1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A külföldi bíróság ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha
a) a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el,
b) az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összhangban van a magyar joggal.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek megléte esetén sem ismerhető el a külföldi bíróság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt.
(3) A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest.
(4) A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény a külföldi ítélet érvényének megállapítása szempontjából mindig köztörvényi jellegű bűncselekménynek tekintendő.
(5) Ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, az (1) bekezdés esetét kivéve, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést vagy előzetes fogvatartást a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.”
2. § A Btk. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év.
(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.”
3. § A Btk. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fegyházban kell végrehajtani a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha)
„b) 1. terrorcselekmény (261. §), légi jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)–(3) bek.], fegyvercsempészet (263/B. §), bűnszervezet létrehozása (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), visszaélés kábítószerrel (282. §),
2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bek., 175/A. § (2)–(4) bek., 175/B. § (3)–(5) bek., 197. § (2)–(3) bek., 198. § (2)–(3) bek., 200. § (2)–(3) bek., 259. § (2)–(3) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)–(4) bek.],
3. a bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése [205. § (3) bek. b) pont], kerítés [207. § (3) bek. c) pont], embercsempészés [218. § (3) bek.], pénzmosás [303. § (3) bek. a) pont], devizabűncselekmény [309. § (4) bek. c) pont], adó- és társadalombiztosítási csalás [310. § (4) bek. b) pont], csempészet és vámorgazdaság [312. § (4) bek. b) pont], lopás [316. § (6) bek. c) pont], csalás [318. § (6) bek. c) pont], zsarolás [323. § (3) bek.], orgazdaság [326. § (5) bek. b) pont],”
(miatt szabták ki.)
4. § A Btk. 47. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és e bekezdés a következő c)–e) ponttal egészül ki:
(Nem bocsátható feltételes szabadságra)
„b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki,
c) a többszörös visszaeső,
d) aki a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követte el,
e) aki a háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követte el.”
5. § A Btk. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Btk. a következő 47/B–47/C. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
(2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg.
47/B. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.
(2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.
(3) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(5) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
47/C. § (1) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.”
6. § A Btk. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év.”
7. § A Btk. 50. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.”
8. § A Btk. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni.”
9. § A Btk. 52. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.”
10. § A Btk. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
(2) Nem utasítható ki az, akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el.
(3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akinek az országban való tartózkodása – figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira – a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(4) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.
(5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt.”
11. § A Btk. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) Szabadságvesztés kiszabása mellett vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.
(2) A vagyonelkobzást arra a vagyonra is el kell rendelni, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon helyébe lépő vagyonként szerzett.”
12. § A Btk. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A bíróság a vagyonelkobzást az elkövető egész vagyonára, vagyonának meghatározott részére, egyes vagyontárgyaira vagy pénzösszegben kifejezve rendeli el.
(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amelyet az elkövető átruházott, feltéve, hogy a megszerzőnek az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt, akkor is, ha a megszerző személyében jogutódlás következett be.
(3) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, ha a vagyont az elkövető jóhiszemű harmadik személy részére ruházta át.
(4) Az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll.”
13. § A Btk. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.”
14. § A Btk. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet.”
15. § A Btk. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, e § a következő (2)–(3) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása (4)–(6) bekezdésre változik:
„(1) A bíróság a vétség miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.
(2) Az elkövetőt a bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt is próbára bocsáthatja.
(3) A 87/C. § a)–b) pontja esetén próbára bocsátás nem alkalmazható.”
16. § A Btk. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,
b) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,
c) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
d) amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott,
e) amelyre a bűncselekményt elkövették,
f) amely az adott vagyoni előny tárgya volt.
(2) El kell kobozni azt az anyagi eszközt, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, a bűncselekmény elkövetéséhez használtak, vagy arra szántak.
(3) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
(4) Az (1) bekezdés a) és e) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.
(5) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető.
(6) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével. Vagyonelkobzás esetén nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
(7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”
17. § A Btk. a következő 77/A. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a 77. § (1) bekezdésének c)–f) pontja, továbbá a 77. § (2) bekezdése estében, ha az elkobzást nem lehet elrendelni vagy foganatosítani, továbbá, ha a vagyoni előnynek vagy a 77. § (2) bekezdése szerinti anyagi eszköznek nem dolog a tárgya, az elkövetőt a dolog értékének, az előny értékének, illetőleg az anyagi eszköz értékének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni.
(2) Ha az elkobzás az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkobzás helyett az elkövetőt a dolog értékének, az anyagi eszköz értékének, illetőleg az előny értékének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni.
(3) Ha az elkobzás alá eső dolog nem az elkövető tulajdona, és az elkobzás a tulajdonosra méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkobzás helyett az elkövetőt a dolog értékének megfizetésére kell kötelezni.
(4) Az elkobzás, illetőleg az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés egészben vagy részben, kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését a nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Az elkobzás, illetőleg az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés a 77. § (1) bekezdésének d) és f) pontja esetén nem mellőzhető.”
18. § A Btk. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A büntetést – céljának (37. §) szem előtt tartásával – a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.
(3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni.
(4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.”
19. § A Btk. 85. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.”
20. § A Btk. 85/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárgyalásról lemondás esetén (Be. XXV. Fejezet), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.”
21. § (1) A Btk. 87. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a bűncselekmény büntetési tétele
a) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb hét évi és hat hónapi szabadságvesztést,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb három évi és hat hónapi szabadságvesztést,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb három évi szabadságvesztést,
d) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi és hat hónapi szabadságvesztést,
e) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb hat hónapi szabadságvesztést,
f) egy évig, két évig, három évig vagy öt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett közérdekű munkát vagy pénzbüntetést
lehet kiszabni.
(3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)–e) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni.”
(2) A Btk. 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Bűnhalmazat esetén a büntetés a (2) bekezdés alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.”
22. § A Btk. 87/A. §-a (1) bekezdésének c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető, ha]
„c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)–i) pontjai],
d) emberrablás [175/A. § (1)–(4) bek.], terrorcselekmény [261. § (1)–(2) bek.], légi jármű hatalomba kerítése [262. § (1)–(2) bek.], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)–(3) bek.], fegyvercsempészet [263/B. § (1)–(3) bek.], bűnszervezet létrehozása (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), visszaélés kábítószerrel (282. §),
e) az emberkereskedelem, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, a rablás, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/B. § (3)–(5) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)–(4) bek., 355. § (5) bek. a) pont]”
(miatt szabják ki.)
23. § A Btk. 89. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet.”
24. § A Btk. 90. §-a a következő b)–e) ponttal egészül ki:
(A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha)
„b) az elkövető többszörös visszaeső,
c) az elkövető a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követte el,
d) az elkövető a háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követte el,
e) a szabadságvesztést a 87/C. § a) vagy b) pontja alapján szabták ki.”
25. § A Btk. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.”
26. § A Btk. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát.”
27. § (1) A Btk. 97. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.”
(2) A Btk. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.”
28. § A Btk. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap.”
29. § A Btk. 120/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet.”
30. § A Btk. a következő alcímmel és 122/A–122/B. §-sal egészül ki:
„Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény
122/A. § (1) A XX. Fejezet rendelkezései szerint büntetendő az a katona, aki az ott meghatározott bűncselekményt
a) a szövetséges fegyveres erő (368. §) katonájával szemben, vagy
b) az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet felkérésére végzett békefenntartó, béketeremtő vagy megfigyelő tevékenység keretében, külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben
szolgálati feladat közös ellátása alatt követi el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres erő katonája a szövetséges fegyveres erő állama rendőrségének, illetőleg polgári védelmi szolgálatának tagja, b) pontjának alkalmazásában más állam katonája a más állam rendőrségének, illetőleg polgári védelmi szolgálatának tagja is.
122/B. § A XX. Fejezet szerint büntetendő az a katona is, aki az ott meghatározott bűncselekményt a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során, illetve az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet felkérésére végzett békefenntartó, béketeremtő vagy megfigyelő tevékenység keretében követi el.”
31. § A Btk. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § A 73. § (2) bekezdésének esetét kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt.”
32. § A Btk. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos, a szerződéses és a sorállományú katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést a 44. §-ban meghatározott esetben.”
33. § A Btk. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § A szolgálati viszony megszüntetésének hivatásos és szerződéses állományú katonával szemben van helye, ha a szolgálatra méltatlanná vált.”
34. § A Btk. 137. §-a a következő 2. ponttal egészül ki, és az eredeti 2–15. pont számozása 3–16. pontra változik:
(E törvény alkalmazásában)
„2. közfeladatot ellátó személy:
a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy,
b) a biztonsági feladatot teljesítő katona,
c) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
d) a mentőszolgálat tagja,
e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő,
f) az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy,
g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus,
h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja,”
35. § A Btk. 137. §-ának a 34. § alapján módosult számozás szerinti 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. bűnszervezet: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul,”
36. § A Btk. 137. §-ának a 34. § alapján módosult számozás szerinti 14. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,”
„16. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig három év nem telt el.”
37. § A Btk. a következő 138/B. §-sal egészül ki:
„138/B. § E törvény alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha a bűncselekményre, annak következményére, elkövetésének összes körülményére, így különösen
a) a bűncselekmény által elérni kívánt célra, az elkövetés módjára, a kísérleti szakra, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre, a sértett felróható közrehatására, a cselekménnyel okozott kár megtérítésére,
b) az elkövető személyiségére, a bűnösségének fokára, büntetlen előéletére, büntetés elviselését megnehezítő állapotára, méltányolható indítékára, az elkövetőnek fel nem róható időmúlásra, az elkövető által a köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységre vagy szolgáltatásra
figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja
1. a 47. § (3) bekezdése esetében további szabadságelvonás nélkül,
2. a 72. § (2) bekezdése esetében a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztásával,
3. a 87. § (5) bekezdése, a 87/A. § és a 97. § (2) bekezdése esetében a büntetési tételnél enyhébb főbüntetés kiszabásával,
4. a 89. § (2) bekezdése esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével,
5. e törvény Különös Részében meghatározott esetekben a büntetés mellőzésével
is elérhető.”
38. § A Btk. a következő alcímmel és 160/A. §-sal egészül ki:
„Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása
160/A. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen az ellenséggel, polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerződés által tiltott fegyvernek kell tekinteni
a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gázokat, a bakteriológiai harci eszközöket,
b) az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben, az 1985. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt
1. I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyvert,
2. az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikkének 1–5. pontjában meghatározott aknát, távtelepítésű aknát, gyalogság elleni aknát, meglepő aknát és más eszközt,
3. III. Jegyzőkönyv 1. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyújtófegyvert,
4. IV. Kiegészítő Jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyvert,
c) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikkének 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyvert vagy vegyi kényszerítő eszközt,
d) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyalogsági aknát.”
39. § (1) A Btk. 166. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést)
„e) hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,”
„i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen”
(követik el.)
(2) A Btk. 166. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény)
„a) az újszülött megölése (166/A. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont],”
40. § A Btk. a következő alcímmel és 166/A. §-sal egészül ki:
„Újszülött megölése
166/A. § Az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
41. § A Btk. 170. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.”
42. § A Btk. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) aljas indokból vagy célból,
b) hivatalos eljárás színlelésével,
c) a sértett sanyargatásával,
d) jelentős érdeksérelmet okozva,
e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
követik el.”
43. § A Btk. a következő alcímmel és 175/B. §-sal egészül ki:
„Emberkereskedelem
175/B. § (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatás fejében átad, átvesz, más személyért elcserél, illetve e célra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
c) munkavégzés végett,
d) fajtalanság vagy közösülés, illetve mással való fajtalanság vagy közösülés végett
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetek közül kettő szerint minősül, illetve ha a bűncselekményt
b) bűnszervezet tagjaként,
c) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére
követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetek közül három szerint minősül, illetve ha a bűncselekményt,
b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére bűnszervezet tagjaként,
c) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló és a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt munkavégzés és fajtalanság vagy közösülés, illetve mással való fajtalanság vagy közösülés végett
a) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, bűnszervezet tagjaként,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló és a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére
követik el.
(6) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
44. § A Btk. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.”
45. § A Btk. a következő alcímmel és 178/A. §-sal egészül ki:
„Magántitok jogosulatlan megismerése
178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából
a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
d) távközlési berendezés útján másnak továbbított közleményt kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) hivatalos eljárás színlelésével,
b) üzletszerűen,
c) bűnszövetségben,
d) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.”
46. § A Btk. 183/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„183/A. § A 170. § és a 175/A. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni.”
47. § A Btk. 188. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Járművezetés ittas vagy bódult állapotban”
48. § A Btk. 188. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
„(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.”
49. § A Btk. 193. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„193. § (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását
a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el.
(3) Ha a bűncselekményt a gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
50. § A Btk. 195. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet.”
51. § A Btk. 200. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett természet elleni erőszakos fajtalanság a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.”
52. § A Btk. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„218. § (1) Aki tiltott határátlépéshez (217. §) vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a Magyar Köztársaság államhatárának engedély nélkül vagy meg nem engedett módon történő átlépéséhez vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a cselekményt bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából követi el, bűntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évtől tíz évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”
53. § A Btk. a következő alcímmel és 227/A. §-sal egészül ki:
„Jogosulatlan titkos információgyűjtés
227/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyminiszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bíró vagy az igazságügyminiszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést elrendel vagy engedélyez, anélkül, hogy erre jogosult lenne.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.”
54. § A Btk. 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.”
55. § A Btk. XV. Fejezete a következő VIII. Címmel egészül ki:
„VIII. Cím
A NEMZETKÖZI KÖZÉLET TISZTASÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban
258/B. § (1) Aki külföldi hivatalos személynek vagy reá tekintettel másnak olyan előnyt ad vagy ígér, amely a külföldi hivatalos személyt a működésében a közérdek kárára befolyásolhatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a külföldi hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(3) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha az előnyt a külföldi hivatalos személy kezdeményezésére azért adta vagy ígérte, mert vonakodása esetén jogtalan hátránytól tarthatott.
258/C. § (1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az előnyt külföldi gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.
258/D. § (1) Az a 258/F. § 1. pontjának c)–e) alpontjában meghatározott külföldi hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha az előnyért a hivatali kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban
258/E. § Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés
258/F. § E cím alkalmazásában
1. külföldi hivatalos személy:
a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási vagy közigazgatási feladattal felruházott személy,
b) a külföldi államban közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el,
c) nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
d) nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe választott személy,
e) a Magyar Köztársaság területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
2. külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.”
56. § A Btk. 259. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő.”
57. § A Btk. 263. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„263. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) bűnszervezet tagjaként,
b) különös visszaesőként
követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (263/A. §), a fegyvercsempészet (263/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §),
b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A. § (2) bek. b) pont, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], a tiltott határátlépés (217. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek.], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §),
c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [282. § (3) bek. b) pont, 321. § (3) bek. a) pont, (4) bek. b)–c) pont, 327. § (3) bek., 343. § (2) bek. a) pont, (4)–(5) bek., 355. § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek. c) pont].”
58. § A Btk. 263/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„263/A. § (1) Aki
a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,
b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,
c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) bűnszervezet tagjaként,
b) különös visszaesőként
követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki
a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
c) a fegyveres erőknél fennálló hadköteles katonai szolgálati viszonyának tartama alatt, a fegyveres erőknél rendszeresített szolgálati vagy kiképzési felszerelést képező kézilőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez, tart vagy azt engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a fegyvercsempészet (263/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §),
b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A. § (2) bek. b) pont, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], a tiltott határátlépés (217. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek.], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §),
c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [282. § (3) bek. b) pont, 321. § (3) bek. a) pont, (4) bek. b)–c) pont, 327. § (3) bek., 343. § (2) bek. a) pont, (4)–(5) bek., 355. § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek. c) pont].”
59. § A Btk. 263/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„263/B. § (1) Aki lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag, robbantószer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követik el.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) bűnszervezet tagjaként,
b) különös visszaesőként
követi el, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (263/A. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §),
b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A. § (2) bek. b) pont, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], a tiltott határátlépés (217. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek.], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §),
c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [282. § (3) bek. b) pont, 321. § (3) bek. a) pont, (4) bek. b)–c) pont, 327. § (3) bek., 343. § (2) bek. a) pont, (4)–(5) bek., 355. § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek. c) pont].
(5) Aki fegyvercsempészetre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
60. § A Btk. a következő alcímmel és 264/C. §-sal egészül ki:
„Visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel
264/C. § (1) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert kifejleszt, gyárt, megszerez, felhasznál, tart, vagy ilyen fegyvert annak tartására nem jogosult személynek átad, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítményt épít, üzemeltet, létező létesítményt ilyen fegyver gyártása céljára átalakít, illetőleg ilyen létesítmény üzemeltetéséhez a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti.
(3) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) különös visszaesőként
követi el, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerződés által tiltott fegyvernek kell tekinteni a 160/A. § (3) bekezdésében felsorolt jogszabályokban meghatározott fegyvereket.
(6) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (263/A. §), a fegyvercsempészet (263/B. §),
b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A. § (2) bek. b) pont, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], a tiltott határátlépés (217. §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek.], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §),
c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [282. § (3) bek. b) pont, 321. § (3) bek. a) pont, (4) bek. b)–c) pont, 327. § (3) bek., 343. § (2) bek. a) pont, (4)–(5) bek., 355. § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek. c) pont].
(7) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
61. § A Btk. 281. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított
1. élő szervezetet,
2. élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét,
3. fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezetet,
4. élő szervezet származékát
jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja,
b) védett
1. természeti területet,
2. élő szervezetek életközösségét,
3. barlangot
jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott természetkárosítás élő szervezet tömeges pusztulását,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott természetkárosítás a természeti terület, az élő szervezetek életközössége, vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését
okozza.”
62. § A Btk. 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„282. § (1) Aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) fegyveresen,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként követik el,
d) tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el, illetve az elkövetés folytán ilyen személy jut kábítószerhez,
e) nem kábítószerfüggő személy kábítószerfüggő személy felhasználásával követi el.
(4) A büntetés a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek területén, annak környezetében, a fegyveres erők vagy a büntetés-végrehajtási szervezet objektumaiban követik el.
(5) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (2) bekezdés esetén tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából követik el.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(7) Aki kábítószerrel visszaélés elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Ha a kábítószerrel visszaélést csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés vétség miatt az (1) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, a (2) bekezdés szerinti kínálás és átadás elkövetési magatartások esetén két évig terjedő szabadságvesztés.
(9) Aki
a) a hatósági előírások megszegésével kábítószert fogyaszt,
b) nagy nyilvánosság előtt kábítószer-fogyasztásra hív fel,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
63. § A Btk. 282/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„282/A. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha bűncselekményt üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(5) Az a kábítószerfüggő személy, aki a hatósági előírások megszegésével
a) kábítószert fogyaszt, illetőleg saját fogyasztása céljából tart,
b) csekély mennyiségű kábítószert saját fogyasztása céljából előállít, termeszt, megszerez,
c) csekély mennyiségű kábítószert tizennyolcadik életévét betöltött személynek fogyasztás céljából kínál, átad
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(6) Nem büntethető a kábítószerfüggő személy
a) az (5) bekezdés a)–b) pontja esetén, vagy
b) ha kábítószer fogyasztásával összefüggő – kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – más bűncselekményt követett el,
feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésben részesült.”
64. § A Btk. a következő alcímmel és 283/A. §-sal egészül ki:
„Kábítószer készítésének elősegítése
283/A. § (1) Aki kábítószernek a hatósági előírások megszegésével történő termesztéséhez, illetőleg előállításához szükséges, vagy a termesztést, illetőleg az előállítást könnyítő feltételeket biztosítja, úgyszintén, aki kábítószer termesztéséhez, előállításához szükséges anyagot, terméket, berendezést vagy felszerelést
a) készít, illetőleg készíttet,
b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki kábítószernek a hatósági előírások megszegésével történő termesztéséhez, illetőleg előállításához szükséges, vagy azt könnyítő vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet a kábítószer termesztőjének, illetőleg előállítójának a rendelkezésére bocsát.
(3) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki – mielőtt a kábítószer termesztéséhez, előállításához szükséges anyag, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg készíttetése a hatóság tudomására jutott volna – a kábítószer készítését elősegítő tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgokat a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személyek kilétének megállapítását.”
65. § A Btk. a következő alcímmel és 283/B. §-sal egészül ki:
„Visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel
283/B. § (1) Aki nemzetközi egyezmény, nemzetközi szervezet, jogszabály vagy hatóság előírásának megszegésével teljesítményfokozásra alkalmas szert sporttevékenység körében történő teljesítményfokozás céljából előállít, készít, megszerez, tart, felhasznál, az országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sporttevékenység körében történő teljesítményfokozása céljából nemzetközi egyezmény, nemzetközi szervezet, jogszabály vagy hatóság előírásának megszegésével teljesítményfokozásra alkalmas beavatkozásnak magát aláveti.
(3) Aki nemzetközi egyezmény, nemzetközi szervezet, jogszabály vagy hatóság előírásának megszegésével teljesítményfokozásra alkalmas szert sporttevékenység körében történő teljesítményfokozás céljából kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki sporttevékenységet végző személyen sporttevékenység körében történő teljesítményfokozás céljából nemzetközi egyezmény, nemzetközi szervezet, jogszabály vagy hatóság előírásának megszegésével teljesítményfokozásra alkalmas beavatkozást végez.
(5) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a (3)–(4) bekezdés esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követi el.
(6) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (5) bekezdés szerint büntetendő, akinek a (3)–(4) bekezdésben meghatározott bűncselekménye folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy használ fel teljesítményfokozásra alkalmas szert, illetőleg ilyen személyen végez teljesítményfokozásra alkalmas beavatkozást, úgyszintén az is, aki a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.
(7) Az (1) bekezdés esetén nem büntethető, aki, mielőtt a teljesítmény fokozására alkalmas szer előállítása, készítése, megszerzése, tartása, az országba behozatala, onnan kivitele, az ország területén átvitele a hatóság tudomására jutott volna, a tevékenységét a hatóság előtt felfedi, illetőleg az elkészített, megszerzett, tartott, vagy az országba behozott teljesítményfokozásra alkalmas szert a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben, megszerzésben, szállításban részt vevő más személyek kilétének megállapítását.
(8) Nem büntethető, aki teljesítményfokozásra alkalmas szert sporttevékenysége során felhasznált, vagy rajta teljesítményfokozásra alkalmas beavatkozást végeztek, és ezt a hatósági orvosi vizsgálat előtt felfedi.”
66. § A Btk. 286. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), méreggel való visszaélés (265. §), veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése (266. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való visszaélés (282–282/A. §), kábítószer készítésének elősegítése (283/A. §) és visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel (283/B. §) esetén a 77/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
67. § (1) A Btk. 286/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 280. § alkalmazásában)
„a) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői,”
(2) A Btk. 286/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 282. §, a 282/A. § és a 283/A. § alkalmazásában kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell.”
68. § A Btk. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„296. § Aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
69. § A Btk. 296/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
70. § A Btk. 298/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298/A. § A gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetőleg az az üzletvezetésre jogosult tagja, aki a társaság tagját a társaság vagyonát illetően megtéveszti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
71. § A Btk. 298/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298/C. § (1) Aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél, ha pedig a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapította meg, a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél magasabb értéken jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) szolgáltatott, az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékét a társasági szerződésben a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél alacsonyabb értéken jelöljék meg.”
72. § A Btk. 300. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.”
73. § A Btk. 300/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem büntethető az értékpapírtitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.”
74. § (1) A Btk. 303. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a más által elkövetett öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, illetve embercsempészéssel, vesztegetéssel, nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel, kábítószerrel visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy”
(2) A Btk. 303. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
75. § A Btk. 313/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Aki bankkártya-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.”
76. § A Btk. 313/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) hamis vagy hamisított bankkártyát jogtalan haszonszerzés végett felhasznál,
b) bankkártyát jogosulatlanul felhasznál,
c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt bankkártyával történő fizetést elfogadja,
és ezzel kárt okoz, bankkártyával visszaélést követ el.”
77. § (1) A Btk. 321. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást)
„d) hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során”
(követik el.)
(2) A Btk. 321. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, e bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik:
(A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást)
„b) jelentős értékre hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan,
c) fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során,”
(követik el.)
78. § A Btk. 333. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,”
79. § A Btk. 336/A. §-a és azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Kibúvás a polgári szolgálat alól
336/A. § (1) Az a polgári szolgálatra jogosult, aki a polgári szolgálat teljesítésének megkezdésére vagy folytatására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a polgári szolgálatra jogosult, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő, aki abból a célból, hogy a polgári szolgálat alól kivonja magát, a megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az a polgári szolgálatra jogosult, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő, aki a (2) bekezdésben meghatározott célból
a) testét megcsonkítja, egészségét károsítja vagy megtévesztő magatartást tanúsít,
b) polgári szolgálati kötelezettségének nem tesz eleget,
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az a polgári szolgálatot teljesítő, aki a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy polgári szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig terjdő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a polgári szolgálatot teljesítő, aki a polgári szolgálat teljesítésének helyétől jogellenesen távolmarad, és a távolmaradása tíz munkanapot meghalad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
80. § A Btk. a következő alcímmel és 336/B. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 336/B. § megjelölése 336/C. §-ra változik:
„A polgári szolgálat megtagadása
336/B. § Az a polgári szolgálatra jogosult, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
81. § A Btk. a következő 368. §-sal egészül ki:
