Időállapot: közlönyállapot (1998.XII.26.)

„368. § E fejezet alkalmazásában szövetséges fegyveres erő: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott katonai szervezetek és parancsnokságok.”

82. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

„A lőszer csekély mennyiségének fogalma

22/A. § A Btk. 263/A. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából csekély mennyiségű a legfeljebb három darab lőszer.”

83. § A Btké. 23. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalma

23. § (1) A Btk. 282. §-ában és 282/A. §-ában szereplő „előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha

a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

LSD esetén 0,001 gramm,

heroin esetén 0,6 gramm,

amfetamin metamfetamin esetén 0,5 gramm,

MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA és N-metil-1-PEA esetén 1 gramm,

metadon esetén 1 gramm,

morfin esetén 0,9 gramm,

kokain esetén 2 gramm,

ketamin esetén 1 gramm,

kodein esetén 1 gramm,

dihidrokodein esetén 0,8 gramm,

petidin esetén 1 gramm

mennyiséget nem haladja meg,

b) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta hatóanyag-tartalom az 1 gramm mennyiséget nem haladja meg.

(2) A Btk. 282. §-ában és 282/A. §-ában szereplő „termeszt, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

(3) A Btk. 282. §-ának és 282/A. §-ának alkalmazása szempontjából az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor csekély mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm morfinbázis élettani hatásával megegyező.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor jelentős mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani hatása 18 grammot meghaladó morfinbázis élettani hatásával megegyező.”

84. § A Btké. 27/A. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép, e § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:

„Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
és az áru hamis megjelölése bűncselekmények értékhatára”

„(2) Nem valósul meg bűncselekmény, ha az áru hamis megjelölését (296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre követik el.”

85. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja.”

86. § A Bv. tvr. 87. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az elkobzás végrehajtását a polgári perben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig el kell halasztani, ha az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően hatvan napon belül tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítette.”

87. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A Fővárosi Bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatáshoz hozzájárul, a 16. §-ban foglalt rendelkezéseket, valamint a nemzetközi szerződések ennek megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazzák, és az igazságügyminiszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.

(3) Ha a kiadni kért személy hozzájárul a kiadatáshoz, a bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzést az iratokkal együtt felterjeszti az igazságügyminiszternek.”

88. § Az 1996. évi XXXVIII. törvény a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben (Btk. 3-4. §), a külföldi által

a) belföldön, valamint

b) a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön

elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.”

89. § Az 1996. évi XXXVIII. törvény 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.”

90. § Az 1996. évi XXXVIII. törvény 83. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ugyanezen célból külföldön tartózkodó személyek Magyarországra szállításának költségei, a 82. § alkalmazásával felmerült költségek, valamint a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele (IV. Fejezet 1. és 3. Cím) esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának és a kirendelt védőnek a díja bűnügyi költség.”

91. § A Párizsban, 1957. december 13-án kelt európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek kihirdetéséről szóló 1994. évi XVIII. törvény 3. §-ában foglalt fenntartások közül az egyezmény 6. Cikkéhez tett fenntartás a következők szerint módosul:

a) Magyarország - a Párizsban, 1947. február 10-én kötött békeszerződés 6. cikk 1. a) pontjának érintetlenül hagyásával - nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását, kivéve azt az esetet, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és állandó lakóhelye nem Magyarországon van. Függetlenül állandó lakóhelyétől és esetleges más állampolgárságától, továbbadható más államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően ezen állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.

b) Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a magyar állampolgárokon kívül a Magyarországon állandóan letelepedett személyek kiadatását megtagadhassa.”

92. § Azzal szemben, aki az e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül

a) a rendőrségnek önként átadja az engedély nélkül készített, megszerzett vagy tartott robbanóanyagot, robbantószert, lőfegyvert vagy lőszert,

b) a rendőrségnek bejelentést tesz az általa tartásra nem jogosult vagy engedéllyel nem rendelkező személynek átadott robbanóanyagról, robbantószerről, lőfegyverről vagy lőszerről,

a rendőrségnek átadott, illetőleg bejelentett robbanóanyag, robbantószer, lőfegyver vagy lőszer tekintetében visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §) és a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §) miatt nem indítható büntetőeljárás.

93. § (1) E törvény - az (5)-(6) bekezdésben írt kivételekkel - 1999. március 1. napján lép hatályba, a 85-91. §-ban írt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btk. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata, 48/A. §-a, 92. §-ának (2) bekezdése, 258. §-a, 269/B. §-ának (4) bekezdése, 273/A. §-a, 309. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „aranyra” és a 309. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „aranyat” szövegrész, 314. §-a, 329/A. §-ának (5) bekezdése, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 20. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja a hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btk. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „[166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai]” rendelkezés helyébe a „[166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai]” rendelkezés lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 35. §-ával a Btké. 31. §-ának f) pontjaként beiktatott rendelkezés jelölése g) pontra változik.

(5) E törvény 20. §-a, 27. §-ának (1) bekezdése, valamint a Btk. e törvény 15. §-ával beiktatott 72. §-ának (3) bekezdése, 24. §-ával beiktatott 90. §-ának e) pontja és az 53. §-ával beiktatott 227/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében az „illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést” szövegrész 2000. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 30. §-a és 81. §-a a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-ának hatálybalépése napján lép hatályba.

(7) Az e törvény hatálybalépése előtt szabadságvesztésre ítélt a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján hatályban volt jogszabály szerint bocsátható feltételes szabadságra.

(8) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Btk.-nak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.


  Vissza az oldal tetejére