1. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU) Biztonsági Szabályzatában előírt követelmények érvényesítéséért felelős, a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.
(2) A Felügyelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt áll.
2. § (1) A Felügyelet élén elnök áll, akit feladatai ellátásában helyettese segít.
(2) A Felügyelet elnökét a miniszter a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben nevezi ki, és menti fel. Az elnökhelyettest az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki, és menti fel.
(3) Az elnök döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a miniszter bírálja el.
(4) Az elnök a Felügyelet tevékenységéről szükség szerint, de legalább évente egyszer a miniszter útján tájékoztatja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát és az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságát.
(5) Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a Felügyelet tevékenysége felett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 14. § (4) bekezdésének d)–f) pontjaiban foglaltak szerint parlamenti ellenőrzést gyakorol.
3. § (1) A Felügyelet munkáját a Kormány által létrehozandó Szakmai Tanácsadó Bizottság segíti, amely a biztonsági kérdésekben érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek által delegált képviselőkből áll.
(2) A Felügyelet személyi állománya köztisztviselőkből és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján vezényelt hivatásos állományú személyekből áll.
4. § A Felügyelet ellátja a NATO és a NYEU Biztonsági Szabályzatában (a továbbiakban együtt: Biztonsági Szabályzat) a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, így különösen:
a) gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített adatok Biztonsági Szabályzatban előírt kezelésének fenntartásáról, a minősített adatok védelmére vonatkozó intézkedések Biztonsági Szabályzattal történő összhangjáról, azok érvényesüléséről, valamint a szükséges ellenőrzések elvégeztetéséről,
b) biztosítja, hogy a megfelelő biztonsági szint megállapításra kerüljön minden olyan személy és gazdálkodó szervezet tekintetében, akik, illetve amelyek az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatokat megismernek vagy kezelnek,
c) a NATO- vagy NYEU-minősített adatok megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről biztonsági tanúsítványt ad ki, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya (megszűnése) esetén a biztonsági tanúsítványt megtagadja (visszavonja),
d) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban,
e) engedélyt ad nemzeti „COSMIC” központi, valamint helyi irattár (irattárak) megalakítására (felszámolására), erről tájékoztatja a NATO és a NYEU illetékes szervezetét,
f) gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített adatok védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések és vizsgáztatások lebonyolításáról,
g) biztosítja, hogy a NATO- és NYEU-minősített adatok szükségállapotban történő védelmére a megfelelő tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosítva legyen, hogy a NATO-minősített adatok illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek,
h) kivizsgáltatja a NATO- és NYEU-minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával kapcsolatos eseményeket, arról jelentést tesz az illetékes belföldi és külföldi szervezeteknek,
i) tevékenységéről tájékoztatja a Kormányt, a NATO, illetve a NYEU illetékes szervezetét,
j) kapcsolatot tart a Magyar Köztársaságnak a NATO és a NYEU mellé rendelt Állandó Képviseletén szolgálatot teljesítő biztonsági képviselővel, valamint a NATO, a NYEU és a tagállamok illetékes szervezeteivel.
5. § A Felügyelet ellátja a Biztonsági Szabályzatban a nemzeti iparbiztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, ennek keretén belül többek között:
a) közvetíti a gazdálkodó szervezeteknek a NATO és NYEU iparbiztonsági előírásain alapuló biztonsági követelményeket, útmutatást, valamint segítséget nyújt ezek értelmezésében és végrehajtásában,
b) biztosítja a gazdálkodó szervezeteknél az iparbiztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzését,
c) gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített adatok megismeréséhez kötődő szerződések biztonsági követelményeinek meghatározásáról, elősegíti, hogy a szerződő gazdálkodó szervezetek megfelelő módon alakítsák ki a biztonsági rendszerüket,
d) gondoskodik a találmányok kezelésére vonatkozó NATO és NYEU védelmi szabályok érvényesítéséről,
e) gondoskodik a NATO- és NYEU-szállítmányokkal kapcsolatos különleges biztonsági intézkedések meghatározásáról,
f) gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített információt kezelő gazdálkodó szervezetek látogatásával kapcsolatos biztonsági eljárások meghatározásáról és lefolytatásáról, valamint kiadja az ehhez szükséges engedélyeket,
g) gondoskodik a gazdálkodó szervezetek biztonsági megbízottjai feladatainak meghatározásáról, a megbízottak felkészítéséről, rendszeres továbbképzésükről.
6. § (1) A Felügyelet a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében személyes, köztük különleges adatokat kezel.
(2) A Felügyelet a NATO- vagy NYEU-minősített adat megismerésére felhatalmazó biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett személy következő adatait kezeli:
a) természetes személyazonosító adatok (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, nem, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve),
b) állampolgárság (hontalan státusz),
c) állandó lakóhely és tartózkodási hely,
d) útlevélszám,
e) NATO- vagy NYEU-minősített adat megismeréséhez kötődő munkahely, beosztás és feladatkör,
f) az érintett személyre és hozzátartozójára vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonsági szakvéleményben foglalt adatok,
g) a kiadott biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Felügyelet az érintett személy részére kiadott utolsó biztonsági tanúsítvány érvényességi idejét követő 20 évig kezeli.
(4) Ha az érintett személy részére biztonsági tanúsítvány kiadására nem kerül sor, a Felügyelet a (2) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott adatokat az eljárását követő 20 évig kezeli, a további adatokat a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
(5) A nyomozó hatóságok, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok kérésére – a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben – a Felügyelet adatot szolgáltat.
(6) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. §-a (3) bekezdésének a), b) és e) pontjára tekintettel a Felügyelet elnökének jóváhagyásával hozhatók nyilvánosságra a biztonsági tanúsítványok kiadásával kapcsolatos rész- és összesített adatok.
(7) A Felügyelet a (2) bekezdés a)–e) és g) pontjában szereplő adatokat – a Biztonsági Szabályzatból fakadó kötelezettségvállalások alapján – továbbíthatja a NATO, illetve a NYEU biztonsági rendszerében működő külföldi adatkezelők részére.
7. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 4. §, a 9–10. §, a 14. § és a 21. § a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-a hatálybalépésének napján lép hatályba.
8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a Biztonsági Szabályzatok alapján a Felügyelet részletes feladatait és működési rendjét, valamint az iparbiztonsági ellenőrzések részletes szabályait,
b) a Szakmai Tanácsadó Bizottság összetételét és működési rendjét.
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 5. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Hivatal)
„m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.”
10. § Az Nbt. 7. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A Katonai Biztonsági Hivatal)
„m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.”
11. § Az Nbt. 8. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
„f) elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.”
12. § Az Nbt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és – a 8. § (1) bekezdésének f), valamint a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.”
13. § Az Nbt. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek.”
14. § Az Nbt. 68. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:)
„e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie.”
15. § Az Nbt. 69. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismerniük, ha az (1)–(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.”
16. § Az Nbt. 71. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében – a megismerendő adat védelmi szintjének megfelelően – egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.”
17. § Az Nbt. 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben – az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett – újabb 30 nappal meghosszabbítható.”
18. § Az Nbt. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. A kezdeményező a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.”
19. § Az Nbt. 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt – az Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással – döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki.”
20. § Az Nbt. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.”
21. § Az Nbt. 2. számú mellékletének 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek)
„18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.”
22. § Az Nbt. 3. számú mellékletében a „C” típusú ellenőrzéshez kötődő biztonsági kérdőív a 32. pont után a következő alcímmel és 32/A–32/E. ponttal egészül ki:
„Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozójának:
32/A. Tulajdonában álló ingatlanok
címe és helyrajzi száma:
alapterülete:
tulajdoni hányad:
a szerzés ideje és jogcíme:
32/B. Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok
gépjárművek (típus, rendszám):
védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):
egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme):
32/C. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának
megnevezése:
sorozatszáma:
összege:
32/D. A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetétszerződés alapján fennálló követelése
a hitelintézet neve:
számlaszáma vagy a betétkönyv száma:
összege:
32/E. Külföldről származó jövedelme
jövedelem forrása:
jövedelem nagysága:
jövedelem jogcíme:
jövedelemszerzés ideje:”
