1. § Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. §-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az olyan magánszemély lakástulajdon (tulajdoni hányad) vásárlása esetén,
a) aki a másik lakástulajdonát (tulajdoni hányadát) a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta, vagy
b) aki a másik lakástulajdonát (tulajdoni hányadát) a vásárlás időpontját követő legfeljebb egy éven belül eladja,
az illeték alapja a vásárolt és eladott lakástulajdon (tulajdoni hányad) – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az a) pontban meghatározott esetben a vásárlás időpontjában a magánszemély tulajdonában a vásárolt lakástulajdonon kívül más lakástulajdon (tulajdoni hányad) nincs, illetve a b) pontban meghatározott esetben a vásárlás időpontjában a vásárolt lakáson felül legfeljebb csak egy lakástulajdona van. Az e bekezdés szerinti vásárlás napjától számított 5 éven belül újabb vétel esetében ez a kedvezmény nem vehető igénybe.”
„(7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.”
2. § Az Itv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, és az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta (a továbbiakban együtt: vállalkozó), továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a.
(2) A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kiadott engedéllyel igazolja.
(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával igazolja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik.
(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül – a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.”
3. § Az Itv. 24. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 5000 forint, minden más esetben 12 000 forint illetéket kell fizetni.”
4. § (1) Az Itv. 26. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)–(7) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik:
„(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.”
(2) Az Itv. 26. §-a a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (6) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. A feltételek fennállásáról a szerző félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor írásban kell nyilatkoznia.
(10) A 26. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételre előírt határidő elmulasztása esetén az illetékkedvezmény nem adható meg.”
5. § Az Itv. 29. §-ának (1)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az első fokú államigazgatási eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 1500 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
(2) Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.
(3) A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 7000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.”
6. § (1) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(...tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;
d) az ingatlan-nyilvántartási eljárás;”
(2) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 5. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)
„g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben”
(történik a kiállítása.)
(3) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(...tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás.”
7. § Az Itv. 39. §-a (3) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
[Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja]
„b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:
– első fokon indult peres eljárásban 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
– fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint;
c) az ítélőtábla előtt:
– fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 250 000 forint;
d) a Legfelsőbb Bíróság előtt:
– fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
– felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.”
8. § (1) Az Itv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – 10 000 forint.”
(2) Az Itv. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg – 5000 forint.”
(3) Az Itv. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 10 000 forint.”
9. § (1) Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:
a) jogi személy esetében 2%, de legalább 60 000 forint, legfeljebb 600 000 forint;
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a) pont alá nem tartozó egyéb cég esetén 2%, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 200 000 forint;
c) induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 10 000 forint;
d) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200 000 forint;
e) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 100 000 forint.”
(2) Az Itv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért – a (4)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 3000 forint illetéket kell fizetni.”
(3) Az Itv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a bejelentett változások számától függetlenül 6000 forint illetéket kell fizetni.”
(4) Az Itv. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 10 000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600 000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.”
10. § Az Itv. 57. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.”
11. § Az Itv. 58. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 42. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában említett eljárásoknál – amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak – a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.”
12. § Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;”
„i) a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is;”
13. § Az Itv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(...illeték visszatérítésének – a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – a következő esetekben van helye:)
„j) a felülvizsgálati eljárásban, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezte.”
14. § Az Itv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.”
15. § Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtatni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.”
16. § Az Itv. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal – ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is – együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az illetékhivatalhoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”
17. § Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) forgalmi érték
az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető;”
18. § Az Itv. melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.
19. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a következő 46/B. §-sal egészül ki:
„46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által – külön jogszabályban meghatározottak szerint – kiadott forgalmi engedélyért, törzskönyvért, érvényesítő címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza.”
20. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 4. §-a (1) bekezdésének második mondatából a „kivéve, ha a törvény szerint a szerződő felet terhelő illeték megfizetését a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján magára vállalta” mondatrész, az Itv. 27. §-ának (2) bekezdése, továbbá az Itv. melléklete IX. címének 4. pontja, XI. címe és a XVIII. címének 11. pontja hatályát veszti, valamint az Itv. 33. § (2) bekezdésének 13. pontjában a „személyi igazolvány” kifejezés helyébe a „személyazonosító igazolvány” szövegrész lép. Egyidejűleg hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 37. §-ának (4) bekezdése.
(3) Ha a gépjárműnek öröklési illetékkötelezettség alá eső módon való megszerzése 1999. január 1-je előtt történik, akkor az ezt terhelő öröklési illeték megállapítására az öröklési illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az, aki:
a) 1999. évben lakástulajdont vásárol és 1998. évben egy másik lakástulajdont adott el, vagy
b) 1998. évben lakástulajdont vásárolt és 1999. évben egy másik lakástulajdont ad el,
az Itv. 1998. december 31-én hatályos 21. §-ának (5)–(8) bekezdése szerinti kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek.
1. Az Itv. melléklete I. címének 1. pontja a következők szerint módosul:
„1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 1200 forint, a fellebbezés, illetve a kifogás illetéke 2500 forint.”
2. Az Itv. melléklete III. címének 1–2. pontja a következők szerint módosul:
„1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 800 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.
2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 3000 forint.”
3. Az Itv. melléklete IV. címének 1–2. pontja a következők szerint módosul:
„1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke – ha e melléklet kivételt nem tesz – oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 200 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.
2. Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként 50 forint, de legalább 200 forint.”
4. Az Itv. melléklete IV. címének 5. pontja a következők szerint módosul:
„5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 500 forint illeték alá esik.”
5. Az Itv. melléklete V. címének 1. pontja a következők szerint módosul:
„1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 500 forint.”
6. Az Itv. melléklete VI. címének 1. és 3. pontja a következők szerint módosul:
„1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:
a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;
b) iraton levő aláírás után aláírásonként 300 forint;
c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 500 forint; az ilyen hitelesítésnek – a külügyminiszter kivételével – miniszter általi felülhitelesítése 1000 forint;”
„3. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 200 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.”
7. Az Itv. melléklete VII. címének 1–2. pontja a következők szerint módosul:
„1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:
a) az 1867. év előtti időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 200 forintot, de legalább 1000 forintot;
b) az 1867. évből vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 100 forintot, de legalább 500 forintot.
2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért oldalanként 100 forint illetéket kell fizetni.”
8. Az Itv. melléklete VIII. címe a következők szerint módosul:
„Iskolai bizonyítvány – ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is –, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 1500 forint illetéket kell fizetni.”
9. Az Itv. mellékletének IX. címe és 7. pontja a következők szerint módosul:
„IX. Az útlevél és egyéb útiokmány kiadásával, valamint a bevándorlással kapcsolatos eljárás illetéke.”
„7. Az útlevélbe történő idegen nyelvű bejegyzésért – az 1–6. pontban meghatározott illetéken felül – 2000 forint illetéket kell fizetni.”
10. Az Itv. melléklete IX. címének 8–9. pontja a következők szerint módosul:
„8. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint.
9. Illetékmentes:
a) a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél és a szolgálati útlevél, valamint az ilyen útlevél érvényességének meghosszabbítása;
b) a határátlépési igazolvány.”
11. Az Itv. mellékletének X. címe a következő 2. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés 1. pontra változik:
„2. A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint.”
12. Az Itv. melléklete XII. címének 1. pontja a következők szerint módosul:
„1. Új hajó lajstromozásakor, valamint a tulajdonjogban bekövetkezett változás bejegyzésekor az illeték alapja tengeri hajó esetén a bruttó-regisztertonna, míg belvízi géphajó és gép nélküli hajó esetén a legnagyobb merüléshez tartozó vízkiszorítás után számított metrikus tonna.
Az illeték mértéke:
a) a tengeri hajó minden bruttó-regisztertonnája után 800 forint;
b) a belvízi géphajó minden metrikus tonnája után 300 forint;
c) belvízi gép nélküli hajó minden metrikus tonnája után 75 forint.
Az a)–c) pontban foglalt illeték mértéke nem lehet kevesebb 10 000 forintnál.”
13. Az Itv. mellékletének XIII. címe a következők szerint módosul:
„1. Kérelemre indult eljárás illetéke
| a) | elvi vízjogi engedély esetén | 2000 forint; | ||
| b) | vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély esetén, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó – a jogszabályban meghatározott – ügyekben | 5000 forint; | ||
| c) | engedély nélkül vagy engedélytől eltérően (megépített) vízimunka, vízilétesítmény fennmaradási engedélye esetén | 8000 forint; | ||
| d) | egyéb kérelemre indult eljárás esetén | 5000 forint. |
2. A fellebbezés illetéke:
a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapeljárás illetékének kétszerese;
b) csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 50 forint, de legalább 5000 forint;
c) vízkészletjárulékot (késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 5000 forint;
d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében megállapított bírság kiszabása esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 5000 forint;
e) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott vízjogi kötelezettség megállapításával kapcsolatos egyéb, a b) és d) pontokban nem említett eljárásban hozott határozat esetén 3000 forint.”
14. Az Itv. mellékletének XIV. címe a következők szerint módosul:
„1. Az alapeljárás illetéke 2000 forint.
2. A fellebbezés illetéke:
a) kérelemre indult eljárásban és a hivatalból indult vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 4000 forint;
b) veszélyeshulladék-bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 50 forint, de legalább 5000 forint.”
15. Az Itv. mellékletének XV. címe a következők szerint módosul:
„1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez
a) telekalakítási engedélyre irányul
a/1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 1000 forint,
a/2. üdülőtelek kialakítása esetében telkenként 4000 forint,
a/3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 1200 forint,
a/4. külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 1000 forint;
b) építési (bontási, felújítási, átalakítási, bővítési stb.), illetőleg használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására irányul
b/1. lakóépület melléképületének építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása stb.), illetőleg használatbavétele vagy fennmaradása esetén 5000 forint;
b/2. elvi építési engedély, valamint kerítés és támfal építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, elmozdítása és lebontása stb.) vagy fennmaradása esetén 4000 forint;
b/3. a b/1. pontban nem említett épület építése (bontása, felújítása, átalakítása stb.), illetőleg használatbavétele vagy fennmaradása esetén 10 000 forint
illetéket kell fizetni.
2. Az 1. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 2000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni.
3. Illetékmentes: a lakóház-(lakás-)építéssel kapcsolatos az 1. pont a/1. alpont alá nem eső telekalakítás, építési (elvi építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély iránti első fokú eljárás.”
16. Az Itv. melléklete XVI. címének 5. pontja a következők szerint módosul:
„5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban előterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók.”
17. Az Itv. mellékletének XX. címe a következők szerint módosul:
„Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért – ingatlanonként – 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki Magyarország területére állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.”
18. Az Itv. melléklete a következő XXI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:
„XXI. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke
1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 1500 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 1500 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 300 forint illetéket kell fizetni.
2. Ha egy eljárásban több ügyfél vesz részt, a hatósági bizonyítványért az 1. pont alapulvételével annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (5) bekezdésének első mondatában meghatározott eljárás esetén.
3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 1500 forint.”
19. Az Itv. melléklete a következő XXII. címmel és rendelkezéssel egészül ki:
„XXII. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke
1. Kérelemre indult eljárások illetéke
a) közműpótló berendezés – a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó – létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén 2000 forint;
b) víziállás létesítésének, használatbavételének, továbbá fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 2000 forint;
c) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 5000 forint.
2. A fellebbezés illetéke:
a) az alapeljárás illetékének kétszerese;
b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 3000 forint.”
