tesz eleget bejelentési kötelezettségének és kéri a folyószámlaszám megállapítását.
(7) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az igazgatási szervvel a (2) bekezdésben megjelölt adatokat. Az igazgatási szerv a cégbírósággal, illetőleg a gazdasági kamarával - az adatok beérkezését követően haladéktalanul - számítógépes rendszer útján közli a folyószámlaszámot, a (6) bekezdés c) pontja szerinti fizetésre kötelezett pedig a nyomtatvány beérkezését követően értesíti folyószámlaszámáról.
(8) A (6) bekezdés a)-b) pontjaiban megjelölt fizetésre kötelezett bejelentési kötelezettségének teljesítését követően az igazgatási szervnek - foglalkoztatói minőségének keletkezését 8 napon belül - bejelenti.
(9) A fizetésre kötelezettnek az (1)-(8) bekezdésekben foglalt minden olyan adat változását, amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelentenie - a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül - közvetlenül az igazgatási szerv részére kell bejelentenie.
(10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe tartozó munkáltatónak, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési feladatokat ellátó kifizető szervezetnek a foglalkoztatóra előírt kötelezettségeket az Áht.-ban és annak végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott módon kell teljesíteni azzal, hogy a munkáltatóra (kifizetőre) az (1) bekezdésében írt rendelkezéseket is alkalmaznia kell.”
(4) A Tbj. 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a 56. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) A Tny. és az Eb. szerinti megtérítési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az e jogcímen fennálló tartozások, valamint a korengedményes nyugdíjtartozások kezelésére, behajtására, a behajthatatlan tartozások törlésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
66. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi XXIX. törvény 14. §-ának (7) bekezdésében említett 3 hónapos határidő 12 hónapra módosul.
67. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az alábbi 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A nukleáris létesítmények az OAH-nak felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 146 992 Ft/MWth/év.
(3) A nukleáris létesítmények az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.”
68. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 94/H. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A pénzügyminiszter a tőzsdei értékpapírlistán nem szereplő részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő, valamint megállapíthatja annak részletes szabályait.”
69. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a tartós állami tulajdonban maradó társaság alapszabálya az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékéről rendelkezik, az erre vonatkozó előírások nem alkalmazhatók a törvényben megállapított legkisebb állami részesedéshez fűződő részvényesi jogok gyakorlása során.”
70. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:
a) egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység esetében az illetékes gazdasági kamarához intézett, vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával;
b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével.
(3) Az illetékes gazdasági kamara, illetve cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, a számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a gazdasági kamarával, cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a gazdasági kamarához, illetve cégbírósághoz nem kell bejelenteni - az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.”
71. § Az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 7. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes területi felügyelete és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható legmagasabb árat.”
72. § Az Ámt. mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások főcímű táblázata e törvény 5. számú melléklete szerint módosul.
73. § A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) A szolgáltatók kötelesek a hatóságnak minőségfelügyeleti díjat fizetni. A szolgáltatók a díjat negyedévente, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek megfizetni a Hírközlési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(4) A minőségfelügyeleti díj mértéke szolgáltatás-hozzáférési pontonként 136 Ft/év. A díj egyes szolgáltatásfajtánként (beleértve annak eszközrendszerét is) szolgáltatás-hozzáférési pont figyelembevételével meghatározott vetítési alapját és a fizetés feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.”
74. § (1) Ez a törvény - a 26-28. §, a 30. §, az 58-60. §, a 63. § (3) bekezdése, a 65. § (2)-(3) bekezdése, a 66. §, a 67. §, a 71-73. § és e § (6), (8) bekezdése kivételével - 1998. június 16-án lép hatályba, azonban az egyéni vállalkozó adószáma, társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-jéig a törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) E törvény 26-28. §-ai, 30. §-a, az 59-60. §-ai, valamint a 66. §-a e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(3) E törvény 58. §-a és a 63. §-ának (3) bekezdése e törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni. E törvény 65. §-ának (2)-(3) bekezdése e törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
(4) E törvény 67. §-a és a 71-73. §-ai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 299. §-ának (4)-(5) bekezdései, a 309. §-ának (1) bekezdése, valamint a 320. § a) pontjából a „...ből az ,egyesülésnek és’ szövegrész,” illetve ugyancsak a 320. § a) pontjából az „az 58. § (1) bekezdése, az 58. § (4) bekezdéséből az ,- a társasági szerződés megkötésének, illetve a (2) bekezdés szerinti módosításának időpontjára visszaható hatállyal -’ szövegrész,” kitételek a hatályukat vesztik.
(6) E törvény 11. §-ának (1) bekezdésével módosított Tao. 4. §-a 1. a) pontjának b) alpontja, a 11. §-ának (2) bekezdésével módosított Tao. 4. §-a 4. pontjának c) és d) alpontja, a 14. § (2) bekezdésével módosított Tao. 7. §-ának (5) bekezdése, valamint 15. §-ának (2) bekezdésével beiktatott Tao. 8. §-a (1) bekezdésének s) pontja e törvény kihirdetésének napján lép hatályba, azzal hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) 1998. évben a Tbj. 50. §-ának (4)-(5) bekezdésétől eltérően
a) az egyéni vállalkozó abban az esetben köteles az összesítő bevallást benyújtani, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivétnek) a havi összege meghaladja a minimálbér összegét. Bevallás hiányában az igazgatási szerv a járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. 29. § (1)-(5) bekezdése és a Tbj. 30. §-a alapján a minimálbér figyelembevételével határozza meg;
b) a Tbj. 29. §-ának (6) bekezdése szerinti egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot - közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egyidejűleg tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási járulékot is -, illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot minden negyedévet követő hónap 10. napjáig köteles bevallani és megfizetni.
c) Az összesítő bevallás az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy az igazgatási szerv által a kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program (informatikai utasítás) felhasználásával mágneses adathordozón is benyújtható.
(8) E törvény 74. §-ának (7) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy az a) és c) pont rendelkezéseit első alkalommal az 1998. március hónapra vonatkozóan, a b) pontot pedig első alkalommal az 1998. második negyedévi bevallásra kell alkalmazni.
1. Az Szja tv. 8. számú melléklete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye [ideértve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság által kibocsátott részvényt (a továbbiakban: kockázati tőkerészvényt) is], befektetési alap befektetési jegye, a jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele, a kockázati tőkealap-jegy (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően pénzben fizetett ki, és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki olyan módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen. A kockázati tőkealap letétkezelője kizárólag az általa értékesített kockázati tőkealap-jegyre jogosult igazolás kiadására.”
A Fat. 2. számú mellékletének 5., 11., 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
| Sor- szám | A szolgáltatás megnevezése és SZJ száma | Fogyasztói árkiegészítés mértéke | |
| „5. | A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az országgyűlési képviselők korlátlan, valamint a fegyveres erők hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítők jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása (SZJ: 09112-ből) | 12,0%” | |
| „11. | A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a menetrend szerinti távolsági autóbusz- közlekedésben (SZJ: 09122-ből) | 8,0%” | |
| „13. | A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a helyi közlekedésben (SZJ: 09121-ből és SZJ: 09124-ből) | ||
| Budapest (a Helyiérdekű Vasúttal együtt) | 16,5% | ||
| Debrecen ezen belül: | |||
| kötöttpályás közlekedés | 20,0% | ||
| egyéb közlekedés | 15,5% | ||
| A többi megyei jogú város | 15,5% | ||
| Egyéb települések | 12,0%” | ||
| „14. | 50%-os személyhajózási és révközlekedési kedvezmény (SZJ: 09221-ből és SZJ: 09223-ból) | 100%” | |
| „16. | Az 5., 11. és 13. pont szerinti fogyasztói árkiegészítés azon szolgáltatók számára jár, amelyek (akik) az életkorhoz kötött ingyenességet bármiféle korlátozás nélkül biztosítják. A helyi közlekedésben 5%-os árkiegészítés igénybevételére jogosultak azok a szolgáltatók, amelyek (akik) az életkorhoz kötött ingyenességet csak a 70 éven felüliekre érvényesítik. | ||
| 17. | A 70. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain (SZJ: 09221-ből és 09223-ból) | 5%” |
1. Az Szt. 1. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Külön sorban - a saját tőke elemei között - kell a mérlegben negatív előjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét, ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett hányadának megfelelő értéket is. A saját tőke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész) névértéken külön tájékoztató adatként kell kimutatni.”
2. Az Szt. 1. számú melléklete a 14. pont után a következő 14. a) és 14. b) ponttal egészül ki:
„14. a) Ahol más törvény jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezetet ír elő, ott azon - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét kell érteni.
14. b) Az eredménytartalék, illetve a tőketartalék lekötött összegeként kell - többek között - figyelembe venni a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a visszavásárolt saját üzletrészek, saját részvények névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget.”
3. Az Szt. 1. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ.”
1. Az Szt. 2. számú mellékletének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Kapott osztalék és részesedés a befektetett eszközök, részvények, törzsbetétek, tulajdoni hányadok után a gazdasági társaságtól kapott, illetve az adózott eredményből járó összegek (ideértve a kamatozó részvények után kapott kamatot is), amennyiben azok a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak.”
2. Az Szt. 2. számú melléklete 23. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(23. A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„d) a közös tevékenység (közös üzemeltetés), a közös érdekeltség (külkereskedelmi ügyletek) átvett, illetve átadott eredményét, továbbá az egyesülésnél a működés költségeinek ellentételezésére átvett tagi hozzájárulások értékét, az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek ellentételezésére átadott összeget.”
3. Az Szt. 2. számú melléklete a 24. pont után a következő 24. a) ponttal egészül ki:
„24. a) Elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt - fennálló kötelezettség összegét, ha azt - törvény előírása alapján - a jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében engedték el. Ez esetben azonban nem kell alkalmazni a 29. § vonatkozó rendelkezéseit.”
1. Az Ámt. Mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások főcímű táblázatában (a továbbiakban: táblázat) a „405-11-01-ből A belföldi közforgalmú vasúti áruszállítás díja (a veszélyes áruk és hulladékok fuvarozása, valamint az árufuvarozás különleges teljesítményei kivételével) közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” szövegrész hatályát veszti.
2. A táblázat „405-31-04-01 Helyiérdekű vasúti áruszállítás díja, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” szövegrész hatályát veszti.
3. A táblázat „406-11-01 Belföldi levélpostai küldemények díja, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter”szövegrészében a szám „095111” SZJ számra változik.
4. A táblázat „406-11-2 Belföldi csomagküldemények díja, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter„ szövegrész hatályát veszti.
5. A táblázat „406-13-ból Belföldi postautalványok díja, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” szövegrészében a szám „095113” SZJ számra változik.
6. A táblázat „406-21-01 Belföldi táviratok díja, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” szövegrész hatályát veszti.
