Időállapot: közlönyállapot (1998.XII.29.)

1998. évi XC. törvény

a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1999. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1999. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 3 510 634,1 millió forintban, azaz hárommillió-ötszáztízezer-hatszázharmincnégy egész egytized millió forintban,

b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 3 136 461,0 millió forintban, azaz hárommillió-egyszázharminchatezer-négyszázhatvanegy egész millió forintban,

c) hiányát 374 173,1 millió forintban, azaz háromszázhetvennégyezer-egyszázhetvenhárom egész egytized millió forintban állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1999-ben érvényes kamatlába 8,22%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportnál.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről az 50. § (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 1999. február 28-ig köt megállapodást.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.

(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) Az ÁPV Rt. egyedi, reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél figyelembe veszi az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkelyében foglalt versenyjogi és egyéb szabályokat. Amennyiben döntése érinti az említett Cikkelyben foglalt szabályokat, előzetesen kikéri a pénzügyminiszter véleményét. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkely 4. § b) pontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,

b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,

c) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,

d) E-hitel garancialehívás teljesítése,

e) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,

f) bírósági végzések alapján történő kifizetések,

g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékű, az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat – természetvédelmi területek kivételével – ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követően az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörből történő utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből – a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének javaslatára – a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét – köztartozásai kiegyenlítését követően – teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével – legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig – az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(6) Az Áht. 108. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 20 000 forint.

(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú – hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után becsült forgalmi értéken a KVI részére – megállapodás alapján, térítésmentesen – át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján – határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően 9000 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történő hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles az ezen ingatlanok értékesítéséből származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.

(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti műszaki fejlesztés előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1999. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei – kivéve a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételei,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-ig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 195 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)–g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5–6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l)–m), o), valamint 2–4. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontjai kivételével.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

15. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Ezen belül az 1999. évi új induló címzett támogatásokra 2000 millió forint használható fel,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II–III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növelik. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

18. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok, valamint – külön törvény alapján – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 25. § szabályai keretében – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

19. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)–c), 6–18. pontjai, a 4. számú melléklet I.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. előirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat) jogcímeken kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, 199 864,3 millió forint illeti meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15%-a, összesen 74 949,1 millió forint.

(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4%-a, összesen 87 018,5 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2–8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6%-a, összesen 37 896,7 millió forint felhasználásával – a bevételeikben meglevő aránytalanság mérséklése érdekében – a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatokat

a) kiegészítés illeti meg, vagy

b) a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek

az e törvény 4. számú melléklet I. 1. pontja szerint.

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárásiilleték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I.1. és II. pontjaiban meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1999. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) 1. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,

aa) az első három negyedévben negyedévente a tényleges magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,

ab) a negyedik negyedévben az I–III. negyedévi tényleges befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján,

b) 2. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása – legfeljebb annak mértékéig – az 1999. december havi utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása – legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig – január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 9990 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. része 1–4. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)–g) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)–m), o), valamint a 2–4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. pont e)–g) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5–6. pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)–m), o), valamint 2–4. pontjai,

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén a c) pont szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontjai kivételével,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Ftv.-ben meghatározottak szerint,

g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – a i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 6–11. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-ig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-ig

kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-ig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(5) Az (1) bekezdés a)–d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f)g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(9) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 65 216 Ft/ellátott, oktatott fő, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehető létszámok alapján.

(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6–11. pontjában megállapított normatíva 29,1%-a.

(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.

(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)–(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(16) A (12)–(13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)–(6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

31. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. §-a (2) bekezdése alapján befolyó támogatásokat a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az előirányzat felhasználásáról, pályázati úton történő felosztásáról a (2)–(5) bekezdésben foglaltak alapján az Országgyűlés kijelölt bizottságai határoznak.

(2) A költségvetési támogatás a családsegítő szolgáltatásokat, illetőleg a gyermekjóléti szolgálatot működtető helyi önkormányzatok, valamint a családok segítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő feladataikat közhasznú tevékenységként ellátó közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek egyszeri és kivételes támogatására szolgál.

(3) A támogatás összege kizárólag a közhasznú tevékenységet megvalósító program fejlesztéséhez, új programok tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, működő programok tárgyi feltételeinek javításához, képzések, tanácsadó szolgálatok megszervezésével, fenntartásával kapcsolatos dologi kiadásokhoz használható fel. A támogatás nem vehető igénybe a szervezet folyamatos működését, fenntartását célzó kiadásokra.

(4) Az elnyert támogatást a kedvezményezett szervezettel, önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Kincstár folyósítja. A megállapodásban meg kell határozni a támogatott program végrehajtásáról szóló beszámolás és a pénzügyi elszámolás rendjét. A támogatás felhasználását a reá irányadó szabályok alapján az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

(5) A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a támogatásban részesített önkormányzat, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet az elnyert összeget kizárólag a támogatott tevékenységre fordíthatja. Amennyiben a kedvezményezett szervezet – neki fel nem róható okból – a megállapodásban rögzített kötelezettségeit csak részben valósítja meg, az igénybe nem vett támogatás, annak zárolásával visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett szervezet neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetnie.

(6) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzaton 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.

(3) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza rekonstrukciójához felvett hitel 1999-ben még fennálló állományára a hitelezőváltással összefüggésben kezességet vállaljon.

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 120 000 millió forint lehet.

36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés terhére 5000 millió forint értékben kezességet vállaljon.

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)

hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg

a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át,

b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60%-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia – a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével – az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

41. § Az Országgyűlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egyéves lejáratú hitelek további egy évvel történő meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított időtartamra változatlanul hatályos, és nem számít be a 33. § (1) bekezdésében megállapított összegbe.

42. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben – nappali tagozaton – tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől – a (4)–(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő – az éves költségvetési törvényekben megállapított – egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntetőkamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

43. § (1) A 33–36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

44. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. cím, 5. alcím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

45. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 11. pont),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 16. pontja),

amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. előirányzat-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 3. alcím, 8. előirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11–12., 14. és 19. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

p) a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3–4. kiemelt előirányzat) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig,

t) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1–3. előirányzat-csoportok),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport,

y) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím Általános forgalmi adó előirányzatának 103%-os és a 21. cím, 1. alcím Személyi jövedelemadó előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

46. § A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. előirányzat-csoport előirányzatai terhére.

47. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport és a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények és közcélú egyházi feladathoz ingatlan juttatás támogatása előirányzatok felhasználásáról – az egyházakkal történő egyeztetés alapján – döntsön.

(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a

a) gazdálkodó szervezetek támogatása, beleértve az agrárgazdaság támogatását is,

b) közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása,

c) kiemelt beruházások, beruházási célprogramok,

d) egyéb felhalmozási kiadások,

e) költségvetési szervek – beleértve az I–VIII. fejezeteket is – támogatással fedezett kiadásai – ideértve a személyi juttatási előirányzatot is,

f) támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai,

g) társadalmi önszerveződések támogatása,

h) egyéb kiadások,

i) kormányzati rendkívüli kiadások,

j) állam által vállalt kezesség érvényesítése

előirányzatainak 1,9%-os mértékű csökkentésével.

(4) a) A központi költségvetés általános tartalékát tovább növeli a helyi önkormányzatok állami támogatás és hozzájárulás előirányzatának 1,9%-os mértéke. E tartalék növelését a helyi önkormányzatoknál a 20. § (1), illetve (2) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó terhére, a helyben maradó személyi jövedelemadó előirányzattal arányosan kell végrehajtani. Ez nem érinti a 20. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadót és a 20. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelemkiegészítés szabályait és összegét.

b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.

c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. § (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik a 49. § (4) bekezdésében foglalt intézkedést is figyelembe véve.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Duna Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 12. cím, 1. előirányzat-csoport) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 450 millió forint összegű előirányzatot hoz létre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése előirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.

(8) A VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. Egyéb központi beruházások kiemelt előirányzatából 450 millió forint kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel.

(9) A szociális és családügyi miniszter a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 27. előirányzat-csoport Üdülés szociális célú támogatása előirányzat felhasználására vonatkozóan felhatalmazást kap arra, hogy

a) ha a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) közhasznú szervezetté nyilvánítása 1999. március 31-ig megtörténik, akkor e támogatást teljes egészében az MNÜA rendelkezésére bocsássa;

b) amennyiben az MNÜA közhasznú szervezetté nyilvánítása az a) pontban meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az előirányzat célszerű felhasználásáról pályázat kiírásával gondoskodjon.

48. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél – kivéve az I–VIII. fejezetet – az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3%-os mértékű létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb működési, felhalmozási előirányzatok emelésére használható fel. Azon fejezeteknél, ahol az egy főre jutó személyijuttatás-növekedés nem éri el a 11%-ot, felhasználható személyi juttatásként is, de az egy főre jutó növekmény nem haladhatja meg a 11%-ot.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.

49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az első félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembevételével dönt az általános tartalék részét képező – a 47. § (3)–(4) bekezdése szerint létrehozott – elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. előirányzat-csoport között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(6) A 17. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím, 1–2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletező táblázatban szereplő fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen belül kiemelt előirányzatok szerint megtervezett összegtől az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. Ha a fejezeti kezelésű előirányzati jogcím fejezeti részletező táblázatban szereplő és az e törvény szerint megállapított előirányzat között eltérés van, a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv megállapítja, majd jóváhagyásra 1999. január 10-ig a Kormány elé terjeszti. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kivételével, melyek előirányzata az adott fejezeti kezelésű előirányzat összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2–6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére – ha törvény másképp nem rendelkezik – befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1., 3., 4. előirányzat-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.

(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzatából átcsoportosítsa.

(11) Az állami vagyon privatizációjából származó, területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.

(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint előirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5080 forint.

52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 1999-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.

53. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában megjelölteknél – ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat – 23 400 forint.

54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 1999. évben 160 000 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.

56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést első ízben 1999. szeptember 1-jét követően lehet megállapítani.

57. § Az 1998. december 31-ét követő és a 2000. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás 1998. évi legkisebb összegei – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. § (3) bekezdése, a 29. § (6) bekezdése és az 56. § (4) bekezdése rendelkezéseitől eltérően – 1999. január 1-jétől 12 százalékkal emelkednek. Az említett nyugellátások 1999. évi legkisebb összegeit, továbbá a Tny. 50. §-ának (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt kormányrendelet tartalmazza.

58. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 30 000 forint.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerős és végrehajtható határozat hozzá érkezésétől számított 30 napon belül fizeti ki.

59. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1999. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

60. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-jétől az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1998. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

61. § A Paksi Atomerőmű Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

62. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) 1999. évi állami támogatásának fedezetét a decentralizált agrártámogatásokon túl, a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok 1999. évi pályázati rendszerben felhasználható kerete 8%-ának terhére biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze pályázati rendszerben működő előirányzatának az áthúzódó determinációval együtt számított 8%-át különítse el;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési támogatásának fedezetéül a decentralizált agrártámogatási forrásokon túl a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az áthúzódó determinációval együtt számított 1999. évi pályázati rendszerében felhasználható keret 10%-ának megfelelő keretösszeget különítsen el.

Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást.

c) A leghátrányosabb helyzetű megyék felzárkóztatása érdekében az a)b) pontban meghatározott mértékű forrást a következő fejezeti kezelésű célprogramokból, célelőirányzatokból kell biztosítani:

ca) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás);

cb) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);

cc) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat);

cd) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Környezetvédelmi feladatok);

ce) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Vízügyi alapfeladatok);

cf) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. előirányzat-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);

cg) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program pályázati rendszerben működtetett része).

d) Az elkülönített keretek felhasználásáról az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei 1999. február 15-ig kössék meg a megállapodásokat.

63. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy vizsgálja meg az 1999. szeptember 30-ig ténylegesen igénybe vett és a kárfizetési idő szerint 1999. december 31-ig várható teljesítés alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségre (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 4. alcím) előirányzott összeg 1999. évi várható felhasználását, tekintse át a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tőkeellátottságát, és döntsön a várható maradvány vagy egy részének a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. részére – új kiadási jogcímen – történő tőkeemeléséről.

64. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez – ideértve az 1998. évről áthúzódó kiadásokat is – igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt előirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport előirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.

65. § Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994 decemberében a ’96. Kft. (korábban EXPO ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait – 1999-től kezdődően – az értékpapírok lejáratát követő 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

66. § (1) Az 1999. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.

(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

a) Útalaptól átvett feladatok mint „Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),

b) Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint „Vízügyi célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),

c) Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint „Környezetvédelmi alap célfeladatok” (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),

d) Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint „Nemzeti kulturális alapprogram” (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).

(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.

(4) Az 1999. január 1-jén megszűnő elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésű célelőirányzat számlájára.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegéről és ütemezéséről döntsön.

67. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a 66. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:

a) pályázati rendszer működtetését,

b) a kiadások feletti döntési hatáskört,

c) a teljesíthető kiadások körét,

d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.

(2) A 66. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti Nemzeti Kulturális Alapprogram tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló külön törvény szabályozza.

68. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

69. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosítása

70. § A kötvényről szóló – módosított – 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank külföldi kötvénykibocsátásaira.”

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

71. § A közúti közlekedésről szóló – módosított – 1988. évi I. törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben – fejezeti kezelésű célelőirányzatként – kell megállapítani.”

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

72. § Az Állami Számvevőszékről szóló – módosított – 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (12)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében – a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően, a számvevő e §-ban megállapított alapilletményét a (13) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(13) Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevő igazgató, a számvevő igazgatóhelyettes és a számvevő főtanácsos alapilletményét – vezetői munkájuk értékelésétől függően – át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40%-kal megemelheti.”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

73. § A helyi adókról szóló – módosított – 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak, a fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában.”

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítása

74. § A számvitelről szóló – módosított – 1991. évi XVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:

(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)

h) a Műsorszolgáltatási Alap,”

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

75. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló – módosított – 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.”

(2) Az Szjtv. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdés megjelölése (3)–(4) bekezdésre változik:

„(2) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.”

(3) Az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet.”

(4) Az Szjtv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A koncessziós díj egységenként

a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint.”

(5) Az Szjtv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az (5)–(8) bekezdések megjelölése (6)–(9) bekezdésekre változik:

„(5) A 27. § (4) bekezdésének a)b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Amennyiben a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”

(6) Az Szjtv. 11. §-ának (3) bekezdésében a (2) bekezdésre hivatkozás (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdésének d) pontjában a 11. § (2) bekezdésre való hivatkozás 11. § (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdés c) pontjában a 27. § (8) bekezdésre hivatkozás 27. § (9) bekezdésre és a 28/A. § (4) bekezdésében a 11. § (2) bekezdésre hivatkozás 11. § (3) bekezdésre változik.

(7) Az Szjtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.”

(8) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.”

(9) Az Szjtv. 30. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totófogadás és totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.

(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 54%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 75%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező koncessziós társaság legalább 69%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.”

(10) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 18 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

(11) Az Szjtv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget – a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően – bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét igazolni kell.”

(12) Az Szjtv. 35. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – a havi tiszta játékbevétel 30%-a.

(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.”

(13) Az Szjtv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1999. év folyamán lejáró – a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó – koncessziós szerződéseket a pénzügyminiszter, a koncesszióba vevő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig – az időarányos koncessziós díj megfizettetése mellett – meghosszabbíthatja. Ezen meghosszabbítást követően az SZF az engedély iránti kérelmet benyújtó koncessziós társaságnak nem adhatja meg az engedélyt, ha a koncessziós társaság a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette, és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

76. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. évi LX. törvény 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam devizában történő hitelfelvételei és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott szervezetei útján jár el. Az állam esetenként megbízhatja az MNB-t is, a megbízás szólhat a fenti tevékenységek teljes vagy részleges ellátására.”

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

77. § A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

78. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

– a felmentés kezdetekor járó – illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”

(2) A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének b)c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg)

b) a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a felelősségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 40%-áig a személyi juttatás előirányzata terhére,

c) a társadalombiztosítás hivatali szervénél az illetékes főigazgató.”

(3) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatali szervezet vezetője – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”

(4) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál – a területi szervei kivételével –, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

79. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

átlagkeresetének megfelelő összeg.”

(2) A Kjt. 66. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (7)–(8) bekezdés számozása (10)–(11) bekezdésre módosul:

„(7) Az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott feladat ellátására létesített munkakörbe kinevezett közalkalmazott (1) bekezdés alapján számított illetményét – a feladathoz kapcsolódó – szorzószámmal (a továbbiakban: szakmai szorzó) meg kell emelni.

(8) A Kormány határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket a 3. számú mellékletben meghatározott feladatok ellátására lehet létesíteni.

(9) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott illetménynövekedés megállapításánál a (7) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni.”

(3) A Kjt. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § (1) A 66. § (7)–(9) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazottak illetményét 1999. január 1-jétől kell megállapítani. A szakmai szorzó – a 3. számú mellékletben meghatározottaktól eltérően – 1999. augusztus 31-ig 1,16.

(2) Az e törvény alapján 1997. február 1-jét megelőzően az „F”, vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét – az e törvény 66. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – legalább e törvény 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a 66. § (1) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb.

(3) Ha a közalkalmazott garantált illetményét a (2) bekezdés alapján kell megállapítani, a 66. § (2)–(11) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a garantált illetmény 66. § (2)–(4) és (7) bekezdésében meghatározottak szerinti növekedésének meghatározása során a 2. számú melléklet szerint garantált illetményt kell alapul venni.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

80. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § Ha a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a központi költségvetés a Pénzügyminisztérium fejezetében, az MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása jogcímén teljesíti.”

(2) Az Áht. 12/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható, és kifizetések – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat – is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).”

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (13)–(14) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek az (5)–(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)–(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják.”

(4) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kincstári körbe tartoznak

a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok,

b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.”

(5) Az Áht. 18/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: