(5) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak megfelelően.
(6) Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha a jegyzett tőke tekintetében cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzetttőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.”
47. § Az Szt. 27. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság részvénye (a továbbiakban: kockázati tőkerészvény) és a kockázati tőkealap-jegy mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, céltartalékot lehet képezni. A kockázati tőkealap-jegy értékelésekor a 34. § (3) bekezdésében hivatkozott gazdasági társaság helyett a kockázati tőkealapot kell érteni. A kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg a kockázati tőkerészvény, illetve a kockázati tőkealap-jegy könyv szerinti értéke és a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap saját tőkéjének a befektetés névértékével arányos összege közötti különbözetet. A kockázati tőkerészvény, illetve a kockázati tőkealap-jegy eladásakor, továbbá a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap megszűnésekor, valamint, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek együttesen fennállnak, a céltartalék összegét fel kell használni.
(8) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a - tulajdoni, tagsági viszonyt megtestesítő - kockázati tőkebefektetéseinek mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, az összes - ilyen címen eszközölt - befektetések összevont minősítése alapján céltartalékot képezhet. Az ilyen címen képzett kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg az összes kockázati tőkebefektetés könyv szerinti értékét. Ha a portfólióból a befektetések kikerülnek, a kikerülő befektetésekre jutó, képzett kockázati céltartalékot meg kell szüntetni. A kockázati céltartalékot negyedévenként felül kell vizsgálni és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.”
48. § Az Szt. 35. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként kapott eszköz társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értéke beszerzési árnak minősül. Átalakulás esetén a társasági szerződésben meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.”
49. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági társaságban lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - ide nem értve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság részvényét, továbbá a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap kockázati tőkebefektetéseit - értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetés névértékével arányos összegig csökkenthető.”
50. § (1) Az Szt. 41/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek a (6) bekezdés szerint állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a társasági szerződésnek megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 41/I. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét a saját tőkével szemben kell kivezetni.”
(2) Az Szt. 41/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Gazdasági társaság, illetve más gazdálkodó jegyzett tőkéjének leszállítása során, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a tulajdonosnál (a tagnál) a kapott eszközök elszámolásánál az (1) bekezdés szerinti módon kell eljárni a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának megfelelően.”
51. § (1) Az Szt. a 41/E. §-a után a következő alcímmel és 41/F-41/G. §-sal egészül ki:
„Vagyonmérleg, vagyonleltár
41/F. § (1) Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).
(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 41/G-41/L. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha törvény másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy
a) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket,
b) az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - tartalmazza a „jogelőd” gazdasági társaság vagyonértékelés szerinti vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 41/I. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket („különbözetek”), illetve a kettő együtteseként a „jogutód” gazdasági társaság vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészítenie:
a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő gazdasági társaságnak,
b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságoknak.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a „jogelőd” gazdasági társaságok vagyonértékelés szerinti vagyonát
a) beolvadás esetében beolvadó és átvevő gazdasági társaság megbontásban és együttesen,
b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok szerinti megbontásban és együttesen
tartalmazza.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon
a) különválás esetében a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére,
b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérlegére.
(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni azzal, hogy átalakulásnál az értékhelyesbítés, értékelési tartalék intézménye nem alkalmazható.
(9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.
41/G. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti.
(2) Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni.
(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltetni.
(4) Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként kell kimutatni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözettel az egyes eszközök értékét kell - a vagyonmérleg készítésekor - csökkenteni.”
(2) Az Szt. a következő alcímmel és 41/H. §-sal egészül ki:
„Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
41/H. § (1) Az átalakuló gazdasági társaságnak - a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont mint az átalakulásról való második döntés időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
(2) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.
(3) Az átértékelési különbözeteket [ideértve a 41/G. § (4) bekezdése szerinti üzleti vagy cégértéket is] a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.
(4) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni oly módon, ha
a) az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont leértékelték), a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
b) az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tőketartalékot kell megnövelni.
(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével.
(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék (negatív előjelű is lehet) tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.
(7) Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.”
(3) Az Szt. a következő alcímmel és 41/I. §-sal egészül ki:
„Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
41/I. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete „jogelőd” gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai - a 41/F. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság(ok) 41/H. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.
(2) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa tartalmazza:
a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését;
b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését;
c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti csökkenését.
(3) A kiválással létrejövő gazdasági társaságnak - ha élt az átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a 41/H. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A „különbözetek” oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.
(5) Egyesülés esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a „különbözetek” oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével, valamint ezen követelések és kötelezettségek értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.
(6) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság 41/H. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani. A vagyonleltár-tervezetben - korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén - el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a „jogutód” gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.
(7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „jogutód” gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében csak pozitív összegű jegyzett tőke, tőketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.
(8) Ha a saját tőke egyes elemeinek - az előző előírások szerint kialakított - értékétől a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke - társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) szerinti megosztásának megfelelő - átrendezéséhez egy további külön oszlopot („rendezés” oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.
(9) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra és eredménytartalékra történő megosztása során a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai, illetve az (1)-(8) és (10)-(13) bekezdés előírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal [ideértve a (11)-(12) bekezdés szerint az eredménytartalékként képzett fedezetet is], továbbá a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.
(10) Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (a „jogutód” gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopban) jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfőösszeg arányában számított - értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.
(11) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül az eredménytartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre.
(12) Az eredménytartalék tételében kell fedezetet teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségekre (így a vagyonfelértékelés, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérési különbözet miatti adóra), ha ezen tételekre más módon nem képeztek fedezetet.
(13) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék összege csak a (3)-(5), illetve (11)-(12) bekezdés alapján növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét.”
(4) Az Szt. a következő alcímmel és 41/J. §-sal egészül ki:
„A végleges vagyonmérleg
41/J. § (1) Az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.
(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) és (7) bekezdések szerinti eltérésekkel a 41/F-41/I. és 41/K-41/L. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
(3) Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.
(4) Amennyiben az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke értékétől, a különbözettel - előjelének megfelelően - a tőketartalékot kell módosítani. Ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.
(5) Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke - 41/I. § (9) bekezdése szerinti tételekkel csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.
(6) Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén le kell szállítani a jegyzett tőkét akkor is, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök - 41/I. § (6) bekezdése szerint számított - értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét.
(7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a részére rendelkezésre bocsátandó - a 41/I. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti - pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjáig még nem teljesített részét, illetve ezen időpontig ki nem adott - a 41/I. § (2) bekezdés c) pontja szerinti - vagyonhányadot az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.
(8) Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.”
(5) Az Szt. a következő alcímmel és 41/K. §-sal egészül ki:
„Átalakulás egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel
41/K. § (1) A 41/F-41/J. §-ban előírtakat a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni akkor, ha az átalakulással egyidejűleg az átalakuló gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelről köteles a kettős könyvvitelre áttérni.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságnak az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegét mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell helyeznie.
(3) A (2) bekezdés szerint elkészített mérlegben rendezni kell a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) fizetendő általános forgalmi adót a vevőkkel, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót a szállítókkal szemben.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.
(5) Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságból kiváló és kiválás után a törvény alapján kötelezően kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő gazdasági társaság a 41/F. § (7) bekezdés b) pontja szerinti - az egyszerűsített mérlegének megfelelő - vagyonmérlegének adatait köteles a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének megfelelően - átrendezni, az áttérési különbözetet az eredménytartalékba helyezni.
(6) Az (5) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kiválás után kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.”
(6) Az Szt. a következő alcímmel és 41/L. §-sal egészül ki:
„Átalakulás kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel
41/L. § (1) Átalakulás esetén, ha megelőzően az átalakuló gazdasági társaság kettős könyvvitelt vezetett, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakulás napjával nem térhet át az egyszeres könyvvitelre akkor sem, ha egyébként ennek feltételei fennállnak. Ez esetben a könyvvezetés módjának megváltoztatására legkorábban az átalakulás napját követő év január 1-jével kerülhet sor.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdasági társaságba beolvadó, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság a 41/F-41/J. §-ban előírtak alkalmazása előtt, az átalakulással egyidejűleg köteles a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérni és a 81. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített mérleget elkészíteni. Ez esetben az egyszerűsített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel beolvadó gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.”
(7) Az Szt. a következő alcímmel és 41/M. §-sal egészül ki:
„Egyéb átalakulás
41/M. § A gazdasági társaságon kívüli, egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az átalakulást törvényi előírás lehetővé teszi - a 41/E-41/L. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembevételével.”
52. § Az Szt. 50. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adózott eredményt terhelő részesedés a kamatozó részvény után fizetett kamat is.”
53. § Az Szt. 52. §-a kiegészül a következő i) ponttal és (2)-(3) bekezdéssel, jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:
(A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:)
„i) minden olyan vállalkozónak, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.”
„(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:
a) a jelentős befolyással,
b) a többségi irányítást biztosító befolyással,
c) a közvetlen irányítást biztosító befolyással
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
(3) A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, szavazatok arányát, ahol a gazdálkodó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
a) jelentős befolyással,
b) többségi irányítást biztosító befolyással,
c) közvetlen irányítást biztosító befolyással
rendelkezik.”
54. § Az Szt. 53. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:)
„c) a lekötött tőketartalékot, a lekötött eredménytartalékot jogcímek szerint megbontva.”
55. § Az Szt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza)
„c) a biztosítóintézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tőzsdék, az elszámolóházak, a befektetési alapok, a betétbiztosítási alapok, az intézményvédelmi alapok, a befektetővédelmi alapok, az ügyfélvédelmi alapok, a közraktárak, a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok könyvvezetésének, éves beszámoló készítésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével,”
56. § Az Szt. 1. és 2. számú melléklete e törvény 3. és 4. számú melléklete szerint módosul.
57. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor már működő gazdasági társaságoknál az osztalékelőlegre vonatkozó, az Szt.-t kiegészítő 19/A. §-a, továbbá a 26/A. § (1) bekezdése rendelkezéseit első ízben a 2000. évben kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor már működő részvénytársaságoknál a kamatozó részvény után fizetett kamatok elszámolására vonatkozó, az Szt.-t kiegészítő 26/A. § (2) bekezdése, 50. § (5) bekezdése, 2. számú melléklet 21. pontja rendelkezéseit az 1999. évre fizetendő kamatoknál kell első ízben alkalmazni.
(3) Az e törvény hatálybalépésekor - a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezései szerint - folyamatban lévő ügyekben a hatálybalépéskor érvényes előírásoknak megfelelően kell eljárni.
(4) Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 71. § (6) bekezdése, az 1. számú melléklet D. Saját tőke I. Jegyzett tőke tétel
„b) részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál cégbíróságon még be nem jegyzett
- tőkeemelés, illetve
- tőkeleszállítás
összege(i)”
része, továbbá a 2. számú melléklet 25. d) pontja hatályát veszti.
(5) Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 41/E. §-ának (2) bekezdésében a „- (4)” szövegrész, a 41/E. §-ának (4) bekezdése, valamint a 41/E. §-ának (5) bekezdésében a „illetve a (4) bekezdés b) pontjában” szövegrész hatályát veszti.
58. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„n) tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.”
59. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át.”
60. § Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ptk-ból a „II. Cím Az állam mint jogalany IV. fejezet A jogképesség” szövegrész, valamint a 26-27. § a hatályát veszti.
61. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„Gazdálkodó szervezeteknek minősül az egyesülés is.”
62. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 13. §-ának (7) bekezdése a következő rendelkezésekkel egészül ki:
(A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza közhasznú társaság esetében:)
„d) a közhasznúsági fokozatot,
e) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját.”
(2) A Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente csak egy alkalommal, legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően 3 hónappal kell a cégbíróságnak bejelenteni.”
(3) A Ctv. 25. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az adóhatósággal e törvény melléklete I. részének 6. pontja szerinti adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég főtevékenységét is közli.”
(4) A Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek pedig a működés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya.”
(5) A Ctv. mellékletének I. része a következő 6. ponttal egészül ki:
[Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
„6. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 14. § (1) bek.].”
63. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § c) pontja a következő új 5-7. alpontokkal egészül ki, egyidejűleg az 5-8. alpontok számozása 8-11. alpont megjelölésre módosul:
[E törvény alkalmazásában:
c) Társas vállalkozás]
„5. a közös vállalat,
6. az 1-5. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is
7. az egyesülés,”
(2) A Tbj. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja a következők szerint módosul:
(Társas vállalkozó:)
„1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is), illetve a közös vállalat, az egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony)”
(3) A Tbj. 4. §-ának e) pontja a következők szerint módosul:
„e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
64. § A Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése új d) ponttal egészül ki:
[A 42. § (1) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„d) a gazdasági kamarák és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak”
(szerinti adatok igénylésére jogosultak)
65. § (1) A Tbj. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szolgálati idő szerzése végett megállapodás megkötésével és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított - magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj mértékével csökkentett - 31 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésével szolgálati időt szerez az, aki
a) a Tny.-ben meghatározott felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött idejét, ideértve a doktoranduszképzést is,
b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz a Tny. 18. §-ának (1) bekezdése szerinti húsz év szolgálati idő vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz a Tny. 7. § (3) bekezdésének b) pontjában előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetve öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, de legfeljebb öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
A b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése az öregségi teljes vagy résznyugdíj iránti igény bejelentésekor, de legfeljebb az első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjbiztosítási járulék a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben fizethető meg.”
(2) A Tbj. 34. §-ának (6) bekezdése a következők szerint módosul:
„(6) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megállapodás megkötését kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - Tny. 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - határozatával igazolja. Az adott időtartamra vonatkozó nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének tényéről és időpontjáról a megállapodást kötő MEP - a járulék megfizetését követő nyolc napon belül - írásban értesíti az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amely intézkedik a korábbi határozatának módosításáról. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.”
(3) A Tbj. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az a személy, aki a 39. § (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a (2) bekezdésben meghatározott adatokat.
(2) A fizetésre kötelezett bejelenti:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;
b) címét, székhelyét, telephelyét,
c) létesítő okirata, társasági szerződése, alapító okirata keltét,
d) a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét,
e) cégjegyzékszámát,
f) a jogelőd cégnevét, cégjegyzékszámát, adószámát.
(3) A fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, ha
a) a 4. § f) pont szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették, a megállapítás, megszüntetés időpontját követő,
b) legalább 36 órás munkaviszonyt létesített vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, illetőleg megszüntetéstől számított
15 napon belül az igazgatási szervnél bejelentést tesz.
(4) A fizetésre kötelezett valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámlavezető hitelintézet) elnevezését és számlaszámát a bankszámla nyitását követő 15 napon belül az igazgatási szervnek bejelenti.
(5) Az igazgatási szerv a fizetésre kötelezett részére folyószámlaszámot állapít meg, amit ezt követően valamennyi társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon, iraton fel kell tüntetni.
(6) A fizetésre kötelezett
a) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem és mellékletei benyújtásával,
b) ha tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával,
c) az a)-b) pontokban nem említett esetben az igazgatási szerv által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával
